Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

I SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 janár 1. A Néplap ankétja Törökmiklótton ■ Ez év nyara, a kormánypro­­sramm megjelenése óta sokkal több gondot fordítanak a dolgozók ügyei­nek intézésére a hivatalos szervek Törökmiklóson is. A tanács vezetői, -a kereskedelem irányítói rendszere­sen megbeszélik a tennivalókat Ahhoz, hogy a programra szellemé­ben valóban az EMBER álljon a rendelkezések középpontjába, arra van mindenekelőtt szükség, hogy a dolgozók mondják el észrevételei­ket, javaslataikat. Ezt a célt szol­gálta a „Szolnokmegyei Néplap'’ legutóbb megtartott ankétja, me­lyen a város dolgozói, parasztok, munkások vettek részt. Eljöttek az asszonyok is, a kereskedelem les­­főbb kritikusai. A megbeszélésen igen sok hozzá­szólás hangzott el. Ha a dolgozók véleményét csoportosítjuk, össze­adjuk, mindenekelőtt azt kell meg­állapítani, hogy a legtöbb baj a bürokráciából adódik. Abból, hogy a felülről érkező rendelkezéseket a helyszínen nem oldják meg úgy, ahogyan azt a dolgozó és az állam érdeke egyaránt megkívánná. Miért dohos az étolaj! — vetette fel Barna Józsefné elv­társnő a kérdést. A napraforgót be­csülettel beadó dolgozó parasztok Törökmiklóson élvezhetetlen olajat kaptak a szövetkezettől. Ráadásul hosszú órákat kellett sorba állni érte, — Törődjünk többet a gyerme­kekkel — kérte Gál Lajos, a ta­­máspusztai állami gazdaság dolgo­zója. Elpanaszolta, hogy kisgyer­meke napközibe iár. s mert a dada beteg, himlőt kapott. A napközibe iáró többi kicsinyeket is ragályos betegség fenyegeti, azonban senki sem gondoskodik arról, hogy he­lyettesítsék a gondozónőt. Nincs anódielep Hudu Mátyás elvtárs a kultúra szükségességéről, a népnevelés fon­tosságáról szólott. Szívesen hallgat­nánk a rádiót — mondotta többek között —. de hónapok óta nem kap­ható anódtelep a városban, s nem is tudják, hogy mikor lesz ismét. Beszélt arról is, hogy a Püspöki­utcában — ahol ő is lakik — mind­össze négy karó kellene a villany bevezetéséhez, s akkor nem lenne szükség telepes rádióm, A világítás problémáját igen so­kan felvetették az ankét folyamán. Tekse József, Pap Károly né mon­dották el többek között azt, hogy a világítás gyengesége mellett, a leg­több baj azzal van, hogy néhány villanykaró hiánya miatt borul sö­tétség például a 30-es őrház kör­nyékére, vagy a Mikes-utcára. Fűlltt orvosi rendelőt kértek az ankétem meaielent dol­gozók. Sándor elvtárs. a suriáni ál­lami gazdaság vezetője számolt be a község orvosi rendelőiről, a tisz­taság és a fűtés hiányáról. Újság sincs a várótermekben sehol ■— em­lítette meg a felszólaló — s mikor megkérdeztem ennek okát. röviden azzal utasítottak el: „Nem kell lap.“ Meg kell keresni a módját, hogy mindenekelőtt a fűtést és a rendes takarítást bevezessék az orvosi ren­delőkben. s olvasnivalóról is gon­doskodjanak a várakozók számára. Beke Erzsébet elvtársnő arra kérte a lan szerkesztőségét, hogy foglalkozzék bátran és harcosan a dolgozók panaszaival és kapion mi­nél több helyet az úiságban a dol­gozók hangia. A kereskedelmi dol­gozók nevében Muszka Sándor elv­társnak az volt a kívánsága, hogy a bírálat mellett hozza ki a lap az eredményeket is. Irion a k^ereske­. délem kiváló előadóiról, azokról, akiknek hivatásuk a dolgozók gyors, pontos kiszolgálása. Mindent ígér — keveset ád IA szolnoki Tatarozó Vállalat a közelmúltban vállalta el. hogy a tö­­rökmiklósi Barneválnál úi férfi- és női WC-ket épít. — kezdte felszó­lalását Farkas Magdolna elvtársnő, az üzem versenyfelelőse. Az épít­kezés határideje december 31. volt. December 30-án azonban csak a fa­laik meredeztek az égnek. A Tata­rozó Vállalat mint annyiszor, ezt a batáridőt sem tartotta meg. Miért nem állapít meg reális időt., tervet a vállalat? Az ankétan igen kemény bírálat hangzott el a szolnoki Cukorgyár felé. B. Tóth Miklós dolgozó oa­­íjaszt kifogásolta, hogv a Cukorgyár a rénaszeletet nem küldi folyama­tosan a szövetkezetnek. Sorba kell állni, a drága időt kell olyasmire pocsékolni, amit meg lehetne ol­dani könnyebben is. csak éppen gondolni kellene arra is. aki át­­yeszi. Hiányolta azt is. hogy no­vember 10. óta sem olajpogácsát, sem szappant nem kaptak. Kérte a tanácsot, hasson oda. hogy több mezőgazdasági kisgép iusson a dol­gozó parasztoknak, úgy. ahogyan a kormányprogramra azt előírja. * Az ankét komolv hiányosságokat tárt fel. de a felvetett panaszok mindegyike orvosolható. A helvi ta­nács s a földművesszövetkezetnek van a legkomolyabb szerepe a hi­bák kijavításánál. Fokozza az ott dolgozók aktivitását az. hogv mind- Jazok. akik a panaszokat felvetették, segíteni is tudnak és akarnak ab­ban. hogv megszűnjék- a nemtörő­dömség. a bürokrácia. Az ankéton elhangzottak is erre engednek kö­vetkeztetni-A GOMBÁK I az erdő élete A főidőn előbb jelentek meg a gombák, mint a magasabbrendű. virágos növények. Amikor az ős­növényzet keletkezett, a gombák a növények állandó útitársai vol­tak. csírázásuktól öregkorukig. A növények halála után a gombák válnak sírásókká. Tudósaink meg­állapították. hogv egyrészt a gom­bák nem lehetnek meg zöld növé­nyek nélkül, másrészt -az utóbbiak léte is a gombáktól függ. A gombák együtt éltek a mosza­­tokkal és sajátos, komplex szerve­zeteket. zúzmókat alkottak velük nyilván már akkor, amikor a Föl­dön még nem voltak magasabbren­dű növények. A gombák — fő­ként a tömlősspórás gombák — szoros együttélése (szimbiózisa) a zöld moszatokkal még ma is meg­lepi a kutatókat változatos for­máival. K. A. Tvimirjazev. a ki­váló orosz tudós jól kifejezte bá­mulatát és elragadtatását a termé­szet e jelenségeivel szemben, ami­kor a zuzmót „szfinksznövénynek“ nevezte. Ebben az együttélésben a moszat zöld sejtjei látják el a gom­­bafonalakat szerves anyagokkal, míg a gomba „szállítja“ a mosza­­toknak az ásványi anyagokat, vi­zet és nitrogént. A két különböző táplálkozás­mód kölcsönös segítsége eredmé­nyeként a zuzmók alkalmazkodtak a lét igen zord külső viszonyaihoz. A zuzmókban olyan savak ter­melődnek ki, amelyek elmálasztiák a szilárd kőzeteket. Ez lehetővé teszi a zuzmóknak, hogy csupasz köveken is megtele­pedjenek. Az ilven ..elsőtelepes" zúzmók elpusztulásuk után hu­muszt hagynak a helyükön és ez­zel megindítják a talajképződést. A „szfinksznövény" elődje lehet a gombák és a magasabb rendű növények általánosan elterjedt együttélésének. Erre az együtt­élésre jó példa az erdei fák életé­nek egyik legfigyelemreméltóbb jelensége: a gyökéren élő gomba. Minden tűlevelű fa. valamint a tölgy, a bükk. a nyírfa, stb. gyöke­rén találunk ilyeneket. A gomba „szállítja1* a fáknak a vizet, az ás­ványi anyagokat és a nitrogént, vi­szont maga felhasználhatja a leve­lekből a gyökerekbe jutó kész táp­anyagokat Legtöbb ehető gom­bánk a gyökéren élő gombák közé tartozik, A gombák jgen fontos szerepet látszanak az erdei növénymarad­ványok bomlasztásában. Az őserdő­ben bőven vannak pusztuló fák. Ha a gombák ezeket nem korhaszta­­nák és nem változtatnák végülis televénnyó. a kiszáradt fák felhal­mozódása miatt nem maradna helv n fiatal hajtásoknak és az erdő ki­­pusztulná A fát kfirhasztó gombák fontos szerepet látszanak azokban az er­dőkben la. ahol rendszeres {akiter­melés falvik, Erek bomlasztják a száraz ágakat és az évente lehulló leveleket. Igv újratermelődik az erdők ásványi anyagokban gazdag humuszrétege. A korhadéklakó gombák nélkül a száraz ágak is a fán maradnának. — ezek a gombák szétroncsoliák a száraz ág szöveteit és így az áa saiát súlya alatt lehullik. A növénymaradvánvok bomlasz­tásában és a talaiképződésben a gombákon kívül az alsóbbrendű, mikrószkópikus növények két cso­­nortia vesz részt: a baktériumok és az úgynevezett sugárgombák. A falajlakó mikroszkopikus szervezetek antibiotikus amvago­­kat választanak ki a harcban, ame­lyek veszélyesek, halálosak a többi gombára és baktériumra nézvg. Ezt a jelenséget fel lehet használ­ni arra. hogy a talajban lévő kár­tékony gombákat és baktériumo­kat biológiai úton pusztítsuk.. Az említett antibiotikumokat most az orvostudomány is felhasznáia. amire közismert példa a Pemicil­­lium votatum penészgomba anyag­csereterméke — a Penicillin. A gombák a fiatal fák betegsé­geinek legfőbb okozói. Ha az erdei faiskolában kiszáradt hajtásokat látunk, abban leggyakrabban va­lamelyik gomba fajta a ..bűnös1’. A lenyő és tölgvhaitásoknaK megvannak a masuk élősdl gom­bái. amelyek gyakran a fiatal iák pusztulását okozzák. Sok kárt okoz a fák körében a Szovjetunió­ban közismert ehető tőkegomba. Az élősdi gombák tehát nagv kárt okoznak az erdőgazdaságnak. Le­küzdésére számos rendszabályt dol­goztak ki. Ezek főként megelőző, tömeges jellegű rendszabályok. A facsemeték betegségei ellen a talaj helyes megmunkálásával, ióminö­­ségű vetőanvag kiválasztásával, a növények lelkiismeretes, idejében való gondozásával küzdenek. Igen fontos a fák előzetes permetezése, a beteg növények megsemmisítése, valamint azoknak az egészséges nö­vényeknek megsemmisítésére, ame­lyek alkalmasak a gombás fertőzés továbbadására. A szovjet botanikusok, a gomba­­szakértők és a „növények orvosai" tanulmányozzák a gombák szerve­zetét. tökéletesítik a fák betegsége ellen vívott harc módszereit és különböző eljárásokat dolgoznak ki az erdei gombák hasznos tevé­kenységének serkentésére. A. T. VAKIN 1 ifiyfi ívtPI frorifvp láoikiiilRfcB^S'ink fnkn’s’ns^n suníli a nwifaairiasíinnt Növényvédelem, risttveíés repülőgépről Ez évben hazánkban kísérletek folynak annak megállapítá­sára. hogy — szov­jet tapasztalatok fel­­használásával — mi­kép lehetne nálunk is repülőgépről vé­dekezni a mezőgazdasági kártevő rovarok ellen. A kísérletek kedvező eredmény­nyel jártak, úgy. hogy 1954-ben már gyakorlatilag nagyobb területeken permetezik repülőgépekről a növé­nyeket. A közlekedés- és postaügvi minisztérium légiközlekedési főosz­tálya és a földművelésügyi minisz­térium illetékes szervei most dol­gozzák ki azokat a terveket, ame­lyeknek alapján hatékony segítsé­get nyújt majd a MASZOVLET a mezőgazdaságnak. A repülőgépet különösen ott hasz­nálják fel. ahol a kártevő rovarok elleni védekezésre más hathatós gépi felszerelés nem áll rendelke­zésre. A tervek szerint elsősorban az ország cukorrépa- és lucerna­­termő területein alkalmazzák a re­pülőgépről való permetezést a kár­tevő rovarok ellen. A repülőgép al­kalmazását előreláthatólag már a jövő évben kiterjesztik a gyümöl­csösök kártevői elleni védekezésre, valamint a műtrágyázásra és rizs­vetésre is. (MTI.) Aki „az időjárást csinálja“ Az amerikai Mete­orológiai Intézet a na­pokban úi igazgatót kapott. Howard Orville ka­pitány. az úi igazgató ama bizonyos új seprő­ként viselkedett, amelv iól seper. Lehet, hogv MacCharthv szenátor kegyeibe akart férkőz­ni. Szóval Orville ka­pitány elhatározta, hogv az intézet munká­iét szovietellenes alap­ra helyezi. Szenzációt keltő nyilatkozatot adott az intézet sajtó­értekezletén. Kijelen­tette. hogv „az Egye­sült Államok szabá­lyozni tudja az időjá­rást ... a Szovietunió­­ban‘‘. A derék kapitány mintha csak látta vol­na már magát egv roppant szabályozó-asz­tal mellett. A kapcso­lótáblán jelzőlámpák. műszerek. fogantyúk. Tribune“ tudósítói* különböző színű gom- így csak Orville szeme­­bök. Az egyik gombon Íves véleményeként ír­­ez a felirat áll: „Szov- háttá meg. hogy ilyen ietunió". ö megnyom- műveletek lehetősége ia a gombot, kigyullad .nincs kizárva" ...- zöld lámpa és... a Igv lesz a bolhából Szovjetunióban zápor" elefánt! esők kezdődnék. Maid íme. így foszlott szét meghúz egv fogantyút a „meteorológiai had- és pusztító aszály vált- viselés" lázálma. ami ia fel az esőzést. egyébként Orville ka-A tudósítók érthe- nitánvt korántsem tör­­tóen kérdésekkel hal- te meg. Neki még min-i mozták Orvillet. Az úi- dig az a véleménye, donsült igazgató ekkor hogy azért az időjárás iött rá. hogv alaposan mégis csak ..Nyugatról elvetette a sulykot. Kelet felé fog változ- Visszavonulót fűit s ni". Veszélyes tévedés* kellemetlenül dünnvög- Éppen a Meteorológiai te. hogy legnagyobb Intézetnek kellett sajnálatára ez nem a na először tudó­­jelen, hanem a jövő szereznie arról í lehetősége, „semmiféle szélről, amelv I tudományos bizonyíték fuj Nyugat felé nem támasztja alá. kergeti a feli hogv ilven nagv távol- amelyekkel a bé ságra szabályozni le- lenségei szeretnék hetne az időjárást“. A szén elsötétíteni .New York Herald emberiség egét. KOMMENTAR FELESLEGES! A „Oggi" című olasz burzsoá hetilap 1953. évi 37. számában fi­gyelmet keltő cikk jelent meg. Cí­me: „Miért vagyunk szegények.“ Az „Oggi“ cikke ezekkel a szavak­kal kezdődik: „Az a vizsgálat, amelyet nem­rég a képviselőház elrendelt, óira a legsötétebb nyomort hozta fel­színre. — Emberek milliói élnek olyan viskókban, amilyenek csak a legsötétebb Afrikában vannak. Milliók élnek bűzös barakkokban, barlangokban, minden kereset nél­kül .. .’* Kommentár felesleges! EZ IS ÜZLET Egyes amerikai politikusok jó üzletet látnak európai útjaikban. ..Kéjutazás" az ilyen, mondogatják a kulisszák mögött. A kongresszus tagjai valamilyen szemle, vagy egyszerűen „az európai hangulat vizsgálata" ürügyével hosszabb-rö­­videbb európai körutakra indulnak. Az amerikai lapok újabban meg­lehetősen pikáns részletket közöl­nek az ilyen kéjutazásokról. Kide­rült például, hogy ezek költségeit a Marshall-terv alapján helyi valu­tákból létesített alap számlájára fedezik. Ezekből az alapokból szá­mos amerikai képviselőnek 200 dol­láros napidíjat fizetnek. Tekintet­tel arra. hogy jelenleg az amerikai kongresszusnak vagy 140 tagja tar­tózkodik külföldön szemleút vagy kivizsgálás címén, az így elpocsé­kolt pénzösszeg meglehetősen nagy lehet. A „Washington Post“ című lap közölte az egyik vidéki amerikai lap római tudósítójának cikksoro-AMER1KÁI RÉMTÖRTÉNETEK Az amerikai sajtó most tele van rémtörténetek­kel. Egv dr. Mayo (Méjó) nevű szakember így festi le a koreai hadifogolytáborokat: „Piszkosan, tetve­sen. tele rosszul gyógyult sebekkel és kiütésekkel, betegségüket úgy szabályozva, hogv éppen nem hal­tak meg. fürdő, haivágás, vagy beretválás nélkül, rongyokban éltek az emberek, az élelmezés gondo­san kiszámított minimumával és a lehető legrosszabb minőségével, egészségtelen vízzel, amelyet gyakran rozsdás bádogdobozban kaptak. -., Nem hagytak őket aludni és pihenni, az őrület határára kergették őket,“ Ez a ár. Mayo — mondani sem kel] — sohasem járt északkpreai fogoly táborban En tártam ott, még­hozzá olvan időben, amikor a fronton a legvadabb harcok dúltak, a háború a legélesebben tombolt. Nem a foglyok politikai nyilatkozatait.. még ke­­vésbbé nagv szavakat szeretnék idézni, csupán né­lönköket. ‘jokereket, a szétszórt hánv mindennapos tényt. Például azt. hogy mikor odaértem, néhányan éppen borotválkoztak, mitsem törődve azzal, mit mond róluk két év múlva dr. Mavo. a neves amerikai „szakértő". Ugyancsak né­hányan a Tetcnghan folyó vizében lubickoltak — bi­zonyára nem tettéli volna, ha már akkor tudják, hogv dr. Mayo. a neves amerikai szakértő közli maid egvszsr a világgal, hogy szegény hadifoglyok­nak fürdés nélkül kellett szenvedniük. Két rend ru­hája volt mindegviknek: az egyik, amelyikben fog­ságba esett és eev. amelyet a koreai néphadsereg­től kapott ajándékba. A ruhák egészen jó állapot­ban voltak és akkoriban még semmi hajlandóságot nem mutattak arra. hosv dr, Mayo. a neves ameri­kai szatóriő rzai’ait igazol’ a. rong'okká foszo] ianak szét Együtt ebédeltem a foglyokká! ugyanazt a vi­zet ittam, emit ők. s még iól emlékszem Alois Pro­kop szavaira: „Mi. hadifoglyok, ie-bban élünk, mint a környező falvakban maguk a koreaiak." IVIéray Tibor. zatát. A cikkekből kiderül, hogy ezeknek az alapoknak helyi valu­táin illatszereket vásárolnak Pá­rizsban. fényképezőgépet és táv­csövet Németországban. Borsalino­­kalapot Olaszországban. Ezek azon­ban még csak a személyes szük­ségleti cikkek. A tudósító a to* váhbiakban megállapítja, hogy ..a kongresszus szemleútra külu dött tagiai ugyanígy egyenlí­tik ki kártvaveszteségeiket. sőt *— italszámláikat és egyéb költ­ségeiket is az éiieli klubokban és egyéb szórakozóhelyeken." Etek után cseppet sem lehet csodálkozni azon. hogv. mint a tu­dósító megjegyzi, az amerikai kép­viselők legszívesebben Párizst és Berlint választják úticéliukul. így már az sem meglepő, hogy „n nagy üggyel-baiial megrendezett értekez­leteken elalszanak vagy amiatt pa­naszkodnak. hogy erőszakosain túl sok adattal terhelik meg őket". „Unalmas ülések helyett ihkább a taxisofőröktől és a büffésnőktől szerzik értesüléseiket arról az or­szágról. ahol éppen tartózkodnak." Lehetséges ugyan, hogy ez jobb tájékozódási módszer a hivatalos értekezleteknél. Kétségkívül bár­melyik taxisofőr vagy kocsmáros elmondhatja bármelyik amerikai képviselőnek, hogy Nvugat-Euró­­pában nem szeretik az amerikai jótevőket és nem bíznak a wash­ingtoni politikában. Lényegében úgyis erre lyukadnak ki az európai kéiutazásról hazatért kongresszusi tagok megfigyelései és következte­tései. Általában megállapítlák hogy Európában Washingtonra nézve kedvezőtlen n hangulat és ott hangosan UiT/clzük: ..Ameri­kai':-. takurdial-'k haza!" Jlóiiiiianai dunóktáeia Mint a i.New York Amsterdam News'1 cí­mű amerikai néger lan közli. Louisiana ál­lam egyik kisvárosában úi polgármestert vá­lasztottak. A néger vá­lasztók ezrei szavaztak rá. mert megígérte, hogy a városi autó­buszjáratokon meg­szünteti a faii megkü­lönböztetést. A déli ál­lamokban ugyanis a fajvédő törvények sze­rint a négerek az autó­buszokon csak a hátsó, a legrosszabb helyeket foglalhatják el. Elől az ülőhelyek a „maga­­sabbrendű fai“ képvi­selőinek. a fehérbőrű amerikaiaknak vannak fenntartva. Az úi polgármester Igyekezett megtartani Ígéretét: egy úi városi szabályrendelet feljo­gosította a négereket, hogy a négernegved iá­­ratain bárhol helvet foglalhatnak az autó­buszon. Ám már ez a kis engedmény is a helybeli reakciósok dü­hös ellenállását váltot­ta ki. Louisiana ál­lam főügyésze kijelen­tette. hogy a szabály­­rendelet a telies faii megkülönböztetést kö­vetelő törvényekbe üt­közik. Végül is min­den maradt a régiben. A négerek ebbe nem nyugodtak bele. A helybeli néger szerve­zet meghirdette az autóbuszjáratok boi­­kottiát és önkéntes adományok segítségé­vel külön iára tokkal biztosította a négerek közlekedését. Ez viszont az auto­­buszvállalatnak vágott az elevenjébe. Utazó­­közönségének több mint fele ugyanis né­ger. A vállalat beje­lentette. hogy ilven kö­rülmények között rö­videsen csődbe iut. & városi tanács kénytelen volt úi. .kompromisz-i szumos’1 határozatot hozni. Megengedte a négereknek, hogv a két első helv kivételevei' bárhol leülhetnek az • autóbuszokon. A néger szervezet vezetősége kijelentette.! hogy bár ..nem szíve­sen“. de beleegyezik ebbe n komoromisz­­szumba. Javasolta! hogv szüntessék be a 1 bojkottot. A sajtóközle­ményekből azonban ki-» tűnik, hogy a város né­ger lakossága elszán­tan folytatni akarta a; harcot a faji megkü­lönböztetés ellen. A bojkott megszüntetése óta is csupán a nége­rek egv kis része uta- ' zik a rendes aulobusz- i áratokon. A többség kiielentette. hogy in­kább gyalog iár vagy más közlekedési esz­közt vesz igénybe i..

Next

/
Thumbnails
Contents