Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-07 / 5. szám
1954 Január 7. «ZOI.NOBMEOYEI NÉPLAP Fordítsanak még több gondot a Mezőgépgyár vezetői a munkásvédelemre \ munt fisok gyorsan iparkodnak át az üzem udvarán. Nem is csoda, hiszen a hőmérő higanyszála mínusz tíz fok alá szállt. Az L szerelőcsarnok ajtaja gyük ran nyílik. Legtöbbször nyltvamarad, s annak kell becsukni, aki legközelebb dolgozik hozzá. Ez azonban nem megy egyszerűen. A sarokvasak elkoptak s az ajtó akadozva kaparja a fagyos földet. így hát csak két kézzel lehet boldogulni. — Pedig miből állna megjavítani —. mondja Papp Károly anyagmozgató. —• Erről már tárgyaltak a vezetők, s mégsem történt semmi. Ha egy lakatosra bíznák a javítást, euv óra alatt elkészülne vele s itt a csarnokban nem tüzelnénk hiába, megszűnne a fülhasogató huzat. * műhely másik végén csak ontyvival jobb a helyzet, hogy a nyitott ajtón beáramló jeges lcve;j.ot egy hosszú zsákíüggöny fogja fel. A pincében lévő formázó műhely ajtaja is nyitva van. A kilincs már régen eltűnt s talán a kúpolókemence, amelyben elolvadt, tudna róla nyilatkozni. Kaparós, poros levegőt vág az ember arcába a huzat. Mészáros Lujos se-dmunkással beszelünk itt. — Nézzen csak az ablakokra, az ajtókra, összesen kilenc ablak van kitörve. Agyonra fázik itt az ember egész nap. — Nem sokat törődnek velünk ■— állapítja meg Kulcsár Dezső segédmunkás. — Most szereltem • le. Mikor munkába álltam, meg sem kérdezték, van-e munkaruhám. S azt sem tudom megérteni, miért lettem éppen homokkeverő, mert régebben szintén az öntődében dolgoztam, de mint rámoló. — Így kevesebb a keresetem is. Ez az önkényes áthelyezés pedig — úgy tudom — nem szabályos. — A munkaruhával kapcsolatban nekem is lenne pár szavam — szólal meg ismét Mészáros Lajos. — 1951. július 15-én jöttem az üzembe s még mindig nem kaptam. Érdeklődtem a műhelyben már másoktól Is, de csak azt kapom válaszul, hogy van Itt olyan dolgozó is, aki 49-ben került az öntődébe s mégsem kapott munkaruhát. Aztán a légtisztítóra terelődik a szó. — Itt van — mutatja Kulcsár Dezső az ablakba épített kis ventillátort. —■ Ennél biztosan még cukrászdában is nagyobbat alkalmaznak. A műhely e részében még hidegebb van. Nem is csoda. Az egyik ablakból .minden üvegkarika hiányzik. Csak úgy hevenyészve támasztottak oda egy-két deszkát szélfogónak. A tífezőgépgyfii* vezetőinek — több gondot kell fordítani a dolgozók egészségvédelmére. Nem elég kimutatásokra hivatkozni a munkavédelemmel kapcsolatban,- mint ahogy azt Pásztor elvtárs, az ÜB elnök teszi. — 50.000 forintot fordított az üzem az utóbbi időben az ablakok javítására, Ezt ki is tudjuk mutatni, mondja. A munkaruhákkal kapcsolatban azt a felvilágosítást kapjuk, hogy „aki kér, az kap“. Nem így van ez. Elég csak meghallgatni az öntödei dolgozók véleményét. Nem véletlen, hogy az üzemben az utóbbi napokban több beteg van. Ezeknek túlnyomó része megfázás miatt maradt távol az üzemből. Sürgősen változtatni kell ezen az állapoton. Csak úgy támogathatja a Mezőgépgyár több géppel a mezőgazdaságot, «— kormányunk programijának megvalósítását, ha a dolgozók egészséges munkakörülmények között — eredményesebb munkát végeznek. A fő’úmüvessKver ezet és a kengyeli mozi Kengyelen nagyon kicsi a mozi helyisége és sokan nem tudják megnézni a filmet, mert nem férnek be a terembe. Többször említettük már tanácsülésen és a megyei MOKÉP-nek is felhívtuk a figyelmét, hogy költöztessék vissza a mozit régi helyére. Az sokkal tágasabb és jobb. Jelenleg 'egy teremben vannak a mozigép és a nézők. Ez nagyon kellemetlen, mert a gépzaj miatt nem hallani a film hangját. Ideje lenne már ezen változtani. Vígh József levelező. Kengyel. 1951-ben átköltöztették a mozit a kulturházba és a régi helyiséget átadták az akkor alakult KTSZ.nek A kulturház tetőszerkezete már előzőleg is rossz volt, a beköltözés után porti«; használhatatlanná vált. Innen a párt. bizottság nagytermébe helyezték át a mozit Ez n helyiség azonban nagyon kiül. A főldmüvcsszüvetkezelnek van üres helyisége csak nem akarja átadni a KTSZ-nek s ezzel megakadályozza, hogy a MORÉÉ visszakapja a régi. megfelelő helyiséget Ideje lenne már eldönteni, mi a fontosabb; t rés helyiségekhez ragaszkodni, vagy megfelelő helyet adni a mnzlelöadások megtartásához? (A Szerk.) Társadalmi tulajdon megkárosítása miatt két é$ félévi börtönre ítélték Társadalmi tulajdon megkárosítása miatt két és félévi börtönre, háromévi közügyektűl való eltiltásra ítélte a megyei bíróság R. Szabó Mihályt, a karcagi» gépállomás volt traktoros brigádvezetőjét. Visszaélt felelősségteljes beosztásával és meghamisította a hozzá beosztott traktorosok munkautalványait. Ezzel megkárosította a termelőszövetkezetek tagjait és illetéktelen jövedelmre tett szert. Az ítélet szerint az okozott kárt. 7059 forintot is köteles megtéríteni. Felelőtlen munhát véges dr. Gyárfás György szolnoki körzeti kezelőorvos IKuitM a > v//atuxk I a dolgozók egészségvédelmét a múlttal szemben hatalmas mértékben fejlesztette. Korszerű kórházak, rencjelöinté zetek és körzeti orvosi hálózat biztosítja a betegek gyógykezelését. Kormányprogrammunk jelentőségét az orvosok nagy többsége megértette. Minden tudásukkal, fáradságot nem ismerve végzik fontos munkájúkat. Ezt bizonyítja az is, hngy a városi pártbizottságtól és a városi tanácstól körzeti kezelőorvosaink jó munkájukért dicséretet kaptak. Nem mondható ez el azonban dr. Gyárfás György körzeti kezelőorvosról. Egyik dolgozónk, özv. Tóth Dániel né még december 25-én meg betegedett influenzában. December 2(i-án a rendelőintézet belgyógyászorvosa megvizsgálta és hazaküldte azzal, hogy azonnal feküdjön le, betegségét pedig jelentse körzeti kezelőorvosának, dr. Gyárfás Györgynek. Az orvos értesítése a betegségről december 26-án megtörtént. Majd 27-én az SZTK betegellenőre felkereste özv. Tóth Dánielnét, aki teljesen egyedülálló asszony, s nagybetegen találta. Erre elment az orvoshoz és kérte, hogy a beteget látogassa meg. Dr. Gyárfás kijelentette,' hogy Tóthnét látatlanul táppénzes állományba veszi, a leletek alapján pedig meg tudja állapítani, hogy influenzában szenved. A beteg január 2-án jelentkezzen felülvizsgálaton. [jAM'Ait 3-.VN| délelőtt a betegeilenőr újból meglátogatta özv. Tóthnét, akit még súlyosabb állapotban talált. Ismét elment az orvoshoz és kérte, hogy sürgősen keresse fel a beteget, akinek az állapota súlyosra fordult. Az orvos kijelentette, hogy rendelés után*fel fogja keresni a beteget. Mivel január 4-én sem tett eleget orvosi kötelezettségének, a beteg kénytelen volt 6aját pénzén orvosságot vásárolni. Az esetet jelentettük a rendelőintézet főorvosának. Mivel tudjuk, hogy dr. Gyárfásnak nem ez az első hasonló ténykedése — évek óta panasz merül fel orvosi működése ellen a betegek részéről — kérdezzük, mikor fogja megérteni, hogy népi demokráciánkban legfőbb érték az ember?. Iván a/, éhemnek| azonban másik oldala is. Amikor dr. Gyárfás látatlanul táppénzes állományba helyez embereket és még 8 nap elteltével sem látogatja meg őket, vájjon nem lazítja-e a munkafegyelmet? Tudjuk, hogy még mindig vannak kevésbbé öntudatos dolgozók, akik egyes orvosok felületes munkáját kihasználják és ezzel károkat okoznak országunknak. Az ilyen eljárás a többi orvosok tekintélyét is rontja. A rossz munka a többi egészségügyi dolgozók megbecsülésére is kihat. Vajda Jenő né SZTK Alközpont Szolnok A fenti eset nem az egyetlen. Szerkesztőségünkhöz több panaszos levél »érkezett, amely bírálta öt. Legutóbb Ercsey János« közölte velünk, hogy 6 éves kislánya december 30-án megbetegedett. Elvitte vizsgálatra dr. Gyárfáshoz. Másnapra súlyosbodott a gyermek állapota. Azzal a kéréssel fordult az orvoshoz, hogy utalja be röntgenvizsgálatra, mivel az elmúlt évben három esetben volt tüdőgyulladása. „Az orvos nem volt hajlandó beutalót adni — írja Ercsey János.— Azzal hárította el a kérést, hogy — ha az SZTK-ba el tudom vinni a gyermeket — hozzá is elvihettem volna. Kislányunkat azonnal elvittük a rendelőbe, ott azonban hoszszabb ideig kellett várakozni. Kérdezem, helyesen járt-e el dr. Gyárfás, amikor kislányomat berendelte lázasan, holott előző nap is ruhán keresztül vizsgába meg. Azért írom ezt meg, mert a házban többen panaszkodnak az orvosra. Most, amikor népköztársaságunk törvényei nagy súlyt helyeznek a gyermekvédelemre, úgy látszik körzeti orvosunk ezt nem veszi figyelembe.” Ideje lenne annak, hogy a megyei tanács egészségügyi osztálya felfigyelne a panaszokra és gyors intézkedésével véget vetne dr. Gyárfás felelőtlen munkájának. (A szer k.) TÍZ PERC az sok idő.. ..Tíz perc. az sok idő. Elemér...” — hallja az ember reggel, este. Kazal vidám dalát, ha bekapcsolja a rádiót. Ez zöngött az én fülemben is. amikor t elhatároztam. hogy a sok időt elpocsékoló iárkálás helyett ezután munkám egy részét telefonon intézem maid el. Felveszem a kagylót, hallgatózom. Süket a telefon. Fúipk a kagylóba fújok a hallgatóba. fújok már haragomban szerte a világba, de csak süket marad. Babrálom a zsinórt. rázom a készüléket — no végre, recsegés. ropogás, arcomon az öröm fénye, nem süket már a készülék. Most már semmi az egész, az ember csak vár egy kis ideig türelemmel. s már is kap vonalat. Vagy nem? Fene tud la. Én már 5 perce várok türelemmel. már a második cigarettára gvuitok rá bánatomban és nagv nyugalmamban — de a vonal nem iön. Fújás, rázás, rángatás —- és nem hiába. Itt a vonal! Most már gyorsan — mielőtt még elmenne — tárcsázom a számot. Nincsen semmi baj. kicsönget. Várom — maid csak felveszik e®vszer — de várhatom, ha tetszik, akár ki világos virradatig is. Csöneet. de senki sem veszi fel. Most már közel húsz percig tart a viadal köztem és a telefon között, érthető hát. hogy elvesztem türelmem és mivel valóban hiszem, hogv tíz perc nagv idő — elindulok. hoev elintézzem. amit akartam. 5 perc aa út oda. 5 viszsza. s négy perc alatt azt is elintézem, amit akartam. Igv hát megtakarítottam 6 percet. Azaz megtakarítottam volna, ha nem töltöttem volna húsz percet azzal, hogy leszűrjem a tapasztalatot: ha valamit sürgősen cl akarok intézni, akkor meniek magam, s ne váriak a telefonra. Persze, ha ió lenne a telefon — ez a megoldás sem lenne rossz. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett elvtársunk, munkatársunk, a turkevei Ű1 Kunság volt szerkesztője MAJZIK MIHÁLY elvíárs 25 éves korában, hosszú szenvedés után meghalt. Halála valamennyiünket megrázott, hiszen ha az utóbbi hónapokban betegségétől akadályoztatva nem is dolgozott közöttünk, mégis úgy éreztük, továbbra is velünk együtt harcol a dolgozók jólétéért. Ml is, de tudjuk, kedves olvasóink, elvtársaink is szívükbe zárták me'eß. örökvidám emberi lényét. Megőrzik emlékét azok a szívből fakadt írások is, amelyekkel a munkások, dolgozó parasztok felszabadult, örömteli életét ábrázolta. Munkatársai, elvtársai ezúton is elbúcsúznak a kedves munkatárstól s azzal kisérik őt utolsó útjára a rákóczifalvi temetőbe, hrgv drága emlékét mindvégig megőrzik. SZOLNOK.MEGYEI NEi’LAP SZERKESZTŐSÉGE A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Mindennapi témái az időiárás. —-------------------1 Gyakran beszélünk róla. néha szidjuk. olykor dicsérjük, akárcsak a Meteorológiai Intézet idő járás jelentéseit. ..Élénk északnyugati szél. helyenként csapadék. a hőmérséklet süllyed ...“ •— halljuk és olvassuk naoiában többször is. Sokan hem tudlak azonban, hánv és hány ember fáradságos munkáiénak eredménye ez a néhánysoros közlemény. » Földünket a meteorológiai állomásoik százezrei hálózzák be. Vannak olyan állomások, amelyeken csak a huszonnégy óra alatt lehullott csaoadék mennyiségét mérik. Sokkal bonyolultabb észlelést folytatnak azokon az állomásokon, ahol sokféle műszer mutatia a légkör állapotára iellemző- adatokat: a levegő nyomását, hőmérsékletét és nedvességtartalmát, továbbá a szél irányát és erősségét, a látástávolságot és más adatokat. Az észlelők munkáiét nemzetközi előírások szabiák meg. Mindenütt teljesen azonos módon olvassák le a műszereket, de ugyanilyen szigorú szabályok szerint igazodnak az észlelés kezdő- és befciező-időnontiai is. Általában háromóránként olvassák le a műszerek adatait. Ez a munka éiiel-nappal folyik. Az adatokat , azután p legrövidebb idő alatt eliuttatiáik táviratban a meteorológiai intézetekhez. | Meteorológusaink] az időiárás “ ——————I várható alakulásáról csak akkor mondhatnak helves és alapos véleményt, ha ismc-j rik legalább a Föld északi félgömb-' jenek időjárási helyzetét. Ezért a rádióadók és gyüitők meghatározott időpontokban világszerte kisugározzák és beavüitik az időjárási táviratokat. IIv módon a földkerekség valamennyi meteorológiai intézete legalább háromóránként átfegó kénét alkothat a Földünkön lezajló időjárási folyamatokról. Ezt a munkát végzik Meteorolóaiai Intézetünk prognózis (az idöiárást előre ielző) osztályán is. A rádiósok háromóránkéht összegvüitik a világ minden tájáról szétsugárzott időjárási jelentéseket. A rajzolók azután egyezményes jelekkel térképeken rögzítik az adatokat. A térképeken nullkörök jelzik a meteorológiai állomások helvét és bár ezek az állomások nem ölelik fel a teljes északi félgömböt, mégis hatalmas területet vetítenek elénk. Amerika nyugati partvidékétől Nyugat-Szibériáis és Grönlandtól Észak-Afrikáig tériednek a térképek határai. Mintegy 1000—1500 jelentősebb állomás van ezen az óriási területen. A meteorológus érdemi munkála1 csak akkor kezdődik, amikor a rajzoló már felrajzolta a különböző állomások időjárási adatait a térképre. Az adatok alapján elhatárolja azokat, a területeket, ahol köd van. esik az eső vacv éppen havazik. Vonalakkal köti össze azokat az állomásokat, amelyek mentán a légnyomás egyenlő. Az ígv avert görbe vonalakat izobároknak aevezik. Ugyancsak körülkeríti azokat a részeket, amelyeken beiül a levegő nyomása növekszik vagy csökken stb. Minderre azért van szüksége, mert így állapftia meg n hidegebb és melegebb vidékekről származó légtömegek méreteit. áramlási irányait. Különösen azokra a választófelületekre kíváncsi a meteorológus, amelvok mentén összeáramlanak a különböző üldraizl eredetű, hőmérsékletű és aeilvesscgtartalnuí levegőfajták. Az időiárás változása usvanis ezeknek' a felületéltnek a környezetében a legélesebb: Itt a legvastagabb a felhőzet, a legbővebb a csapadékhullás. a legélénkebb a szél. Eddig csak a talajon észlelt adatok feldolgozásáról esett szó. Az időjárási jelenségek azonban térbeli. folyamatok és ígv a meteorológusnak magassági adatokra is szüksége Van. Tudnia kell. hogv legalább néav-öt ezerméteres magasságig milyenek a nyomási, hőmérsékleti, nedvesség! és szélviszonvok. Má»félméter áfmérőjű I hidrogén~—------------------------- nel telitett gumigömb röpíti magasba azt a műszert — a rádiószondát ■—. amelv a különböző magassági szinteken megméri a légnyomást, valamint a levesd hőmérsékletét és nedvességét. Parányi rádióadó is tartozik a felszereléshez, amelv percenként közli a már említett adatokat a meteorológussal, aki cigarettázva ül a meleg szobában vevőkészüléke mellett, fülén a hallgatóval és forgó hengerre kifeszített papírlapon rögzíti a rövidhullámú kis adó jelzéseit. A műszer sem megy veszendőbe. Amikor a gumi gömb 15—20 kilométeres magasságban szétpukkan, kinyílik a gömb alá szerelt eitőernvö. A műszer azután lassan földet ér. Körülbelül ígv készül az idűiáráslelentés. ennyi munka reilik a szűkszavú telentés mögött. Ez a néhány szó azonban Igen nagv segítséget nvuit — különösen a mezőfazdaságban. A talajhőmérséklet! elzések segítik a gazdákat a vetés időpont iának megválasztásában, előkészítésében. A tavaszi faevveszélv előrejelzése gyakran óvia meg a vetést. Rendszeresen készíti a Meteorológiai Intézet kéthetes és négyhetes távproenózist is. amelv meglehetősen pontosan meghatározza ilven hosszabb időre is az időjárást. Nagv segítség ez a növényüket ápoló, gondos földműveseknek. Az időjárásje’enléseket] azonban ■.......-——— •* hasznosítják az élet sok más területén is. Nagv érdeklődéssel váriák például a kirándulásra, üdülésre’ induló dolgozók. A repülők Pedig meg sem lehetnének nélküle. De kevesen tudiák. hogy a meteorológusok véleményét kikérik a távvezetékek építéséhez is. Uv módon ugyanis elkerülik, hogv olvan helven építsék a vezetékeket, ahol nagymértékű a zuzmarakébződés vagv a villámveszélv. Nagyobb építkezéseknél figyelembe veszik a helvi időjárási viszonyokat. Sztálinvárosban például a meteorológusok tapasztalati adatait használták fel a lakóházak feltevésének kijelölésénél, ígv érték el. hogv a gvár füstié, korma elkerüli a lakótelepet, továbbá. hogv a körülményekhez képest a legnagyobb napsugárzás éri a lakásokat. Sorolhatnánk még hosszan, életünk. munkánk hány területéhez fűződik a párszavas jelentés: ..Élénk északnyugati szél. helyenként csaoadék. a hőmérséklet süllyed .. .** Á meteorológia tudománya felbecsülhetetlen segítséget nvuit as embereknek. ✓ Hogyan készül as idő járás / elöntés Irta: Dcsi Frigyes egyetemi tanár, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója