Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-07 / 5. szám

1954 Január 7. «ZOI.NOBMEOYEI NÉPLAP Fordítsanak még több gondot a Mezőgépgyár vezetői a munkásvédelemre \ munt fisok gyorsan iparkod­nak át az üzem udvarán. Nem is csoda, hiszen a hőmérő higany­szála mínusz tíz fok alá szállt. Az L szerelőcsarnok ajtaja gyük ran nyílik. Legtöbbször nyltvama­­rad, s annak kell becsukni, aki legközelebb dolgozik hozzá. Ez azonban nem megy egyszerűen. A sarokvasak elkoptak s az ajtó aka­dozva kaparja a fagyos földet. így hát csak két kézzel lehet boldo­gulni. — Pedig miből állna megjaví­tani —. mondja Papp Károly anyag­mozgató. —• Erről már tárgyaltak a veze­tők, s mégsem történt semmi. Ha egy lakatosra bíznák a javítást, euv óra alatt elkészülne vele s itt a csarnokban nem tüzelnénk hiá­ba, megszűnne a fülhasogató hu­zat. * műhely másik végén csak ontyvival jobb a helyzet, hogy a nyitott ajtón beáramló jeges lcve­­;j.ot egy hosszú zsákíüggöny fogja fel. A pincében lévő formázó mű­hely ajtaja is nyitva van. A ki­lincs már régen eltűnt s talán a kúpolókemence, amelyben elolvadt, tudna róla nyilatkozni. Kaparós, poros levegőt vág az ember ar­cába a huzat. Mészáros Lujos se­-dmunkással beszelünk itt. — Nézzen csak az ablakokra, az ajtókra, összesen kilenc ablak van kitörve. Agyonra fázik itt az em­ber egész nap. — Nem sokat törődnek velünk ■— állapítja meg Kulcsár Dezső segédmunkás. — Most szereltem • le. Mikor munkába álltam, meg sem kérdezték, van-e munkaru­hám. S azt sem tudom megérteni, miért lettem éppen homokkeverő, mert régebben szintén az öntődé­ben dolgoztam, de mint rámoló. — Így kevesebb a keresetem is. Ez az önkényes áthelyezés pedig — úgy tudom — nem szabályos. — A munkaruhával kapcsolat­ban nekem is lenne pár szavam — szólal meg ismét Mészáros Lajos. — 1951. július 15-én jöttem az üzembe s még mindig nem kap­tam. Érdeklődtem a műhelyben már másoktól Is, de csak azt ka­pom válaszul, hogy van Itt olyan dolgozó is, aki 49-ben került az öntődébe s mégsem kapott munka­ruhát. Aztán a légtisztítóra terelődik a szó. — Itt van — mutatja Kulcsár Dezső az ablakba épített kis ven­tillátort. —■ Ennél biztosan még cukrászdában is nagyobbat alkal­maznak. A műhely e részében még hide­gebb van. Nem is csoda. Az egyik ablakból .minden üvegkarika hi­ányzik. Csak úgy hevenyészve tá­masztottak oda egy-két deszkát szélfogónak. A tífezőgépgyfii* vezetőinek — több gondot kell fordítani a dol­gozók egészségvédelmére. Nem elég kimutatásokra hivatkozni a mun­kavédelemmel kapcsolatban,- mint ahogy azt Pásztor elvtárs, az ÜB elnök teszi. — 50.000 forintot fordított az üzem az utóbbi időben az ablakok javítására, Ezt ki is tudjuk mu­tatni, mondja. A munkaruhákkal kapcsolatban azt a felvilágosítást kapjuk, hogy „aki kér, az kap“. Nem így van ez. Elég csak meghallgatni az öntödei dolgozók véleményét. Nem vélet­len, hogy az üzemben az utóbbi napokban több beteg van. Ezeknek túlnyomó része megfázás miatt maradt távol az üzemből. Sürgő­sen változtatni kell ezen az álla­poton. Csak úgy támogathatja a Mezőgépgyár több géppel a mező­­gazdaságot, «— kormányunk pro­gramijának megvalósítását, ha a dolgozók egészséges munkakörül­mények között — eredményesebb munkát végeznek. A fő’úmüvessKver ezet és a kengyeli mozi Kengyelen nagyon kicsi a mozi helyisége és sokan nem tudják megnézni a filmet, mert nem fér­nek be a terembe. Többször emlí­tettük már tanácsülésen és a me­gyei MOKÉP-nek is felhívtuk a figyelmét, hogy költöztessék vissza a mozit régi helyére. Az sokkal tá­gasabb és jobb. Jelenleg 'egy te­remben vannak a mozigép és a nézők. Ez nagyon kellemetlen, mert a gépzaj miatt nem hallani a film hangját. Ideje lenne már ezen változtani. Vígh József levelező. Kengyel. 1951-ben átköltöztették a mozit a kulturházba és a régi helyiséget át­adták az akkor alakult KTSZ.nek A kulturház tetőszerkezete már előzőleg is rossz volt, a beköltözés után porti«; használhatatlanná vált. Innen a párt. bizottság nagytermébe helyezték át a mozit Ez n helyiség azonban nagyon kiül. A főldmüvcsszüvetkezelnek van üres helyisége csak nem akarja át­adni a KTSZ-nek s ezzel megakadályozza, hogy a MORÉÉ visszakapja a régi. megfelelő helyiséget Ideje lenne már eldönteni, mi a fontosabb; t rés helyiségekhez ragaszkodni, vagy megfelelő helyet adni a mnzlelöadások megtartásához? (A Szerk.) Társadalmi tulajdon megkárosítása miatt két é$ félévi börtönre ítélték Társadalmi tulajdon megkárosí­tása miatt két és félévi börtönre, háromévi közügyektűl való eltil­tásra ítélte a megyei bíróság R. Szabó Mihályt, a karcagi» gépállo­más volt traktoros brigádvezetőjét. Visszaélt felelősségteljes beosztásá­val és meghamisította a hozzá be­osztott traktorosok munkautalvá­nyait. Ezzel megkárosította a ter­melőszövetkezetek tagjait és ille­téktelen jövedelmre tett szert. Az ítélet szerint az okozott kárt. 7059 forintot is köteles megtéríteni. Felelőtlen munhát véges dr. Gyárfás György szolnoki körzeti kezelőorvos IKuitM a > v//atuxk I a dolgozók egészségvédelmét a múlttal szem­ben hatalmas mértékben fejlesztet­te. Korszerű kórházak, rencjelöinté zetek és körzeti orvosi hálózat biz­tosítja a betegek gyógykezelését. Kormányprogrammunk jelentő­ségét az orvosok nagy többsége megértette. Minden tudásukkal, fáradságot nem ismerve végzik fontos munkájúkat. Ezt bizonyítja az is, hngy a városi pártbizottság­tól és a városi tanácstól körzeti ke­zelőorvosaink jó munkájukért di­cséretet kaptak. Nem mondható ez el azonban dr. Gyárfás György körzeti kezelőor­vosról. Egyik dolgozónk, özv. Tóth Dániel né még december 25-én meg betegedett influenzában. December 2(i-án a rendelőintézet belgyógyász­orvosa megvizsgálta és hazaküldte azzal, hogy azonnal feküdjön le, betegségét pedig jelentse körzeti kezelőorvosának, dr. Gyárfás Györgynek. Az orvos értesítése a betegségről december 26-án megtörtént. Majd 27-én az SZTK betegellenőre fel­kereste özv. Tóth Dánielnét, aki teljesen egyedülálló asszony, s nagybetegen találta. Erre elment az orvoshoz és kérte, hogy a beteget látogassa meg. Dr. Gyárfás kijelen­tette,' hogy Tóthnét látatlanul táp­pénzes állományba veszi, a leletek alapján pedig meg tudja állapí­tani, hogy influenzában szenved. A beteg január 2-án jelentkezzen fe­lülvizsgálaton. [jAM'Ait 3-.VN| délelőtt a be­­tegeilenőr újból meglátogatta özv. Tóthnét, akit még súlyosabb álla­potban talált. Ismét elment az or­voshoz és kérte, hogy sürgősen keresse fel a beteget, akinek az ál­lapota súlyosra fordult. Az orvos kijelentette, hogy rendelés után*fel fogja keresni a beteget. Mivel ja­nuár 4-én sem tett eleget orvosi kötelezettségének, a beteg kényte­len volt 6aját pénzén orvosságot vásárolni. Az esetet jelentettük a rendelőintézet főorvosának. Mivel tudjuk, hogy dr. Gyárfás­nak nem ez az első hasonló tény­kedése — évek óta panasz merül fel orvosi működése ellen a bete­gek részéről — kérdezzük, mikor fogja megérteni, hogy népi demo­kráciánkban legfőbb érték az em­ber?. Iván a/, éhemnek| azonban másik oldala is. Amikor dr. Gyár­fás látatlanul táppénzes állomány­ba helyez embereket és még 8 nap elteltével sem látogatja meg őket, vájjon nem lazítja-e a munkafe­gyelmet? Tudjuk, hogy még min­dig vannak kevésbbé öntudatos dolgozók, akik egyes orvosok felü­letes munkáját kihasználják és ez­zel károkat okoznak országunknak. Az ilyen eljárás a többi orvosok tekintélyét is rontja. A rossz mun­ka a többi egészségügyi dolgozók megbecsülésére is kihat. Vajda Jenő né SZTK Alközpont Szolnok A fenti eset nem az egyetlen. Szerkesztőségünkhöz több panaszos levél »érkezett, amely bírálta öt. Legutóbb Ercsey János« közölte ve­lünk, hogy 6 éves kislánya december 30-án megbetegedett. Elvitte vizsgálatra dr. Gyárfáshoz. Másnapra súlyosbodott a gyermek álla­pota. Azzal a kéréssel fordult az orvoshoz, hogy utalja be röntgen­­vizsgálatra, mivel az elmúlt évben három esetben volt tüdőgyulladása. „Az orvos nem volt hajlandó be­utalót adni — írja Ercsey János.— Azzal hárította el a kérést, hogy — ha az SZTK-ba el tudom vinni a gyermeket — hozzá is elvihettem volna. Kislányunkat azonnal elvit­tük a rendelőbe, ott azonban hosz­­szabb ideig kellett várakozni. Kér­dezem, helyesen járt-e el dr. Gyár­fás, amikor kislányomat beren­delte lázasan, holott előző nap is ruhán keresztül vizsgába meg. Azért írom ezt meg, mert a ház­ban többen panaszkodnak az or­vosra. Most, amikor népköztársasá­gunk törvényei nagy súlyt helyez­nek a gyermekvédelemre, úgy lát­szik körzeti orvosunk ezt nem ve­szi figyelembe.” Ideje lenne annak, hogy a megyei tanács egészségügyi osztálya felfigyelne a panaszokra és gyors intézkedésével véget vetne dr. Gyárfás felelőtlen munkájának. (A szer k.) TÍZ PERC az sok idő.. ..Tíz perc. az sok idő. Elemér...” — hallja az ember reggel, este. Kazal vidám dalát, ha bekapcsolja a rádiót. Ez zöngött az én fü­lemben is. amikor t el­határoztam. hogy a sok időt elpocsékoló iárká­­lás helyett ezután mun­kám egy részét telefo­non intézem maid el. Felveszem a kagylót, hallgatózom. Süket a telefon. Fúipk a kagy­lóba fújok a hallgató­ba. fújok már hara­gomban szerte a világ­ba, de csak süket ma­rad. Babrálom a zsi­nórt. rázom a készülé­ket — no végre, recse­gés. ropogás, arcomon az öröm fénye, nem sü­ket már a készülék. Most már semmi az egész, az ember csak vár egy kis ideig türe­lemmel. s már is kap vonalat. Vagy nem? Fene tud la. Én már 5 perce várok türelem­mel. már a második cigarettára gvuitok rá bánatomban és nagv nyugalmamban — de a vonal nem iön. Fújás, rázás, ránga­­tás —- és nem hiába. Itt a vonal! Most már gyorsan — mielőtt még elmenne — tárcsázom a számot. Nincsen semmi baj. kicsönget. Várom — maid csak felveszik e®vszer — de várhatom, ha tetszik, akár ki világos virrada­tig is. Csöneet. de senki sem veszi fel. Most már közel húsz percig tart a viadal köztem és a telefon között, ért­hető hát. hogy elvesz­tem türelmem és mivel valóban hiszem, hogv tíz perc nagv idő — el­indulok. hoev elintéz­zem. amit akartam. 5 perc aa út oda. 5 visz­­sza. s négy perc alatt azt is elintézem, amit akartam. Igv hát meg­takarítottam 6 percet. Azaz megtakarítottam volna, ha nem töltöt­tem volna húsz percet azzal, hogy leszűrjem a tapasztalatot: ha vala­mit sürgősen cl akarok intézni, akkor meniek magam, s ne váriak a telefonra. Persze, ha ió lenne a telefon — ez a megoldás sem lenne rossz. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett elvtársunk, munkatársunk, a turkevei Ű1 Kunság volt szerkesztője MAJZIK MIHÁLY elvíárs 25 éves korában, hosszú szenvedés után meghalt. Halála va­lamennyiünket megrázott, hiszen ha az utóbbi hónapokban betegségétől akadályoztatva nem is dolgozott közöttünk, mégis úgy éreztük, továbbra is velünk együtt harcol a dol­gozók jólétéért. Ml is, de tudjuk, kedves olvasóink, elvtársaink is szí­vükbe zárták me'eß. örökvidám emberi lényét. Megőrzik emlékét azok a szívből fakadt írások is, amelyekkel a mun­kások, dolgozó parasztok felszabadult, örömteli életét ábrá­zolta. Munkatársai, elvtársai ezúton is elbúcsúznak a kedves munkatárstól s azzal kisérik őt utolsó útjára a rákóczifalvi temetőbe, hrgv drága emlékét mindvégig megőrzik. SZOLNOK.MEGYEI NEi’LAP SZERKESZTŐSÉGE A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Mindennapi témái az időiárás. —-------------------1 Gyakran be­szélünk róla. néha szidjuk. olykor dicsérjük, akárcsak a Meteorológiai Intézet idő járás jelentéseit. ..Élénk északnyugati szél. helyenként csapa­dék. a hőmérséklet süllyed ...“ •— halljuk és olvassuk naoiában több­ször is. Sokan hem tudlak azonban, hánv és hány ember fáradságos munkáiénak eredménye ez a né­­hánysoros közlemény. » Földünket a meteorológiai állo­­másoik százezrei hálózzák be. Van­nak olyan állomások, amelyeken csak a huszonnégy óra alatt lehul­lott csaoadék mennyiségét mérik. Sokkal bonyolultabb észlelést folytatnak azokon az állomásokon, ahol sokféle műszer mutatia a lég­kör állapotára iellemző- adatokat: a levegő nyomását, hőmérsékletét és nedvességtartalmát, továbbá a szél irányát és erősségét, a látástávol­­ságot és más adatokat. Az észlelők munkáiét nemzetközi előírások szabiák meg. Mindenütt teljesen azonos módon olvassák le a műszereket, de ugyanilyen szi­gorú szabályok szerint igazodnak az észlelés kezdő- és befciező-idő­­nontiai is. Általában háromórán­ként olvassák le a műszerek ada­tait. Ez a munka éiiel-nappal fo­lyik. Az adatokat , azután p legrö­videbb idő alatt eliuttatiáik táv­iratban a meteorológiai intézetek­hez. | Meteorológusaink] az időiárás “ ——————I várható alaku­lásáról csak akkor mondhatnak he­lves és alapos véleményt, ha ismc-j rik legalább a Föld északi félgömb-' jenek időjárási helyzetét. Ezért a rádióadók és gyüitők meghatározott időpontokban világszerte kisugá­rozzák és beavüitik az időjárási táviratokat. IIv módon a földkerek­ség valamennyi meteorológiai in­tézete legalább háromóránként át­­fegó kénét alkothat a Földünkön lezajló időjárási folyamatokról. Ezt a munkát végzik Meteoroló­aiai Intézetünk prognózis (az idöiá­­rást előre ielző) osztályán is. A rá­diósok háromóránkéht összegvüitik a világ minden tájáról szétsugár­zott időjárási jelentéseket. A raj­zolók azután egyezményes jelekkel térképeken rögzítik az adatokat. A térképeken nullkörök jelzik a me­teorológiai állomások helvét és bár ezek az állomások nem ölelik fel a teljes északi félgömböt, mégis ha­talmas területet vetítenek elénk. Amerika nyugati partvidékétől Nyugat-Szibériáis és Grönlandtól Észak-Afrikáig tériednek a térké­pek határai. Mintegy 1000—1500 jelentősebb állomás van ezen az óriási területen. A meteorológus érdemi munkála1 csak akkor kezdődik, amikor a raj­zoló már felrajzolta a különböző állomások időjárási adatait a tér­képre. Az adatok alapján elhatá­rolja azokat, a területeket, ahol köd van. esik az eső vacv éppen hava­zik. Vonalakkal köti össze azo­kat az állomásokat, amelyek men­tán a légnyomás egyenlő. Az ígv avert görbe vonalakat izobároknak aevezik. Ugyancsak körülkeríti azokat a részeket, amelyeken be­iül a levegő nyomása növekszik vagy csökken stb. Minderre azért van szüksége, mert így állapftia meg n hidegebb és melegebb vidé­kekről származó légtömegek mére­teit. áramlási irányait. Különösen azokra a választófelületekre kíván­csi a meteorológus, amelvok men­tén összeáramlanak a különböző üldraizl eredetű, hőmérsékletű és aeilvesscgtartalnuí levegőfajták. Az időiárás változása usvanis ezeknek' a felületéltnek a környezetében a legélesebb: Itt a legvastagabb a felhőzet, a legbővebb a csapadék­­hullás. a legélénkebb a szél. Eddig csak a talajon észlelt ada­tok feldolgozásáról esett szó. Az időjárási jelenségek azonban tér­beli. folyamatok és ígv a meteoro­lógusnak magassági adatokra is szüksége Van. Tudnia kell. hogv legalább néav-öt ezerméteres ma­gasságig milyenek a nyomási, hő­­mérsékleti, nedvesség! és szélvi­­szonvok. Má»félméter áfmérőjű I hidrogén­­~—------------------------- nel teli­tett gumigömb röpíti magasba azt a műszert — a rádiószondát ■—. amelv a különböző magassági szin­teken megméri a légnyomást, vala­mint a levesd hőmérsékletét és nedvességét. Parányi rádióadó is tartozik a felszereléshez, amelv percenként közli a már említett adatokat a meteorológussal, aki cigarettázva ül a meleg szobában vevőkészüléke mellett, fülén a hallgatóval és forgó hengerre kife­szített papírlapon rögzíti a rövid­­hullámú kis adó jelzéseit. A mű­szer sem megy veszendőbe. Amikor a gumi gömb 15—20 kilométeres magasságban szétpukkan, kinyílik a gömb alá szerelt eitőernvö. A műszer azután lassan földet ér. Körülbelül ígv készül az idűiá­­ráslelentés. ennyi munka reilik a szűkszavú telentés mögött. Ez a né­hány szó azonban Igen nagv segít­séget nvuit — különösen a mező­fazdaságban. A talajhőmérséklet! elzések segítik a gazdákat a vetés időpont iának megválasztásában, előkészítésében. A tavaszi faevve­­szélv előrejelzése gyakran óvia meg a vetést. Rendszeresen készíti a Meteorológiai Intézet kéthetes és négyhetes távproenózist is. amelv meglehetősen pontosan meghatá­rozza ilven hosszabb időre is az időjárást. Nagv segítség ez a nö­vényüket ápoló, gondos földműve­seknek. Az időjárásje’enléseket] azonban ■.......-——— •* haszno­sítják az élet sok más területén is. Nagv érdeklődéssel váriák például a kirándulásra, üdülésre’ induló dolgozók. A repülők Pedig meg sem lehetnének nélküle. De keve­sen tudiák. hogy a meteorológusok véleményét kikérik a távvezetékek építéséhez is. Uv módon ugyanis elkerülik, hogv olvan helven épít­sék a vezetékeket, ahol nagymérté­kű a zuzmarakébződés vagv a vil­­lámveszélv. Nagyobb építkezések­nél figyelembe veszik a helvi időjá­rási viszonyokat. Sztálinvárosban például a meteorológusok tapasz­talati adatait használták fel a la­kóházak feltevésének kijelölésénél, ígv érték el. hogv a gvár füstié, korma elkerüli a lakótelepet, to­vábbá. hogv a körülményekhez ké­pest a legnagyobb napsugárzás éri a lakásokat. Sorolhatnánk még hosszan, éle­tünk. munkánk hány területéhez fűződik a párszavas jelentés: ..Élénk északnyugati szél. helyenként csa­oadék. a hőmérséklet süllyed .. .** Á meteorológia tudománya felbe­csülhetetlen segítséget nvuit as embereknek. ✓ Hogyan készül as idő járás / elöntés Irta: Dcsi Frigyes egyetemi tanár, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents