Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)

1953-06-25 / 149. szám

SZOLNOKMEGYEI NtFLAP 1953 június 25, Az orvostudomány fejlődése, az orvoslás régen (Folytatás) IAZ ORVOSUJITóKNAKIsok küz­delmébe került, míg egy-egy ész­szerű és ötletes módszert kozkincs- csé tehettek az orvoslás terén. Az első orvost pl., aki kitapogatta a szervek elhelyezkedését, a dagana­tok, az izzadmány helyét a szerve­zetben, (Aúen-Brugger) bolondnak tartották. Hasonlóan Laenecket is, aki felfedezte a hallgató tölcsért. Ped'« mindkettő óriási lépéssel vitte előre a belgyógyászat fejlő­dését. A XVIII. század hetvenes évei­ben Jenner felfedezte a borzalmas járványokat és pusztításokat okozó himlő elleni védekezés módját. Az évezredekig dühöngő himlőjár­ványt megfékezték és ez a betegség ma már felénk nem is észlelhető. Semrnelweiss felfedezte a gyer­mekágyi láz és a sepsis okát. Ezt ő hullamérégnek nevezte. Bevezette ellene a fertőtlenítést és a mosa­kodást. Megmentette a szülőanyá­kat a fertőzéstől. I JÁcftsQN ÉS MOUTON j véletle­nül jöttek rá, hogy az éter rövid időre elaltat. Felismerték az altató- sier sebészetben való alkalmazha­tóságának óriási jelentőségét. Éve­kig agitáltak, hogy a sebészek ope­ráljanak éter altatással, de csak 1846-ban Wárren, Anglia akkori leghíresebb sebésze sok más se­bésztársa jelenlétében merte ki­próbálni az étert altatószerként, egy nagy műtétnél. A műtét fáj­dalommentesen sikerült. A sebé­szet fejlődése azóta vált lehetővé, amióta altatnak. Dawy felfedezte a kéjgázt, amelytől a betegek ne­vetnek és megszűnik a fájdalmuk. Mikor azonban a betegeknél alkal­mazni kezdte, kuruzslással vádol­ták és a gáz gyártását hatalmi szó­val betiltották. Pasteur felfedezte a kórokozó baktériumokat és megállapította, hogy ezek a baktériumok az ép anyagba, vagy szervezetbe jutva azt megbetegítik. Kikísérletezte a veszettség elleni gyógymódot és - megszabadította az emberiséget et­től a borzalmas betegségtől. Egy fiatal falusi orvos Koch Róbert kicsiny padlásszobai labo ratóriumában kezdetleges mikrosz­kópjával felfedezte az állati lép fenét okozó bacíllust és bebizonyí­totta, — először a világon —, hogy minden fertőző betegségnek meg van a kórokozó mikrobája. Koch fellépéséig a fertőző betegségekről csak feltevések jártak. Felfedezése forradalmasította az orvostudo­mányt és a járványtant. 1889 már­cius 24-én bemutatta a tudómé- nyos világnak a tüdővész kórokozó bacillusát, melyet róla Koch-bacil- lusnak neveztek el. Ezzel lehetővé tette a pusztító TBC betegség el­leni küzdelmet. Kutatásai tették ismertté a kolera kórokozóját és az ellené való védekezést. Koch laboratóriumában fedezte fel Beh­ring a dlftéria elleni szérumot és vele a gyermekek tízezreit men­tette meg a torokgyík okozta ha­láltól. 1MECSNYIKOV/orosz orvostudós kutatásai folyamán rájött a halló­sejtek, a fehérvérsejtek működé­sére és ismertette a szervezet vé­dekezési berendezését a külső ár­talmakkal és a baktériumokkal szemben. lí)91-ben Rönlfeen hatal­mas jelentőségű felfedezést tár a világ elé, bemutatja az emberi tes­tet átvilágító és belső szerveit ki­mutató röntgen-sugarakat. Ez a felfedezés óriási lépéssel vitte előre az orvosi kórismézést. Lansteiner kimutatta a vércso­portokat, megállapította a vérát­ömlesztés szabályait. A műszertechnika, a fizika és kémia folyamatos állandó gyors fejlődése soha nem látott fejlődést indított el mind a tudományos ku­tatások, mind pedig az orvosi gyógykezelés terén. Hogy ez mit jelentett a beteg szempontjából, az a syphilis történetével érzékeltet­hető. Mikor Columbus Amerikából hazatért, hajósai behurcolták Euró­pába az indiánok között igen el­terjedt vérbajt. A betegség elter­jedt és szörnyű pusztítást okozott. Az akköri orvosok tehetetlenül áll­tak a bétgeséggel szemben. Az egyház miséket mondott a morbus­galiicus, a „franc“ ellen. A gazda­gok arany amuletteket hordtak a betegség ellen. A vérbajos hőket ketrecbezárva vízbefojtották, hogy ne terjeszthessék tovább a bajt. A XVII. században jelentéktelen ered­ménnyel kezdik alkalmazni a vér­baj ellen a higanyos gőzöléseket. A betegek ennek ellenére nyomo­rultul elpusztultak mindaddig, míg Ehrlich elő nem állította a 606-ik vegyülétét, a salvarsant. Ezzel a gyógyszerrel a vérbaj terjedését megfékezték. |MA9 kutatok| fgy Banting fel­fedezte a cukorbetegség gyógymód­ját, előállította az insulint és vele a, cukorbetegek tízezreit mentette meg és menti meg ma is a korai haláltól. A kutatók sorra felfedezték a betegség okait és kórokozóit. Ki­dolgozták a védekezési módokat. A járványokat megfékezték és szá­mos eddig gyógyíthatatlannak tűnt betegséget meggyógyítottak. Az úttörő felfedezők és kutatók meg­indították a babonás és tudatlan világ ellen a harcot. Az elmúlt félszázad kutatói pedig ezt a har­cot tovább folytatva hatalmas eredményeket értek el a betegsé­gek ellen vívott harcban. Az or­vostudomány meghosszabbította és elviselhetőbbé tette az életet. A mai ember előtt szinte elképzelhe­tetlen a betegségekkel és járvá­nyokkal teli élet, amelyet még dédapáink is élték. Dr. Blazsek József rend. int. belKy főorvos, (Folytatása következik). A kulturcso tortok me­gyénk területén még min­dig nem kapcsolódtak be eléggé az agitációs mun­kába, bedig az elöltük ál­ló nagy jeladatok, a búza aratása, a csépiét . és a begyűjtés sikerét az állandó kulturmunka nagymérték ■ ben elősegítené. UiszászoH tudatában vannak ennek. A Szabadság tszcs-ben kul­turbrigád alakult. A község kulturvezetőie a munkahelyen iölkereste a tszcs íiataliait. beszélge­tett velük, s közösen nő- tázgattak ebédszünetben. Később újságokból és fo­lyóiratokból olvastak lel a munkát segítő cikkeket, s megtárgyalták azokat. Ha­marosan megszervezték a tánccsoportot is. Az így kialakult iullurcsobort to­vábbfejlődött. Később már önálló műsoros esteket ad­tak. Résztvettek az orszá­Takarékossági ankét Kimmártonban A kunmártoni tanács Á% elmúlt na­pokban takarékossági ankétot tartott a járási kulturházban. Az ankéton kö­zel 200 dolgozó vett részt. A tanács­elnökhelyettes megnyitója után Föld­vári József tanácselnök tartott elő- adást a pénztákarékossági mozgalom politikai és népgaada&ági jelentősé­géről. Az előadáshoz többen hozzászóltak. Zsindely Márton 15 eaer forint új be­tétszerzésre tett vállalást. Bodócs Ist­ván vállalta, hogy a terményforgalmi vállalat minden dolgozóját bekapcsolja a takarékosság! mozgalomba. Hasonló vállalást tett Harangozó Szilveszter. Gyarmati Lászlóné a járási tanácstól elmondotta, hogy a Járási tatiácfc műi­den dolgozóját bekapcsolja és kívül­állókat is bevon a pénztákarékossági mozgalomba. Totin Mihály el-vtárö, a postahivatal vezetője a postai kézbe­sítők eredményesebb aktivizálására tett felajánlást A jól sikerült ankétot kul­túrműsor követte. Ennék keretében a földmüves8zövetkezet tánocsőportj-a és a postás színjátszó csoport lépett fel. Az ankét keretében a pénztakarékos­sági mozgalom fejlesztés« térén ered­ményes munkát végzett kileno társa­dalmi aktívát értékes könyvjutalomban részesítettek. Az ujszászi Szabadság tsz kulturbrigádja a nyári munkák sikeréért gos kulturversenyben. kie­melkedő szere ülésükért díszoklevelet. 4 táncruhát és 1000 forint jutalmat kabtak. Az elmúlt eszten­dő nyarán agitációs kul- turbrígádot alakítottak. Ez a brigád felkereste az ara­tóbárokat. eljuttatta az új­ságokat és a könyveket a cséblögébek munkásaihoz. A kulturbrigád tagjai sa- játmaguk készítenek rig­musokat a csöbört munká­járól. ezekben a rigmusok­ban megdicsérik az élen­járókat és megbírálják a munkát hanyagul végzőket. Ebben az évben öt alka­lommal vitték színre a ..Gazdag asszony" című 3 felvonásos színmüvet, amely a kolhozok vidám életéről szól. A ktilturcso. bort nemcsak Uiszászon. hanem a környező közsé­gekben is nagy sikerrel szerebel. A tavaszi és nyári mező­gazdasági munkák segíté­se érdekében saját maguk btigádmüsort állítottak ösz- sze. ezzel a műsorral lel­kesítik a termelőcsobort tagjait jobb munkára. A műsort a megye kultúr­otthon vezetői előtt is be­mutatták. A brigád tagjai munká­ban is megállják a helyü­ket. Toldi Anna és Nagy Zsuzsanna példamutatóan élenjárnak a kapálásban. A kulturbrigád munkája elő­segítette azt. hogy a ter­melőcsobort jól halad a növényápolással. A brigád most azon fáradozik, hogy a termelőcsobort tagjai az aratás és a cséblés nagy munkájának minél gyorsabb elvégzésére serkentse a szemveszteség elkerülése érdekében. KAKUK JÓZSEF Szüntessék meg a felesleges túlórákat a műszakiak A minisztertanács határozata a túlóra kédéssel kapcsolatban arra kötelezi az üzemek vezetőit, hogy a legkörültekintőbben járjanak el. A minisztertanács utasítását szegik meg azok. kik indokolatlanul mun­kaidő után adnak ki munkát. A határozatot a mi üzemünkben nein tekintik mindig úgy. mint tör­vényt. Példa errfe a múltkori eset is. Már második napja folyt az a cső az üzemben, mélyen elvezetik a savat. Mi, karbantartók, ugyan­akkor raktári munkát’ végeztünk. 4 óra után. mikor befejeződik a műszak, akkor kaptunk utasítást a cső megjavítására. Jó volna, ha az illetékes műszaki vezetők meghallgatnák kérésünket s nem pazarolnák az állam pénzét felesleges túlóráztatással, Antal Lajos, Tiszamenti Vegyiművek. Négy napig állt az aratógép a szelevényi Szikra tsz földjén A kunmártoni járás területén va­lamennyi termelőszövetkezetben aratják az ősziárpát. A munkában komoly segítséget nyújtanak a gép­állomások. A cserkeszöllői Vas Zol­tán termelőszövetkezet árpatáblá- ián igen jó munkát végez a kun­mártoni gépállomás egy kévekötő aratógépe. A kunmártoni gépállo­más munkája azonban nem hiba nélkül való. A szelevényi Szikra termelőszö­vetkezetnek a kunmártoni gépállo­más küldött egy kévekötő aratö- gépet. Ez a gép négy napon ke­resztül állt a termelőszövetkezet ősziárpa táblája mellett, anélkül, hogy egy szál árpát levágott volna A munkát késleltető gépállás JUNIUS 20. — fenséges nap volt. Perceknek tűnő órákat töltöttem együtt a Béke Világtanács budapesti vendégei­vel. Láttam, hallottam s legszívesebben magamhoz öleltem volna annak a cso­dálatos, „ezernyelvű, egy szívű" testület­nek minden tagját.- Szemtől-szembe lát­tam a világ élő lelkiismeretét az embe­riség életéért folyó küzdelem vezérkarát. Együtt szívtam a levegőt a földkerek­ség minden színű, valamennyi fajú, min­den hitű népének küldötteivel. Öi vol­tak közlünk láthatóan-láthatatlanul, mi­kor az emberek százmillióival együtt aláírtuk az emberiség történetében oly fontos szerepet játszó okmányt, a stock­holmi felhívást. Puhán csengő szláv nyelven, az északi népek kemény hang­zású szavával, a latin nyelvek édes mu­zsikájával ők rázták fel az egyszerű em­berek értelmét, lelkiismeretét, szívét és szívdobogtató szenvedélyességgel hirdetik azóta is egyre zengőbben: „Ne legyen közietek senki sem közömbös, mikor az ember életéről van szó!" Szavuk a százmilliók szívéből, vágyából, törekvésé­ből fakadó szépség, igazság, erő. Ez te­szi óriássá az egyszerű embert a nektárt csepegtető tokaji lankákon, Bolivia bá­nyáiban, az ódon, patinásfényű Párizs­ban. Néw York számozott sugárútiéin, London ködmarta piszkos-fekete külvá­rosaiban. A béke Szó meleg dallamára nyíltak meg az ajtók a békealáírást gyűjtők előtt az indiai páriák kunyhóin, i bombák elöl föld alá űzött koreai parasztok kuckóin s a végtelen, szabad orosz sztyeppék, ragyogó városok házain... A Béke Vi­lág tail ács hangja a feketék, sárgák, fehé­rek, Észak és Dél népeinek emberségé­től, szenvedélyes békeakaratától vált már olyan erőssé, hogy többé nem nyomhatja cl ágyúk döreje. Azért tölti be egyre jobban a világot, hogy az ágyúk többé ne juthasanak szóhoz. % ÚGY ÉREZTEM, hogy Budapesten együtt van az egész, gyönyörű világ. A syöngyházfényü Dunába mintha a Föld linden hegységének folyói egybegyűltek tolna; a hajnalfel hő ben lebegő hegyek rl'.'.án — úgy tetszett — nyolcszáz- i:ió ember, gyermekek és vének ülnek. ” -ntt>8 szívük zengő hangjain, az em- i.-iség tűzpiros szíve köré telepedve, felcsendül ajkukon a legnagyobb béke Édesanyámmal a Békevilágtanács záróülésén harcos, a galambősz Sztálin kedves éne­ke: „kis fecském, repülj!" 1 Ügy éreztem hogy testvérem, szülőm valamennyi... A Te kezedet fogtam — Anyám! % BEAÍENTŰNK együtt abba a tün­döklő ülésterembe, amely nem is any- nyira a reflektorok fényétől ragyogott, hanem inkább a benne összegyűlt szívek meleg sugarától. Észrevettem, Anyám, — sovány, kis dolgos kezed egy kicsit megremegett,, mikor d sok komoly férfi, nő közé beléptünk. Aztán megnyugodott. Megtört, fáradt szemed mosolygóssá vált, megéretted: ismerősök között vagyunk. A díszemelvényen megláttad azt a vé- konykoúy, sípadiarcú, törékeny kis öreg­asszonyt, aki olyan idős lehet, mint Tg. „Eugenie Cotton asszony!" — súgtam ősz hajadhoz hajolva. „Édesanya." — fűz­tem hozzá, s Te mindentértöen bólintot­tál: „Tudom'. S egyre bátrabban nézelődtél. Figyel­ted az embereket a földszinten, fent a karzaton. Emlékszem, ezután már Te hajolgattál felém. „Nézd ezt a ráncos­arcú, sárgabőrü kis aiszoiiyt... Olyan, mint szegény Sáfárné volt... biztosan kínai, de lehet, hogy koreai.. Az a komoly tekintetű meg a „kis-snszterné". hoz hasonlít — mutattál egy fejhallga­tód virágosruhás asszonykára. Jübásznéra gondoltál, akinek Jóska fia az idén feje­zi be tanulmányait a Szovjetunióban, ott, ahol Gorkij végezte -„egyetemeit". Egyszer ismét faromra telted száraz kis kezed, a hátsó sorok felé inteltél: „Nézd, fiam olyan ismerős pedig biztos francia lehet." 'Odanéztem s már a szám elé kaptam a kezem: majd felkiáltottam örö­mömben. „Hiszen át karcagi! Putserd Tibor, az a fiától tankó." Hogy örültél, mikor később szünetben odakeveredtünk. Akkor már eszedbejutott, hogy ntegköny- nyezted, mikor egyszer a Kosskth-szobor- nál szavalta a Talpra magyar-t. fólesően csodálkoztál, mikor elmondta, hogy a közoktatásügyi minisztériumban dolgozik. Szemeddel cirógattad azt a fe­keteszemű csöppséget, akinek a fényké­pét mutatta s mondta hozzá: -„apa let­tem". Feles égét. is ismered, hogyne is- ; mernéd, K. Tóth Évát, azt a szép, szgfie tanítónőt aki most a pesti VI. kerület­ben neveli a gyerekeket. % AZTÁN NÉMA CSEND támadt. A nappali fényű teremben egy szó szállt száfról-szájra, mint a sóhajtás: „Rosen­berg.1" Álltunk... álltunk szótlanul. Tudom, Te arra a két kisgyermekre gon­doltál, akinek az ágya fölé már nem ha­jol többé az a két bátor ember. Meg­könnyezted Ethel és Julius Rosenberg, a két erős ember vértanú halálát. Sze­med iőhnpfátyolán át együttérzéssel néz­tél arra az őszhajú, okosfejü férfira, aki­ről szintév beszéltetek Molnároknál Vagy Ct. Nagy Bálintéinál a kis gyűlésen: llja Erenburgra. Ha nem is névszerint, de eszedbe jutottak szavai: „Felelősek va­gyunk a gyermekekért, a fehérekért és a szirtesekért.. Tudták, nem csak mi állunk gyászo­lunk azokban a pillanatokban, hanem velünk együtt a világon százmillióan s ehhez a sokasághoz ismét százezrek árad­nak, ömlenek. A sorok végtelenül höm­pölyögnek s az eleven f'ólyáfn-folött vég­telenné válik a fehérgalambhoz, égszín­kék lobogó. Zúg, morajlik dánul, oro­szul, kínaiul, japánul angolul az egész emberiség nevében: ITG YEN BÉKE. % UTÁNA FIGYELTÜK a, szónokokat. Megdobbant a szívünk, mikor kardsuhin­tás hangjának tetszőén egyszerre emelke­dett minden kar szavazásra a Béke Vi­lágtanács nyilatkozata, felhívása mellett: „Nagy reménység született. Ma már min­den ember látja, hogy lehetséges a meg­egyezés ... felhívjuk a népeket: Köve­teljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg." Akkor arra a Pajor kiállású nőre, Van­da Vasziljevszkájára szegeződött pillan­tásod Anyám, s éreztem: Györfi néni járt eszedbe, aki halálra betegedett, míg Imre fiát a háborúból hazavárta. Hajdú Bátintnéra gondoltál, Bálint bácsira, aki í minap mutogatta büszkén a munka- egységköyiyvét: hatvanas fejel, megrok­kantad is jóval túljár már a kétszáz mun­kaegységen. Érezted, hogy ezek az asz- szonyok, apák is ott vannak melletted és szavaznak, követelnek. Nem akarják, hogy Bálint Laci, Imre újra a halál tor­kába menjen s talán soh'se térjen vifz­/ ei’. -P itU , V WWA' - •-***•- .. sza. Pillantásod lehet éppen az indiaiak kötött felfedezett újból egy ismerős at col, aki éppen az apró töpörödött Vadai Imrédéhez hasonlít. Vele együtt tiltakoz­tál, hogy a Pista fiút, akinek a kitanít- tatásáért oly sokat nélkülözött a kispa- raszt család, — embert ölni vigyék. Veled, velem együtt álltak a padokban a szomszédok. Szabó Imre, a fiatal geo fizikus és Miska, a katonatiszt — szülei. A másik Szabó-család, amelynek minden •tagja példaszerűen teljesiti kötelességét a karcagi Béke termelőszövetkezetben. Velünk együtt szavazott Bodor Gyúr kának, a minisztertditács kulturális tit­kársága dolgozójának, az egykori kis fekete gyereknek édesanyja — tudod, a Gyurkáé, akivel a huff ében találkoztunk s csak annyit tudtál neki mondani: „Hogy ne legyen töbé olyan nyomorúság a mi hazánkban, ahol a családfenntartókat úgy sorvassza halálra a tüdővész, mint az öreg, szomorú Bodnárt. % A népek küldötteinek szavazása; a Béke Világtanács felhívása már is kiváló mun. kahőstettre serkentette a kúníarcagi dol­gozókat. A BVT ülésen emelkedett kar­erdő ott az Ősi kunsági földön szomba­ton, vaütrnap kapa-erdőben folytatódott Tizenegyezer karcagi indult szerszámmal fölfegyverezve, hogy a dúsanlermő tájról elűzze a gyomot. Ilyen összefogásra még nem volt példa a nagykun városban. De tesz ezután mindig. Erről susog a határ ban milliárdnyi érő búzaszem ... % ANYÁM, bár testben nem voltál ott velem é nagyszerű napon, lélekben Te álltái mellettem. Te és valamennyi anya a világon. Minden idegszálammal érez­tem, hogy az a hősi vezérkar, a Béke Világ/anács a Ti szivetekből kapja erejét melegét. És mikor az a kis útlőrőlány a leg­szebb szóról szavalt, amelyben benne van hazat erdő, hajnalcsillag, bárányfelhő — anya bárhogy próbáltam visszatartani, ki­csordult a könnyem. Ezt láttam Eugenie Cotton asszony szemében Is, mikor szinte kirobbanó szeretettel ölelte sovány kar­jaiba a kislányt. .. Éreztem fehér hajad illatát, puhaságát. Anyám. Mintha Te öleltél volna engem li magadhoz. Még szavad is hallottam: „Szeresd, nagyon szeresd az embert, — fiam! * TÓTH ISTVÁN, oka az volt, hogy a gépállomás nem vizsgálta felül gondosan a területre kiiüdított gépet. így történt meg, • hog a gép meghajtó tengelyének' egyik alkatrésze hiányzik, a pony­vákat nem pontosan rakták. A kunmártoni gépállomás ezeket a hibákat közömbösen veszi. A gépállomás vezetői nem látják, hogy minden pérc késedelem ko­moly kárt okoz. Sinka István agroprepagandista. Kunmárton, Péntek estig befejezzük a heti munkát Érdeklődéssel olvastuk a Szabad Nép-ben a csehszlovák dolgozók kezdeményezését a „péntek*1 moz­galommal kapcsolatban. Azt is ol­vastuk, hogy ehhez már csatlakoz­tak a tatabányai fiatalok is. Tudjuk, hogy a béke frontján a mi munkánkra, termékeinkre is számít az ország. Ezért elhatároz­tuk. hogy szövetkezetünkben meg­honosítjuk a „péntek“ mozgalmat. Péntek estére elvégezzük a hét munkáját. Nagy István, szövetkezetünk nor­mása vállalja, hogy a mozgalom eredményeit azonnal értékeli és nyilvánosságra hozza. Tóth István Turkevei Mezőgazd. Felszerelés­gyártó KTSZ. Aktivaértekezletet tartott a Szabadságharcos Szövetség megyei szervezete A Szabadságharcos Szövetség megyei szervezete aktívaértekezletet tartott, me­lyen Békési István elvtárs beszámolt a: első félévben elért jelentős eredmények­ről, a hiányosságokról, s egyben meg­szabta a következő feladatokat. A leg­jobb szervezetek között említette a jász­berényi Apríógépgyár, a kunhegyesi és tiszakürti sérülési szervezeteket, melyek teljesítették, sőt túlteljesítették tervüket. — Az elért eredmények még koránt­sem kielégítsek. A második félév terv­szerűbb és következetesebb munkát kö­vetel, elsősorban a vezetők részéről — Mondotta Békési elvtárs. Bodnár __ elvtárs, a megyei tanács MSZHSZ alap szervezete részéről felaján­lást tett és versenyre hívta ki a megye összes alapszervezeteit a második féléves terv teljesítésére. Vállalták, hogy augusz­tus 20. tiszteletére háromszázszorosára növelik taglétszámukat. A terv teljesíté­se érdekében rendszeresen tartanak veze. tőségi és taggyűléseket. A versenyfelhí­vást valamennyi szervezet elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents