Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)
1953-06-19 / 144. szám
1953. június 19., péntek Ára SO fillér . évfolyam. 144. szám A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TA N ÁCS LAPJA Szívbőljövő, meleg szeretettel sok sikert kívánunk a békeharc vezérkarának — az egész emberiség boldog jövőjéről való tanácskozáshoz I J Békeharc a földeken A csépai Alkotmány tszcs tagjai már 10 hold ősziárpát learattak A csépai Alkotmány tszcs-ben szerdán este láttak hozzá az ősziárpa aratásához. A tiszaugi gépállomás egy aratógéppel segítette a munkát. Csütörtök délig már 10 holdat learattak. A csépai egyénileg dolgozó parasztok is igyekeznek követni a termelőszövetkezet példáját. Légrádi Mihály 400, Nagy István 600, Veres Imre 200, Kocsis András 600 négyszögöl ősziárpát aratott már le. — Túri József 1 hold, Korpácsik Mátyás pedig 100 négyszögöl árpa aratásával végzett. A kenderesi Vörös Csepel tsz földjén a fegyverneki gépállomás két gépje aratja az árpát IA KENDERESI | Vörös Csepel tsz 10 hold ősziárpáját is aranysárgára érlelték már a júniusi nap forró sugarai. A tsz tagjai már előre elkészített szerszámaikkal szerdán délben hozzáláttak az aratáshoz. Elsőnek Dömötör István, Kéki János tsztagok kezében suhant meg a kasza. Amikor a gépállomáson megtudták, hogy a tsz-tagok már vágják az árpát, Magyar Béla traktorosbrigádvezető irányításával nyomban két aratógép vonult fel a tsz ősziárpatáblájához, hogy segítse a tagok munkáját. A szövetkezet tagjai utat vágtak az aratógépeknek és azok csütörtökön reggel már teljes erő vei hozzáláttak a munkához. A Vörös Csillag tsz tagjai versenyre hívják a turkevei Harcos tsz tagjait hogy az ősziárpa aratását, szemveszteség nélkül hamarabb befejezik, mint ők és magasabb terméseredményt érnek el. A tsz tagjai vállalják, hogy elérik a 14 mázsás holdanként! átlagtermést. Az aratóbrigád tagjai egymással ver senyezve dolgoznak. A legjobb marok szedő lányok piros fejkendőt köthetnek fel. Az aratógépek segítségével 6 holdról vágták már le az árpát. beérett. Legkésőbb szombaton meg lehet kezdeni az aratást.“ Sassi elvtárs intézkedése miatt azonban nem tudják az egyébként jó állapotban lévő gépeket üzemeltetni. Késik az aratás, mert a gépek fontos alkatrészét eldiszponálták. „Az ilyen intézkedéssel — helyesen mondta Göblyös elvtárs — zűrzavart és kapkodást idéznek elő.‘‘ Az efajta intézkedések nem egyedülállók. A jászfelsőgyörgyi gépállomáshoz is hasonló utasítás érkezett. Ha a gépállomás vezetője végrehajtja a rendelkezést, a jász- fényszarui Lenin tsz árpája még mindig talpon áll. A iászandrási és a iászkiséri gépállomásokról is eldiszponálták a két aratógép meghajtótengelyét. Az igazgatóságon nagyobb gonddal cselekedjenek. Az aratást minden erejükkel segítsék. Legyenek azon, hogy a jászsági gépállomások aratógépei munkába állhassanak. Fel kell tárnunk a népek előtt saját erejük hatásosságát Vanda Vasziljevszkaja A szovjet emberek szeretnék még jobban kiszélesíteni kulturáli9 és tudományos kapcsolataikat más országokkal A Béke-Világtanács szerdai ülésén a részvevők ünneplése közben kezdte meg beszédét a következő felszólaló: Vanda Vasziljevszkaja, Sztálin-díjas írónő, a Béke-Világ- tanács tagja. — Drága barátaim! Azt hiszem, nem szükséges bizonygatnom, hogy a béke megszilárdítása terén mily fontos szerepet töltenek be a népek közötti kulturális és tudományos kapcsolatok, s hogy a béke ügyében, mely mindnyájunk számára oly drága, milyen szerepük van a személyes találkozásoknak. — A kulturális és tudományos eredmények kölcsönös kicserélése révén szilárdulnak meg a tömegek barátságának igazi kötelékei, amelyekre mindnyájunknak szükségünk van, s akár a levegőre, any- nyira szüksége van rájuk a béke ügyének. — Nem csupán mi vagyunk ezzel tisztában, hanem azok is, akik nem a békéről ábrándoznak, hanem a háborúról, s akik nem az egyetértést és a kölcsönös megértést akarják meghonosítani a népek között, hanem a viszályt és a gyűlöletet. — Miből fakadnak és mire vezetnek az olyan kiállítások, mint Tu- pini úr nevetséges kiállítása Rómában? Mire vezetnek az olyan akadályok, amelyeket Svájcban a Jack London regénye nyomán készült „Fehér agyar“ című szovjet film bemutatása elé gördítettek, vagy mit jelent az a tilalom, amelyet az Adenauer-kormány a „Kazahsztán“ című szovjet dokumentumfilm bemutatásával szemben életbeléptetett? Mire vezetnek az olyan módszerek, hogy bevonják az útlevelet az olyan emberektől, akiknek egyetlen bűne, hogy a Szovjetunióban jártak? Ezek a tények csak egyet bizonyítanak; azok, akik háborút akarnak, akik háborúra törekszenek, halálosan félnek a kulturális javak kicserélésétől, félnek a találkozásoktól és az ismeretségektől, mert mindez feltétlenül a népek kölcsönös megértéséhez, kölcsönös megbecsüléséhez — végeredményben pedig a békéhez vezet. — Ha tehát a sötét erők aS 'emberiség többségének akarata és szándéka ellenére a gyűlölet, a viszály és a tudatlanság szolgálatába állanak, nekünk annál fokozottabban kell minden erőnket latbavet- nünk, hogy szembeszegezzük velük mindazt, amit helyesnek és szükségesnek tartunk. — A legutóbbi évek folyamán százával jártak külföldi küldöttségek nálunk, a Szovjetunióban. Mint eddig, ma is milliós példányszámban jelennek meg nálunk külföldi szerzők művei, színházaink százaiban külföldi szerzők darabjait adják elő. Mi azonban mindezt kevésnek tartjuk, különösen ma, amikor a világ népeit mind jobban és jobban áthatja a békeakarat és a barátság szándéka. A szovjet küldöttség felhatalmazást kapott, hogy itt, a Béke-Világtanács ülésén bejelentse: a szovjet társadalom legszélesebb körei készek arra, hogy más országokkal jelentékenyen szélesítsék kulturális és tudományos kapcsolataikat. — Az idén a lengyel Operaház együttese látogatott el hozzánk és a moszkvai néző lelkesen fogadta előadásait. Mi azonban más opera- társulatokat Is szeretnénk nálunk látni és színpadunkon meghallgatni. És feltehető, hogy különböző országok számos városában szívesen látnák a nézők a mi operánkat és balettünket. Ellátogatott hozzánk a kínai színtársulat és zsúfolt nézőterek előtt tartott előadásokat. Mi számos ország színtársulatait sze- retnők színpadjainkon látni és számos országnak szeretnők bemutatni a mi színtársulatainkat, amelyekre büszkék vagyunk. Nemrégiben Le- ningrádban és Moszkvában elragadtatással hallgatták meg svéd művészek dalait és zeneszámait: mi azonban sok-sok különböző nemzetiségű énekest és zongoraművészt szeretnénk meghallgatni. Azt szeretnénk, ha a szünidőt nálunk nemcsak Lengyelország, Románia és Bulgária diákjai töltenék el. hanem más országok diákjai is. hogy lássák a mi Fekete-tengerünk kékségét, nyári napsütésben élvezzék a Krim illatát, hegyi vízeséseink hűsét, erdeink susogását, zöldelő mezőinket, megismerjék egyszerű, becsületes embereinket, akik örömmel fogadják őket. Az a vágyunk, hogy fiatalságunk számára más országok ne pusztán földrajzi tankönyvek fejezetei legyenek. Azt akarjuk, hogy a tudósok ellátogassanak hozzánk és tudományos munkásságunkkal ne a sárga sajtó ostoba cikkei alapján ismerkedjenek meg, éppúgy, ahogy magunk is a világ tudományos vívmányaival az elért eredmények kölcsönös megismerése és kicserélése alapján, közvetlenül, élő kapcsolatban az alkotókkal akarunk megismerkedni. — Hiszem, hogy ma a tudomány emberei, a kultúra munkásai, országunk és más országok különböző foglalkozású emberei közötti igaz. szoros baráti kapcsolatok teljesen reálisak és megvalósíthatók. Első fecskének — mely hírül hozza, hogy valami változás megy végbe a világon — tekintjük azokat a meghívásokat, amelyek az utóbbi időben a szovjet emberekhez Angliából érkeztek, abból az országból, amely még nem is olyan régen arra törekedett, hogy országa a szovjet ember számára tilos terület legyen. — Kiev városában, kertemben nagyon sok ország virágai nyílnak és amikor a hó alól kibújnak a lila és fehér krókuszok. cseh barátaimra és a béketanács prágai ülé-. seire kell gondolnom. Amikó» kerítésemnél virágbaborulnak az aranyszínű, hatalmas, négyméteres magasságú napraforgók. Stockholm» ra és a stockholmi békeülésszakra emlékezem. Amikor a virágágy fölé színpompás szekfűk szőnyege borul, — ez olyan számomra, mint a kínai barátaim mosolya, kiktől a virágok magvait kaptam. Egyetértésben. gyönyörűen virágzik a kertben sok ország virága, virágok, melyek mindegyike a béke valamelyik ülésszakához, kongresszusához fűződik. — Szeretném megmutatni nektek is. barátaim, ezeket a virágokat — virágaimat és a ti virágaitokat, amelyek otthonra találtak a Szovjetunióban. — Szilárd meggyőződésem, hogy ezzel a vendégszerető, szívélyes, minden népet, minden nemzetet és minden kultúrát mélyen tisztelő és szerető szovjet nép érzéseit tolmácsolom. — És most önöké a szó. Vanda Vasziljevszkaja beszédét sokszor szakította meg taps. Depierre abbé (Franciaország): A háborús szerződések ratifikálása az ördöggel kötött paktum volna Depierre abbé felszólalásában a béke megvalósításának azokról az akadályáról beszélt, amelyekkel a franciák és általában a nyugati népek szemben találják magukat. Legnagyobb akadályként az úgynevezett „európai védelmi közösséget“, a bonni és párizsi szerződéseket jelölte meg, amelyek a fegyverkezés vészterhes politikájának folytatását jelentik. „E szerződések jóváhagyása annyit jelentene — mondotta — bocsássanak meg e kifejezésért —, mintha az ördöggel kötnénk paktumot. Ha ugyanis egy egész nemzetet egy másik önkényes akaratához láncolunk, ez azzal a kockázattal jár, hogy lemondunk lelkiismeretünk szabadságáról, zsákbamacskaként adjuk el lelkünket. A továbiakban kifejtette, hogy Nyugat-Európa országaiban milyen rendkívül erős a háborús egyezmények ratifikálásának elutasítását követelő mozgalom. Depierre abbé ezután a német kérdésre tért át és állást foglalt a négyhatalmi tárgyalások mellett. Minden német óhaja Németország egyesítése — mondotta. — Szomszédai, nyugatiak és keletiek egyaránt elismerik a német nép nemzeti törekvéseinek jogosságát. így tehát meg lehet valósítani a német probléma békés megoldását. A német nép tisztánlátásával, az újrafelfegyver- zéssel szemben tanúsított ellenállásával minden nap bebizonyítja, hogy méltó bizalmunkra. A német probléma egyetlen megoldása a négyes értekezlet. Depierre abbé kifejtette azt a véleményét ezután, hogy „a békemozgalom a Kelet és Nyugat közt ívelő élő híd.“ — Feltin bíboros — mondotta felszólalása befejező részében az abbé — a minap békéről szóló beszédében emlékeztetett arra, hogy minket szoros szálak fűznek a keleteurópai testvérnemzetekhez. S mi több: számunkra Ázsia mindig szellemileg gyümölcsöző anyaföldet jelentett. Ebben a szellemben fogjuk holnap együttesen megteremteni a békét. Eme meggondolás fényénél kell felmérnünk keresztény felelősségünket. Depierre beszédét nagy sei fogadta az értekezlet. Ezután Ikuo Ojama Nemzetközi Sztálin- Békedíjjal kitüntetett japán professzor, a Béke Világtanács irodájának tagja emelkedett szólásra. Ikuo Ojama professzor beszéde a japán nép békeharcáról' Ikuo Ojama, a japán békebizottság elnöke azzal kezdte beszédét, hogy a koreai hadifogolycserére vonatkozó egyezmény megkötése elhárította az utolsó akadályt a fegyverszüneti tárgyalások sikerének útjából. A koreai fegyverszünet, amely az első lépés a nemzetközi feszültség enyhülésében, megfosztja az Egyesült Államokat minden indokától, hogy ismét megszállja Japánt. A fegyverszünetnek mégsem örülhetnek a japánok maradéktalanul, mert többszázezer amerikai állomásozik az országban és többszáz amerikai támaszpontot létesítettek Japán területén. Ugyanekkor tovább fokozzák Japán újra- felfegyverzését is. — Kijelentette, hogy amíg az idegen uralom alól nem szabadul fel Japán, mindaddig katonai bázis marad Ázsiában. Kifejtette, hogy ez a helyzet a sanfranciscói „békeszerződésnek“ a következménye. E szerződés ellen eleinte csak a nemzet kisebbsége emelte fel a szavát, ma azonban már a békét és függetlenséget követelő nemzetközi mozgalom gyors kibontakozásának jelei mutatkoznak. Ojama három olyan tényezőt említett, amely elősegítette a mozgalom kibontakozását. Elsősorban és főképpen az elhunyt Sztálin miniszterelnöknek a japán néphez intézett újévi üzenetét említette, továbbá a múlt év októberében az ázsiai és csendesóceáni országok Pekingben tartott békeértekezletét és harmadsorban a Népek Békekongresszusát. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi támogatás nagy ösztönző erőt jelentett a japán békemozgalom számára. Ma már a leigázó szerződések ér- (Folytatása a 2-ik oldalon.) A búza aratásáig végzek a harmadik kapálással A míg a Béke Világtanács Budapesten ülésezik és a világbéke megszilár- dításáról tárgyal, addig én itthon, szerszámmal a kezemben vívom a növényápolás és az aratás csatáját. Gyakorlatból tudom, hogy az idejében és jó minőségben elvégzett növényápolás a magasabb terméseredmény elérésének az alapja. Ezért igyekeztem a kapálást időben és jól elvégezni. A cukorrépa és kukorica másodszori kapálását már elvégeztem. Most már harmadszor kapálok. A Béke Világtanács budapesti ülésének tiszteletére ígéretet tettem, hogy az árpa aratásáig a növényápolást befejezem. így nem kell félnem, hogy az aratás alatt elgyomosodnak növényeim. Állandóan figyeltem, hogyan érik másfél hold ősziárpám. Alig vártam a pillanatot, amikor elkezdhetem az aratást. A forró júniusi nap sugarainak hatására szinte óráról órára sárgultak a kalászok. Kedden reggel megállapítottam, hogy ősziárpám sárgaérésben van. Mar kora reggel hozzáfogtam a munkához. Egymás után dűltek rendre a dús kalászok. Becslésem alapján 20 mázsa termést váróik a másfél holdról. ígéretet teszek, hogy beadási kötelezettségemet egyenesen a géptől teljesítem. Az árpa aratása után hozzálátok a harmadik kapáláshoz, mellyel a búza aratásáig végzek. A gyors, veszteségmentes betakarítással méltóképpen akarom kivenni részemet a békeharcból. BENEDEK IMRE nyolc és fél holdas dolgozó paraszt, Tiszapüspöki Minden ember előtt, aki a megyét járja, már a múlt héten világos volt; az aratás a jászságban e héten teljes erővel megkezdődik. Mindenki azt gondolná, hogy az ilyen adottságok láttán a jász- oerényi járásban lévő gépállomások a gépállomások megyei igazgatóságától segítséget kaptak. Az igazgatóság műszaki csoportja a segítség helyett a jászárokszállási »épállomás két arató-gépét egyszerűen hasznavehetetlenné tette. Kiadott egy utasítást, mely szerint az íratásra kész állapotban lévő gépek neghajtótengelyét a gépállomás iolgozói azonnal küldjék el egy másik gépállomásra. Csányi János, a jászágói Alkotmány tszcs elnöke a hét elején felkereste Göblyös elvtársat, a gépállomás politikai helyettesét. Elmondta. hogy ..az árpa és a rozs Tímár László szolnoki dolgozó paraszt csütörtök délig már fél hold ősziárpát learatott Tímár László 18 holdas ugari dolgozó parasztnak is megérett az ősziárpája, Csütörtök reggel fiával együtt hozzálátott a nagy munkához, s délig már 800 négyszögöl árpa borult rendre. Tavaly sem késlekedett, akkor is első volt az aratásban. Mint mondotta — sárgaérésben kell aratni. így nem lesz szemveszteség. A betakarítás mellett a növényápolással és az állam iránti kötelezettsé' geinek teljesítésével is igyekszik. Rajta kívül Balázs István 15 holdas dolgozó paraszt is levágta már fél hold ösziárpáját. ő sem akar alulmaradni az aratási békeversenyben. A learatott területre még e héten másodnövényként korai kukoricát vet. Körültekintőbben intézkedjen az aratás érdekében a gépállomások megyei igazgatósága B. Kovács Mihály is arat már Szapárfalun B. Kovács Mihály három és félholdas szabár- falui dolgozó paraszt. I-es tíbusú tszcs-lag ió békeharcos. Becsületes, szorgalmas gazda hírében áll az egész faluban. 16 munkálat igazolta gondosan ábolt gyommentes földié. Már a választási békeversenyben is becsülettel megállta helyét. Nála a szó egyet ielent a tettel. A világbéke élharcosainak hazánkba érkezése még nagyobb lelkesedést adott munkáidhoz. Egészévi tolás- és haromfibeadását téliesítetté már. Növényeit már harmadszor is meg- kabálta. ezzel akarta terméseredményeit növelni. Úgy tervezte, hogy az aratás megkezdéséig végez a növényábolással így is tett. lói felkészült, nyugodtan nézett az aratás elé. Már az elmúlt héten állandóan figyelte, hogyan érik ősziárbáia. Alig győzte kivárni a számára szinte ünnepet ielentő nabot. az aratás első nabiát. Szerdán reggel már aranylóan sárgállott az árba. Nem is késlekedett sokáig, megkezdte az aratást. Minden évben már a gébtől téliesített» állam iránti kötelezettségét. Most megfogadta. hogy árbabeadásál egyenesen a cséblőgébtől 200 százalékra leliesíti. ló munkájával igazolja, hogy a 800 milliós béketábor élenjáró békeharcosa.
