Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)

1953-06-18 / 143. szám

« A M EG-YEI' PÁRTBIZOTTSÁG 1953- június 18,, cslHÖHÖk F, évfolyam. 143. uám <4 ra SO fillér r~ 1 Szívbőljövő, meleg szeretettel sok sikert kívánunk a békeharc vezérkarának — az egész emberiség boldog jövőjéről való tanácskozáshoz J Ha véget lehet vetni a koreai háborúnak, akkor véget lehet vetni a hidegháborúnak is Hja Erenburg-. A tárgyalások szelleme a háborús politika fölébe kerekedik Békeharc a földeken Özv. Kiss Mihályné, Dancsó Mátyás, Náihi Pál és Kiss László cserkeszöllöi dolgozó parasztok learatták ősziárpájukat Cserkeszöllő község dolgozó parasztjai szintén azok közé tartoz­nak, akik ftsők között láttak hozzá a békeharc nagy csatájához, az aratáshoz. Legtöbben becsülettel elvégezték a növényápolást és éber szemmel figyelték ősziárpa vetésük érését, özv. Kiss Mihályné 1200 öl, Nálhi Pál 1 hold, Kiss László 200 öl ősziárpájuk aratásával már a keddi nap folyamán végeztek. Dancsó Mátyás dolgozó parasztot nemrégen vették fel példamutató munkájáért tagjelöltnek. Be is bizonyította, hogy méltó a bizalomra. Élenjár a növényápolásban, és most elsők között aratta le 500 négy­szögöl ősziárpa vetését. Dicséret illeti Tompa Imre 4 holdas dolgozó parasztot, aki a növényápolásban a legjobb munkát végezte az egész községben. Kukoricája, cukorrrépája s többi kapásai és kalászosai is nagyon szépen diszlenek. Szánló Gábor szelevényi dolgozó paraszt kedd estig az ősziárpaataiást, a tarlóbántást és másodvetést is befejezte 1Ó00 négyszögöl és Szintó ián szervezte még. Segítsé- Gibor 4 holdas dolgozó gül hívta rokonait. Ö bedig barszt egy hold ősziárpáia maid nekik segít a munká- aratásával végzett. ■ ban. Az aratást öten végez­Szántó Gábor ió gazda ték. s abósa mindiárt a ma­hírében áll a községben, rokszedők után két lovával Négyholdas gazdaságában megkezdte a szántást és a kapásnövények gondosan máSoAvetést. Mire a töb- áboltak. Alár a harmadik kiek keresztekbe rakták a kapálást végzi. Félévi to- kévéket, a másodvetést is 'iás- és baromftbeadását is befejezték, teliesítette már. Mint ió Amíg a békemozgalom ió békeharcos példát mutat vezérkara Budapesten iilé- dolgozótársainak. sezik. addig a szelevényi Árpája ledralásával egy- dolgozó parasztok a munka időben befelezte a tárló- frotitfán. szerszámmal a hántást és nyomban a esd- ,, , lamádékukorica másodve- kezben’ a nors• ™mv***- téshez látott. Munkálat d teség mentés betakarítással kölcsönös megsegítés alap- erősítik a béketábort. Szelevény községben gyönyörűen sárgállanak a tavaszi szélben /ringó árba- láblák. A kapásnövények is gondosan ápoltak, gyom­mentesek. Azt igazolták, hogy a község lakói szor­galmas. becsületes emberek. A növényápolást munkák közben már a múlt héten állandóan figyelték, hogyan érik ősziárpájuk. Alig vár­ták azt a billanatót. amikor belevághatják élettelent ka­sztjukat a bö termést ígérő gabonába. Kedd estig Bozsik Jó­zsef hatholdas dolgozó Pa­raszt 1200 négyszögöl. Lántös Antal 5 holdas A surján! állami gazdaságban szerdán reggel leél kombájnnal megkezdték az ősziárpa aratását AZ ÉLÜZEM- | jelvénnyel kitün­tetett surjáni állami gazdaság ősziárpa- tábláján szerdán reggel felzúgtak a kombájnok motorjai. A gazdaság korh- bánjVezetői alig győzték kivárni ezt a számukra ünnepet jelentő napot, ami­kor gépjeiket ndidengedhetik áz aranyló őszíárpatáblának. Ifj. Sándor Kálmán 20 éves DISZ-fiatal most végezte el a kom- bánjvezetői iskolát kitüntetéssel. Első­nek állt a júniusi szélben hullámzó őszi- árpatábla szélére. Életében most vezet előszót kombájnt, mégis olyan magabiztosan ült gépén, mintha már éveken keresztül azzal dol­Szerte a megyében hatalmas, nagy munka indult. Megkezdődött az aratás. Az aratással egyidőben pótolni kell a növényápolási mun­kákban lévő elmaradást is. Ez most mindenütt a legfontosabb. Csak ak­kor tudja valamennyi termelőszö­vetkezet megtartani a miniszter- tanács határozatait, ha időben, szemveszteség nélkül betakarítja a gabonát. Elvégzi a kukorica, a nap­raforgó és a cukorrépa kapálását. A nagy munkát a megye, a járások és városok vezetői is fokozottabb gonddal segítik. A jászberényi já­rási pártbizottság és a járási tanács vezetői is pénteken reggel határ­szemlére indulnak. Ott, a helyszí­nen adnak segítséget és hasznos tanácsokat a munka meggyorsítá­sára. A jászberényi járási tanács mező- gazdasági osztályvezetőjének szobá­jában ott díszeleg a jó munkát jel­képező vándorzászló. A Megyei Ta* nácstól kapták. — Megérdemelték, mert eddigi munkájuk során bebi­zonyították, hogy tudnak jól dol­gozni. A gyors munka eredménye­ként megyénkben ott kezdődött meg először az aratás. S ma már a járásban mindenütt aratnak. A nö­vényápolással azonban ez a járás is eléggé elmaradt. Sok a tennivaló, A kenderesi Vörös Csepel ter­melőszövetkezet tagjainak is szé­pen sárgálik 102 hold ösziárpa ve­tésük. A szerdai nap folyamán a hatalmas tábla minden részén gozott volna. Az első órákban még egy­két gépi hiba gátolta munkáját. De gyorsán és hozzáértéssel ezt azonnal helyrehozta. Reggel 8 órakor már za' vártálanül végezte az aratást, s BMÁG- gépével 8-tól 10 óráig 4 holdat aratott le. Jancsó Mihály DISZ-tag kethbájnisfa 'is most vezet először életében kombájnt. Az ő eredménye sem marad el ifj. Sán­dor Kálmáné mögött. Két óra alatt 3 és fél hold ősziárpát vágott le.. A gazdaság ifjú kombájnosai kezdeti eredményeiket még tovább fokozzák, jó békeharcosokhoz híven viszik győze- lemre a kenyércsatát. a jászboldogházi Űj Élet tsz-ben, a pusztamonostori December 21, tsz-ben, ahol nincsenek bevonva a családtagok, nem mozgósítanak min­den erőt és a földek gyomosak. * Pénteken reggel a határszemlék megkezdésekor valamennyi község­ben megnézik a járás vezetői, hogy a községi tanácsok elnökei, a mező­gazdasági előadók, a termelőszövet­kezetek vezetői hogyan hajtották végre a minisztertanácsnak a nö­vényápolási munkákról szóló hatá­rozatát, s hogyan készültek fel a betakarítás nagy munkájára. A járási mezőgazdasági osztály már értesítette a községeket a ha­társzemlék megtartásáról. Azóta mindenütt hangoshíradókban hoz­zák ezt tudomására a dolgozó pa­rasztoknak, bogy a határszemlékig a meglévő hiányosságok nagyrészét ki tudják javítani. Som elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője Jász- árokszállásra megy, s ott ád majd hasznos segítséget az elmaradás pótlására. De a járás többi köz­ségéibe is azzal az elhatározással indulnak a járás vezetői, hogy a pénteki határszemlék nyomában pár nap alatt kiküszöböljék a hibá­kat és megtartsák az elsőséget és a jó munkát jelképező vándorzászlót. megérett a gabona és csütörtökön kora reggel teljes erővel hozzá­láttak az aratáshoz. Azt akarják, hogy a járás termelőszövetkezetei között folyó aratási békeverseny­ben elsők legyenek. A Béke-Világtanács keddi ülésén felszólalt Hja Erenburg, a nemzet- közí Sztálin-békedijjal kitüntetett író, a Béke-Világtanács Irodájának tagja, a világszerte ismert nagy szovjet békeharcos. A teremben egyszere felzúgott a taps, mindenki felállt, lelkesen ünnepelték az emel­vényre lépő ősz írót. Ilja Erenburg így kezdte beszé­dét: Rendkívüli napokban gyűltünk össze: megszűnik a koreai lidérc­nyomás, véget érnek az égő váro­sokról, meggyilkolt gyermekekről szóló újsághírek, vége szakad egy békés ország pusztításának, véget ér a meggyötört emberiség szégyene. Befejeződik a háború, mely azzal fenyegetett, hogy más országokra és világrészekre is átterjed, ezeket is magával ragadja. A béke első nagy győzelme ez, a mi győzel­münk, barátaim! Most már mindenki előtt világos, hogy a tárgyalások megegyezéshez vezethetnek. Most már mindenki megérti, hogy ha véget lehetett vetni a véres koreai háborúnak, akkor véget lehet vetni egy másik hábo­rúnak is, a hidegháborúnak, amely ugyan nem hat annyira a képze­letre, de amely minden nép sza­mába anyagi romlást jelent és amely minden becsületes ember számára visszataszító. Világos, hogy a tárgyalások szelleme a háborús politikának fölébe kerekedik, s ez is a békeharcosok nagy sikerét je­lenti. Emlékezzünk vissza a közelmúltra, mozgalmunk kezdetére. Milyen egyediilállóaknak tüntettek fel ben­nünket akkor! Emlékezzünk a gú­nyolódásra, rágalmakra, fenyegeté­sekre, erőszakoskodásokra. 1949 áprilisában elítéltük a hideghábo­rút és kitartottunk a nagyhatalmak közötti tárgyalások mellett. 1953 áprilisában erről beszélt Eisenho­wer elnök is. Varsóban az ázsiai háborúk befejezését és Kínának az ENSZ-be való felvételét követeltük. Ahogy visszaemlékezem, Attlee-nek nem volt rokonszenves a varsói kongresszus, most azonban támo­gatja a békeharcosoknak azt a ja­vaslatát, hogy szüntessék meg, a háborúkat Ázsiában és a legrövi­debb időn belül ismerjék el az ENSZ-ben a Kínai Népköztársaság képviselőit. A Népek Békekon­gresszusán kijelentettük, hogy az államok szuverénítása szorosan ösz- szefügg biztonságukkal. Erről be­szélnek most a skandináv államok miniszterei, Mendes-France és Ne.gy-Britannia miniszterelnöke. Nagy utat tettünk meg, nagy dol­gokat vittünk véghez és nem árt többször szólnunk erről itt, a Béke- Világtanács ülésén, mely magára vonja a háborút gyűlölő minden ember figyelmét. A háborús gyújtogatok nem mondanak le céljaikról Nincs szándékunkban, ho’gy a béke első győzelmének örömével el­telve egymás üdvözlésére, jókíván­ságok kicserélésére és tapsra szo­rítkozzunk. A háború erői távolról sem érzik vereségüket, a koreai megegyezés számukra csupán az első nagyobb kudarc. Nem adták fel a reményt, hogy valahol má­sutt visszanyerik az elvesztettet. Naivitás lenne feltételezni, hogy ezek az erők — melyek az emberi­séget éveken keresztül állandó nyugtalanságban tartották — köny- nyen lemondanának céljaik meg­valósításáról; egyeseket a mérhetet­len mohóság, másokat a rettegés rögeszméje, ismét másokat a ha­talomvágy vezet, s mindezek nehe­zen gyógyítható betegségek. Tanul­ságos volt a koreai egyezményt megelőző napokban figyelemmel kí­sérni az amerikai újságok tőzsde­rovatát. Június 1-én jelentős mér­tékben esett a részvények árfolya­ma a newyorki tőzsdén; még na­gyobb árfolyamzuhanást figyelhet­tünk meg június 4-én. Esett a Du­pont- és Chrysler-társaság, a Ge­neral Electric és az Alumínium Corporation részvényeinek árfo­lyama. Végül június 9-én újabb” még nagyobb árfolyamzuhanás kö­vetkezett be. A „Wall-Street Jour­nal“ ekkor a következőket írta: „Egyesek már a béke veszélyéről kezdtek beszélni.“ — Míg egyeseket a mérhetetlen kapzsiság tart vissza a megegyezés eszméjétől,, addig másokat — akik a háború mellett kardoskodnak — fanatizmus — a haladás gyűlölete, a jövőtől való félelem .«áll meg. Látjuk, milyen csökönyösen óhajt­ják a koreai vérözön meghosszabbí­tását a szöuli vezetők. Míg a koreai fegyverszünet Li Szin Mant rémíti meg, addig a német-kérdésben a nagyhatalmak közötti békés meg­egyezés eszméje Adenauer urat tartja rettegésben. Az „ADN“ hír­ügynökség nemrégen Bonnból a következőket jelentette: ,,A szövet­ségi kormány nyomatékosan java­solni kívánja a nyugati hatalmak­nak — thelyek valószínűleg a leg­rövidebb időn belül tárgyalásokat kezdenek a Szovjetunióval a né­met-kérdésről — hogy semmiféle kapcsolatot ne teremtsenek Kelet­tel.“ Dorothy Thompson, a „Wa­shington Star“-ban a következőket írta: „Azt mondják, hogy kivétel nélkül minden amerikai békét akar, de a „béke“ a jelenlegi viszonyok között tárgyalások útján elért és nem diktált békét jelent. Van Fleet tábornok nem ilyen békét akar. Nem akar ilyent McCarthy szená­tor sem. Ellenkezőleg, világos, hogy ez a szenátor a háborút ki akarja terjeszteni nemcsak Kínára, hanem Angliára is — angol hajókat el­süllyeszteni, másszóval, hadat akar üzenni az egész világnak.“ Termé­szetesen nem akarok túlozni és nem aggódom az angol hajók sorsa felől, de nevetséges lenne szemet- hunyni a hideg- és melegháborút áhítozó emberek aktív ellenállása felett. Fáradhatatlanul azon kell dolgoznunk, hogy az igazságot min­denkiben tudatosítsuk. Mindent el kell követnünk, hogy hangosan zengjen az emberek száz- és száz­millióinak hangja, hogy e hang el- juson azokhoz is, akik nem akar­ják meghallani; el kell érnünk, hogy minden kormány figyelembe vegye a népek békeakaratát, s ne az üzletemberek és politikai szél­hámosok intrikáira hallgasson. — Tudjuk, hogy a béke útja ne­héz út. Naivitás lenne azt hinni, hogy az emberiség álmából fel­ébredve egyszerre a teljes megegye­zés felhőtlen egét látja maga fö­lött. De a béke első sikerei Valami­féle változást hoztak. A szellemi ború, amelyet a hidegháború hozott magával, látszatakadályokat szült, a valódi szakadékokat pedig ellep­lezte. A fény kezd áttörni a homá­lyon. A népek előtt sok kérdés me­rült fel most, de elsősorban álla­maik szuverenitásának kérdése. Egyes államférfiak, számolva a köz­véleménnyel, ilyen vagy olyan for­mában, felvetik a kérdést. Vájjon nem ezt .mutatja-e Mendes-France felszólalása, aki a következőket mondotta: „Az erkölcsi szolidari­tásnak és az eszmei közösségnek nem szabad többé szenvednie a függőségtől, amelynek megszünte­tése mindenkinek érdeke ... Vala­mennyi európai ország miniszterei sorban megjelentek és tisztelegtek az amerikai kormány előtt. Hát fel lehet így építeni Európát? .. Visszhangot keltett és újszerűén hat Churchill beszéde, melyet a „Newswek“ című amerikai lap így kommentál: „Sir Winston tudja, hogy jótékony hatása van annak. ha a külpolitikai kérdésekben a Washingtontól való függetlenség mellett demonstrál.“ A béke hívei az államok szuverénitásának erősítéséért Az a benyomásom, hogy most mindenki megérti, milyen veszélyt rejt magában egy szuverén állam számára az olyan háborús blokkba való bekapcsolódás, amelyben min­den téren a legerősebb, illetve a leggazdagabb hatalom dönt. Ez a veszély csak fokozódik azzal, hogv sok szuverén állam területén kül­földi katonai támaszpontok vannak. Ilyen körülmények között a szuve­rén állam nem lehet biztos afelől, hogy akarata ellenére nem sedró- dik-e háborúba. Vegyük például az úgynevezett európai védelmi közös­séget, amely nem az európaiak sza­bad akaratából született meg, ha­nem dlyan szervezet, melyet más világrész képviselői kényszerítettek rájuk. A „The Times“ levelezője, aki nemrég látogatást tett Párizs­ban, Bonnban és a Benelux-álla- mokban, a következőket írja: „Bár­kinek. aki a nyugateurópai orszá­gok fővárosába érkezik és az egyes politikai pártok vezetőivel beszél­get, meg kell lepődnie azon, hogy mennyire hiányzik az európai vé­delmi közösség megteremtésének terve iránti lelkesedés.“ — Tabouis asszony, az „Informa- tions‘‘-ban megjegyzi: „Az elutasító magatartás a párizsi szerződéssel szemben csaknem az egész or­szágra kiterjed.“ Nem akarom önö­ket az angol újságokból vett idéze­tekkel fárasztani, amelyek lépten- nyomon elutasító módon tárgyal­ják azokat a kísérleteket, hogy Nagy-Britanniát bevonják Kína el­leni ellenséges akciókba, E cikkeket sokkal inkább a józan ész diktálta, mintsem a megsértett hiúság, A nagy romantikusok országa, Anglia tud gondolkozni és látja a közvet­len veszélyt, amely a szuverénítása ellen elkövetett merényletekből kö­vetkezik. A közelmúltban lezajlott választásokon az olasz nép kimu­tatta idegenkedését a megalázás, az ellenségeskedés és a háború poli­tikájával szemben. — Valóban, nem csupán önző nemzeti érdekből, hanem nemzet­közi szempontból is igazságos a szuverén államok szembehelyezke- dése azzal, hogy területükön idegen csapatok állomásozzanak, továbbá úgynevezett „nemzetek feletti had­seregeket“ állítsanak fel idegen pa­rancsnokság alatt. Ez a kérdés nem csupán egyik vagy másik álla­mot érinti, hanem minden államot egyaránt, tekintve, hogy egy ’bizo­nyos hatalom vezetőinek, sőt oly­kor titokzatos erőtényezőinek alá­rendelt agresszív blokkok, külföldi katonai támaszpontok, továbbá úgy­nevezett „nemzeti hadseregek“ lé­tesítése a háború kitörésének ve­szélyét fokozza. Mi, a béke hívei, melegen támogatunk minden olyan becsületes javaslatot, amely nem­zetközi ellenőrzés alatt végrehaj­tandó általános, fokozatos lefegy­verzésre irányul, azonban határo- .zottan elítéljük a revansista erők felfegyverzését és állítólagos nem­zetközi szervek ellenőrzése alatt álló új hadseregek felállítását, amely szervek tulajdonképpen egy bizonyos hatalom vezérkarai. — A háború veszélyét természe­tesen a nagyhatalmak teljes meg­egyezése fogja véglegesen kiküszö­bölni. Célunk — a békepaktum. Azonban — mint már mondottam — az .odavezető út nem rövid és nem is síma. Minden nép továbbra is joggal törődik a saját biztoságá­val. A semlegesség! mozgalom egyes országokban talán nem is olyan jelentékeny reális erőtényező, azonban az a hangulat, amely a külpolitika megváltoztatására, a (Folytatása 2-ik oldalon.) Határszemlére indulnak pénteken a jászberényi járás vezetői A kenűeresi Vörös Csepel fsz tagjai csütörtökön reggel hozzáláttak IG2 hold őszi árpájuk aratásához Minden percet használjunk ki a növényápolás gyors befejezésére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents