Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)

1953-06-13 / 139. szám

1953 június 13,

SZOENOKMEGYEI NÍPEAP

3

. ßleleq szerdeltil - a ml/icj hék dixueú i a inak

(Bejzllg^th Á BÉKÉRŐL

Vállalatunk dolgozói nevében forró szeretettel köszöntőm önt szeretett hazánk fővárosában.

Az elvtárs elhozta hazánkba felszabadítónknak, a nagy Szovjetunió népeinek baráti szeretetét és azt a szilárd meggyőződését, hogy a béke fennmarad, ha a világ dolgozói egyemberként nyilvánítják ki béke- akaratukat és küzdenek a háborúra készülő tábor sötét erői ellen.

Dolgozóink a nagy ünnep — a Béke Világtanács budapesti ülésének tiszteletére — békeműszakot tartanak, melynek kimagasló eredSeetededf béke harsai Uitisétzm, (JdeJLO- (JdopJn&da.!

önnek a békeharcban hatalmas feladat jutott. A világ békéjéért, egyben az elnyomott jugoszláv nép sorsának könnyebbé tételéért is harcolnia kell. Mi tudjuk, milyen szomorú életük van az ön hazájában a mi szeretett dolgozótársainknak. Tudjuk és együtt érzünk velük, mert mindazt mi is átéltük régen.

A mi asszonyaink is sokszor a földeken adtak életet gyermekeiknek. Mi is sokat dolgoztunk éhbérért, cselédként az urak földién. De ma már boldogan, megelégedetten élünk. A magunk földjén magunknak dolgozunk s ha többet, jobbat termelünk, azzal a mi életünk lesz boldogabb.

Mi most arra kérjük önt, hogy harcoljon drága testvéreink szebb jövőjéért, akik ugyanúgy szeretik a békét, mint mi s olyan szép életre vágynak, amilyen a mienk. — Az Önök harcához termelőszövetkezetünk tagsága jobb munkával, jó növényápolással járul hozzá. A Béke Világtanács tagoknak az a tudat adjon erőt, hogy többszázmilliós béketábor áll önök mögött, mely egyemberként kiáltja: Békét, békét a világnak, s minden erejével tettekkel harcol azért az ügyért.

Békeharcos üdvözlettel: Magyar Lajos Tiszafüred, Űttörő tsz elnöke.

Békegyűlés a cibakházi Vörös Csillag tsz-ben,

ahol Pak Den Aj-ról nevezték el a kertészeti brigádot

FullaSZtÓ a meleg a cibakházi halárban. a föld azonban mélyében őrzi a bőséges esőket s egyaránt táplálta a gabonát, kerti veteményt és a gyomot. Mindenütt elburjánzott a gaz, s megfojtással fenyegeti a véleményeket, ve- szélyezleti a bö termést, népgazdasági

tervünk teljesítését. Az esőzések utam napfényes meleg idő lehetővé teszt ^ a növényápolási munkák jó ^ elvégzését szerte az országban. Cibakházán, a Ttsza és a Holt-Tisza közötti termékeny föld egy részén van a Vörös Csillag tszcs kertészete. A kertészeti brigád két munkacsapata serényen dolgozik r minden percben, minden órában halálos csapást mérnek az elburjánzott kártékony gazra a földeken s munkájuk egyúttal e széles világ mindenrendű kártevői ellen is folyik.

Ebéd után vagyunk, a brigád tagjai jóllaiottan hűsölnek a kertészet központ- Iában lévő kis épület körül. Mihályi bácsi, azaz pontosabban Bodnár Mihály brigádvezető helyettes megtörli rövidre nyírt bajszát s köhint néhányat — arról gondolkozik, hogyan is öntse szavakba azt, ami már napok _ óta foglalkoztatja, amit ezen a békevédelmi röpgyűlésen el akar mondani. Itt benn a csöppnyi szobában és az ajtó előtti térségen a brigád tagjai figyelnek. Szikár és telt, napégette arcú asszonyok és fiatal, férjhezmenendő lányok alkotják a többséget, a férfiakból ide csak mutatóba kerül egy-kettő

— Kezdhetjük már — hallatszik kintről, utána csönd terül szét. Mihályi bácsi fölveti a fejét, kifelé néz s mielőtt beszélni kezd, az arcán is látni, hogy egy pillanatra a régi, szenvedésekkel teli élete gondolkoztatta el, az az 56 esztendő, amelyből 48-at embernek

cm véve töltött el mint kubikos, kertészeti napszámos, földmunkás.

Az elmúlt 8 és fél esztendő alatt vált igazi emberré, a párt — amelynek hűséges katonája — segítette azzá válni. Munkáját megbecsülik, a tszcs kertészetI brigádjának helyettes vezetőjévé választották s az sem utolsó dol-og. hogy tagja a cibakházi tanácsnak is. Hiába jár közelebb a 60 évhez, mint az 50-hez, 'zsme fiatalosan villan.

Keményen csengenek szavai: a béke megvédéséről és a Béke Világtanács budapesti ülésének összehívásáról beszél. Nem mondja ki, hogy mennyire gyűlöli az imperialistákat, akik hazánk földjét is harctérré szeretnék változtatni, nem mondja ki, hogy a mi új, szép életünkért. munkás jelenünkért és ragyogó lövőnkért mindenre képes lenne s nem engedné, hogy újból szolgává nyomorít- sák — de szavai mögött mindez ott él.

Rövidet lélegzik körülnéz, majd folytatja a beszédet. Csend van a szobában ■is' kint az ajtó előtt csak a lélegzés hallatszik.

— Azt gondolom, elvtársak, hogy a békeharcból a kertészeti brigád sem maradhat ki. Javaslom, hogy a Béke Világtanács budapesti ülésének tiszteletére :ni is kössünk békevedelmi szerződést. Az előbb már mondottam, hogy mi fel- világosító szóval és nem utolsó sorban iá munkánkkal segítjük elő a béke megvédését. Ez az, elvtársak, nagyon fontos a jó munka — lassan tagoltan mondja — Szóval: a cibakházi Vörös Csillag tszcs kertészeti brigádja vállalja, hogy az üzemterv szerint 25 hold öntözéses földön a növényápolást Js egyéb munkákat becsülettel, a lehető legjobban elvégezzük, még az esetleges betegek és hiányzók helyett is. Ezen felül 5 hold nem öntözött földön is minden munkál elvégzőnk — ez ugyan nem tartozna ránk, de csak nem hagyunk parlagon, elgazosodva 5 hold ilyen földet — mutat kifelé. — Igaz, hogy csak 20-an vagyunk, de dolgozni tudunk. S még valami. Nemcsak ez a 30 hold a mienk, hanem a tszcs egész földje, mind a 702 hold. Kevesen vagyunk hozzá s nyakunkon az aratás. A gyorsan elvégzett aratás és betakarítás több kenyeret jelent s ezt ti is tudjátok. Tehát vállaljuk el, hogy az aratásnál — a napi munkánk elvégzése mellett — két éjszakán mi is segítünk, mi, a kertészeti brigád!

Egy pillanatig csend van, azután innen-onnan is hallatszik: „Elfogadjuk ... Vállaljuk”. Csupán egy asz- szony akad, aki az éjszakai aratás ellen szól. A többiek lehurrogják s nevelve olvassák a fejére, hogy csak a szája nagy, de az aratásnál ő lesz az első, akárcsak tavaly. ,.A múlt évben is megcsináltuk — szól közbe egy másik asszony —, az idén sem maradhatunk szégyenben!"

Az egyéni békevédelmi szerződések már nehezebben mennek. Nagyban folyik a számolgatás, hány munkaegységük is van eddig s mennyi lehet még. A fiatal Galla Mária nem is ajánl fel semmit, azt mondja, hogy nem fog lemaradni. de hát nem mer vállalni. Az első felajánló Szeles Sándor brigádvezető: vállalja hogy a brigád munkáját úgy megszervezi, hogy 50 százalékkal termelnek többet, mint amennyit az üzemterv előirányoz, s a zárszámadásig legalább 400 munkaegysége lesz! Fiatal, 30 éves, mosolygós képű férfi Szeles Sándor, de nem mindig volt ilyen derűs, jókedvű. Azelőtt kutaknál béres, majd az uraságnál az apjával együtt summás volt. Most a termelőszövetkezet 30 holdas kertészetének munkájáért felelős, kommunista és tanácstag, az volna a csoda, ha nem lenne jókedvű.

Most már egymást érik a felajánlások. A 20 esztendős, de még mindig kis- lányos Kürti Mária nem hiába párttag, 300 munkaegység elérését vállalja. A kétgyermekes Szőke Kálmánné sokat számolgat, először 200 munkaegységre gondol, majd megtoldja: „Meg lesz a 250 is." Pálinkás Júlia az idősebbekhez tartozik s mégsem akar 220 munkaegységen alul maradni. Molnár lstvánné már az öt élő gyermekéért — kilenc született, de a múltban négyet eltemetett — 250 munkaegységet fog teljesíteni. Az őszes hajú, feketekendös özv. Szalai Imréné- nek 7 gyermeke és 5 unokája van, Erzsi lánya már 3 éve a szegedi jogi egyetemen tanul. Szóval neki is lesz 200 munkaegysége. Győré lstvánné már minden gyermekét „szárnyra bocsátotta", az utolsó „fióka" ősszel egy repülőfőhadnagy felesége lett. Azért a gyerekek között is maradt olyan, aki a Győréi, Bodnárok, Kiirtik és a többiek békéjére fegyverrrel a kézben őrködik: András műszaki főhadnagy, István pedig AVIi törzsőrmester. Györéné kissé bátortalan, csak 200 munkaegységet vállal s azt mondja, hogy legalább ennyi lesz, de az sem baj, hogy 10-zel, 20-szal túlteljesíti . ..

Nem mindenki tesz egyéni felajánlást, néhányan félnek, hogy szégyenben maradnak j ezért csak a brigád együttes felajánlását fogadják el, mint

Berta Antalné, vagy a 18 éves Perecz Gizella. A kislányt csipkedik is a többiek s igyekeznek a lelkére beszélni, még azzal is előjönnek: mit szólnak majd' a legények, hogy egy ilyen dolgos, derék lány semmit sem mer vállalni, Perecz Gizella azonban hajthatatlan ...

A röpgyűlés vége felé járunk s ekkor az öreg Bodnár Mihály újból megszólal: „Elvtársak, adjunk nevet a brigádunknak, olyan nevet, amelyik kifejezi, hogy mi is a békéért harcolunkMindenki helyesel s rövid beszélgetés után elhatározzák, hogy a nagy többségében nőkből álló kertészeti brigádot a kiváló koreai békeharcosról nevezik el Pak Den Aj- békebrigádnak. Erről levelet írnak a Béke Világtanács ülésére Budapestre érkező Pak Den Aj elvtársnönek s megbízzák Mihály bácsit és Szeles Sándort, hogy estére fogalmazzák meg a levelet, melyet a brigád minden tagja aláír. „Az is benne legyen ám, hogy méltók akarunk lenni brigádunk új nevéhez és olyan keményen állunk a munka frontján, mint a hős koreai nép, az imperialista betolakodók elleni harcban állt és Hl” — utasítják a levél megfogalmazóit.

,.. Már újból folyik a munka, a brigád tagjai parcelláikon paprikát kapálnak, ez most a legfontosabb. Szeles Sándor brigádvezető a búcsúzásnál még azt is elmondja, hogy 12 holdon már a legfejlettebb, nagyüzemi barázdás öntözést alkalmazzák, míg a többin egyelőre még árasztásos öntözéssel gazdálkodnak, de jövőre 50 holdra növelik a kertészetet s mind az 50 holdon bevezetik a barázdás öntözést. Az idén 16 holdon lesz másodvetés, sőt olyan parcellájuk is van, amelyet háromszorosan kihasználnak: először parajt termelnek, majd most nyári káposztát s ennek a kiszedése után kései karfiol kerül a földbe. A kertészetből eddig 20 ezer forint bevételük volt ez évben, pedig még alig adtak el valamit, zárszámadásig fölmegy vagy 100 ezer forintra ... Büszkélkedve újságolta, hogy a hires lurkevei földművesszövetkezet vasárnap tőlük vett egy autórakomány kalarábét...

Dolgoznak a cibakházi Vörös Csillag tszcs Pak Den Aj-békehrigád tagjai, s nem rosszul dolgoznak. A háromhetes esőzés hátráltatta a munkájukat, de a kényszerű lemaradást egy-kettőre behozzák. A most választott név még az eddigieknél is jobb munkára kötelezi őket. Csak akkor lesznek méltóak a nevükhöz, ha egy percre sem feledkeznek meg arái, hogy a békét csak tettekkel lehet és kell megvédeni, hogy a békefrontnak azon a szakaszán, amelyen ők munkájukkal harcolnak, nemcsak az aszály, hanem a természet egyéb csapásait is le lehet és le kell győzni.

LUKÁCS IMRE

£'sendes. meleg este van. A nap utolsó sugarai rózsaszínű fényt vetnek a munkából haztérő dolgozók arcára. Az egésznapi kapálásban kifáradt emberek szemében az öröm és megelégedettség csillog. Meleg, simogató tekintettel pillantanak mégegyszer vissza a ringó, hullámzó búzatáblákra. Lesz kenyér bőven. Szaiolban ugyanúgy, mint mindenütt az országban.

A Rákosi Mátvás-út 32. számú házban csaknem együtt van az egész család. Haizlenszki András a családfő, nemrég érkezett haza feleségével, s kislányával a földekről. Ma a burgonyát töltögették fel. József is megjött már munkahelyéről, a szolnoki Járműjavító Vállalattól.

Az édesapa, édesanya és Mária, a kislány 3—3 vendéggel a konyhában ül, ahol félhomály van. míg József egy barátjával az udvaron rúgja a labdát. Csendesen beszélgetnek.

átiátok. milyen vidámak, boldogok a fiatalok. Olyan jó. mikor

látom mosolygós, derűs arcukat. Nekem ez jelenti a békét. Az. hojv férjem, gyermekeim mellettem vannak. Békésen dolgozunk, s vártuk a jó termést. Ismerem a háborút, annak minden borzalmát, szomorúságát. Két évig volt a férjem a világháborúban katona. Keserves évek voltak. Három gyermekemért egymagám küzdöttem. De sok álmatlan, könnyes éjszakát szenvedtem ét. — mondja Haizlenszki néni elmerengve.

Nem engedtük, hogy háború legyen — veszi át a szót férje — hiszen már százmilliók küzdenek a békéért. Mi is megtettük, amit vállaltunk a Béke Világtanács ülésének tiszteletére.

Hosszan beszélgetnek arról, hogy mit tettek a békéért. Van miről beszámolni. Az egészévi baromfit, háromnegyedévi tojást beadták már a tejbeadásal is rendben vannak. A növényápolási munkákat az esős idő ellenére is lelkiismeretesen végzik. Minden meg van kapálva, nincsen gyoríios földiük. Ez mind-mind a békét, a boldog jövőt, az építést, a megelégedett életet szolgálja. •

A

z édesapa és édesanya mindent megtettek és megtesznek a békéért. S a gyermekek? Ök követik szüleik példáját.

Mi, a DISZ ifibrigád tagjai 120 százalékot téliesítettünk eddig, de munkánkat egvre fokozzuk. Jó munkával, több termeléssel akarjuk köszönteni a Béke Világtanács tagjait, vendégeinket. — mondja József. a 17 éves géplakatos, aki időközben kishúga hívására bejött.

Pista, az esztergályos, ma az éjszakai műszakban dolgozik. Az ő teljesítménye is 100 százalékon felül van. És Mária, a 13 éves kislány? Ö mit tehet és miT tesz a békéért? Tanul, hogy az országnak szakképzett dolgozója legyen, hogy aktívan résztvegyen szocialista hazánk építésében. S ha ráér. segít a földön dolgozni. Ma is kapált szüleivel.

TVf őst levelet készül írni Fagyeiev elvtársnak, az Ifjú Gárda íróiának, amelyben beszámol arról, hogy sokszáz család közül a Hajzlenszki-család is tettekkel készül a Béke Világtanács ülésére s a termelés frontián békecselekedetekkel bizonyítja be békeakaratát. Megírja, hogy édesapja oártonkívüli egyénileg gazdálkodó, édesanyja és ők. a gyermekek nagvon-nagyon szeretik a békét, s gyűlölik a háborút. S a békéért mindannyian tettekkel küzdenek. Megkéri Fagyejev elvtársat, hogy tegyenek meg mindent a tartós és szilárd békéért és mentsék meg a Rosenberg-házaspárt, ne engedjék, hogy a két apró gyermek árván maradion.

Meleg, kedves szavai az egész család, az egész magyar dolgozó nép akaratát és szeretetét tolmácsolják: a béke népének törhetetlen és rendíthetetlen békeakaratát.

9 minisztertaüács rendeleSe a vámőriésnek és a gabona szabadforgalmának megtozabbnásársl

A begyűjtésről szóló törvényerejű rendelet előírja, hogy június 15-én átmenetileg életbe kell léptetni a gabonaforgalma korlátozásokat. A törvényerejű rendelet alapján június 15-től búzát, rozsot, árpát és zabot csak a tanács engedélyével lehet szállítani vagy értékesíteni, s megszűnik ideiglenesen a búza és rozs szabad vámőrlése is.

Az utóbbi napokban számos dolgozó paraszt és termelőszövetkezet fordult a minisztertanácshoz és a begyűjtési minisztériumhoz és kérte, hogy ezt a határidőt a minisztertanács változtassa meg. A minisztertanács ezeknek a kéréseknek eleget téve, a következő határozatot hozta:

„A forgalmi korlátozások gabonafélékre 1953. évi július hó 1. napján átmenetileg életbelépnek. A forgalmi korlátozások a megye, a járás, valamint a község vagy város területén, illetve a

termelőszövetkezetekre vonatkozóan .... kor szűnnek meg ismét, ha a megye, a járás, valamint a község, illetőleg a termelőszövetkezet gabonabegyüjtési tervét teljesíti."

Ilyen módon a termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok lehetőséget kaptak arra, hogy július 1-ig terményeiket értékesíthessék, szabadon megerőltethessék. A dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek használják fel a minisztertanácsnak ezt a rendelkezését, július l"ig keressék fel kenyérgabona-készletükkel a malmokat vagy cseretelepeket, ahol a bevitt gabonáért az őrleményeket azonnal kiadják. így kerülhetik el azt, hogy torlódás legyen a malmoknál és cseretelepeken az új termés betakarítása után, amikor majd újtermésű gabonáját mindenki egyidőben akarja őröltetni. — (MTI)

A minisztertanács határozata a betakarítási szem veszteségek csökkentéséről

A minisztertanács regutóbbi ülésén tárgyalta az aratás, behordás, cséplés, tárolás és szállítás folyamán előálló szemveszteségek kérdését és megfelelő határozatokat hozott Megállapította, hogy évente sokezer vagon gabonára tehető az a kár, amely a fenti munkálatok nem kellő időben és nem a szükséges gondossággal való elvégzése következtében éri népgazdaságunkat.

A munkálatok gondos végrehajtásával viszont a szemveszteségeket igen jelentős mértékben lehet csökkenteni.

A minisztertanács utasította az illetékes szakminisztereket, hogy az aratás, behordás, cséplés, tárolás és szállítás terén az előálló szemveszteségek csökkentésére részletes utasításokat adjanak ki.

Az előttünk álló nyári munkák során a mezőgazdaság minden dolgozója a

szemveszteség csökkentését tartsa elsőrendű kötelességének. Ezzel nemcsak népgazdaságunk jut jelentős terménytöbblethez, hanem a mezőgazdaság dolgozóinak a jövedelme is jelentős mértékben növekszik.

A minisztertanács a szemvesztesegez csökkentéséről hozott határozatában felhívja az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagjait, valamint az egyénileg gazdálkodókat, hogy a betakarítás során legyenek kezdeményezői a szemveszteségek csökkentésére irányuló versenymozgalomnak.

A minisztertanács határozata értelmében a betakarítási szem veszteségek csökkentésében kiemelkedő eredményeket elért dolgozók jutalomban részesülnek. —• (MTI)

Békehét a lörökmlklósi gépgyárban

Üzemünk forgácsolómühelyében sokan nem teljesítették májusban tervüket. A békehéten a műhely dolgozóinak teljesítménye megnövekedett. Oláh Géza esztergályos is elérte a 100 százalékot.

Szép eredményt tud felmutatni a szénarendrakó „Ifjú Gárda'-brigád veze. tője, Kelemen György is. A békehéten 175 százalékra teljesítette napi tervét. Tapasztalatait, munkamódszerét átadja Péü Lászlónak. így érte el, hogy a múlt hónapban normán alul teljesítő Péli elvtárs ma már 111 százalékra teljesíti napi tervét. A 142 százalékot teljesítő Miklósi István segítségének köszönhető, hogy a nemrégen még gyenge eredményt elért Pintér Jenő is 120 százalékra teljesíti előirányzatát. A segédmunkások közül Tóth István és Hossó Ferenc 207 százalékot ért el.

LOVÁSZ MIHÁLY, Törökmiklós, Mezűgépgyár

nényei lehetővé teszik második ne- fvedéves tervünk június 20-ra való lefejezését.

Kérjük az elvtársat, hogy lelkeütő, bátor kiállásával — ami már mnyiszor erőt adott dolgozóinknak — a Béke Világtanács budapesti ülésén ostorozza a háborús gyuj- togatókat és segítse győzelemre idnni az emberiség közös ügyét, i békét.

rARSOLY SÁNDOR sztahanovista, Finommechanikai Javító V.

Crznl moIt

OCedoes 3lia rtnhulf) fjotán !

^DrúgxL kékehateo-itátxiLnk., Vöan. Szét Qa!

Nagy-nagy szeretettel váriak Önt. a hős koreai néti fiát. küldöttét hazánkba. Minden magyar dolgozó gondolatban szivére öleli s ezzel a meleg szeretettel nemcsak Önt. hanem az egész koreai nébet üdvözli. Mi drága hazánk földién békében élünk, de együtt érzünk Önökkel. Minden koreai katona a mi testvérünk minden koreai gyermek a mi gyermekünk is.

Együtt örülünk Önökkel a győzelmeken és együtt könnyezünk a koreai édesanyákkal. ha ott megszűnik egy szív dohogni.

Mi. itthon a termelés frontján küzdünk a békéért. a több és jobb termeléssel bizonyítjuk be hé fészer el etünket, békeakaratunkat. Tudjuk, hogy ezzel segítjük az Önök békeharcát s erősítjük az egyre hatalmasabb béketábort.

A jő növényibolási munkával. gyomtalan földdel köszöntjük hazánkba érkező kedves vendégeinket. S megígérjük Önnek, hogy beadási kötelezettségünknek bontosan eleget teszünk, a Béke Világtanács budapesti ülésének tiszteletére.

Békeharcos szeretettel a tiszgőrsi Béke tszcs dolgozói nevében:

vAczi ISTVÁNNÉ