Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)

1953-06-05 / 132. szám

195$-.ii5»ius 5. 5ZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Jó kufturagifációs munkával segítsük üzemeinkben a félévi terv teljesítését Meayénk területén n választások idején ritkán tapasztalt mértékben fejlődött a kulturagitáció. Ismét ko­moly feladatok előtt állnak most megyénk ipari üzemei; a Béke Vi- lágtanáes közelgő ülésére tett fel­ajánlásokat kell teljesíteni. Párt- szervezeteinknek, de főleg a szak- szervezeteknek az eddigieknél sokkal nkább fel kell használni a kultur- agitáciő fegyverét a terv teljesíté­sére való ösztönzésben. Különösen jó volt a kulturagitáció a választás idején a Járműjavítóban. Hatása a termelésben mutatkozott meg. A második dekád tervteljesítése 104.2 százalék vo'lt. A csasztuska brigádok fáradságot nem ismerve tu­datosították a legjobb dolgozók ered­ményét. A 7/a. és a 9. osztályon ■szeretettel fogadták a kulturesopor- tot. A következő nap átlagteljesít­ményében mutatkozott meg a bíztató ■szavak hatása. Nagymértékben csök­kent a száz százalékon alul teljesí­tők létszáma is, mert becsületbeli kötelességükre, a napi feladatok el­végzésre hívta fel a figyelmet a kul- tu/csoport. A Járműjavító kulturbrigádjai a. választás előtt sorra járták a szol­noki kerületeket is. Ott azt mondták el, hogy milyen termelési eredmények­kel készülnek a választásra a legjobb esztergályosok, lakatosok és a többi dolgozók is. A cukorgyári kulturcsoport is so­kat segítette a második dekád győ­zelméért harcoló munkásokat. Az eredmény nem maradt el. 120.5 szá­zalékra teljesítették tervüket. Jóval kevesebben dolgoznak most a gyár- ban, mint a kampány idején, de a kulturcsoport mégis megtalálja mun­káját. Felkeresték a részükre ter­melő gazdaságokat és ott tartottak műsort a termelésben élenjáró dol­gozó parasztok részére. Lelkes mun­kájukkal elérték azt. hogy Kétpón és Kondoroson határidő előtt fejezték be a cukorrépaegyelést. Vannak olyan üzemek; ahol az adottságok ellenére sem dolgoznak megfelelően a kulturcsoportok. A szolnoki Papírgyárban például min­den segítséget megad az üzemi bi­zottság a kulturcsoport működésé­hez. ezt azonban nem használják fel megfelelően. Sokat tudott volna bí­ráló szavával segíteni a csasztuska- brigád az üzem műszaki hibáinak megelőzése, a hibák ellen folytatott hare érdekében. Mindez azonban el­maradt. Fontossága pedig kitűnik abból, hogy a sajtó bírálata nyomán az üzem második dekádtervét már 127 százalékra teljesítette. Sokkal tartozik még népgazdaságunknak a Papírgyár. Elmaradását pótolni be­csületbeli kérdés. Alakítsanak a gyárban a DISZ fiatalokból kultur- brigádokat, csasztuskabrigádokat. — Köszöntsék a jól teljesítőket. Mond­janak bírálatot a hanyagul dolgozók­ról. A Jászberényi AprííAgépg^ár komoly mértékben elmaradt tervének teljesítésével és hogy ez így történt, annak oka a hiányzó kulturagitáció is. Az üzemi bizottság segítségével használják fel ezt a lelkesítő esz­közt a napi feladatok tejesítésének biztosítására. Jó mozgósító eszköz a rajz, a ka­rikatúra is; ha selejtgyártókról. vagy a lógósokról szól. Az üzem legforgal­masabb helyén, megfelelő szöveggel ellátva adjunk ennek helyet. A lelkes knlturmunla fel­karolása döntő jelentőségű most. mi­kor a félévi terv befejezése előtt állunk. A kulturagitáció alkalmazása, igénybevétele nem jelent különösebb nehézséget nagyobb üzemeinkben, mert ott népes létszámú kultur­csoportok vannak. Ezek fontos poli­tikai munkát végezhetnek el, csak arra van szükség, hogy időben és megfelelően irányítsa őket a nap minden órájában és — ha úgy kö­veteli a verseny — a nap minden percében az üzemi bizottság és a pártszervezet. Tímár László SZMT kulturfelelős. A mezőtúri „Táncsics“ tsz-ben jól halad a gépi növényápolás Termelőszövetkezetünkben a gépi munka segítségével jól halad a nö­vényápolás. A tolókapák összekapcsolását már felváltotta az új Deyl- kapa. Az összekapcsolt tolókapák kezeléséhez öt ember kellett és egy lóvezető. A Deyl-kapa viszont egyszerre három sort munkál meg, keze­léséhez csupán két ember szükséges. Emellett a talajt is jobban meg­műveli. A bőséges májusi eső rohamosan növeli a növényeket. Bőséges ter­mést takaríthatunk be. De hogy valóban így legyen, még komoly harcot kell vívnunk a gyomokkal. Ezért minden munkaképes családtagot bevo­nunk a növényápolási munkába. BALPATAKI ANTAL, Mezőtúr, Táncsics tsz. Börtönbüntetésre ítélték Fekete Bélát, az aicsiszigefi állami gazdaság volt vezetőét, társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűntett miatt Eákosi Mátyás elvtárs május 10-i beszédében hasznos és bölcs tanácso- — kát adott országunk valamennyi dol­gozója számára. De nem feledkezett meg a hibákról sem. Elmondta, hogy e. szocialista vágyon védelmével még mindig gyenge lábon állunk. A dol­gozók nem elég éberek. Tűrik, hogy sokszor szemük láttára pusztítsák. Tombolják a közös tulajdont. Ezek a károk komoly veszteséget jelentenek népgazdaságunknak. Csalók és karrieristák felett Ítélkezett a megyei bíró­ság. Ezek az elvetemült embe­rek már régóta folytatják Uzel- meiket. Költekező módon, nagy­lábon éltek. De póruljártak, al­jasságaik nem sokáig maradtak titokban. Fekete Béla a fővádlott, sikkasz­tás, orgazdaság és a-társadalmi tulaj­don hanyag, felületes kezelésével el­követett bűntett miatt. Dolgozó népünk bizalmából 1951- ben a törökmiklósi tangazdaság­nak, majd tavaly ősszel az alcsi- szigeti állami gazdaságnak lett igazgatója. Mint vezetőnek, az lett volna legszentebb köteles­sége, hogy fokozott éberséggel állandóan őrködjön a nép va­gyona felett és minden tudásával gyarapítsa azt. Fekete Béla visz- szaélt a dolgozók bizalmával. Maga fosztogatta a gondjaira bízott vagyont. Az ilyen emberekkel szemben dol­gozó népünk nem ismer kíméletet. Még 1951-ben kezdte a sikkasztást. A törökmiklósi tangazdaság teher­autójának gyenge volt a motorja. Fekete Béla a gazdaság pénztárából 7000 forintot vett fel a gyenge mo­tor pótlására. Üj motort vásárolt. Ezért a különböző javításokkal együtt 6000 forintot fizetett. A megmaradt 1000 forintot elsikkasztotta. Ha­sonló módon eltulajdonította 1952 nyarán négy darab autógumi árát. Tavaly februárban a gazdaság pénztárában 1600 forint többlet mutatkozott. Ezt a többletet Fe­kete Béla magához vette és el- dorbézolta. Ugyancsak tavaly nyáron 6060 forint értékű sze­szesitalt, pálinkát, bort, és sört vásárolt a gazdaság pénzén. Ezt a hatalmas italmennyiséget el­lenszolgáltatás nélkül szétosz­totta. Sorozatosan követett el ehhez hasonló bűntettet, s közel 35.000 forintot tulajdonított ily módon el. a dolgozók pénzéből. Az alesiszigeti állami gazdaságban cimborája is akadt. Csedö Antal épí­tésvezető személvében. Hamar meg- ismerték egymást, és most már a legnagyobb egyetértésben, előre ki­dolgozott terv szerint rombolták a gazdaság vagyonát. Csedö Antal nagylábon élő kar­rierista volt, akit mindenki ismert költekezéseiről. Jobboldali szociál­demokrata és mint ilyen, a dolgozó­kat nem nézte semmibe. Csedö Antal nem is késlekedett gyümölcsöztetni a kettőjük között lévő jó viszonyt. Januárban meg­kezdték a melegágyak készítését. Ehhez faablak-keretek kellettek. Csedö Antal ezt használta fel csa­lásra. Megbeszélték Fekete Bélával, hogy a keretkészítést késedelmet nem tűrő munkának tüntetik fel. Ezért a 62/6-os Anyagellátó Vállalattól kölcsönkérnek 15 köbméter fűrészelt deszka anya­got. A kölcsönkért anyagból pe­dig nem keretet készítenek, ha­nem azt a környező ktsz-ek va­lamelyikénél értékesítik, így is történt. Fekete Béla a desz­kát. Csedö Antal pedig a vevőket szerezte. Megállapodást kötöttek D. Nagy Jánossal, a kengyeli vegyesipari ktsz elnökével. Az cgvesség szerint 1900 forintos árban szállítják a deszkát. D. Nagy János egyszerű, becsü­letes ember. Gyanúsnak találta az üzletet. Gyanúját igazoltnak látta, mikor Csedő Antal „nagy­lelkűen*' az adás-vételről nem 1900 forintos, hanem 2100 forin­tos . köbméterenkénti árról állí­tott ki számlát, hogy az „üzle- ten** D. Nagy János is 200 forin­tot keressen köbméterenként. D. Nagy János sokkal becsülete­sebb volt annál, hogy ilymődon ká­rosítsa dolgozó társait. Gyanúját kö­zölte hatóságainkkal. A fába a két jőmadárnak ilymódon beletört a bics­kája. A nyomozás valamennyi aljas­ságukat kideritette. Elnyerték méltó büntetésüket. Fe­kete Bélát nyolcévi börtönre. Csedő Antalt 3 évi és 6 hónapi börtönre ítélte el a megyei bíróság. Gondoskodjanak róla, hogy a 2. számú szolnoki péküzemben rend és tisztaság legyen | A S/m.NQKI SÜTŐIPARI V.| mind jobban törekszik a kenyérellátás zavartalan biztosítására. Az elmúlt héten már megkezdte a termelést a József Attila-úti 5. sz. péküzem, amely új ke­mencét és világos, tiszta kenyér, és liszt­raktárt kapott, ahol selejtmentesen tud’ ják tárolni a kenyeret. A dolgozók szá­mára zuhannyal ellátott mosdó épült. A munka mindjobban, vidámabban megy a korszerűen átépített üzemben. Megnőtt az üzem kapacitása is. Az eddigi 20 mázsa kenyér helyett 40—50 mázsa kenyeret tudnak kitermelni 24 óra alatt, ami megkörfnyíti a kenyérellátást és azt. eredményezi, hogy újabb négy ke. menőének a kijavításához foghatnak hozzá. Így a jövőben még zavartalanabb lesz a kenyérellátás. A kenyérellátás megkönnyítésére be­vezetik a bérsütést, hogy az ellátottak, vagy akiknek tartaléklisztjük van, meg- süttethessék' azt. A város területén 6 üzem minden másnap, 2 üzem pedig minden nap foglalkozik bérsütéssel. A Sütőipari Vállalat vidéki telephelyein is mindenütt sütnek bérbe kenyeret. A Sütőipari Vállalat dolgozói április negyedikére és a májusi háromnapos ünnepre zavartalanul tudták biztosítani a város kenyérszükségletét. A jó mun­kákért minisztériumi dicsérő oklevelet kaptak. I I NEM MEGY AZONBAN MINDEN | rendjén a Sütőipari Vállalat üzemeiben. A tisztaság és a minőségi munka kifo­gásolásával számos panaszos levél érke­zik be szerkesztőségünkbe. Ezekben fel­vetik a dolgozók, hogy gyakran hulla­dékot lelnek a kenyérben, vagy pedig szalonnás; ragacsos a kenyéri Nem is csoda, ha elszennyeződik a központi raktárban megszitált liszt, ha szalonnássá válik a kenyér, ha úgy tárol­ják, mint a 2. számú üzemben. Itt a liszt-raktár kicsi és emellett piszkos. A kenyér egymás tetején a föl­dön, a liszteszsákok sárosak. A lisztraktár teteje rossz; becsorog rajta az eső és zsákszámra válik ko­vásszá a drága liszt. Emellett még a vizes zsákokat is, melyekkel az esőben szállított kenyeret védték, a liszt tetejére rakják. Az ilyen lelketlen tárolással sok liszt válik hasznavehetetlenné. A taka­rékosság idején, amikor minden gramm lisztet meg kell óvni a kártól, meg engedhetetlen az ilyen hanyag tárolási mód. I AZ ÜZEM VEZETŐJE j Sóskúti Fe- rencné, felelős az üzem rendjéért, fele­lős azért is, hogy hangtalanul elnézi ezt az állapotot. Felelős érte a vállalat ve­zetősége is, mert nem intézkedik teljes súllyal a hanyagság felszámolása érde­kében. Felelős érte a városi tanács kommunális osztálya is, mert elhanya- golta a Sütőipari Vállalat hathónapos kérelmét és még mindig nem biztosí­totta számára a megfelelő raktárhelyisé­get, amelynek hiánya sok kárt okoz a kenyérben és zavart az ellátásban. I A VÁROSI TANÁCS | adjon nagyobb segítséget a Sütőipari Vállalatnak, hogy mielőbb megszűnjék ez a tűrhetetlen ál- lajxit. A zavartalan kenyérellátás érde­kében a megyei tanács kereskedelmi osz­tálya ne harmonikázva adja meg a napi sütési tervet. Az egyenletes terv meg­adásával nem állhat elő zavar a ke­nyérellátásban. A Sütőipari Vállalat el- ■enőrizze jobban üzemegységeit és szá­molja fel az egyes üzemekben lévő meg nem engedett hanyagságokat. FRÉDÉRIC JOLIOT-CURIE — A BÉKEHARCOS F RÉDÉRIC JOLIOT-CURIE 1900 március 19-én született Párizsban. A XX. század csak három hónappal előzte meg világrajöttét. Apja Henri Joliot hősiesen harcolt a versaillesi ellenforradalmárok ellen. Szülei már egészen kicsi korában beleplántálták Frédéricbe. bogy ,.az életben a legfontosabb dolog harcolni az igazságtalanság ellen”. Ezt Frede­ric Joliot-Curie sohasem felejtette el. Frédéricet beíratták a lakanali líceumba. Szorgalmasan tanult és sokat foglalkozott a kémiával. A lakás kis fürdőszobáját valóságos „laborató­riummá alakította át, ahol merész kísérleteket végzett. „Feltétlenül vegyész- mérnök leszek" — jelentette ki az ifjú „kémikus", aki akkor még alig volt 15 éves, akárcsak a XX. század. 1914-ben kitört az első világháború. Frédéric egyik bátyja már az első napokban elesett a fronton. 1918-ban Frédéricet is behívták, de a fegyver­szünet megkötésekor, tanulmányainak befejezéséig, halasztást kapott. Ezután beiratkozott a Lavoisier Intézetbe, ahol sikeresen letette a felvételi vizsgát és így bejutott a párizsi Fizikai és Kémiai Intézetbe. Ott olyan emberekkel talál­kozott, akik nagy hatással voltak további életútjára. Paul Langcvin, aki a fizika' adta elő, szenvedélyesen harcolt az imperialista háborúk ellen. Tanulmányainak befejezése után néhány hónapig mint gyakorló ve- a gyészmérnök a luxemburgi Arbod-gyárban dolgozott. Frédéricnek itt közvetlenül alkalma nyílt megismerkedni a munkásokkal, életükkel és problémáikkal. A fiatal vegyészmérnök az elvont elméletek területéről a gyakorlat területére lépett. Világosan látta a kapitalista társadalom ellent­mondásait és hazugságait. Sokat foglalkozott például a javak elosztásának kérdésével. Frédéric Joliot huszonötéves korában került Maria Curie laboratóriu­mába. Értékes segítőtársa lett a zseniális asszonynak, aki felfedezte a rádiu­mot. Az 1925. év döntő volt Joliot életében. Megtalálta az utat, amelyet már régen keresett. Elhatározta, tudományos kutatásokat fog végezni. Ebben az évben találkozott Íréne Curievel. Iréné görögd név — magyarul „békét" jelent. A fiatal lány szintén tudományos kutatásokkal foglalkozott. 1926 októberében Frédéric Joliot és Iréné Curie házasságot kötöttek. Iréné a munkában is igazi élettársa lett a nagy tudásnak. Együtt folytat­ták a kutatásokat, együtt dolgozták ki az új tudományos felfedez.ésaket, amelyek az emberi értelem győzelmét hirdették a természet bonyolult rejté­lyei felett. A fiatal pár rövidesen elhatározta, hogy összekabcsolia családi nevét. f’etiik boldog és harménikus. Két gyermekük született, Hetén és Pierre. Joliot-Curie nem olyan típusú tudós, akire a háta mögött azt mond­ják, hogy könyvmoly. Tudományos munkája mellett sokat vadászott, teniszezett és kora ifjúságától kezdve elsőrangú labdarúgó volt. Egy alka­lommal a válogatott csapatban is játszott az angolok ellen. Joliot-Curie 1930-ban dolgozta ki doktori disszertációját, amelyben a rádióaktív elemek elektrokémiájának kérdőiével foglalkozott. Azután egész sor értékes felfedezést tett és 1934-ben óriási tudományos győzelmet ara­tott: a feleségével együtt végzett kísérletek alapján bebizonyította a mes­terséges radioaktivitás lehetőségét. A felfedezés revén világhírnévre tett szert. Joliot-Curie 1935-ben megkapta a Becs,ületrend Keresztjét és a Sor- bonne-egyetemen tanszékét bízták rá. Ekkor már aktív tagja volt az anti­fasiszta mozgalomnak. A második világháború előestéjén Joliot-Curie közel volt az egyik leg­fontosabb tudományos felfedezéshez, amelyet valaha is elért az emberi elme. Szédítő távlatok tárultak .jel előtte: megkezdődött az atomenergia meghódí­tása... És megtörtént a'zseniális felfedezés, amely az atomkorszak kezde­tét jelentette. Joliot-Curie bebizonyította, hogy a szétrobbantott uránatom részecskéi radioaktívvá teszik a könnyebb anyagok alomja:t. Az. atomrombolásnál ener­gia szabadul fel. Mindezideig azonban az az energiamennyiség, ynelyet a fizikusok az atomromboláshoz alkalmaztak, jelentősen felülmúlta azt az energiamenyiséget, amely az atomromboláskor felszabadult. Ezért azoknak a kísérleteknek, amelyeket a tudósok a laboratóriumokban végezlek, csu­pán elméleti jelentőségük volt. A tudomány rendeltetését nem abban látta, hogy romboljon, hanem Y- éppen ellenkezőleg, abban, hogy életet adjon. Az volt a célja, hogy az atomenergiát az ember szolgálatába állítsa, Nagyjelentőségű mun­káját hirtelen félbeszakította a második világháború kitörése. 1941-ben joliot-Curie, Pierre Vi^onnal együtt, megalakította Francia, ország Felszabadításának Nemzeti Fron‘jút. Nem sokkal ezután belépett a Francia Kommunista Pártba és aktívan resztvett az ellenállási mozgalomban. 1944 áprilisában sikerült kiszabadítani a németek kezéből öreg tanítóját, Langevint. Franciaország felszabadítása után Joliot-Curiet hazafias tevékenységéért a Becsületrend Katonai Tiszti Keresztjével es a Hadikereszttel tüntették ki. Joliot-Curie a háború után folytul* tudotr.ányo’S munkáját. 1946-ban az atomenergia bizottság főbiztosává nevezték ki. Ezt a bizottságot Joliot-Curie sürgetésére szervezték. ...1948 december 16-án a „New York Herald Tribune" című újság ezt irta: „Tegnap 12 óra 12 perckor megszűnt az atomenergia angol­amerikai monopóliuma..." A nagyszerű és fáradhatatlan munka eredményeként a fenti újság által jelzett idő pontban Joliot-Curie atomtelepe megkezdte működését. A párizsi városi tanács valamennyi francia állampolgár véleményét fe­jezte ki. amikor azt írta Joliol-Curienek, hogy „ezt a szörnyű erőt az embe­riség és a béke szolgálatába állította". Frédéric Joliot-Curiet 1949-ben a béke hívei világkongresszusát előkészítő bizottság elnökévé, majd pedig a kongresszus állandó bizottságának elnö­kévé választották. A bizottság római ülésén felejthetetlen beszédet tartott, amelyben a többi között ezt mondotta:a: ,,Szilárdan elhatároztuk, hogy min­dent megteszünk annak érdekében, hogy gyermekeinknek ne kelljen elszen­vedniük az új háború szörnyűségeit annak érdekében, hogy a tudomány vív- mán—’:t ne használják fel bűnös célokra.. A francia kormány persze nem nézte jó szemmel a nagy békeharcos au tevékenységét. És az Egyesült Államok uralkodó körei parancsának engedelmeskedve; szégyenletes cselekedetet vitt véghez, amikor Frédéric Joliot-Curiet elmozdította az atomenergia bizottság főbiztosának tisztéből. Joliot-Curie azonban azok közé az emberek közé tartozik, akik soha­sem térnek le az általuk választolt útról, „Az életben a legfontosabb dolog harcolni az igazságtalanság ellen" — szüleinek ezt a tanítását a nagy tudót sohasem téveszti szem elől. A karcagi malom kezdeményezése a Béke Világtanács ülésének tiszteletére Megyénk malmainak dolgozói között is nagy lelkesedést váltott ki az a hír, hogy a Béke Világtanács hazánk fővá­rosában tartja meg ülését. A malomipar dolgozói tudják azt, hogy ez az ülés éppenúgy, mint az előzőek isi, újabb erő­forrást jelent a békéért vívott harcban. Ennek felismerését jelenti a karcagi malomban június 2-án megtartott terme, lesi értekezlet is. Ezen az értekezleten adták át elsőízben a malom négy kiváló dolgozójának a sztahanovista oklevelet. A termelési értekezleten Gyökeres Sándor sztahanovista javaslatára elhatá­rozták; hogy a Béke Világtanács ülése­zése alkalmából június 10-től 20-ig béke-hetet tartanak. Több javaslat alapján a malom dolgo. zói vállalták, hogy a békehét tartama alatt a darabbérben dolgozók mind­egyike legalább egy százalékkal emeli teljesítményét A gépek kapacitásának kihasználása mellett egyetlen perc üzem. zavar nélkül dolgoznak. A fajlagos energiafogyasztást 2 százalékkal csök­kentik. A törökmiklósi gőzmalom dolgozói, miután értesültek a karcagi malom ver­senykihívásáról, röpgyűlést tartottak, melyen elfogadták azt. A karcagi malom versenypontjainak elfogadása mellett vállalták, hogy II. negyedévi őrlési ter­vüket június 20-ra befejezik. A darab- bérben dolgozók 2 százalékkal emelik teljesítményüket az előző tíz naphoz viszonyítva. Felajánlást tettek arra is, hogy 30 mázsa szenet takarítanak meg a békehéten. DÉNES JÓZSEF Malomipari Egyesülés versenyfelelősit-' f <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents