Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)

1953-06-04 / 131. szám

1953 június íi SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 8 A nővényápolási munkák meggyorsítását és u aratásra való felkészülést beszélték meg a járási és városi tanácselnökök értekezletén imiimtiimiiiuumniinátüiániaáii Fontos tanácskozásra jöttek össze szerdán a járási és a városi tanácselnö­kök. Juhász Imréné elvtársnő, a megyei tanács elnöke értékelte beszámolójában a tanácsok elmúlt havi munkáját és meg­határozta jelenlegi legfontosabb felada­taikat. Bevezetőjében foglalkozott a Függet­lenségi. Népfront választási győzelmével. Ez a győzelem a dolgozók egységes bé- keakaratát,' pártunk politikájának he. lyességét fejezte ki. A választási küzde­lemből a tanácsok nagy többsége jól kivette részét. A tanács és a dolgozók közti kapcsolat szilárdabb lett. A vá­lasztási győzelemben a tanácsok, még erősebbekké váltak. Az aktivahálózat ki­bővült. Beszélt arról is, .hogy sokhelyütt a dolgozókkal való foglalkozás terén, az elért eredmények ellenére, még mindig sok a hiba. A szolnoki és knnmártont Járásban még mindig: felületesen, lélektcienül foglalkoznak a dolgozókkal. Bcseny szögön sok hiba történt a tagosítás­nál. Öcsödön a tanács hanyagsága miatt az 110« dolgozó parasztból, akik kiegyenlítették a beadási hát­ralékukat, mindössze hétnek enged- ték el a kártérítést. A kunhegyesi járásban is van még tenni­való. Kenderesen a tanács vezetői ahelyett, hogy gondos, felvilágosító mun­kával meggyőznék a dolgozó paraszto­kat a beadás jelentőségéről, a mezőgaz­dasági munkák határidős elvégzésének fontosságáról, a hangszóróban egész nap különböző fenyegetéseket közhíreinek. Ezeket a hibákat meg kell szüntetni — mondta Juhászné elvtársnő —, min­den tanácselnök személyesen felelős azért, hogy a dolgozók beérkezett pana­szos leveleit tíz napon belül érdemben megválaszolják. , , Beszéde további részében rátért az előttünk álló legfontosabb feladatok is­mertetésére. Elmondta; hogy megyénk dolgozó parasztjai az idén gazdag, bő termést takaríthatnak be. Az aratás pe­dig csak akkor lesz sikeres, ha a nö­vényápolási munkákat befejezzük. Ezért 'ínácsaink legfontosabb feladata a nö­vény ápolási munkákban lévő szégyen- teljes elmaradás megszüntetése. . Az elmaradás egyik oka az, hogy a tanácsok vezetői a választási békever seny lendületét nem hozták át a növény­ápolási munkákra. Nem kérnek segítséget azoktól a választás tiizében megedzödött ak­tíváktól, akik a népfront győzelmét elősegítették. A vetéseket gyom pusztítja és ha ezt *oká hagyják, semmivé válik az eddigi lelkes munka eredménye. Tűrhetetlen az a le­maradás, amely megyeszerte meg­mutatkozik. A kunhegyesi járásban a vetés idején sok nehézséggel megküzdve, jó munkát végeztek. A mag földbe került. A választási győzelem után a munka leállt. A kunhegyesi Vörös Október tsz-ben 600 hold kuko­rica kapálatlan. A kunhegyesi gépállo­más pedig pár nappal ezelőtt szégyen­szemre egy kultivátort állított munl««M e hatalmas terület gyomtalanítására. Ha­sonlóan gyenge munka megy a tisza­füredi járásban. A kukorica egyszeri kapálását még csak 30 százalékig végez­ték el. A járási tanácselnökök erezzenek ezért a nagy elmaradásért komoly fele­lősséget — mondta Juhászné elvtársnő. És, ha valóban látják az elmaradás kö vetkezményeit, akkor minden erővel munkához látnak. A beszámoló befejező részében hírált« a gépállomásokat. Elmondta, hogy a gépállomás vezetőinek ért­hetetlen közönye mutatkozik szerte a megyében. Sok olyan gépállomás van, mint a törökmlklósi is, amely még egyetlen holdnyl talajművclést sem végzett. A termelőszövetkezeteknél különösen veszélyes jelenség a "„nyolcórás elmélet". Az ellenség ezzel szeretné gátolni a munkát. A vezetők' tunyasága miatt, a héki Táncsics és még jó egynéhány ter­melőszövetkezetben a földeket nem osz­tották fel egyénekre. Ahol felosztották is, mint a kunmártoni Rákóczi termelő­csoportban, ott sem egyénileg művelik a földterületet. Sokkal jobban,' nagyobb gonddal, na­gyobb felelősségtudattal kell törődni a növényápolással. A hibákat nem szabad takargatni, s nem lehet visszariadni a nehézségektől. A Függetlenségi Népfront győzelme a vezetőket arra tanítsa; a dolgozók tö­megei a vezetőktől, a szilárd, magabiz­tos irányítást követelik. A növényápolás sikere ilyen vezetést kíván. Ezután Juhász elvtársnő a begyűjtési tervek teljesítésére adott hasznos útmu­tatásokat, majd hozzászólások következ­tek. Papp elvtár«, a mezőtúri tanácsel­nök elmondta; A gépállomás felelőt­len munkája miatt a 12.000 hold le­szerződött kapásnövényből mind­össze 500 holdon végeztek gépi nö­vényápolást. Krajcsovioané elvtárs- nö, a gépállomás politikai osztályá­nak vezetője nincs tudatában annak a nagy veszteségnek, ami az ő ha­nyagságuk miatt a termelőszövetke­zetek tagságát éri. A gépi növény- ápolás elhanyagolása miatt maga Is igy takarózik: „Nem lehet géppel kapálni, mert a Zetorról nem lát­szanak a sorok." Papp elvtárs és a törökmiklósi járási tanács elnöke, Rimóczi elvtársnő, de a felszólalók valamennyien elmondták, bogy a gépállomások kevés segítséget adnak. A hozzászólásokból kitűnt, hogy legtöbb helyen a családtagok nincsenek munkba állítva. Ferenczi elvtárs a kis­újszállási tanácselnök és a felszólalók valamennyien az ellenség munkájáról beszéltek. Ferenczi elvtárs példákkal bi­zonyította be, hogy az ellenség kör­mönfont módon a közellátási zavarokkal akarja a növényápolást lassítani. Sós elvtárs, a megyebizottság munka­társa hasznos útmutatást adott a jelen­lévőknek az ellenség elleni harc tovább­vitelére, a kenyércsata megnyerésére. A megjelentek beszámolójából kitűnt, átérzik azt a nagy felelősséget, amely ezekben a napokban őket terheli, amíg a növényápolási munkákkal el vagyunk maradva. Valamennyien helyesen- látták a hibák okait. Beszéltek a választás győ­zelméről. De hiba volt, hogy nem mondták cl, milyen tapasztalatokat szereztek a választási harcban és ezekben a na­pokban hogyan használják fel azo­kat. Június 15"én a Béke Világtanács Bu­dapesten ülést tart. Erről sem tettek említést. Gyengén bírálták a Megyei Tanács vezetőit. Az ellenségről is csak úgy beszéltek, hogy „akcióba lépett". Annál kevesebb szó esett arról, hogy hol, milyen' módon leplezték le az ellen­séget. Az értekezlet egészében véve mégis hasznos és tanulságos volt. Az a fon­tos, hogy a tanácsvezetők valóban úgy dolgozzanak, mint ahogy azt népünk érdeke megkívánja. Lássanak munkához, hogy a béketanácskozásig ne legyen egyetlen gazos földdarab sem és hogy a minisztertanács határozatát zökkenő nél­kül megvalósíthassuk. FIATAIÉPÍTŐK Szolnokom a rékasi rámpán túl apró haladt házak csoportja fekszik. A Jász­ságba vivő út jobboldalán a haragosan zöldelö lóheretábla már a határ kezde­tét jelzi. Az egyhangú, sík jűtengerképet pirosló épület tarkítja. Kőművetek, ácsok és egyéb szakmunkások kalapácsolnak, sürögnek, forognak a falon és a gerenda- icsolatokon. Bármerre nézünk, mosolygós napbarní­tott fiatalokkal találkozik tekintetünk. —- Ifi-építkezés — mondja Kövér elv- ‘árs, az építésvezető, miközben a falakat mutogatja. — Nagy munkában vannak most — újságolja. — Az Ifjúsági Ta­lálkozóra indítottak versenyt. 0 Pálinkás László kőműves DlSZ-bri- °ádja azóta sem ismer megállást, mióta versenyre hívták az ács-fiatalok. — A V1T tiszteletére 105 százalékos teljesít­ményűnket 110 százalékra emeljük — mondták az ácsok. A kőművesek közül mindenki egyszerre akart felelni a ki­hívásra, mert már előbb 130 százalékban állapodtak meg. Szavukat állni; köteles, 'ég, s ez fűti most jó munkára őket. A ■lágy, 54 férőhelyes lóistálló, amit az inyagellátó Vállatotoknak építenek, már félig elkészült. A Pálinkás-brigád már - közfalakat rakja. Biztosan terül a malter a fürge kezek nyomán a téglasoron. A segédmunkás- ’ányok sem késlekednek a téglahordás­sal. ök sem akarnak a gyenge teljesít­mény mialt szégyenben maradni. — Ha majd a mi fiataljaink beszámolnak a Fesztiválon itthoni munkájukról, tudom, rólunk is szólnak. Azt akarjuk, hogy büszkén ■ beszélhessenek a magyar fiata. lakról. Ezért fogadtuk örömmel a ver­senyt — mondja Pálinkás László. 0 — Tudjátok'— veszi át a szót iff. Kovács Imre — nekünk azért is köteles, ségünk élenjárni, mert mindnyájan a fel- tzakadulás után tanultuk a szakmát. Gondunk nem volt semmire, ruhát, ételt; tanszereket ingyen kaptunk. Ná­lunk a békét építik, mindez azért volt lehetséges. Nagyon, de nagyon sokkal tartozunk ezért. , — Én is így gondoltam — feleli a brigádvezető. — A francia, meg az olasz fiataloknak apjuknak kell segíteni sztráj. kot szervezni, röplapokat terjeszteni. sokat kell bujkál ni ok a rendörkopók elől. Tudjuk, hogy azért olyan elszán­tak, mert szabad, boldog életért küzde­nek, olyanért, mint ami nekünk van. A mi eredményünk az övéké is, a mi sike­reink őket is támogatják. Az iparkodásunk azonban nem min­dig elég, más is kell — folytatja Ko­vács Imre. — Néha elfogy a cemen­tünk, s ilyenkor átmenetileg nem tudjuk teljesíteni tervünket. — Ezért sohsem búsulj — inti le Pálinkás László. — Van már cement is, hoztak egy nagy kocsival. Nem fognak megelőzni az ácsok. 0 Biztosan tudjuk, hogy valóraváltja az ifi-brigád adott szavát. Átlagteljesítmé­nyük máris elérte a 130 százalékot. Ha továbbra is így haladnak, minden úgy lesz, ahogy ígérték. 10 nappal tudják le­rövidíteni az épület átadási idejét. így augusztus helyett már július 20-ra elké. szül a nagybefogadóképességű lóistálló. Én úgy látom, még előbb is — mondja megfontoltan Kövér elvtárs. •— Nem készülhetnénk munkán kívül méltóbban a békeharc közelgő nagy ese­ményeire — szól közbe Pálinkás László. — Mi is azon leszünk, hogy ezévben végérvényesen a szocialista termelés ro­hamcsapatává váljon ifjúságunk. Így ké­szülünk a VIT-re. PIETRO NENNI — A BÉKEHARCOS P ietro Nenni 1891 február 9-én Vaenzában született, parasztcsalád­ból származik. Ötéves korában elvesztette atyját. Anyja kilátástalan nyomorban élt gyermekeivel. Nagy nehézségek árán sikerült elhelyeznie a Pietrót egy árvaházban. Nenni már fiatal korában foglalkozott zsurnalisztikával is politikai tevékenységgel. Még az árvaházban volt, amikor írni kezdet egy republikánus újságba. Pietro Nenni már életének e szakaszában is bátran harcolt a békéért; az imperialista háború ellen. Amikor 1911-ben az olasz imperializmus gyarmati rablóháborút indított Líbiában. Nenni határozottan kiállt a háború ellen. A tiltakozó tüntetések idején súlyosan megsebesült, majd több évet töltött börtönben. Az első világháború kitörése után egy évvel az olasz imperializmus is belépett az imperialista ragadozók marakodásába. „Éppen a háború veze­tett el engem a forradalmi szocializmushoz, a marxizmushoz — mondotta később Nenni. — Sok mindent megtanultam a lövészárokban; jobban meg­értettem a társadalmi problémákat. És éppen ott éreztem meg kellőképpen az emberek közt fennálló társadalmi egyenlőtlenségek szégyenteljes voltát". Nenni őrmester azt írta a frontról Forli város republikánus hetilapjá­nak. hogy új haladó demokráciát kell teremteni Olaszországban. Kevéssel a világháború befejezése után Nenni belépett az Olasz Szocia­lista Pártba, amelynek ma élén áll. Pietro Nenni éleiének nagyrészéi áldozta a fasizmus elleni harcra. 1926-ban Mussolini feketeingeseinek üldözése elöl kénytelen volt hosszú időre — tizenhét évre — emigrációba menni Franciaországba. Nenni az emigrációban is a reá jellemző lángoló lelkesedéssel harcolt a fasiszta bar­bársár ellen. T cvékenyen résztvett a fasizmus ellen vívott harcban az 1936—39. * évi spanyol polgárháború idején. Az olasz Garibaldi-légió politi­kai biztosa volt a spanyol köztársaságiak oldalán. Több ízben megsebesült. Miután a fasisztái amerikai, angol, francia pártfogói csúfosan elárulták a spanyol köztársaságot és a spanyol polgárháború végétért, Nenni vissza­túrt Franciaországba. Itt a német megszállás idején, 1943 februárjában a hitleristák elfogták és átadták az olasz fasiszta rendőrségnek. A fasizmus ellen vívott harc önfeláldozó bajnokát fegyházba vetették Ponza-szigetén. 1943 augusztus 5-én, Mussolini véres rendszerének bukása után Nenni kiszabadult és hatalmas energiával nekilátott a fasizmus igája alól felszaba- badult hazájának felépítéséhez. Megválasztották az Olasz Szocialista Párt titkárává és a párt központi lapjának. az „Avanti"-nak igazgatójává. Hama­rosan bekerült az olasz kormányba. Mint helyettes miniszterelnök, majd mint tárcanélküli miniszter igen fontos szerepet játszott annak az alkolmányozó nemzetgyűlésnek összehívásá­ban, amely felszámolta az olasz monarchiát és kikiáltotta a köztársaságot. ATenni nagy és elismert tekintély a külpolitika terén. A köztársaság * * kikiáltása után külügyminiszter lett. „A munkásmozgalom a kül­politika legfőbb iskolája — mondja Nenni. — Aki kapcsolatban áll a munkásmozgalommal és felfegyverkezett a maxizmussal, az látja a kérdések lényegét, nem marad azok felszínén." Pietro Nenni külpolitikájának alapelvévé tette a megegyezést és baráti kapcsolatokat Nyugattal és Kelettel egyaránt. Határozottan síkraszállt az agresszív nyugati tömb alakításának minden változata és a Nyugat-Európát a Wall Street gyarmatává tevő kiuzsorázó Marshall-terv ellen. Tevékenységével kihívta maga ellen a háborús gyújtogatok vad gyűlöletét. 1947 januárjá­ban kilépett a kormányból. Az olasz haladó erők, élükön a kommunista párttá!, uo^.f harcba fog­tak az ország leigázása, a fegyverkezési hajsza és a háborús előkészületek politikája ellen. A Nenni vezetése alatt álló párt az egyetlen. szocialista párt Nyugat-Európában, amely megteremtette a cselekvési egységet a kommunis­tákkal és ennek eredményeképpen nagy politikai sikereket ért el. Nenni az olasz nemzeti békebizottság elnöke. Ma már sokan ismerik a Egke Világtanács berlini ülésszakán elmondott szavait; ,,A népek legfőbb reménysége jelenleg az, hogy a nemzetközi politikáért felelős emberek nyi­latkozzanak és megbeszéljék a dolgokat. Az egyszerű ember, aki olykor a legbölcsebb a világon, azt mondja; ,.Ha beszélnek egymással és vitatkoz­nak. akkor addig is, amíg beszélnek és vitatkoznak; hallgatni fognak az ágyúk és pihennek a fegyverek." ATennil egyhangúlag megválasztották a Béke Világtanács, vezetőségébe ■* v első alelnöknek. Napról napra erősödik a békemozgalom Olaszországban. Napról napra nő és erősödik a béke hatalmas tábora világszerte. A békemozgalom nagy győzelmeihez hozzájárul Pietro Nenni is. A minisztertanács határozata a „papírgyűjtő hetek“ megrendezéséről A minisztertanács elhatározta, hogy i minden üzemben, állami gazdaságban, a hulladékpapír és a textilhulladék I gépállomáson, termelőszövetkezetben összegyűjtésére „papírgyűjtő he- tek“-et rendez. A papírgyűjtő hetek a földmüvesszövetkezeteknél június 5—18-ig, a fővárosban és a vidék városokban pedig június 15—28-ig tartanak. A papír- és textilhulladékgyüjtést Á «Párizsi Kommün"-kolhoz aratási munkaterve Irfa; G. Naumenko kolhozelnök és V. Gladkij párttitkár Dnycpropctrovszk-terülct pavlovgradi kerületében van a „Párizsi Kommün"-kolhoz. Földjein dús termés ígér­kezik. A kolhoz vezetősége még májusban elkészítette a leg­nagyobb nyári dologidőre vonatkozó munkatervét. Az első növénytermelő brigád földjein aratáskor három kombájn dolgozik. Kovtun kombájnvezető „Sztálinyec—6" kombájnjával 15 nap alatt 286.4 hektáron, Csemerisz kom­bájnvezető ugyancsak Sztálinyec—6“ kombájnjával ugyan­ennyi idő alatt 271 hektáron, Ivascsenko kombájnvezető pedig magánjáró kombájnjával kilenc nap alatt 134 hektá­ron végzi majd el a betakarítást. Ennek megfelelően állítot­ták össze az első növénytermelő brigád termésbetakarítási és gabonaszállítási munkatervét. A terv előírja, hogy a kombájnok tartályait menetköz­ben kell üríteni. Az elmúlt években minden kombájnhoz négy ládáskocsit osztottak be. A gyakorlatban kiderült, hogy magas termésátlag esetén négy ládáskocsi nem győzi időben elszállítani a gabonát s a kombájn-gépcsoport emiatt le-leáll. Idén minden „Sztálinyec—6" kombájnhoz öt Iádás- kocsit, a magánjáró kombájnhoz pedig tehergépkocsit és két iádáskocsit osztunk be. A terv különösen a vetőmagparcelláknak szentel nagy figyelmet. Itt a teljes érettség beálltakor történik majd a betakarítás. A vetőmagtábla minden növénynél külön fogást képez. A vetőmagnak külön fedett szérűt építettünk. A három kombájntól naponta több mint 900 mázsa ga­bona érkezik majd a brigád szérűjére. A terv előírja, hogy ezt az egész gabonamennyiséget még aznap meg kell tisz­títani. E célból . a gépállomással kötött szerződés alapján egy kiselejtezett; átalakított, motormeghajtású nagy „MK— 1100"-as cséplőgépet állítunk be gabonatisztításra. A cséplő­gép egésznapos munkával naponta körülbelül 900 mázsa gabonát fog megtisztítani, tehát győzi a kombájnoktól érkező egész gabonamennyiség tisztítását. A tisztításnál markolós elevátorok fogják feladni, majd továbbadni a gabonát. A brigádnak, minden eshetőségre készen, vannak osztályozó gépei és rostái is tartalékban. A gabona mázsálása majd hídmérleggel történik. A gabona felrakását a gépkocsira szintén gépek végzik. Rakodótartályt állítottak fel a szérűn, < elevátorral. A tar­tály befogadóképessége négy tonna gabona. A cséplőgép hajtómotorja működteti majd a rakodótartály elevátorát is. Három tehergépkocsit kap az első brigád a gabona elszál. lítására a szérűről. Három tehergépkocsi győzi majd elhor­dani a naponta megtisztított gabonát. . A brigád munka terve azt is előírja; hogy * szal­mát traktorvontatású, drótköteles szalmagyüjtőgéppel húzzák össze. A kombájn után minden nap összegyűjtik a szalmát. A szalma időben történő betakarítása lehetővé teszi, hogy nyomban aratás után felszánthassák a földet az ősziek alá. Százhúsz hektárt szántunk fel a betfikaritás idején. A bétáit arí fást és gabonabeadási munkák leg­nagyobb torlódása idején nehézségek lesznek. Nehézségek adódhatnak a gabona tisztításánál és osztályozásánál, tekin­tettel arra, hogy . naponta összesen 160—180 tonna gabona érkezik majd a kolhoz szérűire, de nehézségek adódhatnak a gabona. rakodásánál és elszállításánál, valamint a szalma, hordásnál is. A betakarításig terv e nehézségek leküzdése végett a munkaigényesebb folyamatok legteljesebb gépesítését s min» den egyes kolhoztag; traktoros, kombájnvezető és kocsivezető munkatermelékenységének emelését írja elő. lakóházban; városban és községben egyaránt meg kell szervezni. A pa pírgyüjtö hetek alatt az állami szer veknél, vállalatoknál össze kell gyüj toni és be kell adni az egyszerűé; kiselejtezhető iratfajtákat. Az üze mek, intézmények és vállalatok igaz gatói felelős személyt kötelesek ki.ja lölni a papír- és textilhulladék selej- tezés lebonyolításának szervezésén és ellenőrzésére. A selejtezést vala mennyi intézménynél; vállalatná azonnal meg kell kezdeni. A váró sokban a beadandó mennyiség feló június 15-ig, másik felét június 21-i(, elszállításra kész állapotba kell ho lyezni. A hivatali irattárosok indít­sanak versenyt a selejtezés miné» gyorsabb és tökéletesebb elvégzésére, minél nagyobb mennyiségű kiselej­tezhető papír összegyűjtésére. A minisztertanács felkéri a DISZ-t. a szakszervezeteket és az MNDSZ-t, hogy az üzemi- és lakóterületi gyűj­tés megszervezéséből tevékenyen ve­gyék ki részüket Az ifjúság felkeresi a lakóterüle­teket. gyüjtőbrigádokat szervez, fel­kutatja a padlásokon és pincékben található papírhulladékot, hogy a legkisebb sclejtpapír se maradjon összegyüjtetlenül. A minisztertanác* felhívja a fiatalokat, hogy a gyüj1 tésben való tevékeny részvételükkel járuljanak a gyűjtés sikeréhez, Az összegyűjtött papír- és textil­hulladékért nemcsak az ellenértékét fizetik ki, de a legjobb eredményt elért gyűjtök között többszázezer fo­rint értékű jutalmakat osztanak ki. (MTI.) 4 A nővényápolási munka győzelmével köszöntsük a Béke Világtanács budapesti ülését

Next

/
Thumbnails
Contents