Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)
1953-05-26 / 123. szám
1953 május 2G. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Miért nem használják ki népgazdaságunk milliós beruházásait a karcagi téglagyárban Nem asszony az, aki férjével tartatja el magát A t,Kalcium"-részvényesek elhanyagolt téglagyára helyén az ország egyik legmodernebb építőalapanyaggyártó üzeme épült fel az ötéves tervben Karca' gon. Még ebben az évben a kiváló agyaglelőhelyek kiaknázására felépül a madarasiúti új téglagyár is, mely kor. szerűségében nem marad alatta a „Duc- !os" üzemnek. Hatalmas összegeket fordított népgazdaságunk a karcagi üzemek korszerűsítésére s ötéves tervünk végére a nagy termelőszövetkezeti város a modern épító’alapanyagipar városa is lesz. A Mezőtúri Téglagyári Egyesülés; az üzemek gazdája azonban nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a sokmilliós beruházásnak mielőbb hasznát vegye népgazdaságunk. Két évvel ezelőtt kezdték meg az első lépést a kőszivacs gyártásához. Azóta felépítették a műszárítót, kibővítették az I. sz. présházat, modern kazánházat; légszívóberendezéseket szereltek be. Mindez úgy készült, mint a „Luca széke", de végre mégis kész lett. Az elmúlt béten indult meg a kőszivacspalló gyártása, holott már a módosított tervek szerint is ebben az évben a gyártási idény elejétől működni kellett volna a szivacsgyártó részlegnek A fáradságos emberi munkát csaknem kiküszöbölték itt a modern gépek. A présgépből kikerülő megformázott agyagtestet automata szabdalja el. Az elsze- dók keze alatt felvonóberendezés emeli és süllyeszti a két méter magas „pilótát", melynek rekeszeibe kerül a nyers szivacspalíó. A présgéptől sínen gurítják a ,’.pilótákat" a műszárító mély folyosóiba, ahol a kocsitoló egyetlen mozdu- latára az állványokra telepednek a telt rekeszek. Úgy látszik, minden renaoen megy ebben a szép, új üzemben. A valóság mégsem ez. Besze János; a keller kocsi egyik fiatal kezelője nem igen talál magának munkát s el is panaszolja. — A múlt héten kezdtük a gyártást. Tegnap már jól megközelítettük a tervet, 4000 kőszivacsot készítettünk el. Ma 11 órakor azonban leállt minden. “Elromlott a kazán s még most sem tudjuk, mi a baja. Nehézkesen megy a munka ezen a he. lyen. A fűrészporszívó berendezéssel két hónapig bajlódtak, el is készítették. Azután megállapították, hogy mégsem jó s most odakint egy transzportőr beállítá sán dolgoznak a brigád tagjai. Ez fogja majd felhordani az anyagot a keverőbe. A műszaki szervezetlenség miatt súlyosan lemaradt az üzem a kőszivacspalló- gyártással. Komoly szervezési hibák vannak a II. sz. présházban is, habár ez az üzemrész arról híres, hogy 209 százalékra teljes!' tette áprilisi tervét. Május első két de- kádjában is több mint 160 százalékos teljesítést értek el. Itt is a legkorszerűbb eljárással folyik a gyártás — a kő- szivacsüzemhez hasonlóan — az emberi munka minimális igénybevételével. Azonban csak a tervek és a lehetősé' gek vannak meg erre. Valóságban itt sem használják ki a Keller-eljárást. Az új berendezésekkel nem sokáig dolgoztak Az elhordóberendezés nem működött eiég gyorsan ahhoz, hogy ki tudják használni a présgép és az automata kapaci' tását, így azután félre is állították az útból. Újból beállították a hagyományos kihordószalagot és hordókocsin szállítják ki a téglát a színekbe. A nagy költséggel beállított liften mozgó pilótákat csak akkor használják, ha a hordókocsik késnek, vagy elromlik a kihordószalag. Valójában ez azt jelenti, hogy egy lépést tettek hátrafelé. Emberek dolgoznak a gépek helyett. A régi eljárás visz- szaállításával 18-ról 32-re emelték a présnél dolgozók létszámát. Darabbér helyett órabérben számolták el a dolgo- zókat s ennek az lett a következménye, hogy a multhavi 209 százalékos tervteljesítéssel is felét keresték meg a munkások annak, mint amit normában el tudtak volna érni. Érthető a dolgozók kedvetlensége. Sajtos Benjámin elszedő, a nyers" gyártó brigád vezetője meg is mondja nyíltan. — Bekapcsolódtunk a versenybe. A választások tiszteletére becsülettel teljesítettük is ígéretünket, de még sem láttuk meg a kellő eredményt. El van .csüggedve a brigád, van sok, aki el akar menni inkább, mint állandóan vá" rakozzon a munkára. Hol a prés romlik el, hol a kihordószaíag, hol a bányában mondja fel a szolgálatot a kotrógép. Május 20-ig az első dekádban 86 órát mentünk teljes üzemmel, csaknem annyit meg vártunk. így nem lehet becsülettel versenyezni, nem lehet keresni sem. Vajó Lajos berakó is a műszaki szervezetlenségben látja a hibák gyökerét — Télen, mikor a javításokat kellett volna végezni, erőltetve mentünk. Szégyenszemre 7—8000 téglát gyártottunk naponta. Tiszta ráfizetés volt. Tavasz- szal, mikor a gyártásba kellett volna fogni, belekezdtek a javításba, anélkül, hogy alkatrész lett volna biztosítva. A javítás még most is tart. Senki sem felelős ezért. Ha kijön Ifi László, az igazgatónk, nem kéri ki a munkások véleményét. Összedugja fejét a telepvezetővel s mást meg sem hallgat — megy tovább. — Tavaly volt nap, hogy 40.000 téglát is kiadtunk naponta. Most csak 25— 28.000-et. Senki meg nem kérdi, hogyan tudnánk elérni újra a régi szintet. Az hátráltatja a munkát, hogy a minket kiszolgáló csoport órabérben dolgozik, mi meg teljesítményben. Illés Róza égető arról panaszkoaiK. hogy egy éve felépült a szép, modern fürdőépület — mégis messziről megismerik a városban a téglagyáriakat a téglaporról. Fürdő van, csak víz nincs hozzá. A munkások a napi munka szeny- nyét nem tudják lemosni magukról. Evés előtt pocsolyában, vagy a kubikgödörben mossák meg egy kicsit a kezüket, mert még lavór sincs a telepen. Régen húzódik a ventillátor beszerelésének ügye is s még számtalan a pa" nasz, javaslat, amit ezzel intéz el az igazgatóság: „Ha eddig jó volt, jó lesz ezután is". „A technika olyan emberek nélkül, akik elsajátították, halott" — mondotta Sztálin elvtárs. S ez teljes mértékben vonatkozik a téglagyári egyesülés műszaki vezetőire is. Itt az ideje, hogy teljes mélységében kihasználják a műszaki lehetőségeket s a termelékenység fokozásával fizessék vissza népgazdaságunknak azokat a milliókat, melyeket a karcagi üzemre költött. .Ehhez azonban az is kell, hogy a dolgozók véleményét meghallgatva s nem elefántcsont'toronybó! nézve az eseményeket — akarja is kijavítani a hibákat az üzem vezetősége. Kisújszállás elmaradásának egyik ohfl a gépállomás vezetőinek nemtörődömsége kisújszállási gépállomás igen fontos szerepet tölt be az ottani termelő szövetkezetek megsegítésében. Vezetői azonban nem érzik a felelősséget, ami egy tsz-város gépállomására hárul. Egyrészt igen elmaradtak a cséplőgépjavr fással. 11 cséplőgéppel. 13 aratógéppel és két álló traktorral tartoznak. A három kombájn határidőre való kijavítása sincs biztosítva. Az elmaradás legfőbb oka, hogy 20 dolgozót nem vontak be a javításba, a munka szervezetlen. A traktorosok és szerelők a megfelelő irányi tás hiányában négy cséplőgépet javítat- lanul hagytak és másik géphez kezdtek hozzá. A hibafelvételi jegyzőkönyvek adatait nem veszik segítségül a javítás, hoz, s gyakran el sem készítették azokat. Statisztikai jelentésükben beszámolnak a gépek üzemkész állapotba való hozataláról. A valóságban pedig hiányzik a tűzifecskendő, védőberendezés stb. Hasonló hiányosság van a növény- ápoló gépek javításánál is. A Vörös Csillag traktorosbrigád tanyáján egyáltalán nem javították ki a kultlvátorok elhajlott késeit, gerenáelyeit.. Pedig a traktorosok vállalták, hogy a tervszerinti 6700 hold helyett 7500 holdat munkálnak meg géppel a növényápolás Ideje alalt. A Sallai tsz-ben B. Takács József traktorista olyan kuitivátorral dolgozott, amelyikről két kultivátorkés hiányzott. A kapaszárak kiékelésének elhanyagolása miatt egy kivételével, valamennyi kapa- tesí az orrával túrta a földet. így az nagy kárt csinál, mert betakarja a kukoricát, vagy más növényt. Nagy rögöket hoz fel, a gyomnövényt nem vágja, ki. hanem csak lenyomja. Mindeiz azért van így, mert Balogh István főagronómus és B. Fodor Káról y körzeti mezőgazdász figyel, men kívül hagyta azt az utasítást, hogy a kultlvátor nmnkáhaállítá- sánál ott kell lennie az agronó- mnsanak. .»a kell, akár félnapig is. Gondosan meg kell magyarázni és megmutatni a kul-tivátorkések beállítását a traktorosnak. Nem úgy; mint azt Balogh István fő" agronómus gondolja. — Azért traktoros, hogy beállítsa — mondogatja, ahelyett, hogy ellenőrizné a körzeti mezőgazdászok, így B. Fodor Károly munkáját is. A kultivátor kapa-szárak kiékelésével sem törődtek. így történik aztán, hogy egy-két órai munka után azok lehajlanak és a földet túrják, ahelyett, hogy a föld felszíne alatt néhány cm mélységben elvágnák a gyomnövények töve körül. B. Takács József traktoristának pedig az utasítás ellenére sem mutatta meg senki sem, hogyan kell a kultivátort beállítani. Azelőtt nem dolgozott vele egyáltalában s nem tudhatta. B. Fodor Károly -körzeti agronómustól, a gépállomás DISZ-titkárától, s Balogh István fő- agronómustól nem ilyen példamutatást várnak a kisújszállási termelőszövetkezetek tagjai. Nagy hlha van a gépállomáson a munkamódszerek átadásában Is, Mel-nlkoff Péter aratőgépjavító bri. gádja igen lendületesen dolgozik. Több újításuk Is van, de Bobvos elvtárs és Medve elvtárs nem tartotta még érdemesnek tanulmányozni azokat, s főleg elősegíteni mielőbbi széleskörű alkalmazásukat a gépállomáson. A versenytáblán is még a szántási ered mények díszelegnek. Dicsőség azoknak, akik abban a munkában kitűntek. De azóta új feladatok és új munkahősök ke rültek. S azokkal is illenék foglalkoznia a gépállomás vezetőinek. Hiába vannak a kisújszállási gépállomáson országosan is ismert munkahősök, ha a vezetőség nem karolja fel kezdeményezésüket, el sikkadnak, ellaposodnak azok az érdektelenség ködében. Még a versenytábla sem emlékezik meg róluk. A kisujszál lási városi pártbizottság a gépállomáson is nézzen széjjel, s ne késlekedjenek felelősségrevon ássál. A mm!«átérthatározata az 1953-1954. évi tüzclőelláíá§ról Az elmúlt években a dolgozók téli tüzelőanyag-szükségleteiket jelentős mértékben hitelakció keretében, kisebb részben kész- pénzváeárlás útján elégítették ki. A hitelakció lebonyolítása az ntóbbi években a lakosság körében sok panaszra adott okot, mert a tüzelőt gyakran nem a megrendelésnek megfelelő időpontban és minőségben szállították- A hitelakció a benne foglalt korlátozások és a lebonyolítás nehézkessége miatt nem alkalmas a dolgozók növekvő igényeinek kielégítésére. A minisztertanács a jobb tüzelőellátás érdekében határozatot hozott a hitelakció megszüntetés éra A minisztertanács határozata sokoldalúan gondoskodik a tüzelőellátás megjavításáról. Biztosítja, hotgy a tüzelőanyagke- resfcedelmi hálózatot Budapesten TÜKEK, vidéken a TÜZÉP vállalatok megfelelően kibővítsék. Ezért többszáz kiskereskedelmi boltot és pincét létesítenek, így a dolgozók tüzelőjüket a lakásukhoz legközelebb eső bolti egységből szerezhetik be A kereskedelmi vállalat a tűz© lőanyagot kívánságra házhoz szállítja. A miniszertamáes ren-delete egyidejűleg csökkenti a lakos ság ellátásában legdöntőbb szén árát, a fa, a briket és a koksz árát pedig felemeli. A dolgozók szükségletét a legnagyobb tömegben kielégítő háztartási szén ára pincéből történő vásárlásnál az eddigi érvényben lévő 32,70 Ft helyett 27,— Ft-os áron» a TÜKER-telepeken — (csúszdákon) az eddigi 27.70 Ft helyett pedig 22-— Ft-os áron kerül forgalomba. A téli torlódások elkerülése végett Budapesten azok, akik tüzelőjüket május 25-től szép tember l"ig terjedő időben szerzik be, az eddigi érvényben lévő 4,70 Ft-os mázsánkénti házhozszállítási díjból 1-70 Ft-os szállítási díjkedvezményben részesülnekA minisztertanács fenti rendelkezése május 25-én lép életbe. (MTI). Pár héttel ezelőtt megyénk élenjáró tsz-asszonyai értekezletre jöttek össze Szolnokon, hogy megtárgyalják eddigi munkájukat, s megjelöljék további feladataikat. A felszólaló asszonyok, lányok beszámolói megmutatták, hogy mennyi tettvágy, alkotókészség rejlik a férfiakkal egyenlő jogokat élvező nőkljsn. A felszólalók újra igazolták a nagy Sztálin tanítását: „A nő a kolhozban nagy erő és ezt az erőt véka alatt tartani bűn. Vezetőinknek kötelessége a nőket a kolhozban előtérbe tolni és ennek az erőnek teret engedni." A mi pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével, Sztálin elvtárs tanítását követve küzd a nők termelőszövetkezetbe való bevonásáért, s mint azt a megyei értekezlet és a választási békeverseny bebizonyította — nem eredménv nélkül. Megyénkben mintegy 2299 nő csatlakozott a 299, vagy ennél több munkaegységet elérő mozgalomhoz. Egymással versenyre kelye Indultak harcba a magasabb terméshozamért, a tej-, hús-, a zsír- és a tojáshozam növeléséért. A négygyermekes Juhász Lászlóm- a kisújszállási Ady tsz dolgozója ebben a gazdasági évben már 399 munkaegységet ért el és az év végéig 689 teljesítését vállalta. A tiszafüredi »Hámán Kató» tsz asz- szonyal az egész járás tsz asszonyait versenyre hiyták a 250 munkaegység teljesítésére. Sok ilyen szép példát lehetne felsorolni, mégis meg kell állapítani, hogy a nőknek a tsz-munkába való bekapcsolódása még korántsem kielégítő. Sok olyan nő van, aki nem végzi el még a kötelező 120, illetve 80 munkaegységet sem. Sajnos, még sok olyan asszony van, aki ósdi nézetet vall, az ellenségre hallgat, s férjével tartatja el magát, nem kapcsolódik be az országépítő munkába. Ezért felelősek az MNDSZ-szervezetek is. Bár vezetőink sokat beszélnek a nők bevonásának -kérdéséről, de kevesen vannak olyanok, mint a karcagi MNDSZ vezetői, akik tettekkel is harcolnak érte. Itt azok a nőnevelők, akik jó munkát végeznek a tsz'ben; felkeresték otthonukban a tsz-től távolmaradókat. Ennek eredményeként sok asszony felvette a munkát; 230-ain csatlakoztak a 200 munkaegységes mozgalomhoz. A beadás pontos teljesítésére 185'en tettek felajánlást. Ezeknek az asszonyoknak 80 százaléka a választás tiszteletére egész évi beadását teljesítette. A jól dolgozó tsz-asszonyokat a karcagi MNDSZT versenytáblán népszerűsíti, mely a tanács előcsarnokában^ van felállítva. Komoly hiányossága iVLNi2P2.-szerve- zeteink munkájának, hogy nem elég széles körben ismeretik azokat a fontos párt- és kormányhatározatokat, melyek megkönnyítik a tsz-asszonyek munkába való bekapcsolódását. Mint például azt, hogy az 560 holdon felüli tsz-ckben nap- közi otthont, a abban az étkeztetést kell biztosítani; az asszonyoknak vasárnapon kívül egy szabadnapot kell hagyni az otthoni munkák elvégzésére; később kezdhetik a munkát; a legközelebbi földön kell őket munkába állítani, s főleg az állattenyésztésbe kertészetbe keil a nőket beosztani; a területet az ő számukra is ki kell osztani; a 80, munkaegységet teljesített asszonynak 2 hónapi szülési szabadság jár, melyből egy hónapot a tsz fizet, stb. Másik oka az asszonyok távolma» radásának a tsz munkájából az, hogy a vezetők feleségei nem mindenütt járnak jó példával az élen. Vájjon hogyan tudja az olyan tsz- elnök, párttitkár brigádvezető az asszonyokat mozgósítani, aki a saját portáján sem tud rendet teremteni? Sehogy. Ilyen például a turkevei ,,Vas Zoltán" tsz elnöke; akinek szintén nem dolgozik a felesége, gyermekeire hivatko. zik. Ugylátszik nincs arról tudomása, hogy Turkevén jól felszerelt napköziotthonok és bölcsődék vannak. De hasonló a helyzet több tsz-ben is Turkevén. Mezőtúron a »Törő Pál»-nál, a »Sallai»-nál, az »Uj Élebnél és sorolhatnánk meg néhány tsz-t, ahol a vezetők feleségei nem dolgoznak. Az asszonyok a »Sallai» tsz elnök feleségének, Csathónénak példáját követve betegségre hivatkoznak. Helyesebb lenne, ha a Béke tsz párítitkára, Tuzson elvtárs feleségének példáját követnék, akinek tavaly Is 279 munkaegysége volt. Tiszaföldváron a »Szabad Nép», »Haladás», »Béke» és „Lenin** tsz- ben szinték kevés nő dolgozik. A »Lenin» tsz elnökének felesége ahelyett, hogy a tsz-be menne, a tangazdaságba jár dolgozni. Ez egyáltalán nem lelkesítő példa. Bohns Pál pártltkár felesége gyermekeire hivatkozva nem dolgozik, pedig Itt Is van bölcsődo és napköizl otthon. De nem dolgoznak a brigád- vezetők feleségei sem. Kiss László- né, Szabó Pétcrné is azt várja, hogy a férje tartsa el. Pedig előttük van Beda Sándornö követendő példája, aki ^szorgalmasan dolgo- zott tavaly egész évben, s bizalommal várta a zárszámadást. Nem Is maradt üres a kamrája. Ez a néhány kiragadott példa is tmw tatja, hogy tsz-einkben még korántsincs minden rendben a nők bevonása éí munkába állítása terén, s hogy a veze* tők nem tesznek meg mindent ennek ér.i dekében. A határban dolgozó asszonyok jogosan kérdezik azt, hogy az elnök és a brigádvezetők feleségei miért nem doW- goznak. Most; amikor a növényápolási munkától sürgetnek bennünket, égetően nagy szükség van az asszonyok szorgos kezére, hogy sikeresen megvívjuk az 1953-aS mezőgazdasági év csatáját. Ezért kell. most az MNDSZ-vezetőségnek a tsz vezetőivel karöltve minden asszonyt munkára mozgósítani. Meg kell magyarázni, hogy ha a férjjel együtt a feleség is dől. gozik, akkor eredményesen és időben el tudják végezni a mezőgazdasági munká. kát és ha két kéz helyett négy szorgos kéz dolgozik, akkor kétszerannyi lesz a jövedelem is. KISS MOLNÁR LAJOSNÉ MNDSZ megyei szervezőtitkát Korszerű gépeli fee! ismerkedünk meg a szakiskolán ide kunmártoni gépállomásról kerültem Piliscsabára a mechanikusképző tanfolyamra. Mondhatom, nem bántam meg. Vagyunk itt az ország minden részéből. Azelőtt, amíg a gépállomáson dolgoztam, úgy gondoltam; eleget tanultam, sok mindent megismertem. S itt az iskolán jöttem rá arra az öröik igazságra: minél többet tanul az ember, annál inkább érzi, milyen sokat kell még tanulnia. De így vagyunk ezzel mindnyájan, akik itt vagyunk. Minden alkalmunk megvan itt a tanulásra, mind elméleti, mind gyakorlati téren. A gépállomásokon használt, vagy még ezután használatba kerülő erőgépekkel munkagépekkel ismerkedünk. Korszerűen berendezett műhelyünk van, marógéppel, esztergapadokkal, gyalugépekkel felszerelve. Gyakran szoktunk gyárlátogatásokra ts menni a budapesti nagyüzemekbe, ahol a mezőgazdasági gépeket, traktoro. kát, kombájnokat, cséplőgépeket, stb. gyártják Láttunk már vasolvasztót és öntödét is. A tanuláson kívül gyakorlati munkát is végzünk. A műhelyben elkészítettünk már nagyon sok kézi szerszámot, kismé. retű cséplőgépeket, ekét. boronát, tárcsát és egyéb mezőgazdasági gépeket. Ezt a nagyszerű tanulási lehetőséget mind államunk gondoskodásának kö. szűnhetjük. Ötéves tervünknek ez az iskola is egyik létesítménye. Itt képezik ki a gépállomások mechanikusait, akik innen kikerülve továbbadják az itt szerzett tudást, ismereteket. Ajánlom mindenkinek; aki tanulni akar, ne várjon egy percig sem, hanem mielőbb jöjjön és képezze magát. Hazánknak az ötéves terv végrehajtásában még több szakemberre lesz szüksége. Kötelességünk tehát a dolgozó nép érdekében, munkánk jobb és gyorsabb elvégzése érdekében, minél nagyobb tudásra szert tenni. S minél több dolgozó-? társunkat tanítani. CSONGRÁDI BÉLA tanfolyamhallgató piliscsabai mezőgazd. szakisk. Dobos BélánS kilenc gyermeke jövőjére szavazót! Dohos Béláné jászágői dolgozó parasztasszony mondotta el az alábbiakat nekem a szavazás napján.-„Férjem a felszabadulás előtt ku- lákoknál cselédkedett, nupszámos- lcodott. Nehezen * éltünk. A felszabadulás után nem rettegtünk többé a holnaptól. Két lovat, kocsit tudtunk vásárolni, pedig kilenc gyermekünk van. Becsületesen megélünk. Négy holdon gazdálkodunk. Férjemmel együtt jő munkával ké-‘ zültünk a választásra. Tojásból és baromfiból kis híján már teljesítettem az egész évi beadási kötelezettséget. Legnagyobb leányom most szavazott először. Ez külön öröm volt számunkra. Látjuk államunk szerető gondoskodását. Legkisebb gyermekem ebben az évben született. Ingyenes cse- esemökelengyét kaptam s mellette még 140 forint anyasági jutalmat. Mindezt azzal hálálom meg, hogy nemcsak szavazatommal segítettem a népfront programmjának a megvalósulását, hanem gyermekeim jövőjéért még jobban dolgozom ezentúl.“ Mészáros Béla,- Jászberény.
