Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)

1953-05-24 / 122. szám

4 5Z0LN0KMEGYEJ NÍPLAt* 1953 május 24. (Jtjerm ekhétre. kfazüUuih "[^elszabadulásunk óta megváltozott és megszépült életünk minden te. rületén lemérhetjük eredményeinket, al­kotásaink nagyságát. Az eredményekben benne dobog országunk szive, ott él a sok millió dolgozó szemében a jövő nagyszerűsége, békénk elszánt védelme- zésének akarata. Milyen szép így békében alkotni, tér. vezni, érezni a jól végzett munka dia­dalát! Tudni azt, hogy minden újabb nappal a nagy bék&tábort tesszük még erősebbé, szilárdabbá. Milyen jóleső érzés hatja át az em­bert, ha a parkokban vidáman játszó és nevető gyermekeket látja. Hiszen a mi országunk, a mi pártunk szemefénye, a jövő nagy reménysége: a gyermek. Tgen, a gyermek. Az S hetük lesz 4- most. S valahogyan úgy érezzük ez ünnepi napokban, hogy még többet és még jobban kell harcolni a termelés minden vonalán, hogy az ő életüket még Szebbé és boldogabbá tegyük. A traktorok ezreinek dübörgése, a bá. nyák mélyén zúgó bányakombájnok munkaüteme zengi a mi gyermekeink vi­dám kacagását. Nyugodtan mehetnek ma már nálunk az anyák dolgozni, mert gyermekeikre szorgos kezek vigyáznak. Féltő kezek őr­ködnek a kicsinyek álma felett. Szerte az országban a napköziotthonok százai nyitnak most is kaput, hogy még több gyermek legyen nagyon boldog, hogy vele az egész ország törődik. V alahogyan ezekben a napokban az édesanyák, édesapák szemében is más fény csillan. Tudják és érzik, hogy a május 17-i nagy választás az ő gyer- mctnAnf:k is a még nagyszetübb életét és jövőjét jelenti. Hiszen éppen ezek napok azok, amikor a szülő és a gyér mek még közelebb kerül azokhoz, akik nagyon szeretik. Közelebb kerülnek ah­hoz. aki minden percét értünk á'dnzza: Rákosi elvtárshoz. Iskoláinkban is mintha jobban vigyáz, nának minden kimondott szóra a kis­pajtások. Kedvesebbek egymáshoz is. Nevelőink szemében még mélyebb ér. telmet kap ez a szó: gyermek, s most még nagyobb gonddal ápolják a tudás várát ostromló hadsereget. T,1 megszépült,' gondtalan, vidám életet a nagy Sztálin hős katonái adták nekünk. A hála érzésének e na pókban Is a nagy Szovjetunió felé kell szállnia, mely szabad élrHipV kútfőn rása. Dolgozzunk, termeljünk még többet, hogy a vidám gyermekszemek és arcok még vidámabbak legyenek. Fokozzuk si­kereinket még tovább, hogy a béke még erősebb bástyája legyünk és törjön meg minden gonosz szándék, ami ellenünk, a békénk ellen irányul. Tudja meg az egész világ, hogy szeretjük holnapunkat, féltjük gyermekeinket és az ő szép éle­tük megvédéséért megbonthatatlan egy­ségben álltjuk pártunk és Rákosi elvtárs kezében lobogó zászló alatt. LÉVAI BÉLA igazgató Harcolunk gyermekeink napsugaras jövőjéért A gyermekhét első napján gondolataim visszaszállnak a múltba. Mi heten vol­tunk testvérek, s szegény édesanyámnak sokszor könnyes volt a szemet mert gyak­ran előfordult, hogy a hét éhei gyermek, száj hiába kért enni. De eszembejut az az idő is, mikor én gyárba jártam, s nem tudtam gyermekemet hová tenni. Ma népünk legféltettebb, legdrágább kinrse a gyermek. Ezt bizonyítják a cse­csemőotthonok, napköziotthonok ezrei is, A mi községünkben is van egy gyönyörű bölcsőde, s a közeli napokban nyílik még az iskolás napköziotthon. Boldog, mosolygós gyermekarcokat látni minde­nütt. Az én gyermekem is diákotthonban vart, ahol nagyszerű ellátásban részesül. Nekünk, édesanyáknak az eddiginél is jobb munkával kell harcolni a békéért, gyermekeink napsugarat jövőjéért. LAKATOS JANOSNÉ Jászjákóhalma 'ffidd id uiyyáfiöJi — £dedanyám Minket, katonákat szere, munkáig mindannviunknak séggel kell Őrködnünk ha­tét fűz mindahhoz, ami az többlétét hozott. Én a táraink felett és ezáltal biz- életben szépet és iót ielent. Néphadsereg tisztié let- tosítani hazánkban a békét. Az én szivemet is melee tem. húgom tanítóképzőbe az alkotó munka virágzását érzés tölti be, valahányszor jár. és a mi evermskkorunknál Rád gondolok, édesanyám. Szolgálatom teljesítése összehasonlíthatatlanul Ilyenkor felidéződik ben. közben sokszor arra eon- szebb életet, minden aoró. nem a múlt nyomora, hét dőlök — ilyenkor mintha ságnak. evermek küzdelmes feine- Neked tennék ígéretet. , velése. A felszabadulás óta Anyám — hoev nekünk. VARADI ZOLTÁN eltelt idők békés alkotó- katonáknak fokozott éber. alhdev Ma dőlnfán 4 órakor "rnnepség keretében köszöntik édesanyjukat a Koltói-úti iskola úttörői Ma, az -„Anyák Napján" szerte a me­gyében ünnepségeket rendeznek az MNDSZ-szervezetek és az úttörők. Dél­után 4 órakor Szolnokon, a Koltói-úti általános iskola úttörői ünnepség kereté­ben köszöntik édesanyjukat. Az ünnepségen közreműködnek az MNDSZ kerületi kulturdktivi! is. Úttörők kiállítása az úttörőházban A szolnoki úttörők kiállítást rendez­tek az Űttörőházban. A kiállítás,- melyet a gyermekhét keretében rendeztek és ma nyílt meg, a szolnoki általános iskolák úttörőinek rajzait, festményeit, fafaragá. sait kézimunkáit mutatja be. T>oros akácfához támasz. A kodva álltam a tenisz­pálya szélén. Finomraizú fiu- arc és két élettel teli. ravasz szem villant fel előttem. — Szahim. ehi. szahib — szólalt meg a kisfiú —i adí nekem eev labdát. — Nem adok — válaszol­tam és elindultam hazafelé. A fiúcskának, úgvlátszik nem volt más dolga, mert a kapuig kísért. — Szahib, ideadod azt a labdát, vagv nem ? A náP lemenőben volt. ker­temre árnv borult. Leültem a veranda előtti fapadra és ma­gam mellé intettem a evete­ket. — Gvere érte. Habozott: aztán erőt vett félelmén és belökte a 'ér<a- put. Néhány lépésnyire tőlem megállt. — Dobd ide — kérte. — Miért? Félsz tőlem? — és játszani kezdtem a labdá­val. amelvet kiválasztottam a labdahálóból. — Úgyis tudom; hogy be- lémrűgsz. ha odalövök hözZad — mondta ravaszul, mint aki ezt már régen megtanulta. Összeszotült a szívem. Éle­temben nem ütöttem mee eve. réket és elszomorított, hogv ez a kis lélek erre kénesnek tart —- Ne beszéli butaságokat. Azonnal evere ide! .. . Egyetlen ugrással mellettem termett. Elmosolyodott. Hófe. hér. tühegves fogacskái meg­villantak. — Látod nem félek. Gve­rünk. add ide azt a labdat, aztán felőlem jöhet a rúgás!.. Felém nvuitotta áatuva. pisz­kos kis kezét: körmei vö. röses barnák voltak. Észrevet­tem. hogy iobbkeze hüvelvk. uiia hiányzik. — Te. mi történt veled? — A kezemen? — közöm­bösen nézegette csonka kezét a megmaradt nécv uiiát. — Megsérült a szövneéPrtél.' az, tán iött az infekció, aztán levágták. — Üli le! — mondottam. — Minek? — gyanakodni kezdett. — Mert szeretek gyerekek., kel beszélgetni. — Én nem vagyok gverek Én férfi vaevok. ■— Hány éves vagv?. J XXXTt XOCOOOCOOOOCXX3CCOCXXXX>OOCOOOOOOOOOCXXKX Juhász Sári és Konc* Károly »Amerikai cirkusz» című novellás kötetéből. — Kilenc... — Na igen. Hát akkor persze, már férfi vagv. De azért csak ülj le szépen és meséld el azt a dolgot az ui- laddal. A szőnvegevárban tör­tént. mi? Leült a fűre lábait keresztbe rakta. — Igen. Napi nyolc órát dolgoztunk. Az én szövőszé­kemnél heten ültünk. Én hat éves voltam, még kicsi. A leg­nagyobb tíz éves volt. — És mennyit fizettek nek­tek? — Nekem húsz rialszót na, ponta. de annak, aki tíz éves volt. harmincat. — És azóta nem dolgozói?-— A hüvelykui lám nélkül lassú voltam. Nem cseréltem ki időben a szálakat. Kiadták az utamat. — És most mít csinálsz? Vállat vont nem felelt. ■— Ha igazán férfi vagv dolgoznod kellené. Élnevette magát. — Dé hisz én dolgozom. Benyúlt Piszkos inge alá és parányi zacskót húzott elő, — Ide nézzl És az orrom elé tartott egv marék rézrialszót. — Koldulok. — Nem szép mesterség — kezdtem az oktatást, de na­gyon kevés meggyőződéssel. — Kereshetnél masadnak valami más mesterséget, ha hiányzik is az ésvik uilad. — Na mit? — és nem szűnt meg csúfoíidárosan ne­vetni. — Például i, i —- elakad­tam, Hát igen. Mit tanácsol­jon az ember egy kilencéves evereknek. aki meg akaria ke resnl a kenyerét? Ebben a kor, ban a gyerekeknek iskolába kell iárniok vagv otthon él­niük szülői felügyelet alatt. —Kilencéves kórban -— — kezdtem úira a mondóká. mat — az ember iskolába iár. — És mit csinál ott? — Megtanul írni és olvasni. Összeráncolta a homlokát. £ —• És adnak nekem enni az iskolában és ott alhatok? — Nem... — aztán gon­doltam egvet és megkérdeztem tőle: — Az apád mit csinál? — Semmit. Meghalt. — Mit csinált? Rabolt. Egv szép napon el­kapták és felhúzták a tér kö­zepén. Láttam az akasztást. Összeborzadtam. — Hát édesanyád él? — Most nem tudom, mi van vele. Néha látom, amint a bazárban idegenektől ala­mizsnát kér. néha meg ruhát sulykol a folyóparton. De mondta nekem az anvám. hogy valamelyik más város­ban van még egy fivérem, meg egv nővérem. — Felkelt. —- Ideadod azt a labdát. Vagv nem? — Mit csinálsz vele? —- Tátszom Vele eev kicsit, aztán eladom. Mind odaadtam neki. — Mind az enyém? Egészen elképedt. —- Miért adod ezt mind nekem? — Mert szeretlek. És ékkor a koravén, eddig gúnyos kis arcáról mintha egv láthatatlan kéz letörölte volna a csúfondárosság utolsó nyomait is. pgy csapásra el­tűnt a gúnyos kifejezése. — Már értem. Te nem nem vagy iráni, Ha iráni úr lennél, azt sem engedted volna meg. hogy belépjek a házad kapufán, Szahib. hóvá való vagy? — Olaszországba. Kétkedve rázta a feiét.-— Soha sem hallottam er­ről az ofszágfól. Közel van? — Nem. NaSvon messze. — És mondd csak: ott min, den ember olvan. mint te? — Miért? Milyen vagvok én? Megragadta kis kezével a labdahálót és mint a szélvész iramodott ki a kapun, aztán egv percre megállt és búcsút intett. — Te iő vaev. Követtem tu a szememmel. Ä békeverseny új sikereivel készüljiink a Béke Világtanács budapesti ülésére Büszkeség és forró együttérzés dobogott jel minden magyar békehat. cos szívében, amidőn megtudta, hogy a Béke Világtanács június 15-én hazánk fővárosában, Budapesten tartja legközelebbi ülését. A Béke Világtanácsnak berlini és bécsi ülésén nagy horderejű határozatok születtek, amelyek újabb lendületet, újabb erőforrásokat biztosítottak az egész^ nemzetközi békemozgalom számára. Biztosuk vagyunk benne, hogy a budapesti tanácskozás is hasonló sikerekre, újabb győzelmekre vezet. A magyar békemoz­galom nagy kitüntetése, megtiszteltetése az, hogy a világ legkivá ' j cosai nemzetiségre, politikai jelfogósra, vallásra való tekintet nélk: fognak tanácskozni a békeharc további fejlesztéséről, stratégiájáról, rozáscúról. BudcLp6rt6Tl fog dobogni a több mint 800 milliós beket fog tanácskozni a hatalmas, legyőzhetetlen béketábor vezérkara, büszkén várjuk őket hazánkba, boldogan és büszkén mutatjuk me harcunk nagy eredményeit, a magyar nép nagy békealkotásait. El jezziik Örömünket, hogy hosszú évszázadok elnyomatása után szál élhetünk a független, boldog Magyarországon. Az a kitüntetés, mely hazánkat érte ebből az alkalomból, egy lenti, hogy az eddigi eredményeket, melyeket a békemozgalom elértünk, még tovább kell fokoznunk. Aíég sokkal nagyobb mér terjesztenünk a békemozgalom hatósugarát azok felé, akik ugyan de a békemozgatomban eddig nem vettek részt. Azt a nagy megtiszteltetést, mely népünket érte azzal, hogy tanács hazánk fővárosában fog összeülni, megyénk minden békeh békeszerető embere azzal köszönje meg, hogy minden tettével, szélesítse a békemozgalmat, megyénk egész népét átfogó mozgat Békebizottságainkra az etkövíliezendő napokban és h feladatok várnak. A választási békeharc nagy csatája után ne f egy pillanatra sem. Minden egyes békebizottság fokozza tovább nak talpra azok a bíhebizottságok is, amelyek a választási műnk ték ki részüket úgy, ahogy kellett volna. A lelkesedést, a lendületes, mmj « választással kapcsolatban megyénk dolgozói körében megnyilvánult, vigyék át a Béke Világtanács ütésére való méltó felkészülésre. Békebizotlságaink az elkövetkezendő napokban és hetekben állandóan tart­sák ébren megyénk összes dolgozójának érdeklődését a Béke Világtanács nagy. jelentőségű budapesti ülése iránt, jussanak el minden családhoz és tudatosítsák a nagy nemzetközi esemény hírét, hogy mindenütt megismerjék annak jelentő­ségét. Megyénk minden községében és városában méltóképpen készüljenek fel erre a napra. A készülődés sok apró béketettben nyilatkozzék meg. Mint a 111. Magyar Békekongresszus és a Népek Bécsi Békekongresszusa idején, most is írjanak minél több levelet a dolgozók a nemzetközi békeharcosoknak. Békebizottságok és egyes emberek számoljanak be életükről, tetteikről. békeakaratukról a leve­lekben, és ezeket a leveleket küldjék el béketarisznyákban, albumokban. — Af«- tassák meg. hogy a Béke Világtanács ülése megyénk minden becsületes, békét- akaró emberének személyes ügye. A Béke Világtahács ülésének tiszteletére hozzanak létre minél több‘f új békebizottságot. Vonjanak be minden olyan becsületes embert a békemozga~\ lomba, aki békét akar. ^ A Béke Világtanács budapesti ülésére készülve gondoskodni kell arról, _ hogy békebizottságaink minden területen sok kisgyűlést tartsanak. Itt vitassák meg a nemzetközi békemozgalom új harci szakaszának és a Béke Világtanács i budapesti ülésének jelentőségét. Ismerjék meg és tárgyalják meg a nemzetköziJ békeharc legújabb eseményeit. Kisgyüléseken és egyéni agitáció során tegyék I általános mozgalommá a béketrédelmi szerződések kötését. Olyan vállalásokra' serkentsék békebizottsági tagjaink a dolgozókat, amelyek a napirenden lévő me. ■ zőgazdasági munkákra, súllyal a növényápolásra, valamint a beadás teljesítésére vonatkoznak. Arra törekedjenek békebizottságaink a megye minden részén, hogy június első felére a teljesített békevédelmi szerződések ezreiről számolhassanak be. Fokozni kell a békebizoHságok munkájának lendületét az üzemekben és a mezőgazdaság szocialista szektoraiban is. Lelkesítsék békebizottságaink az itt dol­gozó békeharcosokat arra, hogy a Béke Világtanács ülésének tiszteletére tartsa, nak békeörségeket, békemüszakokat. Ezzel válaszoljunk az imperialisták háborús, uszítására. ■•»****>**»-'* ■ Ezekben a napokban hazánknak szinte minden egyes békebizottsága harcba indul, hogy minél méltóbban készüljön fel a Béke Világtanács ülésére. ' Azt tartsák szem előtt, hogy békénk erősítésén, saját magunk és családunk hol- dogulásán dolgozunk. Keljenek nemes versenyre békebizottságaink egymás között, község községgel, város várossal, járás járással és a községen és városon belüli békebizottságok, békebizottsági tagok is álljanak párosversenybe egymással. így. készüljenek fel a budapesti Béke Világtanács ülésére. Most, amikor célul tűzzük ki magunk elé, hogy jó munkával, a békemoz­galom erősítésével készülünk a Béke Világtanács ülésére, gondoljunk arra isi hogy ezekben a napokban minden ország figyelme felénk fordul. Úgy készüljünk tehát a közelgő nagy nemzetközi eseményre az elkövetkezendő napokban az egész világnak számolunk be tetteinkről. Fel hát újabb békeharcra, a békemozgalom újabb sikereinek elérésére. Bé­kebizottságok, békeharcosok! Tegyünk meg mindent népi demokráciánk békepoli. fikájának még hatékonyabb támogatására, tegyünk meg mindent annak érdeké­ben, hogy terveink megvalósításához biztosítsuk a békét. BAJTAI KAROLYNÉ a Megyei Békebizottság titkára Családunkból 13-an szavaztunk a népfrontra — gyermekeinkért Kilencen vagyunk testvérek, ma már mindannyian 'boldogan, megelégedetten élünk. De emlé­kezni nem szeretünk, mert a gyermekkorunk nagyon szomorú volt. Kevés földje volt szüléink­nek. Szegény édesanyám _és nagyanyám együtt vitték karju­kon az apró gyermekeket, ki a földre- Ott sütött bennünket a nap kora hajnaltól késő estig. Édesanyám azalatt vérző szív­vel dolgozott. Nekem két gyermekem van. két aranyos kisfiam. Egyre na­gyobb gondoskodással, szeretet­tel veszi őket körül államunk. • Mikor a kisebbik született, 560 forint segélyt és ingyenes baba­kelengyét kaptam. A mi gyermekeink arcán mar boldog mosoly ragyog, szemük­ben visszatükrözik a mi meg­változott derűs életünk- Gyermekeink szép jelenéért és még szebb jövőjéért, a békéért, családunknak 13 tagja adta sza­vazatát a népfrontra május hó 17-én. DUDÁS JÓZSEFNÉ Szajol. egészen addig, amíg eltűnt előlem, aztán bementem a házba. Dolgozószobámban friss és üdítő volt a levegő. Leültem agv fotelbe és elő' vettem a lapokat. Pillantá­som az egyik szőnyegre esett. Csodálatos vörös-fehér és fe­ketében játszó bokhara volt. Felmerült a szemem előtt a í hatalmas szövőszék, amely előtt keskeny pádon hét eve- j rek ül napi nvóle órán ké‘ j resztül, a legkisebb közülük 1 hat. a legnagyobb tíz éves. ; Nyolc órát görnyednek na- ; ponta egy pár nyomorúságos \ rialszóért. hogy a világ min­den tatán ismert, csodás min- í fákat szőiiék. Uiiamat végiehúztam a szőnyegen: tizenötezer rial, szóba került. Mesebeli összeg ahhoz a napi húsz rialszóhoz képest, amit a gyermek kere­sett. A férfi, aki eladta nekem, hatalmas autón — legújabb típusú Buickon érkezett és igen előkelő külseje volt. — Én üzletember vagyok-— vetette oda ingerülten és kissé megvetően. mikor alkudni próbáltam. — Nincs több vesztegetni való időm. A sző­nyeg tízezer Habzónál többet ér. „Üzletembernek" nevezik 1 magukat ezek a csirkefogók, j akik pár rialszó napszámot fi. ! zetnek a rosszul táplált és j agvoncsigázott gyermekeknek.. Gyermekeknek, akik mire el- i érik a harmincadik évüket, i már fáradtak és ráncosak. í mint az aggastyánok. Pát rial- ' szó naponta, aztán egy gvef- I mek otthagyja az ujját és el- küldik. Hiszen se szeri, se i száma azoknak.^ akikkel helvet- j teslteni lehet. És ez az uiinél. i küli gyermek éhes és enni 1 akár. Senkije sincs a világon: j koldulással kezdi és lopással j végzi. Egy szép napon őt is i elfogják és felakasztják va- £ lamelyik város főterén. Hogy ‘ elrettentő példa legyen — . mint a törvény mondja — £ mindazok számára, akik lop' £ nak és rabolnak. £ S hánv ilyen gyermek él a £ .mesés Perzsiában".' örömte. í lenül, elhagyottan, árván ? Vég- £ telenül sokan vannak. S ezek- £ bői a gyermekekből lesz az úi * generáció. " —-----------------j) » „ ________ . Bo ldogan rétiünk résst a választási agitáeiós munkában Nemünket ért a szol- tokmegye! tedaeieusok •.őzül az a megtisztelő ki- iintétés. hogy résztvehe- ünk a közoktatásügyi mi- misztérium 5 hónabos Várt. örténeti iskolíián Nagy se­gítséget kabunk itt mun- •ánhhoz. Kora reggeltől \éső estig a magas stfnvo. malii előadások, az elviár- ias bírálat, a harcos elvi •iták. a segíteni kész elv írsias viszony, a fegyelem s a szerető, gondoskodás — ezek azok a tényezőkt melyek fejlődésünket nab- ról nabra biztosiliák. Tanulásunkat nagyban elősegíti az. hogy amit el­méletben tanulunk, kébe- ken. filmen és írásban megelevenedve is megnéz­zük. Boldogan vettünk részt a választási agitációs munkákban is. Innen hazatérvet- harci feladat vár reánk, melyet kommunista módra, győ­zelmesen kel megvívnunk. Át kell alakítani bedagő* gusaink tudatát, hogy ered. ményesehben nevelték at úi szocialista embertibush mely hivatva lesz mindezt megvalósítani, amit most a választások során célul tűz­tünk ki. ígértük, hogy ezt a feU adatunkat becsülettel télié. sitiiik. SERFOZO JÁNOS közokt. min. bártisk. halig* Budabest ^'

Next

/
Thumbnails
Contents