Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)

1953-05-23 / 121. szám

2

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

1953 május 23.

! Magyar Kéjtöaztársaság Minlsztertanássának határozata

az 1853. évi aratás, csáplés, isiásüfvolés, valamint a tarlAhántás előkészítéséről és végrehajtásáról

A mezőgazdasag dolgozói előtt a növénytermelés legnagyobb feladata: az ország gabonatermésének betakarítása áll. Ezért a termelőszövetkezetek tagjai, az állami gazdasagok és a gépállomások dolgozói, valamint az egyénileg terme, lök úgy készüljenek fel az aratás-cséplés végrehajtására, hogy azt a legmegfelelőbb időben, gyorsan és a legkisebb szemveszteséggel hajtsák végre. Az ara. tás-cséplés munkáival egyidőben végezzék el a másodvetést és tarlóhántást. A másodvetéssel az állatállomány takarmánybázisát, az aratással egyidőben végrehajtott tarlóhántással pedig a talajerőt növeljék és készítsék elő a jövőévi jó termést.

Az 1953. évi aratás," cséplés, másodvetés, valamint tarlóhántás előkészíté. sére és végrehajtására a minisztertanács az alábbi határozatot hozta.

I. A gabonafélék aratása

1. Az idei termés veszteségmentes; jó betakarítása érdekében a búzát viaszérésben, a rozsot teljes érés kezdetén, az őszi- és tavasziárpát,' valamint a zabot sárgaérésben, a sörárpát pedig teljes érésben kell learatni.

2. A termelőszövetkezetek, az állami 'gazdaságok és az egyénileg termelők az aratást úgy szervezzék meg, hogy gazdaságukban

az őszibúza, valamint a rozs aratását annak megkezdésétől számított nyolc napon belül,;

a tavaszibúza, az őszí. és tavasziárpa, valamint a zab aratását annak megkezdésétől számított öt napon belül befejezzék.

3. A traktorvontatásű aratógépékkel 'legalább 150 kát. holdat, a kombájnnal

pedig 200 kát. holdat arassanak le. A lófogatú aratógépekkel és aratásra átalakított fűkaszákkal egyenkint legalább 80 lkat. hold gabona aratását végezzék el.

Az állami gazdaságok gabonavetésüknek országosan legalább 90 százalékát, a gépállomások; a termelőszövetkezetek gabonavetésének országosan legalább 35 százalékát kombájnnal és afatógeppel kötelesek learatni. A kombájnokat és az aratógépeket az ősziárpa aratásától kezdve az aratás befejezéséig üzemeltetni kell. A kombájnok és aratógépek legalább napi 16 órán át harmatmentes éjszakákon pedig — az üzemközbeni karbantartás elvégzése mellett — éjjel is dolgozzanak.

4. A gépállomás Igazgatója a körzetébe tartozó termelőszövetkezeti elnökök meghallgatásával június 10-ig köteles elkészíteni az aratógépek és kombájnok menetiránytervét és azt a járási tanács végrehajtó bizottsága elnökének bemutatni. A menetiránytervet csak a gépállomás igazgatója módosíthatja.

5. Termelőszövetkezetben artermelő. szövetkezet elnöke és a gépállomás igazgatója együttesen, állami gazdaságban az igazgató június 1-ig köteles minden gép számára kijelölni a gépi aratásra legal- kalmasabb sík, jól elmunkált gabonatáblákat. Az aratógépek és kombájnok számára minél nagyobb táblát kell ki' jelölni, amely kombájnnál 20 kát. holdnál kisebb ne legyen. Minden kombájn számára legalább 200 kát. hold területet kell kijelölni. A kombájnok részére kijelölt területen csak kivételesen; tartós műszaki hiba vagy elemi kár esetén szabad más módon aratni.

6. A kombájnaratást a teljes érés kezdetén! kell megkezdeni.

A kombájnokhoz a termelőszövetkezet elnöke és a gépállomás igazgatója olyan szérűhelyet köteles kijelölni, amely a kombájnnal csépelt gabona tisztítására és szükség esetén szárítására alkalmas. A szérű előkészítését és berendezését, valamint a szükséges eszközökkel (rosta, lapát, ponyva; zsák, stb.) való felszerelését a gépállomás segítségével a termelőszövetkezet köteles legkésőbb a kombájnaratás megkezdéséig elvégezni. A termelőszövetkezet elnöke köteles gondoskodni arról, hogy minden kombájnhoz a learatott és elcsépelt gabona folyamatos elszállításához szükséges számú fogat legyen beosztva és a szállításhoz zsák, illetve ponyva álljon rendelkezésre.

Mindezekről az állami gazdaságokban az igazgató köteles gondoskodni.

7. Június 20-ig minden termelőszövetkezet elnöke és állami gazdaság igazgatója az egyes növények vetéséből jelölje ki azokat a táblákat vagy táblarészeket, amelyek a legjobb minőségű (fajtaazonos; gyom- és betegségmentes) termést adják. Termelőszövetkezeteknél a vetőmagnak alkalmas gabona kiválasztásáért az illetékes gépállomás agronó- musa is felelős. A kijelölt vetőmagtáblákat 'keveredésmentesen külön kell aratni.

8. Az aratás gyors befejezése és a soronkövetkező munkák elvégzése érdekében a learatott gabonát még az aratás napján keresztekbe kell rakni. A keresztberakásnál — különösen vasútvonal mentén — a tűzrendészet! előírásokat szigorúan be kell tartani. A kombájnnal aratott és csépelt gabona szalmájának összegyűjtését és kazalozását a kombái- nolással egyidőben meg kell kezdeni és legkésőbb a kombájnolás befejezésétől számított 5 napon belül el kell végezni. Minden learatott területet az aratás befejezésétől számított 48 órán belül fel kell gereblyézni.

9. A szemveszteség csökkentése kötelessége minden egyes termelőszövetkezeti tagnak, minden egyénileg termelőnek, az állami gazdaságok és a gépállomások minden dolgozójának. A mezőgazdasági irányítószervek az aratás egész időszakában kötelesek ellenőrizni, hogy az aratási szemveszteség a legkisebb mértékű legyen. Azokat, akik szándékosan; vagy gondatlanságból növelik a szemveszteséget, szigorúan felelősségre kell vonni.

II. A gabonafélék behordá^a

T. A gabona bebordását az aratás befejezésétől számított 8 napon belül el kell végezni. A behordáshoz minden felhasználható szállítóeszközt és a rendelkezésre álló igaerőt munkába kell állítani, s szükség esetén a behordást éjjel is végezni kell.

2. A cséplés folyamatos biztosítása ér. dekében minden gabonát lehetőleg asz- tagba kell hordani. A vetőmagra kijelölt gabonát külön kell hordani és aszta- golni. Az asztagolást és az asztagok ha- iazását különös gonddal kell végezni hogy az asztagok beázás ellen védve legyenek.

3. A cséplés meggyorsítása végett az

I. típusú termelőszövetkezeti csoportok, hasonlókép az egyénileg termelők, gabonatermésüket lehetőleg minél nagyobb mértékben könnyen megközelíthető, a tűzrendészeti előírásoknak megfelelő közös rakodóhelyre (szérűre) hordják.

A közös rakodóhelyeket a községi (városi) végrehajtó bizottság elnöke, illetve az I. típusú termelőszövetkezeti csoport elnöke június 1-ig köteles kijelölni. A közös rakodóhelyek kijelölésénél külön figyelemmel kell lenni a villamoscsép- lésre alkalmas területekre. Annak a termelőnek, aki közös szérűn csépeltet; a cséplési díjból 10 százalék kedvezményt kell nyújtani.

4. A gabonát elsősorban a másodvetés céljára kijelölt területekről kell behordani.

5. Az ősziárpát, a tavaszibúzát, ezen belül a durum-búzát feltétlenül külön asztagba kell hordani.

6. A fokozott -tűzbiztonságról védő- barázdák szántásával, a szérűk fokozott őrzésével és az oltáshoz szükséges felszerelés biztosításával kell gondoskodni. A behordást a vasutak mentén kell elkezdeni.

III. A gabonafélék c“éplése

1. Gabonát kizárólag cséplőgéppel vagy kombájnnal szabad csépelni, kivéve a zsúpszalma nyeréséhez történő csép- lést, amelyhez külön engedély szükséges. A cséplést haladékalanul meg kell kezdeni, amint egy-egy gép részére a folyamatos üzemeltetéshez szükséges termény asztagba van hordva. A gabonafélék cséplését legkésőbb augusztus 20-ig az ország egész területén be kell fejezni.

2. Minden gépállomás igazgatója a já. rási tanács végrehajtó bizottsága elnökével együtt a cséplőgépek rajonirozási tér- vét május 27-ig köteles elkészíteni és azt jóváhagyás végett június 1-ig megküldeni a megyei tanács végrehajtóbizottsága elnökének. A megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a rajonirozási terveket június 5-ig köteles elbírálni és jóváhagyni. A jóváhagyott tervek alapján a gépállomás igazgatójának június 15-ig kell elkészíteni minden cséplőgép menetiránytervét

A rajonirozási tervet csak a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke,

a menetiránytervet pedig a gépállomás igazgatója módosíthatja,

3. A jóminőségű vetőmag biztosítása érdekében a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban a vetőmag céljára alkalmas táblák (I. fej. 7. pont) termését külön kell csépelni. Mindenütt meg kell szervezni az ősziárpa, tavaszi- búza, ennek keretében a durum-búza keveredésmentes cséplését, külön begyűjtését és tárolását.

4. A cséplésnél az osztályozóhenger használata kötelező. Az osztályozóhengert és a dobot úgy kell beállítani, hogy az ocsúban 2 százaléknál több ép, fejlett szem ne legyen,' a törött szem pedig ne legyen több, mint az egész eh csépelt termésmennyiség súlyának 3 százaléka. A szalmában, törekben és a poly. vában maradt szemek súlya nem haladhatja meg az elcsépelt gabona súlyának

0.5 százalékát. A cséplőgép vezetője köteles betartani, a cséplési ellenőr pedig köteles ellenőrizni, bogy a szemveszteség a fent felsorolt százalékoknál nagyobb ne legyen.

és a MEDOSZ segítsék elő, hogy a gép. állomások és az állami gazdaságok minél nagyobb mértékben Bredjuk-mód- szerrel csépeljenek.

7. A kombájnnal aratott'csépelt termés mennyiségét a tisztított és szántott termény súlya alapján kell megállapítani.

befakirítása és esénlése

5. A bánya- és energiaügyi miniszter a földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere kötelesek gondoskodni arról, hogy a gép állomások mintegy 1100, az állami gazdaságokban legalább 400 cséplőgépet vilamosmeghajtásra állítsanak be.

6. A földművelésügyi miniszter; az állami gazdaságok és erdők minisztere

IV. E*rvéb termények

1. Az egyéb termények aratását az alábbiak szerint kell végrehajtani.

a) A köles aratását kombájnnal a tel. jes érés elején, egyéb gépi és kézi kaszával pedig viaszérésben kell megkezdeni.

b) A hüvelyeseket (bab, borsó, lencse, bükköny, stb.) a kora reggeli vagy az esti órákban vonódott állapotban kell aratni, amikor az alsó hüvelyek már érettek, de a felsők is ki vannak fejlődve.

c) Az olajlent akkor kell aratni, amikor a magtokok sárgásbarna színűvé válnak.

d) A herefélék (lucerna, vöröshere, bíborhere, baltacím, stb.) aratását viaszérésben a reggeli és esti órákban vonódott állapotban kell elvégezni.

e) A repce aratását akkor kell megkezdeni, amikor a becőkben a magvak bámulnák, aratását pedig korán reggel kell végezni, amikor a repce vonódott állapotban vau.

f) A fűfélék magtermésének aratását akkor kell megkezdeni, amikor a termés

V. Másodve*és

1. A másodnövényeket az aratással egyidőben. de legkésőbb egy'egy tábla learatása után 6 napon belül kell elvetni. A korai másodnövények vetéstervét július 20-ig, a kései vetésűekét (mus. tár, csibehúr) auguszus 10-ig kell teljesíteni.

2. A másodvetéshez szükséges talaj- munkát az elővetemény learatásával egyidőben a leggyorsabban el kell végezni,

VI. Tarlóhántás

1. A tarlóhántást — a futóhomok kivételével — az aratással egyidejűleg meg kell kezdeni és folyamatosan úgy kell végezni, hogy azt egy-egy tábla le. aratásától számítva

az állami gazdaságok 3 napon belül, a termelőszövetkezetek 8 napon belül, az egyéni termelők pedig 10 napon belül befejezzék.

A tarlóhántást 3—6 cm mélyen kell

végezni.

2. A tarlóhántást a termelőszövetkeVII. A fogaterő biztosítása

1. Azoknak a termelőknek a megsegítésére, akik az aratás, behordás, cséplés. másodvetés és tarlóhántás elvégzéséhez elegendő fogaterővel nem rendelkeznek, a községi (várost) tanács kötelezheti az egyéni igaerő tulajdonosokat, hogy — saját gazdaságukban végzendő munkák igaerőszükségletének figyelembevételével — más gazdaságban is végezzenek mezőgazdasági munkát. Az így végzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapított használati díjat kell fizetni.

VIII. A termé^yraktársk kitakarítása és fartó'tlen«tése

nagyobb része már a viaszérés állapotában van.

2. A behordást megfelelő utóérés után kell megkezdeni. Ezeket a terményeket óvatos adogatással felrakott, lehetőleg ponyvával, vagy zsákokkal bélelt kocsin kell hordani. Az egyes magféleségeket úgy kell asztagba rakni, hogy a beázástól kellően védve legyenek.

3. Az 1. pontban felsorolt növényeket kizárólag cséplőgéppel szabad csépelni. A gépállomások és az állami gazdaságok igazgatói az 1. pontban felsorolt növények cséplésére megfelelően át. alakított cséplőgépeket kötelesek beállítani. A községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke június 1-ig köteles kijelölni és az egyénileg termelők tudomására hozni azokat a helyeket, ahol az ilyen növények cséplése történik.

4. A repce, bíborhere, borsó és a fűfélék elcséplését legkésőbb július 10-ig be kell fejezni.

A nyár végén betakarításra kerülő aprómagvak (lucerna, vöröshere, stb.) betakarítását és cséplését szeptember 30-ig el kell végezni.

a talajnedvesség megőrzése érdekében. Az elvetett mag gyors csírázását és a kikelt növény megerősödését rögmentes morzsás és kellően nyirkos magágy ké. szítésével kell elősegíteni. A níásodnö- vényeknél (kukorica, cirok, szudáni cirokfű, köles) minél nagyobb mértékben alkalmazni kell a kapásmüvelést biztosító vetési módszereket.

zetek és az állami gazdaságok lehetőleg teljes egészében gépvontatású tárcsával végezzék. A gépállomások valamennyi olyan talajmunkára alkalmas traktora, amely nem vontat aratógépet az aratás megkezdésétől a gabona cséplésének megkezdéséig, egyenként legalább 60 normálhold talajmunkát végezzen.

A gépállomások és az állami gazdasá- ságok szántótraktorai, amelyek éjszaka aratást, vagy cséplést nem végeznek, éjszaka is végezezenk tarlóhántást és a másodvetés alá talajmunkát.

2. A fogaterő biztosításánál a községi (városi) tanácsok kötelesek előnyben részesíteni azokat a földművesszövetkezeteket, amelyek állami tartalékföldeket saját kezelésben hasznosítanak. A földművesszövetkezetek pedig előzetesen szerződés útján gondoskodjanak fogatszükségletük minél nagyobb részének fedezéséről.

3. A kirendelt fogatok díját az igénybevevő a munka befejezésével egyidőben, de legkésőbb attól számított három napon belül köteles kiegyenlíteni.

1. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és vállalatok és a földmfi- vesszövetkezetek kötelesek a szemestermények tárolására szolgáló raktárhelyi, ségeiket 1953 június 5 és 20 között kitakarítani és fertőtleníteni.

1. Az aratás; behordás, cséplés, másodvetés és tarlóhántás megszervezéséért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért

a megyében a megyei tanács, Budapesten a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke;

a járásban, valamint a járással egy tekintet alá eső városban a járási (városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke,

a községben a községi; városban a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke,

állami gazdaságokban a gazdaság igaz. gatója felelős.

A helyi tanácsok a nyári mezőgazda- sági munkák megszervezése és ellenőrzése során vegyék igénybe a mezőgazdasági állandó bizottságok, a termelésben élenjárók segítségét.

2. Az aratás-cséplés munkaerőszükségletének biztosítása érdekében az alábbiakat kell tenni:

a) A termelőszövetkezeteknek a nyári mezőgazdasági munkákat a brigádszervezet további megszilárdítása és a családtagok fokozott bevonása útján saját erejükkel keli végezniük.

b) Az állami gazdaságok; a gépállomások, a földművesszövetkezetek, az

2. Az egyénileg termelők kötelesek a termény tárolására használt helyiségeiket 1953 június 15 és 30 között kitakarítani.

3. A fertőtlenítéssel egyidőben az ösz- szes raktárakban egér- és patkányirtást kell végezni.

egyénileg termelők aratási és cséplési munkaerőszükségletüket június 10-ig kö? telesek biztosítani.

c) A dolgozó parasztok kalákáöan való cséplésére irányuló szándékukat június 1-ig írásban kötelesek a községi tanácsnál bejelenteni.

d) A női munkaerő fokozott bevonása érdekében azokban a termelőszövetkeze, tekben és állami gazdaságokban; ahol állandó jellegű napköziotthon nincs, idénybölcsődéket és napköziotthonokat állítsanak fel. Emellett az egészségügyi, illetve a közoktatásügyi miniszter a községekben az idénybölcsődék, illetve az időszaki napköziotthonok számát a nyári munkák időszakában növelje.

3. A termelőszövetkezetek; a gépállomások és az állami gazdaságok június 1-ig kötelesek kijavítani és üzemképessé tenni az összes erőgépeket, kombájnokat, arató- és cséplőgépeket, tartozékaikkal (herefejtő-, mentőberendezés, tűzvédelmi felszerelés, kazalozó, hitelesített mérleg és súlyok, stb.) együtt. A megyei gépjavító vállalatok a csépléshez szükséges erőgépek javítását június 15-ig kötelesek befejezni.

4. A nyári munkák anyagellátásáról az alábbiak szerint kell gondoskodni:

a) A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők minisztere, a vegyipari miniszter és az Országos Tervhivatal elnöke biztosítsa? hogy a gépállomások és állami gazdaságok üzemanyagtárolásra alkalmas edényeiket és tartályaikat azok befogadóképességének határáig a felhasználásra kerülő ás. ványolajfajták arányának megfelelően jú. nius 15-ig töltsék fel.

A vegyipari miniszter gondoskodjék arról, hogy az ásványolajértékesítő vál. lalatok felügyelete alá tartozó üzemanyagtároló telepek tartályai és edény zete a felhasználási arányok szerint a különböző üzemanyagfajtákkal június 30-ig fel legyenek töltve.

A vegyipari miniszter és a közlekedésügyi miniszter biztosítsa a cséplési idényben a mezőgazdaság napi szükség" letére 1100 tonna üzemanyag folyamatos kiszállítását.

A vegyipari miniszter az illetékes me. gyei tanáccsal egyetértésben rendelje el, hogy az ásványolajértékesítő vállalatok kirendeltségei a cséplés időszakában napi két műszakban (reggel 7 órától este 11 óráig) és munkaszüneti napokon is szolgáltassanak ki üzemanyagot.

b) A belkereskedelmi miniszter gondoskodjék arról, hogy a kézi aratáshoz szükséges eszközök (kasza, kaszakő, kaszanyél, fagereblye stb.) az állami kiskereskedelmi boltokban és a földműves- szövetkezetekben kellő mennyiségben rendelkezésre álljanak.

X. A nyeri mezőgazdasági munkák eilenőrzé-e

1. A minisztertanács felhívja a földművelésügyi minisztert, az állami gazdasagok és erdők miniszterét, valamint

a helyi tanácsok végrehajtó bizottsága elnökeit, hogy az aratás, behordás, cséplés, másodvetés és tarlóhántás munkáit szigorúan ellenőrizzék, a késlekedőket, lemaradókat figyelmeztessék kötelességük teljesítésére és vonják felelősségre azokat, akik a munkákat szándékosan} vagy gondatlanságból elmulasztják.

2. A földművelésügyi miniszter ao' gépállomásokon június 1—15 között szervezze meg a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülés ellenőrző szemléit olymódon, hogy a szemlét mindazokra a termelőszövetkezetekre is ki kell terjeszteni, amelyekben kombájn- aratás-cséplés történik. Ugyanebben az időszakban minden gépállomás kötele* ellenőrizni a körzetébe tartozó termelő- szövetkezetekben az aratás-cséplés előkészítését. A gépállomások ellenőrzésében a járási tanács mezőgazdasági osztálya is köteles résrtvenni. A földművelésügyi miniszter június 1 és 15 között ellenőrizze, hogy a földművesszövetkeze- tek a tartalékterületek betakarítá.sára ho« gyan készültek fel.

Ugyancsak június 1—15 között az ál-' lami gazdaságok és erdők minisztere szervezze meg az állami gazdaságok felkészülésének ellenőrző szemléjét.

3. A belügyminiszter az érdekelt mb' niszterekkel együtt gondoskodjék arról? hogy a helyi tanácsok az aratás, behordás és cséplés idején biztosítsák és szigorúan ellenőrizzék a tűzrendészeti szabályok betartását.

A minisztertanács felkéri a tömegszervezeteket, a DISZ-t, a MEDOSZ't, é* az MNDSZ-t, hogy a termés veszteség- mentes betakarítása érdekében mozgósítsák a mezőgazdaság dolgozóit a nyári mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére és különösen segítsék első a mezőgazdaság dolgozóinak szocialista munka- versenymozgalmát. A tömegszervezetek társadalmi ellenőrzéssel segítsék a tana« csők munkáját. A minisztertanács felhívja a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagjait, továbbá az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy jó munkájukkal, a szemveszteség csökkentésével biztosítsák az aratás, a cséplés, a másodvetés és tarlóhántás munkáinak gyors befejezését és ezzel is segítsék elő szocialista építésünk meggyorsítását és a béke védeU mét.

Budapest, 1953 május 19.

EÁKOSX MÁTYÁS s. k.

a minisztertanács elnöke

IX. A nvári mezőgazdasági munkák vé» r e aj t á s ú rí ak

'megszervezése