Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)
1953-05-22 / 120. szám
1953 májú® 22. SZOLNOKMÉGYE1 NÉPLAP 3 Harcoljon a megyei tanács még Meezeteselen és keményebben a bürokrácia, a dolgozókká! való rideg bánásmód ellen A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása leszögezte: „Az ötéves terv sikeres teljesítéséhez dolgozóink jó munkáján kívül állami hatóságaink, helyi tanácsaink jó munkája szükséges. Vannak azonban hatóságaink, amelyek ridegen bánnak a néppel, bürokratikusán dolgoznak. Vannak hatósági személyek, akik visszaélnek a hatalommal, önké- nyeskednek, megsértik a törvényeket. Rajta leszünk, hogy a hibákat, hiányosságokat megszüntessük, a visszaéléseket megtoroljuk. A szocialista építés ellenségeit szolgálja az, aki éket ver a nép állama és a dolgozók közé. A Magyar Függetlenségi Népfront felhívásának fenti megállapításai megyénk hatóságaira, többek között helyi tanácsainkra is vonatkoznak. Tanácsaink munkájában gyakran találkozunk a bürokrácia különféle jelenségeivel, egyes tanácsfunkcionáriusok gorombán, ridegen bánnak a dolgozókkal; visszaélve a hatalommal, önkényeskednek, megszegik a törvényeket. A helyi tanácsok területén a megyei tanácsnak — mint Gerő Ernő elvtárs mondotta Szolnokon,' május 3-i beszédében — „biztosítani kell a törvényességet mindenkivel szemben, akár magánember, akár hatósági személy. A törvényt nem egyesek, mindenki számára hozzák.“ A népi demokrácia törvényességének biztosítása terén a megyei tanács ért el eredményeket. Fegyelmi eljárást indított a dolgozók ügyeit bürokratikusán intéző tanácsfunkeio- náriusok ellen. Tolvaj Mátyásné tú- kócziújfalui lakos helytelen adókivetés miatt panasszal fordult a szolnoki járási tanácshoz. Csényi Miklós pénzügyi előadó a panaszt csak negyedszeri sürgetésre intézte el. így az / ügy március 30-től május 12-ig húzódott. Ezért Csényi Miklóst fegyelmi úton pénzbírsággal sújtották, áándor Julianna mezőszilasi lakos munkabérkövetelését többszöri sürgetésre sem intézte el Major Frigyes, a kun- mártoní mezőgazdasági osztály f vezetője; ezért fegyelmi úton írásbeli megrovásban részesítették. Rákosi elvtárs rámutatott arra; a budapesti választási nagygyűlésen mondott beszédében, hogy „még gyakran előfordul azonban, hogy ezekbe az intézményekbe ellenséges elemek furakodnak be, akik mindent megtesznek arra, hogy hatóságaink, tanácsaink tekintélyét lejárassák, hogy szembeállítsák a népi demokrácia államát a dolgozókkal.“ Dr. Nagy Márton, a megyei tanács pénzügyi előadója a lcunhegyesi járás pénzügyi instruktora volt. Működése alatt a járásban amúgy is hatalmas mértékben megnövekedett adóügyi panaszok, elintézetlen ügyiratok száma 3000-re növekedett. Dr. Nagy Márton tudatosan rosz- szul irányította a munkát. — A vizsgálat kiderítette a volt Horthysta katonatiszt ellenséges működését s azonnali hatállyal elbocsátották. Akadnak példák megyénkben arra is; hogy durván, gorombán bánnak a dolgozókkal. Debrődi Margit a mes- terszállási tanács végroha.jtóbizottsá- gának titkára a hozzáforduló dolgozó parasztokkal brutálisan bánt, kiutasította őket szobájából, megfélemlítette őket. Debrődi Margitot fegyelmi úton elbocsátották. Faragó László alattyáni vb titkár a hozzá tanácsért forduló öreg dolgozó parasztokkal gúnyosan beszélt, kiutasította őket. A dolgozók panaszait, s egyéb/ügyiratokat iktatás és intézés nélkül íróasztalának fiókjában heverhette. Faragó Lászlót fegyelmi úton vonták felelősségre. Makai Béla, a jászladányi tanács pénzügyi csoportvezetője ittas állapotban jelent meg munkahelyén, s itt durván viselkedett a dolgozó parasztokkal, szidalmazta őket. Azonnali hatállyal felfüggesztették állásából és megindították ellene a fegyelmi eljárást. Felbukkan tanácsaink munkájában az önkényeskedés, a hatalommal való visszaélés is. Pál Istvánná jászjákőhalmi dolgozó parasztasszony szabadon hagyta libáit, azok elkóboroltak, természetesen behajtották őket a tanács házának udvarára. Pál Istvánná engedély nélkül elvitte őket onnét. Ezért Antal Béla tanácselnökhelyettes 200 forint (!) bírsággal sújtotta. A lefolytatott vizsgálat során a megyei tanács megsemmisítette ezt a büntetést, s fegyelmi eljárás indított a hatalommal visszaélő tanácselnökhelyettes ellen. „...Arra is van példa — mondotta Gerő elvtárs, — hogy egyesek bűnös módon az állam és a közösség kárára akarnak jómódhoz jutni, akarják megszedni magukat.“ így tett Molnár Sándorné tiszaderzsi szülésznő is, aki — annak ellenére, hogy az SZTK-tól minden levezetett szülés után megkapta a megfelelő díjazást — a dolgozóktól 200— 200 forintot kért. A megyei tanács megindította ellene a fegyelmit. A megyei tanács, mint a fent felsorolt esetek is mutatják, eddig is eljárt a bürokratikus, dolgozókkal ridegen bánó, önkényeskedő tanács- funkcionáriusok ellen. Az eljárás során kirótt büntetés azonban nem minden esetben áll arányban az elkövetett hibával. így például Csényi Miklóst csak 50 forint rendbírsággal sújtották, holott több mint egy hónapig húzta-vonta egy dolgozó jogos panaszának elintézését. Harcoljon a megyei tanács most a választás után még keményebben és következetesebben a bürokrácia, a dolgozókkal való rideg bánásmód, az önkényeskedés, a törvényszegés ellen. Percre se felejtsék Gerő elvtárs szavait: „A hibákat és hiányosságokat tanácsainknál, hatóságainknál ki kell javítani. Azokat, akik megszegik a törvényeket, szigorúan meg kell büntetni! Népünk ellenségeire pedig a törvény pallosával kell lesújtani!“ A visszaélések felszámolása segítője, lendítője lesz fejlődésünknek, a népfront nagyszerű célkitűzései megvalósításának, s a május 17-i választáson elért győzelme a nép egysége további megszilárdításának. A karcagi Új Élet és kunhegyesi Vörös Csillag tszcs-k fordítsanak nagyobb gondot az öntözéses gazdálkodásra Gerő elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese május harmadikán, a szolnoki választási nagygyűlésen elmondott beszédében többek között a következőket mondotta: „Nagymértékben fejlesztettük és fejlesztjük tovább Szolnok megyében az öntözéses gazdálkodást. A felszabadulás előtt Szolnok megyében mindössze mint- egy 1200 kát. holdat öntöztek r ennek a területnek nagyobb része Horthy gazdaságához tartozott, jelenleg pedig a megyében 42.000 kát. hold az öntözött terület és a jövő évben, 1954-ben a megyében mintegy 80.000 holdon fogunk öntözött gazdálkodást folytatni. Még ezévben megkezdjük a nagyiváni víztároló építését, amelyben annyi vizet lehet tárolni, amennyi további 40.000 kát. holdnyi terület öntözését teszi lehetővé. Minden kát. hold öntözött terület, amennyiben rizs- és gyapottermesztésre használjuk, 4—5-szörös hozamot ad. Eszerint az a 80.000 kát. hold öntözött terület, amellyel Szolnok megye a jövő évben rendelkezni fog, mintegy 350—400 ezer kát. holdnyi közönséges szántó- területnek felel meg. Államunk tehát minden lehetőséget megad ahhoz, hogy a megye mezőgazdasága soha nem képzelt virágzást érjen el." Az elmúlt gazdasági évben már értünk el az öntözéses termelésben kiemelkedő eredményeket. A kunhegyesi kísérleti telepen 70 mázsa tengeri, 180 mázsa burgonya és 60 mázsa széna termett. A kisújszállási kísérleti telepen szikes talajban 35 mázsa tengeri, a cibakliázi Vörös Csillag tsz kertészeteben 45 mázsa zöldbab termést takarítottak be. A csataszögi Szebb Elet tsz kertészetében 245 mázsa uborka, a kőteleki Petőfi tsz-beu pedig 55 mázsa lóhere termést értek el. Öcsödön a Szabadság tsz 10 holdas öntözéses tengeriföldjén 35 mázsa volt a holdankénti átlagtermés. Ezzel szemben a nem öntözött területről csak 4—5 mázsa tengerit takarítottak be holdanként és a megyében sok helyen jóformán semmi sem termett. Megyénket keresztülszeli a Tisza és a Zagyva, a határán folyik a Hortobágy, Berettyó és a Hármas-Körös, így igon nagy természeti lehetőségek vannak az öntözőhálózat kiszélesítésére. Termelőszövetkezeteink azonban sok helyen nem használják ki a helyi lehetőségeket. Megyénk területén az öntözéses terület nagyrészén, mintegy 10 ezer holdon rizst termelnek tsz-eink. Az időben való beérés igen fontos feltétele az időben való vetés és árasztás. Éppen ezért súlyos hiba. hogy megyénk számos termelőszövetkezetében nem kezelik fokozott gonddal a rizstáblák kezelését. Hagyják, hogy a föld megcserepesedjen, kiszáradjon. Legnagyobb a hiányosság ezen a téren a karcagi Uj Elet tsz-ben, ahol közel 20 holdnyi terület van megcserepésedett, kiszáradt állapotban. Nem különb a helyzet a kunhegyesi Vörös Csillag tsz-ben sem. Nem biztosítják időben a vízutánpótlást. A szárazon hagyott rizs te- nyúszideje pedig kitolódik és a késő őszi esős időszakra marad a betakarítás. Feladat ezen a téren; hogy rizstermelő szövetkezeteink a víz utánpótlást a rizsfejlődésnek mogfelele- lően idejében végezzék el. Jó munkájukkal példát mutatnak a kisújszállási Ságvári és Ady, a rá- kócziújfalui Uj Elet, a karcagi Szabad Ifjúság és Április 4. tsz-ek tagjai, ahol időben pótolják az elfolyó és elpárolgó vizet. Ezáltal megakadd lyozzá k a cserepesedést és ' kiszáradást A hibát elkövető tsz-ek vezetői javítsanak eddigi hanyag munkájukon. Az öntözőváHalatok agronómü- sai és gépkezelői, a Magtermelö Vállalat rizsfelügyelői adjanak nagyobb segítséget ehhez. A járás mezőgazda- sági osztályok öntözés előadói pedig fokozottabb ellenőrzéssel biztosítsák a munkák szakszerű, időben való elvégzését. Tegyék ezzel is lehetővé az időben való beérést és a minél magasabb terméseredményeik elérését. Pege János, • Megyei Tanács öntözési előadó, Szolnok. A szolnoki sebészeti pavilon-építkezésen Máté elvtárssal találkozunk elő. szőr. Valamit mormol magában, de nem értjük. A köszöntésünkre néz fel és szinte örül, hogy valakinek elmondhatja, mi nem tetszik. — Itt hagyták széjjel a kapcsokat. Pedig sokszor jó lenne, ha egyrakáson volna. — Ki hagyta itt? — Azt később is megtudom, de az összeszedéssel nem lehet várni, mert ha törmelék kerül rá, akkor már vége. Később Szabó elvtárssal találkozunk: hogyan megy a munka? A választási- békeverseny véget ért. Mit fognak ezután csinálni? Szabó elvtárs mosolyogva támaszkodik a lapátnyélre. Nem is, régen dolgozik építőiparban, mégis mint régi ipari dolgozó beszél. — Nem szezonmunkások vagyunk mi. elvtárs. Ha versenyben vagyunk, akkor azt nem hagyjuk abba. Különben nézzék meg a zászlónkat. „A havi munkaversenyben legjobb eredményt elért munkahely.-' Ezek vagyunk mi! VÁLASZTÁS UTÁN Szavaiból érezni azt az erőt, amivel az egész brigád dolgozik. Mindnyájan fiatalok. Ketten most szavaztak először és munkájukkal erősítik választásukat. A liordósarogja féltéglával van megrakva. Elől a brigádvezető — Tóth Margit — elvtársnő fogja. Már mosolyog, amikor megszólítjuk. — Most többet tudok mondani a brigádról, mint a múltkor. 116 százalék volt a múlt dekád. — Ilyen szép javulás. — Tudja, azért nem volt eleinte jó. mert volt közöttünk egy szaktársnő, aki vonattal járt és kényelmesen sétálgatva jött a munkahelyére. Emiatt volt a veszekedés. >-—- Pedig amelyik brigádban nincs megértés, ott baj van — szólal meg Lipták elvtársnő is. — Hányán vannak most a brigádban? — Öten. Megfogja a hordósarogját és pár lé- pésró'l még visszaszól.---------í---— Nem i* viszik el könnyen tőlünk a zászlót. / Gálfi szaktárs kicsit aggodalmasan szól, amikor tovább indulunk. — Nem nagy építkezés úgyan, de eredményt csak úgy tudunk elérni, ha biztosítják az anyagot. Dolgozóinkra nem lehet panasz. A munkafegyelem te. rén is sok javulás van. — De annál rosszabb nincs, mint amikor nem tudom, holnap mi lesz. — Az anyag miatt? — Hát persze. Betonozunk. Elfogyott a cement és vagy jön, vagy nem. — Most meg egy kicsit a szívükre vették a múltkori újságcikket is, amit az anyagtakarékosságról írtunk, az Anyagellátó Vállalatról. Dolgozóink leszavaztak tettekkel is. Az ő akaratukat teljesíteni kötelességünk. Oktatni, segíteni, anyaggal ellátni nemcsak kötelesség; hanem szép feladat is. így valósíthatjuk meg a népfront programmját: béke, munka, jólét, felemelkedést. — G ábos — Hogyan vélekedik a bírálatról öveges iázseí, a szolnoki Építő íriszt igazgatóba Az előzmények lapunk egyik februári számához fűződnek, melyben „A 62-es tröszt visszavonta a kifizetett műszaki prémiumokat“ címmel lóvéiét közöltünk. Oláh Lászlónak, a jászberényi építővállalat diszpécserének Írását. A levél írója azt „merészelte“ nyilvánosságra hozni, hogy az elmúlt év munkái után járó prémiumokat a hónap elején kifizették a műszakiaknak, azután a tröszt rendelkezésére a következő fizetéskor egyösszegűén levonták tőlük a felvett összeget, így voltak olyan sok családos műszaki dolgozók is, akik 2—300 forinttal mentek haza fizetéskor. A levél írója, Oláh László a tényeket elemezve, egy-két nem éppen dicsérő kitételt is alkalmazott a 62-es tröszt vezetőire. Hogy Oláh László valóban megtörtént tényeket közölt levelében, arra tanú a jászberényi vállalat minden műszaki dolgozója, aki annak idején saját bőrén is tapasztalta, milyen komoly anyagi problémát okozott saját maga és családja számára a nemszá- mított levonás. Bizonyítja azt is, hogy azóta fokozatosan fizetik újra vissza a prémiumokat. A hiba nem is itt van, hanem a vélemény-nyilvánításban, amit meg mert kockáztatni egy egyszerű műszaki dolgozó is a tröszt vezetői iránt a sajtó nagy nyilvánossága előtt. A próbatétel nem maradt el. Üveges József vette kezébe az ügyet s úgy kezdte, hogy magához rendelte Oláh Lászlót. Záros határidőt tűzött ki neki arra, hogy saját írásával helyreigazító cikket közöljön, amelyben visszavonja „rágalmait“, magyarul bocsánatot kér az első indulatbői fakadt szóért. Oláh, aki érezte igazát, nem volt hajlandó erre. A határidő letelte után Üveges igazgató újból magához rendelte Jászberényből. Hosszas tárgyalás után saját kezébe adta a végzést: „Az a korrigáló cikk még nem jelent meg, amire kötelezettséget vállalt a szaktárs és ezért a tröszt vezetősége 100 forint pénzbírsággal sújtja“ —- ez volt a határozat lényege. A hivatalos írás befejező része igyekszik olyan látszatot kelteni, mintha Üveges igazgató nem volna ludas a bírálat elfojtásában, hanem olyan vezető, aki tanul a bírálatból és elősegíti azt, hogy az egyszerű emberek is meg merjék keresni igazságukat. Az erre utaló, nem éppen precízen fogalmazott mondatok így hangzanak: „Helyes és pártszerű tevékenységet végez, ha valaki felettes szer-— vét bírálja és kritikát gyakorol. Remélem, ha legközelebb ilyen irányú cikk megírásához fog, először meggyőződik a szöveg helyességéről. Ha kritikáról van sző, ez nemcsak joga, hanem kötelessége is, mert a tröszt is így fogja tudni a hibáját felszámolni.“ Vigasztalásnak szépek ezek a Bírálatról kinyilatkoztatott frázisok. Üveges József igazgatóval szemben a tények bizonyítják, hogy elnyomja az alulról jövő bírálatot. Bényei Lajos az „Élelmiszeripar kiváló dolgozójaiC társ. — Munkatársaim segítsége nélkül Bényei Lajos, a Szolnoki Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat dolgozója ló munkája elismeréseképpen az „Élelmiszeripar kiváló dolgozója" kitüntetést kapta az élelmiszeripari minisztériumtól. — Büszke örömmel fogadtam ezt a kitüntetést — mondotta Bényei Lajos — márcsak azért is, mert az első dolgozó vagyok a megyében, aki ebben a kitün. tetésben részesült. Bényei Lajos a múltban hentes- és mészárossegédként dolgozott az ország különböző részein, mikor hol kapott munkát. Külföldön is járt. Prágában tanulta a szakmának sok olyan módszerét amit most sikerrel alkalmaz, és sikerre, alkalmazott a múltban is, akkor azonban nem becsülték jó munkájáért. — Eddigi eredményeim nem egyedü' az én érdemem — mondotta Bényei elvnem tudtam volna jó munkát végezniI.egdöntöbb mértékben pedig jó munkámhoz az nyújtott segítséget, hogy válj [aktunknak önálló pártalapszervezete van. A párt vezetésével öntudatosabb, biztosabb lett a munkánk. Nagy terveink vannak. Szeretnénk üzemünket gépesíteni, hogy kímélve az emberi erőt, időt és költséget takarítsunk meg, ugyanakkor pedig mindig jobb és jobb minőségű húsáruval láthassuk el a dolgozókat. Bényei Lajos tapasztalatait, munkamódszerét nem rejti véka alá. Átadja dolgozótársainak. Elhatározta, hogyszov, jet élelmiszeripari szakkönyvek tanulmányozásával fejleszti tudását, s a szovjet módszerek megismertetésére tanfolyamot szervez dolgozótársai körében. 160 ezer forintot költenek a jászberényi kultúrotthon felszerelésére A Horthy-rendszer gyászos 25 esztendejében nemcsak az éhezéstől halálra N sárgult szegényparasztok, munka nélkül ődöngő munkások városa volt Jászberény, hanem a legsötétebb tudatlanság egyik alföldi főfészke is — Ha jól belegondolok, nehéz is felmérni azt a hatalmas fejlődést, amelyet az ötéves terv kulturális téren hozott — mondja Szűcs Béláné, a jászberényi városi tanács népmih'elési előadója. ILI ogy egyebet ne mondjak, a felszabadulás előtt egy esztendő alatt ■f 4 legfeljebb 30—40 ismeretterjesztő előadást rendeztek a városban, ebben az esztendőben viszont akadt olyan hónapunk, amikor 140 fölé emelkedett az előadások száma, az egész évi teljesítmény pedig közel jár majd az ezer előadáshoz. A régi iskolánkívüli népművelés a lakosság 2—3 százalékához jutott el, ma viszont megközelítjük a 65 százalékot, de meg kell jegyeznem, hogy szinte napról napra előbbre megyünk. Több mint tízszeresre növekedett munkánkat a kormányzat vetítőgépekkel, diafilmekkel, szemléltető képekkel támogatja. Az előadói munkaközösség igen jól működik, így aztán bizonyosra veszem, hogy a jászberényi népművelési munka még csak ezután fog igazán felvirágozni, bár eddigi munkánkért is elismerést kaptunk. Így pl. kezdeményező elgondolásainkat a népművelési folyóiratok és a rádió népművelési híradója állandóan ismerteti. A népművelés: minisztérium széles körben végzett munkákat olyan városok elé állítja példaképül, mint pl. Makó és Sátoraljaújhely. _ D égi álmunk teljesült, amikor a megyei tanács népművelési osztályán -í'- közölték velünk, hogy hamarosan pompás kulturotthonhoz jutunki melynek felszerelésére kormányzatunk nem kevesebb, mint 160.000 forintot fordít. Meg kell mondanom, hogy ilyen hatalmas összeg legmerésszebb álmainkban sem szerepelt. Térvünk szerint a kultúrotthon a tudás és művelődés igazi központja lesz. Munkánkban eddig hiányoztak a jól és állandóan működő miivé- szeti csoportok. Az új kulturotthonban énekkar, zenekar, népi tánccsoport és színjátszócsoport működik majd, hogy kulturális munkánkat színessé, érdekessé tegye. — A népművelés munkásait bőkezűen támogatta a nagy terv, s a népfrontra adott szavazatunkkal még szebb, még ragyogóbb jövőnket készítjük elő ezen a térén is" — hangoztatta Szűcs Béláné, a jászberényi népművelés kiváló vezetője. BOGNÁR GYULA.------------- v I A Z EOYEKII építkezésen újra azokkal a régi arcokkal találkozunk, akikkel a télen. Akkor esőben, sárban. kemény hidegben alapozták az épületeket. Ma már a téli fekete erdő helyett virágba borult fák közül emelkednek ki a létesítmények. Büszkén néznek dolgozóink időnként a kezük munkája nyomán született hatalmas épülettömbökre. Az egyeki építkezésen nem változnak az emberek. A brigádok szervezetten dolgoznak s jól haladnak a munkával.A május 17-e tiszteletére tett ígéreteket 104.7 százalékban váltották valóra. Azóta is lendületesen folyik a verseny. Az operatív tervben májusra előirányzott 207.000 forintból ezideig több, mint 19G.000 forintot teljesítettek. Az építkezés átlagteljesítménye 148 százalékra emelkedett. — Igazolatlan hiányzó nincs, baleset sem fordult még elő. Az utolsó 10 napban dicséretet ér- demel kiváló munkájáért Ungvári József állványozó brigádja. 193 százalékos teljesítményt értek el. Tóth! András segédmunkás brigádja 163, Jáger Kálmán kömüvesbrigádja 144, Nyíri Erzsébet segédmunkásbrigádja 130 százalékot ért el. A többi brigád teljesítménye is 115—120 százalék között mozog. AZ EPITKKiaJSSBN | ez a eredmény azért születhetett megj mert az építésvezető biztosítja a versenyző brigádoknak a munka feltételeit. Jő munkát végez Szilágyi elvtárs épitésvezető is. A nagyháti építkezés dolgozói i3 példát vehetnének az egyeki építőmunkások derék helytállásáról. A verseny további szakaszában pótolják a lemaradást, ne tűrjék, hogy hanyagságuk miatt a vállalat is szégyenkezzen. Mándoki László, levelező. Tovább folyik a verseny a karcagi építővállalat egyeki munkahelyén
