Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)

1953-05-10 / 109. szám

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1..J múlás 10. Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter átadta rendeltetésének a Túrkeve—Kuncsorba közötti gazdasági kisvasutat Május 9-én, szombaton dél' Után adta át rendeltetésének — Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter a Turkeve—Kisújszál­lás közötti gazdasági kisvasút Turkeve — Kuncsorba közötti szakaszát. A gazdasági kisvasút első szakasza, a Kisújszállás— Kuncsorba közötti rész 1948-ban épült meg. ezt a szakaszt 1950- ben korszerűsítették A Turkeve 1—Kuncsorba közötti vonal épí­tése 1952 március l'én kezdődött és építésénél már a legnagyobb követelményeknek — megfelelő szempontokat vették figyelembe. Az íj kisvasút egész hossza Kis- újszállástól Turkcvélg mintegy 28 km. Kuncsorba után Turkeve felé haladva azonban egy 4 kin-es beága- zást Is építettek, amely a Vörös Csillag termelőszövetkezet üzem­egységei tehenészeiét köti össze a gazdasági vasút fővonalával. Az új kié vas út ismét nagy lépés Turkeve. az első termelőszövetkezeti város fejlő­désében. — Eezentúl még gyor­sabban szállíthatják a turke veiek terményeiket a nagyváro sokba és az ipari központo! még gyorsabban tudják a túr keveieket ellátni közsziiksóglet cikkekkel. Ezen a kisvasúti vo nalon, amely összeköti a tsz várost a kisúj­szállási Budapest—Debrecen nagy- vasúttal, egyébként személyforga­lom is lesz. A két városból a ter­melőszövetkezetek dolgozóit a kis­vasút korszerű személyszállító ko­csijai viszik ki a termelőszövetke­zet földjeire, amelyeket az új vo­nal esaknem teljes egészében érint. Turkevéní a kisvasút végállo­másánál a vasúti állomáson többezres tömeg gyűlt össze az átadás napján rendezett ünnep­ségre. Elsőnek Vad Andrási a tur- kevei városi pártbizottság tit" kára szólalt fel. Bevezető sza­vaiban visszaemlékezett a fel- szabadulás előtti választásokra Elmondotta, hosry a Horthy- rendszer képviselőjelöltjei is ál­Rákosi Mátyás elvtárs és Dobi István elvtárs beszél n budapesti választási nagygyűlésen A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Függetlenségi Népfront május 10-én, vasárnap délelőtt 10 árai kezdettel Budapesten, a Kossuth Lajos-téren választási nagygyűlést rendez. A nagygyűlésen Rákosi Mátyás .elvtárs; a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; a Ma­gyar Dolgozók Pártja főtitkára mond beszédet. Felszólal Dobi István elv­társ, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. Rákosi Mátyás elvtárs beszédét a Magyar Rádió május 10-én, vasár­nap este 8 órakor a Kossuth-adőn közvetíti. A beszéd közvetítését a Magyar Rádió 11-én, hétfőn este nyolc órakor a Kossut-adón meg­ismétli. (MTI). A jászberényi Jász-Múzeum kiállítása A jászbernyi dolgozók tevékeny részesed annak a hatalmas átalaku­lásnak, amely a város életében a -felszabadulás óta bekövetkezett. Mégis megtörténik, hogy a dolgozók csak az egymásután következő válto­zásokat látják, a fejlődés egészét nem tudják kellőképpen áttekinteni. Ezért tűzte ki a Jász-Múzeum célul, hogy kiállítást Tendez az új Jász­berényről, ♦ A kiállítás — egy külön erre az alkalomra szervezett munkaközösség közreműködésével — május 1-re ké­szült el. Egy egész terem falait be­töltő 16 tablón, fényképeken; rajzo­kon, grafikonokon, mintadarabokon, modelleken a múzeumlátogató dolgozö nemcsak azzal ismerkedik meg, mi­lyen átalakuláson ment keresztül tár­sadalmunk, mezőgazdaságunk; ipari életünk, közigazgatásunk, milyen ha­talmasat fejlődtek kulturális és nép­jóléti intézményeink, hanem ezekkel párhuzamosan megismerkedik azzal a sivár elmaradottsággal is, amely a régi Jászberényt jellemezte. A tablók elmondják, miként sza­badította fel a Szovjet Hadsereg, s eredeti ujságlap példányok tanúskod­nak arról, mit hazudott ugyanakkor Hitlerék hadijelentése. A tablók ösz- szchasonlítják a régi parasztváros képét a most kialakuló ipari városé­val. Emlékezetünkbe idézik a Tégi nyomorúságos munkabéreket, s ezek­kel szembeállítják a termelőszövet­kezeti .tagok jövedelmét. * A‘ várost a múltban kulákok vezet­tek. Ma a város vezetése a dolgozók kezében van. A Nagyatádi-féle „föld­reform“ 32 hold földet juttatott négy embernek, akik közül egy sem volt dolgozó A népi demokrácia 3440 hold földet osztott ki 1050 parasztcsalád­nak. Egy eredeti ujságlapon olvashatjuk a kisiparosok egykori panaszszavát: ;,Választhatunk az öngyilkosság és az éhhalál között.“ Ugyanakkor be­mutatja a kiállítás a kisipari ter­melőszövetkezetek hatalmas fejlődé­sét. Egy régi újságból megtudhatjuk, hogy a választás Jászberényben ré- gento csak puszta formaság volt, fél­évszázadon keresztül mindig Apponyi „gróf“ képviselte a várost. Árverési hirdetményeket láthatunk a kiállítás anyagában; amelyek a pa­rasztság elnyomorodúsát, földjeiknek a kulákok, bankok kezére jutását mutatják. Másik oldalon a termelő­szövetkezeti mozgalom, a nagyüzemi gazdálkodás fejlődését állítja ezzel szembe a kiállítás, melyen ezeken túl helyet kapott a járási könyvtár, a já­rás kultúrintézményeinek anyaga is. Bemutatja a kiállítás az egészségügy és a csecsemő- és anyavédelem fej­lődését is. Egy szekrényben ott ta­lálhatjuk államunk minden csecsemő­nek juttatott nagyszerű ajándékát, a 400 forint értékű babakelengyét. Pompás fényképfelvételek és ké­szítmények adnak hírt a város nagy büszkeségéről, az ötéves ferv síkotta Aprítóg'pgyárról. A kiállítás látogatói előtt kitárul­nak azok a hatalmas eredmények, amelyeket a felszabadulás óta Jász­berényben elértünk. Lehetővé válik számukra, hogy a látottakat mások­nak is elmondva, felhasználják az agitációs munkában a választások si­kerét. A kiállítás sok adattal, érvvel fegyverzi fel a népnevelőket, s érde­mes minden dolgozónak megtekinteni. latidúan ígérgették a választá­sok előtt ezt a most megépült kisvasútat. Ez az ígérgetés azonban mindig csak az maradt és csak most, a felszabadulás után a nép kormánya képvise- tői kerítettek módot arra, hogy az ígéretet, valóra is váltsák. Ezután Bebrits Lajos közleke­désügyi miniszter emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a kisvasútak intézménye az elmúlt rendszerben is fennállt, de akkor a földesurak érdekeit, az ő termékeik gyorsabb elszállítását szolgálta csak. A közlekedésügyi miniszter ezután országunk közlekedésé' nek fejlődésével foglalkozott, majd befejezésül megemlékezett május 9-éről', amely nemcsak a kisvasút átadásának szempont­jából nagyjelentőségű a turke- veiek számára. 8 évvel ezelőtt őzen a napon jelen­tette be a moszkvai rádió Sztálin elvtárs naffyjelcntőségü nyilatko­zatát arról, hogy a fasisztákat saját barlangjukban teljesen összezúzták. Ezután a közlekedésügyi mi­niszter köszönetét mondott a vasútépítő vállalat dolgozóinak, tervezőinek, mérnökeinek lelkes, odaadó munkájukért, — azért, hogy a kisvasút egyes szaka­szait átlagosan 6—6 nappal 0 határidő előtt készítették el- — Majd véigül meleg köszönetét mondott a termelőszövetkezeti város lakosainak, akik a vasút­építésnél kivették részüket a több mint 54 ezer köbméter föld kiemelési munkáiból, a vasút gyorsabb felépüléséből- A közlekedésügyi miniszter után Lovas Lajos, a turkevei Vörös Csillag termelőszövetkezet Kos- suth díjas elnöke köszönte meg pártunknak, államunknak azt a sok segítséget, közöttük a kis­vasútat, amelyben a felszabadu­lás óta részesültek, majd Juhász Imréné, a szolnokmegyei tanács elnöke átvette Bebrits Lajostól a kisvasútat Levelezőink a választásokról Készülünk május 17-re A tiszafüredi Mezőgazdasági KTSZ első negyedévi tervét csak 57 száza, lókra teljesítette. Ez leginkább abból adódott, hogy a vezetőség — élén Csiz­madia Gábor elnökkel, — elhanyagol, ták az anyagszükséglet biztosítását. — feketéztek. A dolgozók leváltották a súlyos hibákat elkövető elnököt, s he­lyette Varga József elvtársat válasz, tot ták. Csizmadia Gábort és társait kizárták a tagok soraiból. Az április 20-án megtartott termelési értekezleten Varga elvtárs kezdemé. nyezésére lelkes felajánlásokat tettek a KTSZ tagjai. Vállalták, hogy május 17_e tiszteletére pótolják első negyed­évi elmaradásukat. Ezt Tóth István kőműves.brigádja 130. Lőrinc Sámuel festő-brigádja 125, az asztalos.részileg pedig 135 százalékos eredményével se. gíti elő. (Tóth Ferenc, Szolnok, KISZÖV). Megismertem az igazi boldogságot Ha visszagondolok a régi időkre, csak nyomorra és szenvedésre emlékszem. Apám gyermekkorától kezdve cseléd volt. Állandóan vándoroltunk egyik fa­luból a másikba — keresve a jobb meg­élhetést, — de hiába. Igazságtalanságot találtunk mindenütt. Gyermekkorom igen szomorú volt. Játékra nem is gondolhattam. Iskola és napszám — ez a két szó korán ismere­tessé vált előttem, mert az ispán urak csak annak a sorsát „viselték szívükön", aki tetszett nekik. Ma elmondhatom: megismertem az igazi boldogságot. Két éve a tejüzemben dolgozom, s fizetésemből bőségesen jut mindenre. Kisfiam miatt se nyugtalan­kodom. Amíg • dolgozok, biztos kezek gondozzák a napköziotthonban. Férjem néphadseregünk tisztje. Nagyon büszke vagyok rá, mert ezt is — mint minden jót, ami életünket szépíti — népi demo­kratikus államunknak köszönhetem, ígérem, hogy ezentúl még jobban dol­gozok, s hálám jeléül a népfrontra sza­vazok május 17-én. (Kalmár Péterné, Jászkisér.) ISO ötös feleletünk tesz Rohamosan közeledik a választás napja. Arról számolok be levelemben, hogyan készül erre a kisújszállási Kos­suth I _úti Ságvári zászlós leánycsapat. Az április 24-i csapatgárdaértekezleten ügyes javaslatokat fogadtunk el. Többek között azt, hogy ötös felajánlásokat te­szünk, kultúrműsorral készülünk, a vá- lesztás előestéjén feldíszítjük képviselő- jelöltünk házát, köszöntőbrigádunk üd­vözli a beadást teljesítő dolgozó parasz­tokat, s ünnepélyessé tesszük városun­kat. A II. raj tagjai 150 ötös feleletet vállaltak. (Bányai Irén, úttörő-levelező, Kisújszállás.) Édesanyám a beadást teljesítette A választás sikeréhez netkünk úttö­rőknek is hozzá kell járulnunk. Hogy hogyant A mi iskolánkban pl. a VI. Vll. és VIII. osztály együtt tanul. — Verseny alakult ki a 3 évszak tanulói között: melyikük szerez több ötöst május 17-ig. Megalakítottuk a plakát­védő brigádot, e elhatároztuk, hogy köszöntjük a munkában élenjáró dol­gozókat. Büszkén írhatom: ezek közó tartozik édesapám is, aki nyolc kát. hold földjén gazdálkodik. Egy talp. alatnyit sem hagyna parlagon, s be­adását. mindig^ időben teljesíti, sőt túl is teljesíti. Népköztársaságunk az el. múlt gazdasági évben dicsérő oklevél­lel tüntette ki. Az idén sem vall szé_ gyent. egészévi tojásbeadási kötelezett" sógének eleget tett, d© évvégéig van idő a túlteljesítésre iß. (Varró László úttörő, Törökmiklós—Surján.) Há om nyertes megyénkben a S.abad Föld és a MOKÉP kritika-pálvázatán A Szabad Föld szerkesztősége és a MOKÉP kritika pályázatot hirdetett a »Vihar« című színes magyar filmmel kapcsolatosan. A pályázat értékelése a közelmúltban történt meg. Megyénk, hői is több dolgozó eredményesen pá­lyázott. Bihari Gábor mezőtúri termelősző. vetkezeti tag néprádiót, lfj Szűcs Gyula kenderes! gimnáziumi tanuló és Ban István, a mezútúri Uj Élet tsz tagja könyvjutalmat nyertek. TEGYÜK MÉRLEGRE .VÁLASZTÁSOK" AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ÉS A KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN A kapitalista államokban dühöng a nemzetiségi és faji elnyomás. 1948-ban az Egyesült Államokban a 7.5 millió néger közül csak 100.000 választhatott. IAMSLAV HASIK: HITTANÓRÁN Jaroslar Hasek, a nagy cseh. szlovák szatirikus író századunk szülötte. E rövid elbeszélése azt mondja el, hogyan oktatták a »kegyes atyák« a hittant a gyér. inekek számára Ezt a módszert felszabadulás előli hazánkban is szívesen alkalmazták az úr jám. bor szolgái. A koroupovi gyerekek csak annyit ^ ^ tudtak hittanból, hogy a kegyel­mes isten végtelen jóságában megterem­tette a nádat, s amikor ezzel megvolt, megteremtette Horácsek atyát, a hitokta­tót is. Ez a kettő ugyanis szorosan egy­máshoz tartozott. Azután megtanította az isten arra is az embereket, hogyan kell a nádból nádpálcát készíteni. Horácsek atyát pedig megtanította ezeknek a nád­pálcáknak szokatlan jártassággal való kezelésére. Rendszerint azzal kezdődött, hogy Ho­rácsek káplán belépett az osztályba, szó. morúan végignézett tanítványai megren­dült arcán s így kezdte óráját. — Vanyicsek. te mafla kölyök, úgy érzem, nem tudod visszafelé elsorolni a hét főbűnt. Horácsek hitoktató ugyanis valóságos rejtvényekké varázsolta kérdéseit: a gye­rekeknek visszafelé kellett elmondani a tízparancsolatot, vagy ezt a kérdést kap­ták: — Ludvik, te csirkefogó, mondd meg gyorsan, melyik parancsolat az: alulról a harmadik, fölötte: ne lopj! Vallási matematika volt ez s rendsze­resen veréssel végződött. így történt mindig, akár Vanyicsek, Ludvik, Buchar vagy más volt a soros, végül szomorúan mászott ki a pádból s csoszogva óvakodott a katedra elé. Meg­tört az isten végeién jóságába vetett hi­tük s meg voltak győződve, hogy a val­lás alapfogalmai nem a katekizmusban vannak, hanem a nadrág azon részén, melyen ülni szoktak. Egyszerű volt az egész: az atya térdére hajolva a többiek felé dugták 'hátsórészüket s azután tűrték az atya gyakorlott kezében vidáman su­hogó nádpálca csípős csapásait. A jelenet napról napra egyformán minden változatosság nélkül játszódott le. Páter Horácsek kenetteljes mosollyal hajtotta egyiket a másik után a térdére s áhítatosan figyelmeztette mindegyiket szent kötelességére: köszönjétek meg az islervek, hogy itt verlek benneteket! rgy napon azután a szomszédos Közi ■E* * Dvorból azt a javaslatot hozta Veprek, hogy fokhagymával kell a nád­pálcát bekenni. Állítólag nemcsak az ütés fáj úgy kevésbbé, hanem a nád­pálca is megreped tőle, Végső kétségbeesésük hihetetlenül op­timista gondolatai voltak ezek s olyan mélyen hittek a fokhagymában, hogy Kratochwil, amikor bekenték a nád­pálcát, elsírta magát örömében. A korou­povi iskola kétségbeesett reménysége volt ez s mi a teljesületlen reményekről szóló szomorú fejezetnek nevezhetjük. A páter, ha nem is egészen érthetően, de határo. Zoltán érezhetően magyarázta ezt meg nekik a nadrágukon. Aztán kerek elő­adásban magyarázta meg nekik, hogy az, amit a nádpálcával elkövettek, csalás volt, természetesen nevetséges csalás, mint ahogy erről meggyőződhettek. A büntetés teljesen igazságos, hiszen istent akarták becsapni. Élénk színekkel festette le, milyen káros következményekkel jár­hat az egész életükre, sőt túlvilág! bün- hődésükre is. Hiszen ez. az első fok az erkölcsi romláshoz és az elkárhozáshoz. Örök üdvösségébe merné lefogadni, hogy a fokhagymát is úgy lopták s éppen ezért újból elveri őket. Nem kétséges, hogy mindannyian az akasztóján fogják végezni, kivéve természetesen Venouse- ket, az igazgató fiát és Zdeneket. Ezeket sohasem verte meg: Zdenek apja az is­kolatanács tagja volt. Így leltek a napok s a koroupovi fiúk úgy érezték, sohasem változhat ez meg. De a sánta Melhba új irányt adott az egész vallási kérdésnek. A halastó mel­lett tartott előadásban fejtette ki egyszer a papir jelentőségét. Előzőleg otthon kí­sérletet végzett: papírral tömte ki a nadrágját s azután eltörte a tejesbögrét. Apja a nadrágszíjjal verte el, de Mel- buba csak feleolyan fájdalmat érzett, mint rendes körülmények között. Elkezd­ték tehát megbecsülni a papírt, mint a tibeti lámapapok, akik minden papírda­rabkát összeszednek, hogy megóvják az enyészettől. Ebben az esetben ugyan a papírnak kellett őket megóvni. Miszterka. a szatócs fia nagyban szállította a védő­eszközt s a kegyes páter úgy látta, hogy az uóbbi időben kevésbbé jelentkeznek a fájdalom jelei ezeknek a csibészeknek az arcán. Elgondolkozott ezen s arra a megálla­pításra jutott, hogy a csibészek bőre nyilván nagyon megvastagodott már s így s hittanórák céljaira jobb nádpálcát kell beszereznie, hiszen a kegyelmes úristen végtelen előrelátásában erősebbre és vas. la"-b'-a is növeli a nádvesszőt. A A ísnap tehát sorban a dobogó elé ■* v állította a büntetésre várakozó­kat, jobb kezét reverendájába dugva, megnyilatkozott előttük imigyen: Csirekofgó banda! Látom, nagyon . megszoktatok már a vékony nádpálcát így szégyentelen módon csökkenteni me­ritek az úristen által rátok mért biinte test . . . Aztán Miszterkához jorauit: — Eredj haza, gazember, tisztelletem a papát s kéretem, válasszon ki nekem egy jó vastag nádpálcát... Itt a pénz! Közben megfigyelte, hogy a bűnösök arcán valami sötét árnyék suhan keresz­tül s ajkát kéjesen összeharapva, megál­lapította, hogy a verés ilyen elhalasz­tása újabb boldog, kellemes érzést kelt benne. Miszterka apja valóban tökéletes nád­pálcát választott ki, mely vastagságával kiegyenlítette a papírréteg védőképessé­gét. így tehát tökéletesítésre szorult a találmány s egy délután kimondta Mel- huba a technikai fejlődés új fokát jelentő szót: — Kartonpapir! Ettől kezdve nagy dobogással járt min­den hittapóra s a páter egyre gyakrabban sóhajtozott: — Uram isten, de vastag bőrük van! O parancsot adott Miszterkának, *0 menjen, vegyen még vastagabb nádpálcát. A legvastagabb volt ez, mely valaha Koroupovba érkezeit. Csapásai alatt repedt és morzsolódott a karton is. ■— Most már semmi sem segít raj­tunk — sóhajtozott Melhuba a halastó­nál. A következő hittanórán szomorú sze­mekkel,. letörten meredt maga elé az egész osztály. Tudták, hogy minden küz­delem hiábavaló . .. csak Veprek mo­solygott csendesen. A félelemtől még bizonytalanabbul válaszoltak a kérdé­sekre, hogy mikor mutatkozott meg elő­ször az úr isteni jóságában az emberek előtt. S aztán ... tizenöten álltak a ka­tedra előtt, Veprekkel együtt. Tíz már megkapa a maga verését s bömbölésük betöltötte az osztályt, sőt az egész isko­lát, ami kétségtelenül kellemes hatást gyakorolt a szentéletű, gyermekszerető páterra. amikor Veprekre került a sor. Térdére hajtotta, a vastag nádpálca nagyott suhogott és bumm! Olyan zen­gés támodt, mintha valaki teljes erővel ütött volna egy cintányérba, vagy bottal vágott volna egy nagy tam-tamra. Az atya eleresztette a mosolyogó Veprekel és jelordított: — Le a nadrágot! • - 4'- Veprek arcáról eltűnt a mosoly, leen­gedte a nadrágját s egy bádogtáblát nyújtott ál. a pátentek, melyet tegnap hozott el altemplomból. S a páter megrendültén olvasta rajta: — Adakozzatok az Űr temploma ja­vára! ~ Az 1948. évi választásokon Georgia állam Taylor kerületében egyetlen néger szavazott, M. Snap, a második világhá­ború veteránja. Néhány nap múlva meg­gyilkolta a Ku-Klux-Klan ... Svácjban, Egyiptomban és Mexikóban mindmáig sem választhatnak és választ­hatók a nők. Az Egyesült Államokban és sok máj kapitalista országban nem szavazhat az, aki nem fizette ki adóját, vagy „közjóié, konyságból él", vagyis munkanélküli. Az Egyesült Államok hét déli államá­ban (ahol a legtöbb néger lakik) köte­lező a választási adó (az ú. n. „pool- tax') fizetése. Ezen a címen 1948‘bait 4 millió négert töröltek a választói név. sorból. Az Egyesült Államok tizenhat orszá­gában (leginkább a déli államokban) megkülönböztetéseket tesznek a művelt­ségi színvonal alapjan. Minden válasz­tótól meg lehet követelni, hogy iga­zolja az angol irodalmi nyelv tudását szóban és írásban; meg lehet kívánni az amerikai alkotmány ismeretét. Ezzel az indokkal minden „kellemetlen" vá­lasztót ki lehet zárni a választásból. A dolgozók ellen irányul1 a kapitalista államok azon rendelkezése is, hogy csak azok választhatnak, akiknek megvan az illetőségi bizonyítványuk. Az illetőségit viszont csak azok kapják meg, akik bizonyos ideig (hat hónap, 1, 2, sőt 5 évig) egy helyben laknak. Ezek olyan áL iamok, ahol főleg idénymunkásokat fog­lalkoztatnak. Angliában még 1950'ben érvényben volt egy olyan rendelet, amely a kapi. talistáknak két szavazatot biztosított: abban a kerületben, ahol a vagyona volt és abban a kerületben, ahol lakott. Két szavazata volt a magasabb iskolai vég­zettségűeknek is: a lakóhely szerinti választási körzetben és az úgynevezett egyetemi körzetben. A kapitalista országokban bő tere van a választási csalásoknak. A választási körzeteket úgy állapítják meg (mint pl. az utolsó választásoknál Angliában és Franciaországban), hogy minden körzet­ben kiesik bizonyos számú ellenzéki szavazat, amelyek nem elegendőek egy mandátum elnyeréséhez. A másik mód. szer hogy a különböző számú lakossal rendelkező körzetek, amelyeket pl. Franciaországban 150 évvel ezelőtti rend­szer szerint osztanak be, azonos számú képviselőt küldenek. így tehát Francia- országban a kevésbbé lakott mezőgaz. dasági kerületek ugyanannyi képviselőt választanak, mint a többlakosú munkás* , kerületek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents