Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)
1953-05-08 / 107. szám
1903 május h. SZOLNOKMEGVE1 NÉPLAP A A mi képviselőjelöltjeink Lovas Lajos a turkevei Vörös Csillag tsz Kossuth-dijas elnöke — Csak egy pillanatra, Lovas ebtárs. — Lajos, nem érsz rá?! — Elnök ebtárs. hívják a telefonhoz... — Mindenki vele szeretne beszélni. Egyiknek utasítást 'ad, a másiknak tanácsot, a harmadiknak kérését orvosolja. Honnan van ennek az embernek ennyi türelme és nyugalma? Temérdek munka van itt: ez érthető is, mert majdnem 10 ezer hold föld. másfélezer ember gondja-baja nyugszik a vállán. Ő, a Vörös Csillag tsz elnöke, felelős mindenért, ami itt történik. Nyugalma és határozott intézkedései .— ezért szeretik a dolgozók — a felelősségtudatból, az emberek szeretetéből erednek. Négy éve harcol az új, jobb élet felé vezető úton, A kezdetben döcögő út -gyre simább, egyre biztosabb. A 300 holdas 70 taggal rendelkező csoportból többszörös milliomos szövetkezet jejlödött. A küzdelmes munka új embert faragott Lovas Lajosból, olyan embert, akire nyugodtan rábízhatják a dolgozók életük vezetését. A bizalom és szeretet vezette Turkeve dolgozóit április 13-én, amikor képviselőjüknek jelölték. — Már - lassan egy hónapja lesz — mondja Lovas elvtárs —. de még min dig nem tudom elképzelni, nem akarom elhinni, ami ezen a napon velem történt, En, aki olyan szegény családban születtem. hogy még 13 éves koromban sem volt saját cipőm, vagy csizmám, aki életének jó részét a más lábakapcájakér.t éltem le, most a nép képviselőjelöltje vagyok. Ezzel indult meg a beszélgetés közöt tünk és lassan kibontakozott előttem felfelé ívelő élete. Az ő családja is a hárommillió magyar koldus közé tartozott. Naponta 8 éhes gyermek ült az asztalhoz — már aki odafért — egy részük a padkán a kemence mellett, kinek hol jutott hely. Az apa keveset keresett, az anya az apró gyermekektől nem tudott munkát vállalni. Lajos, aki már kijárta a 6 elemit és 12 éves volt, kanásznak szegődött egyik helybeli kulákhoz. Majd később Herczeg Ferenc uradalmában dolgozott mint summás. Amikor már ehhez is protekció kellett, alkalmi munkából tengődött. 1941-ben katona lett, vitték öt is a vágóhidra az ország hóhérjai. Életében az első határkő az, amikor fogságba esett. Ekkor látta meg, hogy más élet is van, hogy van olyan ország, ahol a dolgozók nem nyomorognak, ahol minden becsületes emberre biztos jövő vár. Bár hadifogoly volt, de az az egy év, amit a Szovjetunióban töltött, kitörölhetetlen nyomot hagyott lelkében. Hazakerülése után az elsők között volt, akik 1949-ben termelőszövetkezetet alakítottak. Hamarosan elkerült egy 4 hónapos elnökképző iskolára, utána meg. választották elnöknek. 1930-ben már a Népköztársasági Munkaérdemrenddel tüntették ki a szövetkezet által elért kiváló rizstermésért. 1931-ben újra ellátogathatott, ahogyan ő mondja: az „ígéret földjére" — a Szovjetunióba. Alkalma nyílt, hogy tanulmányozza a kolhozparasztok életét, munkáját. Az itt szerzett gazdag tapasztalatok felhasználásának köszönheti, hogy még ebben az évben Kossuth-díjjal tüntették ki a termelőszövetkezet fejlesztése terén elért eredményes munkásságáért. A tervek nála nem érnek rá beporosodni az asztalitokban. Amit egyszer célul tűztek ki, azt rövid idő alatt meg is valósították. — Május 17-re tett vállalásunkat eddig 83 százalékra teljesítettük — mondja. — Egyelik a cukorrépát, kapálják a bor. sót, a rizsárasztást határidő előtt befejeztük. Az idén sikerült először elérni, hogy a kapásnövényeket egyénenként felosztottuk. Ezt a tagok már a múlt évben is kérték. Kettős célt értünk el vele: bizosítottuk a növényápolást és a családtagokat is bevontuk a munkába. Épülnek a gazdasági épületek, istállók. baromfiólak, a magtár, a kukorica- góré égetik a házi téglát. Az élet egyre szebbé, a munka egyre termelékenyebbé válik a Vörös Csillag tszben. Lovas elvtárs a jó gazda gondosságával vezeti, irányítja ezt az új lüktető életet. — Most mint képviselőjelöltnek mi a a terve? — kérdem tőle. — Feladatom most az, amit a jelölő- gyűlésen mondottak: „Eddig a Vörös Csillag volt a mindened, most mi turkevei dolgozók azt kérjük, hogy nocsak a Vörös Csillagnak, hanem a város minden termelőszövetkezetének, minden dolgozójának legyél képviselője. Ezt várjuk tőled. Arról pedig sohase feledkezz meg, hogy közülünk kerültél ki!" Gyakorlatban is tartsuk meg a kollektiv szerződésben vállalt kötelezettségeket I NAGYON I örültünk az cv elején, mikor elkészítettük a kollektív szerződést. Számos olyan feladat megoldását határoztuk el benne, amiinek végrehajtása komolyan hozzájárulhatna munkánk segítségéhez. Azóta jónéhány hónap telt cl. de a szerződés csak szerződés maradt. A határozatot nem követte végrehajtás. A szerződés IV. fejezetének 94. pontjában az áll, hogy a gyár területén lévő vagonok mozgatásához vagontoló berendezést biztosítanak. Határidő 1953 április 1. A helyzet sajnos, még ma is az, hogy megfeszített emberi erővel kell továbbítani a vagonokat. A vállalt kötelesség csak* a papírig jutott el. Ha ezt a dolgot megoldanák, kevesebb munkaerővel látnánk el ugyanazt a feladatot. A kollektív szerződés azt is kimondja, hogy szakmunkásképző tanfolyam indul szeptemberben. Mindannyian örömmel vettük tudomásul ezt a tényt is. Most azonban nem sok kedvet érzünk a tanfolyam iránt, mert azt látjuk, hogy aki elvégezte, a segédmunkás feladatát végzi, a segédmunkásokat pedig szakmunkára osztják be. Külön WC-t is előirt a szerződés a savüzemben. Mindmáig azonban csak az ajtaja van meg. Üzemünkben még nem mindig valósul meg maradéktalanul a gyakorlatban az, hogy legfőbb érték az ember. Az igényesebb helyekre, mint a töltőállomásra, sem érkezik folyamatosan a védőruha, s így gyakran saját ruhánkat kell munkába fogni, hogy eleget tegyünk napi feladatainknak. Szeretnénk, ha a kollektív szerződés nem válna papxrrongyá, hanem a dolgozók érdekében a vezetőség minél előbb érvényt szerezne neki. Hever Bála, Vegyiművek. Vasárnap este a szomszédokkal együtt hallgatjuk meg Rákosi elvtárs beszédét Pír napja, hogy Gerö elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese Szolnokon tartott beszédet. Szavai nagy visszhangra leltek a megye minden dolgozójánál. Mindenki talált benne olyan részt, mely közvetlenül az életével kapcsolatos. így volt dr. Vecsési Sándor és Budai Mi- hályné is, akik a Szolnokvidéki Kiskereskedelmi Vállalat tisztviselői. — Amikor Gerő elvtárs beszédét hallgattam — mondja dr. Vecsési — eszembe jutottak diákéveim, azok az idők, amikor az életet kezdtem. Apám községi tisztviselő volt Jászapátiban. A fizetésével nem dicsekedhetett, mert alig tudtunk belőle megélni. Iskoláimat kitüntetéssel végeztem, ezért sikerült elkerülnöm az egyetemre is. Az iskola befejezése után rá is a bizonytalanság várt. Ha nem lett volna ki. váló tanuló és aki segítsen az elhelyezkedésben, mehetett volna havat lapátolni, vagy kubikolni úgy mint sokan mások. 1939-ben 87 pengős fizetéssel vették fel fogalmazónak. Ebből kellett megélnie. — Pártonkivüli vagyok — mondja. — Szavakal nem tudom kifejezni, mennyi mindent kaptam a népi demokráciától. Ma 1180 forint fizetésem van és érzem, hogy itt a vállalatnál megbecsülik a munkámat. Nem kell rettegnem a jövőtől. De tudom, hogy az életem akkor lesz még jobb. ha Gerő elvtárs szavai szerint dolgozok. Ő azt mondotta, aki azt akarja, hogy jobb legyen az élete, olcsóbb legyen az élelem, a ruha, annak jobban kell dolgozni. Nem végzek ugyan termelő munkát, de a mostani munkahelyemen — ellenőr vagyok — elő tudom segíteni a vállalat jobb munkáját. — Ezért szavazok május 17-én a Füg. getlenségi Népfrontra. Ezzel igyekszem megköszönni azt a gondoskodást, melyben engem is részesített államunk. % Budai Mihálync, a vállalat főkönyvelője a múltban gépíró volt. majd később üzletben havi 40 pengős fizetésért dolgozott. — Almomban sem mertem gondolni, hogy mint nőnek, ilyen megbecsülésben legyen részem valaha — mondja. — Ma 1300 forint fizetésem van. Megvan mindenem, ami szükséges. Gyermekemnek már nem olyan a sorsa, mint az enyém volt a múltban. Igaza van Budainénak, az ő gyermekéről már a dolgozó nép állama gondoskodik. „ — A napokban azt olvastam az újságból — mondja —, hogy vasárnap Rákosi elvtárs beszél. Kimondhatatlanul boldog vagyok, hogy hallhatom annak az embernek szavát, akinek annyi sokat köszönhetek. A férjemmel már megbeszéltük, hogy meghívjuk a szomszédokat is vasárnap estére, hogy közösen hallgassuk meg, amikor Rákosi elvtárs beszél. Dr. Vecsési Sándornak és Budai MiIgen nagy esemény életemben az első szavazás. Boldog vagyok, hogy fejlődé, síink eredményeképpen ilyen fiatalon beleszólhatok fövöm irányításába. Édesapámnak 31 éves koráig nem volt szavazati joga. Államunk megadta a lehetőséget, hogy egyetemre járjak és ösztöndíjjal is segíti tanulásomat. A múlt rendszerben nem lett volna mód arra. hogy — mint egyszerű munkáscsalád fia — továbbképezzem magam. Mindez a sok juttatás, melyben a^j£XS.lernen részesülünk, ishálynénak ezekben a napokban sokszor eszébe jut Gerő elvtárs szava: „ ... államunk nemcsak a szövetkezeti parasztságot segíti abban, hogy többet termeljen és jobban éljen, hanem az egész népet, a munkásokat, a szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztokat, segíti felemelkedésében az értelmiséget és az ősz. szes dolgozó kisembereket!" Érzik, tudják, hogy mennyire így van. Ezért szavaznak a népfrontra. merellen volt a földesurak, grófok és iparbárók hazájában. Most már miénk az ország és saját hatalmunkat erősítjük, ha fokozottabb munkát fejtünk ki, ha az eddiginél jobban tanulunk. Első szavazásomra úgy készülök, hogy minél szebb vizsgaeredménnyel háláljam meg népünk anyagi íldozatait és idővel képzett szakemberként segítsem terveink valóraváltását. RADVANYI TIVADAR Közlekedési Műszaki Egyetem 11. év}. 18 ÉVESEK LEVELEI EGÉSZ családunknak cselédsorsot,- szűkös nyomorúságot juttatott a Horthy-rendszer. Felszabadulás után földet kaptunk, saját tulajdonunkat műveltük ezután. A földreform óta több változás történt életemben. Ipari tanuló lettem, majd a vizsgák után a villanyszerelő szakmában helyezkedtem el. Munkámat a pénzbeli jutalom mellett egyéb módon is értékelték, 1952-ben sztahanovista oklevelet kaptam, az idén pedig DISZ iskolára küldtek. Múlthónapi teljesítményem 129 százalék volt. A választások tiszteletére megígérem, hogy 140 százalékos teljesítményt érek el. Teljesítményem fokozása és első szavazatom • mellett a felvilágosító munkában való tevékeny részvétellel biztosítom a népfront győzelmét, jelenlegi munkám arra irányul, hogy lakóhelyemen megszervezzem Rákosi elvtárs beszédének rádióhallgatását. Kácsor József villanyhegesztő, Szolnok, Járműjavító V. 7/b. Államunk szerető eon. doskodásából én is továbbtanulok. Szülésznő leszek. Egvik legszebb híva. tás. az anvák és gyermekek életének megmentése vár rám. Igyekszem méltó lenni feladatomhoz. Annak ellenére, hogy két hó. nappal későbben kerültem az iskolára, eddig minden vizsgámat kiváló eredménnyel tettem le. A közeli napokban úiabb öröm vár rám. Először adhatom szavazatomat a további fejlődésünket biztosító népfront ielöltieire. A szavazás nap iát úgv ünneplem. hogv megígérem: to. vábbi vizsgáimnál is kiváló eredményt érek el. Emellett tanulótársaim közül népnevelőcsoportokat szervezek és velük együtt a kerület dolgozói között végzett felvilágosító munkával segítem a választási harc győzelmét. PÁL IBOLYA a Szülésznőképző Intézet hallgatóia. Szolnok Népünk szilárd egységének tükre: A Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeinek listája T> ár nappal ezelőtt jelent meg az Országos Választási Bizottság közlése a Magyar Függetlenségi Népfront képviselőjelöltjeiről. Dolgozó népünk, megyénk dolgozói örömmel, lelkesedéssel, hatalmas tetszéssel fogadták a képviselőjelöltek listáját, hiszen benne eddigi nagyszerű eredményeink összefoglalását, jövendő győzelmeinek biztosítékát látják. A lelkesedést és érdeklődést a jelöltek listája iránt az is fokozza, hogy a dolgozók látják a múlt és a ma közötti különbséget a választás terén is. Hazánkban megszületett a nép országgyűlése. Ezt bizonyítja a jelölőlista összetétele is. Mindennél fényesebb bizonyíték, hogy amilyen egységben építették eddig hazánkat, olyan egységben vannak ezen a listán országunk minden rétegének képviselői, párttagok és pártonkívüliek, férfiak és nők, fiatalok és öregek. S ezeket a jelölteket ismerik a dolgozók, ismerik munkájukat, életüket, s örömmel látják őket az országgyűlésben, hiszen tudják, hogy az ő érdekeiket, az egész nép érdekeit képviselik. í'Vtt vannak a jelöltek között a munkások, Tisza József, Dávid Ferenc, ^ 7 Juhász. Imréné, Bajtai Károly, Papp Jánosné, képviselői a munkás- osztálynak, amely átérezve az ország vezető osztályára háruló felelősséget, ragyogó sikereket ért el az építőmunkában, a terv teljesítéséért vívott harcban, az ország életének irányításában. Ott találjuk a jelöltek között a hazánkat áldozatkész munkával szolgáló, országunk élelmezését biztosító, a munkássággal kötött testvéri szövetséget hűségesen ápoló dolgozó parasztságunk, a termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok képviselőit, mint Nánási László, Lovas Lajos, Hodos János, Oláh Jánosa Beszteri Mihály, Süveges Dániel, Z. Nagy Ferenc, Szabari István, Vékony Róza, Bényei Gábor, Gál Ferenc. A jelöltek között ott vannak a tudásával hazafiságával nemzeti felemelkedésünket szolgáló régi és új értelmiség képviselői, mint dr. Bene Zoltán, Győri Gyula és Szabó Etelka. A dolgozók megelégedéssel látják a listán, a párttagok mellett a pártorr kívülieket is, akik munkájukkal az elmúlt évek során népünk egységét szolgálták. Megelfedéssel látják a dolgozók a képviselőjelöltek listáján azokat a papokat, akik kivették részüket a bekéért folytatott harcból, mint Horváth Richard kanonokot, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának alelnökit és Péter János református püspököt, a Béke Világtanács tagját. A Magyar Függetlenségi Népfront jelöltlistájának összetétele nemzeti r egységünket bizonyítja. Ez a lista új tettekre lelkesíti a dolgozóinkat, hiszen ennek a listának az élén annak az embernek nevét olvashatjuk, akinek neve egyet jelent népünk szabadságával, boldogságával, hazánk felemelkedésével. Rákosi Mátyás nevét, s vele együtt a párt tagjainak nevét, akik az eltelt évek során kivívták maguknak népünk tiszteletét, becsülését, önzetlen, áldozatkész munkájukért, harcosságukért. Népünk a listában új győzelmeink biztosítékát látja, A szilárd nemzeti egység vitte győzelemre a népfront első programmját; a második programmed, az ötéves terv befejezését, a második ötéves terv győzelemre vitelét még szilárdabb nemzeti egységben hajtjuk végre., Képviselőjelöltjeink első munkásai a népfront programmja megvalósításának, zászlóvivői a békéért folytatott harcnak. Jleoelez'éhik 0 RÉGI VÁLASZT/ÍSQKRÚL víWfoi lájóiMt {öídön^utóvd telte A „KÉPVISELŐ ŰR“ A házak kerítésén nagy belükkel írták ki. hogy „Dr. Segera a mi jelöltünk!" Ezt ugyan csak nagyon kevesen mondták er. röl a népnyúzó fiskálisról s főleg a dolgozó Parasztok nem. A választást megelőzőleg ez a Dr. Segera végiglátogatta azokat a parasztokat, akiknek a szavazatát meg akarta nyerni. így került el Szabó lános kicsike tanya- iára is. Ennek a tanyának az épületében mindössze egy szoba volt. Azon a nyáron építette Szabó lános két keze munkáiéval, hogy otthona legyen hét gyermekének. Föld már volt. öt holdacska. aminek az árát kubikolással kapar, ta össze. A föld szikes volt. eső után fehér foltok virítottak raita. Szabó lános véres verejtéket munkával megtör, gáttá a tatait, hogy ió tér. mésre biria. Ragaszkodott ehhez a földhöz, ez volt minden reménye. A „kép. viselőielölt" látogatásakor várta az első aratást. Tudta, miért iött az. ..ügyvéd úr". Tudta azonban azt is. hogy a mézes. mázos. hízelgő szó a választás után úgyis semmivé foszlik. Így hált kijelentette. hogy nem támogatta szavazatával az ..ügyvéd ural". Dr. Segera tovább hizel. gett Szabó Jánosnak. Rábeszélte. hogy vegyen lovakat. Ehhez• azonban Pénz kellett. Az ..ügyvéd úr” részvényes volt a bankban. Azt javasolta Szabó lános. nak. hogy vegyen fel hitelt a löldre. így is történt. Szabó lánost megszédílet- ték a szavak, megvásárolta a lovat. A ló három hónap múlva megdöglött. Az adósság adósság maradt, lőtt a kamat, a kamatra a másik. Szabó lános Pedig nem tudott fizetni. Az öt hold a megélhetéshez kevés volt. az éhenhaláshoz sok. Közben az., ügyvéd urat" megválasztották képviselőnek. A képviselőség iól jövedelmezett. Az ügyvéd úr a rákövetkező nyáron Nizzába ment üdülni a családiával. Előbb azonban még egy-két ügyel elinté. zett. Többek között elárve- reztelte Szabó lános öl hold földiét, minden ingó és ingatlan vagyonát. Az. tán nyugodt lelkiismerettet elutazott Nizzába. Szabi lánosból pedig földönfutó leit hét gyermekével. Ma a Szabó lánosok. a dolgozó parasztok élete nyugodt, biztos élet. egyre szebb és gazdagabb élet. Ma nem Dr. Segerük a dolgozó parasztok képviselői. hanem olyanok, akik közülük kerültek ki. akik mindig az ő érdekeikér! harcoltak és harcolnak. Ezért szavaznak a dolgozó Parasztok a Magyar Függetlenségi Népfrontra, a munkára, békére, jólétre, felemelkedésre tnáius 17' én. DOBOS SANDORNÉ Szolnok Sütőipari Vállalat Amikora főszolgabírónak 400 szavazata volt, 400 dolgozó parasztnak pedig egy sem A múlt rendszerben nem volt becsülete a dolgozó parasztoknak. Csak választások előtt ígérgettek nekünk jobb életet, szavazati jogot azonban nem mindegyikünknek adtak. Arról még álmodni sem mertünk, hogy mi állítsunk magunk közül jelöltet, mint most Süveges Dániel traktoristát a surjáni állami gazdaságból, vagy Szabó Etelka védőnőt. Jól emlékszem, hogy 1928-ban Törökmiklóson községi bírót választottak. Akkor még Kengyel csak egy telep volt, s Törökmiklóshoz tartozott-. Kerékpárral mentünk be szavazni. A kerékpárt a félkezű Mihók vendéglőjében helyeztük el. Meglepő szívélyességgel állt a vendéglős rendelkezésünkre, s már mérte is a 3—3 deci bort. Meglepett a dolog, mert én sohasem ittam többet egyszerre, mint két decit. Kiderült aztán, miért történt. A félkezü Mihók karon-kapott, hog? ő majd megmutatja, kire szavazzunk. Hanem nekünk aztan mutathatta. Mikor a községházához értünk, azzal, hogy kezet mosunk,' faképnél hagytuk. Egyedül ment be a szavazóhelyiségbe. Mi pedig vissza a vendéglőbe a kerékpárért, hogy biztosabb helyre vigyük. A Mihók-félék ekkor nagy telefonálásba kezdtek, futárokat küldtek a gazdaságokba, megüzenték, hogy szedjenek összo mindenkit a cselédek közül akinek háza van, mert csak azok szavazhatnak, akik adófizetők. Kengyelről, a Morntágh-birtokról is behoztak négy csolédet — kocsin „nyíltan“ szavazni. Kiderült azonban; hogy ez a négy magunkfajta bizony nem adófizető. Ettől kezdve nem is törődtek velük, taposhatták a sarat hazáig, ami kitett jó 16 kilométert. Aztán Kengyelen is volt bíróválasztás. — Vagy négyszázan jöttünk össze. A négyszázból 390-en legalább azt kiáltottuk a hivatalos jelöltre, Csiga Miklósra, hogy le vele. A választáson jelenlévő főszolgabíró azonban így beszélt: „Megállapítom, hogy Csiga Miklósnak szótöbbsége van; ezért kinevezem bírónak.“ így volt a múltban, a főszolgabírónak négyszáz szavazata volt; négyszáz dolgozó parasztnak meg egy sem. Mennyivel más ma. Most magunk jelöltük képviselőinket, annak, aki elmúlt 18 éves, már van szavazati joga. S mi mindannyian a Magyar Függetlenségi Népfrontra, a munkára, békére, jólétre szavazunk május 17-én, Pintér János, Kengyel, Sallai tsz.
