Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)

1953-05-03 / 105. szám

AMI KÉP FfSELÖJELÖLTJEINK _________________

„TSfotáUk ab vuMÁq. veMéáét abo-ktui, akik tettekkel őii&nyUóüák, &6#'/ úbavuktm építeni ledet!“

] (A Magyar Függetlenségi Névfront választási felhívásából.)

Nánási László, a Népköztársasági Elnöki Tanácsának tagja,

földműves

Juhász Imréné, a megyei tanács elnöke, segédmunkás

1 Tizenegyen voltaic testvérek, szülei jiincstelen földmunkásokként tengették életüket. Ap.ja kubikmunkára járt; s anyjának is dolgozni kellett a mindennapi betevő falatért. Neki így a kicsinyekre kellett vigyázni, s nem járhatott iskolába. Csak 3 elemit végzett. Tizenkétéves korától kezdve húszéves koráig, ősztől-tava- szig mezőtúri házaknál cselédeske- dett, tavasztól őszig pedig marokszedő, cséplömunkás, építőmunkás volt. Téglát; maltert hordott 1927- ben a mezőtúri városháza építésénél is.

Hamar megismerte a tőkés világ minden nyomorát, s azt is, hogy ez ellen harcolni kell. így kapcsolódott bele az illegális munkásmozgalomba. 1932-ben ment férjhez Juhász Imre kubikoshoz, akit Horthy- bírósága 6 hónapra ítélt a munkásmozgalomban való részvételéért. *

1933-ban Budapestre költöztek. Férje a Teleki-téren ődöngött munka nélkül, ő maga a Gyukits-kalapgyár- ban dolgozott 17 filléres órabérért. Végigjárt egy sor budapesti üzemet, a kőbányai Lampartot, a Siemens Nagymező-utcai üzemét, az újpesti Jytát, a Sugár Singer-cég tüzelő- és

építőanyagtelepét. Férje egy kőbányai salakbányában napszámoskodott.

Budapesten újból bekapcsolódott a munkásmozgalomba. .1914 tavaszán röpiratokat terjesztett. Novemberben a nyilasok elől — akik lakásán keresték — megszökött és hazatért Mezőtúrra.

Az első pillanattól kezdve résztvett a rombadöntött ország építésében. Belépett a Kommunista Pártba, majd férjével és három testvérével együtt a nemzeti hadsereg katonája lett. Leszerelése után Mezőtúron dolgozott, később a pártszervezet propagandistája, majd MNDSZ megyei, később országos szervező titkára lett.

Időközben sokat tanult, a párt útmutatását követve. 1949-ben Szolnok megye főispánja lett, majd a tanácsválasztások után a megyei tanács végrehajtóbizottságának elnöke.

Juhász Imréné számára a párt mutatta meg a helyes utat, s ő a párt célkitűzéseit követve, állandóan és lankadatlanul harcolt a dolgozók érdekeiért. Időt. fáradságot nem kímélve végzi felelősségteljes munkáját; irányítja a megyét. A megye dolgozói irányító munkájának elismeréséül legutóbb képviselőjüknek jelölték. Juhász Imréné nehéz, küzdelmes, sok szenvedéssel, a felszabadulás után pedig sok szépséggel telt utat járt meg, s biztosan halad ezen az úton a párt vezetésével. Juhász Imréné hűen képviseli majd a parlamentben is a dolgozók érdekeit.;

Hodos János, a Kultúrmérnöki Hivatal vezetője, kubikos

Házi Sándor vezérőrnagy

Házi Sándor elvtárs olyan munkás- család, gyermeke, amelynek minden tagja tevékenyen résztvett a munkásmozgalomban. Egészen fiatal volt, amikor édesapja meghalt. Özvegy édesanyja rendkívül nagy nehézségek árán tudta felnevelni gyermekeit. Két kezük nehéz munkájával küzdöttek a család szühds kenyeréért, Házi elvtárs tizenhárom évet korában kezdett dolgozni.

A gazdasági válság idején sok munkástársával együtt ő is az utcára került, mint munkanélküli. Nehezen tudott munkához jutni, de nem adta fel a harcot. Bekapcsolódott a munkásmozgalomba és aktív tevékenységet fejtett ki előbb a szakszervezetben később pedig testvéreivel együtt a kommunista mozgalomban. Munkásmozgalmi tevékenységéért állandó üldöztetésben volt része. Horthy pribékjei többször letartóztatták, majd fogházra ítélték és bebörtönözték. Az üldöztetés és a börtön nem tudta megtörni Házi elvtársat, hűségét a munkásosztály ügyéhez.

Házi elvtárs felszabadulás utáni mun-; káját is a párt célkitűzéseiért folyó következetes harc jellemzi. Azon a helyen, qhoi'á a párt állította, mindenkor legjobb tudásával, teljes erejével dolgozott. Mos mint néphadseregünk egyik tábor-; noka fáradhatatlanul dolgozik néphadseregünk harckészültségének szüntelen \ fokozásáért.

Dr. Bene Zoltán főorvos

Dr. Bene Zoltán 1905-ben született Tordán. Középiskolai tanulmányait részben itt. Tészben Kolozsvárt végezte. Itt érettségizett. Aztán orvos- tanhallgató lett a szegedi egyetemen.

Ebben az időben tanítványokat vállalt, s az így keresett pénz segítségével végezte tanulmányait.

Mikor doktorrá avatták, a szegedi közkórházban díjtalan segédorvosként dolgozott. Ugyancsak díjtalan segédorvos volt a gyulai kórházban is. Itt később napidíjas lett, majd alorvos, s ebben a minőségben dolgozott 1939-ig.

A háborús konjunktúra éveiben Kassára került, ahol a szülésznőképző intézetben tanársegédként nyert alkalmazást. A felszabadulás után a szombathelyi szülésznőképző- intézet tanársegéde lett, majd 1946 októberében a szolnoki szülésznő- Lankadatlan erővel harcolt és harcoi képző intézet főorvosa, később a me- a csecsemőhalálozás csökkentéséért^', gyei tanács kórházának főorvosa. az anyák védelméért. Ezen a térés

1945 óta tagja az orvosegészség- szép- eredményeket ért el. ügyi szakszervezetnek, jelenleg a me- A dolgozók megbecsülik, szereti. gyei területi bizottság tagja. Dr. dr. Bene Zoltán pártonkívüli orvout Bene Zoltán a dolgozó nép érdeké- áldozatkész munkájáért. Ezért képvi* ben végezte és végzi munkáját. — selőjüknek jelölték,.

Süveges Dániel Kossuth-díjas traktorvezető

Süveges Dániel valamikor a Horthy- gazdaságban volt traktoros. Ezekről az időkről maga mondotta azon az emlékezetes gyűlésen, amikor a tö- rökmiklósi dolgozók képviselőjüknek jelölték:

— Abban az időben nem törődtek a dolgozókkal, nem becsülték munkájukat, s csak arra volt gondja az uraknak, hogy minél több munkát préseljenek ki a cselédemberből, aki

a földeken dolgozott. A Horthy-bir- tokon nem kitüntetést, ds niég jő szót sem kaptunk. Kitüntetés azoknak jutott, akik semmittevéssel töltötték idejüket a kabinetirodán.

Hatalmasat változott a világ azóta. Süveges Dániel a surjánl állami gazdaság traktorosa lett. Munkáját megbecsülik, s látja értelmét munkájának. Látja, hogy ez a munka mint emeli mindig magasabbra a dolgozók életszínvonalát, mint teszi szebbé a jövőt.

Az elmúlt esztendőben 1000 normálholdas mozgalmat kezdeményezett, ő maga 1700 normálhold megművelését vállalta, 2010 normálholdat munkált meg. Ebben az évben J700 normálholdas mozgalmat kezdeményezett, s azóta is állandóan az ország legjobb traktorosaival együtt harcol a magasabb terméseredményekért.

— Azt szeretném; — mondotta — hogy százak előzzenek meg ebben a versenyben. — Süveges elvtárs kiváló traktorosokat nevelt. Pártunk, kormányunk, dolgozó népünk megbecsüli munkáját, kitüntetéssel jutalmazta; legutóbb pedig Kossuth-díjjal. Süveges Dániel a dolgozók érdekében végez mindig jobb és jobb munkát. Méltó képviselője lesz a dolgozóknak.

Papp Jánosné, az MNDSz megyei titkára,

munkás

Papp Jánogné 1914-ben született Szolnokon. A*pja MÁV kerékcszter- gályos volt. Tízéves korára elvesztette szüleit, s 12 éves korában már bejárónő. 14 éves korában pedig a Győri Selyemfonódában dolgozik fillérekért. majd ismét cseléd Budapesten.

Tizennyolcéves; mikor férjhez megy. Négy gyermeke született, s férjének napszámja nem volt elég a gyermekek eltartásához. Pappné is napszámos munkát vállal, takarítani jár. Férjét gyakran behívták katonának. Ez’ alatt az idő alatt, egészen a felszabadulásig alkalmi mezőgazdsági munkából tartotta fen,n magát és családját, mert semmijük nem volt. Cséplőgépnél dolgozott, kapálni, aratni járt.

1945-ben; a felszabadulás után, belépett a Kommunista Pártba. Erezte, tudta, ez a párt harcol minden erejével, hogy a múlt rettenetes világa soha vissza ne térhessen. Tanulni kezd, majd 1948-ban Nagykörűben megszervezi az MNDSZ-t. 1949-ben már az MNDSZ megyei szervezetének oktatási felelőse, s még ugyanebben az évben megyei titkára, s azóta ebben a munkakörben dolgozik.

Papp Jánosné a múltban a saját bőrén érezte az urak, kulákok hatalmát. Tudja, mit köszönhet a pártnak,

a párt segítségének, nevelésének, .

_

A párt teremtett boldog életet az ország dolgozói számára. S Papp Jánosné ennek a boldog életnek megvédéséért harcol.

Tisza József begyűjtési miniszter, famunkás

Tisza József elvtárs 1914-ben született Szolnokon. Már gyermekkorában megismerkedett a nélkülözéssel és nyomorral. Édesapja napszámos volt, 1919- ben halt meg. Tizenketten voltak testvérek. A család eltartásának gondiai apja halála után teljesen édesanyja vállára nehezedtek, aki mosónő volt. A gyerekeknek is korán munkába kellett állniok. Tisza elvtárs különböző fatelepeken dolgozot, mint segédmunkás, gépmunkás, vagonrakó, kubikos, stb.

Tisza elvtárs fiatal korától kezdve az osztályharcos munkásmozgalom légkörében nevelkedett. Egyik bátyja az első világháború utáni évek forradalmi harcainak aktív résztvevője a szolnoki és az alföldi kubikosmozgalom egyik szerve- zó'je és irányítója volt.

Az 1920-as évek végén közeli kap. isolatba került a kommunista ifjúmunkást mozgalom több vezető tagjával. Tagja lett a KIMSZ-nek, bekapcsolódott az illegális mozgalomba. 1932-ben az illegális kommunista párt szolnok- megyei szervezője lett. A rendőrség állandó üldözése ellenére is szervezte és építette a párt szolnokmegyei szervezeteit.

Tevékenységéért a rendőrség 1933'ban letartóztatta és 8 hónapi fogházra ítélték. Kiszabadulása után Budapestre kerül, belépett a famunkások szakszervezetébe, újra felvette a kapcsolatot a párttál. 1935—36-ban a szakszervezeti ellenzék munkájában vett részt, szervezte a

budapesti fűrészgyári munkások sztrájk, ját. 1937—1939'ig katonai szolgálatra vonultatták be. Leszerelése után folytatta mozgalmi tevékenységét.

1940-ben a rendőrség ismét letartóztatta. 1942 novemberében egyévi fogház- büntetéssel sújtották. 1944-ben újra katonai szolgálatra hívták be, Tisza elvtárs az első adódó alkalommal átszökött a szovjet csapatokhoz. A felszabadító Szovjet Hadsereggel együtt tért vissza szabaddá vált hazánkba.

1945 januárjában a szolnoki városi pártbizottság titkára lett. 1945 márciusától 1950 februárjáig pedig a Szolnok, megyei Pártbizottság titkára, majd 1952 novemberéig a párt Központi Vezetőségében dolgozott, mint a Mezőgazdasági Osztály helyettes vezetője, 1952 november 15-e óta begyűjtési miniszter.

Tisza József elvtárs a munkásmozgalom odaadó, hű harcosa. Tevékenységével mind a felszabadulás előtt, mind a felszabadulás után megmutatta, hogy híven szolgálja népünk szabadságának és felemelkedésének, boldog jövőjének, a szocializmus felépítésének ügyét.

1 Nánősi László az öntudatra 'ébredt inagyar dolgozó parasztság egyik kitűnő képviselője. Tanyai szegényparasztcsalád gyermekeként született Kisújszálláson 1906 márciusában. Nehéz volt akkor a Szegényparaszt élete. Különösen, ha sovány, szikes, béreli vagy felesbe megmunkált kicsiny földdarabbél kellett megélnie — otthon meg sok gyerek éhes szája várt minden szerény falatot. Ilyen körülmények között nevelkedett Nánási László. Az iskolában éles eszével kitűnt a többiek közül, szülei megkísérelték, hogy heírassák a kisújszállási főgimnáziumba — de az akkori iskolák nem a tanyai parasztgyerekek számára épültek: , magas tandijat, a drága könyveket nem bírták megfizetni szülei. Abba kelleti hagynia a tanulást, vissza kellett térnie az ekeszarvához, a szikes kunsági földön való nyomorgáshoz. Az úri rend arcul- ssapta a „suszter maradj a kaptafánál" embertelen jelszavával, de az éleseszü, tanulnivágyó szegényparasztfiú nem tört meg. Minden szabadidejét olvasással, önképzéssel töltötte. Látta az 1919-es Tatács köztársaság dicsőséges forradalmi tápjait és a nép szabadságát porbasujtó

ellenforradalom, a tisztibandak vérqőzös garázdálkodásait. Ez forradalmi irányba befolyásolta gondolkozását és nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy öntudatosan meg tudja szabni további életútját. — Az 1930-as években csatlakozott Kisújszálláson az erősödő baloldali mozgalomhoz, felvette a kapcsolatot a Alár- ciusi Front fiataljaival és a magyar dolgozó parasztság nyomorát 1 feltáró falukutató írókkal. 1939'ben a fiatal mezőgazdasági munkást már ott találjuk a Nemzeti Parasztpárt alapítói között és e Parasztpárt lapjában, a „Szabad Szó"- ban feltűnnek bátorhangú cikkei.

Amikor a Horthy-fasizmus a második világháború során katonának hívja be, Nánási László az első adódó alkalommal megszökik, hazatér Kisújszállásra és a többi — akkor már felszabadult — dolgozóval együtt hozzálát az új élet felépítéséhez.

Az első szabad választások idején, 1943 őszén a szolnokmegyei kerület képviselőjéül választja. Azóta is e kerület képviselője. 1949-ben az Országgyűlés t Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjává választja.

Az öntudatos, újtípusú parasztságot képviseli országvezetésünkben. Mint a SZÖVOSZ főtitkárhelyettese, eredményesen dolgozik a földművesszövetkezeti mozgalom kiszélesítéséért és alelnöke a magyar békemozgalom élén álló Országos Béketanácsnak.

Hodos János 1904-ben született. Édesapja földmunkás volt. Sorsa a szegényparasztok gyermekeinek sorsa: nincstelenség, korai munka. Tizenhétéves koráig cselédkedett, s a cselédkor nyer — keserű kenyér. Kulákok parancsszavára ugrott, előbb kelt mint a nap, s a hold már magasan állt, mikor lefeküdt. Tizenhétéves korában kubikos lett, egy a mezőtúri sok-sok kubikos közül, akik tarisznyával a vállukon, talicskát tolva kóborolták be az országot munka után. S ha munka akadt véres verejtékkel dolgozott szinte semmi bérért — legtöbbször vasútvonal épitéiénél.

Hodos János más akart, mint az a nyomorúságos élet. és sokan voltak Mezőtúron is, akik fordítani szerettek volna sorsukon. Rácz Mihállyal és Csuka Lajossal együtt résztvett az illegális mozgalomban. 1930rban sokat letartóztattak közülük. A nmarxista könyveket azonban tovább olvasták, esténként a Társadalmi Szegnie fölött dugták össze fejüket titokban. mígnem 1934-ben rajtukülöttek. csendőrök hurcolták meg őket, s a könyveket elkobozták.

Élete nem sokat változott. Kubikos

maradt tovább is, csákányozta, lapátolta a földet, görnyedt a talicska súlya alatt. Aztán a hosszú-hosszú évek reménye valóra vált. 1944 október 9-én szabad lelt Mezőtúr dolgozó parasztsága, szabadok lettek a mezőtúri kubikosok. A Szovjet Hadsereg felszabadította a várost.

Másnap, október 10-én megalakult a Kommunista Párt. Ettől a naptól kezdve

Hodos János minden erejével, tudásával harcolt a dolgozó nép felemelkedéséért, úgy, ahogyan azt a párt tanítja. Titkára htt a mezőtúri pártszervezetnek. Közben többízben vett részt iskolán, ahol állandóan tanult, képezte magát, hogy még több tudással, mégjobban szolgálhassa a dolgozók érdekeit.

A megyei pártbizottság szövetkezetpolitikai osztályának vezetője lett. Azokban az időkben kezdődön a termelőszövetkezeti mozgalom hatalmas arányú fejlődése megyénkben. Túrkeve, majd utána Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr dolgozó parasztsága új útra lépett, hatalmas termelőszövetkezetek alakultak ki. s ezekben a termelőszövetkezetekben ma könnyebben, jobban megy a munka, többet termelnek, jobban élnek a dolgozó parasztok. Hodos János komoly munkát végzett a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért.

Most a Belvízrendező és Kultúrmérnöki Hivatal vezetője. Az ő vezetésével valósul meg részben megyénkben ötéves tervünk nagyszerű célkitűzése az öntözés terén. Hodos János jó képviselője volt eddig is a dolgozóknak, jól fogja képviselni érdekeiket a parlamentben is.