Szolnok Megyei Néplap, 1953. április (5. évfolyam, 78-102. szám)

1953-04-30 / 102. szám

1953 április 30. SZOLNOKMEGVfiJ NÉPLAP 3 v kkkkkkkkkkkkk k. „Sorakozzunk egyemberként a Magyar Független­ségi Népfront zászlaja aláf" (A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásából) JÁSZBERÉNY MEGVÁLTOZOTT életéről Fodor Ferenc földrajztudós Jászságról Írott könyvében azt írta, hogy Jász­berény gazdasági élete, lakóinak élet. színvonala 1740 óta nem halad, nem emelkedik, hanem állandóan sülyed. Hová tűnt a múlt nyomora, kilátásta- lansága? Tisztító vihar söpörte el, a fel- szabadulás után új élet kezdett lüktetni a városban. 1949-ben, az országgyűlési választások előtt népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás ezeket mondotta: — „ ... megvalósult annak a lehetősége, hogy hétmérföldes léptekkel haladjunk előre". S az ötéves terv vállára vette Jászberényt is és hétmérföldes léptekkel viszi előre a fejlődés útján, melyet olyan alkotások jeleznek, mint az Ap- rítógépgyár, a Fémnyomó és Lemezáru Gyár. 1 Két héttel ezelőtt jelent meg a Ma­gyar Függetlenségi Népfront választási felhívása, melynek minden sora ceyegy Jászberény életéből írt mondat. Vegyük sorra őket. „Alig egy évtizede maroknyi nagy. birtokos bitorolta a magyar termő, föld felét, ma és mindörökre: a föld azé, aki megműveli, a dolgozó pa­rasztságé« w- mondja a népfront választási felhí­vása. A múltban a város megművelésre al­kalmas területének több mint 30 száza­léka kulákok, földbirtokosok, a Sárkö­ziek, Bartalok, Pénzesek, Fecskék kezén volt. Ezerhétszáz zsellér nyomorgott szűk cselédlakásokban, s robotolt véres verejtékkel mások hasznára. Ma a dol­gozó parasztoké, a termelőszövetkezeti tagoké a vároS határának 88 százaléka. Kardos János a múltban a város egyik hírhedt kizsákmányolójánál, Friedvalszki volt polgármesternél kocsiskodott. Négy gyermekével hajszál híján éhenhaít. Kardos János földet kapott, ma pedig a Március 15 termelőszövetkezet tagja. Az elmúlt esztendőben mintegy 25.000 fo. tint értékű jövedelemre tett szert mun­kaegységei révén. Brigádvezető: 519 hold földön irányítja a gazdálkodást. Két gyermeke gimnáziumba jár. »Vállaltuk, hogy örökre megszün­tetjük a munkanélküliséget. Meg­szüntettük: Magyarországon a mun. kanélküllség őrükre a múlté.« Jászberényben a múltban 350—400 dolgozó állandóan munka nélkül ténfer- gett a városban. Az időszaki munkanél­küliek száma pedig ennek tízszeresét is kitette. Havonta átlag 30—40 családot tettek ki az utcára, mert nem tudta ki­fizetni a családfő a lakbért. Ma ismeretlen fogalom a munkanél­küliség a városban, ahol 1948 óta a mezőgazdasági munkások 40—50 száza, léka vált ipari munkássá. Tanyai pa- xasztfiatalok élmunkások, sztahanovisták lettek. Szebenyi Mária és a Hájas test­vérek az Aprítógépgyár szakmunkásai. Az ő példájuk is mutatja, milyen lehe­tőségek nyíltak a jászberényi dolgozók előtt. Szakmunkások lehetnek. Jászberényben nincsen munkanélküli Hazánk nagy békemüveinek építésénél szerte az országban 807 jászberényi munkás dolgozik, s valamennyien jói teresnek. »Négy év alatt közel azézezer Ipari munkás és dolgozó paraszt vált az üzemek és vállalatok élén, a köz­ponti és a helyi kormányhalöságok- iiál, néphadseregünk tisztikarában népijük új vezetőjévé,« Hazánkban nemcsak a föld, a gyár a népé, hanetjj az ország irányítása is. A legjobbak vezetnek bennünket, ipari munkásokból, dolgozó parasztokból lett új vezetők. Özv. Csoszánszki Jánosné- nak, a Március 15 tszcs tagjának fia a külügyminisztériumban dolgozik. Mol­nár János — egykori villanyszerelő — ma Salgótarjánban a Nógpád-medence Áram- és Villamosenergia Szolgáltató Vállalatának igazgatója. Bús Béla, a jászberényi kórház egy­kori kocsisa ma néphadseregünk had. nagya, s Kovács János egyénileg dolgozó paraszt, aki a múltban nincstelen mező- gazdasági munkás volt, s a felszabadu­láskor 9 hold földet kapott örömmel szól fiáról, aki büszkén hordja néphad­seregünk főhadnagyi egyenruháját. »Elmaradt mezőgazdasági országból, hazánk fejlődő Ipari országgá lett, amely jólétben, erőben egyre gya­rapodik.« A múltban a várost kulákok, nagy- kereskedők vezették, akik nem akarták az iparosodást, mert féltek, hogy akkor nem jutnak olcsó munkaerőhöz. A vasúti fővonal építését elgáncsolták, s az eredetileg Jászberénybe tervezett cu­korgyárat is Hatvanban építették fel, mert ezek az utak nem járultak hozzá, hogy Jászberényben működjön. Megszün­tették a város egyetlen ipari üzemét, a mész-homok téglagyárat is, s a Horthy- rendszer földrajz „tudósai" nagyképűen jelentették ki, hogy Jászberénynek nin­csenek lehetőségei az iparosodásra. Az ötéves terv hatalmas változást ho­zott az iparosodás terén is. 1950 aug. 19-én lerakták az Apritógépgyár alap­kövét. A gyár 50 millió forintból épült fel s ma már nemcsak a Sztálin Vasmű számára dolgozik, hanem Romániába Kínába is szállít gépeket. Ugyancsak 1950-ben megkezdték egy másik gyár építését is a városban. Ez az üzem a Fémnyomó- és Lemezáru- gyár, 120 millió forint beruházással épült fel. Jászberény az ötéves tervben ipari vá­rossá lett. »Az egészségvédelmet, a szociális biztosítást a dolgozók százezreire terjesztettük kl« — ismerteti egészségügyi téren elért fejlődésünket a felhívás. A dolgozók egészségével a múltban nem törődtek. Jászberényben évenként <50—70 ember halt meg tüdőbajban. A születési arányszámnál 7—10 százalék­kal volt magasabb a halálozási arány­szám. Népi demokráciánk gondoskodása a tüdőbajban elhalálozottak arányszámá' egyharmadára csökkentette. Ma már csak negyedrész annyi egy éven aluli cse­csemő hal meg, mint a múltban, ugyan­akkor 30 százalékkal több csecsemő születik. Mindez annak köszönhető, hogy egészségügyi és szociális célokra hatal­mas összegeket fordított államunk. A kórházat kibővítették, fertőző osztályt létesítettek. Ma tüdűbeteggondozó és egészségház található a városban. Ebben az évben már két bölcsőde működik. »Népünk műveltségének további emelésre el kell érnünk, hogy a tanulóifjúság a falun legalább az általános iskola nyolc osztályát, a városokban, az ipari központokban legalább a középiskolát kötelezően elvégezze.« t A múltban a jászberényi dolgozó pa­rasztok, munkások gyermekei a régi elemi iskola 6. osztályát is nehezen tud­ták elvégezni, mert cselédnek, libapász­tornak álltak hogy meglegyen a betevő­falatjuk. Középiskoláról, főiskoláról pe­dig csak álmodtak ezek a gyermekek. A felszabadulás óta mind a mai napig 15 tanteremmel bővültek az általános is. koUk. A szertárak és úttörő szobák száma szintén 15-tel gyarapodott. Pórtel­ken, ahol valamikor csak egy tanító mű­ködött, 10 tanítóval 8 osztályos, szako­sított rendszerű iskola van. Annak érdekében, hogy a tanyavilág­ban lakó fiatalok is járhassanak közép­iskolába, a gimnáziumba és tanítókép­zőbe, két bentlakásos tanulóotthont lé­tesítettek. Az elmúlt esztendőben ipari tanuló iskola kezdte meg működését. Ugyancsak tanítanak már az óvónőkép­zőben is. »A második ötéves tervidőszak alatt mintegy 250.GB0 lakást fogunk épí­teni.« A jászberényi mezőgazdasági szak­iskola és a mántelep közötti területen az elmúlt esztendőben hatalmas kétemeletes bérház épült a Fémnyomó- és Lemez- árugyáru munkásainak. A Rákóczi-úton, a korcsolyapálya szomszédságában 20 családnak épül' új bérház, s ebben az esztendőben még három ilyen bérház készül el, az ötéves terv végéig pedig újabb öt. Az első ötéves tervben 200 családnak épül kényelmes, egészséges, világos családi otthon. »Választópolgárok! ítéljetek négy­éves munkánk fölött! Bízzátok az ország vezetését azokra, akik tettek­kel bizonyították be, hogy szavukra építeni lehet!« így fordul a Magyar Függetlenségi Népfront Jászberény dolgozóihoz is. ítéljen minden jászberényi munkás, dől. gozó paraszt és értelmiségi: az eltelt négy év alatt valóraváltotta-e programén- ját Jászberényben a Magyar Független­ségi Népfront? Valóraváltotta! A Magyar Független­ségi Népfront emelt fővel áll a jászbe­rényi dolgozók előtt, hiszen munkája ebben a városban is hatalmas, eredmé­nyekről tanúskodik. A magyar dolgozó nép leghíibb fiai irányították az eltelt négy esztendő alatt a népfront munkáját élükön Rákosi Mátyással, népünk bölcs vezérével, Gerő Ernő elvtárssal, me­gyénk képviselőjével. Gerő Ernő elvtárs május 3-án Szolnokon beszédet mond a választási nagygyűlésen. Erre a nagy­gyűlésre a jászberényi dolgozók küldöt­tei is eljönnek, hogy részvételükkel is kifejezzék hálájukat, ragaszkodásukat Gerő Ernő elvtárs iránt, akinek Jász­berény is sokat köszönhet. lászalságyörgy dolgozó parasztjai minden talpalatnyi tőid bevetésével kőszenük Gerő eivlársat Jászalsógyörgy: itt kezdődik a Jász- tág. A határban olyan rend van min­dig. mint a takaros gazda háza táján _ na gy ünnep előtt. Való igaz, nagy ünnepre _ május el­se jére és a békeválasztásokra készülnek a jászalsógyörgyi dolgozó parasztok. Ed. dig a nép állama — mint a Független­ségi Né pjr ont választási jel hívása is alá­támasztja — állta a szavát: a község jobb életéért is küzdött. Most a jász­alsógyörgyi dolgozó parasztok a tavaszi növények elvetésével bizonyították be hogy a népfronthoz tartoznak. Ök má* most szavaznak a béke mellett. A köz­ségben nincs egy talpalatnyi föld sem vetetlen, a burgonya, a gyapot, a kukorica, egy­szóval minden növényféleség a földben fan. A községben 433 dolgozó paraszt tett vállalást, hogy május 17-ig teljesíti fél­évi beadási kötelezettségét• és minden­fajta növényápolási munkát elvégez. Id. Foka Imre S holdas pártonkívüli dolgozó paraszt vállalását már teljesí­tette. Félévi tej-, tojás- és baromfibeadá­rát kiegyenlítette. Seres Gergely 8 csalá­dos dolgozó paraszt sem marad el. Már egészévi beadásával előre van. Elvégezte a répa sarabolását, s a napraforgó gyom­talanítását. — Hogy miért? — mondogatja Se­res Gergely —, mert jól élek, tehenem, szép jószágállományom van. A télen két nagy hízót vágtam. Ezután még jobban akarok élni, ezért csatlakozom a nép­front választási felhívásához. Jobb mun kával bizonyítom odatarlozásom. Hasonlóan beszél és. cselekszik Sipos V. István 6 holdas dolgozó paraszt, kinek két fia és lánya Pesten tanul. De Bató Rudolf. Fajka Mihály, Gajdos Ist­ván, Törő esik Géza és még nagyon sok dolgozó parasztról el lehetne mondani: teltekkel bizonyítják be, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront programmját magukévá tették. Vasárnap volt választási nagygyűlés. A falu apraja-nagyja résztvett azon. So­kan emlékeznek, hogy régem, a felszaba­dulás előtt nem törődött azzal senki milyen élete van a dolgozónak. — Akkor csak addig voltunk jók, míg leadtuk a szavazatot — mondogat­ták a gyűlés után a dolgozó parasztok, ígérgettek fűt-fát, de ami legjobban fájl i község dolgozóinak, azt sohasem or­vosolták. Kutak a községben egyáltalán nem voltak. Az egész falu, az ember, az állat a Zagyva piszkos, egészségiden vizét itta. Nem is lehet csodálkozni, hogy ilyen egészségügy mellett 1935-ben 95 halálozásból 39 csecsemő volt. Az Adóm Jánosokhoz hasonló kulá- kokat nem zavarta a nyomor. Elha­gyatva úgy élt az egyszerű ember, mint a kivert kutya. — Gyenge Izidor is Adám Jánosnál kapta a betegséget. Olyan hidegek jártak, hogy az ember keze ráfagyott a kúlostorra, de Adám cselédjeinek húzniok kellett az igát. Dolgozott is Gyenge Izidor, míg ki nem esett kezéből a szerszám és meg­halt. Ez a világ már megszűnt és hogy soha ne jöjjön vissza, arról a jászalsógyörgyi dolgozó parasztok is gondoskodnak és valamennyien a népfrontra szavaznak. Minden talpalatnyi föld bevetésével kö­szöntik a május 3-i nagygyűlésre me­gyénkbe érkező Gerő Ernő elvtirsat. c& n épliű ntbizőltmqú k Iáid Törökmik)ősről mintegy 5000 dolgozó jön Szolnokra a vasárnapi választási nagygyűlésre A Magyar Függetlenségi Népfront törökmiklósi bizottsága az üzemekben, termelőszövetkezetekben és az egyénileg dolgozó parasztok körében röpgyűléseken és kisgyűléseken tudatosítja, hogy va­sárnap délelőtt Szolnokon a választási nagygyűlésen Gerő Ernő elvtárs minisz. terelnokhelyettes mond beszédet. A város dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek a választási nagygyűlés nap­jára. Már eddig 4100 dolgozó jelentke­zett, hogy szeretne résztvenni a gyűlé­sen. Az üzemekben, termelőszövetkeze­tekben, tömegszervezetekben már előké­szítették a zászlókat és festik a transzpa. renseket, melyek alatt a törökmiklósi dolgozók is résztvesznek a gyűlés előtti felvonulásban. Előreláthatólag 5000 törökmiklósi dol­gozó utazik különvonattal Szolnokra, hogy meghallgassa Gerő Ernő , elvtárs beszédét. ; A kisújszállási termelőszövetkezelek tagjai teherautóval utasnak Szolnokra, hogy meghallgassák Gerő elvtársat Kisújszálláson a helyi népfrontbizott­ság aktívái szervezik, hogy minél több kisújszállási dolgozó részívegyen a va­sárnapi szolnoki választási nagygyűlé­sen, melyen Gerő Ernő miniszterelnök­helyettes elvtárs mond beszédet. Azokban a termelőszövetkezetekben, amelyek teherautóval rendelkeznek, el­határozták, hogy a tagok egy részét te­herautóval szállítják he a nagygyűlésre. Ugyanakkor igen sok kisújszállási dol­gozó veszi igénybe a Karcagról indu’A különvónatot is. Annak érdekében, hogy minél több kisújszállási dolgozó résztvegyen a szol­noki választási nagygyűlésen, már egy hete folyik az agitáció a város üzemei­ben, termelőszövetkezeteiben. Az elkö­vetkező napokban a népfrontbizottság irányításával a tömegszervezetek tovább­folytatják az agitációt. Tissaföldvárról másfélezer dolgozó jön a nagygyűlésre Tiszaföidváron a tömegszervezetekkel együtt a tanács állandó bizottságainak aktívái is bekapcsolódnak az agitációs munkába annak érdekében, hogy minél több dolgozó résztvegyen a szolnoki vá­lasztási nagygyűlésen, melyen Gerő Ernő elvtárs mond beszédet. Az állandó bi­zottságok aktívái tegnap este összejöttek és megbeszélték a nagygyűléssel kapcso­latos feladatokat. A .községben jól szervezik a különvo- naton történő utazást. Minden jelent­kező írást kap, s ennek ellenében veheti át az utazásra jogosító kedvezményes menetjegyet. ‘ ' Tiszaföldvárról másfélezer dolgozó utazik vasárnap Szolnokra. Ujssászon kisgyűléseken foglalkoznak azzal, hogy vasárnap Gerő elvtárs mond beszédet Szolnokon Az ujszászi népfrontbizottság az egyé­nileg dolgozó parasztok körében rende­zett kisgyűléseken ismerteti, hogy vasár­nap délelőtt Szolnokon a választási nagygyűlésen Gerő Ernő elvtárs minisz­terelnökhelyettes mond beszédet. Legutóbb Földi Mihály és Molnár Mihály dolgozó paraszt házánál tartottak kisgyűlést. Ezen a gyűlésen is sok dol­gozó paraszt jelentette be, hogy akar venni a nagygyűlésen. Hétfőn este a népfrontbizottság nevelő értekezleten is megbeszélte nevelőkkel a nagygyűléssel kap tennivalókat. A községben már eddig F dolgozó jelentette be, hogy részt venni a szolnoki nagygyűlésen. KsiiturcsßßGrtGk szereplés?, sgonmsercyak, tánc május l-én, 2-án és 3-án Szolnokon A Magyar Függetlenségi Népfront Szolnok városi bizottsága május első há­rom napjára részletes műsortervet dol­gozott ki. Ezeken a napokon kultúrcso- portok bemutatóin, sportversenyeken ve­hetnek részt a szolnoki dolgozók. Alább közöljük a három nap műsorát. Május 1. Péntek. Reggel 6 órakor zenés ébresztő. A „VIDÁM PARKIBAN Délelőtt 9 órakor a szolnoki általános és középiskolák tanulói mutatnak be szabad tornagyakorlatokat. Délelőtt fél 10 órakor birkozóversenv a Lokomotív, Honvéd és Haladás csapa­tai között. Délelőtt 10 órától térzene a honvéd­zenekar közreműködésével. Délelőtt 11 órakor női és férfi villám röplabdamárkőzések. Délután 2 órától ökölvívómérkőzés a Bástya, Szikra, Honvéd és MTSK csa. patai között. Délután 2 órakor kard- és tőrvívó bemutató. Délután fél 3 órakor Szolnoki Ki­nizsi—Városi D-válogatott labdarúgó- mérkőzés. Délután fél 5 órakor válogatott iabda- rúgómérkőzés. Délután 6 órakor kultúrműsor. (Fel­lép a Szolnoki Központi Népi Együttes, a fiú. és leánygimnázium énekkara, az állami áruház, a posta és a kiskereske­delmi vállalat kulturcsoportjai.) A VII. KERÜLETI PARKBAN ÉS SZABADTÉRI SZÍNPADON Délelőtt 10 órakor térzenét ad a me­gyei tanács és a 62. számú Építőipari Tröszt Zenekara. Délután 4 órától kultúrműsor. (Fel­lépnek a KISZÓV, Cukorgyár, Papír­gyár, Bútorgyár, Újvárosi Általános Is­kola, Gőzmosoda, Textil Nagykereske­delmi Vállalat, Rákóczi-úti Általános Iskola, Tiszántúli Nagycirkusz, vala mint a honvédség kulturcsoportjai.) A IV. KERÜLETI THÖKÖLYI-ÜTI ISKOLA UDVARÁN Délelőt 10 órakor térzenét ad a MÁV fúvószenekara. Délután 4 órakor kultúrműsor. (Fel­lépnek a Tiszti Club, a Thökölyi-úti is. kola, a Tiszántúli Nagycirkusz, a Kas­sai-úti Iskola, a Fűtőház, a Szülésznő­képző Intézet a Sípos-téri Iskola kultur­csoportjai.) A VÁROSI KULTURHÁZBAN Este 7 órakor kultúrműsor. (Fel lép­nek a Patyolat V., a TITÄSZ, az MTH iskola, a III. kerület kulturcsoportjai.) Az előadás után reggel 4 óráig tific. Május 2. Szombat. Délelőtt 9 órától a városi sporttele­pen egésznapos sportműsor. Labdarúgás, kosárlabda, atlétikai verseny, sportver­seny a hatvani és szolnoki gépipari technikum csapatai között. Délelőtt 10 órakor a Járműjavító kultúrtermében ökölvívómérkőzés a szol­noki Bástya és debreceni Bástya csapatai között. Délelőtt 10 órakor a hatvani és szoh- noki gépipari technikum úszóversenye t Damjanich-uszodában. Délelőtt 10 órakor a városi labda­rúgóbajnokságban szereplő csapatok ré­szére kiirt mérkőzések a Lokomotiv- pályán. Délelőtt 11 órakor a SZOT megyei atlétikai versenye a „Vidám Park" sport. pályáján. Délután fél 3 órakor üzemi labds- rúgómérkőzés a cukorgyári pályán. Este 7 órakor tábortűz és kulturműsot i Vidám Park szabadtéri színpadán. (Fellépnek az Űttörőház, a Tiszti Club ás a honvédség kulturcsoportjai.) Utána tánc. A VÁROSI KULTURHÁZBAN Este 7 órakor kultúrműsor. (Fellép* nek a honvédség és a Fütőház kultur. csoportjai.) Utána tánc. Május 3. Vasárnap. Délután fél 2 órakor a városi pályán megyei labdarúgómérkőzés a Szolnoki Szikra és a Tiszafüredi Petőfi csapatai között. Délután fél 3 órakor a Lokomotív^ pályán bajnoki labdarúgómérkőzés a Szolnoki Honvéd és a Martfűi Vöröá Lobogó csapatai között. Délután fél 5 órakor NB II. mérkő-1 zés a Lokomotív-pályán a Szolnoki Lo­komotív és a Makói Vasas csapatai kö-1 zött. Délután fél 5 órakor a Néphadsereg Központi Művészegyüttese szerepel A Városi Színházban. Este 6 órakor a Vidám Park szabad; téri színpadán az Állami Szigligeti Szín.- ház brigádjának kultúrműsora. Utáná tánc. Este 8 órakor az Állami Szigligeti Színház díszelőadás keretében bemu­tatja Illyés Gyula Kossutlrdíjas „Fáké lyaláng" című színművét. Á hazáért, az ötéves tervért, nagy békeaikotásainkért szavazz a Népfrontra !

Next

/
Thumbnails
Contents