Szolnok Megyei Néplap, 1953. április (5. évfolyam, 78-102. szám)
1953-04-29 / 101. szám
SZOLNORMEGYEl NÉPLAP 1953 áürilis 29.'asúrnap múlt líét hete, hogy megjelent a Magyar Függetlenségi Népiront Országos Tanácsa választási felhívása. Az orvos számára különösen sokat mond ez a felhívás. ,,A Magyar Függetlenségi Népfront pro- grammja: béke, munka, jólét, fel- emelkedés“ — mondja a felhívás s a pár szó magában foglalja azt is, hogy hazánkban a programm megvalósítása porán tovább fejlődik a dolgozók Egészségvédelme, egyre kevesebb lesz A megbetegedés, hiszen az egészség döntő alapja elsősorban a gazdasági jólét. Mindezen túl egészségvédelmi téren még többet is mond a felhívás. Kög- yáti eddig elért eredményeinket: „Az egészségvédelmet, a szociális biztosítást a dolgozók százezreire terjesztettük ki: 1949 óta S,800.#»«-ről 5,15#.6flO-re nőtt a társadalombiztosításban részesülök száma. Törvényt hoztunk az anya. és csecscinővéde- lemről, jelentősen felemeltük a szülő nők állami segélyét.“ Majd alább megmutatja a felhívás iegészségügyünk további fejlődését is, Iáikor közli, hogy: „Kórházak, rendelőintézetek, bölcsődék tucatjai kezdik meg működésüket.'“ A városok aránylag jobb orvosi ellátása mellett a falvak és főleg a tanyavilág, nehezen jutottak orvoshoz. A társadalombiztosítás csak szűk térre terjedt ki s tervszerüt- lenül. Csaknem 3,000.000 agrárproletárt zártak ki a társadalombiztosításból. A múlt rendszer nem védte a dolgozók egészségét. Ha egy munkás betegség miatt kidőlt a munkából, tizen jelentkeztek helyébe a munka- nélküliek közül. Kevés volt a körbáli ágyak száma. A szülészeti osztályokon áltálban kevesen szültek. A szülések S9 százaléka intézeteu kívül zajlott le. A felvilágosító munka hiányában az asszonyok féltek az intézeti szüléstől, s a meglevő szülészeti osztályokon kevés Is volt a férőhely. Nálunk az egészségpolitika legfőbb feladata a megelőző egészségvédelem. * az, hogy a megbetegedett dolgozódat mielőbb visszaadjuk a termelőmunkának, a családjának. A felszabadulás óta a régi szolnoki ás jászberényi kórházak újjáépítése mellett három új kórház létesült megyénkben: a karcagi, a mezőtúri és a szolnoki állami tiidőbeteggyögy- intézet. A felszabadulás előtt a kórházi ágyak száma 458 volt. Ez a szám 1949 végére több mint kétszeresére, 1851-re emelkedett. Rendelőintézeti vonalon a szakorvosi munkaórák számát napi 32-rfil napi 72-re emeltük. Megszerveztük a mozgó szakorvosi szolgálatot a megyében, a gyermek és szülész szakorvosok rendszeresen kiszállnak vidékre. Megvalósítottuk az Iskolás gyermekek és terhesanyák fogszakorvosi ellátását. 1943 előtt csak két állandó jellegű bölcsőde volt a megyében (Szolnokon) 18 férőhellyel. Népi demokráciánk már a hároméves terv végére öt bölcsödét szervezett 55 férőhellyel. Megnövekedett a házasságkötések száma, is éppen a növekvő gazdasági jólét következtében. A szülések száma 11 százalékkal, a természetes szapo. rodás a felszabadulás előttinek kétszeresére nőtt. Megyénk rohamosan fejlődött, s így az egészségügyi ellátás is ko- moly átszervezést igényel*. A fal- vak és a mezőgazdasági városok lakosságának nagyrésze bekerült a társadalombiztosításba. Ennek megfelelően növelni kellett kórházaink befogadóképességét. A kórházi ágyak száma az ötéves terv folyamán 258 ággyal szaporodott. Szolnokon az ú.j szájsebészeti és új röntgenosztály létesült. Karcagon és J ászberényben fertőző-osztályokat szerveztek. Űj szakorvosi rendelő- intézetet hoztak létre Mezőtúron. A széttagolt városi körzeti, körorvosi és körzeti kezelőorvosi rendszer helyett egységes körzeti orvosi rendszert vezettünk be. A kórházak, rendelőintézetek és körzeti orvosok együttes munkája nemcsak a beteg, ségmegelözés és a gyógyítás vonalán fejlődött sokat, hanem a táppénzes munkafegyelem megszilárdítása terén is. Nagyobb lett orvosaink felelősség- érzete, határozottabb lett állásfoglalásuk. Az anya. és csecsemő védelem vonalán döntő intézkedés volt a minisztertanács errevonatkozó határozata. Ma már nem gond hazánkban a születendő gyermek felnevelése. A nők egyenlő fizetést kapnak a férfiakkal. Az állam biztosítja a gyermekek számától függően a családi pótlék emelkedését. Az anyák igénybe vehetik a szülőotthonokat. Ezzel lehetővé válik a nők fokozottabb részvétele a termelő- munkában. 1952-ben már 14 állandó bölcsőde és 21 idénybölesöde műkő dött összesen 799 férőhellyel. Ebben az évben megyénkben újabb 17 idénybölcsőde kezdte és kezdi meg működését. Mindezek révén csecsemővédelmi vonalon jelentős eredményt, országos viszonylatban kiemelkedő eredményt értünk el. Megyénkben — a koraszü. lőtteket is beleszámítva — feleannyi csecsemő hal meg, mint a felszabadu lás előtt. Egészségünk tovább fejlődik. Még ebben az évben befejeződik a szolnoki rendelőintézet építése. Karcagon és Jászberényben ú.j szakorvosi rendelőintézet létesül. Ugyancsak ebben az évben befejezik a szolnoki megyei kórház új épületeinek munkáját is. Ennek révén 140 férőhellyel gyara podik a kórház. A szülészeti osztály egy hónapon belül 20 ággyal bővül Az egészségügy terén előttünk álló feladatok még nagyobbak, mint az eddigiek. A gyógyító munka mellett fokoznunk kell a betegségmegelőzés érdekében kifejtett munkánkat. Szaporítanunk kell a szűrővizsgálatok és a védőoltások számát. A népszaporodás érdekében ki kell szélesítenünk az abortus elleni küzdelmet. Arra kell törekednünk, hogy a szülések többsége kórházban, Illetve szülőotthonokban történjen. Az iparban és a mezőgazdaság terű létén a munkásvédelem érdekében fokoznunk kell a megelőző egészségügyi tennivalókat. Ezeknek a feladatoknak megoldását, egészségügyünk tO' vábbi zavartalan fejlődését egészség- ügyi dolgozóink jó munkája sitja. A jelölögyűlések alkalmával engem, a pártonkivüll orvost az a meg- tisztetetés ért, hogy képviselőjelöltjüknek választottak dolgozó társaim. Jelölésemet azzal indok», koták, hogy jó munkát végeztem. Ezt a munkát csak a megye egészségügyi dolgozóinak segítségével tudtam elérni. fgy a kitüntetés nemcsak nekem szól, hanem a megye minden egészségügyi dolgozójának is, akik harcba indulnak a Magyar Függetlenségi Népfront nagy célkitűzéseinek meg. valósításáért s május 17-én egy- emberként szavaznak a Magyar Függetlenségi Népfrontra. rJí-Ailkfu Mijxkik vaaurnk! Özv. Simon Istvánná a kisújszállási Petőfi tsz baromfigondozója magas kora ellenére a rábízott 1000 csirkének példamutatóan viseli gondját. Mester András tiszaderzsi cgyéni- ’ | leg dolgozó paraszt, aki a községben elsőnek kezdeményezte a kukorica négyzetes vetését az egyéni dolgozó parasztok és I. típusú tszcs tagok között. Ifj. László János a cibakházai Vörös Csillag tsz elnökének jó szervező munkája eredményeként a tsz elsőnek Tálas János középparaszt, a fegyverneki begyűjtési áliandóbizottság tagja példát mutat dolgozó társainak TáldS JdTlOS pártonkívüli dolgozó paraszt kilenc holdon gazdálkodik. Hosszú évek óta mindig élenjár a mezőgazdasági munkákban, s a beadási kötelezettség teljesítésében. A községben arról ismerik, hogy mindig elsőnek aratja le a gabonát, s elsőként szállítja be a raktárba beadási kötelezettségét. Jó munkáját nyolc elismerő oklevél igazolja, s az a rádió, amit 1050-ben kapott jutalmul. Tálas Jánosnak hét gyermeke van. A legfiatalabb tíz éves, legidősebb huszonhat. A család együtt dolgozik, a kisebbek iskolába járnak, s a legjobb tanulók közé tartoznak. A lányok a DISZ kulturgárdájának legjobb aktívái. Iskolás gyermekei közül egyiket most nyáron úttörőtáborba viszik nyaralni. Tálas Jánost 1950-ben tanácstagnak választották a község dolgozói. S nem csalódtak benne. Tálas János azóta is mindig és mindenben példát mutat, s különösen a beadási kötelezettség teljesítésében. Kétszeres kötelességének tartja ezt, mert nemcsak tanácstag, hanem a begyűjtési állandó bizottságnak is tagja, ugyanakkor pedig a Magyar Függetlenségi Népfront járási bizottságának is. Szakított a régi temetési módszerekkel. Saját maga kísérletezte ki, hogyan kel leggyorsabban a cukorrépa. A jól előkészített talajt előbb megtallózta, aztán kézzel dugdos- ták el a répa magját, melyet műtrágyával kevertek össze. A vetés után 10 napra minden szem répamag kikelt, amit Tálas János elvetett. Már egy héttel ezelőtt végzett a sarabolás- sal is. Az egyénileg dolgozó parasztok versenyében mindig résztvesz. A hazánk felszabadulásának tiszteletére folyt versenyben, s most a választási békeversenyben Tukarcs Gábor tíz holdas dolgozó paraszttal vetélkedik. Tukarcs Gábor szintén élenjáró dolgozó paraszt, Tálas Jánost azonban eddig még nem sikerült megelőznie. Ezért van becsülete Tálas János pártoniivüli középparasztnak a község minden dolgozó parasztja előtt, akik hallgatnak szavára, tanácsára. KISS BÉLA, Fegyvernek Valósítsák meg a felelős egyszemélyi vezetést az Aprítógépgyárban IA V A1-ÁSZT A SOK I tiszteletére komoly kötelezettséget vállaltak a jászberényi Aprítógépgyár dolgozói. Csatlakoztok a Gheorghiu-Dej Hajógyár versenyfelhívásához. Elhatározták, hogy a felszabadulási hét lendületével kezdenek hozzá a hónapeleji és az I. negyedévről áthozott tartozások törlesztéséhez. Megindult a verseny az üzemrészek között. A lemezlakatosműhely, mely hosszú ideig tartotta az elsőséget a fel- szabadulási héten, most is élretört. Ezt az üzemrészt látják el legjobban anyag, gal. A műszaki vezetők az előző versenyszakaszban térképet készítettek arról hogy milyen géphez, milyen anyagra vas szükség. Így azonnal odairányították a: anyagot, ahol leginkább szükség volt rá. így történik ez most is. Verkei Béla lakatosbrigádjára büszke lehet az egész műhely. Mikor a nép front választási felhívását olvasták, megragadta figyelmüket: a népfront nem csak azt kéri a dolgozóktól, hogy szavazatukkal mutassák meg egységüket, hanetli hogy munkával is mondjanak igent gyönyörű programmjára. Jó talajra talált a felhívás, Verkeiék ritkán teljesítenek 180 százalékon alul. A három keverőgépet és 2 dobot már 25-re elkészítették, így öt nappal előbb A hegesztők versenyében is nagyszerű eredmények születtek. Csordás Erzsébet már tanítóját, Hajós Gyulát is megelőzte, 200 százalékon felül teljesít. I SZÉKELY I Albert, a Farkas gyalus brigád tagja is versenyben áll. Ritkán mozdul el a géptől, ilyenkor is szerszámokért vagy a köszörűgéphez szalad Sztahanovista szeretne lenni, ez a titka nagy igyekvésének. Munkáját szomba- ‘on 224 százalék dicsérte. A műszaki vezetó'k is felhasználják a felszabadulási hét tapasztalatait. Az úi üzemvezető már körültekintőbb az anyagok szétosztásánál. Viszont még sokat kell javítani az egyszemélyi felelős vezetés elvének gyakorlati megvalósításához. Még gyakoriak az egymást keresztező intézkedések. A dolgozóknak többen adnak megbízatást, nem ritkán úgy, hogy erről még a művezető sem tud. Így aztán nem az erőknek megfelelően halad a munka. ízen változtatni kell. I AZT KELI, EEftBNf/j hogy az üzemrész egyedüli gazdája a művezető iegyen. Tudta nélkül ne történjen sémi. lyen intézkedés, mint ahogy erről a minisztertanácsi határozat is beszél. Szombaton például többen jöttek Szolnokra sportversenyre. Erről azonban csak akkor értesült Szabó művezető, amikor a forgácsolóban megálltak a fúrógépek. A darus is versenyre ment, akinek a gépelemeket kellett volna a fúró gépekhez szállítani. Ezt a fejetlenséget is meg kell szüntetniük a műszakiaknak, így várható csak javulás a termelésben. fejezte be az összes tavasziak vető* sét a kunmártoni járásban. Jézsa Sándor 13 holdas szolnoki dolgozó paraszt félévi tojás- és ha« romfibeadásának eleget tett. A vá* lasztás tiszteletére felajánlotta, hogj május 17-ig háromnegyedévi kötele« settségét is teljesíti. Kádár László a turkevei Harcos ura agronőmusa a növénytermesztő brigád dók közötti verseny kiszélesítésével és jó munkaszervezéssel biztosította jóval határidő előtt az összes tava* sziak elvetését BÜROKRÁCIA, VAGY ROSSZAKARAT ? Miért nem költözik át a TITfiSZ az irodaházba? Megépült ötéves tervünk gyönyörű alkotása, a szolnoki irodaház. Már az épület külső vakolási munkái foly. nak. A tiszta tavaszi kék égnek magasodó halványzöld falak a fehér műkő-ablakkeretekkel új szint kölcsönöznek a városnak és megszépítik az impozáns Kossuth-teret, Az irodaház nem cél nélkül épült. A város hatalmas mértékben fejlődött, lakossága megnőtt, s emiatt lakásproblémák merültek fel. Államunk a munkáslakőkázak építése mellett az irodaház felépítésével arról is gondoskodni kívánt, hogy a volt lakó- helyiségek, amelyeket eddig irodák foglaltak el, felszabaduljanak, s ismét betöltsék régi hivatásukat, ugyanakkor pedig a hivatalok megfelelő helyiségbe költözhessenek. A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat Üzletigazgatósága olyan épületben székel, amely megelőzőleg lakások célját szolgálta. A tanács megfelelő helyiségeket biztosított az irodaházban a TITÁSZ részére, s így semmi akadálya nincs annak, hogy a TITÁSZ átköltözve az irodaházba, átengedje jelenlegi helyiségeit laká» sok céljára. Hasonlóképpen biztosi* tottak más hivataloknak is helyiséget az irodaházban. Ezek a hivatalok ké3z örömmel cserélik fel eddigi helyiségeiket a modern, hivatalok céljára épült helyiségekkel, a TITÁSS azonban nem. A TITÁSZ vezetője, tivarnyus <-».. társ a több oldalról (városi, megyei tanács stb.) érkező kérésekre sem hajlandó intézkedni abban az irányban, hogy a TITÁSZ költözzön. Leg« döntőbb érve az, hogy ,,majd ha felettes szervek utasítják.“ A dolgozók érdeke megkívánja, hogy a TITÁSZ átköltözzék az irodaházba. A dolgozók érdekével ellentétesen felettes szervei sem utasít, hatják Pivarnyik elvtársat. Éppen ezért megkérdezzük: bürokrácia, vagy rosszakarat szűli-e a költözködés kérdésében a csökönyös magatartást? fi szolnoki újvárosi iskolások 260 mázsa ócskavasat gyűjtő lek Mi, újvárosi iskolások örömmel fogadtuk a vas gyűjtő hónapot. Tudjuk, hogy minden darab hulladékkal ötéves tervünk győzelmét segítjük elő. Megfogadtuk, hogy sok fémet gyűjtünk. Fáradozásunknak meg is lett az eredménye. Idáig iskolánk kollektívájának együttes munkájából 260 mázsa vas és 824 kg színesfém gyűlt össze. Legtöbb fémet a VI. o. leányok gyűjtöttek. Eddigi eerdményük 61 mázsa 41 kg. A Budai- és Csontos-brigád is nagyszerű eredményekkel mutatta meg, hogy szívügyüknek tartják a hulladékgyűjtést. PÉLYI ROZÁLIA Szolnok, újvárosi áll. iskola A parádfürdöi SZOT-szanatóriumban üdültem Mesébeillő, gyönyörű helyen, Párád* fürdőn üdültem. Ott, ahol régen csak á mágnások, bankárok és gyárosok szórakoztak. Pártunknak és Rákosi elvtársnak köszönhetjük, hogy a Szovjetunió példa* jára nálunk is létrejöttek a SZOT szanatóriumok és ezekben a pihenés mellett megfelelő orvosi keze'ésben, ápo* lásban részesülnek a dolgozók. Még álmodni sem mertem arról a gondos orvosi kezelésről, a bőséges ellátásról és azokról a legkényesebb igé* nyékét is kielégítő lakosztályokról, me* lyek rendelkezésünkre álltak. SZABÓ SÁNDOR NÉ áíképzett sütősegéd, Szolnok R törökimklósi vasűü állomás dolgozói a békeversenyben A törcJcmiklósi vasútállomás dolgozói a felszabadulási és választási békeversenyben tett vállalásukat 110 százalékra teljesítették a legutolsó értékelés szerint. A Mezőgépgyár gépei elszállításának helyes megszervezésével és irányításával jó munkát végzett Kánya István raktár nők és Kánya Lajos kereskedelmi szolgálattevő. A forgalmi dolgozók közül Pásztor Gyula, Nagy József és Telek László szolgálattevők tűntek ki. Papp Zsig* mond és Kocsis Sándor váltókezelők is jó munkát végeztek. A vasútállomás dolgozói továbbra is jó munkával veszik ki részüket a választási békeversenyből és május 1-ét, a világ proletariátusának nagy ünnepét a forgalom zökkenőmentes lebonyolításával akarják megünnepelni. w A szolnoki vasutasdolgozók feladata a választási hékeversenyben NéhÓTly nappal ezelőtt a verseny újabb szakaszához kezdtünk, hogy megteremtsük a 11-ik negyedév győzelmének előfeltételeit- bebizonyíthassuk, hogy Fűtőházunk dolgozói jó munkával is hitet tesznek a népfront választási felhívása mellett. Azt határoztuk el, hogy hasonlóan az I. negyedévhez, ll-ik negyedévi tervünket is túlteljesítjük. Országunk életében különösen fontos helyet foglal el a szénbányászat és a szénnel való takarékosság. Miután a mi munkánk egyetlen szakasza sem képzelhető el szén nélkül, a legfőbb súlyt a szénnel való takarékosságra fektettük. A választások napjáig 5 százalékos, a negyedév végére 4 százalékos szénmegtakarítást vállaltunk. Ígéretünk valóraváltásában sok múlik a munkánkhoz szorosan kapcsolódó forgalmi szolgálaton. Ha ők még nagyobb gonddal állítanák össze a vonalokat, a vállalt 4 százalékból már 2 százalék biztosított lenne. Az még hiba a Forgalomnál, hogy nem olyan szerelvényeket állítanak össze, melyekkel javulna mozdonyaink szénkihasználása. Vonatonként 100 tonnával kellene nagyobb szerelvényeket kiállítaniok, mert nagyobb vonatoknál is csak annyi szenet fogyasztanak mozdonyaink, mint a kisebbeknél. A forgalomnak most az a feladata, hogy inkább kevesebb, de nagyobb vonatokat biztosítson. így jelentős mértékben tudja segíteni Fűtőházunk dolgozóinak versenyét. Különösen a Szolnok— hatvani járatokra kell komoly gondot fordítani. Felajánlásunk lényeges pontja az 500 km-es mozgalom fejlesztése. Az 'ér célunk, hogy jelenlegi mozdonyparkunkat 6 százalékkal jobban kihasználjuk. /- végrehajtás legfőképpen a mozdonyvezetőkön múlik. Ha komolyabb javításai nélkül tudják továbbítani gépeikkel a szerelvényeket, sikerrel váltjuk valóra vállalásunknak ezt a pontját is. Itt azonban sokat kell még javítani a választásig. Számos mozdony nem tud bejutni az 500 km-es mozgalomba. Főleg azoknál a vezetőknél fordul ez elő, akik keveset gondolnak segítőtársukra, a vontató- gépre s elmulasztják a megelőző karbantartást. A jó vezető állandóan törődik gépével. Így cselekszik T. Kovács László a 411 sorozatú mozdony vezetője, Azért élharcosa az 500 km-es mozgalomnak, mert tudja, hogy gépe nehezei kezelhető s emiatt sok gondos fordít rá. Talán nincs is nagyobb állomás, ahol meg ne vizsgálná a csapágyakat és a csavarokat. Ugyanezt nem lehet elmondani Bana Zsigmondról. Ö is olyan géppel jár, min tT. Kovács László, de rit* kán vizsgálja meg a mozdonyát s így gyakran kell beállítani a javítóba. Ezért az 500 km-es mozgalomban sem tud eredményesen harcolni. Az én munkámban az a legfontosabb, hogy személy szerint ismerjem at emberek képességét. Csak így tudom az erőknek megfelelően felosztani a muri* kát. Az a célunk, hogy a választások tiszteletére a legtöbb mozdonyunk bekapcsolódjon az 500 km-es mozgalomba. Ehhez a vállalásunkhoz adjanak nagyobb támogatást a forgalom s a műszakiak. SURANYI IMRE vezetömérnöl Szolnok, Fűtőhöz Dr. Bene Zoltán főorvos: „El Magyar Függetlenségi Népfront programmjának megvalósítása iováWejieszfi a dolgozók egészségvédelmét“ „Kórházak, rendelőintézetek, bölcsődék tucatjai kezdik j ITteC/ TTtUködeSUket (A Magyar Függctleniögi Népfront rálmztáti fplhtvásábóí, j
