Szolnok Megyei Néplap, 1953. április (5. évfolyam, 78-102. szám)
1953-04-28 / 100. szám
gZÖLNÖKIWEGYEI NKPGAÍ» 1953 április 28, MEGKEZDŐDTEK A VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉSEK 99 Aki a népfrontra szavaz — a békét erősíti!“ Farkas Mihály elvtárs beszéde Pécsett — Uj országgyűlési választások előtt áll a magyar nép — kezdte beszédét Farkas elvtárs. — A Magyar Független, ségi Népfront az új országgyűlési választások kiírásával kapcsolatosan felhívással fordult a választópolgárok millióihoz, amelyben számadást adott arról a hatalmas alkotómunkáról, amely 1949- től 1953 elejéig nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs vezetése alatt hazánkban végbement. __ Az 1949 május 15-én megválasztott országgyűlés jó munkát végzett. Az elmúlt közel négy év alatt fiatal népi államunk megizmosodott és megszilárdult. A kormányzati szervekben mindenütt a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiség képviselői foglalnak helyet. — Fiatal népi államunk szervei az ellenség elleni kíméletlen harcban erősöd, nek és mindjobban összeforrnak népünkkel. Számolnunk kell azzal, hogy népünk belső és külső ellenségei a jövőben is megkísérlik, hogy gyengítsék népi államunk hatalmát. Ezért mindannyiunk kötelessége, hogy nagyfokú éberséggel őrködjünk népi államunk biztonsága fölött, hogy az ellenség minden kártevését időben leleplezzük és népellenes terveinek végrehajtását megakadályozzuk. Farkas elvtárs a továbbiakban számos tényt és adatot sorolt fel országunk további, növekvő iparosításáról, mezőgazdaságunk, kereskedelmünk, az egészség, védelem, a kultúra és a tudomány hatalmas fejlődéséről. Részletesen ismertette Baranya megye fejlődésének magával- ragadó tényeit, majd így folytatta: — Hazánk a Szovjetunió vezetésével az egész szocialista front támogatásával tudta csak elérni eddigi csodálatos ered. menyeit. — Uj alkotásaink és hatalmas eredményeink elérése köszönhető szorgalmas és öntudatos munkásosztályunknak, de- ték parasztságunknak, az új és régi ér telmiségnek. Népünk — a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek — egyre szilárdabb egységben tömörül az új világ építésében. Népünknek ez növekvő politikai és erkölcsi egysége új erők forrásává válik, amelyből újra és újra nagy kezdeményezések, az építés új lendülete fakad, amely meggyorsítja szó. cialista építésünk ütemét. Népünk nagy szerű sikerei, új alkotásai nagy pártunk és Rákosi elvtárs nevéhez fűződnek. Pártunk vezetésével sikerült népünknek leküzdenie az új élet útján tornyosuló nehézségeket. Nagy pártunk nyolcéve: munkája és harca népünk millióit győzte meg arról, hogy pártunkat és Rákosi Mátyást követni egyet jelent a nép ha. talminak erősítésével, az új szocialista élet megteremtésével, mindannak a va lóraváltásával, amelyért népünk legjobbjai és maga a magyar nép évszázadokon át küzdött és vérét hullatta. Farkas Mihály elvtárs hangsúlyozta ez elért eredmények azt igazolják, hogy népünk 1949 május 15-én helyesen cselekedett, amikor szavazatát a népfront jelöltjeire adta. Ebből népünknek azt a tanulságot kell levonnia, hogy most amikor újra országgyűlést kell választania, akkor cselekszik helyesen, ha egy- emberként újra leszavaz a népfrontra, s a népfront első jelöltjére, népünk vezé- íére: Rákosi Mátyásra. — Egyesek nyugaton, az igazságot el ferdítve, arról beszélnek, hogy nálunk az országgyűlést, a kormányt nem pép választja, hogy mi nem rendelkezünk a nép által választott kormánnyal Hogy ezek az urak helyesen el tudjanak igazodni a magyar helyzetben, nem ártana, - ha tudomásul vennék, hogy kilenc és félmilliós Magyarországon csak nem hat és félmillió állampolgárnak van szavazati joga. 1931-ben, Horthy Magyarországon csak két és félmillió állampolgárnak volt szavazati joga és ebből is csak 70 százalék élt ezzel joggal. Akkor nem a dolgozó nép vá lasztotta az országgyűlést és ennek meg. felelően a kormányt sem. Akkor Ma gyarországnak valóban nem volt a nép által megválasztott kormánya. Érdekes hogy akkor a kapitalista nyugatnak nem fájt a feje azért, hogy a Horthy-rend- szer alatt Magyarország nem rendelkezett a nép által választott kománnyal. — Az új országgyűlési választás módosított választási törvény alapján, annak szellemében, szélesebb, demokratiku sabb alapon zajlik le. mint 1949-ben. A nép maga jelöl szabadon és a nép maga szabadon választ. Ennek megfelelően megválasztott országgyűlés a nép igazi akaratát fejezi maid ki és az ország gyűlés által megválasztott minisztertanács ennek következtében szabad népünk által megválasztott, igazi kormánya népnek. Farkas elvtárs ezután második ötéves tervünk nagyszerű céljait ismertette amelyeknek megvalósításával Magyaron szág a jómód, a virágzó kultúra föld jévé válik. — Merész, de megoldható tervek bzek, amelyek megvalósítása érdekében függetlenségi népfront bizalmat kér: azt kéri, hogy 1953 május 17'én minden dolgozó adja rá a szavazatát. Semmi kétség, hogy aki szereti hazáját, népét, aki a magyar dolgozók és gyermekeik életét boldogságban és békében akarja tudni — május 17"én a népfrontra sza- z! * Farkas elvtárs ezután arról beszélt, hogy dolgozóink nemcsak szavazócédulával, hanem többtermeléssel is szavazni kívánnak a népfront programmjára és jelöltjeire: — A budapesti Gheorghiu-E>ej Hajógyár munkásainak kezdeményezésére — mondotta — egyre nagyobb méreteket ölt a választási békeverseny. Ezzel a munkaversennyel munkásosztályunk ország-világ előtt azt az elhatározását jut. tatja kifejezésre, hogy ötéves tervünk negyedik és első félévének feladatait maradéktalanul teljesíteni kívánja. Ezt a választási békeversenyt ki kell terjeszteni minden iparágra, minden üzemre, bányára és intézményre és a mezőgazdaságra is. Biztostíani kell, hogy május 17-én a népfront és a tervteljesítés nagy győzelmének napja legyen 1 — Tisztelt nagygyűlés! — folytatta Farkas Mihály elvtárs. — A szocialista társadalom felépítése és a tartós béke biztosítása elválaszthatatlan egymástól. A szocializmus építés — a háború rombolás ! Mi a háború ellen, a békéért har. colunk, mert a háború a népek számára csak szenvedést, nyomort hoz, mi pedig örömteljes életet akarunk biztosítani népünk számára. Egyesek félremagyarázzák következetes békeharcunkat. Azt mondják, hogy ez gyengeségünk jele. Ezek rosszul ismernek bennünket. A kommunisták nem tartoznak a gyenge, jellemű, ijedős emberek táborába. Mi nem azért harcolunk a békéért — és fogunk a jövőben is lankadatlanul, sőt mi több, fokozott erővel harcolni érte —. mert gyengének érezzük magunkat, hanem azért, mert szeretjük népünket és aki népét szereti, az rosszat népe számára nem akarhat. — A békéért folyó harcunk elválaszthatatlan részének kell tekintenünk honvédelmünk szakadatlan erősítését. Viruló és gazdagodó hazánkat, szabad népünket nem hagyhatjuk védtelenül akkor, amikor az imperialisták eszeveszett fegyverkezést folytatnak. Az elmúlt négy esztendő alatt pártunk és kormányunk gondoskodott arról, hogy hazánk erős néphadsereggel rendelkezzék. Ez az erős korszerű néphadsereg a párt vezetésével létrejött. Most már elmondhatjuk nemcsak azt, hogy van mit megvédenünk, de azt is, hogy van mivel megvédenünk. — fi. béke biztosítása megköveteli a népek közötti egyenjogúság elvének tisz. teletbentartását. Barátságot, tesvéri kapcsolatokat kell kiépítenünk a népek között, mert ez a béke biztosításának döntő feltétele. Ezért mi továbbra is követeljük, hogy Magyarországot vegyék fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Mi nem avatkozunk be más államok belügyeibe és ezért joggal megköveteljük, hogy más se tegye ezt és ne avatkozzon be a mi belügyeinkbe! Hogy mi hogyan él' jünk, azt senki ne írja nekünk elő, va* gyünk mi olyan érettek, hogy azt mi magunk is helyesen meg tudjuk határozni ! Beszéde befejező részében Farkas elv* társ hangsúlyozta: minden erővel biztosítani kell a békét. A május 17-i országgyűlési választások és a béke megvédése között szoros összefüggés van. A népfront választási diadala egyet jelent a béke magyar arcvonalának erősítésével, a tartós béke biztosításával. Aki a népfrontra szavaz, az a békét erősíti! r Május 17-én hitet lessünk a második ötéves terv, a szocialista társadalom felépítése mellett Tisza József begyűjtési miniszter etvtárs beszéde Jászberényben A jászberényi dolgozók 5000 főnyi lelkes tömego köszöntötte vasárnap Tisza József begyűjtési miniszter elvtársat, a Magyar Függetlenségi Népfront választási nagygyűlésének előadóját. A szívek mélyéből fakadó üdvözlések után Tisza elvtárs mondotta el beszédét. — Négy esztendeje annak, hogy elhangzott a Magyar Függetlenségi Népfront első felhívása, melyben azt kérte hazánk dolgozó népétől, hagyja jóvá ötéves népgazdasági tervünket és hatalmazza fel azokat az ország vezetésére, akik kipróbált vezetők s alkalmasak a nemzet alkotó erőinek összefogására. A Magyar Függetlenségi Népfront pártunk vezetésével ezt a bizalmat, támogatást, dolgozó népünktől megkapta és ennek eredményeképpen a négy évvel ezelőtti- pro- grammot ma már valósággá kovácsolta, — kezdte beszédét. — Feladataink megvalósítása nem ment simán, hanem szívós, kemény harcot kellett folytatni az ellenség, gél szemben és a kiéleződött nemzetközi helyzetben csak úgy tudtuk terveinket megvalósitani, hogy nap mint nap magunk mögött éreztük a nagy szovjet nép baráti segítségét és támogatását. A mi társadalmi és gazdasági rendszerünk a dolgozó tömegek folytonosan növekvő igényeinek zavartalan kielégítését valósítja meg, — foly. tatta. Beszéde további részében Szolnok megyéről a következőket mondotta: Ebben a megyében a múltban iparról alig lehetett beszélni, mindössze Szolnokon volt egy-két nagyobb üzem, s még ha valahol akartak is üzemet létesíteni, a megye vezetői mindent elkövettek hogy ne építsék fel a gyárat, mert akkor elesnek az olcsó munkaerőtől Ma már ezek a gátak ismeretlenek. A tudomány és technika számára széles lehetőségek vannak és ezek rohamos gyorsasággal terjednek. Fejlődésünk útját mutatja, hogy eredetileg az ötéves tervre előirányzott 35 milliárd forint helyett három év alatt 40 milliárd forintot fektettünk be népgazdaságunkba. A rohamos fejlődés útját mutatja Jászberény iparosítása is. Itt, ahol semmi ipar nem volt és amelyik várost Horthyék földrajzi tudósai úgy jelöltek meg, hogy nincsenek iparosíAKl EGYETÉRT NAGYSZERŰ TERVEINKKEL, A MAGYAR FÜGGETLENSÉGI NÉPFRONTRA SZAVAZ — mondotta Dávid elvlárs Karcagon A karcagi választási nagygyűlésen mintegy négyezer dolgozó hallgatta végig Dávid Ferenc elvtárs beszámolóját. Dávid elvtárs az országos és nemzetközi események ismertetése után a következőket mondotta: — Fejlődésünket csak akkor tudjuk igazán megérteni, ha a mai helyzetet, életünket összehasonlítjuk a múlttal. Karcag városa a felszabadulás előtt elhanyagolt, kis vidéki mezőváros volt. Nagybirtokos vezetői ellenségei voltak minden haladásnak. Leszerelték, lerombolták a város téglagyárát, villanytelepét, fürdőjét, a képviseltőtestület- ben a földbirtokosok, kulákok foglaltak helyet. A városban 3620 cselédember volt s azok havi átlagkeresete alig haladta meg a 25 pengőt. Ugyanakkor ezer fő volt a munkanélküliek száma, akik minden kereset nélkül voltak. A felszabadulás után gyökeresen megváltozott a helyzet. A kulákok, földbirtokosok helyett Karcag dolgozó népe vette kezébe sorsának irányítását. Ma már a vá-osnak van kórháza és hamarosan megkezdik az új, modern kórház építését is. Még ebben az évben elkezdik építeni az ország egyik legmodernebb téglagyárát, gyapotfeldolgozó üzem létesül a városban. Az új üzemek mellett modernizálták a régieket, mint a malmot, a téglagyárat. Uj tűzoltólaktanya épül, új népfürdő és iskslák. A város mezőgazdasága is hatalmas fejlődésen ment keresztül. Míg 1949-ben a tsz-ek vagyona 160.000 forintot tett ki, ebben az évben ez az összeg 34 millió forintra emelkedett. A termelőszövetkezeteket a mezőgazdasági munkák elvégzésében modren gépekkel megerősített gépállomás segíti. A szántást szinte teljesen géppel, az aratást 97 százalékban géppel végzik. A felszabadulás előtt 350 holdat öntöztek a határban, jelenleg 2200 holdat termékenyít az éltető víz. A fejlődés lemérhető más adatokkal is. A felszabadulás előtt mindössze 1200 kerékpár volt a városban, ma több mint 5 ezer van. 1945 előtt Karcagon 615 rádió volt, ma 2540 van. Azelőtt 2590-en jártak iskolába, ma 3473-án. A gimnáziumában 143 dolgozó paraszt fia jár. Megyei és országos eredményeink ismertetése után Dávid elvtárs a következőket mondotta: — Aki helyesli és egyetért békés alkotómunkánkká', nagyszerű terveinkkel, a jövő távlataival — az felsorakozik a Magyar Függetlenségi Népfront mögé és május 17-én a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeire szavaz. „Egység az építésben, egységet követel a választáson is11 Szarvas Imre elvtárs beszéde Kisújszálláson A kisújszállási utcák ünnepi díszt öltöttek. Zászlók lengenek, hullámzó embertömeg hömpölyög mindenfelől a város központja felé, a Magyar Függetlenségi Népfront választási nagygyűlésére. A nagygyűlés kezdetén tarka virág- erdőként hat a színpompás zászlókkal felsorakozott embertömeg. A Himnusz után Oros László, a helyi népfrontbizottság elnöke nyitja meg a gyűlést, majd a Népfront Megyei Bizottsága nevében Szarvas Imre elvtárs emelkedik szólásra. — Az 1949-ben megválasztott képviselők mandátuma lejárt — kezdi beszédét. — Elérkezett az idő, hogy a magyar dolgozó nép új, az 1949'ben megválasztottnál is egységesebb, erősebb ország- gyűlést válasszon. A Magyar Függetlenségi Népfrontba tömörült hazafias erők négy évvel ezelőtt az MDP kipróbált vezetésével egységesen indultak a válasziá. sokon. — A mostani választásokon is egységesen indulnak. A magyar munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek egységben építik ki az új magyar hazát. Ez a tény egységet követel a választásokon is. — A mi választásainkon a tőkések, nagybirtokosok és a kulákok képviselőinek nincs helye — mondja. A jelenlévők gondolatában ennél a mondatnál egy pillanatra megelevenedik a mult. Id. Máthé Sándor, a Petőfi tsz dolgozója is arra a választási gyűlésre gondol, melyen még a város főszolga- bírája, a kulák Pápai István volt a képviselőjelölt. Uszított a Szovjetunió ellen, buzgón segédkezett a kisújszállási fiata. lók halálbahurcolásánál. Azt soha nem említette választópolgárainak — mikor is említette volna, hiszen sosem tartót: beszámolót —, hogy határainktól többszáz kilométerre, német érdekekért pusztultak a magyar férfiak. Jól emlékeznek a dolgozók Pápai kép. viselő elődjére, Hellenbachra is. Ez a .magyar főúr" jópár ezer hold földdel és a magyar nyelv legcsekélyebb ismerete nélkül „képviselte" a kisújszállási dolgozókat. Ezeknek ma már nincs helye a politikai életben. Az egyszerű emberek ezért helyeslik a népfront politikáját lanó János, Kiss Sándor, Kovács Lajos. Daku János, Varga Kálmán és a többi dolgozó csillogó szemmel figyelik a beszéd további részét is. — Akik az építkezéseket, életszínvonalunk további emelkedését, a békét ellenzik, azok a nép ellenségei — folytatja Szarvas elvtárs. — Ezért nincs a mt választásainkon helye az ellenzéknek. A magyar dolgozó nép saját fiai közül választja meg képviselőit, saját országgyű. lését, amikor egyemberként szavaz le a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeire, újra hitet téve ezzel a magyar haza, a' boldogabb jövő építése, a teremtő béke megvédése mellett. A Ma. gyár Népköztársaság szilárdan folytatja békepolitikáját, mondja a Népfront választási felhívása. Tehát aki a Népfrontra szavaz május 17-én, az a békére szavaz. — Kik voltak régen megyénk képviselői — veti fel a kérdést Szarvas elv- társ. — Báró Heilenbach Gottfried fSld. birtokos, vitéz Gömbös Gyula, a véres kezű fasiszta hóhér és hasonló elemek. Ma ellenben olyan képviselőjelöltje vannak Kisújszállásnak is, mint Nánasi László, az Oszágos Béketanács alelnöke és Vékony Róza traktoros. Vonjunk pár huzamot a múlt és a jelen között — folytatja —, hogy lemérhessük Kisújszállás fejlődését. A Horthyrendszer alatt a város költségvetése egy évre 188.242 pengő volt és ebből az összegből is csak 22.000 pengőt adtak építésre. — Az 19 52-es évben 4,660.000 forintot fordítottak a város fejlesztésére. A 'dén 5,000.000 forint van előirányozva, 4 gépállomás 9. az átkelő útszakasz kö. vezése 2, a kisvasút építése 5 millió forintba került a varos költségvetésén felül. A város fejlődése a felszabadulás óta nagyobb volt mint a múltban egy évszázad alatt. Megyei és országos vi szonylatban elért eredményeink ismerte tése után a jövő távlatairól beszél Szarvas elvtárs. A Magyar Függetlenségi Népfront orogrammja a béke, munka, jóiét, fel emelkedés. Ezért szavazzunk egvember ként május 17-én a Népfront jelöltjeire A dolgozók hosszantartó tapssal, me leg ünnepléssel „éljen Rákosi", „éljen Gerő" felkiáltásokkal fejezik ki egyetértésüket. Az Arany János-utcai iskola tanulói nak énekszámai után ifjú traktoroslány. Vékony Róza emelkedik szólásra. Meg köszöni dolgozótársainak, hogy képvise lőnek jelölték és ígéretet tesz, hogy választások tiszteletére befejezi éves tér vét. fásra alkalmas energiái és lehetőségei — az ötéves terv során jelentős par alakult M. — 1950-bsn 50 miLliő forintos költséggel megkezdték az Ap- rítőgépgyáj építését, moly nemcsak a Sztálin-Vasmű számára,- hanem Románia é3 Kína számára is szállít gépeket. 1951 nyarán 120 millió forintos beruházással megkezdték a Fémnyomó és Lemezgyár építését. Újjáépült az egykor elsorvasztott mészhomok téglagyár is. A gyárakkal együtt új, modern lakóházak, bekötőutak és számos más egyéb létesítmény is épült. Ilyen csodálatos fejlődésről évekkel ezelőtt még álmodni sem mertek Jászberény dolgozói. Az ipar, mezőgazdaság és a kultúra terén elért országos eredményeink ismertetése után Tisza elvtárs így folytatta beszédét: — A párt által vezetett harc az a kohó, mely edzi, formálja a jövő győzelmének harcosait, az újtípusú embert; akinek a munka becsület é$ dicsőség dolga. Aki munkaterületének tudósa és művésze, aki öntuda- _ tosan és tántoríthatatlan hűséggel követi pártunkat, szereti népét és hazáját. A párt kovácsolta egységessé népünket és a jövő hénap 17-én a Népfrontra leadott szavazatokkal is bizonyítja népünk, hogy olyan egységes és szilárd, mint a történelem során soha nem volt. — A mostani országgyűlési választások alkalmából nemcsak eddigi eredményeinket akarjuk jóváhagyatni dolgozó népünkkel, hanem bizalmat és támogatást kérünk a további munkához. Sokkal szebben és jobban tud élni, eredményesebben tud dolgozni az a család, ahol megbeszélik az elvégzett munka eredményeit, a jövőre vonatkozó családi terveket. —- Ezért visszük mi is eredményeinket és jövő terveinket dolgozó népünk elé. — Gyönyörű ez a távlat, mely a második ötéves terv adataiból elénk tárul. E hatalmas célkitűzések hallatára minden becsületes, hazáját és népét szerető dolgozónak nagyot dobban a szíve. A jogos büszkeség ébred fel bennünk, amikor arra gondolunk, hogy országunkat ilyen hatalmassá, széppé és erőssé formáljuk. A választások előtt is csak azt mondjuk, amit mindig hangoztattunk: népünk szoros egységével, áldozatos munkájával, nemcsak a nehézségeken lehetünk úrrá, hanem megteremthetjük azt a ragyogó szocialista jövőt, mely a második ötéves terv néhány adatából is megcsillan előttünk. — Népünk egysegének megnyilvánulása a most következő választásokon kifejezi majd népünk megingathatatlan hitét pártunk és Rákosi elv- társ iránt. Hitet teszünk amollett, hogy akarjuk a második ötéves tervet. a szocialista társadalom felépi- tését. Népünk megbonthatatlan egysége .egyben figyelmeztetés lesz az mperialisták felé is: acélba ütköznek, ha meg mernek támadni. — Ezért kérünk mindenkit, dolgozzon jobban és szavazatával is erősítse államunkat. Tisza elvtárs beszámolója, utáú Nánási László és Boszteri Mihály képviselőjelöltek tartottak beszédet. Ü Magyar Függetlenségi népfront programmja: Héke, munka, jólét, felemelkedés !
