Szolnok Megyei Néplap, 1953. április (5. évfolyam, 78-102. szám)

1953-04-19 / 93. szám

J 1953 ánrilis 19. SZOLNOKME'IYEI NÉPLAP A Magyar Függetlenségi Népfront megtartotta a népnek adott szavát, ezért szerezhettünk diesméqet az Olinipiúszún a ntaqqat némtek Mióta megjelent a Magyar Független­ségi Népfront Országos Tanácsának vá­lasztási felhívása, csodálatos eredmé­nyeinknek ez a nagyszerű összefoglalója, ragyogó jövőnk előrevetítője. többször elolvastam, tanulmányoztam már. Most is örömmel és érdeklődéssel olvasom a felhívás sorait, melyek olyan változá­sokra, eseményekre és felejthetetlen győ­zelmekre emlékeztetnek, amelyeknek ma­gam is részese voltam és vagyok. „Száz­ezreket vontunk be a testedzés tömeg­mozgalmába, a magyar sportolók dicső­séget szereztek az Olimpiászon a ma­gyar névnek" — hirdeti a felhívás. Mikor ezeket a sorokat elsőízben ol­vastam, s most is, akarva-akaratlanu! eszembe ötlik a múlt, az az út, amelyet a helsinki Olimpiáig megtettem. A Szolnoki Cukorgyár melletti úgy­nevezett ,.potya strandon“ tanultam meg úszni. Szolnoknak akkoriban esak egy fürilftjo volt, a MAV- uszoáa, nekünk azonban akkor nem igen telt fürdüjegyre. Mégis úszó lettem, tagja a szolnoki vasutas soprtegycsiiletnck. — Egyesületünk anyagi támogatást nem kapott, s bár vasiitasegyeBület voltunk, a kedvezményes utazást ügy kellett kiharcolni, az útiköltséget pedig a sportkedvelő vasutasok adtuk üssze. Egyetlen sportfelszerelésünk aiz úszónadrág volt. Ha versenyre men­tünk, élelmezésünkről — egy papír, zacskóból — magunk gondoskod­tunk. 1942-ben már kerületi válogatott vol. tam. Ekkor résztvettem egy „levente ver­senyen" Debrecenben. A „szálláson" egy­más hegyén-hátán szalmazsákon alud­tunk. Egy szegedi versenyen még szalma, zsák sem jutott, csak csupasz szalma. Mindez azonban nem vette el a kedve­met a sportolástól. 1945-ban 400 és 1500 méteren ifjúsági bajnok lettem. S mindez edző, felszerelés, megfelelő tá. mogatás nélkül. A felszabadulás hatalmas változást hozott számunkra is. Országos baj­nok lettem a plllangóűazásban. — 1947 ben pedig már edzó segítségé­vel, Jó felszereléssel sportolhattam. Népi demokráciánk támogatása hoz­zásegített. hogy egy év múlva ma­gyar válogatott lehettem, a Álba lilában három „Balkán-úszóbajnok­ságot“ nyerhettem. Uszoda épült Szolnokon, a Damjanich. Uszoda. Vízilnbdacsapatunk bekerült a r',,evar bajnokságba. Ettől kezdve meg­jártam Csehszlovákiát, Stockholmot, Kie­vet. Az elmúlt évben, s megelőzőleg is, államunk edzőtáborokat szervezett szá­munkra, hogy méltóképpen felkészülhes­sünk az ohmpiászra. Sohasem felejtem el a csodálatos helsinki napokat, amikor a magyar sportolók 16 aranyérmet hódítottak el a világ legjobb sportolóinak versenyén. S mindez nem véletlenül történt. A Magyar Függetlenségi Népfront megtar­totta a népnek adott szavát és a párt vezetésével, irányításával hatalmas mér­tékben fejlesztette, tömegmozgalommá tette a testedzést. Négy évvel ezelőtt in­dult dicsőséges útjára megyénkben is az MHK. mozgalom, melynek keretében 1951-ben 12.00«, 1951 ben 16,000, tavaly pedig 22,000 fiatal tette le a próbát. 1951-ben 35 falusi sportkör kapott sportfelszerelést — összesen 200,000 forint értékben. Jászberényben at­létikai pálya és uszoda, Jássladá. nyon és Karcagon sporttelep, Mező­túron atlétikai pálya és öltöző, Kimmártonhan atlétikai pálya, Tö- rökmiklóson sportpálya épült. A szolnoki Közgazdasági Gimnázium tornaterme félmillió forintba került. Az elmúlt esztendőben már 65 falusi sportkör működött, s a megye területén összesen 157 sportkörben mintegy 17.000 fiatal sportol rendszeresen megfelelő fel­szereléssel, dolgozó népünk államának gondoskodása révén. Ezek a fiatalok a magyar sportmozgalom aranytartalékai, közülük kerülnek ki a jövő olimpikon­jai. Olvasom a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívását. „ítéljetek négyéves munkánk fölött!" — mondja a felhívás. S mi, sportolók ítélünk. A Nép­front megtartotta 1949-ben adott1 sza­vát a sport terén is. Ragyogó eredmé­nyeket értünk el, s a jövő trrg ragyo­góbbakat ígér. Ezért a sportolók az or­szág további vezetését azokra bízzák akik eddig is tettekkel bizonyították be hogy szavukra építeni lehet. Május 17-én i Magyar Függetlenségi Népfrontra ad­juk szavazatunkat. Add'g is munkánk­ban, sporttevékenységünkben is bitet te­szünk a Magyar Fiigeeítenségi Népfront nagy célkitűzései mellett. HASZNOS ISTVÄN -''tnpiai bajnok, Szolnok MEZŐGAZDASÁGI HÍRADÓ Soronléva növényvédelmi munkák a szántóföldim SZÁNTŐFÖLDÖN A szántóföldi kártevők közül nagy gondot fordítsunk a gabonafutrinka (csó. csároló) elleni védekezésre. A gabona­futrinka rendszerint olyan őszi gaboná. kon okoz nagymérvű károkat, ahol előző évben is gabona volt vetve. Fontos a táblák figyelése. Ha észre- veászük, hogy a vetés ritkább, vagy már csak a csupasz föld látszik, rövid keresés után megtaláljuk a gabonafut­rinka lárváját, ami a gabonatő mellett egy kis aknában él. Oda behúzza a búza levelét, összecsócsárolja és a búza elszárad, kivész. A látva fehér színű, a feje és a fejmögötti első három szel vénye barnásfekete, ezen v»n a három pár lába. A kártevő felfedezése után azonnal beszórjuk a táblát Agritox po­rozószerrel, amelyet a községi tanácsok ingyenesen bocsátanak a termelők ren­delkezésére. Kh-ként 30—35 kg-nyi Agritox szükséges, amihez porozógépe­ket a gépállomástól lehet igénybevenni Április hónap elején és azt folytatólag három-négy hónapon keresztül kikelő vetéseinket a mocskospajor, másképpen bagolypille hernyója is veszélyezteti. Most még az őszi vetéseken él, de ta­vaszi vetéseink kikelésével megkezdi vándorlását a tavaszi vetések felé. Azért tanácsos már most az őszi és tavaszi ve tések között bogárfogó árkokat ásni. hogy az átvándorlását megaladályozzuk. Az árkokba csalétket szórunk, amit a hernyó szívesen fogyaszt és elpusztul tőle. A csalétket répaszeletből, melasz­ból és Hungária Matador idegméregből készítjük. 25 liter répaszeletet, 1 kg Hungária Matadorral keverünk össze és ezt a keveréket 3—5 kg melaszt tártál, mazó vízzel gyúrjuk át, míg az nedves fűrészporhoz hasonló nem lesz. Ha a táblán mocskos pajor kártételt találunk illetve nem tudtuk már megakadályozni a védőárkon keresztül való átjutását, akkor is ezt e csalétket szórjuk ki a mocskospajor által megtámadott része­ken‘ Barkó Károly Megyei Tanács Mezőg. Oszt. A MEZOGAZDASAGI VERSENYBEN A JÁSZBERÉNYE JÁRÁS VEZET A jászberényi járás aZ utóbbi na­pokban meggyorsította a kukorica, és befejezte a vöröshere. lucerna és napraforgó vetését. Elmaradtak azon. ban a burgonyavetésben. Ugyanez a helyzet Turkevén is azzal a kü­lönbséggel, hogy a burgonyavetés mellett a lucernavetést is meg kell gyorsítauiok. A jászapáti járást szin­tén a lucerna és vöröshere vetés el- hanvagolása vetette vissza a har­madik helyre. A törökmiklósi járás­ban általában mindenből jó közepes eredményt értek el. A határidő azon­ban gyorsan közeledik igyekezzenek á kukorica és hnrgonvavetéssel. Karcagon elöljúrnak a napraforgó lucernavetésben. Példamutatóan, két és fél nap alatt teljesítették, jó­val az április 15-i határidő előtt, a gyapotvetési tervet. A burgonya és kukorica vetésben az utolsó között vannak. Különösen súlyos a négyze­tes vetés elhanyagolása. Igen helyes kezdeményezés volt a vasárnapi bé­kevetés megszervezése. Az Április 4. tsz-ben már több mint 70 száza­lékra teljesítették a kukorica vetés­tervet. Annál nagyobb hiba; hogy a több. száz holdas területből alig vetettek valamit négyzetesen. A négyzetes ve­téssel pedig Í10 vagon kukoricával többet biztosítottak volna. Ebből a szövetkezet 600 tagja egy-cgy sertést hizlalhatna. Bernáth elvtárs. a tsz 1. Jászberényi járás, Sípos István vb. ein. I. Turkeve, K. Kovács József vb. elnök. 3. Jászapáti járás, Bá lint János vb. elnök 4. Törökmiklósi járás, RÍ mőczi Jánosnó vb. ein 5. Karcag, Pesti Sün dór vb elnök. 6. Kunliegycsi járás, Pa taki József vb. elnök 7. Kunmártoni járás. Hajnal István vb. ein 8. Mezőtúr, Papp Sán dór vb. elnök. 9. Tiszafüredi járás. Pá bián István vb. elnök. 10. Kisújszállás, Perenczi Vendel vb. elnök. 11. Szolnoki járás, Ben- csik Antai vb. elnök. elnöke nem harcolt következetesen az agrotechnikai módszerek alkalmazá­sáért. Ue a növényápolásnál is ká­rát látják majd, hiszen a cukor* répaegyclés, lucernakaszálás, kuko­ricakapálás ideje egybeesik. A kunliegycsi járásban az utóbbi napokban előrehaladtak a burgonya ültetésben. Elmaradásuk van a lu­cerna, napraforgó és rizsvetésben. Elhanyagolják a kukorica négyzetes vetését is. A kunmártoni járásban a lucerna, burgonya és kukorica négy­zetes vetését kell gvorsítaniok. Még a Zalka Máté tsz is igen messze ál) a négyzetes vetési terv teljesítésétől. Az értékelés alapján a városok és járások a fenti helyezést kapták: cA u ép fra a llnzú ttsáéj o k hitei JOOOOOCXaXXXX XXXXXXXXXXXXJOOOOCCOOOOO Fiatalok százai vettek részt az ifjúságunk megváltozott életéről tartott előadáson A Magyar Függetlenségi Népfront megyei és járási-városi bizottsága pénte­ken este előadást rendezett a fiatalok ré­szére a szolnoki városi ku'turházban. Az előadáson, melyet Sárkány Géza elvtárs, a DISZ megyei bizottságának titkára tartott, resztvettek az üzemek ifjúmunkásai, a parasztfiatalok és diá­kok. Ott voltak a Közlekedési Műszak, Egyetem hallgatói is. A fiatalok figyelmesen hallgatták Sár. kány- elvtárs szavait, a fiatalság életéről arról, hogyan zsákmányolták ki a pa- rasztifjakat a múltban a földbirtokosok, a kulákok, milyen nehéz helyzetük volt a munkásfiataloknak. Abban az időben a dolgozók gyermekei nem tanulhattak. Ezt a világot elsöpörte a felszabadulás. Ma egyre több szakmunkásra van szük­ség, egyre több jólkcpzett mezőgazdászra, egyre több mérnökre, technikusra. A fia­talok tanulnak, erre minden lehetőséget biztosit népünk állama. így készülne^ arra, hogy jó munkával vegyék ki részü. két a szocializmus építéséből. Az előadás után levetítették a fiata­lok részére a „Holnap mindenki táncra perdül" című nagysikerű, színes, zenés csehszlovák filmet. Sárkány Géza előadásának részlete* ismertetésére visszatérünk. Képkiállítás a megyei népfrontbizottság helyiségében mutatja a város jövőjét is. Többek kö­zti" a Ságvári Endre-út meghosszabbítá­sának tervét is. A kiállítást érdeklődéssel nézik végig a dolgozók. A megyei népfrontbizottság helyisé­gében, a szolnoki Üttörőházban kép­kiállítás nyíit meg. A kiállítás képekben és makettekben mutatja be azt a hatal­mas fejlődést, melyet hazánk, megyénk és Szolnok városa elért. A kiállítás be­A tiszaburai népfrontbizottság munkájáról A tiszaburai népfrontbizottsághoz igen sok dolgozó fordul kéréssel, javaslattal, így Kollath Zsigmond, Rénes Imre tsz. tag is. Hubai Zsigmond egyénileg dol­gozó paraszt arra kérte a népfrontbizott­ságot. hogy azoknak a részvételét is biz­tosítsák a szavazáson, akik öregségük, vagy egészségi állapotuk miatt azon rnegjelenni nem tudnának. Pádár Kál­mán a tiszaroffi vízrnéster ellen tett pa­naszt, aki különböző indokolással vis­szatartotta munkakönyvét, s így munkába állni nem tudott, ugyanakkor a vízmes­ter csak időszaki munkát tudott számára biztosítani. A népfrontbizottság elintézte az ügyet. A bizottság előadássorozatot rendez a dolgozók számára. Az előadáson a köz. ség 130 dolgozója vett részt és hall­gatta végig figyelmesen dr. Memory Pál orvos előadását a dolgozók múltban! és mostani egészségügyi ellátásáról. Előadá. sokat tartanak a közeljövőben a peda. gógusok, a dolgozó parasztok, a n«V megváltozott életéről. Egy hét alatt a népfrontbizottság 12 kisgyülést szervezett és tartott meg. Eze­ken a kisgyűléseken több mint százas vettek, részt. Előadásokat rendez a kunmártoni és tiszaroffi népfrontbizottság A népfrontbizottságok szerte a me­gyében előadásokat rendeznek a dolgo. zók megváltozott életéről. Ezeket az elő­adásokat kultúrműsorral kötik össze. Tiszaroffon Túri Sándorné tartja a legközelebbi előadást 22-én este a dol­gozó parasztasszonyok megváltozott éle tóról.. Kunmártonban ma délelőtt a járási kulturházban a Rákóczi, Kossuth, Uj világ és Béke tszcs-k tagjainak, hétfőn este 7 órakor pedig az értelmiségi dől. gozóknak tartanak előadást, valamint a szövetkezet helyiségében a Zalka Máté - tsz tagjainak is. A sebészeti pavilion építői jó munkájukkal is a békére szavaznak A sebészeti pavilion építkezésén nincs olyan élénk mozgás, mint eddig. Talán nem megy a munka? Nem. Arról szó sincs. Csupán az ipari tanulók hiányoznak. Most szabadultak fel és jelenleg ki sza­badságon, ki pedig más munkahelyen van. Kevesebb a létszám, de a munka tovább folyik. Gálfi Géza, a fiatal technikus a Borsos kőműves brigáddal beszél­get. — Igaz, hogy nem kaptunk zászlót, eredményeink mégis vannak. Nem arra kell törekedni, hogv csakegv-egy alkalommal érjünk el kiugró teljesítményt. — Borsos szaktárs megáll a munkával. — Tudjuk ezt mi is és már ki is dolgoztuk további tervünket. A választásokra a kiutal­ványozott 536 órát 450 óra alatt végezzük el és az átlagos 125 százalé­kot 130-ra emeljük. Hnvodzák szaktárs is odafigvel ezekre a szavakra, —• Többet ér 5 százalék becsületesen teljesített felajánlás, mint az a 20—30 százalék _ ami csak papíron marad. — jegvzi meg röviden. M A Molnár János segédmunkás brigád mind fiatal dolgozókból áll, Ecndülctcif. vidám munka iellemzi ökot. A felszabadulási hét szép ered­ménnyel végződött náluk. Átlagosan 144 százalékra teljesítették tervü­ket. — Nem régen vagvunk még együtt, és így ném merek sokat vál­lalni. — mondja a segédmunkás. — A 144 százalékos szintet megtartjuk és segítünk azoknak a brigádoknak, amelyek nem érték el a 100 száza­lékot. — Toldja meg Báránv Károly Molnár elvtárs szavait. — Kihívjuk a vállalat összes ifi brigádját versenyre. *1 A női segédmunkás brigád élénk vitatkozás közben szállítja k mozaiklapot. — A termelési értekezleten iől megszégvénítettek bennünket. Pont a női brigádok nem érték el a 100 százalékot. — Ne azon siránkozz, hogy mi volt hanem hogyan érjük el a 100-at. — folyik a beszélgetés a tagok között. Tóth Margit brigádvezető taligával érkezik. Leteszi és csípőre tett kézzel szól: — Nekünk nemcsak 17-én, hanem már most is szavazni kell-. Szavazzuk meg a 100 százalékot. Odébb Kánya Jusztina brigád vezetővel a népnevelő beszélget. — Tudja az elvtársnő mennyibe kerül egy ácskapocs? Meglepődik a kér­désen. — Én megmondom. 2.08 Ft. Nézzünk csak itt széjjel a törmelé­keknél. mennyi vas, és mennyi ácskkapocs hever. Ezt mind a dolgozók áldozatkész munkájától lopjuk el. Az elvtársnő végighallgatja a népnevelő szavait és szónélkül to­vább megy. A népnevelő nem kedvetlenedik el. nem vár 6 mindjárt nagy eredményt. Godánv Lajos építésvezető a tetőről jön arra felo, Örömmel hallgatja, miről vitatkoznak a dolgozók. M — Május 17-ro befejezzük a födémet; megésináljuk a válaszfalakat és a vakolások 50 százalékát. Nyugodtan ígérem, mert dolgozótársaira is megígérték. Ezentúl is mindent megbeszélünk, mert amint látjuk, az eredmény nem marad el. — fogadja meg a népnevelő. Éppen búcsúzni akartunk, amikor Kánya elvtársnő áll elő. __ Min­de nt megértettem. Nem lesz több panasz ránk. A munkaidőt jől kihasz­nálva. mi is vállaljuk a 100 százalékot. Kézfogás pecsételi meg ezt a fogadalmat. A betonvésők csattogása és a tégla kopogtatásának kedves zenéje hirdeti távolról is: ezen az építkezésen tudják a dolgozók kötelességü­ket. Még távol van május 17, de ők máris a jó munkára, a békére sza­vaMak- GÁBOS ZOLTÁN anyagkczclA 468. sz. építkszés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents