Szolnok Megyei Néplap, 1953. április (5. évfolyam, 78-102. szám)

1953-04-16 / 90. szám

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 április 16. u HASZNÁLJÁK FEL A VÁLASZTÁSI KULTUR BRIGÁDOK: *• Irta: VARGA IMRE SZEMÉLYEK: CSATÁRI DANIEL, 30 éves, az állami gazdaság állattenyésztési brigádja- nak vezetője, munkaruhában. CSATÁRI PAL. -II éves, a Petőfi tsz munkacsoport vezetője. PANNA NÉNI. a két Csatári-fiú anyja, ötven év körüli fürge asszony. VERES QASPAlt, a járási tanai-« el­nöke, sovány ötvenes ember. SZABI), az elnök sánta gépkocsivezetője. PIROS, a rigmusmondó, 34 éves me­nyecske. TÁNCOSOK, MUZSIKUSOK. Síin: Ceatáriék konyhája. A berendezés szokásos, kétoldalt ajtó Az asztalon tepsi, kenyér. A villany ég, mivel este 7 óra után jár az idő. Történik 1933 tavaszán, hétköznap este. PANNA (az asztal végénél áll, nézi Pali jiát, aki nagy buzgalommal eszi a sültkolbászt, mártogat a zsírban): Danit nem, láttad? PALI (rágás közben, mivel evésnél saj. nálja beszédre az időt): Mit kerestem volna én arra? Az új kövesút árkánál dugdosunk ... Daniék oda legalább hét kilométerre vannak ... Nem járok én arra . .. Semmi közöm hozzájuk ... (Anyjára les, aki rendületlenül áll az asztal végénél.) Maga böjtöl? Velem is ehetne egyszer már ... PANNA (megcsapolja kötényét, ez nála az idegesség jele): Sose hoz haza a lábatok egyszerre ... Mindig külön járkáltok. Mintha nem is lennétek testvérek... Te még csak hagvján! Idehaza vagy félhétre ... De Dani! (Sóhajt.) Az ilyen gyerek miatt nincs nékem sose nyugtom ... PALI (tovább eszik): Azért nem sóvá. nyodott bele... Megvárja szorgalma­san. Nehogy magában egyen a drága fiacskája... (Hirtelen nagyot nevet, még bicskája nyélét is az asztalhoz üli.) Tudja, hogy hívják a lápyok mi- nálurak Danit? PANNA (szúrósan, mert nem szereti, ha komolyabbik jiát bárki is becs- mérli): Adok is én azokra.. . Csak viháncolnak. Amilyen a csoportvezető, olyan a többi is... PALI: Siló Dani! Özvegy Siló Dani! % PANNA (hirtelen a tűzhelyhez megy, megnézi a jazék vizet, elég meleg-e. Onnan szól vissza, felcsattanó, éles hangon): Magatoknak nem adtatok még nevet? Pedig én tudnék... PALI (beiattintja bicskáját, cigarettát vesz elő, rágyújt, csak az első jiist után szólal meg. Szippant egyet): Tiszta ingem van? PANNA: Már megint visz a lábad? Ró­zsához? Mikor maradsz már idehaza egy estére? PALI (feláll, anyjához megy): Nézze, anyám, ha már Siló Dani nem lehetek, legalább legyen híres szeretőm ... PANNA (felnéz hosszú fiára): Félek, hogy ott se te leszel a híres, hanem az a lány ... PALI (földhöz vágja cigarettáját): Hát mondja, anyám, mi a jóistent csinál­jak, hogy észrevegyenek? Könyvezzek, mint Dani? Bújjam a fásítási szak­könyveket? Jaj anyám, ha tudná, mi­lyen semmi látszatja munka az enyém' Itt'egy gödör, egy csemete. ...Fő dolog, hogy egyenes legyen a sor. mert jön az elnök s metjiézi. És ez így megy, mióta kicsit engedett a föld fagya. Reggeltől estig ... PANNA: De ha megleszel vele, mást csinálsz. Szegény apád életében nem csinált mást, mint a ganét cipelte az istállóból... Talicskával... Kerek 32 évig. Érdekes! Mondhatom, érdekes. A nagyságos úr már ezt is kis cseme- tézést is unja ... PALI (nagyot nyújtózik): Hanem... a gyapot! Ahhoz lenne kedvem! Dehát itt vannak a ...nők! A nők! Min­denbe beleütik az orrukat. A Piros1 Özvegy Szabadosné, úgv mereszti sze­mét Dani után, mintha most látná eló’ször... Az ott az elnök. A kultuz. csoportban is, mindenben! Ó... az a gvapottündér! PANNA (odamegy az asztalhoz, leveszi a tepsii, felteszi a tűzhelyre, aztán fel­szedi Pali eldobott cigarettáját, be­dobja a tűzbe): Az a baj, hogy tik se tudjátok, milyen jósorba cseppentek bele! Csak türelmetlenkedtek, elépe- detlc-nkentek mindennel... A sült- galamb kéne... Az! PÁLT (oda se figyel, megindul a szót a felé): Akár a malom. Fgvre azt zúgja. Uiakbat nem tud, anyám? DANI (bedolltn az ailón. Látszik, igen sietett, csizmája csttUa sár, viharka- bátlát nár az ajtó eláll levetette): Tó estét, anváin. Szervusz, ücskös. (Mi" felakasztja kabát-ét a jogarra s a la­vórkor. megy.) Van pgv falat étel? PANNA (egyszerre megélénkül, miri. teszi a t'psit az asztalra): ilogy-hogv ilyen k-‘rán jö tél? PALI (c-rí az oj'óíélr.ek támaszkodva nézi Dani sürgését): Biztosi., szemi­náriumot tart a . .. fcjo'knek ! DANI (nrtt teszi észre öc.sc tzavánaí élét. l'll, L-ry-ret viv, r-á’l egyel Most ;s an\iá'~ z b'S-el): Vis-za kel’ menne-v.'. KlntilJ Iv-írdza-k ... PALI: Klet:id? A rekordernő? Nélküled már az -c l’cf? A JELÖLT — VIDÁM JÁTÉK ­DANI (eszik rendületlenül): Kíntjárt az állatorvos, dehát ő még fiatal a szakmában . . . Azt mondja, rendben lesz minden... (Legyint a bicskájá­val.) ö jobban tudja!... Mert nem nem volt ott az elsőnél... PANNA: Ebben a sötétségben újra ki­mégy? PALI: Persze, hogy kimegy. Kiről írna a Szabad Föld két hét múlva? Csatári Dani, az ország legjobb szülésznője . .. DANI (mindezt természetesnek veszi öccsétöl): Mi van vele, öcskös, hogy még idehaza vagy? PANNA: Vigyen már a lábad, te, mert még más talál bekopogni Rózához . .. PALI: Ahol én teszem le a garast, ott ugyan másnak kívülről tágasabb... DANI (nevetve): Most hallom, hogy a párosversenyben vezettek, Pali... há­tulról ... PALI (méregbe jön):' Ha az elnök is Pap Juliskát támogatja ... DANI: Csak azért mondom, mert te tet­ted le a garast. Te hívtad ki őket párosversenyre, Pap Julisnak eszébe se jutott... PALI (mérgesen): Nem lehet mindenki Siló Dani... (Mérgében menne is a szobába, de erős kopogás hallik az ajtónál, erre visszafordul.) PANNA (kicsit bosszúsan): Ki lehet ez már? (Hangosan.) Tessék! VERES (szikár, feketeruhás ember, a járási tanács elnöke igyekszik beleié, mögötte a sánta Szabó, az elnök sofőré): Adjonisten jóestét a Csatári casládnak, Szabadság! (Sorra kezel mindenkivel. 5 is. Szabó is.) Elnézést kérek az alkalmatlankodásért, Panna húgom... PANNA (széket hoz, kettőt is, le is törli kötényével; az asztal mellé állítja, de mégsem egészen közel, csak ahogy illik): Ó, Gáspár, emlékszik még rám ? VERES: Hát hogyne... Mondom is a menyemnek ma délben, ebédkor, no. Sári, ha nem a fiam vett volna el, most hozzá mehetnél egy híres legény­hez. Valamelyik Csatári gyerekhez ... PALI (hitetlenkedve is, de kicsit busz. kén is, mert magára gondol): Híres Csatári gyerekhez? Tán csak nem a kisebbik , .. SZABÓ: De még milyen h.res az a Csa­tári-gyerek! Nem véletlen mondja így az elnök elvtárs, hé! DANI (feláll, elveszi a vacsorát, leül. cigarettát vesz elő, megkínálja az el­nököt.) VERES: Nem élek vele, mióta az asz- szonvt elvitte a száraz köhögés ... SZABÓ (gyorsan vesz s nagilángú ön­gyújtójával tüzet ad. Átveszi a beszé. det is): Nagy nap ez a Csatáriék- nál... Mondtam én mindig... PALI (meggyőződéssel) t Biztos a fásí­tás ügyében jöttek. Tudom én, nem volt igazsága az elnöknek. (Úgy néz a bátyjára, mint aki a család büszke­sége lett s njost már hallgathat a többi.) VERES (mosolyogva): Hát... lehet hogy még a fásításról is szó lesz.. . PANNA (türelmetlenkedik ennyi körül, ményeskedés után): Mondja már. Gáspár, minek köszönhetjük a meg. tiszteltetést? VERES: Nem olvan egyszerű ez, Panna húgom . . . Üljél csak le te is.. . PANNA (zsámolyt húz a tűzhely elé letelepedik): No. hadd halljam. VERES: Emlékeztek még Ángyán Bé Iára? PANNA: Arra a ...képviselőre? SZABÓ: Pontosan. Aki miatt én is sán­títok, míg élek ... VERES: Mit szólnátok, ha most a Csa­tári-család képviselné a községet a parlamentben? Ha egv Csatári ülne pontosan Ángyán méltóságos úr szé­kébe ? PANNA: Egv Csatári? Gáspár, maga... bolondot iárat? Hogv kerülhetne kö. zulunk oda valaki? Hisz. vannak arra érdemesek! Nem vagyunk mi se híres se tanult emberek . .. VERES: Ma pedig úgv határoztunk, hogy a Csatáriakból küldünk képviselőt... PALI: Hogv nem gondoltam erre! SZABÓ (jelentőségteljesen): Mégpedig Dánielt! (Panna és Dani meglepetten áll fel, utánuk Veres is.) VERES: Úgy bizony. Csatári Dániel elv társam . .. hivatalosan szólok hozzád A Függetlenségi Népfront úgv dön­tött, hogv téged jelöl a község kép­viselőjének a választásokra. Épper. azért. .. DANI (zavartan is, msltrtlankoiva is): Gáspár bácsi.. . Veres elvtárs ... ugyan már... nem való vagyok én arra ... Se értelem, se tudás . . . Nem értek én országos dolgokhoz. Haavln. ' nak engem, Gáspár bácsi, csendben dolgozni... Most menni kéne a Klo. tildhcz.. . SZABÓ fn,•te&lV-t j"l s felemeh kézzel): Meg Ili j. Csatári Dániel, megállj... VERES (mosolyogva rászól Szabóra) ■ I fa rsak. Szabó elvt.írs .. . Az ír feladatom ez... Nézd. Dani finn v-dd úgy, bogi- apáit helyett h"--';'ek Úgy ismerlek bc-rrteVt. csdádo’at léged is eg’sz öcted ?«. mint í tenve remet. Még feleséged halálát is, awa' a rozsdás szeggel... Nohát Idenézz. Te elég járatos állattenyésztő vagy. Híres is, no. Amit megtanultál, meg- fiaztatod .. . (Pelcsattan szava.) Tán nem kellenek ilyen értelmes emberek a képviselőházba? Dehogy nem. Mint só a kenyérbe ... Tudsz te bánni, fiam, a közösséggel is... Hát te men. tetted meg a télen a Petőfi tsz mar­háit is... avval a kölcsönadott siló­val. Gondolkodál te, nem egyszer az igazgatód helyett is ... A nép ezt tudja, fiam ... A nép szeme minden: lát, gyermekem .. . PALI (még most se telik be a csodál, hozással, közelebb lép bátyjához): Dani bátyám... te lennél a képvise­lőnk? VERES: Kire bízhatnánk magunkfajta emberre inkább ügyeinket, ha. nem terád? Hisz te vér vagy a mi vérünk­ből, édes gyerekünk vagy, fiam ... DANI: De akkor... mért nem már Gáspár bácsit.. . VERES: Én. fiam... Az én helyem itt van... Te meg fiatal vagy, éppen odavaló vagy a fiatalok országgyűlé­sébe ... PANNA (csak áll, kibuggyan könnye): Az én fiam . . . Dani fiam . . . SZABÓ: Ne ríjjon már, nénim, öröm­ünnep ez... • PANNA: Hát épp azért... azért szúrja | valami a szemem. (Még ki se mondja, kitárul az ajtó, I jönnek a táncosok, meg a Piros, a rig- | musmondó.) PIROS (szép fiatalasszony az emlegetett Szabadosné ö. ,,Gyapottündér és kultur- felelős"): Jóestét kívánunk. Engedel- met a zavarásért. Siettünk jelölteket köszönteni... (Pannához.) Megen­gedi, néném? PAI I (magára talált, odakacsint Danira, aki nem érti elébb) : Csak tessék, bát­ran, elvtársnő . .. PIROS (odaáll a táncosok közé s a ze­nészek kíséretével rázendítenek) t Elérkezett a tavasz szép ideje, Jó Rákosi elvtársunk azt üzente: Szántás-vetés mellett el ne feledjük, óhozzája követünket elküldjük. Meg is leltük, aki a mi szavunkat. Ország előtt képviseli falunkat. Csatári lesz a követünk, követünk! Egy kis tánccal hadd mutassuk Törömünk! I. LEGÉNY: Szabad-é táncolni? PANNA: Szabad gvermekeim, szabad. (A zenészek ráhúzza, a Táncosok vígan járják a csárdást. Veret Panna asszonyt kapja derékon, ha Pirosnak nincs párja, akkor a menyecske áll Dani elé s felkéri. Tán. colnak egy keveset s akkor a rigmuso- lók elköszönnek. Dani- nem akarja en­gedni Pirost, de az asszony kiszalad keze közül, csak az ajtóból nevet rá vissza.) VERES (odaáll Dani elé): Hanem, fiam, akarom mondani, jelölt elvtárs... van egy nagy kifogásunk ellened. Te erősen agglegény vagy. Valahogy vál­toztass ezen, mert ... ez a menyecske, hm ... (Rákacsint Danira.) DANI (rákveres, úgy hebegi): Ugyan... Idős vagyok én már. VERES: Ez a Piros nem úgy gondolja. Öreg a szemem, de ilyenkor nem kell még pápaszem . .. DANI (méginkább zavarba jön).- Gás­pár bácsi, én még nem szóltam neki... SZABÓ: Ó, jelölt elvtárs. mához egy évre akár keresztelőt ülhetünk! (A nagy nevetésre.) Igazán mondom, ké­rem, nekem négy év alatt lett négy gyerekem... VERES (Dani vállára teszi kezét): Ha­nem fiam, még egy. Most be kell jönnöd a megyére. A megyei titkár elvtárs még ma akar veled okvetlenü' beszélni... DANI (zavarban): De .. . így ? VERES: így hát... munkából jössz... DANI: A Klotildot kell megnézni, Gás­pár bácsi ... Most borjadzik ... A Iegiobb tejelőnk. Az ötvenliteres Klo. tild... VERES: No, jó, akkor előbb elmegyünk Klotildhoz. Hanem... gyerünk! (Míg Pannával kezel. Dani Szabóval már megy is előre. Veres is indul, mikor) PALI (hirtelen odaugrik, megkapja Ve­res könyökét): Gáspár bácsi... se­gítsen rajtam ... Én is rendbe akarom szedni magam .. . Nem akarom, hogy a bátyám szégyenkezzen miattam ... VERES: No, mondd csak... A fásítás, öcskös ? PALI (siette): Az hát. Mondja már, jó lesz, ha a választásra azt vállalom el a csoportommal, hogy ... a gyep mel. lett... erdősávot ültetünk... Oda ősszel akartunk ... Én meg elválla­lom, hogy a tavaszi fásítás végére . . azt is beültetjük ... Be mink .. . Nf híjának Csatárinak, ha . . . VERES: Tán te is házasodni akarsz? PALI: Hát ki nem akar? így mée biz. foson Deli Róza is inkább hozzám iön ha megtudja, milyen hí-cs családbó' való vagyok ... Meg aztán ... így ki vánja a ... becsület is. Gáspár bácsi.. ■- Függőre. __ A hosszú élet és a lustaság — összeegyeztethetetlen fogalmak | AZ BMBE?» | szervezete és élete elválaszthatatlan a környezettől, me­lyet föléé; a szociális és gazdasági viszonyok határoznak meg. Pavlov kutatásai bizonyították, hogy az ember központi idegrend­szere legfelsőbb részének: az agy­kéregnek közvetítésével lép kölcsö­nös kapcsolatba környezetével. Bikov akadémikus bebizonyította, hogy az agykéreg valamennyi belsőszervünk tevékenységét irányítja. A legfelső idegtevékenységröl szőlő pavlovi tanítás megvilágításában ért­hetővé válik az élmények, szuggesz- tiók és autoszuggesztiók következté­ben előálló legkülönbözőbb betegsé­gek keletkezése. Ismeretes, hogy szuggesztióval és autoszugesztióval meg lehet változtatni a test hőmér­sékletét és az anyagcsere mértékét, hatást lehet gyakorolni az emésztő nedvek mértékére, és összetételére, kiütéseket; vérzést lehet előidézni, fokozni, vagy csökkenteni lehet a ki­fáradást. élesebbé, vagy tompábbá lehet tenni a fájdalmat stb. | ÉRTHETŐ, [ hogy a központi idegrendszernek és különösen az agy­kéregnek az állapota visszatükröző­dik a szervezet betegségek iránti fo­gékonyságán, a betegségek lefolyá­sún és kimenetelén. így pl. a ho«z- szas rémületnek kitett állatokat könnyebben megtámadják a fortőzö betegségek és ezek az állatok nehe­zebben is viselik el azt. kiig a nyo­mott lelkiállapot elgyengíti a szerve­zet védekező erőit, addig az élénk, örömteli lelkiállapot éppen ellenke­zőleg: hatalmas fegyvert jelent a megbetegedések elleni harcban. Az orvostudományban közmondássá is vált: ,,A vidám emberek mindig fel­gyógyulnak.“ Közérzetünk; egészsé­günk; a kedvezőtlen behatásokkal szemben tanúsított ellen állóképessé­günk, munkaképességünk és mint mindennek végeredménye, életünk tartalma elválaszthatatlanul össze­függ a központi idegrendszer állapo­tával. Ezért azt a klasszikus mondást, hogy: ..Ép testben ép lélek'1 kiegé­szíthetjük azzal, hogy: „Ép lélek nélkül nem lehet ép test.“ Fontos előfeltétel a céltudatosság, a vágyak és cselekedetek összpontosítása egy­séges cél köré: a nemes és kiváló feladatok megoldására irányuló élet köré. Ilyen a kommunista társadal­mat építő szovjet ember élete. | AZ EGYSÉGESl lelkiállapot megteremti az egész szervezet teljes­ségét. A céltudatos ember tudja; hogy miért él; hisz a maga ügyében, bátran elviseli és legyőzi az akadá- ly-okat anélkül, hogy valaha is el­vesztené lélekjelenlétét. sikeresen ellenáll sokfajta betegséggel szem­ben. Ebben rejlik az egészséges al­kotó tevékenység és egyrészt a kosz- szú élet záloga is. Jól tudjuk, hogy az agykéreg munkaképességét, vagyis azt, amit szellemi képességnek nevezünk, meg lehet őrizni késő öregkorig. Tolsztoj, a nagy orosz író azt állította maga-” ról, hogy agya sohasem működött olyan könnyen és világosan, mint 60 és 70 éves kora között. Pavlov 86 éves korábap bekövetkezett ha­láláig kiváló szellemi képességeinek teljes birtokában volt. I A KÉSŐ ÖREGKORIG I tartó teljes értékű szellemi tevékenység az agy és a test állandó munkájának az eredménye. A hosszú élet és a lus­taság tehát összeegyeztethetetlen fos galmak. Dr. Harczos György, állami közegészségügyi felügyelő. A kengyeli Snllai tsz tagjai j'okozott lendülettel harcolnak a választás sikeréért Termelőszövetkezetünk tagsága élenjárt a koratavaszi vetésben és az őszi kalászosok ápolásában is. Most a választás tiszteletére a soronkövetkező - munkákat js határidőre, illetve határidő előtt akarjuk befejezni. Világos előtr tünk, hogy a választás nem gró­fokra, bárókra, földbirtokosokra, .hanem munkások, parasztok, ér­telmiségiek legjobbjaira törté­nik május 17-én- Termelőszövetkezetünk mi n- den tagja átérzi ennek jelentő­ségét és egyemborként sorakozik fel a népfront felhívása mögé. A tagok brigádértekezleten beszél­ték meg a feladatot és tették meg felajánlásukat. A Táncsics brigád tagjai Fóris Mi­hállyal az élen, valamint Szabófi Mihály, Szobófi István, C alambos Mihály, versenyre hívták a többi brigádokat egész évre, a munka mi­nőségének javítására, valamint a terméshozam növelésére. Csütörtök estig 18 hold borsó kapálását befe­jezik. 20 hold takarmányrépa ka­pálással április 25 lg, 10 hold porje- fű második kapálással április 23-ra Végeznek. Május 16-ra befejezik 250 bold lucerna kaszálását. Oravecz Sándor Petőfi bri­f ádja megfogadta, hogy 122 hold ukoriea négyzetes és 20 hold heterózis kukorica vetésével áp­rilis 20-ra. batáridő előtt 5 nap­pal végeznek- Április 30_ra befe­jezik 350 hold őszi kalászosuk acatolását. A Kossuth brigád vállalta, hogy a választás tiszteletére 414 hold őszi kalászos acatolását áp­rilis 28-ra, 132 hold négyzetes kukorica vetését pedig április 18‘ra, a határidő előtt 7 nappal befejezik. 12 hold kölesvetéssel április 18-ral 15 hold mákvetés első sarabolásával pedig április - 2 5-re végeznek- Elfogadják a Fóris brigád versenykihívását és igyekeznek azt túlszárnyalni. A Micsurin kertészeti brigád 5 hold korai knlarábé palántálá* sát április 20-ra, 30 hold bimbóé* kelét pedig május 17*re vállalta. Ezenfelül egy hold borsó, 2 hold zöldhagyma és 800 négyszögöl saláta kapálását április 25-re be­fejezik. Ozsgyárj János.’ Göblyös Imre tehenészek vállalást tettek, hogy a tehénistálló körül lévő kifutó karámot április 15-re lcörülfásít­ják- Adott szavukat valóravál- tották. Gál István dohánytermelő brigádja ^ vállalta, hogy a 20 hold dohány- tf föld kultiválornzását 14 én megkez­dik, melyet azóta el is végeztek. A íj, dohánypalánták kiültetését április 20-án kezdik meg és a választás napjára 10 hold dohány ültetésével végeznek. Ponyokai Mihály vezető agro- nómus a választás sikeréért in* dított, harcban azon dolgozik,' hogy a fez-ben a munkaszerve­zetet még jobban megszilárdítsa valamennyi üzemágban. A műn* ka ellenőrzésében és irányításá­ban az élenjáró szovjet agro- és zoótechnikai módszerok alkalma­zásával, — tudásának legjavát adja- így nyújt segítséget a bri­gád vezetőknek és a tsz vala­mennyi tagjának lelkes felaján­lásuk megvalósításához. ígér­jük. hogy továbbra is helytál- lunk a munkában és egységesen sorakozunk fel a választáson a népfront mögé. FÖRIS SÁNDOR elnök, Kengyel, Sallai tsz. cA kun márt óul ónánöképző éUtéboL T ntézetíink életében március fo- lyamán figyelemreméltó ese­mények történtek. Az eredmények •lelkes ifjúságunk április 4-re, fel- szabadulásunk nagy ünnepére tett el­határozásaiból, felajánlásaiból szület­tek meg. Az I./a osztály sikerrel harcolt a mulasztások csökkentése érdekében. 100 százalékos eredményt értek cl. Egész hónapban nem volt mulasztás. Mind a harminckét tanuló minden órán megjelent. Ezért az osztály jól megérdemelt igazgatói elismerésben, dicséretben részesült. Nagyszerű eredményt ért el isko­lánk a március 20-én megrendezett megyei mezei futóversenyen. A ser­dülő leányok egyéni versenyében el­ső helyezést nyert Pásztor Margit 1./a o. tanuló. Az ifjúsági egyéni versenyben jól szerepeltek: Bomhányi Ella II. o„ B. Hegedűs Anna I./b o., Nádas Mária I./a o. tanulók. Az óvónőképző pedig mindkét csapatver­senyben a második-helyezést nyerte. DTSz gondosan előkészített terv alapián megszervezte a papír-, vas- és fémgyűjtést iskolánk­ban. Tanulóink szorgalmas és ered­ményes gyűjtése nyitotta meg április elsején első szállítmányával a hul­ladékgyűjtő hónapot. Ezzel is jó pél­dát akar adni más PlSr. szervezet­nek. A hulladékgyűjtés egész hónap­ban napirenden marad, munkájuk fokozódni fog. JVJagy és örvendetes esemény ját­szódott lo intézetünk életében április elsején. Megkezdték az új óvónőképző épllkcuVút. Tanuló if­júságunk. pártunk és komién vünk nagyjelentőségű intév.V.'dísu're, isko­lapolitikájára fok’zo't hivstÁ*‘-iere- tettel, magas fenu'mszínvonal­lal, öntudatos fegy-lr—m-’l tervsze­rű takarékossággal kifelelni. Eáal-.Vy I.lszlö óvónöképzl-intézeti tanár.

Next

/
Thumbnails
Contents