Szolnok Megyei Néplap, 1953. április (5. évfolyam, 78-102. szám)

1953-04-12 / 87. szám

MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEK TAN ÁCS L'APüA­V. évfolyam. 87. ozám 50 fillér 1953. április 12, vasárnap r-------- T A Magyar Függetlenségi Népfront progrsunmja s béke, munka, jólét, felemelkedés L_—.——*—J A MMM FÜGGETLEHSÉSI HÉPFRONT YBLBSZTBSI FiLHIVÍSI VÁLASZTÓPOLGÁROK! HONFITÁRSAK! EIVTÄRSAK! Május 17-én új országgyűlést választ a nép. Alkotmányunk ki­mondja: Magyarországon min­den hatalom a dolgozó népé. A dolgozó nép hatalmának legfőbb képviselője: az ország- gyűlés. Ezért kell az országgyű­lést egész népünknek választa­nia. Olyan képviselőket kell kül­deni az országgyűlésbe, akik ké­szek önzetlenül szolgálni a nép ügyét. 1949-ben a Magyar Függet­lenségi Népfrontban egyesült ha­zafias erők, a Magyar Dolgozók Pártja kipróbált vezetésével, egységesen indultak a választá­son. Ezúttal is egységesen indul­nak. A tőkések és nagybirtoko­sok képviselőinek, a magyar nép szocialista építőmunkája esküdt ellenségeinek, az imperialisták ügynökeinek nincs, nem lehet helye országunk politikai életé­ben. Munkások, dolgozó parasz­tok, értelmiségiek testvéri egy­ségben építik az új magyar ha- zát. Egység az építésben egysé- get követel a választáson is. VÁLASZTÓPOLGÁROK! Aüg egy évtizede hazánk föld­jét még háború pusztította, ma: békében élünk, építünk. A há­ború után hazánk romokban he­vert, ma épül, virágzik, szebb, mint valaha. Alig egy évtizede maroknyi nagybirtokos bitorolta a magyar termőföld felét, ma és mind­örökre a föld azé, aki megmű­veli, a dolgozó parasztságé. Alig egy évtizede kizsákmá­nyoló tőkések kezén voltak a gyárak, az üzemek, a bankok, a kereskedelem, ma: a munkások és parasztok államának kezén vannak. Alig egy évtizede a kizsákmá­nyolok hasznát szolgálta a ma­gyar népgazdaság, ma: a magyar nép javát szolgálja­Elmaradt mezőgazdasági or­szágból, hazánk fejlődő ipari országgá lett, amely jólétben, erőben egyre gyarapodik. Hazaáruló, népgyűlölő urai­nak jóvoltából Magyarország aüg egy évtizede még a német fasiszták leigázott csatlósországa volt, ma: független, szabad or­szág, amelyet megbecsülnek ba­rátai és szövetégesei. Magyarország a hárommillió koldús, a népnyomor, a gazda- sági és kulturális elmaradottság országából élenjáró országgá lett, amelynek gazdája a szocia­lizmust építő dolgozó nép. A tegnap még gondoktól űzött ma­gyar nép nem reszket többé a betevő falatért, nem ismeri többé a félelmet a bizonytalan jövőtől, nyugodtan néz a holnap elé. Nagyszerű eredményeinket kö­szönhetjük elsősorban a nagy Szcvjetuniónak, amelynek dicső hadserege felszabadította hazán­kat az idegen elnyomás alól, le­hetővé tett® népünknek, hogy saját kezébe vegye sorsa inté­zését. Csak a Szovjetunió önzet­len támogatásával, —'’ állandó anyagi és szellemi segítségével tehette meg hazánk a felemélke- dés nyolc esztendős nagy útját a felszabadulás óta- Csak a Szov­jetunióval szövetségben védhet- tük meg országunk független­ségét és békéjét, a belügyeinkbe avatkozó, népünk belső ellensé­geit támogató imperialisták ak­namunkájával szemben. A tán­toríthatatlan hűség a felszaba­dító Szovjetunió, a nagy Sztálin halhatatlan eszméi iránt úgy mint eddig, ezután is sziklaszilárd alapja és biztosítéka a függet- lenségünknek, békénknek építő­munkánknak. Nagy vívmányainkat köszönhet­jük a magyar munkásoknak, pa­rasztoknak, értelmiségieknek, — akik megmutatták, hogy szabad nép szabad hazában csodákra képes. Magyarország gazdasági, politikai, társadalmi és kultu­rális arculatának nyolc rövid év alatt végbement gyökeres meg­változása: a magyar nép teremtő­erejének, tehetségének, szorgal­mának bizonyítéka ország-világ előtt. Köszönhetjük nagy eredmé­nyeinket a munkásság és a dol­gozó parasztság szövetségének, amelyet államrendünk alapjává tettünk* és megvédelmeztünk népünk ellenségeinek minden nyílt és alattomos támadásával szemben. A Magyar Független­ségi Népfront, úgy mint eddig, ezután is szent kötelességének tartja: óvni, szilárdítani, fejlesz­teni a munkásosztály és a dol­gozó parasztság szövetségét. Köszönhetjük sikereinket a harcokban edzett magyar mun­kásosztály tapasztalt vezetésé­nek, a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás biztoskezű irá­nyításának. Nem volt még or­szágunknak oly szilárd vezetése, oly erős kormányzata, mint ami­lyen van ma. A Magyar Függet. lenségi Népfront szent kötelessé­gének tartja: még egységesebben tömöríteni evés* népünket kor- mányzatunk mögé, hogy újabb győzelmeket vívjunk ki és úrrá lehessünk minden nehézségen. Köszönhetjük eredményeinket annak, hogy népi demokratikus rendünk van, hogy államunk erős, mert összeforrt a demokra­tikus jogok teljességét élvező, szabad néppel, belőle meríti ere­jét és hatalmát. Sikereink titka nem utolsósorban az, hogy nem haboztunk kemény kézzel ártal­matlanná tenni a népi hatalom ellenségeit. • MAGYAR DOLGOZÓK! Négy esztendő telt el a leg­utolsó országgyűlési választások óta. Négy esztendővel ezelőtt a Magyar Függetlenségi Népfront a választóktól az ötéves népgaz­dasági terv jóváhagyását kérte. Amit vállaltunk, ami négy évvel ezelőtt Programm volt, ma való­ság. A magyar népnek adott sza­vunkat megtartottuk­Vállaltuk, hogy öt esztendő alatt harmincöt milliárd forin­tot fektetünk be néphaxdasá- gunkba, negyven milliárd forin­tot fektettünk be, nem öt, hanem három esztendő alatt. Vállaltuk, hogy acéltermelé­sünket öt év alatt nyolcszázezer tonnáról egy egész öttized millió tonnára emeljük. A vállalást túl- teljesítettük: acélermelésünk — már az ötéves terv harmadik esztendejében elérte az egy egész öttized millió tonnát. Vállaltuk, hogy széntermelé­sünket 1954 végére tizennyolc millió tonnára emeljük. A szén- termelés már 1952. végére mesz- sze túlhaladta a tizennyolc mil­lió tonnát. Vállaltuk, hogy villamos­energia termelésünk öt év alatt két egész két tized milliárd kilo­watt-óráról négy egész kettő­tized milliárd kilowatt-órára emelkedik. A vállalást túltelje­sítettük: villamosenergia terme­lésünk már az ötéves terv har­madik évében elérte az ötéves előirányzatot. Vállaltuk, hogy öt év alatt há­romszázezer új ipari munkásnak adunk kenyeret. Iparunk mun­káslétszáma 300 ezerrel nőtt, nem öt, hanem három év alatt­Vállaltuk, hogy megszüntetjük a munkanélküliséget- Megszün­tettük: Magyarországon a mun­kanélküliség örökre a múlté. Vállaltuk, hogy öt év alatt ipart kapnak a Tiszántúl, a Du- na-Tisza köze, a Dunántúl ipar­ban szegény vidékei. Amit vál­laltunk, teljesítettük. Az egészségvédelmet, a szociá­lis biztosítást a dolgozók száz­ezreire terjesztettük ki: 1949 óta 3 millió 800 ezerről 5 millió 450 ezerre nőtt a társadalombiz- tosításban részesülők száma. Törvényt hoztunk az anya- és csecsemővédelemről, jelentősen felemeltük a szülő nők állami segélyét. A többgyermekes szü­lők családi pótléka az 1849-es évi 240 millió forintról 1952-ben 750 millió forintra emelkedett. Ma hazánkban két és félszer több a középiskolai, négyszer több a főiskolai és egyetemi hall­gatók száma, mint 1938-ban. Az ötéves terv első három évében több mint 2000 falusi és üzemi kulturotthont, 1600 mozit, közel 3000 falusi népkönyvtárat és több mint 4000 üzemi könyvtárat létesítettünk. Fellendült a tudo­mány, virágzik a művészet min­den ága­Százezreket vontunk be a test­edzés tömegmozgalmába, a ma­gyar sportolók dicsőséget szerez­tek az Olimpiászon a magyar névnek. Magyarország az ifjúság, a nők, minden dolgozó ember szá­mára a korlátlan lehetőségek or­szága lett. Megvalósult a férfiak és nők egyenjogúsága. Megvaló­sult az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Nők százez­reit vontuk be a termelőmun­kába, emeltük fél őket aláren­delt helyzetükből. Dolgozó asz- szonyok és fiatalok ezrei és tíz­ezrei vesznek részt a közéletben, az államügyek irányításában, A munkásság éa parasztság sorai­ból tízezrek fejlődtek értelmi­ségiekké. A művelődés, a fel- emelkedés útja nyitva áll min­denki előtt. Felszámoltuk a háborús gaz- dálkodás maradványait, a jegy- rendszert, megjavítottuk a vá­rosi dolgozók ellátását, kielégí­tettük a parasztság jogos igé­nyeit. Megtartottuk a helyi tanácsok választását, százezreket vontunk be az államügyek intézésébe, ha­tóságainkat a néptömegek foko­zottabb ellenőrzése alá hélyez- tük. Négy év alatt közel százezer ipari munkás cs dolgozó paraszt vált az üzemek és vállalatok élén, a központi és a helyi kor- mányhatóságoknál, a néphadse­reg tisztikarában népünk új ve- zetőjévé. Hetvenezer sztahanovistánk a bizonysága annak, hogy mun­kásosztályunk egyre növekvő ré­sze közelíti meg szakismeretben a műszaki értelmiséget. Több mint 32 ezren kaptak ki­váló munkájukért, a közérdek szolgálatáért állami kitüntetést. 363 tudós, művész, orvos, mér­nök, pedagógus, szakmunkás, traktoros, mezőgazdasági dol- gozó részesült az alkotó munka legnagyobb elismerésében, a Kossuth-díjban, jeléül annak, hogy népünk gazdag kiváló te­hetségekben, hogy népi demo­kráciánk az alkotó embert tisz­telettel és megbecsüléssel övezi. A belső béke megszilárdítása érdekében, a vallásszabadság tisztelete és az államérdek meg­védése alapján megegyeztünk az egyházakkal. Ezzel lényegében megoldottuk az állam és az egy­házak békés együttélésének hosz- szú esztendőkön át oly sok ne­hézséget és súrlódást okozó pro­blémáját. 1949 augusztus 20-án tör­vénybe iktattuk népköztársasá­gunk alkotmányát, mindenki számára kötelező állami alap­törvényünket, mely biztosítja népünknek emberi és polgári jo­gait. Alkotmányunk mérföldkő szabad hazánk fejlődésében, nemzetünk ezeréves történeté­ben, őrködni fogunk alkotmá­nyunk betartásán és érvényesü­lésén az állami, gazdasági és társadalmi élet minden terüle­tén. VÁLASZTÓPOLGÁROK! Amit négy év alatt elértünk, azt az egyszerű magyar dolgozó emberek millióinak szorgalmas munkája révén értük el. az ő támogatásukkal váltak valóság­gá kormányzatunk nagy építő tervei. Köszönet a nagyszerű magyar munkásosztálynak azért, hogy átérezve az ország vezető osztá­lyára háruló felelősséget, nem riadt vissza a nehézségektől, a terv teljesítéséért folytatott szo­cialista munkaversenyben önma­gát múlta felül! Köszönet derék parasztságunk- nak, egyéni gazdáknak és ter­melőszövetkezeti tagoknak, akik az aszályos év súlyos nehézségei közepette ta biztosítani tudták as ország élelmezését! Köszönet a magyar értelmi­ségnek, réginek és újnak, amely­nek tudása és hazafisága egyik döntő hajtóerő volt nemzeti fel-< emelkedésünknek! Négy esztendő alatt megváK tozott az ország, megváltozott a nép. A korlátok közé szorított kulákságon kívül nincsen már kizsákmányoló osztály Magyar- országon. A szocializmus alap* jait sikerrel rakjuk le. Az építés lendülete, a haza szeretete eggyé' forraszja dolgozó népünket. Erős az ország, egységes a nép, erős Magyarország. Egységes népre szavaz az, aki a Magyar Függet- lenségi Népfrontra szavaz! ítéljetek négyéves munkánk felett! Bízzátok az ország veze- tését azokra, akik tettekkéí~bT zonyitották, hogy szavukra épí­teni lehet! MAGYAR DOLGOZÓK! ELVTARSAK! Büszkék vagyunk négyéves munkánkra, de megállani nem akarunk! A választóktól nemcsak elvégzett munkánk jóváhagyását kérjük, hanem bizalmat és támo. gatást jövendő munkánkhoz! 1953—54-ben be kell fejeznünk első ötéves tervünket. Az ötéves terv befejezése előtt már vasat, acélt ad az országnak az új üzemóriás, a Sztálin-Vaá- mű. Újjáalakítjuk a diósgyőri Ko­hászati Műveket, amelyek egy­magákban több acélt fognak ad­ni, mint amennyit a régi Magyar- ország összes kohászati üzemei valaha is termeltek. Működésbe lépnek a hatalmas sajómenti Vegyiművek, a borsodi kokszolómű, a borsodi hőerőmű. Dolgozni kezd az új keletma­gyarországi Golyóscsapágygyár. Befejeződik a hejőcsabai új Cementgyár, a szolnoki Szalma. Ceííuiózegyár építése és új gyá­rak, üzemek, bányák egész sora» Elkészül a tiszalöki duzzasztó­mű, megépül az erőmű, épül a keleti hajózható és öntöző főcsa­torna. Megépül az ország büszkesége, az új szocialista SztáHnváros, az új, nagy bányaváros, a szocia­lista Komló. Elkészülnek a miskolci, veszpré­mi, budapesti műegyetemek új építkezései, kórházak, rendelőin, tézetek, bölcsődék tucatjai kez­dik meg működésüket. Megnyílik a nagy, Budapesti Népstadion. * Mi kell ahhoz, hogy mindé* megvalósuljon ? Az kell, hogy jól dolgozzunk! Az kell, hogy megerősítsük a munkafegyelmet,, növeljük a munka termelékenységét, csök­kentsük az önköltséget, takaré­koskodjunk az állam javaival. A* kell, hogy hétről hétre, hónapról hónapra, negyedévről negyedévre teljesítsük a tervet. Az kell, hogy parasztságunk gondosan megművelje a földet és pontosan megadja az államnak, ami jár neki. Az kell, hogy mindenki tel. jesítse kötelességét a nép álla­mával szemben

Next

/
Thumbnails
Contents