Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-31 / 77. szám

1953 március 31. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 üz égisz megyébe» ülést tartanak a helyi népfrenlbizsttságek Nagy eseményre készül egész hazánk, s megyénk minden dolgozója. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatának értelmében május 17-én országgyű­lési választásokat tartanak. Minden járásban, minden községben összeülnek a helyi népfront bizottságok, hogy ki egészíts ék soraikat, s megválasszák a választási bizottságokat. Megyénk községeiben a népfrontbizottságok készítik elő az ország- gyűlési választásokat, mely nemzeti egységünk megerőútőfe lesz. fi köz! sz’eie’bsn AMA legjobb fiaJgozék s néjjfronHsizBKsáa fógjai Tiszatöldväron Tiszaföldváron, akárcsak a megye többi községeiben, a házak falain vasár­nap reggel megjelentek a választási hir­detmények. Délelőtt 10 órakor ünnepi ülésre jöttek össze a község legjobb dol­gozói. Ekkor tartotta ülését a helyi nép­frontbizottság. Az ülésen id. Karai László mondott megnyitó beszédet. Karai elvtárs elmon dotta, hogy a múltban nem mindenki­nek volt szavazati joga, s különösen nem Volt a cselédeknek. Utána Kovács Ferenc elvtárs mondott beszédet. Ismertette, milyen hatalmas fejlődésen ment keresztül Tiszaföldvár a felszabadulás óta. Átalakították a gim náziumot. Uj napköziotthonos óvodát építettek a dolgozó parasztok gyerme­kei számára. A Szolnok—kunmártoni út tiszaföldvári szakaszának és a mezőtúr— tiszaföldvári útnak hengerlésére 515-OOC forintot fordított dolgozó népünk ál­lama. A homoki fiúinternátus fürdőt és konyhaépületet kapott. Virághegyen 200 ezer forintból épült iskola. Uj óvodát létesítettek, s egy népboltot is 1951-ben A gyűlésen kiváló dolgozókat válasz­tottak a népfrontbizottságba, mint B. Kis György, Boros Ferenc, Czető István, Szőke Gábor, Benyus Gábor egyénileg dolgozó parásztok, Boda Júlia és Ko- cséri György termelőszövetkezeti tagok, Nagy Imre, az általános fiúiskola tanára Tóvári Andrásné, Kelemen László fi nommechanikus. A bizottság elnöke id. Karai László lett. A község dolgozó parasztjai lelkes munkával készülnek április 4-re, s a vá­lasztásokra is. A szántás munkájában egymást segítik, Kiss Ferenc már a ku­koricát is elvetette, s az egész határban vetik a cukorrépát. gyot változott nemcsak Törökmiklós, ha nem az egész járás is. Terökmiklóson bölcsőde, gimnázium épült, Tíszabőn or­vosi rendelő, Fegyverneken mezőgazda- sági szakiskola Örményesen tanácsháza, óvoda, bekötőút, új kislakások, Kengyelt villamosították, kulturházat, gyógyszer- tárt kapott, Tiszatenyőn iskola, orvosi rendelő, tanácsház épült. Kuncsorbát villamosították, bekötőutat kapott. Szegedi Jánosné elvtársnő beszéde után újjáalakult a járási és városi népfront- bizottság. Bfilcsfidét és áruházát kas elshen az ávbeti íMéczifalva Rákóczifalván vasárnap délelőtt 9 óra­kor kezdődött a népfrontbizottság ün­nepi gyűlése. Jancsó József tanácselnök megnyitó szavai után Szakali József mondott beszédet. Szakai! elvtárs ismer­tette az országgyűlési választás jelentó'- ségét, majd arról beszélt, milyen hatal­mas eredményeket hozott a nép egységbe fogott ereje, a Magyar Függetlenségi Népfront politikája. Az újtelepen óvoda épült. Prajzík'telepen bekötőút és új iskola. Az általános iskola egy tanterem­mel bővült. Sok új lakóház frisp falai hirdetik azt, hogy a rákóczifafvai dolgo­zók élete szépült, gazdagodott. Ebben az évben továbbfejlődik a köz­ség. Idénybölcsőde épül 59.000 forint beruházással, s év végére már az új áru­házban vásárolhatnak a község dolgozói. Ez az áruház 256.000 forintjába kerül dolgozó népünk államának. A népfrontbizottság ülésén résztvevők nagy lelkesedéssel választották meg a bi­zottság tagjait. A bizottságban a község köztiszteletben álló, legjobb munkát végző dolgozói kaptak helyet. Kovács Tános, Tóvári István és Deák István a Béke tsz-bó'I, Nagy Emil és Bárándi Fe­renc a Rákóczi tsz-ből, D. Nagy Béláné MNDSZ-tag, Fábián Mihály tavaszi munkában és beadásban élenjáró egyéni­leg dolgozó paraszt és Petrik II. István a „Petőfi" I. típusú tszcs tagja. nemzetitek egységének erősítéséért A törökmiklósi járásban és Törökmik- lóson is újjáalakult a Magyar Függet­lenségi Népfront Bizottsága. A szomba­ton tartott ünnepi gyűlésre a járás és a város legbecsültebb emberei, a Gép­gyár, a termelőszövetkezetek legjobb dol­gozói, az állam iránti kötelezettségüket példamutatóan teljesített, tavaszi munká­ban élenjáró egyénileg dolgozó paraszt jai, kiváló munkát végző értelmiségi dolgozói jöttek össze. A gyűlésen résztvevő öregebbek sok választást megértek már a múltban is Olyan választásokat, amikor a dolgozó nép ellenségei kerültek a parlamentbe földbirtokosok, virilisek, mint Ambrus Gyula, a Montaglrbirtok hajcsárja, Juri- nek Sándor, Polgár Béla, vagy Szarka Gyula földbirtokosok, akiknek földjén véres verejtéket hullattak a cselédek, napszámosok. A gyűlésen Szegedi Jánosné elvtársnő, akit a népfrontbizottság elnökének vá­lasztottak, mondott beszédet. A részt­vevők figyelmesen hallgatták, amint el mondotta, hogy a magyar népet sok-sok szenvedése a múltban, s gyönyörű ered­ményei a jelenben megtanították arra. hogy egységesen lehet erős. A Magyar Függetlenségi Népfront ezt az egységet szolgálta és szolgálja. Az utolsó választások, 1949 óta na­A karcagi gépállomás dolgozói a felszabadulási héten nyolc nap alatt 35 százalékkal emelték teljesítményüket A karcagi gépállomás­pák rossz híre volt ejtesz té" len. Az ősszel 10 000 hold mély­szántással maradt adós- A gép­javításban leghátul kullogott. A • tavaszi idényterv megkezdése­kor a gépek kapacitása gyenge volt, még az 50 százalékot sem érték cl a gépállomáson. Sok bí­rálat érte ©miatt, a gépállomást. — Az elmaradás szégyen, de a folt csak addig folt, míg le nem mossák — mondta Vak a István elvtárs, a gépállomás po­litikai osztályának vezetője a felszabadulási hét kezdetén. A dolgozók helyeselték Vaka elvtárs beszédét- Elhatá­rozták: nem fogják szégyen­kezve ünnepelni április 4'ét, tel­jesítik tavaszi tervüket. Nem kis dologra vállalkoztak, mert eddig nagyon gyenge volt a munkájuk. Március 19-én a tavaszi tervüket még csak 45-3 százalékra teljesítették. Az ígéretet tett követte- Már­cius 19-én éjjel ^megkezdték a nagy munkát. Azóta nincs meg­állás. Valamennyi gép váltott műszakban dolgozik- A verseny mind lendületesebb lett és az eredmények pedig, mint a hő- niérő higanyszála, mindig fel­jebb futottak. Március 20‘án 47.7 százalék, 24‘én 58 százalék. 26-án 66-4 százalék, 28"án este 76 szitalék volt a tervtaljesítés. ■ — Március 30‘án pedig elhagyták a 80 százalékot­Ezek a napok igazolják a legjobban mennyire együvé tar­toznak a gépállomás és atsz-ek A gépállomás jó munkája nyo mán napról-napra lehet hallani a tsz-es sikereiről is. A Rákosi Csillaga tsz-nek egy hónappal ezelőtt 1G00 kai hold szántatlan területe volt. Március 28-án este már csak 60. A Béke tsz és a Rákosi Csilaga tsz tagjai 25-én, a Szabad Ifjúság 26'án befejezte a cukorrépa vetéséi Kiválóan dolgozik Szatmári. József brigádja a Szabadság tsz-ben- Három G 35-ös és egy régi K 44‘es traktoruk van- Napi mííszaknormájuk 29 nor­málhold. A felszabadulási hét minden naftán 50 normáik oldat végeznek. A műsaaknormát 180 százalékra teljesítik. A brigád tagjai közül Federios István 12 normáJholdat teljesít naponta- Tóth II. Ferenc követi őt. Álan- dóan túlszárnyalja műszaknor- má’át­A S z akál -brisádh an Farkas Lőrinc a legjobb. Zetor traktorával a ..Vörös Október tsz-nél 46 hold vetést végzett naponta. Kovács János és váltó­társa Péntek Eszter G. 35-ös traktorral 197 százalékra telje­sítik a napi tervüket. A brigádokon belül a dolgo­zók egymásai versenyeznek-Va­lamennyiük előtt egy eél van. Ánrilis 4-ig 100 százalékra kell jesíteniök a tavaszi tervet. Szat­mári József brigádjában Fede- rics István váltótársával Szen- drei Istvánnal 27‘én 300 százalé­kos teljesítményt 'ért , el- A Szatmári brigád már a legjobb brigádok közé küzdötte fel ma­gát- Napi tervüket március 23-án 129 százalékra, 24'én 147 száza­lékra, 25’én 160 százalékra, 26-án 178 százalékra, 27'én pedig 183 százalékra teljesítették. L. Tóth Endre ifi brigád- vezető pénteken este lett párt­tag. Brigádjának aznapi telje­sítménye 162 százalék volt, A felszabadulási hét legna­gyobb munkasikereit Csontos László brigádja érte el Tavaszi tervüket március 24*ig 100 szá­zalékra teljesítették- Március 28-án este már a 104 százaléknál tartottak. Karcag halárában már zöldéinek a korai vetések. Az enyhe esti szél a zsendülő veté­sek friss illatával tölti meg az emberek tüdejét- A mezőkön új hőstettekről beszélnek, a karcagi traktorosokról, akik kemény kézzel irányítják a gépeiket, akiknek használt a bírálat- A fényes ekevas egymásután for­dítja n rögöket és puhán fekteti barázdákról-barázclákra. — Még ewkót nap és utolsót fordul­nak a gépek, befejezik a szán­tást- S utánna hozzá kezdenek a kukorica négyzetes vetéséhez. Lejárt a szántás határideje, mégsem igyekszenek Mezőtúron és a tiszafüredi járásban Ma; március 31-én lejár a ta­vaszi szántások határideje- En­nek ellenére megyénkben még igen jelentős területek várnák felszántásra. Legnagyobb az elmaradás Me­zőtúron, ahol 4000 és a tiszafü­redi járásban, ahol 6000 hold a felszántatlan terület nagysága. A nagyfokú elmaradásnak egyik fő oka a gépállomások ha­nyag munkájában keresendő. Rossz az erőgépek kihasználása. Igen sok helyütt norma alatt tel­iesítenek a munkában lévő trak­torok. Ez a szervezetlen munkából adódik. Megyénk számos gép­állomásán nem készítettek me- , netirány tervet. A traktorok fe­leslegesen járnak eevik tábláról 'a másikra, növekszik az üresjá­rat. csökken a teljesítmény. Ilyen és ehhez hasonló esetek .tapasztalhatók, a kunmártoni, í tiszaugi és mezőtúri gépállomá­sokon A gépek többet járnak üresen, mint dolgoznak. A tiszangi gápállomáson például egy műszak alatt 0.4 nor. málhold a gépek átlagos teljesít, ménye. Mezőtőrön pedig 1.1 nor. málhold. A traktorosok kezében nincs ott a menetirányterv. A menetirányterv pedig tesV lctésen, egész tavaszi idényre megszabja egy—egy traktor munkáját. Nélküle elképzelhe­tetlen a fegyelmezett, tervszerű termelés, a traktorok teljesít­ményének a fokozása- A pontos üzemanyagellátás, a Két műszak megszervezés© szin­tén elengedhetetlen feltétele, — hogy megyénkben a gépállomá­sok sürgősen megjavíthassák miinkájukat és pótolhassák ed­digi szégyenteljes elmaradásu­kat, A jászkisérl gépállomás egyik erő gépje a tiszasülyi „Vörös Csillag** tsz ben március 27 én azért nem dolgozott, mert nem volt olaj. Ez egy napi kiesést jelentett. f Ma már mindenütt rámehet a traktor a földre. A megyei gép­állomási igazgatóság súlyos mu­lasztása; tehetetlensége az oka, hogy tétlenül állnak a drága gé­pek, melyeket az állam a dol­gozó parasztok segítségére kül­dött A mezőtúri gépállomáson csak az utóbbi héten szervezték meg a két műszakot, pedig ehhez minden elő feltétel meg volt. Ilyen nagyfokú hiányosság mellett nem csődje ha a gépál­lomásnak a „Törő Pál“ tsz-ben dolgozó hat erőgépes brigádja 5 nap alatt csak 48 holdat szán­tott fel mindössze. Most a feladat, hogy gépállomá­sainkon legyen vege a tét-lenkedós ■ nek. Fegyelmezett, jólszervezett és irányított munkával, egyik napról a másikra fordulatot kell és lehet elérni. A megyei gépállomás igazga­tóságának és a gépállomás ve­zetőinek meg kell szervezniük a két műszakot- Biztosítaniok kell a zavartalan munkát és meg kel szilárdítaniok a muukaíe- gveimet. Fordítsunk nagyobb gondot az őszi vetések ápolására Megyénkben általában lendületet vett a tavaszi mezőgazdasági munka, s ebben jelentős része van nagy ünnepünkre, áp­rilis 4~re való készülődésnek. Több köz ségben, városban már a kukoricát vetik. Ezzel szemben igen elmaradtunk az őszi vetések ápolásával. A pártszervezetek és a tanácsok a többi munkálatok mellett teljesen megfeledkeztek erre a fontos fel­adatra való mozgósításról. Az elmúlt ősszel az időjárás viszon­tagságai és a vezetésben tapasztatható lazaságok miatt nem a leggondosabban történt az őszi kalászosok vetése. Azon­kívül nagyobb területeken huzamosabb ideig víz borította a vetéseket, mely szintén gátolta a növények fejlődését. Mivel egész évi kenyerünkről, állatállo­mányunk jó takarmányellátásról var. sző, egyáltalán nem nézhetjük tétlenül ezt a hiányosságot. Mi a fe'adai ? Elsősorban is ritkán kelt vagy gyengén fejlődő növényeket pétiső- val, vagy túlérett istálló trágyával pernyével, fahamuval, baromfitrá- syával a legsürgősebben meg kell trágyázni. Bzzel elősegítjük a növé­nyek gyors fejlődését, bokrosodáslt. A turkevei Harcos termelőszövetke­zetben e téren már jó példával jár­tak elől. Csak a baromfitplepükről kikerült trágyával 36 hold őszi veté­sen végezték el a fejtrágyázást. A péti só alkalmazásában szintén élen­járnak, s rövidesen befejezik összes őszi vetésük fejtrágyázását. Másik igen fontos teendő, melyet az előbbivel egyidőben kell elvégez­nünk, a felfagyott vetések meghen- gerezése. A nedvesség* és a hőinga­dozások következtében ugyanis a növények gyökerei felszakadtak, il­letve föld nélkül maradtak. Ha ide­jében nem hengerezünk, nem tömö­rítjük a talajt a növények gyökér­sete körül, hosszú időre visszavet­jük annak fejlődését. S ez jelentős termés kiesést jelent. Pedig ötéves tervünk célkitűzései, népünk növek­vő szükségletei megkívánják, hogy minden szem gabonát megbecsüljünk, megteremtsük a magasabb termés­hozam előfeltátelit. Azonkívül mindenütt meg kell kezdeni a talaj szellőztetése céljából vetéseinken a fogasolást is. Ezzel fokozottabb tevékenységre indítjuk a talaj-baktériumokat, melyek döntő szerepet visznek a morzsalékos talaj­szerkezet kialakításában. De soha­sem szabad hátára fordított boroná­val végeznünk, mert ez tönkreteszi a fejlődő növényzetet. Egyes helyeken igen gyengén telel­tek át a vetések és ehhez hozzájá­rultak a vízkárok is. Ilyen vetése­ken, ha legalább 60 százalékban megmaradt a növényzet, a talaj lazí­tásával, fogasolással, fejtrágyázással kell megindítanunk a gyorsabb növe­kedést, bokrosodást és fokozottabb gonddal kell végeznünk a gyomirtást. Ha a vetés ennél ritkább, vagy fol­tokban ki is pusztult, akkor a felül- vetést alkalmazzuk. Eávetésre álta­lában tavaszi árpát, zabot, — mely­nek vetése néhány napig alkalmaz­ható —, azután pedig lucernát, vö­rösherét, bükkönyt használunk. Pártszervezeteink, tanácsaink minden erővel legyenek rajta, hogy a többi teen­dők mellett dolgozó parasztságunk, ter­melőszövetkezeteink a legrövidebb időn belül elvégezzék az őszi vetések ápolá­sát, s gondos munkával teremtsék meg a magasabb terméshozam előfeltételeit. HORVÁTH IMRE megyei mezőgazdasági osztályvezető. NYÍRI BÉLA főagronőmus. A szovjet kolhozok példáját követve vezeti a csépai „Harcos“ tszcs-t Lantos Jánosné Két évvé* ezelőtt 1951 október 18-án 7 taggal 52 hold földön alakítot­tuk meg termelöcsopcrtunkat, a csépai Harcos tszcs-t. Két ló, egy kocsi, egy­két eke és borona volt minden vagyo­nunk. Sok nehézséggel kellett megkezde­nünk az első évben, de mindig magunk mögött tudtuk és éreztük államunk segítő kezét. Azon igyekeztünk, hogy mielőbb elvégezzünk mindent, őszi kalászosainkat határidő előtt elvetettük. Amikor 1951 nyarán a magyar pa­rasztküldöttség egyik tagjaként kint jár­tam a Szovjetunióban, a szovjet kolhoz­parasztoktól is azt tanultam: a magasabb terméshozam előfeltétele, a haladó agro­technikai eljárások alkalmazása mellett, mindig az időben és jól elvégzett munka. Ehhez tartottuk magunkat 1952-ben is, amikor már gyarapodott szövetkezetünk és a tagok létszáma növekedett, 1952 ta­vaszán már 21 taggal láttunk hozzá a ta­vaszi munkákhoz. Termetünk 95 holdra növekedett. Ebből 85 hold volt szántó és 10 hold a gyümölcsös. Már ősszel felszántottuk a föl­det, bár még tagosítatlan volt a terüle­tünk. Tavasszal a jól elmunkált talajba vetettük keresztsorosan az árpát. És szemmelláibatóan meglátszott a szovjet agrotechnika alkalmazásának eredménye. A mások árpája senyvedt és sült a nagy szárazságban, a miénk és az Alkotmány tszcs tagjaié pedig még haragos zöld színt mutatott. A kukoricát már tavaly is négyzetesen vetettük és 20 százalékkal több termett az aszályos időjárás elle­nére. ■ Nem hiányzott a tagok szorgalma. A férfiak mellett a nők is helytálltak. Sajó Józsefné, a tanácselnökhelyettes fele­sége, özv. Rozmis Mihályné, Szabó Já­nosáé, Mácsai Istvánná és a többiek min­den munkában ott voltak. A ^zorgatma* munkának eredménye, hogy a zárszámadáskor meg­elégedett arcokat lehetett látni. Pedig az aszályos időjárás nálunk is éreztette ha­tását. Mégis a legjobb eredményünk volt a járásban. A-növér.ytermesztés mellett gondot for­dítottunk a gyümölcskertészetre. Szőlőn­ket, gyümölcsfáinkat tizenegyszer perme­teztük. Volt is eredménye. A gyű­mölcsért 96.000 forintot kaptunk m­Mczökertől. Hiányosság azonban, hogy nem gon­doltunk időben közös állatállományunk fejlesztésére. Mindössze 18 szarvasmar­hánk, 10 lovunk és 21 darabból álla senéstörzstenyészetünk van csak. A pártszervezet cs a tanács idejében figyelmeztetett bennünket erre a hibára. Ebben az évben a termlési terv­ben már 150 hold öntözéses gazdálko­dást irányoztunk elő. Ebben az öntözé­ses takarmányrépa, öntözéses kukorica és lilcerna terület is lesz. A kertészetben pedig a Szovjetunióban látottak alapján kísérletképpen szőlőt is öntözünk. Mindezeknek a megvalósításához hozzá is fogtunk. Ma már 422 holdra növeke­dett földünk, melyet 57 tag mondhat magáénak. A felszabadulás nagy ünnepére való készülődés láza csoportunk tagjait is magával ragadta. Határidő előtt kereszt­sorosan elvetettünk 110 hold tavaszi bú­zát, 6 hold tavaszi árpát, zabot. Nyolc hold cukorrépánk csoírosítoll, 20 hold napraforgóvetésünk pedig négyzetes mű­velés alá kerül kikelés után. Ezenkívül földben van 14 hold takarmányrépa, 5 hold borsó, 3 hold olajlen, 1 hold petre­zselyem, 1 hold sárgarépa. A lucerna nagy részét is elvetettük. Vetés előtt mindenütt ehimitóztuk a talajt, hogy minél több téli nedvességet őrizzünk meg tavaszra és nyárra. Az őszi vetéseket, ahol szükséges volt, meg- hengereztük. Elvégeztük a fejtrágyázást fogasolást is. Gyümölcsösünk letiszto­gatva, szőlőnk kinyitva és mesztve várja a jobb időt. Úgy erezzük, hogy április 4-én nem jogunk szégyenkezni. Igyekszünk még jobban dolgozni a magasabb termés­hozam biztosítása érdekében. Valóra vált­juk a pártnak és államunknak tett ígé­retünket, hogy a Szovjetunió hős kot- hozistáinak példája nyomán, községünk­ben is minél több dolgozó parasztot ve­zetünk rá a boldog életet jelentő, nagy­üzemi mezőgazdaság útjára. LANTOS iAnOSNE tsz elnök Csépa, Harcos tszcs ' MEGDICSÉRJÜK . . • az öcsödi Béke tszcs becsületes dolgozóit, mert mintaszerűen gondoskod­tak. állatállományuk átteleltetéséről. Takarmányuk nagyon kevés volt.. Úgy adták össze, s úgy vásárolták meg a szalmát is, amit meszezéssel feltártak, melaszos vízzel ízesítettek. Emellett az istállók tiszták, az illa­tok alatt mindig friss az alom. Pontos időben etetnek, itatnak.’ Mind a 36 darab szarvasmarhájuk jő erőben van. tfMfflenláúMka Újuk... a kisújszállási gépállomás vezetőit, mert vem gondoskod­tak megfelelő brigádszállásról• Petőfi tsz-nél dolgozó traktoros- brigád tagjainak kevés az ágy, egyeseknek nem is jut.A gép­állomáson olt van 'a felszerelés, ágyak, szalmazsákok, ágyhuza- tek, de sem az igazgatónak, Dobos elvtársnak, sem Medve elv- társnak, a politikai osztály vezetőjének nem jut eszébe azokat kiszállíttatni. A pgrtlitkár, B. N gy elvlárs szerint, nincs, aki kivigye. .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents