Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-31 / 77. szám

SzmmMtegya PL 4P V. évfolyam. 77. «xám Ára SO fillér SZILÁRD EGYSÉGBEN HALADUNK Ú3 GYŐZELMEK FELÉ 1933. március 31, flcedd *2£3 A mai számban: A jő népnevelőmunka eredménye: Yatai Sándorné felveszi a munkát. (2. o.) A karcagi gépállomás dolgozói a felszabadulási héten 35 százalékkal emelték teljesítményüket. (3. o.) Az egész megyében ülést tartanak a helyi népfrontbizottságuk. Húsvét eredete. (4. o.) Megyénk élenjáró gyapottermclői vasárnap tartották harmadik megyei tanácskozásukat. (5. o.) Befejezték a cukorrépa vetését Jászalsőgyörgy dolgozó parasztjai. (5. o.) 'N A z Alkotmány értelmében az 1949 májusában megválasztott ország­gyűlés .megbízatása négy év elteltével lejár. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanács javaslatára május 17. napjára tűzte ki az új országgyűlési vá­lasztásokat. Népünk a most lezáruló országgyűlés munkájára visszatekintve — történelmé­ben először — méltán állapíthatja meg, hogy 1949 május 15"én megválasztott képviselői valórváltották adott szavukat. Az országgyűlés teljesítette megbízatá­sát. Az 1949-es választások népfrontvá­lasztások voltak. A népfront létrejötte, a haladó, hazafias erők egy táborba való összefogása, a magyar történelem igen régi hagyományainak folytatását jelen tette. A hazafias, haladó erők összefogá­sát hirdette Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos s a közelebbi múltban a népfront elődje, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A népfrontnak más, kedvezőbb körül­mények között, más, nagyobb feladatok megvalósítására kellett népünket össze fogni. Magyarország a felszabadító Szovjetunió szövetségese, megbecsült tagja a S00 milliós béketábornak. Ma­gyarországon ma már szilárdan a dol­gozó nép kezében van a hatalom. A népfront tehát, — ugyanakkor, amikor szervesen folytatta a régebbi és a köz­vetlen múlt magyar történelmi hagyomá­nyait, egvszersmind sokkal több is volt. mint e hagyományok egyszerű folyta­tója. Azok a nagy győzelmek, amelyeket népünk, pártunk vezetésével a felszaba­dulás óta aratott, lehetővé tették új. nagv célok kitűzését. Napirendre keriilt hazánkban a szocializmus alspiainak le­rakása, ötéves tervünk megvalósítása. A’ 1949 tavaszán tartott országgyűlési vá lasztásokon pártunk kezdeménvezésére a függetlenségi, népfront az ötéves terv hatalmas, az egész országot átalakító pregrammjával lépett népünk elé. / A: előttünk álló jeladatok közül 11 ” kettő a kimagasló: ötéves tervünk megvalósítása és békénk megőrzése — mondotta Rákosi elvtárs a választások előestéjén. — A két ie'ad-’t csak együtt valósítható meg, egyik jeltételezi a má­sikat, egymástól el nem választható." Dolgozó népünk 1949 május 15-én azzal válaszolt a nagyszerű programúira hogy egyemberként adta le szavazatát az ötéves tervre, a béke tervére, egyakartfa! választotta meg az országgyűlést, amely nek képviselői között nem volt se nagy- birtokos, se bankár, semmiféle kapita­lista, kulák. Az országgyűlés összetétele híven tükrözte vissza nemzeti egységün­ket, a munkások és dolgozó parasztok szövetségét, a munkásosztály vezető sze­repét. Ez az országgyűlés jogadta el né­pünk első. igazi Alkotmányát, amely rög­zítette a baráti szovjet nép önzetlen tá­mogatásával elért eredményeinket, meg­jelölte további fejlődésünk irányát, a szo­cializmus jelépítését. Népünk évszázados álma valósult meg, s munkásosztálvunk évtizedes harcainak gyümölcsét, felsza­badult népünk vívmányait öntötte örök időkre szóló szavakba az országgyűlés, amikor népi demokráciánk alaptörvényé­be iktatta: „A Magyar Népköztársaság ban minden hatalom a dolgozó népé". Az 1949-ben megválasztott ország- v' gyűlés elvégezte feladatát. Határ­talan büszkeséggel jegyezhetjük fel tör­ténelműn^ aranylapjaira, hogv az akkor törvénybe iktatott terv — kibontakoz­tatva dolgozó népünk teremtő erejét — a béke alkotásaivá magasodott munkás- osztályunk, dolgozó parasztságunk, új értelmiségünk kezemunkája nyomán. A terv azóta kőben, vasban, acélban, a szo­cializmus falusi hajtásaiban öltött testet. Ezek az eredmények messze maguk mö­gött hagyták az ötéves terv 1949-es elő­irányzatait. Sokkal nagyobb célokat tűz­tünk magunk elé, mint eredetileg szán­dékoztunk. Két év alatt, 1951 ben és 1952-ben 60.4 százalékkel emelkedett a gyáripar termelése — háromszorannyit. mint a Horthy-uralom 25 esztendeje alatt — és 1952-ben több mint három­szorosan múlta felül az 1938-as terme­lést. Erőfesztíéseink eredményeként vált hazánk ipari országgá. |u| unkásosztályunk, népünk alkotó- ' * erejének megannyi büszke jele Sztálinváros és a Sztálini Vasmű, amely- nak Martin-kemencéiben már izzik az acél. A November 7 Erőmű gépóriásai már villamosenergiát termelnek, hirdetve, hogy hazánk villamosítása . hétmérföldes léptekkel halad előre. A Tiszamenti fő­csatorna vidékén lépkedő exkavátorok törik az utat az éltető víznek, amely a Tiszalöki Viz/erőmű áldásaként me­gyénkben is még dúsabban termőkké változtatja a földeket. Az 1949-ben meg­választott országgyűlés működése alatt jöttek létre hazánk, megyénk első szövet­kezeti városai — Turkeve, Karcag, Kis­újszállás, Mezőtúr s utánuk számos szö­vetkezeti község. Az országgyűlés munkájának győzel­meként jelentek meg megyénkben, az urak kormányzásaként elmaradt területe­ken, az tpar hatalmas bázisai, mint a Jászberényi Aprító gép gyár, a Tiszamenti Vegyiművek. A nép parlamentjének irá­nyításával emelkedett az ipari munkások száma Szolnok megyében több mint há­romszorosára az 1933-as létszámnak. A z országgyűlés négyesztendős műn­“ kájának dicsőségét hirdeti az új­fajta falu, ahol a dolgozó paraszt házá­ban villany világít, rádió sugározza a kultúra világosságát. Orvos, egészség­ház, szülőotthon védi a falu egészségé: s gépek könnyítik meg a munkát. Hogy megyénkben a szövetkezeti mozgalom gazdagon termő fává terebélyesedett, an­nak köszönhető, hogy a munkásosztály szüntelen segítségével megyénk az ország legjobban gépesített megyéjévé vált. 29 gépállomásunkon 1300 traktor, 400 ara­tógép, 80 kombájn, közel 1000 cséplő­gép, 500 kultivátor, 80 műtrágyaszóró és még sok-sok más gép segíti a dolgozó parasztok munkáját. Termelőszövetkeze­teink 1952-ben 32 mill'd forintból épít­keztek, ebben az esztendőben pedig több mint 40 millió forintból létesítenek ál- lattenyésztőtelepeket, gazdasági épülete­ket. Rákosi elvtárs 1949 március 15 én, a népfront országos kongresszusán mon­dotta: ..A függetlenségi népfront demo­kráciánk legbiztosabb alapjának... azt tekinti, ha sokat szenvedett magyar né­pünk gazdasági, kulturális és politikai életszínvonalát a leggyorsabban, az eddi­ginél hasonlíthatatlanul magasabb fokra ‘adja emelni." Leszögezhetiük: az 1949- ben megválasztott országgyűlés a dolgozó nép jólétének, a békeharc sikereinek par lamentje volt. Egész dolgozó páráink érzi pártunk és kormányunk szakadatlan gon­doskodását a legfőbb érték, az emberről Alig .néhány héttel ezelőtt jelent meg a minisztertanács határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről. A- emberről való gondoskodás beszédes bi­zonyítéka tervünk minden számadata. A terv adott világos, egészséges lakásokat megyénk dolgozóinak is. 1949 óta több mint 3000 ház épült községeinkben, ^vá­rosainkban. Uj iskolák, gimnáziumok lé­tesültek, mint a tiszaföldvári. tiszafüredi. törökmiklósi f szelesre tárták ifjúságunk előtt a jövő kapuit. A népfront programmja célul tűzte “ ki: „A magyar köztársaság követ kezetes fejlesztését a dolgozó nép álla mává. népköztársasággá, a szó teljes ér telmében... A dolgozó nép egyre szé lesebbkörű bevonását a hatalom gyakor lásába, a közigazgatásba, az állami szer vek ellenőrzésébe." Az azóta eltelt négi esztendőben ez a pregnmm pontró pontra megvalósult. A tanácsok a dől gozók, mindenekelőtt a dolgozó parasz tok százezres tömegeit vonták be az ál lamügyak intézésébe, a hatalom gyakor lásába. Uj vezetők nőttek ki az eltelt négy esztendő alatt a termelésben, tudomány­ban, az alkotó munka különböző terü­letein. A Kossuth-díjas Lovas Lajos, Si­mon Bálint, Süveges Dániel, Szabó Etelka, dr. Zalai Ernő, a köztársasági és munkaérdemrendes dolgozók nagy száma mutatja megyénkben is a fejlődés bámu­latos iramát. Olyan vezetőink vannak a munkások, parasztok az egykor lenézet­tek soraiból, akik pártunk tanítására, Rákosi elvtárs útmutatására támaszkodva képesek az előttünk álló új, nagy fel­adatok megoldására, új győzelmek kiví­vására. 1/ észülünk az új választásokra. Az el­1' következő hetek alatt népünk milliói­ban válik még tudatosabbá, még határo- zottabbá az a meggyőződés, hogy az az út, amelyet Rákosi elvtárs 194-9 március 15-i beszéde, a népfront programmja megjelölt, az az út, amelyen pártunk vezeti népünket, az egyetlen helyes út. a drűs jelen, a boldog jövő, a bélre biz­tosításának, függetlenségünk, békénk vé­delmének legbiztosabb útja. A felszabadulási hét nagyszerű terme­lési sikereivel is bizonyítsuk be, hogy né­pünk megbohhatatlan, szilárd egységben sorakozik győzelmeink tervezője, szerve­zője, lelkesítője, pártunk és annak biz­toskezű kormányosa, Rákosi elvtárs köré. ELŐRE A FELSZABADULÁSI HÉT GYŐZELMÉÉRT A. Mezői úri Téglagyári Egyesülés tervi élj esitéss el elnyerte az „ország legjobbja44 büszke cinaeí A tavaszi kezdés első heteiben je­lentősen elmaradtak tervük teljesí­tésével téglagyáraink. A kései ke­mény fagyok sok nyers téglát tönkretettek s a felszabadulási hét előtt még 1,075.000 téglával voltak adósai népgazdaságunknak. Felszabadulásunk emlékünnepére készülve téglagyári dolgozóink meg­fogadták, hogy pótoljál: a mulasztást s terven felül még 100.000 téglát gyártanak. Az Ígéretek nyomán lelkes verseny indult téglagyáraink között, A fel- szabadulási hét napjain minden üzem teljesíti napi terveit. Az utolsó értékelések szerint a szolnoki téglagyár a verseny leg­jobbja. Napi terveit 4.40 százalékra teljesíti. A mezőtúri téglagyár 372 százalékos tervteljesítSsével a ver­seny második helyezettje. Az elmúlt hét péntekén örömmel értesült minden téglagyári dolgozó a nagyszerű hírről. Az országos ver­seny legjobbjai lettek megyénk tég­lagyárai. Pótolták az elmaradást s nem az ígért 100.000-rel, hanem 200.000 téglával adtak többet épít­kezéseinknek ezideig. Pénteken 311.7 százalékos tervtolj esitéssel érdemel­ték el az ország legjobbja címet, azonban még ezzel az eredménnyel sem elégedtek meg. A sikerek új erőt adtak a téglagyári dolgozók munká­jához. A következő napon 367.9 százalékra emelték a tervteljesítési átlagot. A inozdonyosy.tály dolgozói az utolsó simításokat végzik a vállalt két mozdonyon I JANUÁRIJÁN, | febMl„ iét mozdonnyal maradtak adósai népgazda­ságunknak a Járműjavító dolgozói. A fel- szabadulási hét első napján tartott röp- gyüléseken megfogadták a mozdonyosz­tály vasasai, hogy a havi kiszabáson fe­lül elkészítik a két nagymozdonyt is. Arról beszéltek egymás között, hogy nem csak a mozdonyosztály maradna szégyen­ben a lemaradás miatt, hanem súlyosan csorbítaná az üzem becsületét is a moz- donyosok gyengesége. Most minden per­cet kihasználva dolgoznak azon, hogy április 4-ig pótolják az elmaradást. | ELSŐNEK | a Nagy Ferenc ko­vácsbrigád vette munkába a kazánokat s március 22-én végeztek is vele. A gé­peket továbbították a szerelövágányok*a — itt a szerelők 128 százalékot teljesít­ménnyel dolgoztak rajta tovább. Ezen kívül még egy jutójavításiis gépet is el­készítettek. A két nagymozdony, mely a mozdony­osztály fogadalmának legfőbb tételét ké­pezi, már sikeresen átesett a víznyomás­próbán s kitolatták a külső szerelővágá­nyokra. Itt most a Szalai és Gönczi sze­relőbrigádokra vár az a feladat, hogy a hátralévő napokban teljesen készen át­adják. IA KÉT BRIGÁD | érzi a fel­adat súlyát. Mielőtt a mozdonyokat át­vették, mindkét brigád normán alul tel­jesített. A vállalt gépeken, már az első napokban 105 százalékot teljesítettek. Március 21-én örömmel hallgatták az üzemi megafonok hangját, mely az ö nevüket is a jók között említette, sőt meg is dicsérték őket 112 százalékos tel­jesítményükért, í A Budai- és a Kanyó-brigád tag­jai baleset nélkül, kocsi- és áru­rongálás nélkül érték el csúcsered­ményüket s 491 kocsival többet osz­tottak szét, mint a tervben kiszabott mennyiség. A szolgálat letelte után Budai Imrével, a brigád vezetőjével beszél­tünk. — Elmondta, hogy a szolgá­lat megkezdése előtt elhatározták, hogy jelentősen túlteljesítik tervü­ket a műszak alatt. A vootatőmoz- dony személyzetével is megbeszélték a feladatokat s a végrehajtás mód­ját. így zökkenőmentesen jól együtt­működve végezték feladatukat. — Brigádunk a mai eredményt csak kiindulópontnak tekinti. Ered­ményeinket még fokozni akarjuk. A felszabadulási héten jő munkánkkal akarjuk előkészíteni a II. negyedév, zökkenőmentes megindulását. icFŐkinililóéi Gőmabni c.0 mázsa liszttel őröl többet naponta Megyénk malmaiban is serény munka folyik a felszabadulási héten. Valamennyi üzemben fogadalmat tet­tek a dolgozók munkájuk megjavítá­sára, a minőség további emelésére. A legjobb eredményt idáig a tö- rökmiklősi gőzmalom munkásai és műszaki dolgozói érték el. Fodor Jó­zsef főmolnár újításával jelentősen növelték a malom teljesítőképességét. Naponta 50 mázsával tudnak igy töb­bet őrölni s ez az üzem jelentősen túl tudja teljesíteni első negyedévi torvét. A korpamerők 133 százalék­kal zárták az utolsó tíz napot. A karcagi malomban, a felszabadu­lási héten 12 nappal sikerült lerövi­díteni a karbantartások idejét. Ez azt jelenti, hogy 72 vagon gabonával tudnak többet örülni a megállapított­nál. A zslkvarrők közötti versenyben a kisújszállási malom dolgozója, Kóré Mária vezet 156 százalékos teljesít­ményével. A hátralévő napokban tovább fo­kozódik a verseny lendülete. Me­gyénk malmi munkásai a felszabadu­lási hét versenyével több, s jobb ke­nyeret akarnak adni dolgozóink asz­talára. Pósla Jánosnc 11» kiló tiloSí kcEideré termelt terven feliül A cibakháza! kenderfeldolgozóban Is lelkes verseny folyik. A felszabadulási hét első napján a tilolók elvállalták» hogy felszabadulásunk ünnepéig min­dennap 4 ki?ó kenderrel tilolnak többet személyenként. Már az első napokban is becsülettel valósították meg Ígéretüket. A ver* seny legjobbja Idáig Pósta Jáncsnó. Az első négy napon 113 kg kendert dolgozott fel napi tervein felül. Puszta Mária Is a legjobbak között van. Többszörösen teljesítette Ígéretét. 26 kilós napi átlagtermelésévcl a máso­dik helyre került. A kenderfeldolgozó női dolgozói to. vább fokozzák a verseny lendületét. Legnagyobb nemzeti ünnepünket ők is termelésük fokozásával — minőségi munkájuk megjavjtásával — akarják ünnepelni. Versenybun a pályafenntarlás női brigádjai A tavaszi szél szárnyán messze suhan a csoportban dol­gozó nők vidám dala. Arcukat piros-barnára sütötte a korai nap. A pályafenntartás női bri­gádja hazánk legnagyobb nem­zeti ünnepére, április írre ké­szül- Méltók akarunk lenni eh­hez a naphoz. Keményen küzdő­nek a terv döntő csatájában, a felszabadulási héten. A női brigád hétfőn kezd a tavaszi vágányszabályozáshoz. Most a vasúttöltcsen dolgoznak. A két legjobb: a Simon és a Szűc s brigád egymás mellett harcol felajánlásai teljesíté­séért. Naponta nézik 'a verseny­táblát, vajon ki az első, ki kapja a legszebb dalt, üzenetet jó munkájáért. Ki kell ám azt érdemelni, lá­nyok — mondja az ÜB titkár, Susztck elvtárs. — Dolgozunk is mi, válaszol rá a Szűcs brigád, egyik tagja, Csőke Idára- — A felszabadu­lási héten vállaltuk, hogy átlag­teljesítményünket 106 százalékr ról 110 százalékra emeljük. Nem akarunk adósak maradni ígére­tünkkel. — x egnap is 6 vagon salakot terítettünk — szól közbe Torma Mária, — A felszabadulási, hé- *en mindennap 120 százalékon felül volt a napi teljesítmé­nyünk. A faliújságcikkben azt ígértük, hogy túlteljesítjük ter­vünket, Erre mfia is van min­den remény, ha mindannyian szorgalmasan dolgozunk. Tervük túlteljesítéséért harcolnak a Simon brigád tag­jai is, ők sem ‘akarnak a hátul kullogok közöt lenni Azért ver­senyeznek, hogy győztesen ke­rüljenek ki a felszabadulási műszakból. — „Negyedéves tervét a 8-as pályaszakasz már befejezte, de a ycrsenylendület nem hagyott 'alább, sőt fokozódott — meséli boldogan Simon elvtárs, n bri­gádvezető. — A brigád 107 szá­zalékról 110 százalékra emelte teljesítményét.“ Felajánlásunkat mar teljesí­tettük. Ha javul a kollektív munka, még magasabb százalé­kot is el tudunk érni. Célunk hogy'a vagonok egy percig sem álljanak kihaszná­latlanul. Gyorsan kirakjuk, hogy tovább mehessenek, — mondja Hegedűs Mária. A pályafenntartás női dolgo­zói is kiveszik részüket a mun­kából. Méltóképpen ünnepük április negyedikét. üsszeMvti Szlovákia Kommunista Pariiénak X. kongresszusát Prága (TASZSZ). A „Cseh­szlovák Távirati Iroda“ közli, hogy március 28-án Bratislnvá" ban ülést tartott Szlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottságra. A Központi Bizottság Csehszlovákia Kom­munista Pártjának Központi Bizottságának hozzájárulásával elhatározta, hogy ez év május 30—június l'ére összehívja Szlo­vákia Kommunista Pártjának X. kongresszusát a következő napirenddel: 1. Beszámoló jelentés Szlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának munkájá­ról és a további feladatokról- — (Előadó: Viliams Sü’oky.) 2- Beszámoló jelentés a Köz­ponti Revíziós Bizottság munká­járól. (Előadó: Josef Hője.) 3. _ Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és Központi Revíziós Bizottsá­gainak megválasztása. (MTI). általános tiltakozó sztrájk OSaezországban Róma (MTI) A CGIL fel­hívta Olaszország dolgozóit; hogy hétfőn egynapos általános sztrájkkal tiltakozzanak a csaló választójogi törvény ellem­A sztrájk hétfőn reggel or­szágszerte megkezdődött. A kormány az egész országban elrendelte a rendőri készültsé­get. A szolnoki vasútállomás dolgozói is örömmel csatlakoztak a sztálin- városi dolgozók kezdeményezéséhez. A felszabadulási héten elért újabb eredményekkel készülnek április 4-re, hazánk felszabadulásának 8. évfor­dulójára. " Jó munkájukkal Budai Imre és Kanyé Sándor gurítóbrigádjai tűn­nek ki. Az elmúlt hét péntekén min­den eddigi eredményüket túlszár­nyalva 2691 kocsit gurítottak és osz­tottak el a különböző irányba induló vonatokhoz.. Ilyen teljesítmény még az őszi csúcsforgalomban sem szü­letett. A vasúíál^omás gMPÍÍ»?»pi"i5(líaii az őszi csúcfopsaSoaj le<ü)«bb teljcsíiraénjéí is íúlszárrvyaS iák

Next

/
Thumbnails
Contents