Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-29 / 76. szám

1953 március 29. SZ0LN0KMEGYE1 NÉPLAP 5 MUNKÁS SZEMMEL Bizonylalenság, rendellenség mlalt ^ =^-~­..- '■ ~... ■ — nem halad az abonyiúti felüljáró építése Te gnap a Vízépítő Vállalat dolgo­zói voltunk, ma a Közlekedési Építő Vállalat rendelkezik velünk, holnap az 5-Ös Mélyépítő Vállalat vagy a Betonútépítő Vállalat emberei le­szünk — magunk sem tudjuk még, hogy melyik vállalatnál fogjuk befe­jezni az építkezést. Szörnyű ez a bizonytalanság, csak az tudja, aki benne van. Ebből a bizonytalanságból adódik a tervlemaradés is. Azt írta a Néplap, hogy nincs gazdája a felüljárónak én még hozzátettem volna, hogy nem is volt. Ezt mindenki láthatta; aki szeptem­ber 24-óta arra járt, mert akkor kezdte meg az akkori Vízépítő és a felvonulást erre a munkahelyre. Azóta egy félév telt el és még mindig a felvonulási épületeket si­mogatják. Ennek ellenére is 1-2 szoba használható az egészből. A többi nincs kiszáradva, pedig sok fát és szenet elfütöttünk már benne. A kultúrterem is úgy készül, mint a lucaszéke. December első felében fel­húzták a falakat S tető nélkül hagy­ták mind addig, míg egy reggelre el nem tűnt az egész. Egy heves éjsza­kai szélroham ledöntötte. Másnap újra alapozták s gyorsan felhúzták, hogy el ne fújja a szél megint. Ez akkor tájt történt, mikor az enyhe tél leghidegebb napjai vol­tak. Hideg habarcsba rakták a tég­lákat s gyorsan megfagyott a massza s újra állt a kulturház. Tetőt nem tettek rá mórt nem volt faanyag. t Érkezett ugyan egy vagon gömb­fa az építkezésre, de ez olyan szerencsés rendelés volt, hogy sehova sem lehetett felhasználni méretei miatt. 8-10 nap múlva engedett az idő. A habarcs kiolvadt s kulturházunk falai megunták az állást, méltóság- teljesen meghajoltak. Szerencsétlen­ségünkre mielőtt ledőlt volna újra megkeményedett az idő, s az épület falai szépen boltívesen álltak tovább, amíg Bíró Fekete Lajos építésvezető ,meg nem látta. Azonnal elrendelte lebontását. Utána újra felfalazták, s kétségtelen az építésvezetőség unta volna meg előbb ezt a „lerontom- felépítem‘‘ játékot, ha Pusztai Mi­hály kőműves fogadalmat nem tesz társaival mint Arany János balladá­jában Dóvavár építői. A kőművesek kalodába szorították a falakat s mostmár zavartalanul álltak februárig. Ekkor végre tetőt húztak rá, s megkezdték a vakolást is. A kulturház esetéből a dolgozók nagyrésze azt a tanulságot vonta le, hogy nem lehet télen építkezni, — mert ez csak tiszta ráfizetés — s elkedvetlenedtek a munkától. Nagy­részüket még ma sem tudtam meg­győzni, hogy az építés sikertelenségét nem a tél okozta, hanem a vezetők bű­nös mulasztása és nemtörődöm­sége. Január 27-én mindezeket megírtam a központi párttitkár elvtársnak, ki­vizsgálást kértem. Még csak nem is válaszolt. Március 5-én az igazgató clvtárssal is közöltem a hibákat -— czidei'g még semmit sem tett. A hi­bák fokozódtak s így kerültünk há­romszor is a Néplap hasábjaira. 70-80 ember dolgozik a munka­helyeken s fegyelem igen laza. Pedig ügy összesereglettek ide a veze­tők, hogy szinte kerülgetniük kellett egymást. A 70-80 emberre januárig 2 mun­kavezető, 1 építésvezető, 1 segéd- munkavezető, 1 főmunkavezető vi­gyázott. Vigyáztak népszerűségükre, s még a fegyelem rovására is meg­őrizték, ápolgatták azt. Pataki Joehim munkavezető például, mikor beálltak a fagyok, nem követelte vissza kellő eréllyel a gumicsizmákat a dolgozóktól. Most, hogy beállt a sáros idő és tényleg kellene a csiz­ma a munkahelyeken nagyrészük lyukas, hasznavehetetlen volt. A munkaeszközök rongálása és karban­tartásának elhanyagolása miatt sem vontak senkit felelősségre. Az egyik éjjeliőrt szénlopáson érte Szívós István munkavezető. Még meg sem fegyelmezte s még ma is ilyen ember vigyáz a dolgozó nép vagyonára mun­kahelyünkön. Ezek persze csak apróságok, s hogy milyen pazarlás megy végbe anyag­ban és emberi munkaerőben az épí­téshelyen csak az tudja, aki itt dol­gozik közöttünk. Legutóbb például 3 vagon szenet, 2 vagon gömbvasat rosszul címeztek meg és a Szolnoki teherpályaudvarra irányították, holott közvetlenül a munkahelyre is lehetett volna kül­deni, mert itt futnak el a vágányok. A többezer forint kifizetett gép­kocsifuvarért még a haja szála sem görbült meg senkinek. s azért sem vonták felelősségre az okos anyagirányító tisztviselőt, hogy több napig kellett várni az anyagra. A munkahelyen nincs mérleg, la­pát, szappan, ásó, csákánynyél és a legnélkülözhetetlenebb eszközök. Ezekkel senki sem törődik csak úgy mint mással. Legnagyobb hiba az, hogy hó­napok óta húzzák, vonják az átszervezést. Egyik vállalat sem törődik a munka­hellyel, mind úgy van vele „úgysem mi csináljuk“ vagy „én még nem Vettem át, mit törődjem vele“. Ezek miatt egyre másra vonják el az anyagot és szerszámokat is. Ha nem rendezik rövidesen ezt az ügyet a fontos vasúti felüljáró talán egy éves késéssel készül majd el. Juhász Imre raktárkezelő. Blaskovics János hét holdas szolnoki dől sózó paraszt a beadásban és a tavaszi munkában is példái mutat társainak B laskovics János hétholdas egyénileg dolgozó paraszt: neve már hosszabb idő óta szinte állandóan ki van írva a szolnoki városi'tanács dicsőség- táblájára. Már tavaly is a minisztertanács határozatainak megfelelően munkálta meg földjét, s így jó terméseredményt ért el. Beadási kötelezettségét az aszályos esztendő ellenére 140 százalékra teljesítette. Ezen belül búzabeadási előirányza­tát 180 százalékra s még mindig maradt gabonája bőven vetésre és családja szükségletére. _ _ . Blaskovics János az idén is a tavasziak korai vetésével, s földje minőségi elmunkálásával biztosította a nagyobb tetméseredményt. Amikor gazdaságában el­végezte a tavaszi munkálatokat, öt hold tartalékföld megművelését is elvállalta. Abban a dűlőben, ahol Blaskovics János földje van, a dolgozó parasztok az ö példáját követve szintén határidő előtt fejezték be a tavaszt magvak vetéséi. Március első jelében a gazdagyűlésen Blaskovics János kijelentette: a fel- szabadulási héten egy hold napraforgó:, hatszász négyszögöl cukorrépát, az őszi vetés fogasolását, és csaknem négy hold tengeri földje előkészítését végzi el március 24-ig. Ezt a vállalását példaadóan teljesítette, s így 12 hold föld tavaszi munkáit befejezte. Fogatával most azoknak segít, akik még nem végezték el a tavaszi munkákat. A gazdagyűlésen vállalta azt is, hogy a felszabadulási hét végéig baromfi-, tojásbeadási kötelezettségét 160 százalékra, a márciusi tejbeadási előirányzatát pedig 120 százalékra teljesíti. Baromfi- és tojásbeadását fogadalma szerint már teljesítette. Javítóim fömegkapcso'ataiii a fászapáii Járási tanács A tanács a munkások és dolgozó parasztok államhatalmának helyi képvise­lője. A tanács azonban nemcsak államhatalmi szerv, hanem a legnagyobb tömegszervezet it. A munkások és dolgozó parasztok sokat várnak a tanácstól. A jászapáti járási tanács nem fejleszti kellő mértékben a tömegkapcsolato- kat. Vágó elnökhelyettes elvtárs és Torok Éva titkár elvtársnő ebben az évben még nem tartottak jogadóórát, s el sem határozták, hogy fogadóórákat tartanak. NEM TARTANAK TANACSBESZAMOLÖT Február 15‘én a megyében mindenütt megkezdődtek a tanácstagi beszámolók. Április 20-ig minden tanácstag e'mondja választóinak, a dolgozóknak, hogy a ta nács milyen munkát végzett a dolgozók érdekében. A jászapáti járási tanács tag­jai alig tartottak néhány beszámolót. Bálint tanácselnök elvtársnak március 2-án kellett volna a dolgozóknak beszá­molni, ezt azonban nem tette meg. A tanácstagi fogadóórákon és beszá­molókon felvetett közérdekű javaslatok, bírálat és panasz kivizsgálását háromtagú bizottságnak kellene végezni. A jászapáti járási tanácsnál ilyen bizottság nincsen. S azért nincsen, mert Torok titkár elv társnő szerint „nem is szükséges, hiszen sem panaszok, sem közérdekű javaslatok nincsenek". Nem ismerik a járási tanács­nál a községi tanácstagi fogadóórákon és beszámolókon elhangzott javaslatokat és panaszokat sem. A negyedévi jelentésre várnak, holott a tanácsnak minden nap. minden órában a dolgozó tömének al kotóerejérc támaszkodva kell végeznie munkáját. MEGELÉGEDETTEK MUNKÁJUKKAL A jászapáti járási tanács vezetőt meg­elégedettek munkájukkal. A tavaszi fel­adatokat sikeresen oldották meg. Abban azonban, hogy az első helyről a máso­dikra estek vissza, része van a tömeg­kapcsolat hiányának is, valamint abban is, hogy a zabvetés még csak 84, a szán­tás 77 százalékra áll, s a járás negyed évi tojásbegyüjtéSi tervét csak 28.2 szá­zalékra teljesítette. A járási tanács tömegekkel való kap csolatainak hiánya megmutatkozik a községi tanácsoknál is. Jászkiséren Varga János tanácselnök nem foglalkozik a ta­nácstagokkal. A 85 tanácstagból csak 18-at osztottak be tanácstagi beszámoló megtartására. Varga tanácselnök szerint tigyanis „a többi tanácstag .nem alkalmas rá”. Egyébként a 18 beszámoló közül Csak hármat tartottak meg, s nem csoda, hogy ezeken nem hangzott el javaslat, vagy panasz. A DOIGOZÓK VÉLEMÉNYÉT MEG KELL HALLGATNI Ebben a községben a tanácstagokat, az állandó bizottságok tagjait nem vonták be a tavaszi munkák, a begyűjtés, tehát az állami feladatok végrehajtásáért foly­tatott harcba sem. A tömegekkel való kapcsolat iránti közömbösség kihat a község életére. A tanácstagok, a dolgozó parasztok ennek következtében nem ér dekeltek a munkában. A legutóbbi ta­nácsülésen. amely a község tervét tár gyalta, kilenc felszólalásból nem akad; egyetlen olyan sem, amely a terv jobbá- tételéhez, végrehajtásához adott volna javaslatot. Ugyanakkor azonban a sokévi átlag alapján beütemezett átlagtermés tervet éppen a begyűjtési állandó bizott­ság elnöke, Nagy Sándor kifogásolta.-A jászkiséri tanács tömegekkel való kapcsolatának hiányára vezethető vissza az is, hogy a község 114 földdel rendel kező kulákja közül egyetlen .egy sem rendelkezik annyi számosállattal, ameny- nyit a törvény előír, egyetlen egy sem fizette ki adóját, s 110 közülük beadás! kötelezettségét sem teljesítette. Ennek dacára csak 20 kulák ellen indított el­járást. Milyen más lenne ez az arány, ha ebben a kérdésben a dolgozók véle­ményét megfogadná a tanács, azokét a dolgozó parasztokét, akik becsülettel ele get tesznek állam iránti kötelességüknek. J ASZALSÓGY ÖUGY ÖN JOBBAN MEGY A MUNKA... A járásnak nem minden községe ilyen. Jászalsógyörgyön bizalommal fordulnak a dolgozó parasztok a tanácshoz. S miért? Azért, mert itt minden héten megtartják a fogadóórákat. Már 27 tanácstag szá­molt be a dolgozóknak. A felmerült pa­naszokat azonnal kivizsgálják, s elinté­zik, s megfogadják a dolgozók jivasla tait. Barsnyi István 2 holdas dolgozó paraszt azzal a panasszal fordult a ta­nácshoz, hogy adóját tévesen, ? hold föld után vetették ki, s a beadást is ennyi után kell teljesítenie. A jogos panaszt azonnal elintézték. A tanácstagok beszámolóin értékes ja­vaslatok születnek. Halla János tanács­tag beszámolóján Bertalan Illés és Sí­pos István javaslatára vállalták a jelen­lévők, hogy társadalmi munkával elké­szítenek egy vízlevezető csatornát, egy 2 méteres fahidat. A munkához az anyagot a tanács biztosítja. Felmerült az a pa­nasz, hogy az óvodában nincs elegendő ülőhely a gyermekek számára. A helyi KTSZ készíti el az ülőhelyeket a tanács által biztosított anyagból. André József tanácselnök beszámolóján az Alkotmány tszcs tagjai azt kérték, hogy a tanács többet foglalkozzon velük. Azóta má­két esetben tartottak' a tszcs ben kisgvű- lést. Elmondták az I. típusú tszcs tagjai azt is, hogy hátráltatja őket a munká­ban, ha idézgetik őket. Ezért a begyűj­tési előadó a beadási tervek megbeszélé­sére nem , hívatta be őket, hanem szemé­lyesen ment ki hozzájuk. ... kétszáznegyven DOLGOZÓ PARASZT VERSENYEZ A tömegekkel való jó kapcsolat a munka eredményén is megmutatkozik. A községben 240 dolgozó paraszt verse­nyez. A Petőfi tsz a vetésnél alkalmazta a legjobb agrotechnikát módszereket. A kukoricát négyzetesen vetik. Az Úttörő tszcs-ben két brigád határidő előtt 60 hold tavaszi búzát vetettek el egy nap alatt. A község határában már nincsen szántatlan föld. A jászapáti járási tanács a járás több: községe számra tegye példává a tömeg­kapcsolatok erősítése terén Jászalsó györgy községet. S vegyen maga is pel- róla. A dolgozók kezdeményezéseire, alkotó erejére támaszkodva végezze mun. kaját a dolgozók érdekében. CSATÓ FERENCNÉ Megyei Tanács EZT LÁTTUK A VEGYIMŰVEKBEN A napokban a Vegyiművekben jártunk. A dolgozók problémáiról és az általunk tapasztaltakról számo­lunk be az alábbiakban. • Az üzemi tálalóban Sassy Mária vezetőszakács hadilábon áll a tiszta­sággal. így történhet meg az, hogy a mosatlan edények, ételmaradókok és a földre öntött mosogatóiéból ki­kerülő tészta miatt alig tudtunk be­menni a kiskonyhába. Ideje lenne kitakarítani és kicserélni a csorba tányérokat, hogy a dolgozók jobb étvággyal tudják elfogyasztani ebédjüket. • Abonyi Oszkár elvtárs műszakve­zető a dolgozók nevében azt kifogá­solta; hogy nincs megfelelő védő­ruhájuk. Bár a gumiruhákhoz az anyag megvan és a gumikeztyüt is „megrendelték“ — ezzel azonban még nincsenek megvédve a dolgozók a savmaratástól. Több figyelmet és nagyobb gondoskodást érdemelnek a savval dolgozók. • Mindent megteszünk, hogy bizto­sítsuk az üzem zavartalan ellátását. __ mondotta Divinyi József kemen­cé 3. Újítást is alkalmaztunk. Az anyagfelhasználás kéntartalmát 7.5- ről 5-re csökkentettük. A vállalat vezetősége azonban nem tartja kö­telességének a velünk való törődést. A fürdő elkészítése január óta hú­zódik. Az 50-60 fokos melegben ránk­rakodó portól és piszoktól 20-25 fő­nek 2-3 vödörből kellett mosdani. Az utóbbi héten kaptunk már 10 vödröt, de ezeknek egy részét olaj és egyéb dolgok szállítására használ­juk. • Kováes Kálmán kemencés azt tette szóvá, hogy a védőitalt későn kapják. Reggel 6 órakor kezdik a munkát és délelőtt 10-11 óráig kell várni az ásványvíz és tej kiosztásá­ra. Papp Józsefné, a munkaügyi osz­tály dolgozója felelős a védőitalok kiosztásáért. 0 üveghiányra hivat­kozott, amikor a dolgozók előadták jogos panaszukat. Helytelen az, hogy a tej kiosztásánál mindössze csak 3-4 üveg áll rendelkezésükre. Előbb elvisznek egy üveggel egyik, aztán a másik munkásnak anélkül, hogy kimosnák azt. Megtörtént az is; hogy 2 munkásnak 1 bögrébe adták a tőjét. Ez egészségi szempontból helytelen. • Papp József mérnök elvtárs tö­rődjön többet a dolgozók javaslatai­val, kérelmeivel. Hosszas ígérgetés után tegye végre lehetővé a kemen­cék karbantartásához és a zavarta­lan üzemvezetés biztosításához szük­séges szerszámok beszerzését. • Bognár Bálint UB titkár elvtárs intézze több figyelemmel a dolgozók ügyeit. Szilágyi Ernő január óta, Horváth Béla múlt év júniusa óta hiába vár arra, hogy a szakszerve­zeti tagok soraiba bekerüljön. Ná- dasné bizalmi „nincs igazolvány“ jelszóval ne hárítsa el a munkások kérését. Szentkereszti Miklősné liftkezelő anyagszállítással foglalkozik. Szállí­tás közben az anyag nagyrésze el- szőrődik, s ezt újra fel kell lapátol­nia. Már több esetben fordult az üzem vezetőségéhez azzal a kérés­sel: tegyenek valamit az időtakaré­kosság érdekében. Azon kívül, hogy ellátogattak az elvtársnő munkahe­lyére — saját maguk meggyőződtek panasza helyességéről — nem tettek semmi intézkedést. • A Vegyiművek szakszervezete és vezetősége eddig nem tett sokat a dolgozók apróbb panaszainak elinté­zése érdekében. Igen sok munkaóra esik ki ezáltal a termelésből. Sánta János brigárdja, valamint a versenytáblán kimutatott műszakok eredményei azt bizonyítják, hogy a vezetőség építhet a dolgozók munká­jára. Hallgassák meg őket, s alkal­mazzák hasznos javaslataikat. Jövő héten a Jászberényi Aprítő- gépgyárba látogatunk el. Sok közérdekű javaslóit hangzik el a szolnoki tanácstagi beszámolókon A tanács és tömegek közötti kapcso lat állandó erősödésének jele. hogy a tanácstagi beszámolókat egyre nagyobb számban látogatják a szolnoki dolgozók. Egyre több azoknak a száma, akik nem csak saját egyéni kérelmeiket, panaszaikat adják elő, hanem olyan ja' vasiatokat tesznek a tanács felé, ame lyek megoldása a közösség érdeke. Mind­ez azt bizonyítja, hogy a do’gazók ma- gukénak érzik a tanácsot, ahol saját vá- lasztottaik intézik ügyeiket, s ezért bírá lataikkal, javaslataikkal segítik elő mun­káját. Egyre szélesebb az a feladatkör, ame lyet tanácsainknak el kell látniok poli­tikai, gazdasági és kulturális téren egy­aránt. A tanácsok tömegkapcsolata ki- szélesítésének és megerősítésinek igen fontos eszköze a tanácstagi beszámoló, ahol a tanácstagok és a lakosság meg tárgyalják a mindennapi pr^blémá-kat és javaslatokat tesznek a hibák kijavítá­sára. S zolnokon eddig 16 tanácstag tar­totta meg beszámolóját. Az el­hangzott javaslatokat háromtagú bizott ság nézi át és tekintet nélkül arra, hogy megvalósítható-e vagy nem, azonnal ér tesítik a javaslattévőt, hogy mi történik javaslatával. A 16 tanácstagi beszámo lón 95 közérdekű javaslat hangzott e! Miklós Tn2sef tanácstag beszámolóján bzombathelvi Mátyás az Orgona- és Lepke'u'Cákhan lévő vízre hívta fel a tanács figyelmét. Kérte, hogy csapolják le, mert jön a mé'eg és a tnállott víz egészségtelen lesz. Ugyanitt Kim Ter/z a Sás-. Káka- és Nyíl-utak salakozását kérte. Továbbá a gurító ffl"gött egv közkút énítését. Az itt lakó dolgozóknak 10—15 éves vágya teljesülne ezzel. Kozma Sándorné tanácstag a Thököly, úti iskolában tartotta meg beszámolóját. Itt Bíró Istvánná, a Szűcs-telepen egy húsbolt felállítását kérte. Az itt lakók­nak messzire kell menni vásárolni. Buj- dosóné elvtársnő villanyt kért a Puszta­utcába. A későesti órákban már nem lehet közlekedni a sötétben. Drávucné az utcai világítás megjavítását kérte. A Liget-utcában már hosszabb idő óta nem ég a villany. A Dohánybeváltóban Lévai Józsefné “ tanácstag tartott beszámolót. Kap- permanné hibaként vetette fel, hogy a 4. számú Népboltban a péksüteményt és a petróleumot egymáshoz közel árulják, s a kiflik petróleumízűek. Sürgette az elv- társnő a zöldségbolt megnyitását, mert a kofák nagyon drága áron árulják a zöldségféléket. Juhász elvtárs sérelmezte, hogy a volt Bakai-féle fatelepnél lévő autóbuszmegállónál nincs váróhelyiség. Esős időben nem tudnak hol várakozni. Kérte a tanácsot, hegy építsenek egy kis várótermet. Hartváni elvtárs a Csokonai-út végére szemétláda felállítását kérte. A Keskeny Tános út végére pedig villanyi. Zsóbér Jánosné az utak javítását kérte a Kolozs- vári-hídnál és a Farkas-utcában, mert esős időben az iskolásgyerekek bokáig járnak a sárban és vízben. I I eller Imre a Textilnagykereskedelmi ' * 'Vállalatnál tartott tanácstagi be­számolót. Kampier Tiborné a Népboltok korábbi nyitását kérte, hogy reggel, munkába indulás előtt tudjanak vásárolni. Mencelesz Béla a tiszaparti szabad strandhoz kért büffét, mert a nyári me­legben még vizet sem tudnak inni a fürdőzők. Donkáné a VII. kerületben cukrászda felállítását kérte. Hiányolta, hogy az ottani iskolának nincs kerítése A szolnoki dolgozók javaslatai mind olyanok, amelyeket részben a városi, részben a megyei tanács segítségével rö­videsen megvalósítanak. Eredményesek a tanácstagi beszámolók. at (fiikorqqái (Lő!q őzéi komit tiaqq az éide Idő (Lés a szovjet filmek if állt Filmpropagandista va­gyok, s így alkalmam volt megfigyelni, mit jelent, ha rendszeres munkával fel­keltjük a dolgozók érdek­lődését d legjobb filmalko­tások, a szovjet filmek iránt. Amikor megkezdődött a Szovjet Film Ünnepe, üze­münk dolgozói csak szór­ványosatt látogatták a mo- zielőadásokat. Ennek résZ- ben az is oka volt. hogy az esti antobuszközlekedés hiánya miatt nem szívesen gyalogoltak dolgozóink a Vörös Csillag Filmszínház­tól hazáig. Ez a technikai akadály azonban mégsem jelentett olyan nehézséget munkám­ban, amely meggátolta vol­na a filmelöadásokat cso­portosan látogató cukor­gyári dolgozók számának növelését. Az első időszakban még nehezen ment a csoportos látogatás szervezése. Ezért üzemrészenként aktívákat állítottam munkába, akik felkeltették a dolgozók ér­deklődését a filmek iránt. Az aktívák tábora, a nép­nevelők tábora napról nap­ra növekedett, s éppen azok szaporították számát, akik, hallgatva a jótanács­ra, előző este, vagy az elő­ző napokban megtekintet­tek egy nagyszerű szovjet filmet. Ekkor már szinte önmagától növekedett a csoportos látogatók száma. Nagyot fejlődött üzemünk­ben a szovjet filmművészet iránti érdeklődés, szeretet és ragaszkodás. Dolgozóink állandóan tudakolják, kér­dezik, legközelebb milyen filmet játszanak a filmszín­házban. Egyetlen előadás­ról sem akarnak elmaradni. Tudják, hogy a film mun­kájukat segíti. TABAK MARIA film pro pagandista Szolnok, Cukorgyár

Next

/
Thumbnails
Contents