Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-23 / 72. szám

1953 március 23. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP s Ä gépállomások és állami gazdaságok dolgozói jobb munkával ünnepük hazánk felszabadulásának 8. évfordulóját Megyénk területén a felszabadulási hét versenymozgalma, az április 4-re való ké­szülődés élénk visszhangra talált a ter­melőszövetkezetek tagjai és az egyéni dolgozó parasztok között. Ezzel szemben számos. gépállomáson az üzemi bizottság és. a vezetőség nem tulajdonit jelentőséget a verseny szerve zésének. Nem karolják fel a dolgozók kezdeményezését. Nincs a versenynek gazdája, ami meglátszik az eredménye­ken is. A kunmadarasi gépállomás 106 dol­gozója közül a felszabadulási héten mindössze 6 dolgozó tett vállalást Az üzemi bizottságnak kellene a verseny gazdájának lenni, azonban egyáltalán nem tartják fontosnak ezt a kérdést. Nem is lehet csodálkozni, ha lemarad­tak a tervteljesítéssel. Nem különb a helyzet A TÖRÖKMIKLÖSI GÉPÁLLOMÁSON sem. Itt három gép napokig állt mert a gépállomás vezetősége időbén netr szorgalmazta a munkaterület biztosításé*. Arra nem gondoltak, hogy több helyen van jelentős mennyiségű terület, amit fel kellene szántaniok. Ilyen előfeltételek mellett nem is csoda, ha nincs verseny mozgalom. Vékony Róza kisújszállási sztahano­vista traktoros országos jelentőségű ver­senykihívásához megyénkben Ficsor László, a fegyverneki gépállomás trak torosa csatlakozott. Zetor gépével TAVASZI TERVÉT 220 SZÁZALÉKRA TELJESÍTETTE » s 15 százalékos üzemanyagmegtakarítást ért el. A kisújszállási gépállomáson Déta János, Oros Lajos és Vígh László traktoros jelentette be csatlakozását. A gépállomás igazgatójának és üzemi bi zottsági elnökének az a véleménye, hogy a többi traktoros azért nem csatlakozik a versenyhez, mert csak Zetor van a gépállomáson. Arra nem gondolnak hogy minden erőgépnek megvan álla­pítva tervelőirányzata és ahhoz viszo­nyítva lehet csatlakozni a felhíváshoz. Úgy néz ki a helyzet, hogy maga a gép­állomás vezetősége gátolja Vékony Róza elvtársnő kezdeményezését. A kisujszál- -lási gépállomás igazgatójának az a vé­leménye, hogy Vékony Rózát úgysem hagyja el senki. A hibák ellenére vannak azonban eredményei is a felszabadulási hétnek, az április. 4-e tiszteletére kibontakozott ver­senynek. Kimagasló egyéni teljesítmények szü­lettek A TURKEVEI GÉPÁLLOMÁSON ahol 80 dolgozó tett vállalást. A ver­senyt, az üzemi bizottság a" vezetőséggel karöltve, állandóan értékeli és az élen­járó dolgozókat, megfelelően népszerű­síti. Tarsoly János traktoros G—35-ös erőgépével 30 normálhold felszántását vállalta, ezzel szemben 34 normálholdat teljesített. Katona Imre G—35-ös gépé­vel a vállalt 30 normálhold helyett 36 normálholdat teljesített. Pabar Emília 30 normálhold felajánlásával szemben 30.4 normálholdat szántott fel. Sztálinváros dolgozóinak kezdeményezéséhez eddig 4 brigád és 96 dolgozó csatlakozott. A gépállomás dolgozói lelkes hangulatban, egyemberként tettek ígéretet, hogy ta- vaszi tervüket április 4-ig maradéktala­nul befejezik. A gépállomásokhoz hasonlóan állami gazdaságaink dolgozói is méltóan kive­szik részüket a felszabadulási hét ver­senymozgalmából. Felszabadulásunk 8-ik évfordulóját igaz hazafiakhoz méltóan akarják megünnepelni. Ezért tettek lel­kes vállalásokat. A megyénk területén lévő állami gazdaságok 6450 dolgozója közül 4770 tett egyéni vállalást és 122 brigád versenyez. A SURJANI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN 6 brigád és 93 dolgozó tett felajánlást. Süveges Dániel Kossuth-díjas traktorista március 17"ig 343 normálholdas tavaszi tervét teljesítette. Ugyancsak kimagasló eredményt ért el Jancsó Károly trakto­rista 294 és Gazsó István 310 normál holdas teljesítményével. A KUNMADARASI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN az üzemi bizottság megértette, milyen hatlamas lendítőereje van a versenynek. Menet közben is rendszeresen értékelik a vállalásokat és segítséget adnak a fel­ajánlások teljesítéséhez. A gazdaság 210 dolgozója mind versenyez. Egyénileg ki emelkedő eredményt ért el már eddig is Túri Kálmán felelős traktorvezető, aki Sztalinyec-gépével április 4-ig tavaszi tervének 160 százalékra való teljesítésére tett fogadalmat. Túri Kálmánnál a szó egyet jelent a tettel. Vállalását' már 197 százalékra teljesítette. S emellett 8 szá­zalékos üzemanyagmegtakarítást ért el. A TISZAIGABI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN sem akarnak elmaradni a többiek mö­gött. Lelkes hangulatú gyűlésen csatla­koztak Süveges Dánielnek, a surjáni ál lami gazdaság sztahanovista és Kossuth, díjas traktorosának országos jelentőségű 1700 normálholdas mozgalmához. Vál­lalták, hogy 2200 normálholdat teljesíte­nek 5 százalékos üzemanyagmegtakarí­tással. Az eddigi eredmények és kezdeménye­zések mind azt igazolják, hogy a dolgo­zókban megvan a kellő kezdeményezés Feladata minden vszetőnek, hogy meg­felelően felkarolja a dolgozók lelkes mozgalmát. Adjanak meg minden segít­séget részükre és teremtsék meg az elő- felételeket fogadalmuk valóraváltásához, Ne kezeljék félvállról a versenymozgal­mat, mert számtalan példa igazolja, hogy milyen hatalmas lendítőereje van a munkában a versenynek. A dolgozókat pedig lelkesítsék eddigi eredményeik még további sikerek elérésére. Adott sza­vuk valóraváltásával méltóképpen ünne­peljék felszabadulásunk 8-ik évforduló­ját. A DISZ Kösponti Vezetősége felhívása a magyar ifjúsághoz Az elmúlt évben az ifjú fémgyüjtők százezrei járultak hozzá nép­gazdaságunk nyersvasszükségletének biztosításához adtak segítséget a Sztálin Vasmű, a diósgyőri óriáskohő, a November 7 Erőmű, a budapesti földalatti gyorsvasút felépítéséhez. DISZ-isták, munkás- és parasztfiata­lok, úttörők és fémgyüjtő kampányok során végzett odaadó munkájuk­kal kiérdemelték a minisztertanács dícséretét és egész dolgozó népünk megbecsülését. A magyar ifjúság tudja, hogy ötéves tervünk nagy békealkotásai­nak megvalósításához, hazánk véderejének fokozásához egyre több vasra és acélra van szükség, ezért ebben az évben is a vas- és fémhulladék összegyűjtésével akar segítséget adni a vas- és acéltermelés pártunk és kormányunk által előirányzott nagyarányú növeléséhez. A DISZ Központi Vezetőség javaslatára a minisztertanács határo­zatot hozott április 1-től 30-ig a ,,fémgyüjtő hónap*« megszervezésére és lehetőséget adott ezzel ifjúságunknak a szervezett fémgyűjtésre, új nagy feladat végrehajtására. Magyar fiatalok! Ifjak és leányoki A haza a vas- és fémhulladék sokezer tonnáinak összegyűjtését várja tőletek. Ezt a munkát tekintsétek hazafias kötelességteknek. Harcoljatok a „fémgyüjtő hónap“ sikeréért, segítsetek ezzel dolgozó népünknek, drága hazánk gazdasági és katonai erejének fokozásában. DISZ vezetők! Szítsátok magasra ifjúságunkban a hazaszetetetet és népgazdaságunk fejlődéséért érzett felelősség lángját. Szervezzétek és lelkesítsétek ifjúsá­gunk tízezreinek nagyszerű harcát a „fémgyüjtő hónap«« sikeréért. Ifjúmunkások! Ipari tanulók! * A „fémgyüjtő hónap“ során ezer és ezer tonna vas- és fémhulladék összegyűjtésével harcoljatok a szocializmus építésének rohamcsapata büszke cím elnyeréséért. Vegyetek részt a gyártakarításokban, kutassá­tok fel a gyár, üzem területén fellelhető valamennyi felesleges vas- és fémhulladékot, példamutatóan vegyetek részt vasárnaponként a lakóterü­leti gyűjtésben. Dolgozó parasztfiatalok! Fémgyűjtéssel járuljatok hozzá szocialista iparunk termelésének ál­landó növeléséhez. Alakítsatok fémgyüjtő brigádokat, gyüjtsétek össze a község, falu, állami gazdaság, gépállomás területén elfekvő vas- és fém­hulladékot — ezzel újabb traktorok, kombájnok, vetőgépek elkészítéséhez biztosítsátok a nyersanyagot. Diákok és úttörők! Vállaljátok *a védnökséget az iskolátokhoz tartozó lakóterületen a vas és fémhulladék összegyűjtése felett. Járjatok házről-házra, keresse­tek fel minden családot és gyüjtsetek össze minden vas- és fémhulladé­kot, segítsétek 1953. évi tervünk teljesítését. DISZ-isták és úttörők! Ifjú hazafiak! Fémgyűjtéssel a szocializmus építéséért, dolgozó népünk jólétének nö­vekedéséért, békénk és hazánk szent határainak megvédéséért harcoltok. Előre a „fémgyüjtő hónap“ sikeréért! DOLGOZÓ IFJÚSÁG SZÖVETSÉGE KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. A kisújszállási „SaJIai“ tsz-ben nagyobb gondot fordítsanak az állatállományra A tavalyi aszályos esztendő miatt kevesebb takarmány termett. Sok termelőszövetkezetünk részére még sem ezért jelent nehézséget a jószág­állomány átteleltetése. Könnyen és jól megoldotta az a tsz az áttelel- tetést, amelynek tagsága a meglévő készletekkel észszerűen gazdálkodott, silótervét teljesítette és szalmafel­tárással enyhítette a takarmánygon­dokat. A kisújszállási Sallai tsz vezető­sége mindezt az ősszel elmulasztotta. Nem gondoskodtak időben amől, hogy a meglévő kevés tápértékű takarmányféleségeket silőzással, vagy szalmafeltárással értékesít­sék, nem használtak fel minden lehetőséget készleteik növelésére. Silótervüket hanyagságból nem teljesítették. ;,Nem volt mit silózni — panasz­kodik Lipcsei Sándor elnök — és ezért hiányzik 200 köbméter a ter­vünkből.“ Lipcsei elvtárs azonban később sa­ját szavaival cáfolja meg az előbbi állítását. Kidrül, hogy 30 hold ré­pát későn szedett fel a tagság és emiatt több vagonnyi répafej veszen­dőbe ment. Még sem fájt emmiatt senkinek a feje. Úgy gondolták, nem fontos arra törekedni, hogy a hiányzó 200 köbméter meglegyen. Most. március végén saját kárukon tanulták meg, mennyire fontos minden részle­tében teljesíteni a tervet. Siló­takarmányuk elfogyott. Éppen arra a 200 köbméter takarmányra lenne szükség, amit hanyagság­ból nem silóztak. Gönczi Kálmán állattenyésztési brigádvezetőnek, de valamennyi jő- szággondozónak tudomásul kell ven­nie, hogy a jószágállomáriy áttelel­tetése még sokkal takarmánybövebb esztendőben sem kis feladat. „Bánom is én, hogy van“ módon nem lehet elintézni. A legeltetésig, — a zöldtakar­mányig most kell a jőszággondozók- cak legkeményebb munkát végez­niük, s minden szem takarmányra féltő gonddal vigyázniok. Tűrhetetlen, hogy a Sallai tsz- ben mégis elnézik a jószággondo­zók egyrészének pocsékolását. Ifj. Zaharán György gátolja ez­zel az átteleltetőst. Kovács Lajos, a növendék állatok gondozója nem tartja bo az etetés és az itatás idejét. Jószágai gondo­zatlanok, piszkosak. A trágya az is­tálló ajtajától a trágyadombig van végigszórva. Nem az ilyen tagok érdeme, hogy a „Sallai“ tsz jószágállolnánya mégis betegség nélkül telelt át.* Az olyan tagok lehetnek erre büszkék, mint id. Csillag Péter, a tsz juhásza, aki a juhokat egész télen teleltette és ren­desen gondozta. A tehenészetben Tóth János és Máriás! Mihályné végeznek el­ismerésre méltó munkát. Állatai­kat tisztán tartják. A takar­mányt mindig pontosan készítik elő. Kis adagokban adják a ta­karmányt ős így nem megy semmi veszendőbe, mert a jószág mindig jő étvággyal elfogyasztja. A vezetőség nemtörődömségéből az élenjáró jószággondozók között nincs népszerűsítve a háromszori fejes, a tögymasszázs jelentősége. Lipcsei elvtársnak és Gönczi elvtárs­nak az a véleménye, hogy ezt most nem lehet alkalmazni. Egyáltalán nem izgatja őket az a körülmény hogy a 27 tehenet naponta csak egy­szer fejik és a napi tejtcrmelési át­lag így igen alacsony. A Sallai tsz vezetői ne tűrjék sokáig ezeket a mulasztásokat. Vonják felelősségre a hanyag jő- szággondozókat, vezessék he a napi háromszori fejést. Okuljanak a tavalyi esztendőn, már most gondoskodjanak a legelők javí­tásáról, a takarmánynövények elveté­séről. Készítsék el a másodvetésü növények vetőmagját, a muhar, ta­karmánykáposzta, a silókukorica magot. Az Áramszolgáltató Vállalat dolgozói a zavartalan energiaellátásért Az ötéves terv az iparosítás terve. Ezen belül legdöntőbb a nehéz­ipar kifejlesztése, ez pedig egyet jelent a villamosítással. Egyre több gyár épül, egyre több öntöző telep, mezőgazdasági üzem követel több vil­lamos energiát. Megyénkben is egyre növekszik a villamos energia­fogyasztók száma. A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat hatalmas építkezéseken dol­gozik, hogy megyénkben és környékén mielőbb zavatalanul tudják biz­tosítani az energia igények kielégítését. Megépül a milléri öntözőtelep transzformátora. A karcagi, kunhegyes] téglagyár, a martfűi öntözőtelep, a szolnoki Cellulóze-gyár és egy egész sor ipari létesítmény a nagyfogyasztókhoz sorakozik ,ebben az évben. Ezeket a gyorsan növekvő igényeket nem képes a meglévő tiszaparti trafóállomás kielégíteni. Júliusra lesz készen a 100.000 voltos új Szolnok] elosztőállomás, amely Bánhidáról és Inotáról kapja a nagyfeszültségű áramot. Az épít­kezések és a körvezeték megépítése után megszűnnek a zavaró áramkor­látozások. Április 20-ra már 60,000 voltos áramot fog kapni a még épülő trafó­ház s így az újonnan jelentkező energiafogyasztókat zavartalanul tudja ellátni. r Jelenleg a bekötő gerinc vonalatépítik, Csongrád és Szolnok között. Már Tőszeg határán húzódik a vonal. Tartóoszlopok sora látszik, egy része annak a körvezetéknek, amely az ország minden zugába elvisz] az él­tető energiát. Hajnal János sztahanovista villanyszerelő hosszú idő óta résztvett a falu villamosításáért vívott harcban. Most a Cegléd és Tószeg között húzódó vonal építésén dolgozik. Több villanyszerelő-átképzős dolgozik irányítása alatt. Türelmesen tanítja, neveli őket. Felszabadulási hétre tett vállalásul^ teljesítésén dolgoznak. A ceglédi vonalat építik ki a trafóházig április 4-e tiszteletére. Lelkes munkájukkal negyedéves tervüket akarják túlszárnyalni, hogy mielőbb leküzdhessék az energiazavarokat s elősegítsék megyénk üzeme] tevének teljesítését. Legfőbb ideje, bogy a KIK végre törődjön a dolgozók érdekeivel | SOK DOLGOZO | panaszának tettünk eleget akkor, amikor la púnkban a Közületi Ingatlankezelő Vállalat munkájáról írtunk. Szer­kesztőségünk egyik munkatársa a Ságvári-út 13. sz. házba látogatott el, hogy személyesen is meggyőződ­jön az ott uralkodó tarthatatlan ál­lapotról. A látogatásnak igen szo­morú tapasztalatai voltak. Földszint­től a padlásig mindenhol csak a nem­törődömség következtében fellépő pusztulás jelei mutatkoztak. Most ismét látogatást tettünk eb­ben a házban, hogy megnézzük, az eltelt idő óta mennyire javították ki a már akkor is komoly hibákat. Saj­nos, meg kellett állapítani, hogy az­óta sem történt semmi intézkedés. Házi András lakásának ajtaja még mindig rossz, rozoga, a réseken be­fütyül a szél. A szemben lévő lakásban is még mindig hull a vakolat. A lesüllyedt parkettet sem igazították meg. A harmadik emeleten Szummer Jó­zsef alhadnagy elvtárs lakása talán a többinél is rosszabb állapotban van. Ha eső esik, becsurog a víz a szobába. A vakolat szüntelenül hull A lakók a mennyezet leszakadásától tartanak. AZ ITT FELSOROLTAK csak egy házban tapasztalhatók.. Mi lehet vájjon a többi állami tulajdont ké­pező házakban? Sajnos, semmi jó. A panaszok egymásután érkeznek a dolgozóktól, s jogosan. Egyet, kettőt megemlítünk. Gulyás Rozália Harcsa-u. 16. sz. alatti lakos az elmúlt év novemberé­ben bejelentette a KIK-nck, hogy rossz a kapu, s lakásának ablakai és ajtói sem zárnak. A panaszt fel­jegyezték, de ennél több nem tör­tént. A József Attila-út 9. sz. ház lakói még a múlt év júliusában bejelen­tették a hibákat, hogy mire megjön a tél, mindent kijavítsanak. Munká­hoz azonban csak most kezdtek, mi­kor már itt a tavasz. Ezeknél azonban még komolyabb hibákat is fel lehet sorolni. S ezek túltesznek a hanyagságon és nem­törődömségen. Ä központi fötéses házakban egész télen alig fűtöttek. A 18 fok helyett 10, esetleg 12 fok volt a hőmérséklet. Sok helyen a kis­gyermeket nem tudták kellően gon­dozni a hideg miatt. Nem is be­szélve arról, hogy ezekben a laká­sokban jóval nagyobb a lakbér, mint a többi állami házakban. A KIK a lakóktól éppen úgy megkövetelte a lakbért, mintha ennek megfelelően fűtöttek volna. S a szénhiány csak nemtörődömség miatt volt. A Tüzép felhívta a vállalat figyelmét, hogy októberben adják be az igénylést szénre, erről azonban teljesen meg­feledkeztek. ELFOGADHATÓ választ arra sem tud adni a vállalat, hogy miért nem használták fel azt a 150,000 forintot, amit javításokra kellett volna fordítani. A vállalat is tudja: hogy ötszörannyi elkelne, mire mai­den hibát kijavítanának. Az itt elsoroltak azt igazolják hogy a KIK vezetői és dolgozói hsgyják a közvagyont rongálódni. Nem javítanak addig semmit sem, míg kiesi hibája van és filléreiből kitelne, hanem megvárják, még tel­jesen tönkremegy és vagyont kell költeni rá. Nem törődnek a dolgozók érdekével sem. Nekik mindegy, hogy füstöl-e a kályha, vagy nem, hogy a központi fütéses házakban didereg­nek-e a lakók, vagy nem. LEGFŐBB IDEJE már; hogy a sokat emlegetett hibák megszűn­jenek. A vállalat törődjön a nép va­gyonával. s főleg a dolgozók érde­keivel. Tegyék othonukat kényel­messé. ­ZSÁKBAMALAC Az eset úgy történi, hogy a tiszasúlyi egyszeri ember szép eleven kismalackával akarta meglepni harmadik határban lakó rokonát, Elhatározta, hogy zsákban költözteti odáig a malacot, mégpedig a Tiszasüly— Kőtelek—Szolnok között közlekedő autóbusz tele-, jén. Egy zsákbamalac nem nagy csomag, elfér az autó­busz tetején, levegős he­lyen is lesz, s így nem tör­ténhet meg, hogy a jobb sortra érdemes malac meg­fulladjon. Elszállítására különben is kár volna sze­keret fogadni, mivel az nagy költséget jelentene. Megkérték hál az autó­busz vezetőjét, aki némi szabadkozás után hajlott a jó szóra. így került a ma­lac a zsákban az autóbusz tetejére. A tetőt körben- futó korláthoz azonban nem kötötték oda a zsákot, s ez szörnyű — s tanulsá­gos • — történetnek lett okozója. A busz vígan haladt. A kötelki megállónál még semmi haj nem volt. A malac élénken röfögött a ■jakban. Mikor azonban a bunyadjglvi megállónál állt meg a busz, tetején már néma csönd honolt. Oly­annyira, hogy a legna­gyobb megrökönyödéssel vizsgálták ál a csomagokat a tetőn, malaccal tele zsák­nak azonban hűlt helyéi sem lelték. Az illetékesek azzal vi­gasztalták magukat, hogy majd csak akad valami jó­tét lélek, aki rátalál, s mint becsületes megtaláló visszaszolgáltatja jogos tu­lajdonosának. Nem is csa­lódtak számításukban. Pár ttap múlva, amint a zsákbamalac eltűnésének hire szétfutott a környéken, jelentkezett egy kőtelki la­kos, hogy 8 az autóbusz nyomában talált egy zsákot, benne egy malacot, amelyre az autóbusz tetejéről tör­tént lezuhanás olyan követ­kezményekkel járt, hogy agyonütötte magát. Végül is tanulságként ki­derült, hogy a zsákba­malac még olyannyira sem kifizetődő játék, mint a gyermekkorunk kedvelt zsákbamacskája. Az eset emlékeztető figyelmeztetés marad azok számára, akik Kőtelekről vagy Kőtelken keresztül sertésfélét akar­nak máshová szállítani, te­kintve, hogy Kőtelek ve­szélyes zóna. Pár hónap leforgása alatt ugyanis ez már a harmadik malacszöktetési kísérlet. A „Petőji" tszcs halálraítélt hízója egyszer egy gumi. kerekű társzekérre helyezett faládából, másodszor pedig ajtólappal lebontott székét oldalai közül lépett meg. Most , legutóbb pedig a zsákbamalac tűnt el az autóbusz tetejéről. Mind­két szökevény megjárta, mert a „Petőfi" tszcs hízó­ját végeredményben a szol. noki vágóhídon ütötték ku­pán, hár szép reményei le­hettek volna még a jó táplálkozás terén. A zsákbamalac, küldője és várója is, egyaránt rá­fizettek a spekulálásra. Úgy gondolom, hogy az autóbusz is megfogadta, soha többet nem szállít széles hátán zsákbamalacot. S nemcsak azért, mert a szállítás következtében a malac könnyen az elmúlás útjára léphet, hanem azért sem, mert a malacok köl­töztetését a törvény tiltja. Egyed János levelező. Kőtelek

Next

/
Thumbnails
Contents