Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-17 / 65. szám

1953 március 17. / SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Műszaki szervezetlenség akadályozza a munkát a nagyháti építkezésen Az új év tervéből Ötéves tervünk évről évre hatalmas beruházásokkal gazdagítja megyénk köz­ségeit. Ahol régen tudatlanságban, sötétségben éltek az emberek, ma már a kul­túra áldásai teszik szebbé életüket, Uj utcák és utak, szép világos lakóházak, kultúrtermek épültek. Esténként a villany fénye világít ki a házakból. Az egykor nyomorban sínylődő falvak egyre fejlődnek, épülnek, s közelebb kerülnek a városhoz. A kunmártoni járás egyes községeire — melyek a legelhagyatottabbak vol­tak a múltban — 703.000 forintot fordít tervünk. Ebben a járásban az utak és utcák voltak legjobban elhanyagolva. Sok szó esett már lapunkban arról, hogy a karcagi Építőipari Vállalat nagy­háti munkahelye el van maradva tervének teljesítésével, fejetlenség, szervezetlenség uralkodik a munkahelyen. Főleg a dol­gozók levelei mutattak rá azokra a hi­bákra, melyek megnehezítik az építkezés határidőre való befejezését. A dolgozók levelei nyomán indultunk el, hogy megnézzük, mi akadályozza a munkát, a tervek teljesítését a nagyháti építkezésen. Látszólag szorgalmas munka folyik itt. Hosszú épületek várnak a zsaluzásra, egyíken-másikon már... dolgoznak is a? ácsok. Nem ritka ebben a munkában az olyan teljesítmény, mint a Szilvási ács­brigádé, akik 168 százalékot értek el legutóbb. Lejebb kordélyok szállítják az épüle­tek alapjaiból kitermelt földet. A kubi­kosbrigádok megfeszített munkát végez­nek itt. Máshol is serényen folyik a munka. Az építkezés azonban még sem készül el időre. Az elmaradás egyik főoka a tervszerűtíenség, mely magából a központi tervezőirodá­ból indul ki. Az 1953. évre szóló terv­dokumentációt még ezideig sem küldték le az építkezésre, tervszerűtlenné, zava­rossá vált a munka. Az építésvezetőség sosem lehet biztos abban, hogy nem kell mégegyszer elbontani azt, amit már felépítettek, a végleges tervek, vagy az időközben kiadott módosítások szerint. Nem harcolt eléggé következetesen az Építő Tröszt, de maga a vállalat sem azért, hogy időben megkapják a terve­ket. Márpedig ölbetet kézzel hiába vár­ják, míg a tervező leküldi a tervdoku­mentációs anyagot. A tervszerűtíenséget, a fejetlenséget még fokozza a helyi építésvezetőség. Rabb István, az építésvezető nem gon­doskodik arról, hogy a brigádok előre megkapják a munkalapokat. Nincsenek Karcagon még legalább 500 Jioldnyi olyan felszántott terü­let van, mely boronát, vagy sí" mítót nem látott. Sem a gépál- lomási, sem a termelőszövetke­zeti agronómusoik nem intéz­kedtek ennek kiküszöbölése ér­dekében A váróé termelőszövet­kezeteinek elnökei közül csak egy van. aki nem végzett 10 hó­napos eleökiképző iskolát, ahol valamennyien tanultak arról, hogyan _ őrizzük meg a talaj nedvességét. És miért kell az őszi szántásokat tavasszal foga" solni, vagy símítózni. A tavaszi szántások azonnali fogasolása is kötelező. Karcagon ezzel sem törődnek. A gépállomáson azon sirán­koznak, hogy nincs mivel az eke után kölni a boronát- Ha nincs _ olyan lánc, hulladókvas" ból készíthettek volna megfelelő vonószerkezetet. És a mezőgaz­dasági osztályon egyszerűen tu­domásul veszik a gépállomási vezetőknek ezt a szabotálás- ezámba menő, átlátszó kifo­gását. Benyei elvtárs, vagy Kellner elvtárs a Béke termelőszövetke­zet elnöke, ill. agronómusa so­kat tett a szövetkezet megerő­södése, a tervfeladatok jobb és mielőbbi elvégzése érdekéiben- Mo-st mégis nyugodtan eltűrik, hogy a kunmadarasi út mellett a Kisdüllőben nagy felszántott területek legyenek símítózás, yagy fogasolás nélkül. Ha sokáig késlekednek az el­párolgó talajnedvesség miatt sokkal kevesebb terem- A ter­melőszövetkezet becsületes tag­jainak kötelességük figyelmez­tetni erre a vezetőket és keresz­tülvinni az elmaradt fogasolás és egyéb munkák mielőbbi be­fejezését. Begyűjtési tervüket is csak úgy tudják teljesíteni, ha minden lehetőséget megragad­nak a föld termőerejének foko­zására, a magasabb termésho­zam biztosítására. Ne késleked­jenek tehát. Városuk ne le­gyen az elmaradták között. — Szorgalmas munkával küzdjék fel magukat az elsők közé. Mezőtúron sem nagyon Igyekeznek, hogy előrébb kerül­jenek az utolsók közül- Vasár­nap nyugalom volt mindenfelé- Van még tennivaló bőven a széles mezőtúri határban. Szek­rényes! Nándor főagronómus se azt keresse, hol nem alkal­mas a talaj a munkára, vagy a vetésre. Hanem ahol alkalmas, ott szorgalmazzák a munkát, oda csoportosítsák az erőket- Van ilyen’hely a Haladás, Uj Élet. Gorkij sth< termelőszövet­kezeteik területén is, nemcsak a felbontva az úgynevezett dekádtervek brigádokig. Az építőmunkások fele csak utólag kapja meg munkautalványát, így napirenden van a bérvita is. Szabó Pál ácsbrigádja, saját számítá­sai szerint, legutóbb 172 százalékot tel­jesített. A munkavezető túlzott jóindu­lattal 255 százalékos teljesítményt mu­tatott ki Szabóiknak a fizetések alap­jául. Természetesen gyakran a dolgozók kárára is megtörténik a helytelen norma­számolás. Tater elvtárs, aki közvetlenül felelős ezekért a bércsalásokért nem sokat ad a pontosságra. Elnézi, hogy váltakozva: hol a dolgozókat, hol a vállalatot csapják be bérfizetéskor. Komoly hiba van a gépek kihasználása körül is. A vállalat központja komoly géepgységeket adott ki az építéshelyre, hogy elősegítse a dolgozók munkáját. Itt azonban nem sokra értékelik a gépek munkáját. Korszerű betonkeverőgépek hevernek kihasználatlanul — kitéve az időjárás viszontagság'ainak. A vasbeton- szerelők vágógépe is már bosszú idő óta vár javításra. Rabb elvtársnak eszébe sem jut, hogy használhatóvá tegye ezt a fontos szerszámot. Gyakran megtörténik az építéshelyen, hogy nem biztosítják a műszaki előfel­tételeket. ' Kocsis Mihály sztahanovista kőművesbrigádja, mely más munkahelyen 200 százalékot megközelítő teljesítmény­nyel dolgozott, csupán 78 százalékos teljesítményt tudott elérni legutóbb. Nem tudták a pillérfalazásnál alkalmazni a sztahanovista módszereket mert az építés vezetősége nem biztosí­totta a szükséges kalodákat. Vájjon ho gyan harcolnak ezen az építkezésen a normán aluli teljesítmények ellen, mi­kor még a sztahanovist brigádokat Is a 100 százalék alá süllyesztik? Berosényi-nél. A Bercsényi ter­melőszövetkezet tagjainak is van olyan rossz földjük, mint az Uj Életnek, Törő Pálnak, vagy a Haladásnak, mégis ve­tettek. Kérdezze csak meg Szek- rényesi elvtárs a Felsőrészi nyomáson az Álomzug-belieket, Gerő elvtárs múlt ív november 28-i beszédében többek között nagy súllyal beszélt arról, bogy az 1953-as gazdasági évben döntően rá kell irá­nyítanunk a figyelmet az öntözés kérdésére, mint a terméshozam fo­kozásának egyik fontos eszközére. Mindent el kell követnünk, hogy ön­tözéses termelési lehetőségeinket, az időjárás szeszélyeitől való függősé­günk csökkentése érdekében teljes mértékben kihasználjuk. Az elmúlt gazdasági évben már értünk el az öntözéses termelésben konkrét eredményeket. A kunhegyesi kísérleti telepen 70 mázsa tengeri, 180 mázsa bur­gonya és 60 mázsa széna termett. A kisújszállási kísérleti telepen szikes talajban 35 mázsa tengeri, a cibakházai Vörös Csillag tsz kertészetében 45 mázsa zöldbab termést takarítottak be. A csa­taszögi Szebb Elet tsz kertésze­tében 245 mázsa uborka, a kő­telki Petőfi tsz-ben pedig 55 mázsa lóhere termést értek el. Az öcsödi Szabadság tsz-ben 10 holdas öntözéses tengerin 35 mázsa termett Ezzel szemben Öcsödön a nem öntö­zött területen 4—5 mázsás volt a tengeri termés és a megyében sok helyen jóforinán semmi sem termett. Megyénket keresztül szeli a Tisza és a Zagyva, a határán folyik a Hortobágy, Berettyó és a Hármas Kőrös, így igen nagy természeti le­hetőségek vannak az öntözőhálózat kiszélesítésére. Ezévben a megyében 8.000 hold rizs, 9600 hold szántó és 1400 hold kert öntözését kell termelőszövetke­zeteinknek megvalósítani. Tehát eb­ben a gazdasági évben 8.000 holddal több szántóterületet öntözünk, mint tavaly. Meg kell állapítani; hogy termelő­szövetkezeteink, a soronlévő tavaszi munkák mellett sok helyen elhanya­golják a tervben lefektetett" öntöző Számos üzem dolgozóinak kérelmére a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa húsvét hétfőjét, amely ed­Az ácsoknak sem jobb a helyzetük. Pillanatnyilag tudnak ugyan még dol­gozni, de néhány nap múlva tétlenül kell várniok az anyagra. Több épületen ugyanis egyszerre kezdtek a zsaluzásba és a betonozásba. Ilyen szervezéssel azon­ban akkor sem lenne elég a faanyag, ha a vállalat minden zsaluanyagot erre az építéshelyre küldene. Ki kell várni, míg egyik épületen a megkötött beton­ról leszedik a zsaludeszkát s csak az­után vagy folyamatosan kellene a másik épületbe kezdeni. A valóság az, hogy van zsaluanyag — a siránkozás ellenére is _ csak gazdálkodni nem tu dnak vele. A kultúrterem elválasztá­sához pl. 60 négyzetméter deszkaanya­got használtak fel — ami három főtartó zsaluzására lett volna elégséges. Az el­választást meg tudták volna oldani nád­pallóval is — ami bőségesebben áll ren­delkezésükre. mint az import faanyag. Más probléma is van az anyaggal. Bazaltzúzalék hiányra panaszkodnak. „E nélkül nem tudjuk megcsinálni az alja- zatot" — mondják untalan. Idejében nem gondoskodott azonban az építés- vezető az anyag megrendeléséről s most várni kell, míg megérkezik. Ezen az épíkezésen már megszokták, hogy objektív okokra hivatkozzanak, ha számonkérik a mulasz­tásokat. Az építkezés műszaki dolgozói­nak az objektív kibúvók helyett inkább a lehetőségeket kell megeresni. hógy a nehézségeket áthidalva, maradéktalanul teljesíteni tudják a tervet. Rabb István építésvezető egyes problémák megoldá­sánál hallgassa meg és kérje ki a dol­gozók véleményét — ez megkönnyíti az ő munkáját, nagyobb erőt ad a dolgo­zóknak arra. hogy harcoljanak a terv minden körülmények között való telje­sítéséért. mennyivel jobb ott a talaj mi­nősége, mint Csergettyűben, — vagy Peresen. Bizonyára nem fogják elsőosztályú termőtalaj­nak minősíteni. Termelőszövet­kezeti városhoz méltóan minden időt kihasználva, pótolják az el­maradt munkát. telepek építését. Nem gondolnak arra, hogy most, amikor még a ta­vasza munkák kezdetén vagyunk, több munkaerő jut az öntöző tele­pek építésére. De ha most elmarad­nak — később, amikor egyre jobban szaporodnak a növényápolási munkák — nem tudják a hiányt pótolni. Különösen elhanyagolják az ön­tözési feladatokat a karcagi termelőszövetkezetek, főleg a Rákóczi és a Kossuth, ahol egy­általán még el sem kezdték az öntöző telepek építését. — Igen nagy még az elmaradás Kisúj­szálláson. A hiányosságok mellett vannak azonban már némi eredmények is. A besenvszögi Békénél 12, az Erdei termelőcsoportnál pedig 7 holdon fe­jezték már be a rizstelep építési munkát. A jászjákóhalmai Béke tsz 14 hold kertészetét; a kőtelki Petőfi tszcs pedig 10 hold rizstelepét építette már meg. Ugyancsak jő ütemben fo­lyik a munka a kunhegyesi Vö­rös Október tsz-ben, ahol 30 fő és az öcsödi Szabadság tsz- ben, ahol 86 fő építi az öntöző telepet. A feladat most minden tsz-ben, ahol a tervek már készen vannak és a terület ki van jelölve, hogy a legsürgősebben mozgósítsanak minden erőt az öntöző telepek építésére. Megyénk minden öntözési szakem­bere, tsz elnöke; de minden becsüle­tes dolgozója tegyen meg mindent az öntözéses gazdálkodás kiszélesí­tésére. Azon kell lenni, hogy a még be nem épített öntözőtelepek mielőbb megépüljenek. Micsurin mondását kell szemelőtt tartani, mely szerint a természettől nem szabad könnyű adományokat várni, hanem a termés- eredményeket ki kell harcolni. Erre megvan a lehetőség a fejlett agrő- technikai módszerek alkalmazásával, melyek közül egyik legfontosabb az öntözéses mezőgazdasági termelés. dig nem fizetett munkaszüneti nap volt, rendes munkanappá nyilvání­totta, (MTI). TISZASAS 119 000 forintot kap út és járda építésére. A Tiszazug villanyt, vasutat kapott az ötéves tervtől. Mit je­lent ez a falu lakosságának? A felszaba­dulás előtt 20—22 kilométert tettek meg gyalog a dolgozók, ha utazni, vagy vá­sárolni akartak. A falu kicsi volt, egyet­len bolt állt a dolgozók rendelkezésére itt is csak háztartási cikkeket árultak. Ma már vonattal járnak a dolgozók a szomszédos községekbe, ügyeik elinté­zésére. Este villanynál olvasnak, hall­gatják a rádiót. Ami megvalósíthatatlan- nak látszott, most valósággá vált. 402 négyzetméter utat építenek az állomásig 420 négyzeméter járdával. CSÉPA. A község legnagyobb részét kulákok, szőlősgazdák lakták. A felsza­badulás óta megszűnt a kizsákmányolás A község lakói termelőcsoportokban dol­goznak, saját földjükön. Napközi ott hont, könyvtárat kapott a község, ezen­kívül villanya és vasútja van. Most 681 négyzetméter utat és 450 négyzetméter járdát építenek. SZELEVÉNY. A főútvonaltól távol eső község, lakói földhözragadt szegény emberek voltak, ősszel alig-alig lehetett megközelíteni a sártengertől. A község lakói ősztől tavaszig el voltak zárva az élettől, nem volt jármű, ami a sáros A z elmúlt napokban megyénk teriile tén lendületesen haladt a tavaszi munka. Sok helyen a mezőgazdasági dolgozók Sztálin-őrséget szerveztek és az eddiginél jóval nagyobb teljesítményt ér­tek el. De az eddigi ütem még nem elég. Minden talpalatnyi földet idejében kell felszántanunk és bevetnünk. S ebben nagy szavuk van a gépállomásoknak. A törökmiklósi gépállomáson koránt­sem tesznek meg mindent a szántás­vetés sikere érdekében. Most, amikor a tavaszi munkák dandárjában vagyunk, a gépállomás vezetői eltűrik, hogy 3 erő gépjük két hétig munka nélkül álljon az egyik brigádtanyán. A vezetők azzal in­dokolják a gépállást, bogy az egyéni dolgozók nem engedték a földjükre a traktorokat. Kérdezzük: nem találtak máshol szántásra váró területet, amikor jelentős multévi elmaradásukat is tör- leszteniök kellene. A gépállomás tervét a mai napig sem bontották le egyénekig. Nem is lehet csodálkozni, ha a dolgozók nem tudják, mit is kell teljesíteniök. Az erőgépeknek mindössze 57 százaléka dolgozik és az egy gépre jutó napi teljesítmény csupán 1.8 normálhold. B é c s. (TASZSZ). Sajtójelentések szerint a salzburgi városi tanács nemérgen határozatot hozott arról, hogy az amerikaiak rendelkezésére bocsát a város birtokát képező tel­keket az amerikai katonák és tisztek, valamint családjuk elhelyezésére szolgáló házak számára. A határozat ellen a baloldali tömb képviselője községet meg tudta volna közelíteni. Tavasszal azután kubikos taligával útnak indultak az emberek, hogy az otthon maradottaknak kenyeret keressenek. Ma már megváltozott a község képe. Iskolát kapott, mozit villanyt, beköltö-' ■ zött a kultúra a régen egyedülálló köz­ségbe is. Most járda épül, 95.000 fo­rint költséggel, 1250 négyzetméter hosz- szúságban. KUNMÄRTON. Sokat fejlődött a három és ötéves terv éveiben. A dolgozó édesanyák legnagyobb kívánsága válik valóra ezévben. Bővítik a szülőotthont. Jelenleg hat férőhelyes, államunk azonban 90.000 forintos beruházással 12 ágyasra bővíti. Iskolafogászat eddig még sosem volt a járásban. Most 20.000 fo­rintot biztosít kormányzatunk, az iskolás gyerekek fogainak ápolására. Az óvónő­képző lelkes tanulóiról sem feledkeznek meg. 24 ággyal bővítik a leányotthont, hogy a jövő évben még több fiatal tud­jon tanulni. CSERKESZÖLLÖ. Nem rég lett ön­álló község. Most idénybölcsődét kap 58.000 forint költséggel. A cserkeszöllői édesanyáknak ez nagy segítség lesz, mert nyáron, mikor a legnagyobb munkaidő van, kicsinyeiket biztos helyen tudják el­helyezni. JJiba van az üzemanyagellátás körül is. Több esetbeh napokig állnak erőgépek üzemanyaghiány miatt, amiért a gépállomások megyei igazgatóságát is terheli a felelősség. De a gépállomás vezetői nem is igen törték magukat az üzemanyaghiány megszüntetésére. Rákosi elvtárs múlt év december 15-i beszédében erősen bírálta a gépállomá­sok munkáját. Többek között megállapí­totta: „Gépállomásaink távolról sem tel­jesítik a reájuk háruló feladatokat, nets teljesítik tervüket sem. Munkájuk gyalc. ran szervezetlen." Rákosi elvtárs meg­állapítása teljes egészében megtalálható a törökmiklósi gépállomáson. A bírálat­ból azonban még mosí sem tanultak. T egyen már vége a nemtörődömség­nek és tétlenkedésnek a‘törökmik. Iósi gépállomáson. Fegyelmezett és jól szervezett munkával küszöböljék ki ed digi hibáikat. Értsék meg, hogy munká­juktól is függ népünk kenyere. Az ÄMG megyei igazgatósága pedig adjon az eddi­ginél sokkal nagyobb segítséget az el­maradások kiküszöbölésére és vonja eré­lyesen felelősségre a hanyag és felelőt­len gépállomási vezetőbe. zavazott. Az építkezést a salzburgi tartomány kormány által előirány­zott összegből fedezik. A demokratikus lapok rámutatnak; hogy az ausztriai hatóságok terüle­te'^ pénzt és építőanyagot adnak az amerikaiaknak, noha csupán Salz­burgban több mint tizenötezer em­bernek nincs lakása. (MTI). Karcagon, Mezőtúron mikor akarják már befejezni a talajmunkákat Termelíszövetkezeteink teljesítsék öntözési tervüket a magasabb terméshozam biztosításáért ß Magyar Népköztársaság Mlsisztertanácsának határozata A törökmiklósi gépállomás erőgépeinek fele kihasználatlanul áll ELALUDTAK a héki Táncsics, besenyszögi JErdei és a tiszavárkonyi Petőfi tsz rézétől Későn vették át a vetőmagot g utolsók közt járnak a búzavetéssel A martfűi Tisza tszcs tagjai és veze­tői okultak a bírálatból, fokozott ütem­ben láttak hozzá a még meglévő munkák elvégzéséhez. Bár eredeti vetési tervüket búzából, árpából és zabból is teljesítet­ték, mégis felhasználnak minden alkal­mat minden talpalatnyi terület beveté­sére. Szombaton' este érkezett meg az újabb tavaszi búzavetőmagszállítmány, ök még aznap este ki is szállították, s nyomban hozzáláttak a vetéshez. Vasárnap reg­gelre minden szem mag a földben volt. Hasonlóan tettek a szászbereki Béke, az ujszászi Bem, a tószegi Erdei, a beseny- szögi győzelem termelöcsoportok tag­jai is. Az egyéni dolgozó parasztok sem ma­radtak el mögöttük. Szajóiban, Tiszaföld­A MOKÉP kritika- és rajzpályázata a szovjet film ünnepén A szovjet film ünnepe alkalmá­val a közoktatásügyi minisztérium és a MOKEP az áltálános- és kö­zépiskolai tanulók részére kritika- és rajzpályázatot hirdetett a szovjet film ünnepén bemutatott vagy be­mutatásra kerülő útirajz-, dokumen­tum- és rajzfilmekről. A legjobb pályázók töltőtoll, töltőceruza, könyv Salzburgban házakat építenek az amerikaiak váron, Besenyszögön, Rákócziujfaluban vasárnap estig teljes egészében ők is el­vetették az utólag kivitt búzát. Tiszaföldvár község a gabona mellett a borsó vetését is elvégezte, sőt 757 szá­zalékra teljesítették az előirányzatot. Hók községben pedig a mák vetési ter­vét teljesítenék túl. Azonban a héki Táncsics tarmelőszövetkezet azok között a tsz-ek között volt, melyek késve szállí­tották ki a búzavetőmagot. Csak hétfőn kezdtek hozzá a vetéshez. Ugyancsak késlekedtek a hesenyszögi Erdei és a tiszavárkonyi Petőfi "tszcs-k tagjai is a vetőmag kiszállításával. Nem gondoltak arra, hogy az idő mennyire sürget, s minden nap késedelem sok mázsa ter­mésveszteséget jelent. és más értékes jutalomban részesül­nek. Eddig már mintegy száz kri­tika és rajz érkezett az ország kü­lönböző részeiből. A kritikát és rajzokat április vé­géig lehet eljuttatni a MOKEP pro­paganda osztályára, Budapest; VII. Lenin-körút 45. (MTI),

Next

/
Thumbnails
Contents