Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)
1953-03-15 / 64. szám
1953 március 15. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 Álható tervünk új hajtása: Martfa Martfű alatt szelíd ívvel közelíti meg a vasúti töltés a Tisza szakadékot partját. Aztán nyílegyenesen jut tovább, míg a távolban egy lankát domb möge nem kanyarodik újra. Egy rövid szakaszával a folyó és a sínek között húzódik el a nagyforgalmú Szolnok—szentesi út is, de néhány százméter után megbontja a párhuzamot s merész kanyarral öleli át a Tisza Cipőgyár telepét. A harmincaS évek derekén, mikor még csak Kövér Jánosnak —^ a környék teljhatalmú urának — hintája verte fel a csendet ezen a környéken — ekkor fogadta el Bata Tamás a magyar kereskedelmi és iparügyi miniszter^ alázatos javaslatát a megépítendő gyár helyére vonatkozóan. Folyó, vasút, ut találkozása, korlátlan munkaerőpiac, „igénytelen nép" __ ezek voltak a fő szemponto k, ami a hely kijelölésénél számításba jött a papucskészitő mesterből lett cipőkirály előtt. 5 úgy látszik, ezek alapján jó vadászterületnek bizonyult Martfű, mert néhány év alatt felépült a Cipőgyár. Jan Bata, az elsőszülött fiú, úgy látszik_ nem elégedett meg a „szerény" hagyatékkal, mely ekkor a csehországi harmincezer- lakosú Zlin gyárvárosból, Batovani gyárvárosból, a jugoszláviai Borovo gyárvárosból, a londoni és brazíliai kirendeltségekből és néhány indiai gumiültetvény- böl állott a többi apró gyár mellett. A második világháború konjunktúrájának kezdetén már készen állott Martfű 10 éves terve és Sárközi Jenő, a gyár akkori igazgatója gyakran megmutogatta miniszteriális vendégeinek az üveggel borított lapos szekrényt, melyben a tervbevett város miniatűr házacskái, épületet sorakoztak. Az első tíz évre még a repülőteret is tervbevették. A terv a második világháború várható nyereségeire volt felépítve s vérükkel kellett volna kiizzadni mindazoknak, akik bekerültek a Bala-müvek falai őzé vagy a monopólium hatósugarába. Azóta csaknem két évtized telt el. A tervből csak egyetlen gyárépület készült el néhány lakóházzal. Ezeknek is csupán a négy fala maradt meg. A németek több mint 20.000 pár cipőt gyújtottak fel az épületekkel együtt. Romokat, géproncsokat találtak 40-ben a visszatérő munkások. Ezt örökölték Ján Bálától. A romok már régen eltűntek. Népgazdasági tervünk legfrissebb hajtása, Martfű község nyílegyenes utcái, csinos házai alig két esztendő alatt nőttek ki a hé-ki határ sivár barázdáiból. A cipőgyár többet termel, mint valaha, mellette a gumigyár is felépült s az országban forgalomba hozott gumilábbelik jelentős része kerül ki innét. Tető alá hozták a harmadik gyárépületet is — a raktári csarnokot. Hatcsaládos lakóházakkal bővült a lakótelep, s felépült a modern, kétemeletes tanulóotthon. Ebben az évben még nagyobb rohamléptekkel fejlődik Martfű. Érdemes megnézni, mit rejt magában■ az alkotó terv. A Tisza partján az emeletes, lapos- tetejű legény- és leánylakások végében fürgén mozog a sínen futó daru. A tömblakóház falai már elkészültek, rövidesen rákerül a tető is s júniusban 27 családnak nyújt majd kényelmes otthont ez az épület. Két- és négyszobás, fürdőszobás lakások készülnek itt. Még ebben az évben elkezdődnek egy hasonló, 27 családos lakóház építési munkálatai. A két épület költségei közel 4 millió forintot emésztenek fel. A jelenlegi sportpálya, melynek helyére épül az új lakóház — máshol kap helyet. A martfűi Téglagyár közelében többezerforintos költséggel új sporttelep létesül ez évben. A kétemeletes, kockaalakú legény- és leánylakások sorában új, hasonló rendeltetésű épületet — egy 100 személyes lakást építenek. Még ebben az évben megkezdik építését a gyártelep leendő büszkeségének, az új kulturháznak. Eddig a konyha, kultúrterem, moziterem céljait egy ideiglenes felvonulási épület szolgálta. A tőkés nem emeltetett palotát a művelődés, a kultúra hajlékának. Most pótolják ezt a mulasztást. Közel hét millió forintos költséggel épül fel a kulturház a gyárépületek és a lakóházak között elterülő térségen. 600 személyes előadóterem, tanuló, olvasó terem, konyha és éttermek lesznek elhelyezve ebben az épületóriásban. Itt működik majd a megye legnagyobb és legszebb mozija s külön helyiség lesz. melyben a mozielőadás alatt a gyermekekkel szakképzett óvónők foglalkoznak. A családiházak között rövidesen elkészül a nagybefogadóképességű szabadtéri színpad is. Bővül az üzem ebben az évben. A tervek szerint záros határidőn belül a Tisza Cipőgyárban fogják gyártani az országban forgalombahozott és exportra készülő gumicipőket és csizmákat. Ezzel kapcsolatban a negyedik gyári csarnok építésének munkálatai már folynak. Az új cikkek gyártásához szükséges talpprések és gépi berendezések is folyamatosan érkeznek. Ez év végére teljesen felkészül az üzem a jövő évi hatalmas feladatokra. Súlyponti része lesz az üzemnek a gumigyár s már most megkezdik a .legmodernebb védőberendezések beszerelésp. Még ebben az évben az I. és II. sz. gyártási csarnokba olyan vízporlasztásos megoldású levegőtisztítókészüléket szerelnek, mely 1—2 fokkal lehűti a levegői és megtisztítja a keletkező gázoktól és koromtól. A 111. sz. csarnokban modern thermoventillátort szerelnek, mely télen fűt, nyáron pedig hűti a levegőt. Alkotó terveink nyomán egyre virágzóbb, szebb lesz a martfűi munkások élete. Válságoktól, anarchiától mentes társadalmunkban élő valósággá válnak azok a tervek, melyre a tőkés csak legvadabb aranytébolyában és egy világháború árán mert gondolni. Jobban ellenőrizzék a Mezőgazdasági Gépjavító vezetői a munka minőségét A megyénk gépállomásain lévő traktorok generál,'javítását a szolnoki _M ezt) gazdasági Gépjavító Vállalat végzi. A vállalat munkája eléggé felületes. A dolgozók, s a vezetők nem eléggé törődnek a gépek alapos és minden kívánalomnak megfelelő ja- ivításával. Az elvégzett munkában sok hibát • szinálnak. Nagyobb körültekintéssel kell dolgozniok. Munkájukon múlik, hogy gépállomásaink traktorosai, a gépek kapacitását fokozni tudják-e. Termelési terveiket túlteljesítik, a tsz-ek időben befejezik a vetést és biztosítani tudják a magasabb terméseredményeket, ha a gépjavító jól dolgozik. Ezért nem szabad még egyszer előfordulni annak, hogy a gépjavító vállalattól kikerült gépek egyrésze álljon. A jászandrási gépállomáson például egy K. 40-es erőgép a vállalat felületes javítási munkája miatt nem tud dolgozni. Ennél a gépnél az oldalfogaskerék szekrényén két anyacsavar nem volt biztosítva, ,az anyák lecsavarodtak és összetörték a fogaskereket. Nagy hiba ez, hiszen a gépállomás tervének teljesítése gátolva van. S ez nem egyedülálló. Éppen ezért nem lehet mellette sző nélkül elmenni. A Gépjavító Vállalat felsőbb szervei vizsgálják meg a vállalat munkáját. Tegyék rendszeresebbé az ellenőrzést. AZ ELLENŐRZÉS PÁROSULJON A SEGÍTSÉGADÁSSAL és a hibákat felfedő bátor bírálattal. A jászandrási gépállomáshoz hasonló, de sokkal súlyosabb eset az, ami a kengyeli gépállomás egyik 120/886-os jelű 30-as Cornik gépével történt. A gépet egy hónappal ezelőtt szállították el ;,kijavítva.“ .'A generáljavítás költsége több mint 16 ezer forintba került. Sok fáradságos munkaidőt, anyagot használtak fel a gépnél és ennek ellenére a Cormik- kal 'még egyetlen négyszögöl talajmunkát sem tudtak a gépállomás dolgozói végezni. Nagy hiba ez, hiszen a gépállomás termelési tervében az idei esztendőben 800 normál hold talajmunkát kellene teljesíteni a Cormikkal. Szőke János a gép felelős vezetője két hét éta tétlenségre van kárhoztatva és jogos felháborodással mondja: „Bűnös munkát csinál, aki így javitja ki a gépét, emiatt én magam sem tudok termelni, a tsz is károsodik. Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére tett vállalásomat, azt, hogy tavaszi tervem 140 százalékra teljesítem 3 százalékos üzemanyagcsökkentéssel, nem tudtam teljesíteni.“ Igaza van Szőke elvtársnak. Fáradságot nem kiméivé, az időjárással nem törődve, éjjel-nappal dolgozna, azonban képtelen erre, mert a gépjavító a gépét a következő hibákkal „javította“ meg. NEM VOLT REGULATOR. SZABÁLYOZÓ, a léggyűrük teljesen eldugultak, a hűtő nem volt vízkövezve, a henger- fejvizleeresztő csatorna négy helyen el van repedve. Arra pedig nem is merek gondolni — mondja Szőke elvtárs — mi .történik akkor, ha nem veszem észre, hogy a 16 ezer forintos javítási költségért a gép belsejében hagyták a kuplung-kenőt és három félcolos csavart, — folytatja Szőke elvtárs. Üresjáratban még csak elmenne így a gép, de amint egy kicsit is megterhelem a motort, azonnal kész a differenciáltörés. Ez a példa ne csak a gépjavító, hanem a gépállomás dolgozóira, vezetőire is legyen tanulságos. A főgépészek úgy vegyék át a gépeket, hogy előbb minden ízében vizsgálják meg. A mezőgazdasági gépjavító vállalat dolgozói és kommunistái szintén azon legyenek, hogy ezek a hibák megszűnjenek. Javító-nevelő munkára utasították az önkényesen kilépőket Különösen az építőiparban kell még kemény harcot folytatni a munkafegyelem megszilárdításáért. Még napirenden fordulnak elő több munkahelyen igazolatlan távolmaradások. Egyesek lelkiismeretlenül elhagyják munkahelyüket. Nem törődve azzal, hogy ki fogja munkájukat elvégezni, üzemtől-üzemig vándorútra indulnak. Dolgozó népünk törvényei becsületes munkára nevelik ezeket a kevésbé öntudatos dolgozókat, s minaen esetben módot adnak arra, hogy tisztességes, munkaszerető tagjaivá váljanak társadalmunknak. Csintalan István a 21-es sz. Állami Építőipari Vállalatnál unta meg a munkát. Önkényesen elhagyta munkahelyét. A jászapáti járásbíróság 3 hónapi javító nevelőmunkára utasította. mely idő alatt 15 százalékkal csökkentett munkabérért kell olgoznia. Takács János szászberek! lakos a jászladányi 23-as pályamesteri szakasz munkása volt. 0 is önkényesen lépett ki. A szolnoki járás- bíróság 8 hőnapi javító nevelőmun. kára ítélte 15 százalékkal csökkentett munkabér mellett. Szajkó László vasbetonszerelő, .jászárokszállási lakosnak egy heti igazolatlan mulasztásáért 10 hónapig 20 százalékkal csökkentett munkabérért kell dolgoznia a jászberényi bíróság határozata szerint. Társának, Czuczu Bertalan vasbetonszerelőnek 9 napos munkamulasztásáért 8 hónapi javító nevelőmuukát szabtak ki. 'tavaidti dtsánlád a ,,75u$yd>wUf’ kMc^C-an Tavaszi szántás a Sztavropol vidéki Liebknecht járás „BugyonnlJ“ kolhozának mez 6in. B munkásvédelmi konferencia határolta nyomán javult a munkásvédelem megyénkben A MEGYEI tanács egészség- ügyi osztálya és a szakszervezetek megyei tanácsa az elmúlt hónap derekán munkásvédelmi értekezletet tartott. Itt a megjelentek, a párt ég tömegszervezetek képviselői, az üzemek és állami gazdaságok igazgatói és biztonsági megbízottai keményen megbírálták azokat az üzemeket, melyek vezetősége elmulasztja a kötelező rendszabályok betartását — nem teremti meg a biztonsá. gos munka feltételeit. Az értekezlet határozatait nyo- monkövetve, máris komoly javulásról számolhatunk be. A szolnoki Papírgyárban a határozatok nyomán chlór- gáz elszívőberendezést szereltek be. Sok helyen korlátot és védőrácsokat építettek a veszélyes részekhez. A dolgozók javaslatai alapján a hengerek elé is védőberendezést építettek s azóta itt nem is fordult elő baleset. JELENTŐSEN csökkentették a sérülési veszélyt azzal, hogy a kalandereken kiálló forgó csavarfejeket süllyesztették s így nem okozhatnak kárt a dolgozók testi épségében,, A munkások kívánságának és a kötelező rendszabályoknak eleget téve, az üzem- vezetősége lebetonoztatta az étkezőhelyiség padlóját is, s így lehetővé tette állandó könnyű tisz. tántartását. A Papírgyár vezetősége lelkiismeretesen foglalkozott a dolgozók védelmével. A balesetvédelmi szemlén határozatba foglalt 40 javasolt rendszabály közül ezideig már 37-et megvalósítottak. A sérülések száma egy hónap alatt 60 százalékkal csökkent. Jelentősen javult a dolgozók egészségügyi helyzete a Bútorgyárban is. A hengercsiszolókra az előírás szerint porszívó berendezést szereltek. A sok sérülést okozó késes kapcsolók helyett automatikus kapcsolókat épí. tettek be. A marógépre is védőbó- rendezést szereltek. A BÚTORGYÁRBAN most új gépeket állítanak munkába; megváltozik a gyártás profilja. A művezetőknek különösen arra kell ügyelniük, hogy az új gépek kezelését mielőbb elsajátítsák a dolgozók; s megtanulják a balesetvédelmi rendszabályokat is. Az üzemben egy hónap alatt több mint felére csökkent a sérülések száma. Törekedjen azonban az üzem vezetősége arra, hogy egyetlen üzemi sérülés se forduljon elő, mint ahogy a Cukorgyárban és a Vattagyárban már elérték. Minimálisra csökkent az üzemi balesetek száma a jászberényi Apritőgépgyár- ban is. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának gépállomási alcsoportja a munkásvédelmi konferencia határozata nyomán maga is összehívott egy munkavédelmi értekezletet, melyen a speciális munkásvédelmi problémákról tárgyaltak. A kunmártoni, törökmiklósi, fegyverneki gépállomásokon sokat javult azóta a traktorosok egészségügyi helyzete s remény van arra, hogy rövidesen a többi gépállomásokon is nagy javúlás lesz a javaslatok alapján. MEGYÉNKBEN egy hónap, alatt 50 százalékkal javult a dolgozók egészségügyi helyzete, s az üzemi sérülések száma is felére csők. kent. Azonban nem szabad megélnünk ennél az eredménynél. Arra kell törekedünk, hogy az összes balesetvédelmi rendszabályok betartásával minimumra csökkentsük a balesetek számát, üzemi vezetőink egy percre sem feledkezzenek el Horváth Márton elvfárs szavairól: ..Aki a munkások biztonságát szolgáló kiadásokon takarékoskodik, az pazarol a dolgozók életével és egészségével“. Dr Harcos György áll. közegészségügyi felügyelő Felvételi vizsgák a Színház- és Filmművészeti Főiskolán R TERV RJÁmtKRi a 61. számú fűszer- és csemegeüzlet áíosi elvtárs születésnapján nyíl: meg a volt Gólya vendéglő helyén Szolnok egyik legszebb fűszer- és csemegeüzlete. Az üzlet előtt elhaladok ha csak a nyolc hatalmas kirakatot nézik is meg, önkéntelenül arra gondolnak j hogy milyen pompás üzlet. Szépségével, ! nagyságával és árubőségével hazánk ^ fővárosában lévő üzletekkel is felveszi a versenyt. Az üzlet belseje szép, modern a fel szerelése. Hat oszálya van. Reggelenként a munkába induló dolgozók tömegesen térnek he egy csésze leire, amelyet melegítve árulnak a boltban. Az ízlésesen elkészített szendvicsek is ott kínálták ma púkat. Csupán az espresso zéi hiányzik de két hét múlva már az is meglesz- Akkor még több dolgozó tér be. hogy elfogyasszon egy szimpla, vagy dupla illatos feketét. A cukorkaosztályon finomabbnál fi- ■** mabb cukrok és töltött csokoládék sorakoznak tányérokra rakva. Az élelmiszerosztályon szalámik, felvágottak és sajtkülönlegességek találhatók. Húskonzervek, füstölthúsok, francia saláta, zöldhagyma és különböző savanyúságok ízlésesen elrendezve várják a vásárlókat. A forgalom nagy. Sokan azért is bemennek. hogy gyönyörködjenek a szép üzletben. Az első napokban 40—Í5 ezer forint volt a forgalom. Csaknem egyforma a 60-as áruda forgalmával. A 61-es bolt dolgozói elhatározták, hogy udvariassági versenyt indítanak. Céljuk, hogy a 60-as árudát túszárnyalják forgalom és udvariasság szempontjából. Reméljük, hogy ez sikerül is az új holt dolgozóinak. z üzlet megnyitása azért vált szükségessé, mert az apró üzletek, annak ellenére, hogy aránylag sok kereskedelmi dolgozót kötöttek le, nem tudtak tökéletesen eleget tenni a forgalomnak. Mindenekelőtt azonban az tette szükségessé az új, hatalmas méretű bolt megnyitását, hogy az ötéves terv meg valósítása során egyre növekszik a dolgozók igénye. A dolgozók szívesebben vásárolnak ezekben a nagy üzletekben, mer itt mindent megtalálnak, amire szükségük van. A szolnoki dolgozók szép. nagy üzletet kaptak ismét ajándékba az ötéves tervtől. A Színház- és Filmművészeti Főiskola az 1953 __54-es tanévre a következő fő ta nszakokra hirdet felvételt: 1. Szinészfötanszék: színészet és operettszínészet. 2. Rendező fötanszak: a színházi rendezés. 3. Dramaturg-kritikus fötanszak: dramaturgia. kritika. 4. Film fötanszak: dokumentum film- rendezés és operatőri művészet. 3. Tánc főtanszak: színházi táncrenA Micsurin Agártudományi Egyesület felkéri a fenti mezőgazdasági szakkörök vezetőit, hogy a munkájukhoz szükséges szakmai propagandaanyag eljuttatása céljából bérmentesített levelezőlapon jelentkezzenek az egyesület központjánál (Budapest, V., Reáltancda-u. 13—15.). A levelezőlapon feltüntetendő dezés, néptánckoreográfia, táncpedagő- gia. Azok a munkás, dolgozóparaszt és értelmiségi fiatalok, akik e páhák közül bármelyikre tehetséget *éreznek magukban, felvételi kérelmüket rövid életrajzzal együtt mielőbb küldjék be a Színházét Filmművészeti Főiskola igazgatóságához (Budapest, Vili., Vas-utca 2/c). A jelentkezéseket május 15-én zárják le. (MTI) a szakkörvezető neve, címe, foglalkozása, munkahelye, az általa vezetett szakkör, illetve szakkörök helye és témaköre. A jelentiezést 8 napon belül kérjük címünkre beküldeni. Micsurin Agrártudományi Egyesület. (MTI) Felhívás a lermelösTövelhezeleVhen H k^'uroíteoita működő mezőgazdasági szakkörvszelok rész:re
