Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-26 / 49. szám

AZONNAL KEZDJÜNK HOZZÁ A TAYASZBÚZA VETÉSÉHEZ! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG. ES -A MEG Y El • T A N A C S A P J A V. évfolyam, 49. szám Ára 50 fillér 1953. február 26, csütörtök VETNI, VETNI, VETNI! A tavaszi munkák megindítására ösz- szehívott országos mezőgazdasági értekezleten Nagy Imre elvtárs elmon­dotta: „A tavaszi mezőgazdasági mun­kák mindenkor az emberi munkaerő, az igásállomány és a gépi technika nagy­fokú igénybevételét követelik. De az idei tavaszon nemcsak erről, hanem sokkal többről van szó. Arról, hogy a rendes, szokásos tavaszi mezőgazdasági munka kon kívül — a tavalyi kedvezőtlen, egy emberöltőben csak egyszer előforduló időjárás és a mezőgazdasági irányító­szervek rossz munkája következtében — rendkívüli feladatokat kell mego'dani.. ami kétségtelenül rendkívüli erőfeszítése két. jobb szervezést, irányítást, ellenőr zést és minden termelési tényező teljes latbavetését követeli.” T avaszi csatánk sikerét akkor birto- * sítjuk, ha a rendelkezésünkre álló idő minden percét okosan kihasználjuk Ezért nagyon fontos, hogy napról napra hétről hétre a legdöntőbb feladatokat végezzük el. Legfontosabb munka most a falun a szántás, vetés Ebben is különle­gesen a tavaszi búza vetésre kell minden erőt mozgósítanunk- Az ország kenyeréről van sző. Mindenki tudja, milyen terméskiesést okozott a múlt tavaszi kései fagy, majd a súlyos aszály, ami az ellátásban, az áruforgalomban és a termelésben érez­teti kedvezőtlen hatását Az új termelési év igen kedvezőtlen körülmények között indvjlt a szakadatlan őszi esőzések miatt. Ezt tetézte még, hogy mezőgazdasági irányító szerveink hibáiból nagyarányú lemaradás kövekezett be az őszi mély­szántásban, -s az őszi vetéseknél. Ezérí döntő termelési probléma most a ke­nyérgabona kérdés. Az őszi búzavetés­ben előadódott nagyfokú kiesést kell pótolnunk tavaszbúza vetéséve' P ártszervezeteink. tanácsaink szünte ' lenül erre sarkalják aj dolgozó pa­rasztokat a február végi, március eleji napokban. Mezőgazdasági szakemberek, népnevelők szakadatlanul ismertessék a dolgozó parasztokkal a tavaszbúza agro­technikáját, hiszen sok helyen nem szók t:k vetni, nem is ismerik. A tavaszi búza tenyószideje lénye­gesen rövldebb, mint az őszi búzáé- Ezért mindent el kell követni, hogy a rövid Idő ellenére a búza erő­teljesen fejlődjön, bő termést adjon. Ennek egyik igen fontos feltétele, hegy a növény elegendő táplálékhoz jusson: a tavaszi búzát tehát lehetőleg táperőben gazdag talajba vessük. Elsősorban olyan táblákat vegyünk számításba, amelyeken trágyázott kapásnövéoy, vagy pillangós­növény termett tavaly. Ilyen talajból a tavaszbúza rövid tenycszideje alatt is bőséges táplálékhoz jut. Ahol bővebben van a talajban nitrogén, ott a műtrágyát óvatosan adagoljuk, mert a sok mű­trágya késleltetheti az aratást. A sikeres termés másik fontos felté­tele: a jó magágykészítés. Ha a búzát nem vethetjük őszi mélyszántásba, azon­nal lássunk a talaj felszántásához. Utána igen gyorsan készítsünk hat-hét centi­méter mély, porhanyós magágyat, ebben indul gyors fejlődésnek a tavaszbúza. A vetését percnyi késedelem nélkül kezdjük meg. A tavaszi Búza agro­technikájának legfontosabb része a korai vetés. így tud a növény a nyári forrósig kéz detéig jól kifejlődni, erős, telt szemeket teremni. Ahol még van rá idő, jarovi- záljuk a vetőmagot, mert így még gyor­sabban fejlődik a búza. De ha a talaj már alkalmas a vetésre, egy percet se töltsünk a jarovizálással, hanem vessünk azonnal. Minthogy a tavaszbúza kevésbbé bokrosodik, mint az őszi, már a vetés­nél nagy gondot kell fordítani arra. hogy egy-egy holdon megfelelő számú növény lesyen. A jó termés érdekében holdanként legalább 110 kg magot ves­sünk. Szükséges ezenkívül minden egyes növény számára az elegendő te- nyészterülct, amit tavaszi búzánál Is elsősorban a keresztsoros vetés biztosít­Minthogy a tavaszbúzának is nagy ellen­sége a gyom, feltétlenül megtisztítva csávázva vessük el. Megtízszéreződött' tavaszbúza terüle tünkre nem volt elegendő vetőmagunk. A Szovjetunió segítségünkre sietett, így biztosítva van az ország számára a szük­séges mennyiség. Megyénkbe is megér­kezett a Szovjetunióból a kellő mennyi­ségű tavaszbúza — csak vetni kell. Sürgősen számolják fel tanácsaink azt a lagymatagságot, amit eddig több helyen tanúsítottak a vető- •magcsere lebonyolításában. Szé­gyen, hogy az ország legnagyobb búzatermő megyéjében még egy százalékút sem végezték el a műn- kának. Tűrhetetlen felelőtlenség pél­dául a kunhegyest járási tanács ré­széről, hogy a tavaszbúza vetéster­vét csak e hó 24-én hozták a közsé­gek tudomására, így azokban nem is tudták, mennyi területre biztosítsák a csere-vetőmagot­Ilyen hanyagságot ne nézzenek el párt­szervezeteink. Különösen fontos tenni­való, hogy az egyéni dolgozó parasztok fökljein sokszorozzuk meg a tavaszbúza vetésterületét. Ahol a tanács lassan in­tézkedik, mint az említetten kívül Cibak­házán — itt mindössze 90 kg vetőmagot cseréltek — esde beszéltek a vetés sür­gősségéről, de ennek előfeltételét sem te­remtik meg. A megérkezett tavaszbúza­vetőmagot a legrövidebb időn belül osz- szák szét elosztószerveink a községekbe. Ezzel tartoznak nemcsak a vetés azonnali megkezdése érdekében, ha­nem az ellenséges híresztelések meg­semmisítése szempontjából Is. Júsz- ároks7.álláson azt hangoztatják a kulákok, hogy a ,.cserevetőmagért nem ad tavaszbúzát az állam, ha­nem a beadásba tudja be‘‘. Mindez azért történhet meg, mert gyenge a felvilágosító munka Nem magyaráz­zák meg a népnevelők, hogy a esc- retermény ellenében nyomban meg­kapják, mint Tíszasütyön, ahol a tegnap érkezett 18 q tavaszbúzát még aznap kicserélték, sőt a község még 10 q-it kért. Azt is tudatosítsák pártszervezeteink, tanácsaink, hogy minden dolgozó pa­rasztnak magának kell gondoskodni ve­tőmagról. Nem becsületes paraszt az, aki most — mikor a legfontosabbról, né­pünk kenyeréről van szó — az ellenség, a fekete piac csábításainak engedve, pil­lanatnyi eló’nyért, a zugpiacon felhaj­tott árért kótyavetyéli el a vetőmagot. Hazája, családja, kenyerének , ellensége, aki így cselekszik. P ártszervezeteink. tanácsaink legye- ■ nek ott lelkesítő szavukkal, kéz­zelfogható segítséggel mindennap a dol­gozó parasztok mellett. Így érjük el, hogy minden termelő érezze: államunk, pártunk a legmesszebbmenően segíti dol­gozó parasztságunkat, hogy az idén jó val többet és jobbat termeljünk, mint az elmúlt esztendőben. Ahol már most így dolgoznak a népnevelők, a vctőinngcsere is gyos ütemben halad* Tiszaörsön, a terv szerint szükséges 56 q-bóí már 50 mázsát kicseréltek; a helyi tanács nem halasztgatla egyik napról a má­sikra a cserét A vetőmag azonban úgy hoz majd dús aratást, ha jobban dolgozunk, mint tavaly s az elmúlt őszön. Nem szabad megtörténni többet, hogy olyan kitűnő alapvető agrotechnikai módszereket, mint a szántásoknak simítóval való kezelése, elhanyagoljunk, amint ezt eddig te:tük. Sikeres emellett úgy lesz a tavaszi vetés, ha a magvak számára a leg­gyorsabban elkészítjük a magágyat, a legsürgősebben elvégezzük a szán­tást­Gépállomásaink vezetői úgy irányítsák most az összes alkalmas erőgépek mun­káját, hogy minden óra, minden perc sokat számít. A kunhegyes! gépállomás Igazgatója oktalanul Intézkedett, amikor most adott 9 erőgépet vizszivattyúzásra, holott több mint 9000 hold terület vár még mélyszántásra a járásban. Gépállomásaink számára nincs je­lenleg nagyobb feladat, mint szán­tani, vetni, A tavaszbúza mellett itt az ideje az árpavetésnek. Ennél is a legfontosabb agrotechnikai követelményi. a gyors vetés, káegnövekedett tavaszbúza vetésterü * • létünk szempontjából fendkívül szükséges a tartalékföldek mielőbbi hasz­nosítása. Törökmiklóson megértették: ha tartalékfölddel növelik vetésterületüket, szövetkezetük, ezzel sajátmaguk jövedel­mét növelik. Az Alkotmány 20* holdat, a most III- típusúvá alakult Vörös Csillag tszcs ugyancsak 200 holdat vett ke­zelésébe. A Petőfi tszcs tagjai az eddig felfogott 200 holdon kívül még 100 holdat vesznek munkába. LIa valaha volt. most van igizán alka­* * lom arra, hogy megyénk dolgozó parasztjai megmutassák: a rendkívül meg­növekedett feladatokat rendkívüli szor­galommal odaadással, a határidőket leg pontosabban megtartva végzik el. Álljanak hát sorompóba teljes oda­adással traktoristáink, termelőszövetke­zeti és egyéni dolgozó parasztjaink. Vált suk valóra a jelenleg legdöntőbb ielen tőségü jelszót: Ki a földekre! Vetni vetni, vetni 1 ; Megyénk legjobb pártaktirái ma reggel lelkesen indultak harcba a tavaszi vetés sikeréért A megyei pártbizottság tegnap dél­után megbeszélésre hívta a megyei tömegszervezetek vezetőinek legjobb­jait. Az aktívaértekezlet a miniszter- tanács határozatát és Nagy Imre elvtárs határozatát tárgyalta meg megyénkre vonatkozóan. Az egybe­gyűltek előtt Keresztes Mihály elv- társ, a földművelésügyi miniszter első helyettese ismertette a tavaszi mun­kákkal kacsolatos legfontosabb tenni­valókat. Elmondotta, hogy Szolnok megye is azok közé tartozik, ame­lyek az ősszel sok búzavetéssel ma­radtak adósai az országnak. Ezt az elmaradást kell ír est pótolni. Éppen ezért nem egyszerű szántás-vetésről,, hanem komoly harcról van sző, — a mindennapi kenyér biztosításáról. Ennek jeleni őségét az ellenség is fel­méri és a feladat megvalósítását min­den eszközzel gátolni igyekszik. Kifejtette Keresztes elvtárs, hogy az ellenség híresztelése ellenére a tavaszi vetés sikerének megyénkben miden előfeltétele megvan. Nagy se­gítséget ad ehhez a minisztertanács határozata, valamint Nagy Imre elvtárs útmutatása; odaadó lelkes munka, a határidők pontos betartása, az alapvető agrotechnikai eljárások alkalmazása biztosítja megyénkben is a vetési csata győzelmét. A tavaszi vetés gyors és jó elvég­zése elsősorban a kommunisták példa- mutatásán, felvilágosító munkáján múlik. Legfontosabb feladataink: a gép­állomások összes gépei haladéktalanul kezdjék meg a szántást a kapacitás legnagyobbfokú kihasználásával. Nem engedhető meg — mutatott rá Ke­resztes elvtárs, — hogy igen sok ki­javított és munkára kész traktor a színben álljon, mint ahogy az elmúlt napokban is megtörtént. 800 gép kö­zül mindössze 317 szántott — igen csekély — két és fél holdas átlagtel­jesítménnyel. Ilyen eredménnyel nem elégedhetünk meg. A vetés megkezdésének, illetve tel­jes erővel való folytatásának legfon­tosabb előfeltétele a vetőmag bizto­sítása. Ezért miden termelőszövetke­zet 48 órán belül, az egyénileg dol­gozó parasztok pedig március 1-ig adják le a csere-terményt. Haladék­talanul hozzá kell kezdeni a tavasz- búza vetéséhez és egy-két nap alatt be kell fejezni. A minisztertanács határozatában megjelölt határidők nem jelentik azt, hogy azoknál ha­marabb ne lehetne végezni a vetés­sel. Sőt a magasabb terméshozam el­érése érdekében ez a feladatunk. A helyi pártszervezetek, tanácsok mozgósítsák a felvilágosító munkára az állandó bizottságokat, szélesítsék ki ezt a hálózatot az élenjáró dol­gozó parasztokból. Beszéljenek egyé­nenként minden termelővel. Párttagjaink előtt az a jelsző le­begjen a mostani fontos munka so­rán; kommunisták számára az ob­jektív akadály csak annyit jelent, hogy — le kell győzni — fejezte be beszámolóját Keresztes elvtárs. A beszámoló után Kiss László és Tóth Imre elvtárs ismertette az ak­tívák tennivalóit, majd Dávid elv- tára megyei titkár szólt a megjelen­tekhez. Megyénk legjobb pártaktívái nagy lelkesedéssel indultak ki a me­gye minden tájára, minden községébe a mai napon, hogy közvetlen segít­séget adjanak a helyi pártszarveze- eknek, tanácsoknak a vetési csata eredményes lebonyolításához. A jás*!tiscpl DISZ-lralílorosok kettős műszakkal segítik a „Táncsics” tsz tavaszi vetési mnnkáit A jászkiséri gépállomás két DISZ trakrotos párja Szakái László, Ga- rics István, Béresdi István, Muhi Dometer már a téli gépjavításban élen­jártak, hogy a tavaszi munkát minőségileg, kifogástalan gépekkel kezd­hessék meg. A helybeli Táncsics tsz tavaszi vetését azzal segítottők elő, hogy a gépállomás február 19-1 üzemi értekezlete után aznap estétől megállás nélkül két műszakban szántanak a szövetkezetnek. Február 25-én délig az őszről szántatlanul maradt 170 holdnyi területből a kőt másik idősebb traktorospárral együtt 145 holdat szántottak fel. Az éjjel-nappal dolgozó traktorosok szerdán déltől kezdve a Táncsics tsz területén bevezették a kapcsolt fogas alkalmazását Is. Ezzel az egyre jobban szikkadó talajt a kiszáradástól megóvják, jő magágyat biztosí­tanak. A jászkiséri Táncsics tsz 25-én reggeltől délig a jől előkészített ta- lajos 9 hold tavaszi árpát vetett el. A jól előkészített magágy és az idei évben való vetés a tavalyi aszályos év tavasziárpa termésátlagát hárem­négy mázsával emeli. A íőrökmiklósi Alkotmány tszcs 200 hold tartaíékföldet vett művelés alá A törökmiklősi járásban a termelő, szövetkezetek magukévá tették Nagy Imre elvtárs felhívását. A törökmik- lósi Alkotmány tszcs már is 200 hold tartalék-területet vett művelés alá, nem akarják, hogy egy talpalatnyi föld is kihasználatlanul maradjon. A Vörös Csillag termelőcsoport, mely Idáig II. típusú volt és most alakult át III. típusúvá, első munkáját a tartalékterület hasz­nosításával kezdte. Ok is 200 'hold megművelését vállal­ták. A kuncsorbai Vörös Október ter­melőszövetkezet veti az árpát, foly­tatja a múlt héten megindult simító- zási munkát. A kunhegyes! Vörös Csillag tér. melöszövetkezet 10 hold tavaszi ár­pát, a szolnoki Tisza Antal tszcs pe­dig 5 hold árpát vetett el kedden. Kisújszálláson a Petőfi, Táncsics, Dózsa termelőszövetkezetek tovább folytatják a hétfőn megkezdett ve­tést és az eddig késlekedő Ady tszcs tagjai is nekigyürkőztek a tavaszi munkához. Á tsz városok közül egyedül Kar­cagon kevés a mozgolódás. A mezőgazdasági osztály nem szor­galmazza a vetést. Belenyugodtak abba, hogy egy héttel ezelőtt még nedves volt a föld egyes területe­ken és most a néhány napos nap­sütés és szél ellenére sem történt vál­tozás a szántóföldeken. Pedig nem így van. A szomszédos kisújszállási határ­ban, ahol szintén nagy területek álltak víz alatt az ősz és a tél folyamán, már három nap óta lázas iramban folyik a munka. Vetnek a termelőszövetkezetek. Nagy hiba van a kunhegyesi já­rásban. A mezőgazdasági osztály szótlanul töri, hogy a kunhegyesi gépállomás vízszivattyúzás címén ki­vonja az erőgépeket a mélyszántás­ból. Holott a járásban több, mint 9000 hold ipélyszántással tartoznak. A szántásra is alkalmas erőgének helyett össze kellett volna szedniük az álló motorokat és a talajmunkára már nem alkalmas traktorokat a rizstelepek és még vízzel elárasztott területek mentesítésére. Persze könnyebb a járóképes erő­gépeket kiküldeni a szivattyúzásra, mint az álló motorokat kiszállítani. Kétségtelen, egyik legfontosabb fel adat az állóvizek mielőbbi eltávoli tása, mert a vízzel elárasztott terüle teken nem lehet talajmunkát végezni Azonban erre már előbb is gondol hattak volna a kunhegyesi járásban A járási tanács ne csak a gépállo mások munkájára alapozzon, hanem minden fogatot állítsanak bo a járás községeiben, az elmaradt mélyszántás pótlására és a sür­gető tavaszi munkák, a simítézás és vetés elvégzőiére. Ne álljon egyetlen iga sem kihaszrá. latlnnul és ne maradjon talpalatnyi \etctlen terület sem a kunhegyesi járásoan. Befelezte a tavaszi árpavetési a fegyvernek! Kossuth tsz Az egész törökmiklősi járásban ismerik már a fegyverneki Kossuth termelőszövetkezet tagjait szorgal. más munkájukról. Az elmúlt eszten­dőben a járás legjobb termelőszövet­kezetei közé tartoztak. Zárszámadáskor nem egy tag 10.000 forintnyi jövedelmet is vitt haza. Ebben az esztendőben is meg akar­ják teremteni a szövetkezet tagjai a jő eredményeket. Ennek most bizto- stiják' az előfeltételét. Valamennyi épkézláb tag szorgalmasan dolgozik a tavaszi munkákban. A hét elején befejezték tavaszi árpa vetésüket és keresztsorosan juttatták a földbe a magot. Azt akarják, hogy három-négy má­zsával még kedvezőtlen időjárás ese­tén is több teremjen, mint az elmúlt esztendőben holdanként. Megőrzik az idei bőséges csapadékot, s ezz3l már néhány kiadós tavaszi esőt is pótol, nak. A szövetkezet egész szántóterü. létén nagy igyekezettel végzik az őszi mélyszántások simítózását. Nagy Imre elvtárs az országos ér­tekezleten hangsúlyozta, hogy minden termelési tényezőt latba kell vetni az eredmények érdekében. Ehhez tartozik a munka jó megszervezése. A Kossuth tsz-ben erre is gondoltak. Elkészítették a pontos, terveket, s a tagság mindig tudja; milyen felada­tot kell elvégezni naponta. Gondos munkával, előrelátással és takarékos­sággal a vetőmagot is biztosították. Nem lesz fennakadás a többi tavaszi növények vetésénél sem. így készülnek szorgalmas munkával a nagyobb terméseredmények eléré­sére, az egyéni dolgozó parasztok előtti példamutatásra. Seres László 18 holdas pusztamonostori dolgozó paraszt keresztsorosan vetette el a tavaszi árpát f-Jlz egész községben mint a legszorgalmasabb dolgozó parasztok egyikét ismerik Seres Lászlót. Már 'az elmúlt, eszten­dőben is azon igyekezett, hogy a fejlett szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazásával, mi­nél magasabb termést érjen cl. Tavaly ugyan még csak a lu­cernánál alkalmazott pótbepor­zást, de ebben az esztendőben a kukoricánál is megvalósítja. Emellett azt négyzetesen kiska- pával veti el- Földjét szorgal­masan munkálja, az őszi szán­tást elsímítózta. A tavaszi ár­pát keresztsorosan vetette cl. Állatállománya is szépen fej lett> három jó lova, két cn:’u kocája vám melyeknek eltartár sáról idejében gondoskodott. — Saját maga készített földsilót az ősz folyamán és értékes ta­karmányt silózott be, mellyel az abrakot pótolja. Beadási kötele­zettségét az elmúlt évben is példásan teljesítette- 1953-as első negyedévi tojás- és baromfi- badásával sem maradt adós. Most pedig be akar lépni a pusztamonostori December 21. iermelöcsoportba. Azt számol­gatja. hogy a fejlett módszerek ■alkalmazásával a közös gazdál­kodásban még nagyobb eredmé­nyeket tudjanak majd elérni, mint az egyéni gazdaságban-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents