Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-03 / 29. szám
1953 február 3. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP SÁNDOR JÓZSEF SEGÍTI A CSŐSZERELŐK MUNKÁJÁT Az év eleje óta sokszáz lelkes munkavállalás született a Járműjavító műhelyeiben. Hazánk felszabadulásának 8. évfordulóját tervük túlteljesítésével, minőségi munkával akarják megünnepelni az üzem dolgozói s a műszakiak mindent megtesznek ezekben a napokban, hogy biztosítsák a növekvő munkatempó anyag, szerszámigényeinek kielégítését, a munka jó megszervezésével folymatossá tegyék a termelést Sándor József elvtársi műszaki ellenőr is versenyt kezdett a terv sikeres teljesítése érdekében, mert úgy tartotta: ,, Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle-“ Megfogadta, hogy a beömlő és a túlbevített elem ,,fúvósát“ a mozdonypróbáknál ebben a hónapban 20 százalékkal, csökkenti- Az elmúlt hónapban munkaterületének ez volt még a leggyengébb pontja Úgy gondolta, hogy legtöbbet tud tenui a terv sikere érdekében, ha ennek a gyenge pontnak a kijavítására összpontosítja erejét a versenybenDecemberben egy mozdonyt háromszor is fel kellett fűteni. Mindig volt vfúvás“. s a gűz nem maradt meg a mozdonyban- Csak hossza időveszteséggel, s jelentős fűtőanyagpocsékolással tudt&k útjára indítani a mozdonyt Sándor József Ígérete nyomán munkához fogott- Menetközben is ellenőrizte a munkát, véghezvitt» a „selejtet ne ad _ tovább“ mozgalmat. A csőszerelők munkájában lényeges változás történt néhány hét alatt isHering elvtárs, a csőszerelő brigád vezetője most már örömT-n I A o rrn IT o • — Ebben a hónapban még nem volt hiba a csöveknél, nem fóvott ki a gőz- A műszakiak segítsége előbbrevitte munkánkat. A marószerszámokat megjavították, s újakat is kaptunk ebben az évben- így már tudunk minőségi munkát végezni — állapítja meg végül. • A másik csőszerelő brigdánál. Szigetváriéknál a teljesítmény - nyel volt baj. 90 százalék körül teljesített a brigád, s nem vol: tak képesek maguk erejéből előbbre haladni- Bérfizetéskor kedvetlenül számolgatták a pénzt, s nem titkolták egymás előtt sem, hogy ..lehetne több is.“ Sándor' elvtárs rajtuk is megpróbált segíteni. Elhatározta, hogy a felszabadulás ünnepére 92 százalékról 104 százalékra emeli a Szigetvári brigád teljesítményét műszakiak segítségévelA vállalás óta már történt változás Szigetváriék munkájában. 6 százalékkal emelték teljesítményüket az utóbbi hetekben, de ezzel még mindig nincsenek megelégedve — s szívesen elmondják, hogyan tudnák még a műszakiak eredményesebbé tenni munkájukat. Gőzzel, vízzel és levegővel dolgozik ez a brigád. Az armatúráé és más szolgáltató részlegek munkájától függ teljesítményük. A részlegek közötti összhangot, a jobb anyagmozgatást kellene még elősegíteni Sándor Józsefnek. Látogassa meg többször a brigádot, kérdezze meg min kellene még javítani s a művezetővel közösen oldják meg a problémákat a legkevesebb időveszteséggel. így már április 4_e előtt is el tudják érni a csőszerelők a vállalt 104 százalékot • Szervezett, ponto3 munka folyik a Járműjavító minden osztályán A műszakiak versenye fokozza a termelést, s ma már senki sem kételkedik az üzemben, hogy teljesíteni lehet a reálisan megszabott, de kemény munkát követelő tervet. Január második tíznapjában már sikerült is 100-4 százalékra teljesíteni a tervet, é most február első tíznapjának sikeréért indul újabb hősies küzdelem. A Tatarozó Vállalat 287. sz. munkahelyének versenyfelhívása a „legjobb munkahely“ címért A Tatarozó Vállalat 287. sz. építkezésének 24 dolgozója hazánk fel- szabadulásának 8. évfordulójára készülődve elhatározta, hogy az építkezés belső munkálatait két nappal határidő előtt befejezik és a megtakarított 192 munkaóra alatt 2705 forint értékű terven felüli munkát végeznek el. A 291-es építkezés dolgozói versenyre hívták a vállalat összes munkahelyeinek dolgozóit „A legjobb munkahely'« cím eléréséért. A verseny főbb pontjai a munkafegyelem teljes mértékű betartása, a munkaidő 100 százalékos kihasználása, a munkahely tisztántartása, 100 százalékos minőségi munka végzése és a selejt 1 százalékra valő csökkentése. A versenyfelhívást a vállalat minden munkahelye elfogadta s Ígéretük becsületes valőraváltásával 1056 munkaórát takarítanak meg, 20.572 forint értékű terven felüli munkát végeznek el. A sztálingrádi győzelem 10. évfordulójára , SZTÁLINGRÁD Irta: MIHAIL LTJKONYIN .Szemem behunyom — s látom már a Volgát. Rá johhfelől fenn a város vigyáz. Hajő iramlik századok medrében; hullám törik rajt* s hullámmal vitáz. Fölötte, látom, ringanak a felhők — s ha rámparancsolsz: álljon meg e vers, ha omladékokat mutatsz nekem, ha szemembe szétdűlt tereket sepersz, ha látnom is kell az egyetem üszkét — jobban látom a sztálingrádiak vigyázó léptét a rakpartok mentén; acélkezüket fogom látni csak. Ifjú szemek, ti! Bátor, könnyű léptek! Törődést, félszet sosem ismerők! Földijeim, kik bátran mennek arra: barátaim és barátnőim ők. Martin-kohóik újra begyújtották, a földre új traktort eresztenek. Ház épül ott — s már sín kígyőz feléje, így járnak-kelnek: gazdák, mesterek, Sztálingrád népe, megismerlek én! ha szőnyegetsz terítsz —-lem lesz rajta ránc! Agyüt ha öntesz — jaj az ellenségnek! S ha táncra perdülsz — az lesz majd a tánc! Házat ha építsz — felkacag az ablak, fiút ha szülsz — a harcban lesz dicső, acélt ha öntesz — tankistáknak öntöd, sínt hogyha fektetsz — végtelenbe nő. Taníts gyűlölni! — s a föld belesápad. S taníts szeretni! — sehol ne hibázz! Szemem behunyom — s látom a Volgát: rá johhfelől fenn a város vigyáz. Hajő Iramlik századok medrében, hullám törik rajt' s hullámmal vitáz, fölötte látom, ringanak a felhők — élsz, városom te! Élsz, mint senki más! Nőjj, ifjúságom szép testvére! egyre nagyobbra nőjj — s ha Volgán fény remeg, kikötőd fénye: váltig tündököljön! Éld, éld, Sztálingrád, örök életed! 8 sztálingrádiak, érte éljetek! Fordította: Rónai Mihály András. 1944. £ EV ELEIN K NYOMÁN (Válasz Karoly lentiért. A pártcsoporí okban folyó jó politikai munka növeli a termelési eredményeket Szeretném leírni azt a politikai munkát, mely üzemünkben folyik, s elősegíti a terv-teljesítését. Munkánk ott kezdődik, hogy az igazgató elvtárssal naponként megbeszéljük mind a gazdasági, mind a politikai kérdéseket, melyek üzemünkre vonatkoznak. Ennek alapján mindketten tájékozottak vagyunk, hogy hol kell az agitáciős és a politikai munkát fokozni. Ha valamelyik munkarészlegben elmaradás, sole selejt van, vagy a minőség nem Kielégítő, akkor az ott dolgozó elvtársakkal egyénileg is beszélgetünk. Ebben a munkában nagy segítséget- nyújtanak a bizalmi elvtársak. Üzemünkben 4 pártcsoport van. A pártcsoportok munkája igen nehezen indult, mert eleinte a pártvezetőség sem ismerte fel jelentőségét, szerepét és nem adott a bizalmi elvtársaknak megfelelő segtíséget. E hiányosságokat felismerve, taggyűlésen megvitattuk a bizalmiak, pártcsoportok feladatait és határozatot hoztunk arra, hogy hetenként RENDSZERESEN BIZALMI Értekezletet tartunk, melynek fő iránya a pártcsoportbi- zalmiak általános és konkrét feladatainak megbeszélése; a csoport önállóságának biztosítása; a párttagok példamutatására valő nevelése; kádernevelés, pártonkívüliekkel valő foglalkozás, továbbá a nárt- és kormányhatározatok, Rákosi és Gerő elvtárs útmutatásainak üzemünkben történő megvalósítása. Ezeken az értekezleteken a bizalmi elvtársak elmondják, hogy az előző összejövetelen kapott feladatokat hogyan hajtották végre; az értékes tapasztalataikat átadják egymásnak. Majd a következő heti munkához beszeljük ,meg a szempontokat. Ennek alapján tartják meg kéthetenként a bizalmi elvtársak a csoport-értekezletet, ahol a kapott feladatokat ismertetik. Ezen kívül egyénileg is foglalkoznak a csoport tagjaival, azok munkájával, eredményeivel. A párttagok a feladatok megbeszélése után A PARTONKIVULIEK KOZOTT folytatnak felvilágosító munkát. Munkájuk eredményes. Ezt mutatja, hogy január hónapban nem volt egyetlen igazolatlan mulasztás, kő- sőnjövés sem az üzemben. TTzemi átlagteljesítményünk 120 százalék. Januári termelési tervünket 25-ig 93 százalékra teljesítettük, pedig idei tervünk 4 százalékkal magasabb a 'tavalyinál. Legjobban Nagy -Sándor és Nagy Andrásné elvtársak pártcsoportjai működnek. Ezek az elvtár- pak megtalálják a módját annak, hogy a csoportértekezletit pontosan két hetenként megtartják, azon a tagok mind megjelennek és a szempontokat alaposan megvitatják. Egyes bizalmi elvtársak munkájában hiányosság található. így például Halmai Sándor január hónapban elhanyagolta az értekezletet és a kitűzött feladatokat csak egyéni beszélgetés útján adta tovább a csoport egy részének. Bálint István elvtárs csoportjából a legutóbbi értekezleten öten hiányoztak. Ezeknek az elvtársaknak sürgősen meg. kell javitamok munkájukat. Minden bizalmi elvtársnak külön füzetben fel van írva két-három pártonkivüli dolgozónak a neve, akikkel rendszeresen foglalkozik, emeli azok politikai öntudatát, hogy A TAGJELÖLTEK SORABA léphessenek. Az oktatásba párttagságunk 77 százalékát vontuk be. Novemberben az oktatás terén komoly hiányosságok mutatkoztak, s ebben nagy rasze volt a propagandisták rossz munkájának. A decemberi taggyűlésen értékeltük az oktatási munkát; bíráltuk a propagandistákat, azokat az elvtársakat, akik a szemináriumról elmaradoztak. Ez nagymértékben, megjavította oktatásunkat, a propagandisták az előadásokra rendszeresen felkészülnek azóta, nagyobb so- gítséget tudnak nyújtani a hallgatóknak. Ok is szívesebben járnak el a szemináriumokra,. Legjobb eredményt eddig az elsőévesek között Sárándi Mihály, a másodévesek között Molnár Sándor elvtárs mutatott. Az anyagot jól átveszik, szépen jegyzetelnek és sohasem hiányoznak. Papp Sándor, Koresmá- rop Kálmán és Nagy Károly elvtársak azonban még mindig nem értették meg az oktatás jelentőségét, sokat mulasztanak. Oktatásban a pártonkívüliek 17- százaléka vesz reszt f'éldámu*a*5au tanul Vámos Miklósáé és Deák Lajos, Az oktató munka javulása segítette a termelőmunka fokozását. így kapcsoljuk össze üzemünkben a politikai és , gazdasági munkát, így mozgósítjuk párttagjainkat^ rajtuk keresztül a pártqnkívülicket a terv maradéktalan teljesítésére. CSIK JÓZSEF Karnevál üzemi párttitkár, Törökmiklós „Pár »or a szolnoki 901-e* Tüzép tclcpról"- 1952 december 23-1 lapunkban cikk jelent meg. A belkereskedelmi minisztérium a cikk nyomén vizsgálatot indított. Megállapította, hogy a szolnoki Tüzép vállalat 904-cs számú telepének Irodahelyisége felett lévő tetőszerkezet beomlússal fenyeget. A telep dolgozói saját biztonságok érdekében gerendákkal és pallókkal támasztották alá a menyezetet. Miután a helyiségben sem biztonságos a tartózkodás- így az ügyfelek érdekében nem engedik be őket az irodahelyiségbe: — a tartóoszlopok megnyomása és kimozdulása szerencsétlenséget idézhetne clö. A sajtóközlemény alapján jntott tudomásomra. hogy a 99l_es telep dolgozói milyen szerencsétlen munkakörülmények között végzik munkájukatUtasítottam a Tüzép Igazgatóságot, hogy a legsürgősebben Intézkedjen az irodahelyiség javítása iránt. Kiss Károly panasztevő azon észrevételére, hogy házhozszállítva ren. delte a tüzelőt, mégis egyedül kellett fuvarosról gondoskodni: — közlöm, hogy a Tüzép vállalat a Belspeddel történt megegyezés értelmében tervszerűit bonyolítja a házhozszállításokat. A dolgozókat kiértesítik mikor kapják meg tüzelőjüket. Kiss Károly MÉSZÖV dolgozót öt esetben értesítették tüzelőjének átvétele végett, azonban egy esetben sem jelent meg a kitűzött napon. így saját hibája miatt voll kénytelen tüzelőjét magánfuvarossal elvltctnl. SZÁNTÓ GYÖRGYNÉ főoszt-vez.h. Belkereskedelmi Minisztérium. MEGVÁLASZTOTTA KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEIT | ÄS*** A termelésben élenjáró sztahanovis ták, a szovjet zoo- és agrotechnikát sikerrel alkalmazó mezőgazdasági dolgozók, megyénk vezető értelmiségei vetlek részt vasárnap a Magyar-Szovjet Társaság megyei küldöttértekezletén. A me~ gyei tanács nagyterme ez alkalomra méltóságteljes, ünnepi díszt öltött. A megyei szervezet nevében Goldmann Tibor elvtárs számolt be arról, mit jelent megyénk dolgozói számára a szovjet nép baráti segítsége, hogyan teljesítette jeladatát a Magyar-Szovjet Társaság az elmúlt két esztendőben. Előadásában hangsúlyozta; hogy a megyei értekezletet megelőző gyűléseken és küldöttértekezleteken igen sokan elmondották, hogy a községekben azt tartják a legbecsületesebb dolgozó parasztnak, aki eleget tett az állam iránti kötelességének, aki már gondoskodott arról, hogy a jövő évi kenyér meglegyen; aki vetéstervét teljesítette. — A Magyar-Szovjet Társaság egyik legjelentősebb feladata segíteni a vjfés, a tavaszi munka meggyorsítását. A szovjet emberek élete, munkája a követendő példa — mondotta többek között. — Azért, mert megyénkben nagy területek vannak még felszán atlanul és bevetetlenül, mi is felelősek vagyunk. Ha a dolgozó parasztok közelebbről ismerték volna a Szovjetunió mezőgazdasági tapasztalatait, mindazt, ami lehetővé tette, hogy a szocializmus győzelmes építése valósággá legyen, kevesebb gondot jelentett volna az aszály az elmúlt esztendőben. D It9?zásző!ások során igen sok értékes tapasztalat tárult fel: özv. Csik Gáspárné megható szavakkal szólt a nagy szovjet nép baráti segítségéről. — En a fiamról szeretnék beszélni — kezdte felszólalását. -— Kint tanul a Szovjetunióban. Emlékszem, milyen örömmel indult a többi fiatallal együtt a szocializmus országába, ott voltam a pesti búcsúztatásnál. Tudom, ott sokat tanul és a sok magyar fiúval új embereket kapunk bennük vissza. Vezetők, mérnökök lesznek belőlük. — Életemben először szólalok fel most. Azt még szeretném elmondani, hogy fiam nagyon szereti embertársait, becsüli is mindenki, népszerű.., 'Nein tudom máskép megmagyarázni, csak azt tüdőm, hogy mindnyájan egy célt tartunk szemünk előtt. Tanuljunk és tanuljunk, mert úgy leszünk erősek ... Akkor a béke fennmarad és tartós lesz, ahogy Sztálin elvtárs mondotta, — fejezte be hozzászólását özv. Csik Gáspárné. Aztán a többi között Gyurkő Ferenc jászdózsai dolgozó paraszt emelkedett szólásra. — Azért lettem élenjáró gazda, — mondotta, — mert bátran alkalmaztam a szovjet mődszere- két. A Kumártoni Dénes Pál a következőket mondotta: — Boldog fiatalságomat a Szovjetuniónak köszönhetem. Szabad ember lettem, azért tehettem le a szakérettségit s tanulhatok színművészeti főiskolán. A fiatalok boldog jövőjüket, szép jelenüket a hős szovjet népnek köszönhetik. B. Nagy Lajos a mezőtúri Béke tsz üdvözletét hozta el az értekezletre. — Szövetkezetünk a szovjet módszerek alkalmazása révén vált a város első szövetkezetévé. Négyzetes vetéssel, pőtbeporzással, öntözéssel emeltük a terméshozamot, munkánkat pedig a nagyszerű szovjet gépek tették könnyebbé. Azzal mutatjuk meg hűségünket felszabadítónk iránt, hogy az új módszerek további bevezetésére törekszünk. Csik Róza, a Tisza Cipőgyár dolgozója, Kuznyecov elvtárs üzemükben tett látogatásáról emlékezett meg. — Nagyon boldogok voltunk, mikor az igazgató bejelentette, ki lesz a vendégünk. Mindannyian készültünk neki valamit mondani. De mikor szembe találtam vele magam, örömömben megfeledkeztem a kérdésekről. Aztán gondoltam, levelet írok neki. ügy is tettem. Kuznyecov elvtárs válaszolt azóta és nagy szeretettel adta át tapasztalatait arra nézve, hogyan tegyük egyeletessé a munkát üzemünkben. Leveléből éreztük, mennyire értékpli a mi törekvéseiket s hogy örül eredményeinknek ... Ilyenek a szovjet emberek. A mindvégig lelkes küldöttgyűlés befejezéséül megválasztotta a Magyar-Szovjet Társaság megyei szervezetének vezetőit: Hack Márton, Borbély László, Kaposvári Gyula, Pintér Dezsőné, Kovács Vilmos, Tóth G. József, Papi Lajos, Vedrődi Gusztáv, Nyitrai Sándor, Berényi László személyében. Február 14-én a megnyíló II. kongresszuson —, ahol jelen lesznek a Szovjetunió és a' népi demokráciák, valamint a nyugati országok szovjet baráti társaságainak küldöttei — tizenkét dolgozó képviseli megyénket: Vida Béla, Goldman Tibor, Kocsis Emília, Zsigri Sándor, Kovács Károly, Tarjáni Jánosné, B. Nagy Lajos, Sutka István, Sebők Gábor, Farkas András, Rózsahelyi Ilona, Csik Róza, Sarló Sándor, Cs. Nagy Sán- dorné, Fodor Istvánná, Gyurkó P. Ferenc és dr. Bene Zoltán. A küldöttközgyűlés végül megválasztotta a társaság megyei választmányát is. A választmány tagjai: Kiss László, Egri Aranka, Vida Béla, Bajtai Károlyné, Bogár József, Juhász Imréné, Békéssi István, Nyitrai Sándor, Papp Jánosné, Sárkány Géza, Kun Elek, Vedrődi Gusztáv, Rózsahelyi Hona, Hack Márton, Goldman Tibor, Borbély László, Pintér Dezsőné, Tóth G. József, Papi Lajos, Berényi László, Sehők Gábor; Raffai "Gyula, Vízi Jánosné, Gyurkő P. Ferenc, B. Nagy Lajos, Kun János, Kocsis Emilia, Kun Gábomé; Farkas András, Zsigri Sándor, Sutka István, Zámbó Lajos, Bozsó József, Vékony Róza Süveges Dániel, Ko- bács D. Mihályné, Csapó Ferenc, Vigh Mihály, dr. Szatmári Sebestyén, Benedek Jenő, Kaposvári Gyula, Márki Elek, Tőkés János, Kovács Vilmos és Dénes Pál lettek. ^
