Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-20 / 44. szám

1953 feßruSr 20. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Á tavaszi munkák során i& felhasználjuk Jegorov elvtárs útmutatásait A kunmártoni téglagyár dolgozói a tavaszi kezdésre készülnek 1951 TAVASZAN indult meg ter­melőszövetkezetünkben a nagyobb arányú fejlődés. Az 1950-es zárszám­adási eredmények igen sok kívülálló dolgozó parasztot győztek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, akik tömegesen kérték felvételüket a szövetkezetbe. A számszerű gyarapo­dás mellett akkor igen sok nehézség­gel küzdöttünk. Laza volt a munka- szervezet, melyet az akkor sorainkba befurakodott ellenség igyekezett még jobban megbontani. Ekkor látogatott el megyénkbe I. Sz. Jegorov elvtárs, a moszkvai kerü. let Győzelem“ nevű kolhozának el­nöke, s eljött a mi termelőszövetke­zetünkbe is. Sorra megtekintette egész gazdaságunkat. A legkisebb hiba sem kerülte el figyelmét. A ve­zetőknek és a tagoknak értékes taná­csokat adott. JEGOROV ELVTABS útmutatásai nyomán fogtunk hozzá állatállomá­nyunk fokozott fejlesztéséhez nem­csak mennyiségi, hanem minőségi vi­szonylatban is. Ma 120 jól tejelő te­henünk és 258 növendékszarvasmar­hánk van. A tehenészetben bevezet­tük az egyedi takarmányozást, a tőgymasszázst és a napi háromszori fejést. Ezt ma is folytatjuk. Lóállo­mányunk 199-re, sertésállományunk 1126-ra, juhállományunk 325-re gya­rapodott. Különös gondot fordítunk a baromfitenyésztésre. Tiszta törzsállo­mányunk 1020 darabból áll. Gondoskodtunk a megfelelő férőhe. lyekröl is. Az elmúlt évben saját erőnkből 200 férőhelyes hizlaldát, 80-as fiaztatőt; 500-as juhhodályt ké­szítettünk. Amint az idő egy kicsit is kienged; befejezzük a megkezdett százas tehénistállót és egy 1000 férő­helyes baromfiőlat is építünk. A szénporos téglaégetéshez szükséges agyag kitermelése jelenleg is folyik. Ebben az évben már saját készítésű téglával építkezünk. Jegorov elvtárs hívta fel figyel­münket a növénytermesztés hozamá­nak növelésére, a fejlett agrotechni­kai eljárások alkalmazására is. Már 1951-ben az összes szántóterületün­kön megvalósítottuk a füves vetés­forgót és az alig három évre rá mar teljesen bevált. AZ ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKO­DÁS fontosságára is rámutatott Jegorov elvtárs. Ebben az évben 200 holdra növeljük a rizstelepet, 150 hold rétet és legelőt öntözünk. Ezen­kívül 100 holdon öntözéses kukoricát termelünk a nagyobb terméshozam, a több takarmány elérése érdekében. Tovább bővítjük konyhakertészetün­ket is. • Az őszi kalászosok legnagyobb ré­szét — Jegorov elvtárs tanácsai sze­rint — már keresztsorosan vetettük, a tavasziakat is úgy juttatjuk a földbe. Nem feledkezünk meg a jaro- vizálásról sem. Kukoricánkat, napra­forgónkat négyzetesen vetjük. így tudjuk azt jobban megmunkálni. A növények jobban fejlődnek és gaz­dagabb termést hoznak. ELMONDOTTA Jegorov eltvárs, hogy a szövetkezet főerőssége a szi­lárd munkaszervezet; a brigádok és munkacsapatok helyes megszervezése. Tanácsai alapján, a pártszervezet se­gítségével már az elmúlt évben újjá­szerveztük a brigádokat. Minden bri­gádban megvan és aktivan működik a pártcsoport. A párttagok mellett az élenjáró pártonkívülieket is bekap, csoltuk a népnevelő munkába. Va'a. mennyiüket megbíztuk feladattal. Egy-egy népnevelő felelős a brigá­don belül az MNDSZ és a DISZ-ta- gok munkájáért, a soronkövstkező termelési feladatokra való mozgósí­tásért, Egy növénytermelő brigádra áltálé ban 600—620 hold terület jut. Ezt jegyzőkönyvileg adtuk át a kijavított szerszámokkal, kitisztított és előké­szített vetőmagvakkal, szükséges iga- erővel stb. együtt. Valamennyi vető­magunk megvan. • JEGOROV ELVTABS TANACSA ALAPJAN megerősítettük a szövet­kezeti demokráciát. Minden brigádon belül rendszeresen, tartunk termelési értekezletet, ahol a brigádvezetők, munkacsapatvezetök beszámolnak ad­dig végzett munkájukról. A pártcso- portbizalmiak, MNDSZ, DISZ ver­seny stb. felelősök pedig a politikai munkáról tesznek jelentést. A leg­utóbbi brigádértekezleten határozatba foglalták a tagok a 10 napos dekád- tervek elkészítését. A határozatot végrehajtjuk, Iván Lajos, a mezőtúri Béke tsz. elnökhelyettese. a dolgozók harmadrésze teljesít normán alul az Aprítógépgyárban Nem régen termel Jászberényben az Aprítőgépgyár. Sok fiatal fiú és lány cserélte fel a környékben a me­zőgazdasági munkát az esztergályos szakmával. Ezekből a fiatalokból azonban nem váltak máról-holnapra komoly gyakorlattal rendelkező szak­munkások. Jelenleg a gyár dolgozóinak közel 30 százaléka teljesít normán alul. Van olyan fiatal esztergályos is, aki CSAK, A NAPI 25 SZÁZALÉ­KOT ERI EL. Ezek a dolgozók nem kapnak komoly gyakorlati segítséget s nem is tud­ják* tervüket teljesíteni. A gyárban működik ugyan szakmunkásképző tanfolyam, itt azonba nem kapnak olyan segítséget, amit munkájukban közvetlenül fel tudnának használni. Ezeken a tanfolyamokon nemcsak számtannal és más általános művelt­séget nyújtó tárgyakkal kellene fog­lalkozni, hanem alaposan meg kellene tárgyalni egy-egy szovjet sztahano. vistának a munkamódszerét is, a gyorsforgácsolást stb. Ha jobban felkarolnák a Rőder- mozgalmat és a hónuk alá nyúlnának a normát nem teljesítőknek, kevesebb lenne a 100 százalékon alul teljesítő. A gyárban sokan úgy gondolják, hogy az elmaradók tanításával csak munkaidő után, külön fizetésért lehet foglalkozni. Téves ez az álláspont. A segítség főleg„úgy eredményes, ha azt a hibák felmerülése idején munka közben adják. Ilyenkor kellene segí­teni a fiatal Szépvölgyi László esz­tergályosnak is. O is az egyike azok­nak, akik még nem teljesítették a 100 százalékot. A szakszervezetnek úgy kell szerveznie a versenyt, hogy ab­ban EISO HELYET FOGLALJON HL A MUNKAMODSZER- ATADAS. Az élenjáró dolgozók, mint Szunyi Béla esztergályos, Farkas elvtárs ma­rós, Kiss Zoltán ehztergályos és so­kan mások, állandóan patronáljanak egy-egy normán alul teljesítő dolgo­zót. Más körülmények is akadályozzák a 100 százalék elérését. Néhány nap­pal ezelőtt még nem volt felszerelve minden forgácsoló gépre a hűtővíz, így nem lehetett olyan előtolással és vágási sebességgel dolgozni a gépe­ken, mint ahogy a munkalehetőség megengedte volna. , A tervszerűtlen anyagellátás is normán aluli teljesítményeket szül. Igaz, hogy a kooperációs zavarok sokszor gondot okoznak a műszaki vezetőknek, a munkát azonban meg lehet úgy szervezni, hogy no állja­nak tétlenül a gépek. A fúrósou nagyrésze jóformán alig termelt a héten. Közülök Tyahur András, Varga János, Papp Mihály már sza­badságon is voltak. S mikor vissza­jöttek, továbbra is gyáron belüli munkanélküliségre ^kárhoztatták j* őket. A művezetőknek kell ilyen esetek­ben elsőfokon a munkafeltételek biz­tosításáról gondoskodni. Ha saját maguk nem tudnak dönteni, kérjék il li A MIJS^AKI VEZETŐK SE­GÍTSÉGET. Későbbi munkát hozzanak előre, s így kevesebb lesz a 100 százalékon- alul teljesítők száma. Tóth elvtárs, az üb. titkár no engedje, hogy a vállalat versenymegbizottja Papp elv­társ adminisztratív úton utasítássze- rüen értékelje a versenyt. A verseny­felelősnek műhelyben kell dolgoznia, s nem az irodában várni az eredmé­nyeket. A versenyszervezésben a leg-' fontosabb helyet foglalja el a Rőder- mozgalomba való bekapcsolódás. En­nek az eredményeit és a teljesítése­ket azonnal közölni kell a szakszer­vezeti bizalmiakkal, hogy ők továb­bíthassák. A verseny-hirdetés és nyil­vánosság céljaira igénybe kell vonni a hangoshíradót is. A műszaki vezetőknek a munka feltételeit kell biztosítaniok, hogy a dolgozóknak ne kelljen tétlenül töl- teniök egy-egy gépnél a nap nagy­részét. Ha a Rőder-mozgalmat helye­zik most a gyár vezetői . munkájuk homlokterében, hamarosan el tudják érni azt, hogy az Aprítógépgyárban nem lesz ilyen arányú a normán alul teljesítő dolgozó száma. A megelőző karbantartással még fokozni tudnák a Bútorgyár jó termelési eredményeit A legiobb üzemek közé tar­tozott a Tisza Bútorgyár február első tíznapjában. Becsülettel teljesítette tervét. Most az április 4-i vállalások megvalósításán dolgoznak a gyár munkásai. Mindenki versenyben áll. A gépműhely a leghangosabb. Innét ;,táplálják“ a gyárat. Innét kerül az anyag Reszeli Juliéhoz, az egyik szegezőhöz. Nagy köténye csak­nem a földet súrolja, amint szapo­rán hajladozik munkapadja előtt. O is április 4-i vállalásának teljesítésén dolgozik.. Az év elején, mikor röpgyfilésen vállalást tettek a gyár dolgozói, el­határozta, hogy állandóan 130 száza, lókra teljesíti normáját. Idáig még becsülettel állta szavát. Az utóbbi napokban azonban akadályok tornyo­sulnak a vállalás teljesítése elé. Még jobb eredményt is el tudnánk érni, — mondja Reszeli Julia, — csak az a baj, hogy nem kapjuk időben az anyagokat. Most is csak egy kis kupac van, s ha feldolgozzuk, már nem tudunk tovább mit csinálni — panaszolja. Az adagolás nem egyenletes s emiatt hetenként 4—5 órát kell várakozni. Ez az elmaradás oka. Tóth elvlársat kerestük meg, az üzem adagolóját. Tőle érdeklőd­tünk a lemaradás körülményeiről. — Az egyik fontos gépünkt a vas­tagadagoló elromlott, ezért nem egyenletes az adagolás — mondja. Valóban így volt. A gépállást azonban meg lehetett volna előzni, mint a dolgozók mondják.. Többször kellene megfordulniok az üzemben a karbantartó üzem dolgozóinak. Mun­kaközben nincs mindig idő megke­resni őket. Itt csak akkor javítanak egy gépet, ha azon hiba történt és halaszthatatlan a kijavítása. Terv­szerűen előre kell gondolni a gépek javítására. Ha adagolás megjavul, az üzem még korábban tudja tel­jesíteni tervét. Reszeli Julia is túl tudja szárnyalni eddigi 140 száza­lékos átlagát. Szép Mihályné is versenyben áll. Nem régen, a múltév végén jött a gyárba dolgozni. Kicsit határozat­lan volt, mikor a vállalások hangzot­tak el. Nem mert nagyobb ígéretet tenni. JJgy volt vele, inkább többet teljesít s így nem kerül szégyenbe. Fúrógépen dolgozik. A röpgyülésen azt vállalta, hogy 130 százalékra tel­jesíti normáját, most azonban moso­lyogva újságolja; hogy sohasem telje­sít 180 százalékon alul, A napok­ban már a 210 százalékot is túl­haladta. — Nagyon keveset vállaltam — jegyzi meg, — de most bebizonyítom, hogy többre is képes vagyok,. A bútorgyári dolgozók tudják, hogy csak úgy teljesítheti a gyár ter­vét, ha ők maguk becsülettel telje­sítik normájukat. Kiváló teljesítmé­nyek születnek most a februári terv­teljesítésért folyó harcban. Rivasz Béla gépmunkás 157 százalékot telje­sít, utána Sándor Pál szabász követ­kezik 140 százalékával. Amellett azonban, hogy a dolgozók legnagyobb része túlteljesíti tervét, még komoly tennivalója van a gépműhely vezető­jének és adagolójának. Állandóan figyelemmel kell kísérniük a gépek munkáját. Ha elromlik egy, daraboló gép, amint a napokban is előfordult, kiesését az egész termelés megsínyli. A tervszerű, megelőző karbantartásra több gondot kell fordítaniok. Már a hibák előtt értesiteniök kell a kar­bantartókat;, hogy időben tudjanak segíteni. így elkerülhető az, hogy több órán keresztül tétlenül álljanak a szögezőkj A gyár márciusban már a bútorokat készíti. Komoly feladatot jelent ez a műszaki vezetők számára. At kell szervezni a munkafolyamato. kát. Az új gyártmányokat, szekré­nyeket, székeket s egyéb bútorokat szalagrondszerűen gyártják. A felosz­tott munkafeladatokkal biztosítják továbbra is azt, hogy a gyár minden­kor teljesítse tervét és sikerrel vál­janak valóra az április 4-i vállalá- Sokd H űvös légáram uralja most & kunmártoni Téglagyár szárító- kemencéit. Kihűltek a kazánok, s a néhány hete még pirosán izzó kernen, cék falai. A pihenő gépek csendjét a fütyülő szél, kalapáesütésck öblös hangja zavarja. A tavaszi munkára készül a gyár. A múlt évben határidő előtt teljesí­tették a tervet, s most hozzáláttak a gépek kijavításához és a kemen­cék rendbehozásához. Tatarozzák a szárítószineket is. Nagy szükség van erre. Az új év építkezései több tég­lát kívánnak, mint az elmúlt eszten­dőé. A gyárnak két és félmillió tég­lával kell többet gyártania az idén. A téglakihordók, lerakók, kernen, cemunkások tatarozó munká­val vannak elfoglalva. Egy csoport éppen lent foglalatoskodik a bányá­ban. A színeket más helyre rakják át, s a nagy földkotrógépet egy új bányaterületre viszik. Az új bányá­ban bőven áll majd agyag a kotró rendelkezésére. — Hú-rukk — hallatszik a ve­zényszó s néhány pillanat múlva a nagy vaskanalas agyagkotrő új mun­kahelyén települ meg. Itt kanalazza majd a sárga agyagot a szállító csil­lékbe. Ki hinné, hogy a lenézett sárga földből erőmüveket, gyárakat emelnek az Alföld síkságaira. Talán éppen ennek a gödörnek anyagából épül a szolnoki Cellulóze-gyár, vagy a jászberényi lakóházak, F ent az udvarban a kemencék környékén egymás után fordul­nak meg «, kocsifogatok. Mjdnem fé. dertörésig rakják a széles gumikerekű kocsikat téglával. Vasúthoz szállítják az árut. Máshol széles táblába terí­tik a szenet, az érkező kocsik'rako­mányát. Ezzel fűtik majd tavasszal a szárító kemencéket. Már a tárolás­nál is óvatosan dolgoznak. Laposan, nagyobb területre terítik a szenet, s így nem fordulhat elő, hogy egy szép napon öngyulladás következté­ben lábrakap a többtonna fűtőanyag, elenleg nyolcvan dolgozó fogla­latoskodik a téglagyárban, de ha megindul a gyártás, százötvenen is dolgoznak majd. Kis Boldizsár elv­társ, az üzemi bizottság titkára is felkészülten várja a munka dandár­ját. — Az idén jobb munkát akarunk végezni, mint az elmúlt esztendőben. A nagyobb terv megvalósításához a dolgozók lendületére van szükség — mondja Kis elvtárs. — A munka lendületét kell nekünk felhasználni arra, hogy a 11 millió tégla; amit 1953-ban kell gyártanunk, elkészül­jön. — Tavaly sokan nem voltak tagjai a szakszervezetnek, s ekkor a kívül­álló dolgozók csak azért verseyeztek hogy többet, keressenek. A verseny célját most majd megismertetjük s dolgozókkal, s minden becsületei dolgozót beszervezünk a szakszerve­zetbe — mondja Kis elvtárs. F elkészülten várják a kunmártoni téglagyárban a munka megindu. lását. Gondos, lelkiismeretes munká­val javították ki a gépeket,-kemen­céket. Becsülettel akarják most i! teljesíteni tervüket, s 11 millió tég­lánál többet adnak ötéves tervünk alkotásaihoz. Február 20-án, pénteken délután 6 őrátől Szarvas Imre elvtárs elmé­leti tanácsadó konzultációt tart a PártoktatáB Házában, a Párttörténet II. éves tanfolyamon tanuló konfe­renciavezetők, hallgatók részére. A vezsenyi Tisza tszcs gondoskodjon a vetőmagról | A MIXSZTERTANACS1 határozata ki­mondja, hogy a tavaszi vetőmagszük­ségletről időben kell gondoskodni vala­mennyi termelőszövetkezetnek. A ter- meló'szövetkezetek nagyrésze azonban még nem nagyon igyekszik a vetőmagot biztosítani. Az őszi búza vetésénél pe­dig számos példa bizonyítja, hogy a huza-vona okozta vetőmaghiány miatt késtek el a vetéssel. | TISZAVARKONYON I különösen el­hanyagolják a vetőmigvak biztosítását. Pásztor Mihálynak, az „Uj Élet'1 tsz elnökének jobban körül kellene nézni a faluban és a 80 kg. zab, a 400 kg. ku­korica szükségletet könnyen felvásárol hatná. Az I. típusú „Béke“' tszcs tagsá­ga is bő termést akar az idén. Vájjon lesz-e jó termésük, ha hiányzó 400 kg. zabvetőmagról nem gondoskodnak? A i,Szabad Föld'“ tszcs tagságára is vonat­kozik az előbbi két csoport hanyagsága. IzAGYVARftKASON | a „Vörös Brigád“' tszcs tagsága és veztősége a tavaszra szükséges 25 mázsa árpa, 12 mázsa zab, 24 mázsa kukoricavetőmagról már gon­doskodott. a tavaszi mezőgazdasági mun kák sikeres elvégzése érdekében azonban még sokat kell tenni. Dudás János elv­társ. növénytermelési brigádvezető gon­doskodjon arról is, hogy valamennyi családtag már most a tavaszi munkák kezdetén dolgozzon. Kecskés József, a tszcs elnök pedig törekedjen arra, hogy a hiányzó 30 kát. hold mélyszántást pótolják. | RAKOCZÚTJFAIJJN [ az „Uj Baráz­da'“ tszcs tagsága nem akarja tudomá­sul venni, hogy hamarosan itt a ta­vasz. Vetőmagjuk nincs. A mélyszántás­sal is elmaradtak. Ezért elsősorban Ka- rászek Ernő a felelős, aki, ha egy ki­csit is törődne a tagság érdekével ezek a hibák rég nem lennének. Tanuljanak a szajoli „Petőfi'“ tszcs-től. „A Pető­fi“' tszcs dolgozói már gondoskodtak a vetőmagról, kijavítottak minden szer­számot, s most a trágyát hordják. |*TISZAFObDVARON 1 a „Petőfi'“ tsz- nek 10 mázsa kukorica-, 21 mázsa ár­pa- és 12 mázsa burgonyavetőmagról kell gondoskodni. Ezzel annyira nem törődnek, hogy még a raktárt sem hoz­ták rendbe a felvásárolandó termények számára. Ez a nagy hanyagság főleg Sinka István elnök nemtörődömségéből származik. [ BESENYSZöGOnI a „Győzelem*' tszcs több mint 200 kát. hold mélyszán­tással maradt el. Vetőmagjuk sincs. Távos Demeter elnök, ha ismerné a minisztertanács határozatát, tudná, hogv a tagság érdekében kell a vetőmagról gondoskodni. Elfelejtkeztek arról, hogy ha nem szereznek vetőmagot, akkor nem vetnek, nem aratnak. A besenyszö- gi „Béke'* és az „Erdei““ tszcs, ha­sonlóan a Győzelem tszcs-hez, rosszul dolgozik. Az „Erdei““ tszcs őszi vetés­tervét is csak 65 százalékra teljesítette. Patópál módjára azt tartották „ráérünk még“'. I vezseny községben! a „Tisza“ tszcs rosszul gazdálkodik erejével. A családtagokat nem vonják be a munká­ba, nem csinálják a trágvahordást, még mindig van olyan területük, ahonnan nem vezették le a vizet, s mélyszántási tervüket sem teljesítették. Vetőmagszük­ségletük nincs biztosítva. 50 kg. tava­szi árpa, 140 kg. zab, 300 kg. kukori­ca, 500 kg. burgonya hiányzik a ve­tőmagból. A „Rákóczi'“ tszcs vezetői. R. Szabó István elnök, Almási István és, R. Szabó Gyuláné intézőbizottsági ta­gok, Hrunák Ferenc növénytermelési brigádvezető sem lehetnek elbizakodot- tak. Jó lenne, ha alvás helyett a hiány­zó vetőmagról gondoskodnának inkább. Bár tszcs-inknél vannak komoly ered­mények, __ a gépjavítási munkákat a br igádok összeállítását legtöbb helyen el­végezték — munkájúik mégsem teljes értékű addig, míg nem gondoskodnál vetőmagról. S ezért a tszcs-k tagjai ha ladéktalanul fogjanak hozzá a szükségei vetőmagvak beszerzéséhez, mert most e; a legfontosabb feladat. Sikeres elvégzé­sével biztosíthatjuk csak a tavaszi mun­kák időben való elvégzését, a jó ter­mést. Elsőnek akarjuk elvégezni a tavaszi munkát — JleoH a tiszalgari állami gazda lúgból ■— A tiszaigari állami gaz­daság szerelői és traktoro­sai Rákosi elvtárs születés­napjára felajánlásokat tet­tek. Vállalták, hogy a tava­szi mezőgazdasági munká­hoz szükséges összes mun­kagépeket február 10-re ki­javítják. Vállalásukat ha­táridő előtt 3 nappal tel­jesítették. A munkában különösen kitűnt Tolnai József elv­társ szerelő, aki házilag ké­szített alkatrészeket, a hiányzókat pedig beszerez­te. Tamás József szerelő brigádvezető és Rabóczki Lukács pártcsoportbizalmi sem maradtak el. Verseny­ben dolgoztak. A jó munka eredménye a most megtartott tavaszi szemlén volt látható. A szemlét Kállai Kornél elv­társ, főagronómus tartotta. A gépek javítása minőségi­leg is jó volt. A munka most nem áll. Dolgozóink a tavaszi munkák sikeréért indulnak harcba, mert a tavaszi tervet a mi gazda­ságunk akarja a megyében elsőként teljesíteni. # KUN BÉLA üb-titkár Tiszaigar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents