Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-19 / 43. szám
1953 február 19. SZOLNOKMEGYEI NÉPEAP s A -Szolnokmegyei a-»» ......-. NÉ PLAP! nagy pályázata! „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ?“ A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A nagy érdeklődésre való tekintettel — mint azt lapunkban már közöltük — a pályázatok beküldésének határidejét 10 nappal, f. hó 20-ig meghosszabbítottuk. Így azok is beküldhetik pályázatukat, akik eddig elkéstek volna vele. Mai számunkban, s az áj határidőig is, azokat a pályázatokat, amelyek már most megvalósítható, hasznos útmutatást nyújtanak termelőszövetkezeteinknek. közöljük a Szolnokmegyei Néplapban. A pályázatok határidő előtti közlése semmi befolyással nincsen a jutalomdijak odaítélésére. A jó pályázatok beküldői mind számíthatnak árra. hogy jutalmak egyikét-másikát, így az 500 forintos első, a 300 forintos második, a 200 forintos harmadik dijat, vagy az értékes könyvjutalmakat elnyerik. Mai számunkban Vékony Ferenc elvtársnak, a mezőtúri „Haladás" term előszövetkezet agronimttsának írását közöljük. A szovjet példa nyomán harcolunk az aszály ellen Mint ipjnden termelőszövetkezetben, a mezőtúri „Haladás'“ termelőszövetkezetben is, most folyik az 1953. évi üzemterv készítése. Az üzemtervtől nagymértékben függ a termelőszövetkezet munkája és eredményei. Mielőtt hozzá- kezdtünk volna a terv készítéséhez, ala posan áttanulmányoztuk Rákosi és Gerő elvtársak útmutatását. A tervkészítés során legnagyobb gondot arra fordítottunk, hogy a terv végrehajtása növelje a terméshozamot, így a szövetkezet gazdagságát is. Ahhoz, hogy termésátlagainkat növelni tudjuk, elsősorban biztosítanunk kell a talajerőt a helyesen kezelt istállőtrágya és a műtrágya alkalmazásával. Alkalmaznunk kell a fejlett szovjet agro technikai módszereket, a simitózást, a keresztsoros és négyzetes vetést, pótbeporzást, erdősávok között, füves vetésforgó szerint kell termelnünk. A fejlett módszerek alkalmazásának jelentőségét szakmai előadások keretében ismertetjük a termelőszövetkezet tagjaival, ezenkívül pedig a brigádértekezkteken is foglalkozunk a tagok szakmai nevelésével. A nagyobb jövedelmezőség érdekében soküzemágúvá fejlesztjük termelőszövetkezetünket. Ezek az üzemágak kevés befektetéssel nagy jövedelmet biztosítanak. ~ Tervbe vettük egy 70 holdas halastő elkészítését alkalmas területen. A halak takarmányozása nem kerül sokba, s a kikerülő halmennyiséggel a szövetkezet húsbeadási kötelezettségét is teljesítheti. Ezenkívül 40 családdal méhészetet létesítünk. Közvetlen hasznukon túl a méhek közvetve is segítik a nagyobb terméshozam elérését, a beporzáson keresztül. Létrehozzuk 50 anyával a prém- nyúl-tenyészetet. Egyegy anyanyúl egy év alatt kb. 1200 forinttal gazdagítja a szövetkezetét és kevés befektetést igényel. Az öregeik foglalkoztatása érdekében 2 hold füzest telepítünk. Tovább- fokozzuk a szénporos tégla égetését. Az elmúlt esztendőben megkezdtük már ezt. Ebben az évben 300.000 darab szénporos téglát égetünk, hogy fejlődő állatállományunknak a férőhelyet biztosíthassuk. Állatállományunk átteleltetése érdeké ben takarékoskodunk a takarmánnyal és alkalmazzuk a szalma-feltárást. Ez ered- nyel jár, fokozatosan emelkedik a tejtermelés. Az eddig összegyűlt istállótrágyát a földtáblák végére hordtuk és hordjuk szarvasba. A szarvasban érlelt trágyát így a nyári, nagy dologidőben könnyeb ben szét tudjuk teríteni a trágyázásra kerülő földeken. Az elmúlt esztendő tapasztalataiból okulva a Szovjetunió kolhozainak példája nyomán harcolunk ebben az évben az aszály ellen. Termelőszövetkezetünk területén komoly lehetőségek nyílnak az öntözéses gazdálkodásra. Ezeket a lehetőségeket mostani erőnkhöz képest ki is használjuk. Mindenekelőtt 830 kát. holdra növeljük rizstermő területünket. A dolgozók jobb ellátásának érdekében 37 kát. holdon konyhakertészetet létesítünk. ezenkívül pedig kiterjesztjük az öntözést nagyobb területen a kapás- és takarmánynövényekre is. Az öntözéshez víz kell, s ezt a vizet már most biztosítanunk kell. hiszen a nyári szárazságok idején csökken az öntözésre használható vízmennyiség. Ezért a száraz-ereket, a kiszáradt holt-folyóágakat víztárolóknak építjük át. Az aszály elleni küzdelem egyik fontos fegyvere az erdősítés. Ebben az évben termelőszövetkezetünk 70 kát. hold erdősávot telepít 62.000 darab facsemete elültetésével. Az előttünk álló feladat — az 1953- évi terv teljesítése — parancsolóan írja elő termelőszövetkezetünkben a munka- fegyelem megszilárdítását. A szilárd munkafegyelem megteremtésére legalkal masabb eszköznek tartom a munkában élenjáró és kimagasló eredményeket elért tagok megjutalmazását, s a hanyagok megbüntetését. Kállai Imre sertésgondozó 10 malacot kapott jutalmul jó munkájáért. Sőrés Istvánt a konybakertészet- ben, Madarász Istvánt és Bálintot az őszi vetések idején végzett jó munkájukért jutalmazták. Velük szemben Tömösvári Gábornak a neve már a szégyentáblán is szerepelt, s 6 munkaegységet is levontak tőle, mert nem hajtotta végre a vezetőség uta sitását, pedig maga is igazgatósági tag Azt akarjuk, hogy ebben az évben termelőszövetkezetünk erősödjön és gazdagodjon. Ennek előfeltétele, hogy a tervet végrehajtsuk. Ebben a munkánkban nagy segítséget jelent számunkra Rákosi és Gerő elvtirsak útmutatása, a szovjet tapasztalatok átvétele és alkalmazása. Vékony Ferenc agronómus Mezőtúr, „Haladás'“ tsz Úrnak úr a barátja s Vásárhelyi Alfrédof nem könnyű leváltani 2000 forintos állásából A szolnoki Építőipari Vállalat paúdicspusztai építkezéseinek vezetőjéről van szó. Azt az építkezést irányítja, ahonnan napról-napra jönnek a panaszos levelek a szervezetlenséget, a dolgozók tarthatatlan helyzetét kifogásolva — s belőlük már nem egy napvilágot is látott lapunk hasábjain, önéletrajzában szerényen ennyit ír származásáról Vásárhelyi: „Ceglédi földbirtokos családból származom.“ Szerény „szőlősgazda“ ivadéka, a neveletlen fiú azonban most már azt sem tudja bizonyosan, hogy mennyi volt a családi kúria tartozéka ,,HATVAN-E VAGY NYOLCVAN HOLD“ így beszél róla, még annyira som érdemesítve az öregeket, hogy tájékozódjon anyagi körülményeikről. Érthető, hiszen korai ifjúságától már más érdekelte a serdülő kulák- fiút, mint a „szerényen“ jövedelmező föld. így lett építési vállalkozó Budapesten, 60—70 munkást foglalkoztató, amolyan nagymester féle. Vállalkozásai azonban balul ütöttek be. A kiszabott költségvetéseken nem tudott komoly pénzeket keresni, így jobb hijján a balesetelhárítási bérén, dezéseken takarított meg valamicskét, hogy „élni“ tudjon. Mikor már ez sem volt elég ahhoz, hogy bukszáját dagadtra tömje, az állami munkákat egyszerűen elszabotálta. Az elmúlt év augusztusában már a végét járta a jől kiérdemelt büntetés S A JO MAGAVISELETtT ELÍTÉLTET 20-án kiengedték a börtönből. Vásár, helyi 3 évi pihenés után friss erővel kezdett újra munkához, de a körülményekre'való tokintettel „egyelőre“ csak mint szerény műszaki beosztott kívánt működni. Ahogy meséli: Budapesten egy Tégi barátja ajánlotta; hogy a szolnoki Epítővállalathoz jöjjön. Egy héttel később már mogbizólevéllel kezében állított be a vállalathoz. Azóta sem tudja senki, hogy honnan indult el az utasítássorozat, melynek vége a főépítésvezetői kinevezés lett. Azóta a paládicspusztai építkezést vezeti Vásárhelyi, s kint a munkahelyen bőven találunk példát arra, milyen „odaadással“ hajlandó dől. go zni A VOLT NAGYMESTER népgazdasági beruházásaink építésén, •Októberi tervét 60, novemberi tervét 80 százalékra teljesítette a munkahely. Mikor felelősségre vonták, megijedt kissé és decemberben, hogy port hintsen a vezetőség szemébe 130 százalékos tervteljesítést ért el. Úgy érte el a tervteljesítést, hogy 90 köbméter falat le kelljen bontani januárban — s ne haladjon előbbre a munka, Januárban neki is kezdtek a selejtes falak lebontásához s azóta is folyik a munka. Hogy az anyaghiány is akadályokat gördítsen a termelés elé, elnézte, hogy az átázott földre helyezzék el a beérkezett cementeszsákokat. A „bedöglött“ 15 mázsa cementet aztán a töltésbe ásták el, hogy senki ne tudjon róla. BIZALMI EMEERE a — vállalat tudtán kívül általa alkalmazott — kitelepített raktárnok. S a raktárból két darab transzportőr- gépszíj, a főépítésvezető irodájából pedig egy darab transzportőr-gépszij veszett el. Különösebben nem kell magyarázni, hogy miért Vásárhelyi és miért kitelepített barátai kezén tűnnek el a nehezen beszerezhető gépalkatrészek. A főépítésvezető nem készítette el a kötelező felvonulási épületeket, s a munkásoknak a szalmakazlak tövében kellett ebédelniök, s az átázott szalmán pihentek a szabadidőben. Sokan megbetegedtek közülök. ötször büntették meg Vásárhelyit rövid „munkálkodása“ alatt A BALESETVEDELEM ELHANYAGOLASAERT... Olyan munkafeltételeket akart teremteni munkahelyén, hogy a dolgozók megszökjenek, s elidegenedjenek az építőmunkától. Hogy olcsó népszerűséget keressen s a „jó ember“ hírében álljon, a hét végén hazautazó munkásoknak előleget adott a „saját zsebéből“ — később aztán kiderült, hogy a vállalat által elszámolásra kiadott pénzt osztogatta előlegként a munkásoknak, hogy megnyerje őket. A 62/1-es vállalat igazgatója a pártszervezet javaslatára úgy határozott, hogy nem ad több alkalmat Vá. sárhelyinek a rombolásra. A fegyelmi döntés értelmében március 15-töl kezdődően technikussá l<ell visszaminősíteni a főépítésvezetőt. „AZ ISMERETLEN BARAT“ azonban újra közbelépett. Az utasítások újra elindultak, s ma már Vásár, helyi kezében ismét ott a megbízólevél. Felettes szervek a vállalat igazgatóságán átnyúlva úgy intézkedtek, hogy Vásárhelyi továbbra is föépítésvezető maradjon; havi 2000 forint fizetéssel. Végzett munkája elismeréséül szabadságot is kapott — s most boldogan élvezi a becsületes munkásoknak járó üdülést — miután megint sikerült elrendeznie szénáját. Még mindég nem javult a jászkiséri gépállomás munkája Egyáltalán nem vagyunk megelégedve n jászkiséri gépállomás munkájával. Semmi jót nem tudunk róla írni- — Pedig vannak ott sztahanovisták is. De ők nem jutnak a mi községünk felé. Termelőcsoporlunkat már több ízben hitegették, majd ekkor, majd akkor indul a gép■ M'a i napig sem indult meg. — Miattuk maradtunk el a trágya- hordá'ssal is. mert úgy akartuk, ne legyen sokáig alászántatlanul a földön■ Végül is a napokban ígérték, jönnek szántani- Szét is terítettük a trágyát még sem jöttek, s az értékes trágya máris sokat veszített értékéből. E hónap 13-án kint járt nálunk a g&pállonuís egyik agror nómusa és megígérte, amint szántani lehet, küldi u traktort. Az idő egész héten alkalmas volt, mégsem jött senki- A jász- ladányi Táncsics termelőcso- portnál ugyan volt két erőgép szántásban, de bevitték javítani a gépállomásra és. megígérték, hogy küldenek helyette két jolr bat. Nem küldtek és a szántás nekik is ott maradt félben• — Most már csak azt szeretnénk tudni, hogy a jászkiséri gépállomás vezetősége mikor váltja be Ígéretét és mikor tesz eleget szerződésben foglalt kötelezettségeiknek. FEJES ANTAL tsz taer, Jászladány, Uj Barázda tsz. BÄRÄTI SZEMMEL Szó írjét emberek. -JHaqy a rországról „A magyar nép a béke és a népek barátságának igaz útján halad" Konszrtantyin Borin Sztálin- díja: szovjet kombájövezető ©gy szovjet küldöttséggel járt Magyarországom- Borin elvtárs ellátogatott megyénk több termelőszövetkezetébe és gépállomására is? s hasznos tanácsokkal segítette azok munkáját- Az alábbiakban részleteket közlünk Borin elvtárs magyar népnek küldött üzenetéből: „A szovjet küldöttség tagjaként egy egész hónapot töltöttem Magyarországon- Láttam, hogy a szocializmust építő magyar nép a párt vezetésével a gazdasági, fellendülés, a béke és a népek barátságának igaz útján halad. — Láttam) hogy n mapvar parasztok milyen lelkesedéssel fáradoznak a mezőgazdaság fejlesztésén, tanúja lehettem annak, amint a kollektív gazdálkodás útjára lépve a szovjet tapasztalatok hasznosításával nap, mint vi.ap szaporítják sikereiket. Drápa magyar barátaim! Ezúton üzenem nektek, hogy valamennyi tapasztalatunk — előttetek áll, akár a nyitott könyv. Merítsetek belőle! A szovjet nép a szocializmus felépítéséért vívott harcotokban továbbra is baráti támogatást, testvéri segítséget nyújt nektek." Tervszerű munkaerőgazdálkodással, megelőző karbantartással csökkentsék a gépáiiást a Járműjavítóban XT osszú transzmissziót tart a Járműjavító VIII. osztályának födémje. A gyantától és az olajos kezektől fekete szíjjak szaporán forgatják a szürkés-fehérre esztergált vagonkerekeket, tengelyeket. A szíjak egyenletes súrlódása olykor az egyik, máskor a másik gépnél elcsendesül — az elszakadt szíj lomhán esik le a földre. A gép megáll. Gyakran fordul ez elő a VIII. .osztályon, de a többi osztályokon is. Ilyenkor aztán hosszú gépállás következik Több mint tízezer munkaóra ment veszendőbe a múlt hónap során gépállás miatt a Járműjavítóban. Ez természetesen nem mind szíjszakadásból adódott. A gyakori gápállások komolyan befolyásolják a tervteljesítést. A z ácsorgás, a várakozás legtöbb szőr gyáron belüli szervezési problémákból adódik. A több mint 10.000 óra gépállás nagyrészt a VIII. osztály gépeinek állásából adódott. Ezen az osztályon gyakran cserélik a segédmunkásokat, s így az újaknak bizonyos idő re van szükségük, míg elsajátítják az új munkakört. Ezek a dolgozók többnyire a vasúti kerekeket, tengelyeket segítik felfogni a forgácsológépekre. Amíg az anyagfelfogás tart, addig a gép üresen áll. A gyakorlatlan munkásokkal tovább tart a munka, s ez az egyik magyarázata a gyakori gépállásoknak. Az idén mégegyszer annyi anyagot képes megmunkálni a VIII. osztály. Ez azt jelenti, hogy többször kell anyagot is felfogni a padokra. Most, mikor megnőtt a munkával szembeni követelmény, öt gyakor'oít segéderőt elvittek az ősz- tályról. így a szakmunkásoknak kell egymást segíteniük, s egyszerű munkával tölteni idejüket. C zijszakadásból eredően is gyakori ^ a gépállás. Mikor leesik a transz- misszióról a szíj, legtöbbször egy-másfél óráig tart míg újból meg lehet hajtani vele a gépet. Három szíjvarró van az ilyen munkákra kijelölve. Mikor azonban baj adódik nem lehet őket sehol sem találni. Ilyenkor az esztergályosok s a többi forgácsolók látnak hozzá a szíj - varráshoz. Az ott dologozók már sokszor javasolták, hogy az osztálykon helyezzenek el egy táblát, s a sztjvarró mindig írja fel rá, hová ment, hol kell keresni. Az osztályvezetőknek szigorúan számon kell kérni ezektől a dolgozóktól a munkát. A gépállások ideje jelentősen le- csökken, ha a megelőző karbantartás valóban terv szerint történik. Idáig az volt a gyakorlat, hogy csak akkor javították a gépeket, mikor a hibásodást jelentették. Ekkor láttak hozzá az alkatrészek elkészítéséhez. A karbantartóknak gyakrabban kell ellen- őrizniök a gépeket, hogy mielőtt hiba adódna, már segítsenek. Azt is meg kell valósítani, hogy a legfontosabb alkatrészek, melyek gyakran szükségesek, már előre elkészüljenek. Ezáltal komoly mértékben tudják a Járműjavítóban csökkenteni a gépállásokat. fTzemen belüli szervezési akadályok ^ eredményezik a VIII. osztályon és másutt is a gépállásokat. Ezeket könnyen fel lehet számolni csak az szükséges hozzá, hegy a műszaki vezetők megszilárdítsák az ellenőrzést. Gazdálkodjanak tervszerűen a munkaerővel. így várható az, hogy a januárban kiesett 10.760 munkaóra lényegesen csökkenni fog. MIÉRT DRÁGA AZ ÉPÍTKEZÉS 120 ms falat kell lebontani a cukorgyári építkezésen A Közponi Vezetőség 1952- évi november hó 29-i ülésén Gerő elvtárs rámutatott arra, hogy túlságosan drágán építünk- Feladatként szabta meg a minden téren való szigorú takarékosságot és az önköltségcsökkentést- A 62/1 Építőipari Vállalatnál nem eléggé tanultak ebből a határozatból- Nem tanultak saját kárukon sem|A (Ttkorgyaki l építkezésnél a téli időjárás ellenére is dolgoznak. Más munkahelyekről is ide tömörítették a munkaerőt. Megfelelő munkaterület azonban nincsen biztosítva itt a dolgozóknak- Több, mint 60 munkás semmittevéssel tölti el idejét- Most 2—3 heti fagyezabaclságra küldik el őket, s ezt a dolgozók sem veszik szívesen, mert elesnek ez idő alatt a fizetéstől. Á vállalat tudja, hogy itt télen is építkezni kell, mégsem gondoskodott megfelelően a téli munka előfeltételeinek biztosításáról- Az ácsok tétlenül állnak az anyaghiány miatt- Ez azonban nemcsak egy-két brigád kiesését jelenti, hanem 120 köbméter fal lebontását is- Egyszerre kezdték meg ugyanis a négy épület falainak a felhúzásátI tető ala I azonban nem tudták hozni, mert zsaluzóanyagot egyszerre csak egy épülethez tudnak biztosítani- A fedetlen falak a hidegben megfagytak és m elgörbültek. A yállalat tudta, hogy itt té- jelent lebontásuk. Idő, anyag- pocsékolással jár- Az ilyen helytelen munkaszervezés okozza a drága építkezést. — Egyszerre csak egy, esetleg két épületbe kellett volna kezdeni- ley tető alatt a belső munkát a fagy ellenére is elvégezhetnék. Az ilyen gondatlan munkaszervezés miatt nem tudják biztosítani a dolgozók munkaterületét és ezzel akadályozzák a munkaversenyek egészséges kibontakozását. A tervteljesítés akadályává válik a dolgozók gyenge ellátása is- A munkásszállások piszkosak. 14ember számára egy törülköző van biztosítva, s ez egészségügyi szempontból helytelen- A szociális igazgató nem gondoskodik a tisztaságról kellően: elintézi azzal, hogy nincsen, vagy három dolgozónak jár egy törülköző- Az ilyen lelketlen nemtörődömség a dolgozók munkakedvét csökkenti. | a vállalat i vezetősége törődjön többet a dolgozók ellátásával. Gondoskodjanak megfelelő munkaterületről. Támaszkodjon a dolgozók javaslatairaÚjabb barim ne millió dollár kölcsön Ti lóék hadigépczcicnek fejlesztésére (MTI). A „Jugopress“ titóista hírügynökség „jólértesiüt körökre“ hivatkozva jelenti, hogy Washingtonban végetőrtek a tárgyalások a nemzetközi újjáépítési és fejlesztési hank és a tltőisíák között. A hank mintegy harminc millió dollár kölcsönt nyújt a „kulcsobjektumok“ néven álcázott jugoszláviai hadiépítkezések befejezésére. (MTI).
