Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-19 / 43. szám
Ne várakozz, saját erődből biztosítsd a vetőmagot! PARTBÍZOTT SAG ES A M EGYE I TAN ÁCS LAPJA V. évfolyam. 43. szám Ára: 50 fillér 1953 február 19 csütörtök A Psmuttextilmüvejikel való gyenge kooperáció akadályozza a mezőtúri Pamulszevő munkáját A mezőtúri Pamutszövő azok közé az üzemek közé tartozik, melyek teljesítik, sőt túlteljesítik tervüket. Az üzom dolgozói napről-napra be. esülettel tesznek eleget április 4-e tiszteletére vállalt kötelezettségüknek. Januári tervét túlteljesítette az üzem s február első tíz napjában is jól állta meg helyét a termelésben. Műszaki normájukat 109, vetéstervüket 102.3 százalékra teljesítették a dolgozók. Kemény, megfeszített munkával tudták csak túlszárnyalni tervüket a mezőtúri szövömunkások. Az első hónaphoz hasonlóan a gépállások miatt most is sok értékes órát veszítettek. Áramszünet miatt 73, hengerhiány miatt 7 ,,gépóra“ veszteség érte az üzemet. A következő napokra sincsenek jobb kilátások. A gépállások'veszélye az anyaghiány miatt továbbra is fennáll. A szükséges hengerek biztosítva vannak számunkra, azonban az előállító vállalat, a budapesti Pa- muttextilmüvek üzeme késlekedik leszállításukkal. Üzemünk vezetője jó. előre megbeszélte a Pamuttextilmüvek megbízottjával a szállítás feltételeit s be is ütemezték terveikbe a gyártáshoz szükséges hengerek előállítását. Anyagot is biztosítottak a hengerek előkészítőséhez. Az első szállítmányoknak február 5-re kellett volna megérkezniük, azonban a mindennapos telefonbeszélgetések alkalmával mindig másnapra Ígérik az áruk leszállítását. Géphibákra és egyéb objektív okokra hivatkozva már 16 napja hitegetnek bennünket. Sok felesleges kiadással is jár a Pamuttextilmüvek vezetőinek megbízhatatlan ígérete, A hengereket ugyanis sajátosságaiknál fogva csak teherautón lehet szállítani. Az Ígéretek nyomán elküldött tehergépkocsik felesleges utakat tesznek meg s ez oktalan üzem- anyagpocsékolással jár, emellett növeli a vállalat önköltségét is. Feltételezzük, hogy e fontos vállalatnál nem tanulmányozták át a vezetők Gerő elvtárs november 29-i beszédét és így nem is tartják magukra kötelezőnek a Közpoti Vezetőség határozatait. Nem törődnek azzal, hogy késedelmességük miatt sok szövő- munkásnak csökkentik a keresetét, hátráltatják dolgozóink szövettel való ellátását. Ok objektív okokra hivatkoznak, mi azonban nem akarunk ezzel takarózni. Mindent megteszünk, hogy felszabadulásunk ünnepére tett Ígéretünk valóraváljon. A három műszak vállvetve harcol az elsőségért — s gyakran változik a verseny sorrendje. Február első tíznapjában ifj. Mucza művezető szakmánya került ki győztesen a vetélkedésből. Szövőink nem hagyják visszaesni teljesítményüket. Ipach Fe- rencné 124, Kara Erzsébet 117, Biró Lajosné* 123, Balogh Fe- rencné 116, Szecsei Ferencné 114 százalékos teljesítményt ért el' gépével. Az előkészítőben Fazekas Julia keresztorsóző 129, Szabó Ilona 136, Bállá Zsig- mondné matringoló 136, Csekő Sándorné 114 százalékkal tartják az elsőséget. Hazánk felszabadulásának 8. évfordulójáig, április 4-ig még hetek vannak hátra. A hátralévő időben az üzem vezetősége és műszakiai mindent megtesznek, hogy biztosítsák a szükséges anyagot, a gépek zavartalan működését és minden dolgozó valóra tudja váltani Ígéretét, . Molnár István müsz. vezető. Kíméletlenebb harcot a kulákok ellen A szolnoki járási tanács az elmúlt évben is az utolsók között tartott a begyűjtési versenyben. A hiba oka a járási tanács apparátusában keresendő. Ellenséges elem épült be, melynek nem volt érdeke, hogy kemény kézzel bánjanak a járás községeiben a kulákokkal. így aztán a községek, egy-kettő kivételével vala. mennyien megalkuvónk voltak az osztályellenséggel szemben. Ebből adódtak a kulákok szabotálásai, el- dugdosták a terményeket. Besenvszögön például Dobos Sán. dór kulák azt terjesztette a dolgozó parasztok körében, ne teljesítsék a beadást, hiszen az esztendő végével úgyis felszabadul a község; s akkor jó pénzen értékesíthetik terményeiket. 0 maga 5 mázsa napraforgót rejtett el padlásán. Ez megpenésze- dett és teljesen hasznavehetetlenné vált. A községi tanács nem vette ide. jében észre a kulákszabotálást. így tudott büntetlenül tevékenykedni. L. Ondók László szajoli kulák búzáját sertésekkel etette fel. Aszódi János két mázsa fehérlisztet tett tönkre. Tószegen Török János, Kovács János kulákok több, mint 50 mázsa terményt dugdostak el a beadás elől. Hék községben 17 kulák közül egy sem teljesítette múlt évi beadását. Mindez azért; mert a járási tanács nem folytatott kíméletlen harcot a kulákok felelősségre vonásáért, s ez a lazaság átragadt a községi tanácsokra is. Tanácselnökeink nem képezik magukat eléggé, s gyakran megtéveszti őket a kulák siránkozása. Bődi István besenyszögi kulák például állan. dőan rongyosan jár. Azon siránkozott, hogy semmije nincs. Nem tudja teljesíteni a beadását. Ugyanakkor az elszámoltató bizottság 20 mázsa terményt ’ talált nála elrejtve. Előfordul, hogy a kulákok becsületes dolgozó parasztokat igyekeznek rábírni szabotálásaik fedezésére. S a tanács ezt sem vette észre idejében. Tiszafpldváron Gelléz* tksaréné ka"fckasszony a szomszédjában lévő dolgozó paraszt tanyáján, dugta el terményeit. Bacsa Mihály törökmiklósi kulák Szandaszöllősön élő fiánál rejtegetett 150 kg cukrot, sertéseket, szarvasmarhákat és gazdasági felszerelést amíg csak, fel nem fedezték szabotá- lásait. így igyekezett népünk élet- színvonala ellen törni. Nagy hiba, hogy járásunkban ma sem foltytatnak kíméletlen harcot az osztályellenség, a kulákság ellen, s a járás ismét az utolsó helyen kullog a begyűjtésben. Pedig igen számosán teljesítették járásunkban is becsületes dolgozó parasztok közül kötelezettségeiket. Lengyel Antal, Hideg András, Tötök Albert Besenyszögön, Szlankó Mihály; Török János, Kiss Ferenc dolgozó parasztok már jóval túlteljesítették negyedévi beadási kötelezettségüket. Tanácselnökeink ne mengedhetik azt meg, hogy a kulákok helyett dolgozó parasztok viseljék a terheket. Fel kell kutatni a kulákok eldugott terményeit, jószágait. Kötelezzék őket arra, hogy a minisztertanácsi határozatban a földterület után előírt számosállat és baromfi állományuk meglegyen. Szabotálásaik esetén azonnal tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Csak a kulákok felelősségre vonásával, a becsületes dolgozó parasztok népszerűsítésével mezőgazdasági begyűjtési verseny szervezésével tudjuk elérni, hogy az eddigi 23 százalékos tojás, 29 és fél százalékos baromfi; 44.4 százalékos tejbeadási terv teljesítésünket 100 százalékra emeljük. A héki tanácselnök Seres elvtárs Tószegen, Szakali Istvánná elvtársnő ne nyugodjanak bele a 4.4 százalékos negyedévi tervteljesítésbe. Vonják felelősségre a kulákoknt, kötelezzék őket múlt évi és ezévi hátralék teljesítésére. Viss Kálmán vb. elnökhelyettes, Szolnok, A MAGASABB TERMÉSHOZAMÉRT Éjjel-nappali műszakban határidő előtt két nappal vetik el a tavaszi gabonát a tiszaimrei állami gazdaságban A tiszaimrei állami gazdaság dolgozói hazánk felszabadulásának méltó megünneplésére munkafelajánlásokat tettek a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése, a magasabb terméshozam elérése érdekében. Az I. számú üzemegység traktorosai vállalták, hogy 5 Hoffer traktorukkal március 31-ig 215 holdat szántanak fel. A II. üzemegység traktorosai két Sztálinyectikkel 162, két Hoffer-traktorukkal 66 holdat szántanak meg és készítenek elő vetés alá. A III. számú üzemegységben négy Hoff er-traktorral 132 holdat készítenek elő, az üresjáratokat a legkisebbre csökkentik, a gépek kihasználását gépkapcsolásokkal segítik és. 2 százalék üzemanyagot megtakarítanak. A raktár dolgozói arra tettek vállalást, hogy a több mint 400 hold vetésterületre február 20-ig előkészítik a vetőmagvakat, kitisztítják, ja- rovizálják, s gondoskodnak arról, hogy időben a brigádok területére szállítsák. Ugyancsak február 20-ig kiválogatnak, lemorzsolnak 450 mázsa vetésre alkalmas szemeskukoricát. Veres János, Kontra Gyula és Csörögi István, a három növénytermelési brigád agronőmusai brigádjuk nevében párosversenyre léptek egymással és vállallták, hogy az éjjel-nappali műszak megszervezésével határidő előtt két nappal befejezik a tavaszi talajelőkészítő munkákat és a tavaszi gabonaneműek vetését. Nász József öntözési agronőmus brigádja nevében vállalta, hogy 30 ezer méter rizsgát javítását április 10-e helyett április 4-ig befejezik, s elvetnek 100 hold rizst. A kertészet nevében Kovács Béla agronómus vállalta, hogy április 10. helyett április 4-ig kiültetnek 20 hold káposztát. Ugyancsak a tavaszi mezőgzdasági munkák sikerét, az állattenyésztés fejlesztését elősegítő vállalásokat tettek a műhelyek, az építőbrigád és az állattenyésztés dolgozói. A jászalsógyörgyi Úttörő tszcs négy nap alatt elveti a tavaszi gabonaféléket A nemrég alakult jászalsógyörgyi Úttörő tsz példamutató vállalást tett hazánk felszabadulása nagy ünnepének tiszteletére. A termelőcsoport tagjai vállalták, hogy a vetőmagot biztosítják s azt kitisztítva, csávázva, amint a talaj hőmérséklete megegedi, 4 napon belül elvetik. Ennek érdekében már élőké, szítették a vetőmagvakat, kijavították a szükséges mezőgazdasági szerszámokat. Az elmaradt mélyszántást február 15-ig befejezték, s minden szerves trágyát kihordtak a földekre, ahol a dülőutak mellett szarvasba rakják, vagy szétterítik február -u-ig, hogy a trágyával is növeljék a terméshozamot. Az állattenyésztésben vállalták az állatok helyes és takarékos takarmányozását a szalmafeltáTás segítségével. Megfogadták, hogy állatelhullásuk nem lesz, s a hozam növelése érdekében a tehenészetben bevezetik a napi háromszori fejést. A tszcs tagjai elhatározták, hogy minden területen alkalmazzák a fejlett szovjet agrotechnikai eljárásokat, Rákosi elvtárs születésnapjáig pedig teljesítik első negyedévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket. Sokmillió forintot jövedelme% Karcag szövetkezeteinek a rizsföldi és tavi haltenyésztés ARCAG batáriban valószínűleg a mélyfebvésü .Halas1' volt az a terület, ahonnan legutoljára húzódott le a kétszáz esztendővel ezelőtt még a halár jórészét borító víztenger. Itt valamivel tovább űzhették azokat a halászathoz közelálló joglalkazisokat, amelyeknek ma már csak a hírmondója egykét aggastyán. Errefelé is termett a híres karcagi nád, s megnőtt majd hat méteresre. Olyan grős volt, hogy szöllő- karónak is használták. Az itteni zsom- békokon talán tovább elélt a nyurga, vad kunsági disznó, ami azóta kiveszett, A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben végzett vizszabályozás — az urak akarata szerint __ az egykor vízbe n gazdag határban kiszikkadt szikeseket hagyott. A „Halas'1 földje is meddővé vált. Eshetett az eső, tikkaszthatta aszály a vidéket, az itteni talajon kipusztultak a kapás és kalászos vetemé- nyek. A múlt évben is csak májusban tudták felszántani a területet s a belevetett kukorica összes terméshozamát néhány szekéren hazaszállították. A termelőszövetkezeti város dolgozó parasztjai azonban nem adták be derekukat a természet szeszélyeinek. Z? AKOSI elvtárs múltévi látogatá11 sakor emlékeztette a karcagiakat az ősi foglalkozásra, a halászatra s megmutatta annak mai, modern lehetőségeit: a rizs földi haltenyésztést, illetve halastavak létesítését. A hatalmas szövetkezetek vezetői tervezgetni kezdtek: hogy kezdjék, mint kezdjék a haltenyésztést? A régi halász-családok ivadékai bizony már elfelejtették a mesterség csínja-bínját, — elkelt volna egykét szakember. Pedig nem is igényelt nagy nekikészülődést a haltenyésztés meghonosítása. Közvetlen mód adódott rá az elárasztott rizsföldeken. Táplálékról nem kell gondoskodni, csupán hal kerüljön a vízbe. Ferenczl István a Szabadság tsz, Puskás Antal a Táncsics tsz agronómusa olyan lelkesedéssel kardosodott az új kezdeményezés mellett, hogy a Petőfi, Kossuth. Dózsa tsz, meg két I. típusú tszcs is gyorsabban kezdett mozogni: nem akartak lemaradni a nagy jövedelmezőségű üzemág bevezetésében. Csupán a Béke tsz szűkmarkúskodott: nem akart munkaegységt adni a halfelelősnek. „Nem csinál az semmit!" , mondták ki rá a szentenciát. Persze, ez csak tájékozatlanságból fakadt. Nem tudták még akkor, hogy annak ' is éppen olyan jó szakembernek kell lennie, mint bárki másnak, aki szép eredményt akar elérnie. Ismernie kell a víz „titkait", a halak természetét, figyelni az időjárást, ívás idején az anyákat, hogyan rakják ikráikat, észrevenni, nincs-e beteg közöttük; és még sok más nem „nagy zajjal" járó feladata van a halfelelősnek. TfRRÖL meggyőzte már a kételkedókét Sebők Lajos, Sebők Imre, Ferenczi István. P. Kovács János, Láposi Lőrinc, akik azóta iskolát végeztek, sőt most újabb haltenyésztési tanfolyamon vesznek részt. Mintegy 2 mázsányi anyahal érkezett tavasszal Karcagra, azt osztották szét a , csoportok között a felkészültség és az édeklödés arányában. Legtöbb a Szabadságnak és Táncsicsnak jutott, — úgy 60—40 kg.-nyi. A halak először az ivatóba kerültek, majd az ivadékokkal együtt a rizsföldekre. Ott aztán nem volt velük semmi gond, külön kiadás egészen őszig. Elérkezett az ősz, küszöbön állt a rizsföldek lecsapolása. A halivadékok még kicsinyek, nem piacképesek, mi legyen velük? Ez nem okozott sok fejtörést; azért építettük meg Kisújszállás határában a haletetöt, hogy a tsz városok rizsföldi halai abban alud- ják át a telet. Annál nagyobb lett a megrökönyödés, mikor kezdték „kihalászni" a halakat a rizsföld vizekből Csak a halfelelősök bazsajogtak a bajú- szűk alatt, mikor a hüledező tagokat látták. Volt is min csodálkozni. A tavaszi borsószemnyi ivadékok lő—30 dekás halacskákká fejlődtek. Jópár hordó, tartály megtelt, míg a csoportok állományát öszegyüjtötték. A Szabadság 30, a Táncsics 27 mázsa halat szállított át a teleltetőbe. — De nem is akárhogyan, autón történt az átfuvaro- zás. A SZEMFÜLESEBBEK sebtiben számolgatni is kezdtek. Csak a Szabadság 30 mázsájába — 20 dekás átlaggal számítva — mintegy 13000 hal esett. A nemes ponty pedig két esztendő alatt 80—130 díg.-osra is megnő. Ha csupán 1 kg.-ol számítunk egyegy halra, s annak piaci árát 10 forinttal vesszük, 130.000 forintot kap azért a szövetkezet. A kis halak „hidegvérrel" várják most a tavaszt a kisújszállási teleltetőben. Arasztás után ismét visszakerülnek Karcagra, — ugyanúgy a többi tsz városba — és folytatják a hízást, míg ősszel piacra kerülnek. A karcagiak már számolgatták: ha az 1600 holdat kitevő összes rizsterületen folytatnának a csoportok haltenyésztést, kétévenként 3 __4 millió forint külön jövedelemhez jut nának a tagok. Utva a nem is remélt eredményt, ez év elején már, Rákosi elvtárs tanácsának másik részét is megfogadva, — halastó építését is elkezdték. Ebben nemcsak teleltetésre, hanem külön haltenyésztésre is nyílik alkalom. A „HALAS" mély fekvését és belvíz-összegyűjtő képességét kihasználva négy termelőszövetkezet dolgozói 146 holdon létesítenek halastavat. Ennek terve a Kultúrmérnöki és Belvízrendező hivatal segítségével már elkészült s e hónap másodikén hozzáfogtak a körtöltések . és keresztgátak elkészítéséhez. A halastó felépítéséhez 30 ezer köbméter földet mozgatnak meg s az 3000 vagont megtöltő földmennyiség kiemelése 300 tsz dolgozónak 33 napi téli munkát jelent. Emellett az ivadékok után a halastóban már az idén holdanként 3 mázsa körüli átlag mellett közel 750 mázsa pontyot várnak. Ez vizsont 750.000 forint jövedelmet hoz azon a területen, ahol az időjárás íényekedi ének volt kiszolgáltatva az ember s verejtéke után alig fizetett a föld. (Tj Megnyugvás helyett a munkával törődjenek a mezőtúri, törökmiklósi, kisújszállási gépállomáson Gépállomásaink közül a miniszter- tanácsi határozatban megjelölt határidőre, február 15-re a csataszögi, jász- felsőgyörgyi, jászjákóhalmai, kunhegyest, tiszafüredi, tiszaroffi és a tószegi gépállomások fejezték be az erő- és munkagépek javítását. A többi gépállomás csúfosan elmaradt, főleg a munkagépek javításával. Karcagon ezenkívül egy Sztalinyec és négy Zetor, Kisújszálláson két darálómotor, Mezőtúron egy darálómotor javítása hiányzik. A mezőtúri gépállomáson már előre, február 20-ra ütemezték a munkagépek javítását. Törökmiklóson négy erőgép generál javítása hiányzik. Úgy látszik, ezek a gépállomások és a többi elmaradtak nem ismerik a a minisztertanács határozatát. Nem gondoltak arra, hogy a javítások elhúzódása miatt a mélyszántást sem tudják végezni megfelelő ütemben. Persze a mélyszántás elmaradásához nagy mértékben hozzájárult a gépállomási vezetők nemtörődömsége, akik nem gondoskodtak a már kijavított gépek munkába állításáról. A kisújszállási gépállomáson nemrégen 12 traktor sorakozott kijavítva, a mélyszántás még sem ment. Azóta már sokat javult a gépállomás munkája, de még messze állnak a tervteljesítéstől. Pedig az idő sürget, a mélyszántás végső befejezéséig alig 8—10 nap van hátra. Jó lenne megnyugvás helyett a munkával törődni, elvtársak.
