Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-19 / 43. szám

Ne várakozz, saját erődből biztosítsd a vetőmagot! PARTBÍZOTT SAG ES A M EGYE I TAN ÁCS LAPJA V. évfolyam. 43. szám Ára: 50 fillér 1953 február 19 csütörtök A Psmuttextilmüvejikel való gyenge kooperáció akadályozza a mezőtúri Pamulszevő munkáját A mezőtúri Pamutszövő azok közé az üzemek közé tartozik, melyek tel­jesítik, sőt túlteljesítik tervüket. Az üzom dolgozói napről-napra be. esülettel tesznek eleget április 4-e tiszteletére vállalt kötelezettségük­nek. Januári tervét túlteljesítette az üzem s február első tíz napjában is jól állta meg helyét a termelésben. Műszaki normájukat 109, vetéstervü­ket 102.3 százalékra teljesítették a dolgozók. Kemény, megfeszített munkával tudták csak túlszárnyalni tervüket a mezőtúri szövömunkások. Az első hónaphoz hasonlóan a gépállások miatt most is sok értékes órát veszítettek. Áram­szünet miatt 73, hengerhiány miatt 7 ,,gépóra“ veszteség érte az üzemet. A következő napokra sincsenek jobb kilátások. A gépállások'veszélye az anyaghiány miatt továbbra is fennáll. A szükséges hengerek biz­tosítva vannak számunkra, azonban az előállító vállalat, a budapesti Pa- muttextilmüvek üzeme késlekedik le­szállításukkal. Üzemünk vezetője jó. előre megbeszélte a Pamuttextilmü­vek megbízottjával a szállítás fel­tételeit s be is ütemezték terveikbe a gyártáshoz szükséges hengerek elő­állítását. Anyagot is biztosítottak a hengerek előkészítőséhez. Az első szállítmányoknak feb­ruár 5-re kellett volna megérkez­niük, azonban a mindennapos te­lefonbeszélgetések alkalmával mindig másnapra Ígérik az áruk leszállítását. Géphibákra és egyéb objektív okokra hivatkozva már 16 napja hitegetnek bennünket. Sok felesleges kiadással is jár a Pamuttextilmüvek vezetőinek meg­bízhatatlan ígérete, A hengereket ugyanis sajátosságaiknál fogva csak teherautón lehet szállítani. Az Ígéretek nyomán elküldött te­hergépkocsik felesleges utakat tesznek meg s ez oktalan üzem- anyagpocsékolással jár, emellett növeli a vállalat önköltségét is. Feltételezzük, hogy e fontos válla­latnál nem tanulmányozták át a ve­zetők Gerő elvtárs november 29-i be­szédét és így nem is tartják magukra kötelezőnek a Közpoti Vezetőség ha­tározatait. Nem törődnek azzal, hogy késedelmességük miatt sok szövő- munkásnak csökkentik a keresetét, hátráltatják dolgozóink szövettel való ellátását. Ok objektív okokra hivatkoznak, mi azonban nem akarunk ezzel takarózni. Mindent megteszünk, hogy felszaba­dulásunk ünnepére tett Ígéretünk valóraváljon. A három műszak váll­vetve harcol az elsőségért — s gyak­ran változik a verseny sorrendje. Február első tíznapjában ifj. Mucza művezető szakmánya került ki győz­tesen a vetélkedésből. Szövőink nem hagyják vissza­esni teljesítményüket. Ipach Fe- rencné 124, Kara Erzsébet 117, Biró Lajosné* 123, Balogh Fe- rencné 116, Szecsei Ferencné 114 százalékos teljesítményt ért el' gépével. Az előkészítőben Faze­kas Julia keresztorsóző 129, Szabó Ilona 136, Bállá Zsig- mondné matringoló 136, Csekő Sándorné 114 százalékkal tartják az elsőséget. Hazánk felszabadulásának 8. évfor­dulójáig, április 4-ig még hetek van­nak hátra. A hátralévő időben az üzem vezetősége és műszakiai min­dent megtesznek, hogy biztosítsák a szükséges anyagot, a gépek zavarta­lan működését és minden dolgozó valóra tudja váltani Ígéretét, . Molnár István müsz. vezető. Kíméletlenebb harcot a kulákok ellen A szolnoki járási tanács az elmúlt évben is az utolsók között tartott a begyűjtési versenyben. A hiba oka a járási tanács apparátusában kere­sendő. Ellenséges elem épült be, melynek nem volt érdeke, hogy ke­mény kézzel bánjanak a járás közsé­geiben a kulákokkal. így aztán a községek, egy-kettő kivételével vala. mennyien megalkuvónk voltak az osztályellenséggel szemben. Ebből adódtak a kulákok szabotálásai, el- dugdosták a terményeket. Besenvszögön például Dobos Sán. dór kulák azt terjesztette a dolgozó parasztok körében, ne teljesítsék a beadást, hiszen az esztendő végével úgyis felszabadul a község; s akkor jó pénzen értékesíthetik terményei­ket. 0 maga 5 mázsa napraforgót rejtett el padlásán. Ez megpenésze- dett és teljesen hasznavehetetlenné vált. A községi tanács nem vette ide. jében észre a kulákszabotálást. így tudott büntetlenül tevékenykedni. L. Ondók László szajoli kulák búzáját sertésekkel etette fel. Aszódi János két mázsa fehér­lisztet tett tönkre. Tószegen Tö­rök János, Kovács János kulákok több, mint 50 mázsa terményt dugdostak el a beadás elől. Hék községben 17 kulák közül egy sem teljesítette múlt évi beadását. Mindez azért; mert a járási tanács nem folytatott kíméletlen harcot a kulákok felelősségre vonásáért, s ez a lazaság átragadt a községi taná­csokra is. Tanácselnökeink nem képezik ma­gukat eléggé, s gyakran megtéveszti őket a kulák siránkozása. Bődi Ist­ván besenyszögi kulák például állan. dőan rongyosan jár. Azon siránkozott, hogy semmije nincs. Nem tudja teljesíteni a be­adását. Ugyanakkor az elszámol­tató bizottság 20 mázsa terményt ’ talált nála elrejtve. Előfordul, hogy a kulákok becsüle­tes dolgozó parasztokat igyekeznek rábírni szabotálásaik fedezésére. S a tanács ezt sem vette észre idejében. Tiszafpldváron Gelléz* tksaréné ka"fck­asszony a szomszédjában lévő dolgozó paraszt tanyáján, dugta el terményeit. Bacsa Mihály törökmiklósi kulák Szandaszöllősön élő fiánál rejte­getett 150 kg cukrot, sertéseket, szarvasmarhákat és gazdasági felszerelést amíg csak, fel nem fedezték szabotá- lásait. így igyekezett népünk élet- színvonala ellen törni. Nagy hiba, hogy járásunkban ma sem foltytatnak kíméletlen harcot az osztályellenség, a kulákság ellen, s a járás ismét az utolsó helyen kullog a begyűjtésben. Pedig igen számosán teljesítették járásunkban is becsüle­tes dolgozó parasztok közül kötele­zettségeiket. Lengyel Antal, Hideg András, Tötök Albert Besenyszögön, Szlankó Mihály; Török János, Kiss Ferenc dolgozó parasztok már jóval túlteljesítették ne­gyedévi beadási kötelezettségü­ket. Tanácselnökeink ne mengedhetik azt meg, hogy a kulákok helyett dolgozó parasztok viseljék a terheket. Fel kell kutatni a kulákok eldugott ter­ményeit, jószágait. Kötelezzék őket arra, hogy a minisztertanácsi hatá­rozatban a földterület után előírt számosállat és baromfi állományuk meglegyen. Szabotálásaik esetén azonnal tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket. Csak a kulákok felelősségre voná­sával, a becsületes dolgozó parasztok népszerűsítésével mezőgazdasági be­gyűjtési verseny szervezésével tud­juk elérni, hogy az eddigi 23 száza­lékos tojás, 29 és fél százalékos ba­romfi; 44.4 százalékos tejbeadási terv teljesítésünket 100 százalékra emeljük. A héki tanácselnök Seres elvtárs Tószegen, Szakali Istvánná elvtársnő ne nyugodjanak bele a 4.4 százalékos negyedévi tervteljesítésbe. Vonják felelősségre a kulákoknt, kötelezzék őket múlt évi és ezévi hátralék telje­sítésére. Viss Kálmán vb. elnökhelyettes, Szolnok, A MAGASABB TERMÉSHOZAMÉRT Éjjel-nappali műszakban határidő előtt két nappal vetik el a tavaszi gabonát a tiszaimrei állami gazdaságban A tiszaimrei állami gazdaság dol­gozói hazánk felszabadulásának méltó megünneplésére munkafelajánlásokat tettek a tavaszi mezőgazdasági mun­kák sikeres elvégzése, a magasabb terméshozam elérése érdekében. Az I. számú üzemegység traktoro­sai vállalták, hogy 5 Hoffer trakto­rukkal március 31-ig 215 holdat szán­tanak fel. A II. üzemegység trakto­rosai két Sztálinyectikkel 162, két Hoffer-traktorukkal 66 holdat szán­tanak meg és készítenek elő vetés alá. A III. számú üzemegységben négy Hoff er-traktorral 132 holdat készítenek elő, az üresjáratokat a legkisebbre csökkentik, a gépek ki­használását gépkapcsolásokkal segítik és. 2 százalék üzemanyagot megtaka­rítanak. A raktár dolgozói arra tettek vál­lalást, hogy a több mint 400 hold vetésterületre február 20-ig előkészí­tik a vetőmagvakat, kitisztítják, ja- rovizálják, s gondoskodnak arról, hogy időben a brigádok területére szállítsák. Ugyancsak február 20-ig kiválogatnak, lemorzsolnak 450 má­zsa vetésre alkalmas szemeskukoricát. Veres János, Kontra Gyula és Csö­rögi István, a három növénytermelési brigád agronőmusai brigádjuk nevé­ben párosversenyre léptek egymással és vállallták, hogy az éjjel-nappali műszak megszervezésével határidő előtt két nappal befejezik a tavaszi talajelőkészítő munkákat és a tavaszi gabonaneműek vetését. Nász József öntözési agronőmus brigádja nevében vállalta, hogy 30 ezer méter rizsgát javítását április 10-e helyett április 4-ig befejezik, s elvetnek 100 hold rizst. A kertészet nevében Kovács Béla agronómus vál­lalta, hogy április 10. helyett április 4-ig kiültetnek 20 hold káposztát. Ugyancsak a tavaszi mezőgzdasági munkák sikerét, az állattenyésztés fej­lesztését elősegítő vállalásokat tettek a műhelyek, az építőbrigád és az ál­lattenyésztés dolgozói. A jászalsógyörgyi Úttörő tszcs négy nap alatt elveti a tavaszi gabonaféléket A nemrég alakult jászalsógyörgyi Úttörő tsz példamutató vállalást tett hazánk felszabadulása nagy ünnepé­nek tiszteletére. A termelőcsoport tagjai vállalták, hogy a vetőmagot biztosítják s azt kitisztítva, csávázva, amint a talaj hőmérséklete megegedi, 4 napon belül elvetik. Ennek érdekében már élőké, szítették a vetőmagvakat, kijavítot­ták a szükséges mezőgazdasági szer­számokat. Az elmaradt mélyszántást február 15-ig befejezték, s minden szerves trágyát kihordtak a földekre, ahol a dülőutak mellett szarvasba rakják, vagy szétterítik február -u-ig, hogy a trágyával is növeljék a termés­hozamot. Az állattenyésztésben vállalták az állatok helyes és takarékos takarmá­nyozását a szalmafeltáTás segítségé­vel. Megfogadták, hogy állatelhullá­suk nem lesz, s a hozam növelése ér­dekében a tehenészetben bevezetik a napi háromszori fejést. A tszcs tagjai elhatározták, hogy minden területen alkalmazzák a fej­lett szovjet agrotechnikai eljáráso­kat, Rákosi elvtárs születésnapjáig pedig teljesítik első negyedévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket. Sokmillió forintot jövedelme% Karcag szövetkezeteinek a rizsföldi és tavi haltenyésztés ARCAG batáriban valószínűleg a mélyfebvésü .Halas1' volt az a terület, ahonnan legutoljára húzódott le a kétszáz esztendővel ezelőtt még a halár jórészét borító víztenger. Itt vala­mivel tovább űzhették azokat a halá­szathoz közelálló joglalkazisokat, ame­lyeknek ma már csak a hírmondója egy­két aggastyán. Errefelé is termett a hí­res karcagi nád, s megnőtt majd hat méteresre. Olyan grős volt, hogy szöllő- karónak is használták. Az itteni zsom- békokon talán tovább elélt a nyurga, vad kunsági disznó, ami azóta kive­szett, A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben végzett vizszabályozás — az urak akarata szerint __ az egykor víz­be n gazdag határban kiszikkadt szikese­ket hagyott. A „Halas'1 földje is med­dővé vált. Eshetett az eső, tikkaszthatta aszály a vidéket, az itteni talajon ki­pusztultak a kapás és kalászos vetemé- nyek. A múlt évben is csak májusban tudták felszántani a területet s a bele­vetett kukorica összes terméshozamát né­hány szekéren hazaszállították. A termelőszövetkezeti város dolgozó parasztjai azonban nem adták be dere­kukat a természet szeszélyeinek. Z? AKOSI elvtárs múltévi látogatá­11 sakor emlékeztette a karcagiakat az ősi foglalkozásra, a halászatra s megmutatta annak mai, modern lehető­ségeit: a rizs földi haltenyésztést, illetve halastavak létesítését. A hatalmas szö­vetkezetek vezetői tervezgetni kezdtek: hogy kezdjék, mint kezdjék a hal­tenyésztést? A régi halász-családok ivadékai bizony már elfelejtették a mes­terség csínja-bínját, — elkelt volna egykét szakember. Pedig nem is igé­nyelt nagy nekikészülődést a halte­nyésztés meghonosítása. Közvetlen mód adódott rá az elárasztott rizsföldeken. Táplálékról nem kell gondoskodni, csu­pán hal kerüljön a vízbe. Ferenczl Ist­ván a Szabadság tsz, Puskás Antal a Táncsics tsz agronómusa olyan lelkese­déssel kardosodott az új kezdeménye­zés mellett, hogy a Petőfi, Kossuth. Dózsa tsz, meg két I. típusú tszcs is gyorsabban kezdett mozogni: nem akar­tak lemaradni a nagy jövedelmezőségű üzemág bevezetésében. Csupán a Béke tsz szűkmarkúskodott: nem akart mun­kaegységt adni a halfelelősnek. „Nem csinál az semmit!" , mondták ki rá a szentenciát. Persze, ez csak tájékozat­lanságból fakadt. Nem tudták még akkor, hogy annak ' is éppen olyan jó szakembernek kell lennie, mint bárki másnak, aki szép eredményt akar el­érnie. Ismernie kell a víz „titkait", a halak természetét, figyelni az időjárást, ívás idején az anyákat, hogyan rakják ikráikat, észrevenni, nincs-e beteg kö­zöttük; és még sok más nem „nagy zajjal" járó feladata van a halfelelős­nek. TfRRÖL meggyőzte már a kételke­dókét Sebők Lajos, Sebők Imre, Ferenczi István. P. Kovács János, Láposi Lőrinc, akik azóta iskolát végeztek, sőt most újabb haltenyésztési tanfolyamon vesznek részt. Mintegy 2 mázsányi anyahal érkezett tavasszal Karcagra, azt osztották szét a , csoportok között a felkészültség és az édeklödés arányában. Legtöbb a Szabad­ságnak és Táncsicsnak jutott, — úgy 60—40 kg.-nyi. A halak először az ivatóba kerültek, majd az ivadékokkal együtt a rizsföldekre. Ott aztán nem volt velük semmi gond, külön kiadás egészen őszig. Elérkezett az ősz, küszöbön állt a rizsföldek lecsapolása. A halivadékok még kicsinyek, nem piacképesek, mi legyen velük? Ez nem okozott sok fej­törést; azért építettük meg Kisúj­szállás határában a haletetöt, hogy a tsz városok rizsföldi halai abban alud- ják át a telet. Annál nagyobb lett a megrökönyödés, mikor kezdték „kiha­lászni" a halakat a rizsföld vizekből Csak a halfelelősök bazsajogtak a bajú- szűk alatt, mikor a hüledező tagokat látták. Volt is min csodálkozni. A ta­vaszi borsószemnyi ivadékok lő—30 dekás halacskákká fejlődtek. Jópár hor­dó, tartály megtelt, míg a csoportok állományát öszegyüjtötték. A Szabadság 30, a Táncsics 27 mázsa halat szállí­tott át a teleltetőbe. — De nem is akárhogyan, autón történt az átfuvaro- zás. A SZEMFÜLESEBBEK sebtiben számolgatni is kezdtek. Csak a Szabadság 30 mázsájába — 20 dekás átlaggal számítva — mintegy 13000 hal esett. A nemes ponty pedig két esz­tendő alatt 80—130 díg.-osra is meg­nő. Ha csupán 1 kg.-ol számítunk egy­egy halra, s annak piaci árát 10 forint­tal vesszük, 130.000 forintot kap azért a szövetkezet. A kis halak „hidegvérrel" várják most a tavaszt a kisújszállási teleltető­ben. Arasztás után ismét visszakerülnek Karcagra, — ugyanúgy a többi tsz vá­rosba — és folytatják a hízást, míg ősszel piacra kerülnek. A karcagiak már számolgatták: ha az 1600 holdat kitevő összes rizsterületen folytatnának a csoportok haltenyésztést, kétévenként 3 __4 millió forint külön jövedelemhez jut nának a tagok. Utva a nem is remélt eredményt, ez év elején már, Rákosi elvtárs taná­csának másik részét is megfogadva, — halastó építését is elkezdték. Ebben nemcsak teleltetésre, hanem külön hal­tenyésztésre is nyílik alkalom. A „HALAS" mély fekvését és belvíz-összegyűjtő képességét ki­használva négy termelőszövetkezet dol­gozói 146 holdon létesítenek halastavat. Ennek terve a Kultúrmérnöki és Bel­vízrendező hivatal segítségével már el­készült s e hónap másodikén hozzáfog­tak a körtöltések . és keresztgátak elké­szítéséhez. A halastó felépítéséhez 30 ezer köbméter földet mozgatnak meg s az 3000 vagont megtöltő földmennyi­ség kiemelése 300 tsz dolgozónak 33 napi téli munkát jelent. Emellett az ivadékok után a halastó­ban már az idén holdanként 3 mázsa körüli átlag mellett közel 750 mázsa pontyot várnak. Ez vizsont 750.000 forint jövedelmet hoz azon a területen, ahol az időjárás íényekedi ének volt ki­szolgáltatva az ember s verejtéke után alig fizetett a föld. (Tj Megnyugvás helyett a munkával törődjenek a mezőtúri, törökmiklósi, kisújszállási gépállomáson Gépállomásaink közül a miniszter- tanácsi határozatban megjelölt határ­időre, február 15-re a csataszögi, jász- felsőgyörgyi, jászjákóhalmai, kunhegyest, tiszafüredi, tiszaroffi és a tószegi gép­állomások fejezték be az erő- és munka­gépek javítását. A többi gépállomás csú­fosan elmaradt, főleg a munkagépek ja­vításával. Karcagon ezenkívül egy Sztalinyec és négy Zetor, Kisújszálláson két darálómo­tor, Mezőtúron egy darálómotor javítása hiányzik. A mezőtúri gépállomáson már előre, február 20-ra ütemezték a munka­gépek javítását. Törökmiklóson négy erőgép generál javítása hiányzik. Úgy lát­szik, ezek a gépállomások és a többi el­maradtak nem ismerik a a miniszterta­nács határozatát. Nem gondoltak arra, hogy a javítások elhúzódása miatt a mélyszántást sem tudják végezni meg­felelő ütemben. Persze a mélyszántás el­maradásához nagy mértékben hozzájárult a gépállomási vezetők nemtörődömsége, akik nem gondoskodtak a már kijavított gépek munkába állításáról. A kisújszállási gépállomáson nemrégen 12 traktor sorakozott kijavítva, a mély­szántás még sem ment. Azóta már so­kat javult a gépállomás munkája, de még messze állnak a tervteljesítéstől. Pedig az idő sürget, a mélyszántás végső befejezéséig alig 8—10 nap van hátra. Jó lenne megnyugvás helyett a munká­val törődni, elvtársak.

Next

/
Thumbnails
Contents