Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-17 / 41. szám
1953 február 17. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP s A Szoinokmeguel NÉPLAP HIGY rlLYlZfllI „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ?“ A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A nagy érdeklődésre való tekintettel — mint azt lapunkban már közöltük a pályázatok beküldésének határidejét 10 nappal, f. hó 20-ig meghosszabbítottuk. így azok is beküldhetik pályázatukat, akik eddig elkéstek volna vele. Mai számunkban, s az új határidőig is, azokat a pályázatokat, amelyek mát most megvalósítható, hasznos útmutatást nyújtanak termelőszövetkezeteinknek, közöljük a Szolnokmegyei Néplapban. A pályázatok határidő előtti közlése semmi befolyással nincsen a jutalomdíjak odaítélésére, A jó pályázatok beküldői mind számíthatnak arra, hogy jutalmak egyikét-másikát, így az 500 forintos első, a 300 forintos második, a 200 forintos harmadik díjat, vagy az értékes könyvjutalmakat elnyerik. Mai számunkban Egyed Jánosnak, lapunk kőtelki levelezőjének nagyobb. terjedelmű írásából közlünk részletet. Az új módszereket feltétlenül alkalmazni kell •Egyed János elvtárs pályázatunkra beküldött írásának első részében a termelőszövetkezeti tagok nevelésének kérdésével foglalkozik, maid így folytatja: d termel önteti el kezeli tagok nevelésének kérdésén túljutva, el kell mondanom, hogy a kőtelki Petőfi termelő- szövetkezetben is nagyon sok lehetőség áll előttünk a gazdasági megerősödéshez. A különböző üzemágak végtelen sorával lehetne foglalkozni: az állattenyésztés, a növénytermelés lehetőségeivel. Különösen fontosnak tartom a szarvasmarhatenyésztést, s főleg azt, hogy a tehenészetekben feltétlenül alkalmazzák minden termelőszövetkezetben a fejlett szovjet módszereket: a napi legalább háromszori fejést, az egyedi takarmányozást, a mesterséges borjúnevelést, a tőgymasszázst. (Boeóki Sámli termelőszövetkezetünk tehenésze a napi háromszori fejés alkalmazásával bebizonyította a kétkedőknek, hogy ez nem humbúg, nem mese, hanem olyan tapasztalat, amely követésre méltó. Az előző évben már csaknem elapadt teheneket kezelésbe véve, a napi háromszori fejéssel helyi viszony- * latban igen szép eredményt ért el. Az addig havi 1653 liter tejhozam 10 tehénnél 2343 literre emelkedett. Amíg napi kétszeri fejéssel csak 4.54 liter volt a fejési átlag, a háromszori fejés eredménye három hónap múlva elérte a 7.35 litert. Bozóki elvtárs így a III. negyedévi tejíermelési tervet 118 százalékra teljesítette, s 153 liter természebeni jutalmat kapott. Ékes bizonyság ez mindazok számára, akik a maradi, ósdi, elavult nézetek mellett húzzák ki a kardot, s az új módszerek bevezetését gátolják. A tenyészsertések malacozási átlagának emelése céljából szükségesnek tartom a rábúgatás bevezetését. Termelő- szövetkezetünk most 150 vemhes anyajuhot kap. Ezeknél a ráberregtetést kell majd alkalmaznunk a későbbiekben a nagyobb szaporaság érdekében. Az idősebb termelőszövetkezeti tagok foglalkoztatása érdekében tervbe vettük, hogy házinyúltenyészetet méhészetet, gombatenyészetet létesítünk, téli időszakban pedig kosárfonó és seprűkötő üzemet működtetünk. (Csoportunk birtokában van egy 5 kát. hold kiterjedésű tó. Eddig szinte semmire sem hasznosítottuk. Ebben az évben már halat tenyésztünk benne. * A növénytermelés területén a magasabb termés érdekében elsősorban a ta vaszi munkákat kell időben és jól elvégeznünk. Ezen túl alkalmaznunk kell ezen a területen is a Szovjetunióban __ s hozzáteszem, nálunk is — jól bevált agrotechnikai módszereket: a négyzetes kukoricaültetést, a keresztsoros vetést, a vetőmagvak jarovizálását. Az elmúlt őszön már termelőszövetkezetünk is vetett keresztsorosan. Igen fokozza a jövedelmet az öntözéses gazdálkodás. Az öntözött területen nem tesz kárt az aszály. Az öntözéssel az ember győzedelmeskedik a természet felett. Ebben az évben termelőszövetkezetünk 103 kát. hold területen akarja megmutatni a kétkedőknek, mennyivel magasabb terméshozamot jelent az öntözéses gazdálkodás. A 103 kát. holdból 55 holdon rizst, 28 kát. holdon pillangós takarmányfélét termelünk, 20 holdon pedig konyhakertészetet létesítünk. £bben az énben elkezdjük a szénporos tégla égetését is. Ezzel sokezet forint készpénzt tudunk megtakarítani szövetkezetünk számára, márpedig minden megtakarított forint gazdagodásunkat segíti elő. Elsőrendű agyag áll rendelkezésünkre a téglaégetéshez. A szükséges mennyiséget már ki is termeltük, s a helyszínre szállítottuk a megfelelő mennyiségű szénport is. Nagy lehetőségek állnak előttünk, ezeket a lehetőségeket azonban csak akkor tudjuk kihasználni megerősödésünk és gazdagodásunk érdekében, ha három előfeltételét is biztosítjuk megvalósításuknak. Jilin dent keléit a gazdasági munkák elvégzésének érdekében feltétlenül szükségesnek tartom, hogy termelő- szövetkezetünk női tagjait is fokozott mértékben bevonjuk a munkába. Az elmúlt évben sajnos, csupán az idősebb asszonyok jártak ki dolgozni rendszeresen, a fiatal menyecskék pedig a faluban trécseltek. Különösen a vezetőségi tagok feleségei; nem jártak munkába. Ezen az alapon népnevelőmunkávál változtatni kell, s ebben a munkában nagy segítségünkre lesz a minisztertanács most megjelent határozata az anya- és csecsemővédelemről. Másik fontos előfeltétel a takarékos Minden meglévő vagyonúnkkal takarékoskodnunk kell, különösen pedig azzal, amiből kevés van. Az elmúlt időszakban az igáslovak takarmányozása terén folyt komoly mértékű pocsékolás. Ezen már változtattunk. Mindig a holnapra kell gondolnunk, amikor ma cselekszünk. Az előttünk álló lehetőségek kihaszná kásának harmadik, de legfontosabb előfeltétele az, hogy a szövetkezet tagjai akaratukat és erejüket a szövetkezet és természetesen saját maguk gazdagítására fordítsák, hogy egyakarattal lássanak hozzá a feladatok elvégzéséhez. EGYED JÄNOS levelező. Kőtelek, „Petőfi“' tsz. II MAGASABB TERMÉSHOZAMÉRT Gerd elvtárs a Központi Vezetőség november 29-i ülésén egyik döntő feladatként határozta meg mezőgazdasági termelésünk hozamának emelését. Milyen lehetőségek vannak erre? Ré- gebbi számainkban a helyes trágyázásról, jár ovi. zálásról írtunk. Ezúttal pedig a keresztsoros és négyzetes vetés alkalmazásáról tájékoztatjuk olvasóinkat. A keresztsoros vetés lényege hogy a kalászosok vetésére előírt vetőmagmennyiség felét hosszanti irányban juttatjuk a földbe, a már gondosan előkészített mag-ágyba a vetőgépekkel. A vetőmag másik felét pedig a barázdára, illetve az eddigi vetésünkre merőlegesen keresztirányban vetjük el. Az így elvetett kalászosok sokkal erőteljesebben fejlődnek, jobban bírják, az időjárás viszontagságait és kevésbbé vannak kitéve a megdőlésnek. Emellett ugyanannyi vetőmag felasználás mellett lényegesen magasabb termést adnak, mint az egysoros vetés, A kétpót Szabadság termelőszövetkezet az elmúlt esztendőben 25 holdon vetett keresztsorosan búzát és ezen a területen 11 mázsa 67 kg volt a holdanként! átlagtermés. Míg egyirányú vetésük területén 895 kg. A karcagi Rákóczi tsz szintén nem alkalmazta az elmúlt évben teljes egészében a keresztsoros vetést. 673 hold búzavetésből mindössze 73 holdat vetettek keresztsorosan, amelyen 11 mázsás termésátlaguk volt az egyirányú vetés 7 és fél mázsás átlagával szemben. Könnyen kiszámítható, mennyivel többet takarítottak volna be. ha mind a 673 holdon alkalmazók a keresztsoros vetést, 2355 mázsával több jut a tagok közötti szétosztásra és állam iránti kötelezettségeik teljesítésére. Persze a maradiak azt mondják, több gépi munkát igényel a keresztsoros vetés, nem érdemes alkalmazni. Kétségtelen, hogy kétszer kell megjáratni a vetőgépet, egyszer hosszában és egyszer keresztben. Nemcsak a búzánál, hanem a többi kalászosoknál, őszi, tavaszi árpánál, zabnál is alkalmazható. A kunmártoni Zalka Máté termelőszövetkezet az elmúlt évben egy 20 holdas keresztsorosan vetett őszi árpa területéről 23 mázsás holdanként'! átlagtermést takarított be, a 120 holdas egysoros vetés 11 mázsás átlag*- val szemben. E példákból is láthatjuk, mit jelent népgazdaságunk számára és mit jeleni termelőszövetkezeti tagságunk számára, ha búzából 9 mázsa helyett 12 mázsát, vagy ennél is többet, őszi árpából 11 mázsa helyett 23 mázsát termelünk. A keresztsoros vetés agrotechnikai jelentősége az egyenletes tenyészterület biztosításán múlik. A növények nem nyomjáh el egymást, a gyökérzet több tápanyagot kap, egyenletes lesz a hő, fény s levegőelosztás. Ezekből adódik az átlagosan 30 százalékkal magasabb termés az azonos talajelőkészitésű egysorosán vetett gabonával szemben. A Szovjetunió kolhozaiban, szovhozaiban mát hosszú idő óta igen eredményesen alkalmazzák a keresztsoros vetést, a többi agrotechnikai eljárások mellett és a többtermelés érdekében nálunk is szükséges minél szélesebb korú bevezetése. A keresztsoros vetés mellett a négyzetes vetés 1 'ad további lehetőséget a terméshozam [ növelésére. Agrotechnikai jelentősége, \hogy feleannyi vetőmag szükséges hozzá, j s lehetővé teszi a fogatok és gépek tel- I jesítőképességének tökéletesebb kihasználását. A gépek alkalmazása pedig le- j hetövé teszi az emberi munkaerő fokozott kímélését és másirányú munkában , való foglalkoztatását. A kapálásoknál 'elérhető munkamegtakarítás döntő mércékben enyhíti a május és június hóna- \pokban jelentkező munkatorlódásokat. í Négyzetesen vetjük általában azokat a \kapásnövényeket, amelyeknek tőtávol- jsága megközelíti a sortávolságot. Ilyen a \ kukorica, napraforgó, stb. Négyzetes me/ésre a Szovjetunió tapasztalatai nyomán speciális gépeket készítenek és kisebb átalakítással meglévő vetőgépjeink is alkalmazhatók, Ezek hiányában kézikapával vagy erre a célra készített tölcsérrel, úgynevezett puskával, a már előre meghúzott sorbeosztás segítségével vetjük el a kukoricát, vagy napraforgót. Erre a célra ritkajogú gere hlyét, vagy más hasonló szerszámot alakítunk át. melynek fogai közötti távolság megfelel a kukorica előírt sor- és tőtávolságának. Ezt húzzuk keresztül és hossz- és kereszt- irányban a területen és a sorvonalak találkozásánál kell majd később vetnünk, kapával, vagy az úgynevezett puskával. Az öcsödi Szabadság termelőszövetkezet már felkészült a négyzetes vetésre. Nincsen ugyan erre alkalmas vetőgépjük, de nem ijedtek meg a nehézségektől. Már elkészítették a sorvonalzókat és a „puskakai". Mire a vetés elkezdődik, nem lesznek nehézségeik a négyzetes vetés alkalmazásában. A tagság nagy örömmel fogadta ezt a kezdeményezést és vállalta, hogy vető gép hiányában is teljesíti négyzetes vetéstervüket. Már az elmúlt esztendőben is számos termelőszövetkezetünkben kísérleteznek négyzetes kukorica és napraforgó vetéssel. A lörökmiklósi Micsurin tszcs 22 holdon négyzetes kukoricát vetett, amelyen 13 és fél mázsás átlagot értek el a rendes vetésű kukorica 9 mázsás termésátlagával szemben. A mezőtúri Bercsényi termelőszövetkezet négyzetes kukoricája 15 mázsa holdanként! átlagtermést eredményezett, a sorba- vetett 6 és fél mázsás átlagával szemben, A fenti példák azt bizonyítják, menynyire eredményes a négyzetes és keresztsoros vetés alkalmazása és termelőszövetkezeti tagságunk, de egyéni dolgozó parasztságunk is minél szélesebb körben alkalmazza ezeket az eljárásokat, mint a magasabb terméshozam egyik döntő feltételét. így válik lehetővé a többtermelés, a beadási kötelezettság hiánynélküli teljesítése. A terméstöbbletből több jut a tagok közötti szétoszásra és a szabad piacra. Jószágainkat több takarmánnyal tudjuk ellátni, nem ütközik nehézségbe sertés- és baromfiállományunk növelése. hovodzák János agronómus, Megyei Tanács '©MRItltT A Központi Előadó Iroda 1953 február 17-én,- kedden este 6 őrakor a Pártoktatás Házában előadást tart ,,A kapitalizmus gazdasági alaptörvénye és a kapitalizmus általános válsága“ címmel. Az,előadáson részt- vebetnek párt-, állami-, tömegszervezeti-, gazdasági funkcionáriusok, pártaktívák, a Bolsevik Párt II. évfolyam hallgatói, a Politikai Gazdaságtan I. és II. éves hallgatói, propagandistái. Különösen a felsőfokú káderképző tanfolyamok propagandistáinak és hallgatóinak ad nagy segítséget az előadás. Kérjük az elvtársak pontos megjelenését. PARTOKTATAS HAZA Szolnok. Miért hanyagolja el a csataszögi gépállomást az ÁMG gépállomási csoportja Alig 20 kilométerre van Szolnoktól a csataszög! gépállomás. 18 erőgép és a hozzátartozó talajművelő eszközök állanak, itt a nagykörűi, kőtelki és a tiszasűlyi dolgozók rendelkezésére. A gépállomás vezetősége és dolgozói tőlük telhetöleg igyekeznek ellátni a rájuk bízott feladatokat, azonban vannak olyan akadályok, melyeket egyedül nem tudnak leküzdeni. Különösen a traktoristák szociális és kulturális helyzete nem kielégítő s ez hátráltatja terveink teljesítését. Még 1952 szeptemberében kértük — azóta már levitéz- lett — Tressert, a volt gépállomási csoportvezetőt, hogy segítsenek traktorosaink helyzetén. A gépállomáson már egy éve nincs politikai vezetőhelyettes, az egyik brigádvezető, Tóth Mátyás van megbízva a helyettesi teendők elvégzésével. Tökéletesen nem tudja ellátni a munkáját. Fehér Boldizsár elvtársat a gépállomás! csoport politikai oszály vezetőjét is kértük, állítsanak már be hozzánk politikai helyettest. Máig sem történt meg. Sassi István elvtársat; a műszaki vezetőt augusztus óta nem is láttuk. Pedig kintjártakor igen komoly szakmai és szervezési támogatást adott a főgépésiz elvtársnak és a gépállomás vezetőségének. Hasznos javaslatokat tett á további munkára. Szabó Béla elvtárs, a gépállomási csoportvezető mezőgazdásza valamikor a múltév nyarán volt nálunk. Akkor kértük, hogy nyújtsanak né-1 künk segítséget egy meghajtó motor beszerzésében. Ugyanis gépállomásunkon még nincsen villany és nagy nehézségekbe ütközik a különböző szerszámgépek meghajtása. Sem motor sem értesítés nem érkezett arról, mit tettek ennek érdekében. Szokolai Miklós elvtárs főkönyvelő még a múlt év nyarán volt a gépállomáson és akkor komoly segítséget nyújtott a könyvelési munka megjavítására. Most is szükségünk volna erre. Hát olyan nehéz 29 gépállomást 7—8 hónap alatt meglátogatni, legalább egyszer ? A gépállomási csoport politikai osztálya részéről Kardos elvtárs több ízben megígérte, hogy taggyűléseinkre eljönnek, vagy a megbeszélésen résztvesznek a MEDOSZ megyei titkárságának egyik tagjával. Vártuk is őket, a mai napig sem jöttek. Pedig csak közös erővel, az ö segítségükkel tudjuk biztosítani a gépállomási dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégítését. Nem akarok arra hivatkozni, hogy egyedül ezek az okok idézték elő a gépjavításban mutatkozó elmaradásunkat; de nagymértékben hozzá, járultak. Kérjük a gépállomási csoportot, hogy végre váltsa be csaknem egy esztendővel ezelőtt tett ígéretét és személyesen is keresse fel a mi gépállomásunkat. Lázár István igazgató, csataszögi gépállomás. Miért nem működik a 70.000 Ft költséggel épített jászdózsai pékkemence Szövetkezetünk az 1952 utolsó negyedévében 70.000 forint beruházással új kettős pékkemencét kapott. A kemence időre készült el, azonban a szükséges olajfűtőberendszés felépítése elmaradt. Jelenleg az a helyzet jászdőzsán, hogy két magánpék kemencéje van üzemben. Ezek azonban olyan állapotban vannak, hogy minden pillanatban összedőlhetnek. Kérjük a MESZOV-öt, intézkedjék a fűtőberendezések mielőbbi elkészítése érdekében. A jászdózsaiak várják a MÉSZÖV gyors intézkedését. KOVÁCS SÁNDOR levelezői Jászdőzsa, Rákőczi-út 20. 115*7 százalékos ter-vteljesitéssel a verseny legjobbja lett a szolnoki dohánybeváltó Néhány nappal ezelőtt számos dohánybeváltó vállalat üzemvezetői termelési értekezletre jöttek össze az egyik budapesti vállalatnál. Az üzem hétköznapi dolgos életében egy ilyen értekezlet nem jelent különösebb eseményt. Most azonban minden dolgozó érdeklődéssel várta azt, hogy mikor jön haza a budapesti értekezletről az üzemvezető. Ezen az értekezleten hirdették ki a döntést, hogy 14 üzem közül melyik érdemelte ki januári munkája alapján a vállalat kitüntetését, a „Vándorzászlőt.“ Mikor hazajött az üzemvezető, pillanatok alatt bejárta az üzemet az örömhír, s hamar megtudtuk azt, hogy az üzemünk nyerte el a vádor- zászlőt. Hegedűs Alfréd és két élenjáró dolgozó vette át a nagybodrogi dohánybeváltó tizem küldötteitől a vándorzászlót. Az üzem felemelt tervét 115.7 százalékra teljesítette. Mi most tovább versenyzünk, azt akarjuk, hogy a hónap végén ugyancsak nálunk maradjon a vándorzászlő. Ez lesz az április 4-ének tiszteletére indított versenynek a jelképe további munkánkban. SZÉKELY ISTVÁN szolnoki Dohánybeváltó levelezője. Szégyentábíára írjuk... az alant felsorolt elvtársak neveit. Nem jelentek meg a turkevei elnökképző iskolán: elutasították pártunk, kormányzatunk megbízatását. Mező. gazdasági termelésünk hozamának növelése fokozottabb tudást, szakismereteket igényel, minden termelőszövetkezeti vezetőtől. Ok nem gondoltak arra, mivel tartoznak pártunknak és termelőszövetkezeteink tagságának. Kisújszállásról: Tóth István Szabadság tsz, Molnár Albert Zöldmező tsz, -Szél Sándor Ady tsz, Karcagról: Dobos József Táncsics tsz, Bakó Imre és Papp József Rákosi Csillaga tsz, Papp Imre Dózsa tsz, Vadász Imre Petőfi tsz, Turkevéről: Szabó Sándor Táncsics tsz, Mezőtúrról: Adám Károly Szabad Nép tsz, Iván Lajos Béke tsz, Csete Lajos Petőfi tsz, Papp Antal Uj élet tsz; Kétpőről: Szabó István Szabadság tsz, Kunhegyesről: Szabó István Vörös Csillag tsz, \ Hjszászról: Berta József Szabadság tsz, Kunmadarasról: Szabó Pál Dózsa tsz, Kékről: Baranyi István Táncsics tsz, Nagyivánról: Czinege István Rákosi Csillaga tsz. A fent felsorolt elvtársakat az iskola hallgatói több ízben levélben felkeresték és felkérték őket; hogy tegyék magukévá ezt a tanulási lehetőséget is. Ennek ellenére a mi napig sem jelentkeztek az iskolán, A turkevei 1000 holdon felüli tsz önképzö hallgatói, SO ALAIRAS. Finn békeszervezefek tiltakozása a tervezett hadgyakorlatok ellen . Helsinki (TASZSZ). Finn demokratikus lapok közük a béke finnországi hívei szervezetének és a finn békeszövetségnek a tartalékosok tervezett hadgyakorlataival kapcsolatban hozott közös határozatát. A határozat kiemeli, hoajj a tartalékosok hadgyakorlatainak előkészületei országszerte nyugtalanságot keltenek. A határozat megállapítja, hogy a szóbanforgó hadgyakorlatok ellentmondanak a békeszerződés előírásainak. Hangsúlyozza: a két szervezet azzal a követeléssel fordul a kormányhoz és a kéyviselőház- hoz, hogy mondjál le a tervezett hadgyakorlatokat, mert azok elősegítik a militarizmus és a háborús Légkör terjesztését. ■i
