Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-15 / 40. szám

<,vt 7 „ ,, Szo/nokmemei A Magyar Szovjet Társaság 11. Országos Kongresszusának tanácskozása A M EGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A M EG'l 'El TAN ÁCS LAPJA I V. évfolyam. 40. szám * Ára: *50 fillér 1953 február 15. vasárnap A Magyar-Szovjet Társaság II. Országos Kongresszusának tanácskozása Közel nyolc esztendeje hozta el a diadalmas Szovjet Hadsereg népünknek a szabadságot, amelyért hosszú évszázadokon át harcoltak legjobbjaink. A szovjet és magyar nép testvéri barátságának hü harcosai, a Magyar-Szovjet Társaság hatalmas táborába tömörült magyar dolgozók küldöttei szombaton a budapesti EFEDOSZ székház kongresszusi termében gyűltek egybe, hogy a kö­zeledő évfordulót is ünnepelve, az MSZT 11. Országos Kongresszusán megvitas­sák, hogyan értékesítették a Szovjetuniótól kapott tanácsokat, mit tettek és mit kívánnak tenni a Magyar-Szovjet Barátság továbbj erősítése terén. A kon­gresszuson mintegy ötszáz szavazati és kétszáz tanácskozási joggal rendelkező küldött jelnt meg. Elküldte képviselőit a hős szovjet nép. eljöttek a testvéri népi demokáciák és több kapitalista ország dolgozóinak küldöttei is. Az elnöki emelvényt és a termet köröskörül virágok, jelmondatok díszítet­ték. Az emelvény hátterében, zászlóerdöktöl övezve, Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak hófehér mellszobra volt látható. A küldöttek lelkes hangulatban, énekszóval várak a kongresszus megnyitásás. A kongresszus első napi tanácskozásán megjeleni Révai József, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Kiss Károly, a minisztertanács elnökhelyettese, az MDP Politikai Bizottságának tagja. Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke. Rónai Sándor, az MDP Pol tikti Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter. Darvas József közoktatásügyi miniszter. Megjeleni a kongresszus elsönapi tanácskozásán J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Erdei Ferenc üdvözlő beszéde Kilenc óra előtt néhány perccel csendültek fel a teremben a magyar és a szovjet himnusz hangjai, majd Erdei Ferenc, a Magyar-Szovjet Tár­saság elnöke, földművelésügyi mi­niszter üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta a kongresszust. Beszédé­ben a többi között ezeket mondotta: — Minél elkeseredettebben tör a dolgozó nép, a népek függetlenségo és a béke ellen az imperialisták eszeveszett dühe. annál elszántadban védjük mi a béke ügyét, kivívott szabadságunkat, függetlenségünket, szocialista építésünk vívmányait és annál erősebb és elszakíthatatlanabb hűségünk és barátságunk a nagy Szovjetunióhoz.- Ezt a barátságot ápolta és erősí­tette a Magyar-Szovjet Társaság az X. kongresszusa óta eltelt időben. En­nek a barátságnak újabb kifejezője, fejlesztője és erősítője mostani kon­gresszusunk. Amit az I. kongresszu­son kifejeztünk és magunk elé tűz­tünk, jórészt elértük. Most a szovjet- magyar barátság újabb tartalma és újabb ereje bontakozik ki: e kon­gresszuson a Szovjet-Magyar Barát­ság újabb feladatait kell kitűznünk azon az úton, amely népünket az el- szakíthatalan barátság szálaival ösz- szekapcsolva vezeti a nagy Szovjet­unióval közös úton, a béke útján. Erdei Ferenc beszéde közben és végén a megjelentek többízben fel­állva. lelkes tapssal ünnepelték a bé­ketábor lángeszű vezérét, a nagy Sztálint, népünk forrón szeretett ve­zetőjét, Rákosi elvtársat, s a széttép- hetetlen magyar-szovjet barátságot. Ezután került sor a dlszelnökség és az elnökség megválasztására. A küldöttek hatalmas lelkesedéssel, per­cekig tartó taps közben elsőnek J. V. Sztálin elvtársat választották meg, a díszeinökség tagjai közé. Kelen Béla főtitkár beszámolója A mandátumvizsgálő és a jelölő bizottságra tett javaslatok elhang­zása után Kelen Béla, a Magyar- Szovjet Társaság főtitkára tartott beszámolót. Beszéde elején a főtitkár rámuta­tott arra, hogy a Magyar-Szovjet Társaság II. Országos Kongresszusa olyan időben ült össze; amikor a Szovjetunió dicső Kommunista Párt­jának XXX. kongresszusa után vilá­gosabbá váltak a feladatok minden békeszerető ország, minden egyes bé- keszerctő ember számára. A békéért küzdő egyszerű embe­rek százmilliói megtanulták, hogy a XIX. kongresszusa óta eltelt idő ese­ményei mindenben igazolták Sztálin elvtárs megállapításait. E négy hó­nap alatt az amerikai imperialisták fokozták az új háború kirobbantá- sár^ tett erőfeszítéseket. E négy hónap nemzetközi esemé­nyei azonban mást is igazoltak. Azt a sztálini megállapítást, bo-r a ka­pitalista országok ellentétei, ezek a ,,mélyben haté erők'1 ,,meg fogják szabni az események menetét". Dulles nyugateurópai, Churchill amerikai lá­togatása azt mutatta, hogy nemcsak a népek, hanem már a bn>-*«ná kor­mányok is kezdenek szembekerülni az amerikai diktátum politikával. A tőkés országokban nő és terjed az ellenállás a háborús politikával szem­ben. Ennek a növekvő békekampánynak világraszóló tüntetése volt a népek bécsi kongresszusa. Ezután arra mutatott rá Kelen Béla. hogy a XIX. kongresszus meg­győzően mutatta be a soknemzeti­ségű szocialista szovjet állam megnö­vekedett politikai egységét, katonai erejét, a szocialista népgazdaság pél­da pélkül álló fejlődését és a szovjet nép anyagi és kulturális színvonalá­nak szakadatlan emelkedését. A kommunizmus építkezésének sztálini útján járva a szovjet nép a tudomány és technika fejlődésének új korszakát nyitotta meg. A kommunizmus nagy építkezései­nek eredményeként megvalósul a világ első nagyfeszültségű villamos- energia hálózata; amely átfogja a Szovjetunió óriási területét, össze­kapcsolja valamennyi hő- és vízierő­müvét;' A szovjet njip forró szeretet« hazája, pártja, Sztálin elvtárs iránt, biztosí­ték arra, hogy a XIX. kongresszus ragyogó célkitűzései, a kommunista társadalom felépítése a Szovjetunió­ban győzelmesen megvalósul. Mialatt a kapitalista világban az egyes országok közt egyre mélyülnek az ellentétek, azalatt a szocializmus és a demokrácia táborában a nemze­tek között a történelemben eddig is­meretlen új viszony jött létre. TTj- típusú baráti kapcsolat ez, amely minden egyes állam szuverén jogai­nak és függetlenségének megőrzésén, a kölcsönös együttműködésén és se­gélynyújtáson alapszik. Elvtársakl Eyen új, baráti vi­szony köti össze a mi hazánkat is a Szovjetunióval. Február 18-án ün­nepeljük a Magyar-Szovjef barátsági -együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés megkötésének ötödik évfordulóját. Ez a szerződés népünk szabadságának és felemelke­désének biztosítéka. Kelen Béla; a továbbiakban az MSZT-nek az elmúlt két év folya­mán végett munkájáról számolt be. Az I. kongresszus óta az MSZT munkája jelentős mértékben t kiszé­lesedett — mondotta. — Az I. kon­gresszuson 748.325 MSZT-tagrál szá­moltunk be. Most a kongresszusnak azt jelenthetem, hogy taglétszámunk jóval meghaladta a milliót és jelen­leg 1,302.314 tagunk van. Szerveze­teink száma 1950. decemberben; az I. kongresszus idején, 2.893 volt, 1953. január 1-én 8.243 MSZT-alapszerve- zet működik az országban.’ Kelen Béla ezután a társaság propganda és agitáciős munkájáról számolt be. Előadásos propagandánk sokat fej­lődött az elmúlt évek alatt — mon­dotta a többi között. — Míg 1951- ben h u szonháromezern vole «ifi zötven­négy előadáson egymillió ötszáz- kilencvenezer hallgató vett részt, 1952-ben harmincnyolcezerkétszáz- huszonnégy előadáson kétmillió há- romszáztizenegyezer hallgató jelent meg. Eredményes a kommunizmus építé­sét, a szovjet emberek életét ismer­tető szemléltető agitáciős tevékeny­ségünk. A kis-, közép- és nagykiál­lítások, képhiradók és vífrineoroza­tok szemléltetően mutatják dolgozó­inknak a szocializmus hazáját. A szovjet példa követését és a Szovjetunió konkrét megismertetését az orosz nyelv elsajátításával lehet legjobban meggyorsítani. Az eredeti orosznyelvü kiadvánj-ok iránti ér­deklődést mutatja, hogy a szovjet újságok és folyóiratok megrendelése 1949-hez viszonyítva megötszöröző­dött, az orosznyelvü szak- és irodal­mi könyvek megrendelése, illetve vá­sárlása tízszeresére emelkedett 1947- től 1952-ig. Népünk kulturális szín­vonalának emelését segíti az orosz nyelv tanulása. Jelenleg az MSZT orosz nyelvtan­folyamainak száma háromezerhat - száz, amelyeken negyvenötezer hall­gató vesz részt. Az ipar területén agitáciős és pro­paganda munkánk legfőbb tartalmát, a fejlett szovjet munkamódszerek ismertetése jelentette. Megállapíthatjuk, hogy a párt és a szakszervezetek munkáját segítve, társaságunk is hozzájárult a szovjet sztahanovista módszerek népszerűsí­téséhez és elterjesztéséhez, s ezen ke­resztül népgazdasági tervünk teljesí­téséhez Is. A mezőgazdaság területén az MSZT tevékenysége elsősorban a termelő­szövetkezetek fejlesztésére és meg­szilárdítására, a fejlett, szovjet agro­technikai és zootechnikai módszerek bevezetésére irányul. Nagy segítsé­get nyújtott ebben a munkában min­denekelőtt az, hogy három magyar parasztküldöttség járt a Szovjetunió­ban és két szovjet kolhozküldöttség látogatott el hazánkba. Az elmúlt évben a szárazság és a fagykár ellenére kimagasló eredmé­nyeket tudtak elérni azok a terme­lőszövetkezetek, amelyek felhasznál­ták a szovjet kolhozparasztok ta­pasztalatait. Beszámolt ezután arról, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fej­lesztésében jó munkát végeztek az MSZT-szervezetek. Kelen Béla ezután beszélt arról a segítségről, amelyet az élenjáró szovjet tudomány és művészet ná­lunk járt képviselői nyújtottak a magyar értelmiségnek, majd így foly­tatta: — Kötelességünk -népünket a haza szeretetére és védelmére nevelni, mert hazánk határán leselkedik az amerikai imperializmus balkáni bé­rence, a fasiszta Tité elvtemült kém­bandája, amely kalandor terveket eszelt ki hazánk kirablására, népünk hatalmának megdöntésére és a ma­gyar-szovjet barátság megmérgezé- sére. A továbbiakban ismertette az MSZT előtt álló feladatokat. Feladat: Elsősorban a társaság tár­sadalmi befolyásának szélesítése, tag­ságának növelése. Másodsorban a társaság tagságá­nak tömegméretű aktivizálása a szovjet tapasztalatok terjesztésére, átvételére és alkalmazására. Befejezésül hangoztatta, hogy a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja nagy lehetőséget ad társaságunknak munkája továbbfejlesztésére, dolgo­zó népünk Szovjetunió iránti szere- t'etének és barátságának fokozására. (MTI), Kelen Béla beszédét sűrűn szakí­totta meg a küldöttek lelkes tapsa. Szünet után megkezdődött a vita a főtitkári beszámoló fölött. Az elnök a megjelentek felzűgő, lelkes tapsa közben jelentette be, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és Politikai Bi­zottsága nevében Révai József nép­művelési miniszter kíván felszólalni. Révai József elvtárs felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Engdjék meg, hogy az MDP Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözöljem az MSZT II. Kongresszusát és eredményes munkát kívánjak neki. Az MSZT társadalmi szervezet, pár- tonkívüli tömegszervezet. De nem akár­milyen társadalmi szervezet, nem akár­milyen tömegszervezet. Az MSZT kü­lönlegesen tömegszervezet, különleges fel­adatokkal. Az MSZT különleges nagy és megtisztelő feladata,: a magyar-szov- jet barátság ápolása népünk legszélesebb tömegeiben, a szovjet kultúra gazdag tapasztalatainak a lehető legszéjesebb- körű terjesztése szocialista építésünk minden területén. Kétségtelen, hogy e megtisztelő fel­adat megoldása terén az MSZT komolv eredményeket ért el az utolsó két esz­tendőben. Kétségtelen, hogy az MSZT mint tömegszervezet, egyike azoknak a fontos transzmisszióknak, amelyek pár­tunkat, a dolgozó nép milliós tömegei­vel összekapcsolják. Az MSZT komo­lyan segíti pártunkat és államunkat dol­gozó népünk szocialista nevelésének munkái ában. Bár az MSZT szervező- és nevelő­munkája javult, nem mondhatjuk el, hogy megtettünk mindent, amit meg kel­lett és meg lehetett volna tenni. Az MSZT tömegszervezet, de még nagyobb, még erősebb tömegszervezetté kell tenni. Az MSZT nem rossz munkát végzett a szovjet tudomány, az szovjet művészet és irodalom, a szovjet technika meg­ismertetése és eredményeinek közvetítése terén a vezető magyar értelmiség felé. De a szovjet kultúra megismerésére való törekvés a szovjet tapasztalatokból való tanulásvágya még mindig nagyobb, mint amennyit az MSZT ki tudott elé­gíteni. Még több, még jobb munkára van te­hát szükség, hogv közelebb hozzuk nem­csak a magyar értelmiséget, hanem az egész magyar értelmiséget a világ legha­ladóbb kultúrájához, hogy még jobb fel­tételeket teremtsünk ahhoz, hogy tanul­hassunk ettől a kultúrától. Még többet kell tennünk annak érdekében, hogy munkásaink, sztahanovistáink — első­sorban kohászaink és bányászaink — megtanuljanak szovjet módra dolgozni, szovjet módra tervet és vállalást teljesí­teni. Még többet kell tennünk, hogy dolgozó parasztságunk, elsősorban a me­zőgazdaság szocialista szektorának dol­gozói. valóban elsajátítsák és alkalmaz­zák a földművelés és állattenyésztés fej­lett szovjet módszereit. ^ ' Mire építhet, mire kell, hogy építsen az MSZT ebben a megtisztelő munká­ban? Mi legyen munkájának alapja és kiindulópontja? Az alapja és kiindulópontja ennek a munkának az, amit Sztálin .elvtárs fej­tett ki mélyen és tömören. Az ő utól- érhetetlenül világos és egyszerű módján a SZKP-nak XIX. kongresszusán ezt mondta: „Pártunknak és országunknak mindig szüksége volt és mindig szüksége is lesz a határon túli testvéri népek bizal­mára, együttérzésére és támogatására. Ennek a támogatásnak a sajátossága ab­ban rejlik, hogy bármilyen testvérpárt részéről pártunk békeszerető törekvései­nek nyújtott minden támogatás egyben támogatja saját népünket is a béke meg­védéséért vívott harcában... A kölcsö nős támogatásnak ez a sajátossága azzal magyarázható, hogy pártunk érdekei nem­csak hogy nincsenek vele ellentétben a békeszerető népek érdekeivel, hanem el­lenkezőleg, eggyéforrnak azokkal. Ami a szovjetuniót illeti, annak érdekei egy­általán nem különíthetők el az egész világ békéjének ügyétől.1' Mi következik ezekből a sztálini szavakból? Az, hogy a barátság a Szov­jetunió iránt önnön érdekünk, hogy ma­gunkat támogatjuk, ha a Szovjetuniót támogatjuk. Aki a ^ovjetunió mellett áll, az a magya nép, a magyar nemzet a magyar haza mellett áll. Az imperialista háborús uszítók azt kiabálják úton-útfélen, hogy a szocializ­mus építése nem magyar ügy, hanem orosz ügy, hogy az iparosítás nem olyan cél, amit mi tűztünk ki és mi valósítunk meg a magunk érdekében, hanem a Szovjetunió erőszakolta ránk, hogy az ötéves terv nem magyar érdek, hanem szovjet érdek. Nos, elvtársak, ezeknek az állításoknak gyik felével egyet lehet ér­teni. Azzal a felével ugyanis, hogy mindaz, amiért mi küzdünk és fáradozunk: szovjet érdek is. Az ostobák nem veszik észre, hogy rágalmaikkal önmagukat cá­folják meg. Ha a sziálinvárosi vasmű, ha a budapesti földalatti, ha Tiszalök és Inota, ha a veszprémi és a miskolci mű­egyetem, ha a négyszer több egvetemi hallgató és ötször több középiskolás Magyarországon — szovjet érdek, ha az anyák védelme, a gyermekek támogatása — szovjet érdek, akkor ebből az követ­kezik, hogy szovje érdek és magyar ér­dek egy és ugyanaz! (Taps.) A Szovjet­uniónak valóban érdeke, hogy a magyar nép erős, egészséges és boldog legyen, ura legven saját sorsának. Mint ahogy a magyar népnek is érdeke, hogy a Szov­jetunió viruljon, erősödjék, még hatal­j ' masabb támasza legyen a népek szabad­ságának és békéjének. Sztálin szavaiból, a mi népünk és a szovjet nép érdekeinek azonosságából azonban más is következik. Az követ­kezik belőle, hogy csak az szolgálja igazán a szovjet-magyar barátságnak, a népek testvériségének, az - internacionaliz­musnak nagy ügyét, aki odaadóan, fe­gyelmezetten szolgálja a magyar nép, a magyar haza ügyét. Köszönjük szépen az olyan rokonszenvet a Szovjetunió iránt, amely megfér a hanyag munkával, a laza fegyelemmel, a terv nem telje­sítésével, a szocialista versenyben vállalt feladat elmulasztásával, az adott szó be nem tartásával. Lehetsz barátja a Szov­jetuniónak, ha nem vagy barátja Ma­gyarországnak? Nem lehetsz! De vájjon milyen barátja saját hazájának az az ózdi, vagy diósgyőri kohász, martmász, mérnök- vágy igazgató, aki lemarad a terv telje­sítésében? Milyen barátja Magyarország­nak az a tatai vagy pécsi bányász, mér­nök, párttitkár vagy akár miniszter, aki félvállról veszi, teljesítik-e a szénbányá­szati tervet, vagy nem teljesítik? Milyen híve a békének — és ami ezzel egyet je­lent: a szovjet-magyar baráságnak __ az a traktoros vagy gépállomásvezető, aki elkésik a mélyszántással, vagy vetéssel? Nem mondom, talán az ilyen lusta és nemtörődöm emberek is lehetnek ba­rátai _ tisztesség ne essék szólván _ a Szovjetuniónak. De az MSZT-nek legyen gondja' rá, hogy a Szovjetuniónak Magyar- országon ne lusta és nemtörődöm ba- rátái, hanem szorgalmas és lelkes barátai legyenek, akik nem tessék- lássék módra, hanem odaadással szol­gálják saját ügyüket, a magyar nép ügyét. Sztálin elvtárs az SzKP XIX. kon-» gresszusán arról is beszélt, hogy: , A’ SzKP nem maradhat a testvérpártok adósa és a maga részéről is támogat ma kell őket, valamint népeinket a felszabadulásért vívott harcukban a béke megőrzéséért vívott harcuk- ban.“ — Nos elvtársak, van adósság és adósság. Kétségtelen, hogy mi ma­gyarok — és nem csak ránk magya­rokra vonatkozik — sokkal, de sok­kal többel tartozunk a Szovjetunió­nak, mint amennyivel a Szovjetunió tartozik nekünk. Sztálin szavait á szovjet nép adósságáról nekünk lehe­tetlen bizonyos szégvenérzés nélkül olvasni. Hiszen, nekünk magyarok­nak, sokkal de sokkal nagyobb a törleszteni valónk! Kétségtelen, hogy egyet-mást törlesztettünk az adóssá­gunkból, a felszabadításért, a békénk megőrzése érdekében nyújtott segít­ségéért. a szakadatlan gazdasági és kulturális segítségért, a szocialista építés terén nyújtott műszaki és egyéb támogatásért. De nem jó ma­gyar hazafi az, aki nem érzi, hogy törlesztve adósságunk egy részét; még mindig jócskán hátralékban va­gyunk! Legyünk rs.ita; hogy törlesz- szünk ebből a hátralékből. De itt sajátosságos tartozásokról és követelésekről van szó. Nem keres­kedők közötti adósság ez, hanem testvérek, barátok kölcsönös támo­gatása. Mindazt, amivel a Szovjet­uniónak tartozunk, önmagunknak kell visszafizetnünk. A Szovjetunió­nak azzal kell törlesztenünk az adós­ságunkat, hogy jól dolgozunk saját magunknak;_hogy felépítsük a ma­gunk szgcl&lista országát; hogy meg- védjük a magunk békéjét és függet­lenségét, hogy teljesítsük a magunk . kötelességét saját népünkkel szem­ben, hogy körmére üssünk a npagunk ellenségeinek — külsőknek és bel­sőknek —, hogy éberek legyünk a mi építésünk kártevőivel szemben. Es ha törlesztjük mindazt, amivel saját magunknak tartozunk, akkor — de csak akkor — mondhatjuk el; hogy törlesztettük a Szovjetunióval szemben fennálló adósságunkat! Ta­nulj a Szovjetunió példájából; vedd át és alkalmazd a szovjet építés ta­pasztalait. Légy ugyanolyan szilárd és állhatatos, kitartó és bátor, min* a szovjet nép! Tanuld meg ugyan- úgy leküzdeni a szocialista építé* apróbb-nagyobb nehézségeit, mint a szovjet dolgozó. Tanulj meg ugyan­úgy harcolni és helytállni, mint a szovjet nép: ezzel törlesztőd a ma­gyar adósságot a Szovjetunió iránt. Elvtársak! Az idén különleges kö­rülmények között ünnepeljük meg a Magyar-Szovjet Earátság ' Hónapját. Amerikában új emberek kerültek kormányra és azt mondják; hogy ezek az új emberek — akik melles­leg szólva egytől-egyig az amerikai

Next

/
Thumbnails
Contents