Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-15 / 40. szám
<,vt 7 „ ,, Szo/nokmemei A Magyar Szovjet Társaság 11. Országos Kongresszusának tanácskozása A M EGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A M EG'l 'El TAN ÁCS LAPJA I V. évfolyam. 40. szám * Ára: *50 fillér 1953 február 15. vasárnap A Magyar-Szovjet Társaság II. Országos Kongresszusának tanácskozása Közel nyolc esztendeje hozta el a diadalmas Szovjet Hadsereg népünknek a szabadságot, amelyért hosszú évszázadokon át harcoltak legjobbjaink. A szovjet és magyar nép testvéri barátságának hü harcosai, a Magyar-Szovjet Társaság hatalmas táborába tömörült magyar dolgozók küldöttei szombaton a budapesti EFEDOSZ székház kongresszusi termében gyűltek egybe, hogy a közeledő évfordulót is ünnepelve, az MSZT 11. Országos Kongresszusán megvitassák, hogyan értékesítették a Szovjetuniótól kapott tanácsokat, mit tettek és mit kívánnak tenni a Magyar-Szovjet Barátság továbbj erősítése terén. A kongresszuson mintegy ötszáz szavazati és kétszáz tanácskozási joggal rendelkező küldött jelnt meg. Elküldte képviselőit a hős szovjet nép. eljöttek a testvéri népi demokáciák és több kapitalista ország dolgozóinak küldöttei is. Az elnöki emelvényt és a termet köröskörül virágok, jelmondatok díszítették. Az emelvény hátterében, zászlóerdöktöl övezve, Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak hófehér mellszobra volt látható. A küldöttek lelkes hangulatban, énekszóval várak a kongresszus megnyitásás. A kongresszus első napi tanácskozásán megjeleni Révai József, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Kiss Károly, a minisztertanács elnökhelyettese, az MDP Politikai Bizottságának tagja. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Rónai Sándor, az MDP Pol tikti Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter. Darvas József közoktatásügyi miniszter. Megjeleni a kongresszus elsönapi tanácskozásán J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Erdei Ferenc üdvözlő beszéde Kilenc óra előtt néhány perccel csendültek fel a teremben a magyar és a szovjet himnusz hangjai, majd Erdei Ferenc, a Magyar-Szovjet Társaság elnöke, földművelésügyi miniszter üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta a kongresszust. Beszédében a többi között ezeket mondotta: — Minél elkeseredettebben tör a dolgozó nép, a népek függetlenségo és a béke ellen az imperialisták eszeveszett dühe. annál elszántadban védjük mi a béke ügyét, kivívott szabadságunkat, függetlenségünket, szocialista építésünk vívmányait és annál erősebb és elszakíthatatlanabb hűségünk és barátságunk a nagy Szovjetunióhoz.- Ezt a barátságot ápolta és erősítette a Magyar-Szovjet Társaság az X. kongresszusa óta eltelt időben. Ennek a barátságnak újabb kifejezője, fejlesztője és erősítője mostani kongresszusunk. Amit az I. kongresszuson kifejeztünk és magunk elé tűztünk, jórészt elértük. Most a szovjet- magyar barátság újabb tartalma és újabb ereje bontakozik ki: e kongresszuson a Szovjet-Magyar Barátság újabb feladatait kell kitűznünk azon az úton, amely népünket az el- szakíthatalan barátság szálaival ösz- szekapcsolva vezeti a nagy Szovjetunióval közös úton, a béke útján. Erdei Ferenc beszéde közben és végén a megjelentek többízben felállva. lelkes tapssal ünnepelték a béketábor lángeszű vezérét, a nagy Sztálint, népünk forrón szeretett vezetőjét, Rákosi elvtársat, s a széttép- hetetlen magyar-szovjet barátságot. Ezután került sor a dlszelnökség és az elnökség megválasztására. A küldöttek hatalmas lelkesedéssel, percekig tartó taps közben elsőnek J. V. Sztálin elvtársat választották meg, a díszeinökség tagjai közé. Kelen Béla főtitkár beszámolója A mandátumvizsgálő és a jelölő bizottságra tett javaslatok elhangzása után Kelen Béla, a Magyar- Szovjet Társaság főtitkára tartott beszámolót. Beszéde elején a főtitkár rámutatott arra, hogy a Magyar-Szovjet Társaság II. Országos Kongresszusa olyan időben ült össze; amikor a Szovjetunió dicső Kommunista Pártjának XXX. kongresszusa után világosabbá váltak a feladatok minden békeszerető ország, minden egyes bé- keszerctő ember számára. A békéért küzdő egyszerű emberek százmilliói megtanulták, hogy a XIX. kongresszusa óta eltelt idő eseményei mindenben igazolták Sztálin elvtárs megállapításait. E négy hónap alatt az amerikai imperialisták fokozták az új háború kirobbantá- sár^ tett erőfeszítéseket. E négy hónap nemzetközi eseményei azonban mást is igazoltak. Azt a sztálini megállapítást, bo-r a kapitalista országok ellentétei, ezek a ,,mélyben haté erők'1 ,,meg fogják szabni az események menetét". Dulles nyugateurópai, Churchill amerikai látogatása azt mutatta, hogy nemcsak a népek, hanem már a bn>-*«ná kormányok is kezdenek szembekerülni az amerikai diktátum politikával. A tőkés országokban nő és terjed az ellenállás a háborús politikával szemben. Ennek a növekvő békekampánynak világraszóló tüntetése volt a népek bécsi kongresszusa. Ezután arra mutatott rá Kelen Béla. hogy a XIX. kongresszus meggyőzően mutatta be a soknemzetiségű szocialista szovjet állam megnövekedett politikai egységét, katonai erejét, a szocialista népgazdaság példa pélkül álló fejlődését és a szovjet nép anyagi és kulturális színvonalának szakadatlan emelkedését. A kommunizmus építkezésének sztálini útján járva a szovjet nép a tudomány és technika fejlődésének új korszakát nyitotta meg. A kommunizmus nagy építkezéseinek eredményeként megvalósul a világ első nagyfeszültségű villamos- energia hálózata; amely átfogja a Szovjetunió óriási területét, összekapcsolja valamennyi hő- és vízierőmüvét;' A szovjet njip forró szeretet« hazája, pártja, Sztálin elvtárs iránt, biztosíték arra, hogy a XIX. kongresszus ragyogó célkitűzései, a kommunista társadalom felépítése a Szovjetunióban győzelmesen megvalósul. Mialatt a kapitalista világban az egyes országok közt egyre mélyülnek az ellentétek, azalatt a szocializmus és a demokrácia táborában a nemzetek között a történelemben eddig ismeretlen új viszony jött létre. TTj- típusú baráti kapcsolat ez, amely minden egyes állam szuverén jogainak és függetlenségének megőrzésén, a kölcsönös együttműködésén és segélynyújtáson alapszik. Elvtársakl Eyen új, baráti viszony köti össze a mi hazánkat is a Szovjetunióval. Február 18-án ünnepeljük a Magyar-Szovjef barátsági -együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének ötödik évfordulóját. Ez a szerződés népünk szabadságának és felemelkedésének biztosítéka. Kelen Béla; a továbbiakban az MSZT-nek az elmúlt két év folyamán végett munkájáról számolt be. Az I. kongresszus óta az MSZT munkája jelentős mértékben t kiszélesedett — mondotta. — Az I. kongresszuson 748.325 MSZT-tagrál számoltunk be. Most a kongresszusnak azt jelenthetem, hogy taglétszámunk jóval meghaladta a milliót és jelenleg 1,302.314 tagunk van. Szervezeteink száma 1950. decemberben; az I. kongresszus idején, 2.893 volt, 1953. január 1-én 8.243 MSZT-alapszerve- zet működik az országban.’ Kelen Béla ezután a társaság propganda és agitáciős munkájáról számolt be. Előadásos propagandánk sokat fejlődött az elmúlt évek alatt — mondotta a többi között. — Míg 1951- ben h u szonháromezern vole «ifi zötvennégy előadáson egymillió ötszáz- kilencvenezer hallgató vett részt, 1952-ben harmincnyolcezerkétszáz- huszonnégy előadáson kétmillió há- romszáztizenegyezer hallgató jelent meg. Eredményes a kommunizmus építését, a szovjet emberek életét ismertető szemléltető agitáciős tevékenységünk. A kis-, közép- és nagykiállítások, képhiradók és vífrineorozatok szemléltetően mutatják dolgozóinknak a szocializmus hazáját. A szovjet példa követését és a Szovjetunió konkrét megismertetését az orosz nyelv elsajátításával lehet legjobban meggyorsítani. Az eredeti orosznyelvü kiadvánj-ok iránti érdeklődést mutatja, hogy a szovjet újságok és folyóiratok megrendelése 1949-hez viszonyítva megötszöröződött, az orosznyelvü szak- és irodalmi könyvek megrendelése, illetve vásárlása tízszeresére emelkedett 1947- től 1952-ig. Népünk kulturális színvonalának emelését segíti az orosz nyelv tanulása. Jelenleg az MSZT orosz nyelvtanfolyamainak száma háromezerhat - száz, amelyeken negyvenötezer hallgató vesz részt. Az ipar területén agitáciős és propaganda munkánk legfőbb tartalmát, a fejlett szovjet munkamódszerek ismertetése jelentette. Megállapíthatjuk, hogy a párt és a szakszervezetek munkáját segítve, társaságunk is hozzájárult a szovjet sztahanovista módszerek népszerűsítéséhez és elterjesztéséhez, s ezen keresztül népgazdasági tervünk teljesítéséhez Is. A mezőgazdaság területén az MSZT tevékenysége elsősorban a termelőszövetkezetek fejlesztésére és megszilárdítására, a fejlett, szovjet agrotechnikai és zootechnikai módszerek bevezetésére irányul. Nagy segítséget nyújtott ebben a munkában mindenekelőtt az, hogy három magyar parasztküldöttség járt a Szovjetunióban és két szovjet kolhozküldöttség látogatott el hazánkba. Az elmúlt évben a szárazság és a fagykár ellenére kimagasló eredményeket tudtak elérni azok a termelőszövetkezetek, amelyek felhasználták a szovjet kolhozparasztok tapasztalatait. Beszámolt ezután arról, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében jó munkát végeztek az MSZT-szervezetek. Kelen Béla ezután beszélt arról a segítségről, amelyet az élenjáró szovjet tudomány és művészet nálunk járt képviselői nyújtottak a magyar értelmiségnek, majd így folytatta: — Kötelességünk -népünket a haza szeretetére és védelmére nevelni, mert hazánk határán leselkedik az amerikai imperializmus balkáni bérence, a fasiszta Tité elvtemült kémbandája, amely kalandor terveket eszelt ki hazánk kirablására, népünk hatalmának megdöntésére és a magyar-szovjet barátság megmérgezé- sére. A továbbiakban ismertette az MSZT előtt álló feladatokat. Feladat: Elsősorban a társaság társadalmi befolyásának szélesítése, tagságának növelése. Másodsorban a társaság tagságának tömegméretű aktivizálása a szovjet tapasztalatok terjesztésére, átvételére és alkalmazására. Befejezésül hangoztatta, hogy a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja nagy lehetőséget ad társaságunknak munkája továbbfejlesztésére, dolgozó népünk Szovjetunió iránti szere- t'etének és barátságának fokozására. (MTI), Kelen Béla beszédét sűrűn szakította meg a küldöttek lelkes tapsa. Szünet után megkezdődött a vita a főtitkári beszámoló fölött. Az elnök a megjelentek felzűgő, lelkes tapsa közben jelentette be, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és Politikai Bizottsága nevében Révai József népművelési miniszter kíván felszólalni. Révai József elvtárs felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Engdjék meg, hogy az MDP Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözöljem az MSZT II. Kongresszusát és eredményes munkát kívánjak neki. Az MSZT társadalmi szervezet, pár- tonkívüli tömegszervezet. De nem akármilyen társadalmi szervezet, nem akármilyen tömegszervezet. Az MSZT különlegesen tömegszervezet, különleges feladatokkal. Az MSZT különleges nagy és megtisztelő feladata,: a magyar-szov- jet barátság ápolása népünk legszélesebb tömegeiben, a szovjet kultúra gazdag tapasztalatainak a lehető legszéjesebb- körű terjesztése szocialista építésünk minden területén. Kétségtelen, hogy e megtisztelő feladat megoldása terén az MSZT komolv eredményeket ért el az utolsó két esztendőben. Kétségtelen, hogy az MSZT mint tömegszervezet, egyike azoknak a fontos transzmisszióknak, amelyek pártunkat, a dolgozó nép milliós tömegeivel összekapcsolják. Az MSZT komolyan segíti pártunkat és államunkat dolgozó népünk szocialista nevelésének munkái ában. Bár az MSZT szervező- és nevelőmunkája javult, nem mondhatjuk el, hogy megtettünk mindent, amit meg kellett és meg lehetett volna tenni. Az MSZT tömegszervezet, de még nagyobb, még erősebb tömegszervezetté kell tenni. Az MSZT nem rossz munkát végzett a szovjet tudomány, az szovjet művészet és irodalom, a szovjet technika megismertetése és eredményeinek közvetítése terén a vezető magyar értelmiség felé. De a szovjet kultúra megismerésére való törekvés a szovjet tapasztalatokból való tanulásvágya még mindig nagyobb, mint amennyit az MSZT ki tudott elégíteni. Még több, még jobb munkára van tehát szükség, hogv közelebb hozzuk nemcsak a magyar értelmiséget, hanem az egész magyar értelmiséget a világ leghaladóbb kultúrájához, hogy még jobb feltételeket teremtsünk ahhoz, hogy tanulhassunk ettől a kultúrától. Még többet kell tennünk annak érdekében, hogy munkásaink, sztahanovistáink — elsősorban kohászaink és bányászaink — megtanuljanak szovjet módra dolgozni, szovjet módra tervet és vállalást teljesíteni. Még többet kell tennünk, hogy dolgozó parasztságunk, elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának dolgozói. valóban elsajátítsák és alkalmazzák a földművelés és állattenyésztés fejlett szovjet módszereit. ^ ' Mire építhet, mire kell, hogy építsen az MSZT ebben a megtisztelő munkában? Mi legyen munkájának alapja és kiindulópontja? Az alapja és kiindulópontja ennek a munkának az, amit Sztálin .elvtárs fejtett ki mélyen és tömören. Az ő utól- érhetetlenül világos és egyszerű módján a SZKP-nak XIX. kongresszusán ezt mondta: „Pártunknak és országunknak mindig szüksége volt és mindig szüksége is lesz a határon túli testvéri népek bizalmára, együttérzésére és támogatására. Ennek a támogatásnak a sajátossága abban rejlik, hogy bármilyen testvérpárt részéről pártunk békeszerető törekvéseinek nyújtott minden támogatás egyben támogatja saját népünket is a béke megvédéséért vívott harcában... A kölcsö nős támogatásnak ez a sajátossága azzal magyarázható, hogy pártunk érdekei nemcsak hogy nincsenek vele ellentétben a békeszerető népek érdekeivel, hanem ellenkezőleg, eggyéforrnak azokkal. Ami a szovjetuniót illeti, annak érdekei egyáltalán nem különíthetők el az egész világ békéjének ügyétől.1' Mi következik ezekből a sztálini szavakból? Az, hogy a barátság a Szovjetunió iránt önnön érdekünk, hogy magunkat támogatjuk, ha a Szovjetuniót támogatjuk. Aki a ^ovjetunió mellett áll, az a magya nép, a magyar nemzet a magyar haza mellett áll. Az imperialista háborús uszítók azt kiabálják úton-útfélen, hogy a szocializmus építése nem magyar ügy, hanem orosz ügy, hogy az iparosítás nem olyan cél, amit mi tűztünk ki és mi valósítunk meg a magunk érdekében, hanem a Szovjetunió erőszakolta ránk, hogy az ötéves terv nem magyar érdek, hanem szovjet érdek. Nos, elvtársak, ezeknek az állításoknak gyik felével egyet lehet érteni. Azzal a felével ugyanis, hogy mindaz, amiért mi küzdünk és fáradozunk: szovjet érdek is. Az ostobák nem veszik észre, hogy rágalmaikkal önmagukat cáfolják meg. Ha a sziálinvárosi vasmű, ha a budapesti földalatti, ha Tiszalök és Inota, ha a veszprémi és a miskolci műegyetem, ha a négyszer több egvetemi hallgató és ötször több középiskolás Magyarországon — szovjet érdek, ha az anyák védelme, a gyermekek támogatása — szovjet érdek, akkor ebből az következik, hogy szovje érdek és magyar érdek egy és ugyanaz! (Taps.) A Szovjetuniónak valóban érdeke, hogy a magyar nép erős, egészséges és boldog legyen, ura legven saját sorsának. Mint ahogy a magyar népnek is érdeke, hogy a Szovjetunió viruljon, erősödjék, még hatalj ' masabb támasza legyen a népek szabadságának és békéjének. Sztálin szavaiból, a mi népünk és a szovjet nép érdekeinek azonosságából azonban más is következik. Az következik belőle, hogy csak az szolgálja igazán a szovjet-magyar barátságnak, a népek testvériségének, az - internacionalizmusnak nagy ügyét, aki odaadóan, fegyelmezetten szolgálja a magyar nép, a magyar haza ügyét. Köszönjük szépen az olyan rokonszenvet a Szovjetunió iránt, amely megfér a hanyag munkával, a laza fegyelemmel, a terv nem teljesítésével, a szocialista versenyben vállalt feladat elmulasztásával, az adott szó be nem tartásával. Lehetsz barátja a Szovjetuniónak, ha nem vagy barátja Magyarországnak? Nem lehetsz! De vájjon milyen barátja saját hazájának az az ózdi, vagy diósgyőri kohász, martmász, mérnök- vágy igazgató, aki lemarad a terv teljesítésében? Milyen barátja Magyarországnak az a tatai vagy pécsi bányász, mérnök, párttitkár vagy akár miniszter, aki félvállról veszi, teljesítik-e a szénbányászati tervet, vagy nem teljesítik? Milyen híve a békének — és ami ezzel egyet jelent: a szovjet-magyar baráságnak __ az a traktoros vagy gépállomásvezető, aki elkésik a mélyszántással, vagy vetéssel? Nem mondom, talán az ilyen lusta és nemtörődöm emberek is lehetnek barátai _ tisztesség ne essék szólván _ a Szovjetuniónak. De az MSZT-nek legyen gondja' rá, hogy a Szovjetuniónak Magyar- országon ne lusta és nemtörődöm ba- rátái, hanem szorgalmas és lelkes barátai legyenek, akik nem tessék- lássék módra, hanem odaadással szolgálják saját ügyüket, a magyar nép ügyét. Sztálin elvtárs az SzKP XIX. kon-» gresszusán arról is beszélt, hogy: , A’ SzKP nem maradhat a testvérpártok adósa és a maga részéről is támogat ma kell őket, valamint népeinket a felszabadulásért vívott harcukban a béke megőrzéséért vívott harcuk- ban.“ — Nos elvtársak, van adósság és adósság. Kétségtelen, hogy mi magyarok — és nem csak ránk magyarokra vonatkozik — sokkal, de sokkal többel tartozunk a Szovjetuniónak, mint amennyivel a Szovjetunió tartozik nekünk. Sztálin szavait á szovjet nép adósságáról nekünk lehetetlen bizonyos szégvenérzés nélkül olvasni. Hiszen, nekünk magyaroknak, sokkal de sokkal nagyobb a törleszteni valónk! Kétségtelen, hogy egyet-mást törlesztettünk az adósságunkból, a felszabadításért, a békénk megőrzése érdekében nyújtott segítségéért. a szakadatlan gazdasági és kulturális segítségért, a szocialista építés terén nyújtott műszaki és egyéb támogatásért. De nem jó magyar hazafi az, aki nem érzi, hogy törlesztve adósságunk egy részét; még mindig jócskán hátralékban vagyunk! Legyünk rs.ita; hogy törlesz- szünk ebből a hátralékből. De itt sajátosságos tartozásokról és követelésekről van szó. Nem kereskedők közötti adósság ez, hanem testvérek, barátok kölcsönös támogatása. Mindazt, amivel a Szovjetuniónak tartozunk, önmagunknak kell visszafizetnünk. A Szovjetuniónak azzal kell törlesztenünk az adósságunkat, hogy jól dolgozunk saját magunknak;_hogy felépítsük a magunk szgcl&lista országát; hogy meg- védjük a magunk békéjét és függetlenségét, hogy teljesítsük a magunk . kötelességét saját népünkkel szemben, hogy körmére üssünk a npagunk ellenségeinek — külsőknek és belsőknek —, hogy éberek legyünk a mi építésünk kártevőivel szemben. Es ha törlesztjük mindazt, amivel saját magunknak tartozunk, akkor — de csak akkor — mondhatjuk el; hogy törlesztettük a Szovjetunióval szemben fennálló adósságunkat! Tanulj a Szovjetunió példájából; vedd át és alkalmazd a szovjet építés tapasztalait. Légy ugyanolyan szilárd és állhatatos, kitartó és bátor, min* a szovjet nép! Tanuld meg ugyan- úgy leküzdeni a szocialista építé* apróbb-nagyobb nehézségeit, mint a szovjet dolgozó. Tanulj meg ugyanúgy harcolni és helytállni, mint a szovjet nép: ezzel törlesztőd a magyar adósságot a Szovjetunió iránt. Elvtársak! Az idén különleges körülmények között ünnepeljük meg a Magyar-Szovjet Earátság ' Hónapját. Amerikában új emberek kerültek kormányra és azt mondják; hogy ezek az új emberek — akik mellesleg szólva egytől-egyig az amerikai
