Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-01 / 28. szám
' 1953 február 1. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 A 7 szoinottmeguel NÉPLAP „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ! HAGY P/tLYÍZATA — A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A pályázatok beküldésének határideje 1953 február 10, egyre jobban közeledik. Már eddig is igen sok dolgozó küldte be pályázatát. Ezek közül mai számunkban és a pályázat határidejéig is, azokat, amelyek már most megvalósítható útmutatást nyújtanak termelőszövetkezeteinknek, közöljük a Szolnokmegyei Néplapban. A pályázatok határidő előtti közlése semmi befolyással nincsen a jutalomdijak odaítélésére. A jó pályázatok beküldői mind számíthatnak arra. hogy a jutalmak egyikét-másikát elnyerik, így az 500 forintos első, a 300 forintos második, a 200 forintos harmadik dijat, vagy az értékes könyvjutalmakat. Az eddig beérkezett pályázatok közül mai számunkban Nagy Eleknének, a kender esi Haladás tszcs tagjának, valamint Sík Ödönnek, a szolnoki Szabadság tszcs tagjának írását közöljük. Vonjunk be minél több nőt és családtagot a termelőcsoportok munkájába Rákosi és Gerő elvtársak már több ízben figyelmeztettek bennünket arra, milyen erősséget jelent a tszcs- nek a családtagok munkája. Több alkalommal olvastam már a Néplapban a kenderest DISZ-fiatalok munkájáról. Sajnos, a mi csoportunk nem igen dicsekedhet ifjúsággal, mindössze két lánytagunk van. Az egyik Süveges Ezsike, aki egész évben derekasan megállta a helyét. A másik meg a könyvelőnk, Barabás Erzsiké. Csoportunk tagjai majdnem mind felül vannak a negyven éven. Bár becsületesen dolgozott minden férfi tagunk, mégis 1951 őszén elmaradás mutatkozott a növényápolási munkák végzésében. Nem kaptak segítséget családtagjaiktól, mivel a családtagok, a fiatalok többsége ipari munkás. Asszonyaink közül csak egy páran jártak ki dolgozni rendszeresen. Mi is olvastuk Rákosi- és Gerő elvtársak beszédét, s elhatároztuk, nem engedjük,' hogy csoportunk becsületén csorba essék. Már a múlt év nyarán megszerveztünk egy asz- szony-brigádot. Jó népnevelőmunkával el is értük, hogy valamennyien nagy lendülettel vettek részt fontos munkánkban, és a rossz idő ellenére, idejében elvégeztük a betakarítást. Büszkén mondhatjuk, a járásban mi voltunk az elsők. Megindítottuk asszonyaink között a 200 munakegy- séges mozgalmat és igyekszünk most a téli foglalkozás alkalmával is fejleszteni a versenyt. Meg kell jegyeznem, hogy asszonyaink valamennyien háztartást is vezetnek; úgy segítettünk a felmerült nehézségeken, hogy kocsit indítottunk abban az időtájban, amikor már otthon elvégeztek. így a kora délelőtti órákban már kint voltak a brigádterületen. Estefelé pedig szintén kocsival vittük haza őket, hogy a vacsorafőzéssel is elkészülhessenek, mire a férfiak hazamennek. A jó felvilágosító munka eredményeként asszonyaink tudatában vannak, milyen fontos munkát végeznek a termelőcsoportban és már most a tél folyamán készünlek a tavaszi és nyári nagy munkára. A termelőcsoportok vezetőségei sokkal többet foglalkoznak a családtagok bevonásával. Elsősorban a saját feleségüket győzzék meg, milyen fontos, hogy ők is résztvegyenek a közös munkában. Meglátják, a többi tag családtagjai is követni fogják őket. Nagy Elekné tszcs-tag Kenderes, Haladás tszcs A másik pályázat Sík Ödön elvtársnak, a szolnoki Szabadság tszcs tagjának levele, aki a talaj termőerejének emelése érdekében a trágyázás fontosságáról ír. A helyes trágyázás fokozza a termőtalaj humuszkészletét A humuszkészlet gyarapítása istállótrágya alkalmazásával érhető el. Megfelelő mennyiségű istállótrágyát pedig fejlett állattenyésztéssel nyerhetünk, 1 TRA6YAKEZELftS | Már az istálló egészséges levegőjének biztosítása céljából is kötelességünk a trágyát mindennap legalább kétszer kihordani a trágyatelepre. A trágyatelepet időközönként ökörrel vagy tehénnel tapostassuk meg és ha a 2—2 és fél méter magasságot elérte, földréteggel takarjuk le. Előbb azonban, ha nincs legalább 70 százalékos nedvességtartalma, meg kell öntözni. A helyesen kezelt trágyatelep azt a 'benyomást kelti, hogy rendes gazdaságban jár az ember. Ahol szanaszét jel hever mindenütt az értékes istállótrágya, ott a hanyagság és nemtörődömség látszik. Ilyen helyen a trágya veszendőbe megy, pedig a termőföld nagyon nélkülözi. A többtermelés megkívánja az istállótrágya mennyiségének szaporítását. 1 TRAGYAKIIIORDAsl Minél korábban elvégezzük az őszi mélyszántást, annál jobb. Ezért a tarlóhántás után. amint a talaj jól kizöldiil és megülepedik, az istáílótrágyát ki kell hordani és alászántani. Minden kát. holdra 20—22 kocsi vagyis 160—180 mázsa istállótrágya szükséges. Helytelen tehát azért nagyobb területre szórni, hogy ily módon nagyobb területre jusson, mert a talajnak nem adtuk meg ezzel a kívánt mennyiséget. Sok munkaerőt is elpazarolunk vele. földterületünket úgy kell felosztani, hogy legalább minden negyedik évben az összes szántóföldünk kapjon istállótrágyát az előírt, helyesebben a kívánt mennyiségben. Emellett a műtrágyáról sem szabad megfeledkezni. Az istállótrágyát szántás előtt kupacokba kihordani nem szabad, mert ezzel nemcsak buja foltokat kapunk, ahol erőteljesebben fejlődik a növény, hanem a trágya nagyrésze veszendőbe megy. A brigádvezető ügyességén múlik a munka jó megszervezése. Fontos, hogy a mélyszántás megkezdésekor annyi fogat és gyalogos álljon rendelkezésére, hogy a trágyát éppen a szántást végző traktorok előtt szórják ki és ne akadályozzák egymást a munkában. Ügyelni kell az istállótrágya egyenletes elteregetésére azrét is, mert az alászántás mélysége a talajtól függően 18—25 cm között váltakozik. Használjunk az istállótrágyázott területen is műtrágyát a vetés előtt 7— 10 nappal a növénytől és a talajtól függően előírt mennyiségben és azt kulti- vátorral, vagy fogassal juttatjuk be a talajba. SÍK «DÖN Szolnok, Szabadság tszcs Adjon nagyobb segítséget a járási tanács a jászteleki Alkotmány tszcs-nek Az ősszel a Szolnokmegyei Néplap foglalkozott csoportunknál lévő hibákkal. Mindenki azt gondolhatná, hogy a cikk megjelenése után a vezetőség és a járási tanács mező- gazdasági osztálya részéről komoly lépések történtek' a hibák megszüntetésére. Sajnos ez nem így van. Csoportunknál még ma is sok a hiba. A vezetőség rosszul irányítja a munkát. Az elnökünk Fülöp Tóbiás — 10 hónapos iskolát végzett. — Mikor hazajött arra számítottunk, hogy tudással jól felvértezve Tendetcsimál házunk táján. Tévedtünk, mert ö még annyiba sem törődik a csoporttal, mint elődje Szfics János elvtárs, aki nem rendelkezett magasabb képzettséggel, de becsületes volt. Fülöp Tóbiás nem igazságos vezető. Belenyugodott abba, hogy csoportunknál az egyenlősdl bur- jánozzék, amely még az ősszel kezdődött. A vezetőség figyelmen kívül hagyta, kinek mennyi munkaegysége van és a kukorica szárat egyenlően osztotta széjjel. Akinek 500 munkaegysége volt, az is annyit kapott, mint a 40 munkaegységet teljesítő. A rőpaszcdésnél a tagság nagyrészt becsületes munkát végzett. Azonban volt olyan tag. aki a répának felét a földben hagyta. A vezetőség ezeket a hanyagokat nem vonta felelősségre, s a földbenmaradt répát az elnök a jákóhahni gépállomás traktoral- , val alászántatt Mikor ezt szóvátettük, azt felelte, nem vesz az a répa kárba, majd kieszik a sertések. Azzal nem törődött, hogy ez a népgazdaságunk számára milyen kár és emiatt a tagság kevesebb cukrot kapott. A hibákat betetőzi a következő dolog. Az áfzályos esztendő miatt kevés takarmányunk termett. Ezért takarmány vásárlás céljára az államtól 50.000 forintot kaptunk. A pénzt kézhezkapva Fülöp Tóbiás elnök és Kiss Béla el is mentek ta- t karmányt vásárolni. Két hét elteltével ittas állapotban jöttek haza. Kérdésünkre, hogy vettek-- takarmányt, mondták: igen vettek 99 mázsa 50 kg-ot, mázsánként 180 forintos áron. A széna meg is érkezett. Már akkor furcsáltuk, hogy az elnök és Kiss Béla egyszerre milyen ügyesek lettek. Nem engedtek senkit a megérkezett vagonhoz, ők kettőn rakták ki a szénát. A másik vagont már lemértük Nagy volt a hiány, összesen 30 és fél mázsa szénának nyoma veszett. Nem tudjuk, mire gondoljunk ezek után. Nem lehet csodálni persze azt, hogy ez így van, hiszen vezetőségünknek Szabó Béláné is tagja, aki sikkasztott.. A tagsággal a vezetőség nem tudat semmit, bennünket mindig a befejezett tények elé állítanak. Nem rég 3.500 forintért vettek egy öreg lovat. A ló megdöglött, s a tagság csak akkor szerzett tudomást az áráról. Kiss Béla pénztárost nem ellenőrzi senki. Nemcsak őt. mást sem. A nyáron volt kertészetünk és a zöldségféléket piacon is árúsítottuk. Egy alkalommal az elnök felesége az öszos bevételt, közel 300 forintot magánál tartott. Ezzel az összeggel még a mai napig sem számolt el. A baromfikezelő Mudrák Józsefné sem jár egyenes úton. 150 db tojóbarom- fink van, de tojás egy sem. Viszont ö mindennap kosár számra viszi eladni a tojást, azt mondja, az ő tyúkjai tojtak. * Csoportunk becsületes dolgozől elítélik az ilyen dolgokat. Lehet és kell Is csoportunknál rendet teremteni. Hiszen csak egy két ember eltávolításáról van sző, s ezek a dolgok megszűnnek. A járási tanács mezőgazdasági osztálya végre „erőltesse“ meg magát és segítsen megszüntetni ezeket a hibákat. EGRI ANDRÁS Alkotmány tszcs, Jászladány Törődjön többet a dolgozókkal az Épületszerelő V. A Cellulőzegyár építésén villanyszerelők is dolgoznak december óta. A leendő nagyszerű űzöm idegszálait — a vezetéket építik. Lelkesen, szorgalmasan végzi munkáját a kis csoport. Tizennyolc dolgozó sürög-forog az épületen. Vezetőjük Károlyi elvtárs nemrégen az ötletnapon javaslataiért 320 forint jutalomba részesült. A villanyszerelő csoport munkája mégsem olyan folyamatos, ahogyan arra szükség lenne. Egyrészt anyaghiánnyal küzdenek, a terület is kevés. Ami a legjobban bántja a dolgozókat: az, hogy a kollektív szerződés adta jogaikat nem biztosítják számukra. Sem öltözőt, sem tüzelőt nem kapnak. Iroda, — szálláshely I — mindez egy kis szobában van -elhelyezve“. Egyetlen s*"l"áavük sincs Legutóbb az egyik dolgoző kabátjából tenyérnyi szövetet rágott ki az egér, mert az élelmet nem tudják sehova eltenni. A dolgozók mindezért Nemes Istvánra a 62/8 Épület szerelő vezetőjére neheztelnek legjobban. Nemes ^tván nem törődik a munkásokkal, az építkezésre nem jár, véleményüket nem hallgatja meg. Ahogyan a szóbeszéd járja .'.elindul ő az építkezésre, oda is jutna, csakhát a kanyarban lévő borozó nem engedi“. Menjen el az Épületszerelő vezetője sürgősen a Cellulózé gyár építkezésére, hallgassa meg — és javítson a lehetőségek figyelembevételével — a villanyszerelők helyzetén. ßmiWi tetstík Q.sbHgat&kn&ít Több segítséget Mint kérdő boltkezelő, nemrégen kerültem a jánoshldai földművesszövct- kezet III. számú fióküzletébe, Bár háromhónapos tanfolyamot végeztem, az önálló üzletvezetés terén kissé tapasztalatlan vagyok. Úgy gondolom, hogy ezzel így van minden hasonló kartársam. Nem helyes az ellenőr kartársaktól, hogy nem adnak kellő segítséget az üzletvezetés problémáiban. ők már tisztában vannak mindennel. Jó lenne- ha látogatásaik alkalmával segítségünkre lennének és ellátnának bennünket a szükséges szakmai segítséggel. a boltkezelőknek A MÉSZÖV jászberényi kirendeltségén dolgoznak Varga Péter és Borbély Irén karlársak árnlnstruktorl beosztásban. A főbollba bemennek kiszállásaik alkalmával. Ott megadják a megfelelő segítséget, s bár ott mennek el a boltunk előtt, sok esetben be sem néznek. Mi nem akarunk állandóan fiók-boltkezelők lenni, szeretnénk tudásunkat úgy gyarapítani, bogy nagyobb üzlet vezetését Is el tndnók látni. VITÉZ MVRIA boltkezeié, Jánoshida. Közelebbi címet is kérünk Miért maradt el a mezővédő erdősávok létesítése A mezővédő erdősávok létesítésének — a magasabb terméseredmények elérésénél óriási jelentősége van. A telepítést megelőző talajelőkészítő munkákat a gépállomások kötelessége elvégzni. Karcag, Mezőtúr és Kisújszállás környékén ez a munka a gépállomások hibájából nagyon el van maradva. A csemetéket éppen a talajelőkészületek hiányában nem lehet elültetni és ez népgazdaságunk szempontjából igen káros. Ezért jó lenne, ha a Megyei Tanács gépállomási csoportján az illetékesek megnéznél^ miért nem tesznek eleget a szerződésben vállalt kötelezettségüknek Kisújszállás, Karcag és Mezőtúr gépállomásai. Erdőépítő Állomás Szolnok Nincs minden rendben a kun már lőni postán Január 26-án reggel 8 órakor bementein a kunmártonl postára, hogy Kungyalu községi tanács részér© kivigyein a csomagot és kétnapi levelet. Községünkben posta nincs, a Jevcl- hordó Kunmártouból vasárnap és hétfőn nem jár ki. Vonatom 9 órakor Indul, gondoltam addig még lesz időm a postáról elhozni a leveleket, hogy a községnek érkező ügydarabokat még aznap fel tudjuk dolgozni. Fél 9 után kértem a 3. sz. ablaknál ülő Földi Rózsikát, legyen szíves kiadni Kungyalu község postáját, mert lekésem a vonatot. ,-JTa sor kerül rá elintézem, nem teszünk kivételt.'* Úgy gondolom hivatalok postájáért nem kell sorbanállni és nem tett volna kivételt a kartársnő, ha kérésem teljesíti. Már pár perc volt a vonatindu- lásig, kénytelen voltam a postazsák nélkül elindulni, mert léli időben nem kellemes 12 kilométert gyalogolni- A következő vonat délután 3 óra 10 perckor indul. Ez egésznapi kiesést jelen, tett volna. Nem beszélve arról, hogy a tanács másnap, kedden háromnapos postái kapott. Jó lenne. ha a posta dolgozói lelkiismeretesebben végeznék feladatukatÜEGEDÜS ERZSÉBET Kunmárton. A KIK kifogást keres !A Szolnokvidéki Kiskereske- reskcdehni Vállalat 30,000 forintos költséggel rendbehozatta a kunmártoni 7 sz. élelmiszerboltot■ A nyár folyamán a vállalat felhívta a KIK igazgatójának figyelmét, hogy a tető rossz állapotban van és esős időben beázik. Azóta hosszú hónapok teltek el, több levelet küldtünk a KIK- hez, mert a beázott mennyezet veszélyezteti a vásárlók és az áruk épségét. A felszólítások ellenére sem hajlandó a KIK megcsináltatni a tetőt, arra hivatkozva, hogy télen nem lehet a javítást megkezdeni. Szerintem az indok nem elfogadható, mert nincs olyan nagy tél, hogy ne lehetne a javítást megkezdeni. EHELICH ZOLTÁN Sv.nl *n nlr • és a vezetékeit megvannak; csak ami a legkevesebbe kerülne az égők hiányoznak. Szoretnénk ha a tanács végre teljesítené a dolgozók kérér'á és rend- behozatná az útakat, hogy járhatók és világosak legyenek. B. Tóth Lászlőné Törökmiklős. Naponta száz és száz befizetési csekk érkezik könyvelőségünkre az adófizetőktől postán. Ezek között igen sok az olyan szelvény, amelyen a feladónak csak a neve és a község van feltüntetve. Közelebbi cím nincs. Egy-egy községben több egyforma nevű dolgozó lakik, így nem tudjuk, kinek a javára könyveljük el a beérkezett összeget. A postának nem volna szabad pontos lakcím nélkül pénzt felvenni, de ez mégis megtörténik. Kérjük a postahivatalokat, könnyítsék meg munkánkat, mert sok időkiesést jelent, mire megkeressük a beérkezett csekk tulajdonosát. Kábái Sándor. Tászberénv. löbb gondoskodást várunk az A Hat forgalmitól ja nem vemhes. Ez rendjén, van; de hol van itt a dolgozók ügyének kedvező elintézése? Az állatforgalmi Kirendeltség miért nem tudatja a helyi tanácson keresztül a dolgozó parasztsággal, hogy koca sertéseket csak akkor lehet átvenni, ha orvosilag igazolják, hogy nem vemhes? Pató Imre Tiszatenyő. A törökmiklősi Allatforgalmi Ki- rendeltség munkájáról szeretnék beszámolni. Sok jót nem lehet elmondani. Előfordul, hogy a tdszatenyői dolgozók által Törökmiklósra szállított sertésekkel egész nap járkálni kell. Az ott lévő átvevők ugyanis csak ügy veszik át a sertést, ha a dolgozó paraszt állatorvosi igazolványt is fel tud mutatni, hogy kocáICarók Tannak — égők nincsenek A harmadik körzetben lakom. Esténként gyakran vannak kisgyülések 5s egyéb előadások, de a dolgozók nem látogatják kellő számban azokat. Már több bírálatot kapott a kerület ezért. A választ megadtuk a tanácsnak. Az utak nagyon elvannak íanyagolva. Sötétben kell botorkálni, mert nincs villanyvilágítás. A karók Kormos a kémény A község dolgozói kérjük a kéményseprő vállalatot, hogy gyakrabban keressék fel a községet, hiszen télen havonta kellene tisztítanni a kéményeket. BARTAI MIKLÓS Pusztamonostor. Községünkbe® több dolgozó panaszkodik, hogy kormos a kémény, nem ég a tííz. Már attól tartanak, hogy kigyullad. Két, sőt egyes helyeken három hónap óta nem volt Ír óm óotvrcíórwfí Hol a teknő? hamarosan meglesz, most várják az anyagot. Már egy éve leszi hogy jígéretekkel hitegetnek. Jó lenne, ha he is váltanák szavukat a KTSz dolgozói, vagy mondják meg, hogy az én teknőmnek nem jön anyag. MÉNES LÁSZLÓ Jászberény. A jászberényi KTSz-nel 1952 tavaszán csináltattam egy tek- nöt. Kétszeri használat után teljesen tönkre ment. Mikor visz- szavittem, megígérték, hogy másikat csinálnak. két hét múlva menjek érte. Azóta már az év is elmúlt, de teknő még mindig nincs. Salamon Endre a KTSz vezetője külön megígérte, hogy Válaszodon a MfiVIUT Helyes lenne, ha a MAVATJT lapunkban közölné a ■‘’«utiekre a vä» laszt. Ugyanitt jegyezzük meg, hogy az utazóközönséget érdeklő minden változást jó lenne előre az érdekeltek tudomására hozni — egy sereg félreértést kerülhetnének el ezzel. 1,Szerkesztőségünkhöz több dolgozó fordult azzal a kérdéssel; — legutóbb a Vegyiművek dolgozói körében hangzott el —; hogy miért kerül kétszerannyiba a viteldíj a színházi autóbuszjáratnál, amikor az előadás befejezése után hazafelé szállítják a dolgozókat?
