Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-12 / 37. szám

•2 5ZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1953 február 12. ATLAGPROFIT ES TERMELÉSI AR |A TOKBS | termelésben azoknak iparágaknak a tőkései, abol ma­gas a tőke szerves összetétele, ahol tehát több munkaeszközt alkalmaz­nak, több értéktöbblethez jutnak, mint amennyit az ezekben az ágak­ban dolgozó munkások termelnek. Vi­szont azoknak az iparágaknak a tő­kései ahol alacsony a tőke szerves összetétele, tehát az egész előlegezett tökén belül a munkaeszközökbe fek­tetett tőkerész (állandó tőke) a ki­sebb, a munkaerőbe fektetett tőke­rész' (változó töke) a nagyobb, nem kapják meg , az ott termelt. érték- többlet egv részét, A munkások egyenlő kizsákmányo­lása mellett, azonos nagyságú tőkék­re a különböző iparágakban erősen különböző értéktöbbletmennyiség esik, következésképpen erősön kü­lönböznek a profitráták, (az érték­többlet aránya az össztőkéhez) is. • A verseny, tehát a tőke átö/ram- lása egyik iparágából a másikba, az alacsony profitrátás iparágakból a magas profitrátás iparágakba, ered­ményezi azt, hogy egyenlő nagyságú tőkék különböző iparágakban, annak ellenére, hogy szerves összetételük különböző, ugyanazt a profitrátát hozzák. | AZ ATIxAGPEOFITOT | valamely meghatározott töke nem mi-* külön­leges alkalmazott tőke hozza létre, tehát nem abban az arányba- amely­ben értéktöbbletet eredményez, ha­nem mint a tőkésosztály összekötő­jének hányada. „Olyan részvény ez, amelynek osztalékát nagyságával arányosan fizeti az értéktöbblet (vagy meg nem fizetett munka) egész Összegéből, amelyet az osztály egész változó (munkabérre kifizetett) tő­kéje termel“ (Marx). Az átlagprofit a kapitalista termelés történelmi ka­tegóriája, egyik törvénye. . Minthogy a tőkések általában nem azt az értéktöbbletmenhyie'í“et kap­ják, melyet vállalataikban termeinek, hanem vagy többet^ (a magas szer­ves összetételű tökével dolgozó ne­héziparban) vagy kevesebbet (az alacsony szerves összetételű tökével dolgozó könnyűiparban). — a profit csupán a közepes szerves összetételű iparágakban egyenlő az értéktöbblet­tel, ezért az árukat is szükségképpen nem az értékükön, hanem termelési árkon adják el. A termelési ár tehát — termelési költség plusz átlagpro­fit.. Marx azt tanítja, hogy a terme­lési ár csupán; mint uralkodó irány­zat, mint az állandó ingadozások kö­zéparányosa létezik, azonban sohasem állapítható meg pontosan. A termelési ár nem azonos az ér­tékkel, mert az áru értéke egyenlő a ráfordított állandó tőke, változó tőke és az értéktöbblet értékével. A termelési ár pedig egyenlő állandó tőke plusz átlagprofit. Hogyan befolyásolja az átlagprofit a termelési ár és az áru értéke közti különbséget? " | AZ ELMONDOTTAKBÓL | követ­kezik, hogy ahol magas a tőke szer­ves összetétele, ott a termelési ár magasabb, mint az érték, mert az átlagprofit kialakulása folytán az értéktöbblet egyrésze az alacsony szerves összetételű tőkével dolgozó iparágakból ide megy át. Viszont az alacsony szerves összetételű tőkés iparágakban a termelési ár alacso­nyabb lesz, mint az érték, mert a tőkeáramlás következtében és az át­lagprofitráta kialakulásának folya­matában az értéktöbblet egyrésze át­kerül a magas szerves összetételű tökével dolgozó iparágakba. Az ér­téktöbblet összege csak a közepes szerves összetételű» tökével dolgozó iparágakban lesz egyenlő a profit összegével, a termelési ár csak ezek­ben az iparágakban lesz egyenlő az áru értékével. A marxi értelemben vett termelési ár — történelmi kate­gória. Sztálin elvtárs új téziseiben fel­tárta a modern kapitalizmus, a mo­nopolkapitalizmus alaptörvényét: a maximális profit mindenáron, az adott ország lakossága többségének, ha kell, tönkretétele árán, az elmaradt országok leigázása árán, háború ki­robbantása, a nemzetgazdaság mili- tarizálása árán való biztosítását. Nem vitás, hogy a világméretekben operáló monopóliumok nem eléged­hetnek meg sem az állandó átlagpro­fittal, mely a marxi tanítás szorint is mindenkor csak egy államterületen belül alakult ki, sem a lényegénél fogva rövid élettartamú extraprofit­tal, hanem hogy a bővített újrater­melést a részükre le szűkült világ­piaci lehetőségek között valahogy is megvalósíthassák, hogy kiegyensú­lyozzák a kapitalizmus általános vál­sága talaján egyre sűrűbben és sú­lyosabban jelentkező időszaki válsá­gok következményeit, hogy kárpótol­ják maguka't az államhatalom alá­rendelésének improduktív költségei­ért, a maximális profit biztosítására van szükségük. A maximális profit biztosítása érdekében, a nekik alá­rendelt államgépezet segítségével, az adott ország adópolitikájának, sőt bel- és külpolitikájának irányításá­val, az egyes termelési ágakon belül kiépített monopólhelyzetük kihaszná­lásával szabják meg az árakat, ame­lyek nem marxi értelemben vett ter­melési árak többé, még kevésbbé az áru marxi értelmezésű értékét visz- szatükröző számok. |A MONOPOLKAPITALIZMUSBAN| nincs többé átlagprofit, hanem csak maximális profit. A termelési ár pe­dig egyenlő állandó tőke plusz válto­zó töke plusz maximális profit. Ami­ből okszerűen következik a maximá­lis profitot kockázat nélkül szolgál­tató hadiipar túltengése a polgári fogyasztási javakat termelő ipar ro­vására, a monopóliumok rohamos gazdagodása, a produktív és inpro- duktív termelés egyre torzuló ará­nya, a dolgozó tömegek egyre gyor­suló elnyomorodása. Mindmegannyi jellemző ismérve a kapitalizmus egyre mélyülő általános válságának, rothadó jellegének. Ismertetjük az új begyűjtési rendeletét jNj'eirarég újjászerveztük a község békebizottságát. Azóta a kisgyűléseket rendszeresen megtartjuk. Februári terve’ ink között mint egyik döntő tennivaló a miniszertanács begyűj­tési rendeletének ismertetése szerepel. Sokat segítenek az MNDSZ néonevejlői is, akik eddig 250 békeszerződést kötöttek: Ezt a munkát igen jól vitte előre Nagy Petemé, Irinyi Józsefné és Beesik Forencné. A békeszerződésekben olyan tartalmú vállalások vannak, mint Gulyás Zsigmondné, aki Ígéretet tett, hogy Rákosi elvtárs szülefcsénapjára 800 négyszögöl árpáját elveti. Többen fél- és ne­gyedéves to.iásbeadási kötelezettségük teljesítését vállalták — ugyanerre az időre. Kisgyűléseinken szavalattal, vagy rövid kultúrműsorral — résztvesznek az úttörők is- A szervezés munkájában szívesen kap­csolódnak be a dolgozó parasztok, Csík Sándor és családja a házuknál tartott kisgyűlésre 50 dolgozót hívott össze, hogy ott hallják a béke hangját. serfözö janos békefeici««, Tiszafoldvár. FELLENDÜL A MUNKAVERSENY, ha a pártszervezet jó politikai munkával segíti a termelést 'Atopszervczetiink pdrtcsoporl- bizalmiait és népnevelőit úgy választottuk meg, hogy az üzem mindhárom szakmájába képzett elvtárs kerüljön. Szakmailag is jól ismerjék azt a munkaterüle­tet., ahol működnek. Így a hoz­zájuk tartozó' dolgozókkal meg­felelően tudnak foglalkozni Pártfísoporlbizalmiaink és nép­nevelőink a kéthetenként tartóit értekezleten mindenkor megkap­ják a pártvezetőségi öl az útmu­tatást, liogg mit kell tenniük a termelés javítása érdekében■ Az egyik ilyen megbeszélésünk fő napirendi pontja az új verseny­szak sikeres megszervezése volt. Az előkészületeket a pártszerve­zet. a szakszervezet és a műszaki vezetőség már előre kidolgozta. A bizalmiak és a népnevelők munkája nyomán az üzem minden egyes dolgozója vállalást tett április 4. tiszteletére a munkája területén lévő hibák kiküszöbö­lésére. A’ versenyt a szakszervezet ér­tékeli. A pártszervezet az érté­kelést ellenőrzi és bátorítja, biz­tatja a versenyben lemaradókat. Megnézzük miért nem tudják be­váltani adott szavukat és segí­tünk a hibák felodásában. Eb­ben a versenyszakban a jó szer­vezés és agitáció eredménye­képpen Szilágyi Lajosné 210, Biró Lajosné 120 százalékot ért el. De igen sokan vannak dol­gozóink közül, akiket itt felso­rolhatnék, mert tervünket 105 százalékon felül teljesítik- Most látjuk mi magunk is, milyen sokat jelent, ha a pártszervezet döntő feladatának tekinti a munkaverseny segítését. Ezeket az eredményeket nagy­ban elősegítette Rákosi és Gerő r Márs legutóbbi beszéde, melyet <sz alapszervezet vezetősége a '•űszaki vezetőkkel, bizalmiak­kal és népnevelőkkel az üzemre vonatkoztatott. Aztán ennek szel­lemében végeztük nevelő és fel­világosító munkánkat. Különö­sen nagy felelősségérzettel ne­velik munkatársaikat G. Nagy István. Hegyi Ilona, Szabó Irén, Tóth Róza csoporfbizalmiak és Szecsci Ferencné. Fazekas Júlia, Szarka Róza, Kovács Eszter. sztahanovista népnevelők. akik munkamódszerátadással se­gítik a gyengébb eredményt el­ért dolgozókat. Oktatási munkánk javulása is nagyban befolyásolta eredmé­nyeink emelkedését. — Nemrég még az előadók gyakran változ­tak szakma; tanfolyam, vagy nem is mindig elfogadható ok miatt. Most kiegészítettük az előadóink táborát,hogy helyette­sek is legyenek, s az oktatás mindig zökkenőmentes legyen. Ennek eredményeképpen poli­Brüsszel. (TASZSZ). Belgium haladó közvéleménye élesen tiltako­zik amiatt, hogy a belga kormány­nak az árvízkárok helyrehozását szolgáló összegek előirányzásáról szóló törvénytervezete mindössze tízmillió belga frankos jelentéktelen összeget szán az említett célra. A „Drapeau Rouge“ megírja, hogy a parlament kommunista képviselőinek csoportja javasolta, hogy az árvízkárok helyre­hozását szolgáló első intézkedésekre kétszázmillió frankot fordítsanak. „Rendeljetek két lökhajtásos bombavetővel kevesebbet és há­romszázmillió frankotok lesz az árvízkárok elleni harcra«, — han­goztatják a kommunista képvi­selők. A „Drapeau Bouge“-ban Goerard van Mocrkerke vezércikkben foglal­kozik a hatnlamas ;í: .Izpusztltások okaival. tikai iskolánk hallgatóinak szá­ma is egyre nő. Január havi tervtel jesltmé- nyűnkben az első két dekád ide­jén voltak nehézségek és hiá­nyosságok. Az első dekád ter­melési eredménye 94. a második dekádé 4/9 százalék volt. De a le­maradás nem ijedtségek okozott, hanem keményebb helytállásra sarkalta különösen párttagjain­kat. A harmadik dekádban sike­rült termelésünket annyira fo­kozni. hogy az első hónap ter­vét 1(10 százalékon felül teljesít­hettük. Az elkövetkezendő időkben el kell érnünk>• hogy az egész hó­napban, unnak minden dekád iá­ban biztosítsuk az egyenletes termelést. — Csoportbizalmi és népnevelő elvtársainkra, de fő­leg párttagjainkra most ezen a téren vár hatalmas feladat. PAPP BÉLA párÜItkár, Mezőtúri Pamulszövő. A cikkíró hangsúlyozza: — A tengerparti vidékek ható­ságainak figyelmét többízben felhívták már arra a veszélyre, hogy a jelenlegi gátrendszer nem védi meg a lakosságot egy eset­leges árvízbetörés ellen. Már volt erre példa: három évvel ezelőtt Ostende, 1929-ben pedig Antwer­pen szenvedett súlyos károkat az árvíz következtében. A kormány akkoriban homályos ígéreteket tett, amelyeket azonban mind­máig sem váltottak valóra. A cikk végül leszögezi: A kormány, amely egy év alatt negyven milliárdot költ. háborús elő­készületekre, képtelen intézkedéseket foganatosítani polgárai életének és .javainak megvédésére. A kormányt terheli tehát a felelősség a bekövet­kezett szerencsétlenségekért. (MTI). A belga kormány nevetségesen csekély összeget akar az árvízkárok helyrehozatalára fordítani Áz osztrák nép harca a választások tisztaságáért MOSZKVA. A „Pravda“ közli V. Mibajlov ,,A provokációk és megtorló intézkedések közepette, az osztrák választások előtt“ című cikkét. Nem egészen két hót van még hátra az osztrák parlamenti vá­lasztásokig: — írja a többi kö­zött V. Mihajlov. — Javában folyik a választás előtti kam­pány. A kormánypártok most is — mint az elmúlt választásokon — tejjel-mézzel folyó Kánaánt ígérnek az osztrák népnek.y V- Mihajlov a továbbiakban beszél arról, hogy a valóságban mit adott Ausztriának a néppárt és a jobboldali szocialisták reak­ciós koalíciója. — Ausztriának a „Marsall-terv“-hez való csat­lakozása az óceántúli monpoli- umok érdekeinek szolgálatába állította az ország gazdaságát, — hangsúlyozza- — Még a kor­mánypártok sajtója is kényte­len volt elismerni, hogy:,a műm kanélkliliség a második köztár­saságban rekord színvonalat ért el “ Hét év óta állandóan növe­kednek az árak és értéktelene­dik a pénz • ■ •“ — jelentette ki Kamitz pénzügyminiszter. A kormánypártok főkolom­posai minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy segítséget nyújtsanak a nyugati hatalmak­nak az államszerződés megkö­tésének meghiúsításában. — Ausztria mostani vezetői hiva­talosan támogatják a „rövidített egyezmény“ amerikai tervezetét. amely egyáltalán nem lehet alapja az osztrák kérdés rende- zésének • V. MIHAJLOV a továbbiakban rámutat: a választásokon a re­akciós koalició áruló pártjaival szemben áll a „népi ellenzék“, amely a lakosság különböző ré­tegeit tömöríti, azokat a rétege­ket, amelyek országuknak a. de­mokrácia és függetlenség elvein alapuló újjáélesztésére töreked­nek- A „népi ellenzékihez tar­tozik a Kommunista Párttal és a Szocialista Munkáspárttal együtt a Demokratikus Unió. a „Szabad Osztrák Ifjúsági Szö­vetség“, a munkanélküliek bi­zottságai, a fasizmus üldözöt­téinek és az ellenállási mozga­lom résztvevőinek egyesülése, a demokratikus iparosok egyesü­lése és más társadalmi és poli­tikai szervezetek. A „népi ellen­zék“ programmja megjelöli a békeszerető, demokratikus _ és szuverén köztársaság építésé­nek konkrét céljait és útjait. Az osztrák hatóságok mindent megtesznek, hogy megakadá­lyozzák a szabad választások le" bonyilítását Ausztriában, min­den intézkedést megtesznek, hogy elfojtsák a nép hangját, előre meghamisítják a válasz­tások eredményeit. A megtorlás, a terror és a rá-1 galom azonban — írja befeje­zésül V- Mihajlov — nem állít­hatja meg az osztrák nép har­cát demokratikus jogaiért és Ausztria függetlenségéért. — ! (MTI). A haladó szakszervezetek jelöltjei győztek több fontos üzem szakszervezeti választásain Olaszországban Róma (TASZSZ). - Az Alexandria városában lévő :,Or- salino“ gyárban a szakszervezeti bizottsági választásokon a CGIL jelöltjei a szavazatok 88-5 száza­lékát szerezték meg. Ugyanak­kor a Szakadár CISL jelöltjeire a szavazatoknak mindössze 11-5 százaléka esett­A haladó szakszervezetek je­löltjei győztek a hadügyminisz­térium alá tartozó torontói ha­diüzemekben megtartót szak- szervezeti bizottsági választáso­kon is. Az CGTTj jelöltjeire sza­vazott szavazók 63 százaléka, bár a minisztériumi vezetők fe­nyegetésekkel akarták befolyá­solni a választások eredményét. Az Egyesült Államok Legfőbb Bírósága elutasította négy ártatlanul halálraítélt néger fellebbezését Washington (TASZSZ).— Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága jóváhagyta 4 Észak- karolina állambeli néger halálos ítéletét. A faji üldözésnek ezt a ncg'" áldozatát erőszak és gyil­kosság alapján ítélték el. A vádlottak a legfelsőbb bíróság­hoz intézett fellebbezésükben ki­jelentették, hony a nyomozási eljárás során tett beismerő val­lomásukat erőszak hatása alatt tették és az esküdtszéki tagok között egyetlen néger sem volt. A legfelső bíróság ennek eile- nére is elutasította az ártatlanul elítéltek fellebbezését. (MTI). A romániai kém- és szabotorbanda perének február 9-i és 10-i tárgyalása Bukarest (TASZSZ). A ro­mán olajiparba befurakodott amerikai-angol kémek és szabó; tőrök perének február 9ú éss 10-i tárgyalásán a bíróság a vádlot­takat hallgatta ki- Hristodulo vádlott azt val­lotta, hogy Astra Romana, a Steaua Romana, az Unireea és a Romana-americana társasá­gok főigazgatósága 1945-től kénr szervezetbe egyesült, amely az amerikai monopolista trösztök és a Romániában állomásozó angol és amerikai diplomáciai képviselet befolyása alatt állt- Az amerikai és angol kémek és szabotörők tevékenysége követ­keztében Romániában az olaj­termelés a minimumra csök­kent, s a szabotőrök nagy mér­tékben akadályozták az olajku­tak fúrását. Gheorghe Paliuc kijelentette bíróság előtt: azt a feladatot kapta angol-amerikai gazdáitól, hogy állítsa le a geoloogiai ku­tatómunkákat az olajvidéikeken, amit meg is tett Capsa vádlót kijelentette a bí­róság előtt, hogy Foster Mas; tersen és Galpin angol hírszerző tiszteknek adatokat szolgáltatott a román olajiparról és katonai jellegű értesüléseket is közölt velük. Aurel Bence, Alexandru Stroe. Grigore Costeseu és má­sok bűnös kém- és szabotázs- cselekményeikrő] vallottak a bí­róság előtt. (MTI). A jtigossláv tartalékos tisztek nem hajlandók Titóék háborús terveit támogatni S 2 6 f i a. A t>Rabotnicseszko Deloe- ban, R. Sztanojlovics beszámol arról, hogy jugoszláv tartalékos tisztek nem hajlandók Titóék háborús tervét támo­gatni. Titóék az elmúlt évben megalakították az úgynevezett tartalékos tisztek egye­sületét" — hangzik a cikkben. — Ezt a szervezetet azért hozták létre, hogy „politikailag és ideológiailag előkészít­sék őket" a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok elleni támadásra. A nyugati burzsoá lapok szerint az amerikaiak azt követelik Titótól, hogy a legrövidebb idő alatt körülbelül het­venezer tisztet képezzen ki. Az elmúlt évben a „tartalékos tisztek egyesületé­nek" küldöttei előtt Tito azt mondotta, a tartalékos tiszteket minél rövidebb idő alatt kell előkészíteni a „feladatok" si­keres teljesítése érdekében. A jugoszláv tartalékos tisztek azonban tömegesen bojkottálják az egyesület te­vékenységét. Belgrádban például minden terror ellenére __ a tartalékos tiszteknek cs ak negyven százalékát sikerült az „egyesületbe" bevonni. Pancsevóban mindössze huszonhat százalékát, Zemun- ban pedig csupán tizennégy százalékát. Az egyesület rossz tevékenységére a iSzlobodna Vojvodina«, és a »Narodna Annijáé, című titóista lapok is rámutat­tak. A tények azt bizonyítják, hogy a tar­talékos tisztek túlnyomó része nem hal­landó Titóék terveit támogatni, nem akar az amerikai háborús gyujtogitók ágyú- töltelékévé válni — írja befejezésül R. Sztanojlovics. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents