Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-11 / 36. szám

SZOLKOKMEGYEI KÉPLAP 1953 íeEralr 11. mm ® SzoinotHTtegyel p—-----­NÉ PLAP NAGY PÁLYÁZNIA „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ?“ A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A nagy érdeklődésre való tekintettel — mint azt lapunk más helyén közöljük __ a pályázatok beküldésének határidejét 10 nap­pal, f , hó 20-ig meghosszabbítottuk. így azok is beküldhetik pályázatukat, akik eddig elkéstek volna vele. Mai számunkban, s az új határidőig is, azokat a pályázatokat, amelyek már most megvalósítható, hasznos útmutatást nyújtanak termelőszövetkezeteink­nek, közöljük a Szolnokmegyei Néplapban. A pályázatok határidő előtti köz­lése semmi befolyással nincsen a jutalomdíjak odaítéléséra. A jó pályázatok be­küldői mind számíthatnak arra, hogy jutalmak egyikét-másikát, így az 500 forintos első, a 300 forintos második, a 200 forintos harmadik dijat, vagy az értékes könyvjutalmakat elnyerik. Az eddig beérkezett pályázatok közül mai számunkban Nagy Mihály elv- társnak, a törökmiklósi tanács agronómusának írását közöljük. A törökmiklósi „Micsurin tszcs előtt is nyitva áll a gazdagodás útja Mezőgazdaságunk számára Gerő elv­társ a huzam növekedését jelölte meg főfeladatként. Ezt csak nagyüzemi, szo­cialista gazdálkodáson keresztül tudjuk megvalósítani, hiszen csak mezó'gazda- sági nagyüzemben nyílik lehetőség a fejlett szovjet agrotechnikai módszerek, a mezővédő erdősávok, a füves vetés­forgók, a helyes trágyázás, okszerű talaj művelés, talajjavítás, nemesített vető­mag, vagy éppen az öntözés alkalmazá­sára. A fejlődésnek erre az útjára lé­pett a törökmiklósi „Micsurin1 tszcs is, amely elért eredményeivel Törökmikló- son az első helyen áll a tszcs-k között. Ez azonban még csak a kezdet! A cso­port földje ugyanis a 'Holt-Tiszaág mel­lett terül el, s az öntözéses gazdálkodás kiszélesítésével szinte hihetetlen lehető­ségek nyílnak meg előtte. A tszcs-nek ebben az évben a terv szerint 10 hold öntözéses kertészetet kell létesítenie. Az eredeti terv szerint a Belsőszakállas alatti lapos részt jelölték öntözésre. Itt azonban egy 1000 méter hosszú, ki­indulásánál 3 méter magas és 100 mé­terenként 30 cm-t lejtő gátra lett volna szükség, hogy a vizet a gáton átemelve a kertészetbe vezessék. A gáthoz szüksé­ges földmennyiséget oda kellett volna fuvarozni. Erre a csoport nem lett volna képes. Egy másik terv szerint a vizet a lapos szélén húzódó belsőszakállasi par­ton kellene vezetni, s így nem kell föld­gát. Ez a megoldás sem jó, mert így a víz .útjában házak vannak. így a terv szerint kijelölt /területen az öntözés nem valósítható meg. Viszont akad a gát és a holt-ág kö­zött egy kb. 180 kát. holdas öntözésre igen alkalmas terület, amely jelenleg kincstári tartalékföld, s kishaszonbérlet útján hasznosítják, vagy csereingatlan­ként egyéni tulajdonban vannak. Már régebben javasoltam, hogy ezt az egész területet — tagosítás útján __ juttassák a „ Micsurin'1 tszcs birtokába, mely az alkalmas földön komoly öntözéses gaz­dálkodást fejthetne ki. Egy egyénileg dolgozó paraszt, akinek ezen a területen volt a földje, belépett a csoportba. Hat hold földet hozott ma­gával. A szövetkezet tagjai látják az ön­tözés lehetőségét. Ezért ezen a hat hol­don azonnal megkezdték az öntözés elő­készítése érdekében a munkálatokat. A csoport tagjai előtt az lebeg, hogy jö­vőre már talán 30—50 holdon folytat­hatnak öntözéses gazdálkodást. Gyönyörű kertészetet, gyümölcsöst tele­píthetnek, cukorrépát, kukoricát termel­hetnek öntözéssel, mert példájuk és eredményeik láttán itt is szaporodik majd az új belépők száma. A víz mellett lehetőség nyílik a cso­portnak arra is, hogy tömegesen tartson kacsát, libát. Az eredetileg öntözéses kertészetnek kijelölt résszel kapcsolatban azt javasol­tam a csoportnak, hogy ott, mivel az árasztást jól meg lehet oldani, építsenek rizstelepet, Ezt a csoport magáévá tette, s jövőre 20—30 holdqp rizstelepet épí­tenek itt, a rizsföldeken pedig haltenyész­tést folytatnak majd. A törökmiklósi „Micsurin'* tszcs előtt ott áll a további gazdagodás útja. A tszcs már megtette az első lépéseket ezen az úton. Száz prémnyulat állítanak be például tenyésztésre. ' Az új módszerekkel, jövedelmező üzemágak létesítésével példát mutatnak az egyénileg dolgozó parasztoknak és erősítik a termelőszövetkezeti mozgalmat. NAGY MIHÁLY agronómus, Törökmiklós A Járműjavítóban a jó elóretartás biztosítja az egye^etes termelést Ahhoz, hogy ipari üzemeinkben zavar­talanul valósuljanak meg a tervek, alap- I vető feltétel a gyáron belüli munka he- ! lyes megszervezése. A Járműjavítóban [ több mint 8 különböző osztály munkáját i kell összehangolni. Természetszerűen ve­tődik fel tehát az osztályok közötti jó kapcsolat megszilárdításának kérdése. | Erre hívta fel a Központi Vezetőség a | múlt év november 29-i határozata is a Járműjavító vezetőinek figyelmét: „Ipari termelésünk javításának egyik döntő kér­dése az üzemen belüli és az üzemek kö- \ zötti együttműködés, a kooperáció helyes megszervezése" — hangsúlyozza a hatá­rozat. A MOZDONYOSZTALY | az egyik legfontosabb üzemrészleg a Járműjavítóban. Ide érkeznek be a ko­molyabb javításra szoruló, vagy átalakí­tásra kerülő mozdonyok. ! A napokban meglátogattuk a moz­donyosztályt és kiszolgáló üzemrészle­geit. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi­lyen tervszerűséggel hajtják végre a ter­vet, milyen a programmszerinti előretar- tás. Igen döntő az, hogy időben kapják a szerelők, lakatosok az alkatrészeket, a kiszolgáló osztályokról. Ehhez az üzem­részhez kapcsolódik pl. a kovácsmühely munkája. Hogy ez a kapcsolat jó legyén, komoly figyelmet kell szentelni a terve­zésre. A mozdonyosztályon már egy hó­nappal előbb tudják az elvégzendő fel­adatokat. Ekkor készítik el a kiszolgáló­műhelyek tervét. A kovácsműhelytől kapja a legtöbb alkatrészt a mozdony­osztály. Mikor megérkezik a terv a ko­vácsműhelybe, a művezetők reszortokra bontják s ezután osztják fel a munkát egyénekre. A KOVACSMÜHELYBEN már a múlt évben is sokat gondoltak az anyagbiztosítás, az adagolás zavartalan­ságára. A dolgozók javaslatai alapján hulladékraktárat szerveztek. Méret és minőség szerint különböző csoportokba rakják a hulladékokat, a használható vas-idomokat a műhely egy bizonyos pontján. így nem kell keresgélni az anyagokat, több idő jut termelő mun­kára. Ezért tudják a műhelyben egyénen­ként időben teljesíteni a tervet. A terv pontos végrehajtása biztosítja azt, hogy az osztály mindig 10 nappal előbb kapja meg az alkatrészeket. Segíti ezt az előretartást, a tervek időbeni megvalósí­tását a kovácsok felajánlásai is. Elhatá­rozták, hogy I. negyedévi tervüket rövi- debb időn belül két és fél hónap alatt fejezik be. Néha előfordul, hogy el kell térni a tervtől. Sürgős, halasztást nem váró munka érkezik a mozdonyosztályra. Té­továzó intézkedés sok kárt okozhatna. Az átállás sok időveszteséggel jár. Er- dősi elvtárs, a mozdonyosztály vezetője ilyenkor gyorsan intézkedik. A válto­zást és az új tervet azonnal közli a ki­szolgáló osztállyal s a kovácsműhellyel, így nem történik hosszabb kiesés. A Járműjavítóban JÓ AZ OSZTÁLYOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS s ezt az segíti elő, hogy tervszerűen tud­ják biztosítani a 10 napos előretartást. Az üzemrészlegek közötti jó együttmű­ködés, biztos alapja a tervteljesítésnek. Ez adja meg a lehetőséget arra, hogy a Járműjavító időben, maradék nélkül tudja megvalósítani hazánk felszabadu­lásának 8. évfordulójának tiszteletére felajánlását. Szakmunkásvizsgára készülnek a közkórházépítkezés kőműves tanulói A SZOLNOKI KŐZKÓRHAZ épít­kezésen nagyobbrészt fiatalok, a jövő szakmunkásai dolgoznak. Nagy simítófá­val a kezében éppen egy szeplősarcú szőke fiú próbálja simára igazítani a frissen vakolt falat. Hogy még jobban elérje, egy kis ládát is tett lába alá. Vidám énekszótól hangos a harmadik emelet. Az ajtókat állítják be. A villany- szerelők után a falsimítást végzik. A Révész-brigád legkisebb tagja Antal Fe­renc. Keze alig éppen, hogy át tudja fogni a habarcsteregető nyelét. Ő javítja a falat. __ A falrakást is önállóan végzem már __ mondja Antal Ferenc. — Igaz. szég yen is volna, ha nem tudnám, hi­szen már harmadik éves tanuló vagyok. Február végén vizsgázunk. __ Na, és hogyan készültök a vizs­gára? — kérdezzük tőlük, miután ko­ránk csoportosulnak. —_Nagy irgalomban vagyunk, az biz­tos szól egyikük. — V izsga előtti napokban még szeret­ném a szakrajzot és számításokat alapo­san gyakorolni — mondja Révész Fe­renc, miközben makacs hajfürtjeit si­mítja sapkája alá. A SZAKMUNKÁS VIZSGÁRA való készülődés láza hatja át az ipari tanuló­kat. Az ebédlőben lányok tanulnak cso­portosan. Egyikük a táblánál az oktató által feladott alap számítás okkal küzkö- dik. — Nehezebb a számokkal birkózni, mint a falrakással — mondja Rátái Anna. — Ősz óta vagyok Szolnokon, de ínhhpl tanultam itt. mint Karcagon. Töb­bet is foglalkoznak velünk az oktatók. Lékó elvtárstól házi feladatokat is ka­punk és munka után tanulunk, mert különösen számtanból gyengébbek va­gyunk. Az oktató türelmesen foglalkoznak a tanulókkal. Zaka Mihály felügyelete alatt 11 tanuló dolgozik. Neveli, tanítja őket. — Szép munka a nevelés, csak nehéz. A munka eredményét látni igen jó érzés — mondja Zaka elvtárs. — Van egy brigádvezetöm, Mucselini Rudolf. Mi­előtt hozzám került volna, már vagy há­rom oktató keze alatt dolgozott. Hanyag rakoncátlan gyerek, volt. Naponta fog­lalkoztam vele. Nagyobb feladatokkal bíztam meg és felelősségre vontam, ha rosszul, vagy egyáltalán nem végezte el munkáját. Elmagyaráztam, mit jelent ipari tanulónak lenni. Sikerült megvál­toztatnom s ma jó munkája után kiérde­melte, hogy brigádvezető és tanulókör- vezető^ legyen. Ez a felo'data még na­gyobb példamutatást és jegyeimet köve­tel tőle. MINDEN OKTATÓ kövesse Zaka elvtárs példáját. Ne sajnálja a fáradságot, mert annak megvan a gyümölcse. Be­szélgessenek el a tanulókkal. Mondják el, hogy miért kell tanulniok, szakem­berré válniok. A szocializmus építésében nagy feladat hárul az ifjúmunkásokra. Fejlődésükért felelősek az oktatók, idő­sebb szakmunkások. Felelősek azért, hogy milyen embert nevelnek a jövő számára. A tanulóknak el kell fogadni az oktatók és szakmunkások tanácsait és követeljék is meg: úgy foglalkozzanak velük, hogy értékes szakmunkássá váljanak. Tanultá­nak szorgalmasan és jó munkájukkal mutassák meg: kiérdemelték államunk támogatását. cd pedagógusokkal, együttműködve, nevettük gg enne keinket Két fiam a Thőköly-úti általános iskola tanulója. Ismerem az iskola életét. A szülői munkaközösség ülé­sére magam is eljárok. Ér­dekel, hogyan tanulnak gyermekeink és segítségére akarok lenni a pedagógu­soknak munkájukban. Van egy-két tapasztalatom, ami felett nem lehet egyszerűen elsiklani. A IV. fiúosztály­ban hat olyan tanuló van. akik már vagy négyszer is­mételtek. Tanulásukat el­hanyagolok, magaviseletük rossz. A tanítók minden erejüket megfeszítve igye­keznek embert faragni az ilyen ■ gyerekekből is, de ez nem elegendő. Bűnös mulasztásnak tar­tom a szülők részéről, ha nem foglalkoznak otthon megfelelően gyermekeikkel. Mi, szülök elsősorban va­gyunk felelősek gyerme­keinkért és csak úgy ne­velhetünk művelt, tanult embereket belőlük, ha kö­zösen a Pedagógusokkal neveljük, ők az iskolában, mi pedig otthon. Dömörki Ferenc lakatos Szolnok, Csokonai-u, 10 s A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ORSZÁGÁBÓL Leendő traktoristák iskolája A Szovjetunióban korszerű Iskolákban a legjobb szakemberek támogatásával sajátítják el szakmájukat a leendő traktorlsták. _ Képünkön a Krasznodár. vidéki traktorlsták gyakorlati foglalkozáson vesznek részt. Szerk eszí ősegünk február 20-ig meghosszabbítja a pályázatok beküldésének határidejét Szerkesztőségünk termelőszövet­kezeteink fejlesztése, megszilárdí­tása és gazdagabbá tétele érdekében „Milyen módon erősíthetjük és gazda­gíthatjuk termelőszövetkezeteinket?" címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A pályázat nagy visszhangot keltett a dolgozók köré­ben. Termelőszövetkezeti tagok, ál­lami gazdaságok, gépállomások dolgo­zói, agTonőmusok, állattenyésztők küldték be már az első napoktól kezdve írásaikat, melyek sok-sok hasznos útmutatást tartalmaznak me­gyénk termelőszövetkezetei számára. A mezőgazdasági dolgozókon, párt­ós tanácsfunkcionáriusokon kívül ipari munkások városi dolgozók, ér­telmiségiek, tanulók is elküldték pá­lyázataikat. Ez a tény azt mutatja, hogy megyénk dolgozói nagy érdeklő­déssel és szeretettel, segíteniakarással nézik, figyelik termelőszövetkeze­teink munkáját, eredményeit.. A pályázat határidejéül szerkesztő­ségünk február ^p-ét 'elölte meg. Az utolsó napoKban, s még 10-én is olyan nagytömegű pályázat érkezett be, hogy szerkesztőségünk elhatározta: a nagy érdeklődésre való tekintettel 10 nappal — február 20-ig — meghosz- szabbítja a pályázatok beküldésének ^határidejét. A határidő eltelte után bizottság bírálja felül a pályázatokat, s dönti el, hogy kik érdemlik meg a jutalma-? kát, kik segítették legjobban írásuké kai, tapasztalataik, módszereik át­adásával termelőszövetkezeteink meg­erősítését és gazdagítását. A bíráló bizottság elnökéül szerkesztőségünk Juhász Imréné elvtársnőt, a megyei tanács elnökét kérte fel. A bíráló bizottság tagjai között vannak Tóth Imre elvtárs, a megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Horváth Imre elvtárs, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának ve­zetője. Szerkesztőségünk a bíráló bizottság döntését a jutalomdíjak odaítélésé- séről f. évi március hő 5-ig teszi közzé a lapban. Megyénkben egy hét alatt újabb 235 család lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára Az elmúlt héten különös'en a kun- mártoni járás dolgozó parasztjai kö­zött nagy volt a mozgolódás: 116 család 700 hold földdel lépett az I. és III. típusú termelőcsoportokba. Ebben a járásban a párt ős a tanács vezetői nagy gondot fordítanak arra, hogy a termelőszövetkezetek tavalyi eredményeit a népnevelők elmondják a kívülállóknak. A törökmiklósi és a kunhegyese járásban az új belépők száma kevés. Ez az ottani járási vezetők gyenge­ségét igazolja. Nem fordítanak gon­dot a tsz-ek megerősítésére. A török- miklősi járásban az elmúlt héten csak 5 dolgozó paraszt lett szövet­kezeti tag. A kunhegyosi járásban valamivel jobb az eredmény. Abád- szalóknn is alakult egy új I. típusú tszcs 10 taggal, 87 hold földdel. Me­gyénkben az elmúlt héten összesen 235 család lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A fejlesztés üteme különösen Jé a jászberényi járásban. A dolgo­zó parasztok napról-napra sokan lépnek a tsz-ekbe. Alattyán dol­gozó parasztjai vasárnap meglá­togatták a turkevei Vörös Csil­lag termelőszövetkezetet. A láto­gatást a járási tanács mező- gazdasági osztálya nagy gond­dal szervezte meg. A jő felvilágosító munka nyomán nőin csoda, hogy a jászberényi járás termelőszövetkezeti mozgalma ősz óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az elmúlt ősszel a járás területén 15 III. típusú termelőcsoport műkö­dött 5488 kát. hold földön 573 csa­láddal. Az, I. típusú termelőcsoportok száma ugyancsak ősszel 17 volt, 502 cá'alád dolgozott 3188 hold földön. A járás szántóterületének 10.8 száza­lékán folyt akkor nagyüzemi gazdál­kodás. Eövid két és fél hónap alátt a ter­melőszövetkezetek mind létszámban, mind földterületben nagyon megerő­södtek. ősz éta négy új III. típusú ter­melőcsoport alakult és közel 900 család lépett a termelőszövetke­zetekbe. A III. típusú tsz-eK földterülete az 5488 holdról ] 11877 holdra növekedett. Tehát megduplázódott. A 17 I. típusú termelőcsoport helyett ma 21 van. A járás szántóterületé­nek pedig 26.2 százalékán folyik ter­melőszövetkezeti gazdálkodás. Felvetődik a kérdés, hogy a jász­berényi járásban milyen módon ér­ték el ezt a szép eredményeket? A válasz egyszerű. Megfogadták pár­tunk tanácsát és a termelőszövetke­zetek eredményeit nem rejtették vé­ka alá. Főleg Jászjákóhalmán, Já- noshidán és Alattyánban végzett jő munkát a községi pártbizottság és a tanács. Jászjákőhalml Béke tszcs ered­ményét és fejlődését a kívülálló dolgozó parasztokkal a népneve­lők ismertették. Ez a fejlődés a földművesszövetkezet kirakatá­ban is látható grafikonon bemu­tatva. A csoportok eredményeit a járási tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője. Som elvtárs brossúrában dolgozta fel és azt eljuttatták valamennyi kívülálló­nak. A termelőszövetkezetek becsületes dolgozóinak keresetét is elmondták a tsz-tagok a kívülállóknak. Nem volt egyedülálló a jászjákóhalmi Béke tsz- ben Sóspataki Antal családjának ke­resete. A Sóspataki-család 36 mázsa búza, 426 mázsa árpa; 1990 kiló lu­cerna és közel 11.000 forint készpénz jövedelemben részesült. A búzából csak 18 mázsára volt szüksége a Sóspataki családnak, a többi 18 má­zsát szabad piacon értékesítették. A jákóhalmi dolgozó parasztok nem így gondolkodtak, 445 család választotta ősz óta a .szövetkezeti gazdálkodás útját. S így van ez mindenütt, ahol a’ tsz fejlesztés érdekében jó felvilágo­sító munkát végeznek^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents