Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-07 / 33. szám
Tsz-eink készülnek a tavaszi munkára $mlnokmegijd A tüdokórház a betegek számára négyhónapos könyvelő iskolát indít A MEGYEI P Á RT BIZ O T T SJlí M E&YEI i TANÁCS LAPJA V, ii’lolrnni. 33. szám Áras 50 fillér 1953 február 7, szombat A minisztertanács határozata előrclcndíti a mezőtúri gépállomás munkáját fr 'A miniszertanács legutóbbi határozatát termelési értekezleten vitatták meg a mezőtúri gépállomás dolgoz! Különösen a munkafeltételek megjavítását és a javadalmazás rendezését fogadták örömmel. Eddig gyakran előfordult, hogy az elszámolásnál az utolsó helyre kerültek a traktoristák, s bizony ez is befolyásolta további munkájukat- Holott tőlük függ a termelőszövetkezetek nagyobb termelési eredménye. Jenei Lajos elvárs elmondotta, hogy a Sallai tsz elnöke. Csató elvtárs máig sem gondoskodott az ő cukorrészesedésének kiosztásáról, pedig a répaszedésből sem maradt el. Reméli, hogy ebben az évben a határozat alapján sokkal jobban megbecsülik a tsz elnökök a traktoristákat. Csurgó Sándor brigádvezető bízik a gépállomás új vezetőjében. Míg n kulák igazgató ..irányította“ munkájukat, nem haladtak előre. Mindenben az utolsók között kullogtak. Mióta Ka- nalovics elvtárs az igazgató,' nagyobb lendülettel dolgozik ő is. Látja értelmét a munkájának- Máris felküzdötték magukat a 28. helyről a 16*ra a gép ja\ ításbanPersze ez csak látszólagos eredmény. De megfogadta, hogy nem nyugszik, míg vissza nem szerzik a gépállomás becsületét. Határidőre kijavítják az összes erő" és munkagépeket- Ennek érdekében vállalta, megszervez egy brigádot és pihenőnapjukon is dolgoznak, hogy időben elvégezhessék a brigádra jutó munkagépek gondos kijavítását, A felajánláshoz több brigádvezető, többek között Gút István elvtárs is csatlakozott, aki elmondotta: a minisztertanácsi határozat amellett, hogy gondoskodik a traktoristákról, megszabja a termelőszövetkezetek és a gépállomások vezetőségének feladatait is- így biztosítva van a határozat végrehajtásának feltétele. Eddig nem kérte számon senki a gépállomás igazgatótól, vagy a tsz elnöktől, mit tett a többtermelést előmozdító munkaverseny és jutalmazás ér: dekében. Most a határozat gondoskodik erről isNe pazarolják a drága munkaidőt a kengyeli gépállomáson Nem rágen készült el termelési tervünk, melyben minden növényféleségből magasabb terméshozamot irányoztunk elő. Termelőszövetkezetünk tagsága hozzá is látott a szerszámok javításához, hogy ml is elkészüljünk február 15-re. Már a vetőgépek kerülnének sorra, de a gépállomás hanyagsága miatt nem tudjuk továbbfolytatni. Saját gépeikről a gondatlan kezelés miatt részben elveszett, részben tönkrementek a ve- tőseövek. Erre elkérték a miénket kölcsön. Ma is ott van náluk a nehézekékkel együtt. De ennél sokkal súlyosabb hibát követett el termelőszövetkezetünk boldogulása ellen a gépállomás. 530 holdas területünkön még mindig nem végezték el a mélyszántást. Pedig arra a területre éppen kukoricát, cukorrépát és egyéb kapás növényeket terveztünk, melyeknek .fokozott szükségük lenne a godos talajelőkészítésre. Még el sem vetettünk, máris többszáz mázsa terméstöbblet veszteségünk lesz az őszi mélyszántás elmaradása miatt. Az elmúlt gazdasági évben is így csináltak. Akkor Is szántatlan maradt ősszel 300 holdnyi területünk. 120 mázsa kukoricánkkal termett kevesebb, mert csak tavaszi szántású földbe vethettük el 1952-ben. Máig is tartozunk nekik 120 mázsa terménnyel és követelték már több ízben. Mondtuk is nekik: Nincs mit szemünkre vetni. Nem végeztétek el 1951 őszén 300 holdnyi területünkön a mélyszántást. Saját magatokat is megkárosítottátok vele. Éppen azzal a 120 mázsával termett kevesebb; — amivel a gépállomásnak tartozunk. Most sem tanultak a múltévi hibákból. Több esetben kértük a gépállomás vezetőségét, küldjenek traktort hozzánk szántani. Hosszas veszekedésre küldtek egyet, aztán még kettőt. Azt mondták javítani kell. De úgy látjuk az se halad. Most aztán 3 erőgép kínlódik a mélyszántással. Azért mondom, hogy kínlódik, mert a három gép naponta ösz- szesen nem szánt fel többet 6 holdnál. Podlg soha Ilyen alkalmas még nem volt a talaj, mint most. Bátran végezhetnék. Ha így haladnak május végére sem szántják fel az 530 holdat. Mi pedig leshetjük a kukoricánkat, meg a cukorrépánkat. Ezt pedig nem tűrjük tovább. Követeljük a gépállomás vezetőségétől, sürgősen Intézkedjék. Ne pazarolják tovább a drága időt. Ne keressenek mindenféle kifogást, hogy kevés a munkaerő, stb. 20 legjobb dolgozónkat adtuk oda tavaly is traktorlstának. Olyanokat, mint Nagy Mihály és a többiek. Mégis csak 7 van közülük a gépállomáson. Nem gondoskodtak róluk és elmentek máshová, vagy visszajöttek a csoportba dolgozni. FARKAS JÓZSEF tsz tag. Kengyel, Sallai tsz. A Magyar Szovjet Barátsági Hónap előkészületei A megyei tanács népmiivelésügyi osztálya a Magyar Szovjet Társaság megyei titkárságával és a MOKEP igazgatóságával karöltve operatív bizottságot létesített a Magyar Szovjet Barátsági hőnap megrendezésével kapcsolatos munkák szervezésére. A Barátsági Hónap nagy célkitűzéseit: az SZKP XIX. kongresszus anyagának, a szovjet ipar és mezőgazdaság tapasztalatainak ismertetését, a szovjet-magyar barátsági, együttműködési és kölcsö. nős segélynyújtási egyezmény 5. évfordulójának méltatását a bizottság szervezi meg. Az operatív bizottság első ténykedéseként a megyei tanács a helyi tanácsokkal együtt megtárgyalja a Barátsági Hónappal kapcsolatos feladatokat, s létrehozza a Barátsági Hónapot előkészítő heivi bizottságokat. A bizottság- pénteken megbeszélést tartott. Elhatározták, hogy ismeretterjesztő * előadásokkal, orosz nyelvtanítással, kultúvmunkával ké- szülnek a barátsági hónapra. Vállalom az MSZT küldöttgyűlés tiszteletére Vállaltam, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat a szovjet tapasztalatok alapján végzem. Idejében szántom fel a földet, idejében vetek el- A kukoricát négyzetesen ültetem, hogy nagyobb termest takaríthassak be. híz állammal szembeni kötelezettség teljesítésében is élen akarok járni. Ezért félévi baromfibeadási kötelezettségemet három napon belül teljesítem, s adómat, mindig pontosan fizetem. Ezzel elő akarom segíteni a békéért folytatott harcot, me- lyet a nagy Szovjetunió vezet. ifj- VAS IMRE 5 holdas dolgozó paraszt, jjnszjnmoü.o.sir'p. AZ EPiTKEZESEK KÖLTSÉGEINEK CSÖKKENTESÉRŐL tárgyaltak építőipari sztahanovistáink és a műszaki vezetők Éhben az évben építőiparunk minden területén érvényt kell szerezni a Központi Vezetőség november 29-i határozatának. Elsősorban építőiparunk legjobb- jain, sztahanovistáin és műszaki értelmiségén múlik az, hogy jelentősen csökkentsük építkezéseink költségeit, olcsóbbá tegyük azokat a beruházásokat, melyek államháhartásunk ezévi költségvetésének oroszlánrészét teszik ki. A szolnoki építkezések legjobb szakmunkásai, mérnökei és műszaki dolgozói a 62/1.. vállalat kultúrtermében csütörtökön este vitatták meg a költségcsökkentések módszereit. Fontos feladat az alapos szervezés kell készíteni, mint az / elmúlt évben s emellett különböző szervek naponta kérik a csaknem lehetetlen telefonjelentéseket. Időnk legnagyobb részét az irodában kell eltölteni s nem tudjuk elvégezni azt, ami tulajdonképpen feladatunk volna, nem' tudunk kimenni a precíz betonozási munkákhoz, nem tudunk kint lenni a területen. Bárdos elvtárs bejelentette, hogy a jövő hét folyamán kidolgozandó versenypontok alapján versenyre hívja ki a szolnoki építkezéseket. Lengyel Imre arról beszélt, hogy a Mozaik és Cementárugyár önkényesen 30 forinttal a normálár fölé emelte a folyamkavics árát, mely a vállalat pluszköltségét jelenti. Telek István elvtársnak, a városi pártbizottság kiküldöttjének beszámolója után Király Lajos, a 62/1. vállalat főmérnöke nyitotta meg a vitát. Elmondotta, hogy az építkezési költségek jelentős részét — 50 százalékát — a felhasznált anyag értéke teszi ki. Elsősorban ezen a területen kell tehát keresni a megtakarítás lehetőségeit. — Fontos feladat az alapos szervezés. Építésvezetőinknek gondosan fel kell mérni a legmegfelelőbb anyagkirakási helyet, hogy elkerülhessék a tetemes költséggel járó újraszállítást. A különféle szállítógépeket úgy kell elhelyezni hogy könnyen mozgathalók legyenek < így a gépeket fokozottan ki lehet használni. A helyes tárolással, a tárolási helyek gondos előkészítésével az eddigi átlagos 5 százalékról 1 százalék alá lehet csökkenteni a tárolási selejtet __ hangsúlyozta Király Lajos. Molnár László, a szolnoki építővállalat igazgatója azt a célt tűzte az építkezések vezetői elé, hogy ebben az évben a nagylétszámú komplexbrigádok megszervezésére törekedjenek. Egy több munkafolyamatot végző egységes brigádnak könnyebb felbontani a tervét, s jelentős adminisztrációs munkát lehet megtakarítani. ... és az építkezési munkahelyek alapos előkésztése. Tarkó Péter, az Anyagellátó Vállalat igazgatója arról számolt be, hogy az építkezési munkahelyek előkészítetlen- sége tetemetesen megnöveli az anyagszállítási költségeket. — A 62/2-es karcagi építővállalat nngyháti munkahelyén pl., nem készítették el az építkezés megkezdése előtt a bekötőutakat. így a fogatok a szokásos 500 tégla helyett csak 50 téglával tudtak közlekedni a csaknem járhatatlan földes úton. Tarkó Péter elmondotta, hogy számításai alapján a megtakarítható szállítási költségeken 8—9 típus-lakóházat tudtak volna felépíteni az elmúlt évben. — Súlyos károkat okoz a műszaki alkalmazottak felületessége. A gépkocsi- vezetők gyakran a billenőkocsival kiborították a téglát — s az anyagátvevők semmit sem szóltak nekik ezért. A legtöbb anyagátvevő ki sem mozdul irodájából, látatlanba igazolja a fuvarlevél aláírásával az anyag átvételét. Miért késik a tervdokumentáció? Vígh Károly sztahanovista vasbeton- szerelő elmondotta, hogy tervek hiányában néhány napon belül elfogy a munkaterület és brigádjával, hajlító és egyéb gépeivel le kell állniok. Az állásidő pedig tetemesen megnöveli a felesleges kiadásokat. Mező Lajos, a Tatarozó Vállalat igazgatója is arról panaszkodott, hogy 2 hét múlva munka hiányában minden építéshelyen le kell állni a munkával, mert késnek a tervdokumentációk. Mint mondotta, előreláthatólag kéthónapos kiesése lesz emiatt a vállalatnak, melyet csak nehezen tudnak pótolni az év hátralévő tíz hónapjában. Bárdos Ede, a Cellulózegyár-építkezés vezetője tipikus példát mondott az észszerűden anyagmozgatásra. — A mi építkezésünkhöz a kavicsot Győrből szállítják — holott Budapestről is hozhatnánk; A szállítási többlet- kiadás köbméterenként több mint egy forintot jelent. — Egyes vállalatok anyag- s főleg cementhiányra panaszkodnak. Ezzel szemben a mi építkezésünkre sokkal több cementet szállítottak le, mint amit 2—3 hónap alatt el tudunk használni. Az eredmény: teléfonbeszéleé‘és ide-oda s végül a cementet tovább kell szállítanunk Ceglédre. Kevés az ellenőrzés ... és a felelősségrevonás György Ferenc, a szandai építkezés dolgozója elmondotta, hogy az anyagellátó vállalat emberei 20.000 darab téglát lapáttal hánytak ki a kocsiból s a vállalat igazgatója nem büntette meg — feljelentés ellenére sem _ ezeket a lelkiis meretlen embereket. Még annyi fáradságot sem vettek, hogy kimenjenek a helyszínre s jobb belátásra bírják dolgozóikat. Az így „ömlesztett tégla" nagyrésze lecsorbult, eltöredezett. ,_ Legutóbb követ szállítottak az építkezés re. Hiába mondtuk, hogy állítsák le a szállítást, mert a sár miatt nem tudjuk a felhasználási helyig engedni a kocsikat. Az anyagot csak ledúrták s most 600 méterre újra kell szállítani. Székely László, a szolnoki építőválla- lat dolgozója javasolta, hogy az anyaghiány megszüntetésére és jó kihasználására térképezzék fel a szolnoki építkezéseket s jelöljék meg a térképen azt, hogy mennyi anyag van az építkezésen és mikor kerül felhasználásra. így el lehet érni azt, hogy meggyorsítsuk az anyagok forgási sebességét — s úgy gazdálkodjunk a rendelkezésünkre álló anyaggal, hogy a munkában semmi fennakadás ne legyen. Még számos hozzászólásban mutattak rá sztahanovistáink, mérnökeink, hogyan lehet a Központi Vezetőség határozatainak megfelelően jelentősen lecsökkenteni az építkezési költségeket. Az értekezlet tapasztalatait végül hatá- rozai javaslatba foglalták, melyet egyhangúlag elfogadtak a vállalatok megjelent képviselői s ezzel kötelezővé tét-’" tek minden építési munkahely számára. A kenyeret kutyájukkal, a búsát disznójukkal etették Varga Bálintné és F. Nagy Imre lúrltevci kiilákok A túrkevei dolgozók jól ismerik Varga Bálintnét. A múltban cséplő garnitúrája volt és emellett úgy „mellékesen“ saját bérautójukkal fuvaroztak. A cséplőgépet, s a bérautót szegény emberek verejtékéből szerezték. Tisztában volt ezzel ez az elvetemült kulák család is. Varga Bálintné és fia F. Nagy Imre. Kieszelték, hogy azt fogják pocsékolni, pusztítani, amit a dolgozók áldozatos munkával megteremtettek: a kenyeret és a búzát. A túrkevei dolgozó parasztoknak feltűnt, hogy hol Varga Bálintné, hol a fia, F. Nagy Imre, napról-rapra nagymennyiségű kenyeret vásárol. A kenyérre nem volt szükségük, hisz el voltak látva az egész évre szükséges búza fejadaggal. Nem is ők ették meg a kenyeret, hanem kutyáik. Azt tartották, inkább a kutyájuk, mint a dolgozók egyék a kenyeret. Bűnüket azzal tetézték, hogy három sertésüket ősz óta rendszeresen tiszta búzával etették. Mesterkedéseiket leleplezték,' nem sokáig garázdálkodhattak büntetlenül. A bíróság Varga Bálintnét 2 évi 6 hőnapi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre, fele vagyonának elkobzására Ítélte. F. Nagy Imre pedig egy évi börtönt, 1000 forint pénzbüntetést kapott és vagyona negyedrészét elkobozták. A bíróság ítélete igazságos. Nincs és nem is lehet kimélet azokkal szemben; kik dolgozó népünk kenyerére törnek. Míg Varga Bálintné és fia kenyeret kutyával, a búzát disznóval etették, addig Törő Balogh Imro karcagi kulák azzal akart közellátásunkban zavart kelteni, hogy csökkentette; eldugdosta állatait. Szabotálta a beadást és a tavalyi évről 705 kiló hízott .sertéssel, valamint 132 kiló vágómarhával maradt hátralékban, A gőgös kulákot — aki régen még azt is megkívánta; hogy cselédjei kezet csókoljanak neki — egy évi és két hénapi börtönre, * 1 1500 forint pénzbüntetésre, 2500 forint vagyonelkobzásra Ítélték. A kulákok tevékenysége intő példa. Mert ilyen aljas kulákokkal úton •— útfélen; a kenyérboltokban, az élelmiszer üzletekben, mindenütt találkozhatunk. Kötelességünk nyitott szemmel járni és leleplezni azokat; akik a dolgozók kenyerét akarják elvenni. , . Adjunk több szakmai segítséget föltiművesszövetkezeti pékségeinknek el mon műszaBárdós elvtárs többek között dotta azt is, hogy fokozódik a kiak adminisztrációs munkája. Ebben az évben a cellulózegyárépítkezés műszaki dolgozóinrk 13_al több álbndó jelentest MEGYÉNK | dolgozóinak lapja, i Szolnokmegyei Néplap, több esetben foglalkozott olyan konkrét esetekkel, amikor a fogyasztó közönség hívta fel egyes meg nem engedhető hiányosságokra a figyelmet földművesszövetkezeti pékségeinkkel kapcsolatban. A levelezők olyan hibák feltárásához nyújtottak segítséget, amelyeket az amúgy is hiányos ellenőrzés miatt meg sem találtunk volna. Nyilvánvaló tény, hogy egy-egy kérdés felvetése a sajtón keresztül nemcsak egyszerű tényközlés, hanem a dolgozók figyelmeztetése a hibák megszüntetésére, sürgős intézkedés tételére. Ennek ellenére a Szövetkezetek Megyei Szövetsége részéről nyomát sem láttuk a lapban a tett intézkedéseknek. | A NÉPLAPBAN J január 20 én ,,Sótalan kenyér Jászkiséren“ címmel megjelent levélben foglalt panaszt a megyei tanács élelmiszeripari osztálya megvizsgálta és megállapította, hogy az abban foglaltak megfelelnek a valóságnak. A községi tanács végrehajtóbizottságának elnökhelyettese és a földmüvesszövetkezet igazgatóságának tagjai elmondották, hogy a szövetkezeti sütődével senki sem törődik, ellenőrzést egyetlen szerv sem tart, s a sütöde vezetése kizárólagosan egy ember, Bárok László volt magán sütőiparos kezében van. Bárok László elutasította a sótalan kenyér visszavételét; s nyugodtan kijelentet, te, hogy „használják el prézlinek«, | HEI/2ES | ]ett vo]na, j,a minij. ezeket a MÉSZÖV vizsgálja, ki; s ha a MÉSZÖV általában több szakmai segítséget nyújtana a kisméretű, de komoly feladatokat ellátó szövetkezeti pékségeknek. Ellenőrizzék és értékeljék a szövetkezeti péküzemek munkáját, hiszen ennek a munkának az eredménye naponta odakerül ízletes kenyér formájában a dolgozók asztalára. •, Turőczi Ferencné oszt. vez. Megyei Tanács Élelmiszeripari Osztály. ^