Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-06 / 32. szám
1953 feföruár 6. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Törődjön a fiatalok munkájával a lármüjavitó DISZ vezetősége A DISZ első országos értekezletén, 1952 december 6-án Farkas Mihály elvtárs az ifjúság feladatairól a következőket mondotta: „Hazánk nagy szocialista átalakításában a DISZ-nei élenjáró szerepet kell betölteni. Ahhoz, elvtársak, hogy a DISZ kimagasló szerepet játszón 1953-ban, ötéves tervünk sikeres megvalósításában, az szükséges, hogy munka közben növeljük munkósijjóságunk politikai öntudatát és műszaki tudását*'. Ifjúságunk megértette a ráháruló történelmi feladatot. Ennek szellemében írta Rákosi elvtárshoz táviratában: „Megfogadjuk, hogy fokozottabban tudatosítjuk az ifjúság kötelességeit hazánk iránt; harcolni a párt politikájának végrehajtásáért, élenjárni a munkában, izzó gyűlölettel küzdeni népünk ellenségeivel szemben és felkészülni drága hazánk szabadságának és függetlenségének megvédésére", % Fiatalos lendülettel és friss erővel álltak neki fiataljaink fogadalmuk megvalósításához. Üzemekben, termelőszövetkezetekben ifjúsági brigádok alakultak és azóta is élenjárnak a termelő- és felvilágosító munkában. Gerő elvtárs november 29-i beszédében ismertette népgazdaságunk 1953. évi feladatait és mint egyik legfontosabbat említette meg a párt és DISZ vezetőségének munkájának megjavítását, a termelő munkával való kapcsolat szorosabbra fűzését. Akadnak azonban még olyan elvtársak is, akik megfeledkeznek arról, hogy népünk egyik legszebb feladattal, az ifjúság nevelésével és vezetésével bízta meg őket % A Járműjavító vállalat kazánkovács- műhelyének DISZ »alapszervi titkára, Kis Lászó elvtárs november óta nem tartott taggyűlést. A fiatalok nagy része nem is tudja, hogy ő a DISZ-titkár. Nézzük, meg hogyan vélekednek munkájáról a fiatalok? Borók Imre kazánkovács már több éve DISZ-tag. Szakmai téren sokat tanulnak az ifik — mondja —, de a DISZ-szervezet nem ad életjelt magáról. Molnár I.ászló kazánkovács azt tapasztalta eddig: „nem szokott'1 itt a DISZ részéről semmi sem lenni. A munkaversenyt a szakszervezet ^rendezi, a fiatalok felajánlása után a DISZ-vezetőség nem érdeklődik. Röp- gyűlések nincsenek, a termelés kérdésével nem igen foglalkoznak. A hibák forrására rámutat Fehér József elvtárs: „Az a baj — mondja —, hogy az üzemi DISZ vezetőséget csak bálban látom a fiatalok között." Mihályi János kazánkovács szerint is az a baj, hogy az üzemi DISZ-vezetőség nem foglalkozik kellőképpen a fiatalokkal. Kafkecz Gyula esztergályos, a DISZ alapszervezet gazdasági felelőse elmondja, hogy a fiatalok érdeklődnek a DISZ-élet iránt. A tagdíjat rendszeresen fizetik és járatják a Szabad Ifjúság-ot. Érezze Kis László elvtárs a felelősséget és további munkája megjavításához vegyen példát a VlI/a osztály DISZ- titkárájról, Csajbók József lakatos elvtársról. aki állandóan foglalkozik a fiatalokkal és Gerő elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszéde alapján küzd a takarékosság és a versenymozgalom kiszélesítéséért. Munkáját olyan eredmények jelzik, mint Rózsahegyi Miklós 128 százalékos dekád tervteljesítése. Ha a Járműjavító Vállalat kazánkovács műhelyének DISZ alapszervezete is lelkesíti a fiatalokat, ha perspektívát tár eléjük, akkor nemcsak a mozgalmi élet fellendülése lesz az eredmény, hanem a termelőmunkában is megszűrnie a 95—100’ százalék közötti ingadozás, amit eddig az anyaghiányra hárítottak. Az üzemi DISZ-bizottság látogasson le a kazánkovácsműhely ifjú dolgozói közé és az ő javaslatuk alapján segítse elő az alapszervezet munkájának mielőbbi megjavítását, hogy a III. számú DISZ alapszervezet is becsülettel tudja ellátni azt a feladatot, amire hivatott. KÖZÜLÜNK a tavaszi munkára A rossz munkaszervezés miatt, amit betetőzött a hosszantartó őszi esőzés, mélyszántási tervünket nem tudtuk teljesíteni, Közel 200 kát. hold föld maradt szántatlanul. A tavaszi munkák sikere érdekében most hozzáláttunk az elmaradt munkák pótlásához. Az idő kedvez, végezzük a szántást. A tavaly telepített gyümölcsösünkben szintén hozzáláttunk a tavaszi munkálatokhoz. Pótoljuk a kiszáradt csemetéket, megtisztítjuk fáinkat. Ezt a munkát azért végezzük el már most, hogy mire három hét múlva a korai növényeket földbe kell lenni, ne kelljen az ilyen apró-cseprő dolgokkal vesződnünk, holy határidőre nyugodtan elvethessük. Ahogy az idő engedte, azonnal megkezdtük a trágyahordást. Szakaszokon trágyázunk, hogy minden területre arányosan jusson. Naponta figyeljük, mikor enged fel a fagy. S ha felenged, azonnal megkezdjük az őszi vetéseink fejtrágyázását. A fej- trágyázás után lehengereljük, utána el- boronáljuk az őszi vetéseinket. Ezt csináljuk a lucernásunkkal és a legelőinkkel is. Nem panaszkodhatunk, van már munka bőven. Csak az a fontos, hogy mindig tudjuk, hol a fejünk. Tervszerűen dolgozunk. Ezekben a szép napos időkben megkezdjük az erdősávok létesítését. A hely már ki van jelölve, fel van szántva, csak azért vártuk a napos időt, hogy a talajt elsimítózzuk, elboro- náljuk, a csemeték ültetésére alkalmassá tegyük. Az árpa- és a zabvetőmag már megvan. A gépállomás szelektorával fogjuk kitisztítani, hogy gyommentesen kerüljön a földbe. E növényeinket keresztsorosan, a kukoricát négyzetesen fogjuk vetni. A brigádok már össze vinnak állítva, részükre ki van jelölve az a földterület, ahol egész esztendőben dolgozniok kell. Valamennyi csoporttag tudja, hogy melyik brigádba tartozik. A brigádok munkacsapatokra vannak osztva. A munkacsapatokra bízott földterület egyénekre van felosztva. Minden tag személyesen felelős a rábízott földterület becsületes elműveléséért. A talajművelési munkák elvégzéséhez szükséges igaerőt és gazdasági felszerelést is megkapták a brigádok. A tavaszi munkákra való felkészülést néhány szerv hanyag intézkedése gátolja. Szövetkezetünk vezetősége már több mint egy hónapja kovácsszenet rendelt, mert erre nagy szükségünk volna a gazdasági szerszámok kijavításánál és enélkül lovainkat sem tudjuk megpatkolni. Nem tudjuk, ki hátráltatja azt, hogy a szén megérkezzen, mindenesetre szeretnénk, ha az illetékesek legalább annyira érdemesítenék csoportunkat, hogy közölnék a késés okát. mert így azt gondoljuk, hogy nem törődnek velünk. FÖLDES LAJOS Kuncsorba, Vörös Október tsz örülünk, hogy Földes elvtárs beszámol a csoport helyzetéről, <le lobban szerettük volna, ha pontosan megírta volna, mikor fejezik be a mélyszántást? (A s z c r k.) Pusztamonostor élenjár az adófizetésben Rákosi elvtár« 1951 november 30-i beszéde óta egryre többen ismerik fel az önkéntes adófizetés jelentőségét. Jeloveszki Antal, a pusztamonostori pénzügyi állandó bizottság elnök», a kötelességükiet jól teljesítő dolgozó parasztok segítségével fel- világosító munkát végez az adófizetők körében. Ennek köszönhető, bogy a Pusztamonostor ma is elől jár az adófizetés terén. Jeloveszki elvtárs példáját sokan követik. — Többek között Kontra József jászboldogházi. Gedei Pál jászfelsőgyörgyi és Lehóczki József jászjákóhalmi állandó, bizottsági tagok is hasonlóan szervezték meg munkájukat. Aközeljövőben aláírjál! az Egyesült Államok balkáni csatlósai közötti paktumot Az „AFP“ tájékozott ankarai körökre hivatkozva jelenti, hogy a közeljövőben aláírják a Törökország, Görögország és a Titó-fasiszták közötti háborús paktumot. A francia hírügynökség kommentárjában megjegyzi, hogy „a szerződés három' aláírója szerint ez az első lépés a szorosabb katonai- és politikai együttműködés felé. Ezt követi majd az európai védelmi közösséghez hasonló balkáni közösség létrehozása.“ Az „AFP“ kommentárjából kiderül, ha létrejött a balkáni csatlósok közötti háborús úgynevezett szövetség, ,,nem lesz már semmi akadálya“, hogy a belgrádi hóhérbandát felvegyék az atlanti szövetségbe, (MTI). S-d-ii Xrtúcd Az építkezés nem idénymunka többé megyénkben sem. Mérnökeink, technikusaink ebben az évben is sokat tettek már a szovjet téli építkezési módszerek meghonosításáért. Betonozni, falazni lehet már a fagyban, a gőzölés és egyéb módszerek megvédik a friss, nedves anyagot a hidegtől . Építkezéseink vezetőinek komoly feladata, hogy a dolgozók egészségét is megvédjék, s olyan szálláshelyet biztosítsanak számukra, ahol az egész napos szabadban való tartózkodás után kipihenhetik magukat s új erőt gyűjtenek a munkához. Néhány építkezés munkásszállóját látogattuk meg, megnéztük, hogy a téli munkában foglalkoztatott dolgozók, milyen körülmények között töltik el szabadidejüket. VÄRKONYON A várkonyi állami gazdaság-építkezés munkásszállásának kivilágított ablakai messze szórják fényüket. Kellemes meleg fogad az első szobában. A 16 éves Lászki János lakik itt brigádjával: Tö- rőcsik Ernővel, Csernus Mihállyal, Zaka Gyulával. A vaskályha bőven ontja a kellemes meleget.. A szaktársak megvannak elégedve szálláshelyükkel, csak a tisztaságra van némi panaszuk. — Kéthete nem cseréltek törülközőt. Az ágynemű is lassan már egy hónapos .— panaszolja Kovács Sándor malter- keverő. Lászki János azt hiányolja, hogy csak egy rádió van a szálláson s nem jut el minden szobába, pedig jó lenne hallgatni egy kicsit így esténként. __ Miért nem jut rádió I.ászkiéknak? — érdeklődünk. Kiderül, hogy volna elegendő rádió a szálláshelyek részére, csak x — 16 készülék hever a vállalati üzemi bizottságnál, nincs aki megjavíttassa őket i— ismeri be Lakatos Erzsébet vállalati szállásfelelős. Megnézzük az egyetlen rádió boldog „tulajdonosait“' is. Négyen laknak egy szobában Faragó Mihály ácsbrigádja. Balogh Ferenc, a legidősebb ács az ágyon heverészik, közelhajol a készülékhez.. — Éppen az építők félórája van, hallgassátok csak. __ Erre Kocsis Demeter is leugrik az ágyról s közelebb megy a készülékhez. Kezében még ott szorongatja a könyvet, amit az imént olvasott: „Acsátképzős tanfolyam". így szeretnének szórakozni, tanulni a többi szaktársak is, ha nem porosodnának a központban a rádiók. TÓSZEGEN Karcagról helyezték ide a fiatal szakmunkásokat. A gépállomási építkezésen dolgoznak. Ha munkából hazatérnek, kicsiny szobában zsúfolódnak össze. Itt találunk rájuk. — Néha ketten is alszunk egy ágyban. — Szekrény sincs. — Egy rádió is jó lenne. — Könyveket is hozhatnának ki — hangzanak egymásután a kérések. Jogos a kérésük, a fiatal kőműveseknek. Nem tudják jól eltölteni szabadidejüket lakhelyüktől távol. A homályos szobában ágyradobálva hevernek a ruhák, szegekről lógnak le a felöltők, munkaruhák. Úgy néz ki ez a szálláshely, mintha elfeledkeztek volna arról, hogv ezen a munkahelyi szálláson is a vállalat emberei laknak. KÖZPONTI SZÄLLÄS Az irodaházi építkezés szomszédságában, egy lebontott épületben helyezték el a központi szálláshelyet. A legtöbb szoba rendes itt. A hódmezővásárhelyiek szobijában csendesen olvasgatnak, sakkoznak a szaktársak. Egy másik szobából Pálinkás Laci kőműves tangó- harmonikája hallatszik át. Kint a folyósón üvegezett könyvtárszekrény, máshol rádió, a bejáratok előtt rekeszes, lelakatolt ruhaszekrények tarkítják a szálló berendezését. Nem lehet azonban szó nélkül elmenni az utolsó szoba mellett. Az alkóvval elválasztott szobában 26 ágy zsúfolódik össze. Egy kályha áraszt csak. szerény meleget. Előtte nagy rakás kiszóródott hamu, salak, melyet szétgázoltak a hazatérők. A mennyezet két gerendával van alátámasztva, az utcafront fala nagydarabon átázott s potyog róla a vakolat. Ez a szoba sem válik dicsőségére a központi szálláshelynek. A Föl SZÁLLÁSON • Vidáman ropog a tűz az új irodaház egyik lakószobává átalakított helyiségében. Hét fiatal kőműves tanulólány lakik itt ideiglenesen. Körülfogják a kályhát s időnként a tűzre raknak a nagyrakás összehasogatott zsaluanyagból, állásbakból. Kiss Tóth Ilona elmondja, hogy fával, az összehasogatott értékes fenyővel fűtenek. Ezen a szálláson arra kényszerülnek a lányok, hogy a drága faanyaggal tüzelje nek. Gondoskodhatnának ezen a munkahelyen, hogy alágyújtóst vagy kifejezetten tüzelőfát kapjanak a begyújtáshoz a tanulók — ne pazarolják feleslegesen az értékes importanyagokat. VÉDEKEZZÜNK ÁZ INFLUENZA ELLEN I 1952, I tnárcius és április hónapjában hazánkban nyugatról kiindult influenza járvány lépett fel és oko. zott igen sok megbetegedést. A járvány nem volt veszélyes és aránylag kis számban váltott ki súlyosabb egészségkárosodást. Egészségügyi kormányzatunk a járványt pontosan felmérte és figyelemmel kisérte. Az Országos Közegészségügyi Intézet megállapította honnan indult a járvány és milyen kórokozó okozta azt. Kidolgozta az Egészségügyi Minisztérium a védekezés módszereit, amiket Szolnok megyében is igyekeztünk érvényesíteni. Igyekeztünk a lakosságot felvilágosítani annál is inkábbt mert nem tudhatjuk előre, mikor fordul a járvány súlyosra. A napokban újra megjelentek az in. fluenzás megbetegedések. Több helyről érkeznek jelentések magas lázzal járó influenzáról. Az Egészségügyi Minisztérium most sem maradt tétlen és az első jeletések után országos tájékoztatást szervezett. Ennek e.élja a lakosság figyelmének a felhívása, valamint a járvány felmérése. [A LAKOSSÁGNAK ismerni kell a védekezés módjait. Ezért ismertetjük olvasóinkkal az influenza lényegét és a védekezést. Az influenzát szabad szemmel nem látható kicsinységű kórokozó, úgy- nevzett virus okozza. A vírus a baktériumoknál is kisebb, ^efeg emberek beszédjével, köhögésével tüsszentésével a szabadba kerülő nyálka- csepekkel ürül ki és kerül egészséges ember orrába, szájába. Ott megtelepszik, szaporodik és a szervezetbe bejutva megbetegedést okoz. Ha megértjük ezt az orvostudomány által bebizonyított terjedési módját a betegségnek, a védekezés módjai is a kezünkbe vannak. A legfontosabb védekezési mód a nyálkacseppek szabadba jutásának a megakadályozása. Ezt elérhetjük, ha köhögés, tüsszentés esetén a szánk, orrunk elé zsebkendőt tartunk úgy hogy az minden kikerülő nyálkacsep. pet felfogjon. Ne köhögjünk, ne tüsszentsünk a szabadba még akkor sem, ha nincs senki a közvetlen közelünkben, mert a legkisebb légáramlás is méterekre elviszi az apró nyál- kacseppeket. Ezekkel pedig az influenza virus átmegy az egészéséges emberre. Ne beszéljünk közvetlenül mások arcába, mert a beszéddel is távoznak az ember szájából nyálka- cseppek, amik ugyanolyan jelentősé, gűek, mint a köhögéssel, tüsszentéssel kiürülő Váladék. [FENTIEKET | n9 cgak a m§r fcg. högős emberek tartsák szem előtt, hanem azok is. akik magukat egészségeseknek érzik. Soha sem lehet biztosan tudni, hogy egy óra múlva nem lesz-e az egészséges ember is beteg. Fontos erre gondolni azért is, mert teljesen egészséges emberek orrá. ban; torkában benne lehet a virus járványmentes időben is, betegségi tünet nélkül. Orvul megbúvik, mint az ellenség és várja a kellő pillanatot, amikor támadhat. Járványos időben alig van ember, akiinek orrában( torkában ne lenne virus. Ne legyen tehát senki elbizakodott, hogy ő nem fertőzheti meg embertársát. Ennyi védekezés mindenkinek emberbaráti kötelessége. Erre mindenkinek felhívjuk a figyelmét. Különösen vigyázzunk üzletekben, vonaton; autóbuszon; mozikban és összejöveteleken. Ne okozzunk gondatlanságból dolgozótársainknak, embertársainknak betegséget. Figyelmeztessük azokat, akik az utcán köpködnek. Nálunk sajnos igen elterjedt az üt* cákon való köpködi*. Ez pedig betegségek terjesztése és nemcsak az influenzára vonatkozik, hanem sok más betegségre, köztük mindnyájunk rémére, — a tüdővészre is. | TOVÁBBI j védekezési mód a bo- teglátogatás kerülése. Ne látogas- sunk influenzás beteget, de szorítsuk a legszűkebb keretek közé más betegek látogatását is. Influenzás betegekről megbetegedhet a látogató és fordítva, a látogató influenzával fertőzheti az egyéb betegséggel ügy, is küzdő embert. Nem egy tüdőgyulladásnak és a beteg halálának az oka a látogató; aki megfertőzte az amúgyis legyengült betegeket. Ha mégis látogatni akarunk, úgy kössünk orrunk, szánk elé védőruhát. Erre a célra jő egy zsebkendő, vagy ilyen rélra készített álarc, úgyneve. zett maszk. Ez felfogja a mi nyál- cseppjeinket, de megvéd attól is, hogy a beteg nyálcsepjét magunkba szívjuk. Csecsemőinket és kisgyermekeinket ne csókolgassuk, ne engedjünk közelükbe idegeneket. A szülők védőálarcban foglalkozzanak velük. A kicsinyek igen érzékenyek. Ami felnőttnél egyszerű nátha képében jelentkezik; az a csecsemőnél és kisgyermeknél halált okozhat. Ne együnk, ne igyunk közös edényből, közös pohárbél. Evő- és ivőedé- nyeinket forró vízben kell elmosni használat után. Evés előtt mossunk kezet. Edényeinket ne tartsuk a beteggel egy szobában. A betegnek külön edénye, pohárja legyen. | ÖLTÖZZÜNK | száraz; tiszta; megfelelően meleg ruhába. Kerüljük a meghűlésre alkalmas életmódot, mert a meghűlés hajlamosít az influenzás megbetegedésre. A meghűlés nem egyenlő az influenzával, de annak melegágya. Meg kell mondanunk, hogy feltétlenül biztos hatású gyógyszer nincs az influenza ellen. Ez is indokolja, hogy védekezzünk. Ne tegyük ki ma. gunkat gondatlanságból, vagy tudatlanságból megbetegedésnek. Igyelcez- - zünk felvilágosító munkát végezni azok között, akik nem olvassák a jelen sorokat. Olyan védőoltást nem ismer még az orvostudomány, amelyik tartósan védene az influenzás megbetegedés ellen, mint ahogy véd a tífusz; vagy diftéria védőoltás. Az oltóanyag előállítása igen nehéz, költséges és hatása nem tartós. Mire leoltanának egy tömeget, kezdhetnék elölről az egészet. A kutatások jó eredményt Ígérnek. Mindaddig azon. ban, amíg a gyakorlat számára átadható védőoltás nem áll rendelkezésre, a tömegek megértésére és aktív segítségére van szükség, hogy a járványt megfékezzük. IMINDENKI [ fogadja meg a jő tanácsot. Pénzbe nem kerül, csak egy kis figyelmességbe. Egy kis figyelmességgel pedig tartozunk hazánk, dolgozó népünk; embertársaink és önmagunk iránt. Ahány megbetegedést elhárítunk; megelőzzünk, annyi dolgos kezet biztosítunk népi demokráciánknak. Ezzel biztosítjuk és segítjük további fejlődésünket. Vigyázzunk tehát embertársaink egészségére, vigyázzunk magunkra és vigyázzunk legféltettebb kinesünkre, a gyermekre, akik különösen érzéke, nyék és könnyen életükbe kerülhet a megbetegedés. megyei Tanács r™> i Egészségügyi Osztálya. Nagyszerű új gépeket vásárolt a Türökmiklósl Mezőgépgyár. A képen lát. ható revolveresztergapad a legmodernebb gépek küzé tartozik- Egyszerre több műveletet Is lehet vele végezni, —menetvágást, forgácsolást stb. A gépkezelőt Vígh Gyula és Nagy László esztergályos segédmunkások. Az új gép a leg-] fontosabb balesetvédelmi követelményeknek Is megfelel. — Nem takarékoskodnak most a dolgozók egészségének rovására. ,Iit Is az fejeződik kt hogy legfőbb érték az ember. r. A két itatni esztergályos boronákhoz és egyéb gépekhez készít csavaró, ' kát. i _ ^ üj gép
