Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-01 / 28. szám

1953 íéBru'ár 1. SZOCNOKMEGTEI NfiPEAP, 3 MINDENT A GYERMEKIEKÉRT U egyéniben 4 millió 425 ezer forintos beru* 1 1 házasít fordít kormányzatunk ezéven a Bzülőotthonok és bölcsődék fejlesztésére- Ebből 215 ezer forintot a meglévő szülőotthonok-kap­nak. Törökmiklóson mosókonyha épül, Túrke vén az új 12 ágyas szülőotthon, amely a multévben épüli fel. 600 ezer forintos költséggel vízvezeté' két kap. Ezévben a legnagyobb összeget Kun- marton kapja. A meglévő hat ágyat tizenkettőre bővítik Az otthon fej leszésére nagy szükség van. A járásnak nagy a területe, magas a születések száma. Az építkezéshez hamarosan hozzáfognak; hogy a járás legtávolabb eső községeiből jövő anyáknak is tudjanak helyet biztosítani. A fel- szabadulás előtt igen gyakori volt a gyermek és anya halálozás, meTt az úri kormányzat nem törődött a dolgozó anyákkal. Két-három községben sem volt orvos, ha valami baj történt szülés közben, a falusi bába nem sokat tudott segíteni. Mire orvost tudtak hozni, vagy az újszülött, vagy az anya halt meg- De olyan eset is volt? hogy mind a ketten életüket vesztették. A szülőotthonokban történő szüléseknél M évente ma már csak 2-3 gyermek hal meg. Ezek is koraszülöttek, vagy egyéb fogya­tékosság miatt nem maratLnak életben. Tervünk diadalmas valósággá vált az abátT szalóki, kenderesé, kunmadara,3i és törökmik- lósi szülőottohonok építésében is. Bölcsődék és napközi otthonok építésére, fejlesztésére megyénkben 4 millió 210 ezer fo rintot nyújt kormányzatunk ezévben. Szolno­kon a VII. kerületben 35 férőhelyes bölcsőde létesül. Egy-egy bölcsőde építése és felszerelése 70 ezer forintba kerül. Azi évről-évre megismétlődő hatalmas be­ruházások azt igazolják; hogy államunik féltő gondoskodással veszi körül az édesanyákat és kiesi gyermekeiket, a jövő reménységeit. Leg­jobban igazolják ezt az üzemekben felállított bölcsődék, melyek biztosítják az anyák részére, hogy munka közben táplálják az egészen apró emberpalántákat. A felnövő gyermekeket pe dig egyre több iskola várja. örökmiklős város kellős köze- 'pin, égi tágas, fákkal gazdagon beülte­tett udvarban találjuk meg a megye leg­szebb, legmodernebb’ szülőotthonát. A városban azelőtt nem volt ilyen intéz­mény. A műit rendszer átkos nyomorú­ságára még sok anya emlékszik. A város kizsákmányolói nem törődtek azzal, hogy a fillérekért agyonhajszolt anya hol ad életet újszülött gyermekének. Nem egy gyermek született mezőn, munka közben. Ma már csak rossz álomként gondolnak erre a dolgozó anyák. Kormányzatunk, mint mindenre, az egészségvédelemre is komoly összegeket fordít. A hároméves tervben itt kezdtek először a megyében szülőotthon építéshez. Tizenkét férőhellyel, korszerű berende­zéssel, műszerekkel látták el. Ez a be­ruházás 3ŐO ezer forintot jelentett. kí szülőotthon belülről is szép. Az előcsarnokból nyílnak a kórtermek. Kissé távolabb van a szülőszoba, műsze­res szekrényével. Jelenleg hét dolgozó anya van bent a városból és a környezd tanyákból. Bénié Józsefné például a mezőtúri határbői jött ide, hogy gyer- - mekének életet adjon. Az ajtó melletti ágyon Ubor Sándorné éppen táplálni készül gyermekét. __ Kisfiú, vagy kislány? kérdez- %ük» _ Fiú. Kislányt vártunk, de újból ’csalódtunk. — Hányadik gyermek? ! i— Hatodik. ' ___ A hat gyermek felnevelése nem üt közik nehézégekbe? __ Nem __ hangzik a határozott vá­lasz. — A legidősebb fiam már 17 éves, hamarosan dolgozik. A felszabadó. lás előtt három gyermekem volt. A fér­jem keveset kereseti én is dolgoztam, mégis nehezen éltünk. A kicsi Ferikével most hatan vannak a gyerekek, de nem okoz gondot a nevelésük. Az állam min­den segítséget megad, hogy gyermekein­ket könnyen, gond nélkül bocsássuk szárnyra. iborne elvtársnőnek igaza van. ötéves tervünk negyedik esztendejében már nem gond a gyermekáldás. Ezt tud. fák a dolgozó anyák is valamennyien. Erről tanúskodnak a számadatok, melyek a születések arányát mutatják a török- miílósi szülőotthonban. 1930-ben — az első évben _ 125, 1951-ben 175 és 1952-ben 353 'gyer­mek született. Ezévben még nagyobb születési szám várható, mert január else­jén mentőautót kapott a város, ezzel megoldódott az a probléma, hogy 15— 20 kilométer távolságról, hogyan hozzák be a gyermeket váró anyákat. A szülő­otthon évről évre fejlődik és bővül. A mi asszonyaink saját életükön érzik államunk szerelő gondoskodását, amel­lett, hogy résztvesznek az országépítő munkákban, kicsinyük is vigyázó kezek ben van. Születésüktől kezdve szakorvo­sok figyelik fejlődésüket és védőnők lát­ják el a fiatal édesanyát szakszerű taná­csokkal. A mi asszonyaink és gyerme­keink élete a szabad emberek élete. A gyermek második otthona Igyál kiesi —i mondja Szabó Ferencnl, a mezőtúri bölcsőde ’dajkája, aki szeretettél és 'gon­dossággal neveli a rábízott kicsinyeket. Képünkön a hathónapos Török Ilonkát teáztatja. A termelőszövetkezetekben dolgozó szülők nyugodtan végezhetik a munkájukat, kicsenyeik jó kezekben vannak. Mint a szerető édesanya fürdeti Forrtad Dezsőnk, a mezőtúrt bölcsődé óvónője a hatéves Toldi Miklóst. Miki nem fél a víztől. Vidáman pancsol a kádban. Kedvenc szórakozásai közé tartozik a fürdést amiből bőven kijut neki a bölcsődében. Délutá ni pihenés TÖBB GYERMEK... A' több gyermek születésének a legnagyobb ellensége a sok vetélés, a sok magzatelhajtás. Hiába 1952- ben a több házasságkötés, mint 1938- ban, ha tovább folyik a magzatel­hajtás szörnyű vétsége. Nem lesz hiábavaló tehát ha filmszerűen le­vetítjük a vetéléssel járó veszedel­meket A vetélés közvetlen káros hatása a születések nagyfokú csökkenése. De ezen közvetlen káros hatáson kívül Igen súlyos ártalmak hárulnak ma­gára a vetélőre, mert nem egy ha­lálos elvérzés és fertőzés áldozata lesz. Más esetben legyengíti a szer­vezetet és pl. tbe fertőzés keletke­zésére teszi hajlamossá. Kisebb • fokú fertösés-ek; gennye­sedé megbetegedéshek lesz a veté­lés az elindítója. Ezek a gennyedé gyulladások sokszor még évek múlva is kiújulnak és elég sokszor súlyos hasi műtétek válnak szükségessé. A magzatelhajtásnak távoli, illetve ké­sői káros kihatásai is vannak.- A megbetegített méh-függelékek miatt későbbi évek folyamán magtalanság állapota következhet be. Nem kis számban a méhenkívüli terhesség­nek lesz az okozója. Ha pedig ismét terhes lesz, beáll a spontán vetélés, egyszer-kétszer és lassan kialakul a szokványos vetélésre való hajlam; amit sokszor csakis a leggondosabb szaksegítség tud megszüntetni. Ha a későbbi terhesség megmarad is, a vetélés káros hatása még ide is ki­hat. Sok esetben Indul meg koraszülés. Szülés alalt pedig több szövődmény fenyegeti az anyát- A szülés elhú­zódó lesz fújásgyengeség miatt Máskor a fájásgyengeség miatt nagyfokú vérzés léphet fel. Elég gyakori az clőlfekvö lepény szö­vődménye Is. He ismerünk még psychés (lelki) károsodásokat is. így a házastársak elhidegülése, nem egyszer elválásra vezet. Ismeretes különféle ideg, sőt elmebetegség kórképeinek a kialaku­lása is. Napjainkban kezd az orvos- tudomány felfigyelni azokra a kö­vetkezményekre; melyek az elveté­léssel, a változás korában, így pl. annak korai beállásával vannak ösz- Nemrég megjelent tanulmányában szefüggésben. Arvay professzor errcvonhtkozólag a következőket állapítja meg: Síaf-sztikal adatok Igazolják, hogy a vetélések évi 200.900 ápolási na­pot vesznek Igénybe, ami nyolc­millió forintnak felel meg- Ehhez még hozzávesszük, hogy mit tesz ki a termelőmunkából való kiesés ér­téke, úgy azt mondhatjuk, hogy a kiesés annyi, mintha 2,000.000 mun­kást foglalkoztaló tizem egy teljes évig nem dolgoznék. A magzatelhajtás ép annyira gyil­kosság, mintha a már megszületett gyermeket fosztjuk meg életétől. Eöviden most rászeretnék mutatni azokra a szociális intézkedésekre, amelyekkel államunk legféltettebb kincsünk; a gyermek érdekében a terhes anyák támogatására siet. Mindenek előtt egész terhessége idejére ingyenes szakorvosi ellen­őrzés áll rcndelkozésre4 A továbbiakban a havonta meg­ejtett vizsgálatok igazítják útba a terhest. A szakorvosi rendeléseken hívül az üzemorvosoknak is köteles­ségük a terhesvédelem gyakorlása, így könnyebb munkabeosztás, az éj­jeli szolgálat alól való felmentés stb. A terhesség utolsó hathetében és a születés után hat-hét alatt fizetett szabadság illeti meg a dolgozó ter­hest. Most I folynak tárgy %ísok arra­vonatkozólng, hogy ez a szabadság 8—8 hét legyen, de aztán ne lehes­sen átvinni Igénybe nem vétel esetén a szülés utáni Időre, mint ez a gyakorlatban sokszor történik- Megfigyelésünk szerint gyakran vau korábbi szülés, mert a terhes halogatja a flzeiett szabadság igénybevételét. Nagy segítséget kap a terhes az­zal is, hogy az intézeti s::ülés lehe­tőséget biztosítja részére álla­munk. Itt jegyezzük meg, hogy Ma­gyarországon már 10.000 lakosra több kórházi ágy jut; mint Franciaor­szágban, vagy Belgiumban. Szülés után az újszülöttek táplá­lásának nagy és fontos problémájá­ban az anyatejgyűjtő állomások megszervezésével igen hatékony se­gítség nyert megoldást. Szolnokon a Szülésznőképző Inté­zetben működő anyatejgyűjtő ál­lomás évi 1200 liter anyatejet biz­tosit arra rászorulóknak ingyen, mert az anyatej értékét az SZTK téríti meg­szülés ntán megfelelő körülmé­nyek esetében minden anyának ren­delkezésre áll a gyermekvédő inté­zet igénybevétele. A szoptatás ideje alatt a dolgozó nők részére napközi­üzemi bölcsődék állnak rendelkezés­re. Szolnok megyében is az elmúlt évben ifién jelentős számban létesí­tettek ilyen bölcsődéket.. Mintegy 34 a számuk. Szolnok városában is több ilyen bölcsőde működik. A szoptatás után sem hagyja ma­gára államunk a dolgozó nőt. Nap­közi gyermekotthonokban gondosko­dik az állam a gyermekekről. Igen nagy javulásról tudok ezen a téren is beszámolni. Amíg 1938-ban 1000 csecsemő részére volt Jiely napközi bölcsődékben és 400 gyermek számára hely gyer­mekotthonban. addig 1954 évre 30.000 csecsemőnek és 130.090 gyer­mek részére van hely biztosítva. Az állam tehervállalása igen nagy. Ep ezért joggal elvárja minden pol­gárától, hogy törődjék születendő gyermekével. Ilyen irányú felvilágo­sító propaganda munkára mindenki kötelezett, mert csak közös munká­val tudjuk egyrészt a vetélés kér­dését felszámolni anyagi- kulturális és politikai vonatkozásban egyaránt. Csakis közös munkaeredménye lehet jövőnk legféltettebb kincsének gyer­mekeink életének biztosítása. Dr. GYULAI BÉLA a Megyei Kórház szülészeti osztályának vezető orvosa. a szolnoki 'Marx-parki napköziben. Képünkön az egyik kispajtás alussza az Iga­zak álmát. Valószínűleg kedves babájáról álmodik, melyet alvás közben is magihoz szorít, *A délutáni alvás útin Unom uzsonna várja majd a kispajtá­sokat: k’kaól-i , :->v puha kifli, Csodálaos játékok között töltik napjaikat a mezőtúri dolgozók gyermekéi. Gyönyörű 'babák. dobok, mulatságos mozgó játékok, szórakoztatják a kicsinyeket. Mikor véget ér a nap, alig akarnak hazamenni, nehogy ott kelljen hagyni ázt a kedves helyet, ahol annyi boldog órát töltenek. Öröm a gyermekáldás

Next

/
Thumbnails
Contents