Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-08 / 7. szám
1953 ianuár 8. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 A Pamutszövőben legyen gazdája a versenynek a szakszervezet Stefi. eredményekkel büszkélkedhet a mezőtúri Pamutszövő. Már december 30-4 előtt 104.7 százalékban, globálisan befejezte 1952. évi tervét. Az üzem vezetői nem feledkeztek meg a versenymozgalom fejlesztéséről __ ez az elért eredmények magyarázója. Az eredmények gyakori tudatosítása számos kiváló teljesítmény forrása lett. Szarka Róza cérnázó hosszú gépen dolgozik. Többszáz orsóról úgy hajtódik le a fehér fonál, mintha k:fáradt hal húzná a halászbot zsinórját. — Nagy figyelmet igényel a munkám —mondja —, gondosan kell ügyelni az apró, finom szálakra, mert könnyen elszakadhatnak. _ Szakszervezeti bizalmi Szarka elvtársnö. Tudja, hogy tőle példamutatást várnak a többi fonónők, ezért teljesítik Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére indított versenyben 205 százalékot. Most azonban eredménye 130—140 százalékra esett vissza. De Kovács Eszter szövőnő sem tartja már a 200 százalékot. Mi az oka a visszaesésnek? c4 gitár- vezetői azt mondják, hogy most többféle méterárut készít a szövő. Valóban. Jelenleg 6—7 féle anyagot dolgoznak fel a gyárban és ehhez még nincs meg a kellő termelési tapasztalat. Ez a körülmény azonban nem magyaráz meg minden elmaradást. Az a valóság, hogy megállt a verseny és még mindig csak tervezik a megindítását. A gyár n'ncs elmaradva tervének teljesítésében. De előbbre is állhatna. Mindjárt az év elején, 2__3-án röpgyüléseket kellett volna szervezni, ahol a dolgozók megtették volna vállalásaikat. Ez elmaradt. A szakszervezet ne azt várja a pártszervezettől, hogy helyette elvégezze a munkaverseny szervezését. Nem szabad megtűrni a megelégedettség hangulatát, azt, hogy — „jól végeztük a múlt évet majd év végén csak pótoljuk valahogy az elmaradást''_____Az újesztendő terve sokkal többet káván a Pamutszövőtől. A megnőtt feladatokat pedig csak egyenletes termeléssel lehel megvalósítani. Hi&gijá elvtársnő, az ÜB-elnök felelős legelsősorban a versenyért. Legyen azon, hogy a dolgozók között a bizalmiak segítségével fejlessze a kezdeményezőkészséget. Szabó Júlia szövőnő. Szarka Róza cérnázó és sokan mások újságban is olvasták már az újabb versenyvállalásokat s kissé csodálkoznak, hogy náluk még minderről nem volt szó, a vezetőség pedig csak most tervezi a verseny megindítását. Helyesen cselekszik a szakszervezet, mikor törődik a dolgozók szociális kérdéseivel, a jutalmak és segélyek odaítélésével. Ezzel azonban nem merül ki a szakszervezet munkája. A párt és a dolgozók érdeke azt kívánja, hogy a szakszervezet a versenyszervezés gazdája legyen. Ez a legfontosabb feladata. Az újabb vállalások szervezésének megvan minden alapja, csak'az a fontos, hogy Bogyó elvtársnő építsen a dolgozók kezdeményezésére. A pártszervezet, személyesen Papp elvtárs a párttitkár ellenőrizze a szakszervezet vezetőinek munkáját. Időben hívják fel a figyelmet a mulasztásokra, így hajtja végre azt a feladatot a Pamutszövő, amit ötéves tervünk döntő esztendeje reá ró. L eveleink nyomán Mikor kapjuk meg a szakszervezettől a házassági segélyt „Mikor kapjuk mejj a szakszervezettől a házassági segélyt?'4 címmel január 4-én cikk jelent meg a Szolnokmegyei Néplapban, melyben Róth Tiborné elvtársnö, a jászberényi járási tanács dolgozója ir.?a le a területi bizottság felé bírálatát. A bírálat helyes és el is fogadjuk, mert valóban kifizetetlenül vannak a területi bizottságnál szülési, házassági és temetkezési segélyek november 21-e óta. A segélyek kiutalását társadalmi aktívák intézik, akik ezt rendesen, idejében ki is utalják, de a pénzt a segélyek kifizetésére Központunk több szőri sürgetésre sem küldte le inég a nini napig sem. Ml a központtól lentjárt Instruktor, nnk. Körösi elvtársnak még november elején szóvá tettük és kértük, hogy a rendes segélyre utaljanak le p^nzt. Az elvtárs feljegyezte, de ennek semmi eredménye nem lett. Ugyancsak november elején fent jártam a köz. pontban, december elején pedig a segélyezési osztálynál jelentettem, hogy nincs pénzünk. Később telefonon, levélben sürgettük, a pénzt azonban nem küldték. Legutóbb, december hó 30_án, újból sürgettem az összeget. Ekkor azt a választ kaptam, hogy a pénz már elküldték. Ettől függetlenül a pénz nem érkezett meg. Ma, január 6-án, újból telefonon hívtam fel feletteseink figyelmét a késedelemre. Mindezek után az ötszöri telefonálásra, a kétszeri levélben tör*ént kérésre, a kétszeri személyes kérésre fa lentjárt Solymosi elvtársnál is kértük a pénz lekfildését) végül Is szeretnénk, ha központunk megküldené a segélyezéshez szükséges pénzösszeget. Ml a dolgozók ügyeit vagyunk hívatva intézni, s intézzük Is. A segélyezések kifizetése terén azonban ennek a fontos feladatnak központunk nemtörődömsége miatt eleget tenni nem tudunk, hacsak sürgősen nem küldik a pénzt. ZALA RÓZA TT felelős, Közalkalmazottak Szakszerv. Területi Bizottsága, Szolnok. A tiszasasi vasútállomás előterének rendezése Hivatkozással a Szolnokmegyei Néplap folyó évi november hó 27-i számában Mohácsi László Tiszasas aláírással megjelent közleményben foglaltakra értesíted, hogy a MÁV szegedi Igazgatóságát, utasítottam a papasz kivizsgálására, valamint arra, hogy az orvoslás érdekében szükséges intézkedéseket tegye meg. Egyébként felhívom figyelmét arra, hogy az állomási hozzájáró út és az előtér mindössze 60—70 cm-rel fekszik magasabban, mint a környező terep, amelytől a szokásos szabvány árok választja el. Ily esetben a hozzájáró út szélére csupán kerékvetök elhelyezése szükséges. Vonatközlekedés alkalmával a perron és az állomási előtér meg van világítva, a járókelők tehát az út fekvéséről kellőképpen tájékozódhatnak. — Budapest, 1052. december hó 29. Közi. M. I/16Ü szakosztály. — Gáborján s. k. szakosztályvezetöhel^ettes. Szerkesztőségünk köszönettel tudomásul veszi, s fenti formájában az olvasók tudtára adja a Közlekedésügyi Minisztérium I. Vasút! Főosztályának a tiszasasi vasúti megállóhely előterének rendezése kérdésében szerkesztőségünkhöz küldött válaszát, s csak azon esodálkozlk, hogy ez a válasz a kérdés feltevése után két hónappal később érkezett meg. Az Anyagszállító Vállalaliíál is kötelező a takarékosság! | A LEGUTÓBBI | bírálatunk nyomán megváltozott a munka a 62/1, Építőipari Vállalat építkezésén. A téli esőzések ellenére is, ami nagyban befolyásolja a munkát, tervüket 106 százalékra tudják teljesíteni. Az építés vezetősége és a müsza. kiak értettek a bírálatból. Saját munkahelyükön igyekeztek megtalálni és kijavítani a hibát. Kiss István gépfelelős, bár névszerint nem szólt neki a bírálat, magáraismert abban, hogy habarcshiány miatt áll a kőműves munka és a gépek kihasználatlanul, kicsi hibával hevernek. A bírálat után a habarcskeverő gépet áthelyezték közvetlen az épület mellé. Az elromlott szivattyúgépet megjavították, így vízhiány miatt sem állhatnak fenn zavarok és nem fordul elő, hogy habarcs híján megakad a kőművesek munkája. | A MUNKAVÉDELMI | balesetelhárítás terén is történtek változások. Az ácsok megkapták a munkaruhát és gumicsizmát. Azonban nem téli ruhát kaptak, ami a kollektív szerződés szerint jár a dolgozóknak. A nyári, vékony ruhában könnyen megfázhatnak. Helyes lenne, ha az építés vezetősége p-o^nal gondoskodna meleg ruháról is. A szegtelenítést nagyobb gonddal végzik. Az ácsok tanultak az utóbbi balesetből, s a bírálat őket is érintette. Egy segédmunkást állították be eltávolításukra, így takarékoskodnak is. mert még egyszer, vagy esetleg többször is fel tudják használni azokat. De nem volna helyes azt hinni, hogy minden rendjén megy a válla, latnál. Pontosan a szeg kérdésében az igénylést későn küldték be; szeghi^ny miatt állt a munka, amiért az anrmgfelelőst terheli a felelősség. Úgyszólván semmi változás nem történt az étkeztetés terén. A Keletmagyarországi Étkeztető Vállalat szállítja az ebédet, de az sorozatosan késve érkezik és a munkások ebédideje félórákkal is elhúzódik. Ez tekintélyes munkakiesést jelent. Az étel még mindig hidegen ér oda. Az átfázott dolgozóknak jól esne délben egy kis meleg. Az Étkeztető Vállalat lelkiismeretesebben végezze a munkáját és ezeket a hibákat igyekezzen mielőbb kijavítani | GERO | elvtárs a Központi Vezetőség ülésén és Rákosi elvtárs az Országgyűlésen alaposan foglalkozott a takarékosság kérdésével. Azonban sem az Építőipari Vállalat, sem az Anyagszállitó Vállalat dolgozói nem tanulmányozták tüzetesen Gerő és Rákosi elvtárs beszédét, és nem nézték meg pontosan, a maguk vonalán, hogy áll ez a probléma. Lelkiismeretlen munkát végeznek az anyagszállítók, a téglák összedőlve, apróratörve. szanaszét hevernek a sárban. Legtöbb esetben ömlesztve szórják le a kocsikból, amivel rengeteg kárt okoznak. mert a törmelék téglákat kevésbbé tudják felhasználni. Anyaghiányról sírnak a vállalatok és a sódert ráhányják a téglára, rengeteg anyag megy így kárba. Az anyagvállalat és dolgozói nem látják, hogy ezzel milyen kárt okoznak népgazdaságunknak és ezen keresztül saját maguknak is. Már emiatt a vállalat komoly bírálatot kapott, mégsem javított a munkáján. | UGYANCSAK] M Anyagvállalatot terheli a felelősség a dolgozók hazaszállítása terén. Nem megfelelő időben küldik a kocsit. Sok vidéki dolgozó nem tud hazamenni, vagy kénytelen 10—12 km-t is átfázva, esőben gyalogolni. Mind az építkezés vezetősége, mind az anyagvállalat, nagyobb gonddal kezelje a hazaszállítás kérdését és sose feledje el, hogy a szocializmusban legfőbb érték az ember. Figyelmesebb kiszolgálás! volt a szolnoki Vendéglátóipari Vállalat Kádár-féle cukrászdájában Igen sok dolgozó szomorú tapasztalatokra tett szert a szolnoki Vendéglátóipari Vállalat volt ..Kádár-féle" cukrászdájában. A cukrászda alkalmazottai vajmi keveset törődnek a vásárlókkal. Íme egy-két példa Egy dolgozó nő bement Újév napján dél körül a cukrászdába, hogy gyermekei számára süteményt vásároljon. Megváltotta a pénztárnál a blokkot, majd odalépett a pulthoz, s várta, hogy a kiszolgálószemélyzet közül valaki megkérdezze, hogy mit óhajt. Erre azonban várhatott. A kiszolgálószemélyzet több tagja ott trécsell az egyik sarokban, s füle botját sem mozgatta egyik sem a vevő láttára, mivel nyilvánvalóan nem vakok, hogy amiatt nem vették észre. (Ráadásul -— ezt a Vendéglátóipari Vállalatnak is észre kellett volna már vennie többen „szolgálnak ki", mint a legforgalmasabb Népboltban. A „gyors" kiszolgálást valószínű a több órát ott'döző múltat idéző figurákhoz mérik ) A vásárló várt, várt, várakozott, olyan türelemmel, amely becsületére válik bárkinek: több mint egynegyedórán keresztül. Végül is a pénztárosnő, akinek semmi köze végeredményben a kiszolgáláshoz nincsen, s egészségügyi szabályok miatt sem szolgálhat ki (piszkos pénzdarabok kezelése), felismerte a tarthatatlan helyzetet, s pár bocsánatkérö szó után ő masa szolgálta ki a vásárló dolgozó nőt. A kiszolgálószemélyzet még ekkor sem mozgatta a füle botját sem, elnézte mindezt. Kérdezzük: szocialista kereskedelem dolgozóihoz méltó magatartás ez? Egy szóval felelhetünk: Nem! S az áruda dolgozóinak magatartása egyáltalán nem az. A napokban két dolgozó nő bement a cukrászdába és süteményt kért, hogy asztalnál ülve elfogyaszthassa. Ugyancsak hosszú ideig várakoztak. Ugyanakkor pedig egyik sarokban éltesebb „urakból" álló társaság ült. akiknek, mint szavaikból kiderült, semmi egyéb dolguk nem volt, csak az, ' hogy az időt a cukrászdában ütve elüssék valahogy. A kiszolgáló ezeket ajnároztt. körülöttük sürgött-forgott, mivel régi ismerőse: lehettek, s ,.édesem nek becézgetlék, ugyanakkor pedig a várakozó két dolgozó nőre rá sem hederftett. Milyen magatartás ez. ha nem a burzsoá kereskedelemből ittmaradt magatartás? Az a magatartás, melyet bizonyára nem csökkent az, hogy a Vendéglátóipari Vállal it cukrászdáiban csak ott vannak a volt magántulajdonosok. s mindezen túl a volt Kádár-féle cukrászdában pedig ma és mindennap olt lelhetők a város múltban úgy nevezett ,.krém"-jéhez hasonlító jampec aranyinak. szolnoki LAP! nagy pályázata A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket?« címmel pályázatot hirdet megyénk dolgozói számára. Megyénk minden dolgozója résztvehet ezen a pályázaton levelével, írásával. A legjobb írásokat a Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége a következő díjakkal jutalmazza: I. díj: 300 forint. II. díj: 200 forint. III. díj: 100 forint. IV—V. díj: öt-ct könyv, VI—VIIL díj: négy könyv, IX—XIV. díj: három-három könyv. négy-Ezenkívül a jó írások beküldői egy-egy könyvjutalomban részesülnek. A pályázat beküldésének határideje: 1953 február 10. Az eredményt a Szolnokmegyei Néplap február 22-én, vasárnap megjelenő számában hirdetjük ki. Hogyan pályázzunk? „Ami a mezőgazdaság szocialista átépítését illeti, itt továbbra is változatlanul az eddig elért eredmények megszilárdítása, meglévő szövetkezeteink gazdasági megerősítése a fő kérdés" — mondotta Gerő elvtárs a párt Központi Vezetőségének ülésén tartott beszámolójában. Pályázatunk ezt a célt, termelőszövetkezeteink gazdasági megerősítését kívánja szolgálni. Éppen ezért azok a dolgozók számíthatnak jó eredményre a pályázat során, akik komoly alapossággal, részletesen és pontosan megírják: milyen módon szilárdították eddig termelőszövetkezetüket, milyen módszerekkel gazdagították azt. A pályázat sikerét nem az dönti el, hogy szép írással és már közölhető formában kiildi-e be valaki a szerkesztőségbe. Egyáltalán nem. A pályázat során az a legfontosabb, hogy tartalmából bárki világosan megláthassa, megismerhesse azt a módszert, amellyel a termelőszövetkezet eddigi eredményeit elérte, vagy eredményeket akar elérni. A pályázaton résztvevő írásmfl. ben pontosan fel kell tüntetni, kik alkalmazták, név szerint, a szövetkezetét gazdagító módszert, kik, hogyan és miért ellenezték? Milyen véleményeket lehet hallani ezekről a termelőszövetkezetben és a termelőszövetkezeten kívül? S nem utolsó sorban tartalmaznia kell a pályázatnak azt is, hogy a kétkedőket hogyan sikerült meggyőzni a szövetkezetét gazdagító módszer helyességéről, eredményességéről. A pályázók egyszerű, keresetlen szavakkal írjanak. írásaik támasszák alá Gerő elvtársnak a megállapítását: „ ... a hozam növelése úgy a növénytermelésben. mint az állattenyésztésben is előfeltétele és az alapja annak is, hogy a dolgozó parasztok százezrei mielőbb gyakorlatban győződjenek meg a nagyüzemi társasgazdálkodás fölényéről az egyéni, kis üzemű gazdálkodással szemben és teljesen önkéntesen belépjenek a termelőszövetkezetekbe." Pár szóval szeretnénk útmutatást nyújtani pályázóinknak, akik — reméljük — igen nagy számban fognak felkeresni írásaikkal, miről is Írjanak? Miről írjanak ? A pályázók — a pályázat megírása előtt — vegyék kezükbe Rákosi és Gerő elvtársak beszédeit. Ezek nagy segítséget nyújtanak majd a pályázat megírásakor. A beszédekben sok-sok olyan kérdés van felvetve, melyek mind-mind — megvalósításuk esetén — a termelőszövetkezetek megerősítését, gazdagítását szolgálják. Nézzék meg a pályázók, hogy ezeket a módszereket, javaslatokat hogyan valósították meg eddig és hogyan kívánják megvalósítani a termelőszövetkezetben. írjanak a pályázók a termelőszö. vetkezet jó vezetésének kérdéséről, arról, hogy mit jelent a jó vezető? írjanak a munkafegyelemről, arról, hogy a szilárd munkafegyelem hogyan erősíti a szövetkezetei. írjanak az új agro- és zootechuikai módszerek bevezetéséről, eredményeiről, a meglévő gépek kihasználásáról, a munka helyes megszervezéséről, a területek egyénekre történt felbontásának hasznosságáról. írjanak a mezőgazdaság rejtett tartalékainak feltárásáról, az új kezdeményezésekről, mint például az új öntözéses gazdálkodás kiterjesztése, halastavak, víztárolók lé* tesítése, új üzemágak létrehozása, írjanak a helyes takarmánygazdálkodásról az állatok átteleltetéséről. írjanak a helyes trágyakezelés megvalósításáról; hiszen ez nagymértékben emeli a terméshozamot. írjanak a takarékosság kérdéséről, a takarékosság a gazdagság egyik alapvető feltétele. íme, rengeteg kérdéssel foglal, koztunk pályázatunkban. A pályázók azonban egyre ügyeljenek: írásukban csak egy kérdéssel foglalkozzanak. Ezt azonban ismertessék részletesen, alaposan. '(ik pályázhatnak ? A pályázattal kapcsolatban felmerül egy kérdés: ezek szerint csak termelőszövetkezeti tagok pályázhatnak? Nem! Mint ahogyan már megírtuk, a pályázaton résztvehet megyénk minden dolgozója, s szerkesztőségünk nagy örömmel venné, ha minél több olyan dolgozó paraszt is résztvenre a pályázaton, aki még nem tagja a termelőszövetkezetnek. A termelőszövetkezeteken kívülállók is pályázzanak! írják meg azt, hogy ők miben látják városuk, vagy községük egy termelüszövet. kőzetének eredményeit, hibáit, mit javasolnak annak érdekében, hogy a termelőszövetkezet méginkább erősödjék, gazdagodjék. A termelőszövetkezeti tagokon és egyénileg dolgozó parasztokon kívül pályázzanak a gépállomások, állami gazdaságok dolgozói, a falusi értelmiség: agronómusok, tanítók. Lapunk levelezői is pályázzanak és legyenek munkásai városukban, községükben annak, hogy minél több pályázat érkezzék be szerkesztőségünkhöz. Levelezőink és a pályázók ne felejtsék, hogy a jó tapasztalatok és jó módszerek feltárása, megismer, tetőse — azontúl, hogy a pályadíjak valamelyikét elnyerhetik vele — fontos nemzetgazdasági és egyéni érdek is. Amikor tehát megyénk dolgozói résztvpsznek a pályázaton; mezőgazdaságunk nagy munkájában segédkeznek, ígv erősítik hazánkat; elősegítik a béke. mindnyájunk drága kincse hathatósabb védelmét. * A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége a beküldött pályázatok részére a lapban rovatot nyit, s ebben a rovatban — már a határidő letelte előtt __ a legjobb pályamunkákat leiözli. A pályázatokat a résztvevők erre a címre küldjék: „Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége, Szolnok, Beloiannisz-u. 7." A pályázók a levélborltéion tüntessék fel: „Pályázat”. Levelükben pedig írják meg pontos lakcímüket, foglalkozásukat. A beküldött pályázat géppel, vagy kézírással írható, r bármilyen terjedelmű lehet. Rendszeres hétfői szünnap a szolnoki Szigligeti Színházban Kormányzatunk rendelkezése értei méhen a színházi dolgozók is részesülnek abban a munkaszüneti kedvezményben, amely minden dolgozót megillet. Ezért az Állami Szigligeti Szinbáz minden hétién rendszeresen játék, szünnapot tart., azaz a hétfői napokon nem lesz előadás. A színházlátogató dolgozók bizonyára megértéssel fogadják kormány, zatunknak ezt az Intézkedését, mintán a színház dolgozóinak a hétföl nap a vasárnapokat helyettesítő munkaszüneti napja. Állami szigligeti sznhaz,
