Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-04 / 3. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. évfolyam, 3. szám » Ara 50 fillér 1953 január 4, vasárnap J. V. Sztálin elvtárs távirata Rákosi Mátyás elvtárshoz RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Budapest Fogadja, kérem. Elnök elvtárs, köszönetemet a születés­napom alkalmából küldött baráti üdvözletért és jókíván­ságokért. j SZTÁLIN A kuncsarbai Vörös Október tsz tagjai fokozott takarékossággal erősítik szövetkezetüket az éj évben A KTTNCSORBAI „Vörös Október“ tsz-ben is megtartották már a zárszámadási beszámolót. Azok a tagok, akik egész évben szorgal­masan dolgoztak, megkapták méltó jutalmukat. Csak a lusták, hanya­gok zúgolódnak, ök most látják hanyagságuk kárát. A szorgalmas tagok a zárszámadási beszámolóból örömmel vették tudomásul, hogy szövetkezetük milyen sokat fejlődött az elmúlt gazdasági évben. Állam iránti kötelezettségüket becsülettel teljesí­tették, de azért jutott a tagok részére is bőven mit kiosztani. Bol­dog öröm sugárzott arcukon a zárszámadási közgyűlésen, amikor egész évi munkájuk eredményét összegezték. AZ EGY MUNKAEGYSÉGRE eső járandóság 3 kg 30 dkg búza, 1 kg 80 dkg árpa, 12 deka cukor, valamint kukorica és napraforgó­­szár tüzelőanyag és 8 forint készpénz. Ha e juttatásokat szabad­piaci árba átszámítjuk, az egy munkaegységre eső jövedelem 34 forint 38 fillért tesz ki. A szorgalmasok nyugodtan néznek a tél elé, mert jövedelmükből jut bőven ruházkodásra, élelemre és mindenre amire csak szükségük van. Számos olyan tag van. akinek teljesítménye meghaladja a 600 munkaegységet. Ittas Sándor 750 munkaegysége után 24 mázsa 75 kiló búzát, 13 mázsa 50 kiló árpát,90 kg cukrot, 487 kéve kukorica­­szárat, 71 kéve napraforgószárat és 6000 forint készpénzt kapott. Pénzbe átszámítva mindez 25.785 forintot tesz ki. Soős János 654, Hodján János 420 munkaegységet értek el. De lehetne sorolni tovább is azoknak a neveit, akik most látják, érdemes volt egész évben s-osgalmasan dolgozni. AZ EREDMÉNYEK MELLETT azonban hiba volna elhallgatni a hiányosságokat. A nyár folyamán például nem takarékoskodtak a takarmánnyal. Nem gondoltak arra, hogy a gyengébb takarmánytermés miatt nagyobb gonddal kell kezelni á meglévő mennyiséget. Nyáron, amikor már friss lucernát etettek a lovakkal, az abrakkal takarékos­kodhattak volna. Ez 184 mázsa kukoricát jelentene most a tsz-nek. Ugyancsak nem alkalmaztak fokozott takarékosságot a sertések ta­karmányozásánál sem. A nyári hónapok alatt a tarlón a sertések tekintélyes mennyiségű elszóródott szemet találnak. Ehelyett szemes takarmányt etettek velük. Ha takarékoskodnak, három hónap alatt 270 mázsa szemestakarmánnyal kevesebb fogyott volna. A szolnoki építőlröszt feladata az új tervévben: a termelékenység fokozása Az új, 1953-as tervév komoly fel. adatokat ró a 62. sz. Állami Építő­ipari Trösztre is. 13 százalékkal több építményt kell elkészítenünk az elmúlt évinél. Jelentősen nőve. kedik termelésünk s közel 3500 em­bert foglalkoztatnak majd vállala­taink ebben a tervévben. Már ez a két szám önmaga is mutatja: jól felkészülve már az év ele­jén teljes erővel kell megindí­tanunk a munkát, hogy a reánk kiszabott feladatokat megold­hassuk. Mindenekelőtt azonban, számot kell vetnünk eddig végzett mun­kánkkal és Gerő elvtárs legutóbbi beszámolója alapján a jövőben úgy kell irányítanunk a munkánkat, hogy az eddig gyakran előforduló hibákat kiküszöböljük. Legnagyobb hiba építőtrösztünk­nél 1952-ben a termelékenységi ter­vek teljesítésénél mutatkozott. Másfél százalékkal maradtunk el ezen a téren és ránk is vo­natkozik Gerő elvtárs megálla­pítása: ugyanis trösztünknél a termelékenység magasabb volt ugyan az előző évinél, de még mindig a tervezett alatt ma­radt. Elmaradásunk nem folyamatos, ha­nem váltakozó volt. Volt idő, mi­kor nagyobb mértékben elmarad­tunk, volt idő, mikor túlteljesítet­tük termelékenységi tervünket. Fel­adatunk ezzel kapcsolatban az, hogy termelékenységi tervünket fo­lyamatosan, hónapról-hőnapra nem­csak teljesítsük, hanem túl is telje­sítsük. Ennek érdekében vállala­tainknál meg kell javítani a bri­gádszervezést, a munkahelyi opera­tiv tervezést és emelni kell a mun­kavezetők, építésvezetők műszaki szakképzettségének színvonalát. Béralapgazdálkodásunk ez év fo­lyamán fokozatosan javul. Az utolsó hőnapokban minden vállalatunknál megtakarítást értünk el. Arra kell töreked­nünk, hogy ebben az évben is tartani tudjuk ezt az ered­ményt és az eddigi tapasztala­tokat felhasználva, tervszerűen gazdálkodjunk népünk vagyo­nával. Január hónapban készítjük el éves tervünket. Erre eddig nem volt mód, mert a beruházó minisz­tériumoktól nem érkeztek meg az épületberuházási tervek. E késés komolyan hátráltat bennünket és zökkenőket okoz az 1953-as évre való átmenetnél. Ezt az időszakot úgy hidaljuk át, hogy az áthúzódó munkákon dolgozunk tovább a ter­vek elkészítéséig. Mindenesetre meg­állapíthatjuk, hogy bizonyos mértékben még a ja­nuári tervkészítés is fejlődést jelent a tavalyihoz képest, mi­kor csak májusban tudtuk elké­szíteni az 1952-es évi terveket. Gerő elvtárs útmutatása nyomán az építőipar nagy felkészültséggel indul neki az új év feladatainak, így trösztünk is megerősödve, iga­zán egységes trösztté fejlődve, in­dítja meg harcát az ötéves terv ne­gyedik évének sikeréért. Tudjuk, hogy munkásaink, műszaki, és ad­minisztratív dolgozóink megállják majd helyüket a nagyobb és fele­lősségteljesebb feladatok elvégzésé­nél. A 62. sz. Állami Építőipari Tröszt dolgozói is épp oly szívvel­­lélekkel akarják kivenni részüket a szocializmus építéséből, mint az ország bármely más üzemének dől. gozói. TTveges József igazgató. A munkafegyelem lazasága és a szervezetlenség okozta a Tatarozó Vállalat elmaradását Az 1952. évi terv megvalósítása harci feladat volt. Üzemeink, vállalataink többsége teljesítette kötelezettségét. De vannak olyanok is, amelyek objektív körülményekre hivatkozva, évi tervüket nem teljesítették. Miért maradt el a tervteljesítésben a Tatarozó Vállalat? Ev végén, az utolsó negyedévben lényeges változás történt a vállalat éle­tében. A vezetők és műszakiak közül azokat, akik tudatosan hátráltatták a munkát, kiseperték. Különböző más in­tézkedéseket tettek s a változásokat a tervteljesítésben máris le lehet mérni. Az összes Tatarozó Vállalatok közül az utolsó helyről a negyedikre került a szolnoki. Ez az eredmény azonban nem jelenti azt, hogy minden rendben van vállalatnál. Évi tervét csak 82'^-ra teljesítette. Az egyik legnagyobb hiba a mű­szaki szervezésben van. Ezen a téren úgyszólván semmit sem javult a munka. Igyekeznek a műszakiak mindent az anyaghiányra és a gépi berendezések hiányára kenni. Azonban ellensúlyozni tudnák a hiá­nyokat, ha tervszerűen dolgoznának. Hatvan munkahelyen is dolgoztak egy­szerre. A munkaerő szétforgácsolódott, de ugyanúgy az anyag is. Hatvan mun­kahelyre egyszerre zavartalanul nem tudták biztosítani az anyagot. Leállt a munka, fizették a rengeteg állásidőt, gyakran átcsoportosították a dolgozó­kat. Sok volt emiatt az átállási idő s a dolgozóknak sem tudták biztosítani a folyamatos munkát. Nem tudtak ke­resni, elkedvetlenedtek s ebből adó­dott, hogy a munkaverseny a szocializ­mus építésének mozgatórugója, nem tudott kifejlődni. — Az új vezetőségnek első és leg­fontosabb feladata a tervszerűtlen munkát felszámolni. A múlt évről 20 építkezést hozunk át s addig újat nem vállalunk, míg ezek nincsenek készen. Azután sem lehet 5 munkahelynél több — mondja az új igazgató, Mező Lajos elvtárs, aki pár napja került a vállalat élére. A másik nagy hiba a szakszervezet és a műszakiak gyenge munkája. Az el­múlt évben 1600 igazolatlan munkanap esett ki a termelésből Ennek megakadályozására a szak­­szervezet nem sokat tett. A bizalmiak nevelőmunkája hiányzott. Nem magya­rázta meg a dolgozónak senki, mit je­lent egy nap kiesés is a termelésből. A műszaki vezetők nem hajtották végre a párt és a minisztertanács határozatát. Az igazolatlan távolmaradókkal szemben nem alkalmazták a kedvezmé­nyek elvonását, a „jófiú" szerepét ját­szották és megsértették a párt- és ál­lamfegyelmet. . A munkavédelmi kérdés elhanyagolá­sán is szemethunyt a szakszervezet. Nem harcolt erőteljesen, belenyugodott, hogy nincsen szálláshely a dolgozók­nak. Fészerben alusznak, csöpög rájuk az eső Kuncsorbán. Nincs meg a meg­felelő üzemi étkeztetés. Gerő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel, ügy látszik, Tóth István elv­társ, az üzemi bizottság titkára nem tartja számára kötelezőnek Gerő elvtárs szavait, mert igen bürokratikusán in­tézi ezt a feladatot. Szeret objektív kö­rülményekre hivatkozni. így tett a munkaverseny szervezésénél is. Munkaverseny nincs az épíkezéseken, arra hivatkoz­nak, hogy nincs biztosítva a folyama­tos munka és egy hétnél tovább egy munkahelyen sem dolgoznak a munká­sok. A szakszervezet részéről nagy a mu­lasztás. Tóth elvtárs amellett, hogy pontosabban oldja meg a ráeső felada­tot, tanulmányozza Gerő elvtárs beszé­dét és az új igazgató elvtárssal üljön le, tárgyalja meg a legközelebbi tenni­valókat. Mező elvtárs nagyobb segít­séget fog adni munkájához, mert ő is felismerte a hibát, amit csak közös erővel lehet kijavítani. Á decemberi „hajrá" miatt január elején leállt a sorozatgyártás a Mezőgépgyárban I KARAKAS MIKLÓS I a Mezőgép­gyár alig 24 éves művezetője reggel fél hét óta járja fáradhatatlanul a meg­munkálórészleg és a nagyszerelő kö­zötti utat. Míg fentjár, sokan keresik a szerelőműhelyben. Az újév első nap­jain, mintha semmi sem menne nála nélkül. — Majd jön mindjárt __ nyugtatja meg ilyenkor a csoport bizalmija az érdeklődőket. — Egész nap szaladozik. Ma különösen meleg napja van, mert hiszen megállt a „szalag'* 1 s szeretné minél előbb elindítani. A fiatal művezető szép feladatot ka­pott. ö vitelezi ki csoportjával Oltai főmérnök terveit, a szénarendforgatö ütemes, szalagrendszer szerinti gyártá­sát. Eddig szép eredményeket ért el a csoport az új munkaszervezéssel. De­cember 21-ig legyártották a tervezett 50 darab szénarendforgatót s december 30-ig még elkészítettek 25 darabot, így pótolni tudták az elmaradást is. I MIKORI szapora lépteivel feltűnik a szerelőcsarnok bejáratánál, már töb­ben várnak rá. Az ütemek leálltak s most több határozottsággal, utasítással kell irányítani a munkát. — Kicsit visszaestünk most — ma­gyarázza Karakas elvtárs. __ A múlt hónapban, december utolsó napjaiban hajráztunk és kiürültek az „ütemraktá­rak“. Most azon dolgoznak a csoport tagjai, hogy elkészítsék a hiányzó al­katrészeket, a szalag egyes állomásain feltöltsék az alkatrészeket tároló szek­rényeket. — Ha annyi alkatrészt elő tudunk készíteni, hogy az induláshoz elég le­gyen, újra megindíthatjuk a kört, s remélem egy-két nap alatt sikerül is ez — teszi hozzá bizakodva a műve­zető. I A SZERVEZETLENSÉG-! okozta a hó eleji állást s ez rendszeresen visz­­szatérő hibája a Mezőgépgyárnak. Eb­ből a fontos mezőgazdasági gépből, ha csak két napos kiesés lesz is január elején, öt darabot tudnának elkészíteni azon idő alatt, míg az összeszerelő cso­port tagjai a számukra sem kifizető félkészáruk gyártásával foglalkoznak A januári szériában már 75 gépet kell elkészíteniök s ha a szalagrendszer ál­lomásai csak a hónap közepe felé tud­nak teljes kapacitással dolgozni, január végén megint nem. tudják elkerülni a hajrát — s ezzel kapcsolatban az alkat­részek teljes felélését. Most is az alkatrészek elkészítésén dolgoznak a brigád bentlévő tagjai. 1 Pocai Imre, Vágány László és Ábel István kovácstűzhelyen izzítják, hajlít­ják a szükséges alkatrészeket. I PINTÉR JENŐ | a III. ütem szere­lője azon gondolkozik, hogyan lehetne minél előbb pótolni a kétnapos elma­radást. — Most a kapcsolókarokat készítem elő. Egy darab megmunkálási ideje 30 perc. En holnapra készítek annyit, hogy meg tudjunk indulni. Még meg tud­nánk gyorsítani úgy is a gyártást, hogy megerősítjük vagy két első ütemet ál­lítunk be. Mi a harmadik ütemben már több gépet is el tudnánk készíteni, mint amennyit az első és második ütemtől kapunk. — Pintér elvtárs indítványa helyes — állapítja meg a művezető. __ Ebben a hónapban két első ütemmel indulunk majd. Használatba vesszük a „Vörös Csillag“ műszaki brigád újítását, a he­gesztősablont. Ez azt jelenti, hogy az első ütem műveleteinek egy része fel­szabadul s kis erősítéssel két ütemet tudunk megindítani. Megvan az igyekvés Ábel Istvánban, a legfiatalabb szerelőben is. Pocai Imre tanította őt s most is úgy segíti, hogy mielőbb sztahanovista legyen a fiatal­emberből. I NEM KÉTSÉGES. I hogy a széna­­rendforgató szerelői, akik maguk az új szovjet szalagrer.dszerü gyártási mód meghonosításának legjobb harcosat, rö­videsen pótolják a hóeleji lemaradást. A hosszú csarnokokban glédában so­rakoznak az elkészített gépek. Egy tábla lóg a decemberi széria utolsó da­rabján, krétával hevenyészett újévi kö­szöntésféle van ráírva. Köszöntsék a rendrakó szerelői az új évet a januári széria időelőtt való elkészítésével. Oí­­tai elvtárs, az üzem főmérnöke pedig teremtse meg a lehetőséget az üzem­részek közötti szorosabb kooperációra, hogy ne az összeszerelő lakatosoknak I kelljen elkészíteni a megmunkálórészle. gek helyett az anyagot, ha indulni akarnak a hó elején. „Megtisztítják az utat Broz úr előtt“ — A Daily Graphic cikke — London. A „Daily Graphic“ írja „Megtisztították az utat Broz úr előtt“ cím alatt: „A Scotland Yard zöld falai mö­gött a legnehezebb biztonsági munka folyik, amely Anglia rend­őrségére bármikor béke idején há­rult. A rendőrség különleges osz­tálya készül Joszip Broz — közné­ven Titő — látogatására s a bel­ügyminisztérium titkos osztályától kapott adatok alapján összeállítja azok névsorát; akiket Titő meg­érkezésének első percétől kezdve figyelni fognak. Tito. saját óriási biztonsági szolgálatának számos tagja előre Angliába repül, hogy a Scotland Yarddal tanácskozzék. Tito saját testőrségének kíséreté­ben, saját, külön repülőgépén fog Angiiéba repülni. Állandóan golyó, álló mellényt visel, de ettől függet­lenül az angol rendőrség felkészül minden eshetőségre.“ (MTI). Másfélévi börtönre Ítélték Hagyák János szolnoki kulákot, a vetés szabotálása miatt A kulákság az őszi szántási és vetési munkák szabotálásával akarja közellátásunkat veszélyeztetni. Dol­gozó népünk ébersége azonban le­leplezi kártevő tevékenységüket. A szabotáló kulákok megkapják meg­érdemelt büntetésüket. A szolnoki járásbíróság ítélkezett Ilagyák János 47 holdas szolnoki kulák felett, aki 18 hold őszi búza­vetési kötelezettségét nem teljesí­tette és a tagosítás során kapott csereingatlanának átvételét megta­gadta. s mindezzel dolgoző népünk jövőévi kenyerét veszélyeztette. —. Méltó büntetéssel sújtották: egy­évi és hathónapi börtönre, 2000 fo­rint pénzbüntetésre ítélték. 5000 fo­rint értékű vagyonát elkobozták és négy évi időtartamra eltiltották a köziigyektől. Az ítélet példaként szolgál azok felé, akik kártevő, romboló tevé­kenységükkel szocializmusunk épí­tését igyekszenek meggátolni és népgazdaságunkat gyengíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents