Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-04 / 3. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. évfolyam, 3. szám » Ara 50 fillér 1953 január 4, vasárnap J. V. Sztálin elvtárs távirata Rákosi Mátyás elvtárshoz RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Budapest Fogadja, kérem. Elnök elvtárs, köszönetemet a születésnapom alkalmából küldött baráti üdvözletért és jókívánságokért. j SZTÁLIN A kuncsarbai Vörös Október tsz tagjai fokozott takarékossággal erősítik szövetkezetüket az éj évben A KTTNCSORBAI „Vörös Október“ tsz-ben is megtartották már a zárszámadási beszámolót. Azok a tagok, akik egész évben szorgalmasan dolgoztak, megkapták méltó jutalmukat. Csak a lusták, hanyagok zúgolódnak, ök most látják hanyagságuk kárát. A szorgalmas tagok a zárszámadási beszámolóból örömmel vették tudomásul, hogy szövetkezetük milyen sokat fejlődött az elmúlt gazdasági évben. Állam iránti kötelezettségüket becsülettel teljesítették, de azért jutott a tagok részére is bőven mit kiosztani. Boldog öröm sugárzott arcukon a zárszámadási közgyűlésen, amikor egész évi munkájuk eredményét összegezték. AZ EGY MUNKAEGYSÉGRE eső járandóság 3 kg 30 dkg búza, 1 kg 80 dkg árpa, 12 deka cukor, valamint kukorica és napraforgószár tüzelőanyag és 8 forint készpénz. Ha e juttatásokat szabadpiaci árba átszámítjuk, az egy munkaegységre eső jövedelem 34 forint 38 fillért tesz ki. A szorgalmasok nyugodtan néznek a tél elé, mert jövedelmükből jut bőven ruházkodásra, élelemre és mindenre amire csak szükségük van. Számos olyan tag van. akinek teljesítménye meghaladja a 600 munkaegységet. Ittas Sándor 750 munkaegysége után 24 mázsa 75 kiló búzát, 13 mázsa 50 kiló árpát,90 kg cukrot, 487 kéve kukoricaszárat, 71 kéve napraforgószárat és 6000 forint készpénzt kapott. Pénzbe átszámítva mindez 25.785 forintot tesz ki. Soős János 654, Hodján János 420 munkaegységet értek el. De lehetne sorolni tovább is azoknak a neveit, akik most látják, érdemes volt egész évben s-osgalmasan dolgozni. AZ EREDMÉNYEK MELLETT azonban hiba volna elhallgatni a hiányosságokat. A nyár folyamán például nem takarékoskodtak a takarmánnyal. Nem gondoltak arra, hogy a gyengébb takarmánytermés miatt nagyobb gonddal kell kezelni á meglévő mennyiséget. Nyáron, amikor már friss lucernát etettek a lovakkal, az abrakkal takarékoskodhattak volna. Ez 184 mázsa kukoricát jelentene most a tsz-nek. Ugyancsak nem alkalmaztak fokozott takarékosságot a sertések takarmányozásánál sem. A nyári hónapok alatt a tarlón a sertések tekintélyes mennyiségű elszóródott szemet találnak. Ehelyett szemes takarmányt etettek velük. Ha takarékoskodnak, három hónap alatt 270 mázsa szemestakarmánnyal kevesebb fogyott volna. A szolnoki építőlröszt feladata az új tervévben: a termelékenység fokozása Az új, 1953-as tervév komoly fel. adatokat ró a 62. sz. Állami Építőipari Trösztre is. 13 százalékkal több építményt kell elkészítenünk az elmúlt évinél. Jelentősen nőve. kedik termelésünk s közel 3500 embert foglalkoztatnak majd vállalataink ebben a tervévben. Már ez a két szám önmaga is mutatja: jól felkészülve már az év elején teljes erővel kell megindítanunk a munkát, hogy a reánk kiszabott feladatokat megoldhassuk. Mindenekelőtt azonban, számot kell vetnünk eddig végzett munkánkkal és Gerő elvtárs legutóbbi beszámolója alapján a jövőben úgy kell irányítanunk a munkánkat, hogy az eddig gyakran előforduló hibákat kiküszöböljük. Legnagyobb hiba építőtrösztünknél 1952-ben a termelékenységi tervek teljesítésénél mutatkozott. Másfél százalékkal maradtunk el ezen a téren és ránk is vonatkozik Gerő elvtárs megállapítása: ugyanis trösztünknél a termelékenység magasabb volt ugyan az előző évinél, de még mindig a tervezett alatt maradt. Elmaradásunk nem folyamatos, hanem váltakozó volt. Volt idő, mikor nagyobb mértékben elmaradtunk, volt idő, mikor túlteljesítettük termelékenységi tervünket. Feladatunk ezzel kapcsolatban az, hogy termelékenységi tervünket folyamatosan, hónapról-hőnapra nemcsak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük. Ennek érdekében vállalatainknál meg kell javítani a brigádszervezést, a munkahelyi operativ tervezést és emelni kell a munkavezetők, építésvezetők műszaki szakképzettségének színvonalát. Béralapgazdálkodásunk ez év folyamán fokozatosan javul. Az utolsó hőnapokban minden vállalatunknál megtakarítást értünk el. Arra kell törekednünk, hogy ebben az évben is tartani tudjuk ezt az eredményt és az eddigi tapasztalatokat felhasználva, tervszerűen gazdálkodjunk népünk vagyonával. Január hónapban készítjük el éves tervünket. Erre eddig nem volt mód, mert a beruházó minisztériumoktól nem érkeztek meg az épületberuházási tervek. E késés komolyan hátráltat bennünket és zökkenőket okoz az 1953-as évre való átmenetnél. Ezt az időszakot úgy hidaljuk át, hogy az áthúzódó munkákon dolgozunk tovább a tervek elkészítéséig. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy bizonyos mértékben még a januári tervkészítés is fejlődést jelent a tavalyihoz képest, mikor csak májusban tudtuk elkészíteni az 1952-es évi terveket. Gerő elvtárs útmutatása nyomán az építőipar nagy felkészültséggel indul neki az új év feladatainak, így trösztünk is megerősödve, igazán egységes trösztté fejlődve, indítja meg harcát az ötéves terv negyedik évének sikeréért. Tudjuk, hogy munkásaink, műszaki, és adminisztratív dolgozóink megállják majd helyüket a nagyobb és felelősségteljesebb feladatok elvégzésénél. A 62. sz. Állami Építőipari Tröszt dolgozói is épp oly szívvellélekkel akarják kivenni részüket a szocializmus építéséből, mint az ország bármely más üzemének dől. gozói. TTveges József igazgató. A munkafegyelem lazasága és a szervezetlenség okozta a Tatarozó Vállalat elmaradását Az 1952. évi terv megvalósítása harci feladat volt. Üzemeink, vállalataink többsége teljesítette kötelezettségét. De vannak olyanok is, amelyek objektív körülményekre hivatkozva, évi tervüket nem teljesítették. Miért maradt el a tervteljesítésben a Tatarozó Vállalat? Ev végén, az utolsó negyedévben lényeges változás történt a vállalat életében. A vezetők és műszakiak közül azokat, akik tudatosan hátráltatták a munkát, kiseperték. Különböző más intézkedéseket tettek s a változásokat a tervteljesítésben máris le lehet mérni. Az összes Tatarozó Vállalatok közül az utolsó helyről a negyedikre került a szolnoki. Ez az eredmény azonban nem jelenti azt, hogy minden rendben van vállalatnál. Évi tervét csak 82'^-ra teljesítette. Az egyik legnagyobb hiba a műszaki szervezésben van. Ezen a téren úgyszólván semmit sem javult a munka. Igyekeznek a műszakiak mindent az anyaghiányra és a gépi berendezések hiányára kenni. Azonban ellensúlyozni tudnák a hiányokat, ha tervszerűen dolgoznának. Hatvan munkahelyen is dolgoztak egyszerre. A munkaerő szétforgácsolódott, de ugyanúgy az anyag is. Hatvan munkahelyre egyszerre zavartalanul nem tudták biztosítani az anyagot. Leállt a munka, fizették a rengeteg állásidőt, gyakran átcsoportosították a dolgozókat. Sok volt emiatt az átállási idő s a dolgozóknak sem tudták biztosítani a folyamatos munkát. Nem tudtak keresni, elkedvetlenedtek s ebből adódott, hogy a munkaverseny a szocializmus építésének mozgatórugója, nem tudott kifejlődni. — Az új vezetőségnek első és legfontosabb feladata a tervszerűtlen munkát felszámolni. A múlt évről 20 építkezést hozunk át s addig újat nem vállalunk, míg ezek nincsenek készen. Azután sem lehet 5 munkahelynél több — mondja az új igazgató, Mező Lajos elvtárs, aki pár napja került a vállalat élére. A másik nagy hiba a szakszervezet és a műszakiak gyenge munkája. Az elmúlt évben 1600 igazolatlan munkanap esett ki a termelésből Ennek megakadályozására a szakszervezet nem sokat tett. A bizalmiak nevelőmunkája hiányzott. Nem magyarázta meg a dolgozónak senki, mit jelent egy nap kiesés is a termelésből. A műszaki vezetők nem hajtották végre a párt és a minisztertanács határozatát. Az igazolatlan távolmaradókkal szemben nem alkalmazták a kedvezmények elvonását, a „jófiú" szerepét játszották és megsértették a párt- és államfegyelmet. . A munkavédelmi kérdés elhanyagolásán is szemethunyt a szakszervezet. Nem harcolt erőteljesen, belenyugodott, hogy nincsen szálláshely a dolgozóknak. Fészerben alusznak, csöpög rájuk az eső Kuncsorbán. Nincs meg a megfelelő üzemi étkeztetés. Gerő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel, ügy látszik, Tóth István elvtárs, az üzemi bizottság titkára nem tartja számára kötelezőnek Gerő elvtárs szavait, mert igen bürokratikusán intézi ezt a feladatot. Szeret objektív körülményekre hivatkozni. így tett a munkaverseny szervezésénél is. Munkaverseny nincs az épíkezéseken, arra hivatkoznak, hogy nincs biztosítva a folyamatos munka és egy hétnél tovább egy munkahelyen sem dolgoznak a munkások. A szakszervezet részéről nagy a mulasztás. Tóth elvtárs amellett, hogy pontosabban oldja meg a ráeső feladatot, tanulmányozza Gerő elvtárs beszédét és az új igazgató elvtárssal üljön le, tárgyalja meg a legközelebbi tennivalókat. Mező elvtárs nagyobb segítséget fog adni munkájához, mert ő is felismerte a hibát, amit csak közös erővel lehet kijavítani. Á decemberi „hajrá" miatt január elején leállt a sorozatgyártás a Mezőgépgyárban I KARAKAS MIKLÓS I a Mezőgépgyár alig 24 éves művezetője reggel fél hét óta járja fáradhatatlanul a megmunkálórészleg és a nagyszerelő közötti utat. Míg fentjár, sokan keresik a szerelőműhelyben. Az újév első napjain, mintha semmi sem menne nála nélkül. — Majd jön mindjárt __ nyugtatja meg ilyenkor a csoport bizalmija az érdeklődőket. — Egész nap szaladozik. Ma különösen meleg napja van, mert hiszen megállt a „szalag'* 1 s szeretné minél előbb elindítani. A fiatal művezető szép feladatot kapott. ö vitelezi ki csoportjával Oltai főmérnök terveit, a szénarendforgatö ütemes, szalagrendszer szerinti gyártását. Eddig szép eredményeket ért el a csoport az új munkaszervezéssel. December 21-ig legyártották a tervezett 50 darab szénarendforgatót s december 30-ig még elkészítettek 25 darabot, így pótolni tudták az elmaradást is. I MIKORI szapora lépteivel feltűnik a szerelőcsarnok bejáratánál, már többen várnak rá. Az ütemek leálltak s most több határozottsággal, utasítással kell irányítani a munkát. — Kicsit visszaestünk most — magyarázza Karakas elvtárs. __ A múlt hónapban, december utolsó napjaiban hajráztunk és kiürültek az „ütemraktárak“. Most azon dolgoznak a csoport tagjai, hogy elkészítsék a hiányzó alkatrészeket, a szalag egyes állomásain feltöltsék az alkatrészeket tároló szekrényeket. — Ha annyi alkatrészt elő tudunk készíteni, hogy az induláshoz elég legyen, újra megindíthatjuk a kört, s remélem egy-két nap alatt sikerül is ez — teszi hozzá bizakodva a művezető. I A SZERVEZETLENSÉG-! okozta a hó eleji állást s ez rendszeresen viszszatérő hibája a Mezőgépgyárnak. Ebből a fontos mezőgazdasági gépből, ha csak két napos kiesés lesz is január elején, öt darabot tudnának elkészíteni azon idő alatt, míg az összeszerelő csoport tagjai a számukra sem kifizető félkészáruk gyártásával foglalkoznak A januári szériában már 75 gépet kell elkészíteniök s ha a szalagrendszer állomásai csak a hónap közepe felé tudnak teljes kapacitással dolgozni, január végén megint nem. tudják elkerülni a hajrát — s ezzel kapcsolatban az alkatrészek teljes felélését. Most is az alkatrészek elkészítésén dolgoznak a brigád bentlévő tagjai. 1 Pocai Imre, Vágány László és Ábel István kovácstűzhelyen izzítják, hajlítják a szükséges alkatrészeket. I PINTÉR JENŐ | a III. ütem szerelője azon gondolkozik, hogyan lehetne minél előbb pótolni a kétnapos elmaradást. — Most a kapcsolókarokat készítem elő. Egy darab megmunkálási ideje 30 perc. En holnapra készítek annyit, hogy meg tudjunk indulni. Még meg tudnánk gyorsítani úgy is a gyártást, hogy megerősítjük vagy két első ütemet állítunk be. Mi a harmadik ütemben már több gépet is el tudnánk készíteni, mint amennyit az első és második ütemtől kapunk. — Pintér elvtárs indítványa helyes — állapítja meg a művezető. __ Ebben a hónapban két első ütemmel indulunk majd. Használatba vesszük a „Vörös Csillag“ műszaki brigád újítását, a hegesztősablont. Ez azt jelenti, hogy az első ütem műveleteinek egy része felszabadul s kis erősítéssel két ütemet tudunk megindítani. Megvan az igyekvés Ábel Istvánban, a legfiatalabb szerelőben is. Pocai Imre tanította őt s most is úgy segíti, hogy mielőbb sztahanovista legyen a fiatalemberből. I NEM KÉTSÉGES. I hogy a szénarendforgató szerelői, akik maguk az új szovjet szalagrer.dszerü gyártási mód meghonosításának legjobb harcosat, rövidesen pótolják a hóeleji lemaradást. A hosszú csarnokokban glédában sorakoznak az elkészített gépek. Egy tábla lóg a decemberi széria utolsó darabján, krétával hevenyészett újévi köszöntésféle van ráírva. Köszöntsék a rendrakó szerelői az új évet a januári széria időelőtt való elkészítésével. Oítai elvtárs, az üzem főmérnöke pedig teremtse meg a lehetőséget az üzemrészek közötti szorosabb kooperációra, hogy ne az összeszerelő lakatosoknak I kelljen elkészíteni a megmunkálórészle. gek helyett az anyagot, ha indulni akarnak a hó elején. „Megtisztítják az utat Broz úr előtt“ — A Daily Graphic cikke — London. A „Daily Graphic“ írja „Megtisztították az utat Broz úr előtt“ cím alatt: „A Scotland Yard zöld falai mögött a legnehezebb biztonsági munka folyik, amely Anglia rendőrségére bármikor béke idején hárult. A rendőrség különleges osztálya készül Joszip Broz — köznéven Titő — látogatására s a belügyminisztérium titkos osztályától kapott adatok alapján összeállítja azok névsorát; akiket Titő megérkezésének első percétől kezdve figyelni fognak. Tito. saját óriási biztonsági szolgálatának számos tagja előre Angliába repül, hogy a Scotland Yarddal tanácskozzék. Tito saját testőrségének kíséretében, saját, külön repülőgépén fog Angiiéba repülni. Állandóan golyó, álló mellényt visel, de ettől függetlenül az angol rendőrség felkészül minden eshetőségre.“ (MTI). Másfélévi börtönre Ítélték Hagyák János szolnoki kulákot, a vetés szabotálása miatt A kulákság az őszi szántási és vetési munkák szabotálásával akarja közellátásunkat veszélyeztetni. Dolgozó népünk ébersége azonban leleplezi kártevő tevékenységüket. A szabotáló kulákok megkapják megérdemelt büntetésüket. A szolnoki járásbíróság ítélkezett Ilagyák János 47 holdas szolnoki kulák felett, aki 18 hold őszi búzavetési kötelezettségét nem teljesítette és a tagosítás során kapott csereingatlanának átvételét megtagadta. s mindezzel dolgoző népünk jövőévi kenyerét veszélyeztette. —. Méltó büntetéssel sújtották: egyévi és hathónapi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre ítélték. 5000 forint értékű vagyonát elkobozták és négy évi időtartamra eltiltották a köziigyektől. Az ítélet példaként szolgál azok felé, akik kártevő, romboló tevékenységükkel szocializmusunk építését igyekszenek meggátolni és népgazdaságunkat gyengíteni.
