Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-30 / 26. szám

1953 ianuár 30. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Sokat könnyít a dolgozó nők munkáján a Köztisztasági Vállalat Szolnok dolgozói közül mésr sokán nem tudják, hogy a Jó' Ksef Attila úton lévő Köztiszta' sági Vállalat milyen fontos sze­repet tölt be. Úgy képzelik: en­­noik a vállalatnak feladata csak az utak. terek tisztántartása. Ezenkívül azonban a háziasz' szonyok számára igen fontos problémát old meg-Ma mák nemcsak a férjek dől* gozmak, hanem a nők is bekap­csolódnak a termelő munkába- Ezt gyorsan fejlődő gyáraink, üzemeink követelik meg. Dol­gozó nőnek legnagyobb gondja a lakás tisztántartása- Ha dől' gozik, nem tudja úgy rendbe­tartani otthonát, mint szeretné- Munkaidő után már nincs kedve senkinek súrolni, vagy padlót kefélni- Ebbe igazuk is van a házi as-szo n y o knak. Kormányzatunk azonban mindenről gondoskodik, ami a dolgozók kényelmét szolgálja­­így született meg a Köztiszta­sági Vállalat, melynek külön­böző részlegei vannak. Most már nem gond a dolgozó nőknek, hogy lakásukat hogyan tartsák tisztán-. Egy telefonbeszélgetés a Köztisztasági Vállalattal és már indul is a vállalati dolgozó, hogy felmérje a lakást és utána megkezdje a takarítást- 35 négy­zetméternyi területet hetenként egyszeri takarítással egy hó­napra 38 forin 50 fillérért gon­doznak. Ez a terület egy szoba­konyhának felel meg. Szolnokon több háziasszony van, aki takarítást, vasalást a Köztisztasági Vállalattal végez­tet. Bíró Ferencnét kerestük fel. a Bede László utcában, hogy megkérdezzük, meg van-e elé­gedve a vállalat munkájával. — Nagyon meg vagyok elé­gedve- Egyik ismerősöm mondta, hogy magánlakásokat is takarít a Köztisztasági Vállalat. így fordultam hozzájuk- Telefonon kiszóltam, hogy hová jöjjenek- Hamarosan meg is jeíent egy idős bácsi, aki felmérte a szo­bákat­— Férfiak takarítanak? — kér­deztük csodálkozva, hiszen ők nem értenek az asszonyi munká­hoz­— Hát persze, hogy nem.' — . veszi át újra a szót Bíróné- Két j fiatal lány jött takarítani, akik igen szorgalmasan dolgoztak- Ajtókat, ablakokat mostak, pad­lót keféltek. Másfél napig dol­goztak, s a nagytakarításért 120 forintot fizettem. Minden taka­rításhoz szükséges eszközt a vál­lalat biztosított­— Padlópasztát is a vállalat adja? — Mindent ami csak a nan—takarításhoz szükséges. — Most azon gondolkozom, hogy heti takarítást is végeztetek, mert sokkal olcsóban jövök ki- Ha asszonyt fogadok, egy napra 50 forintot is elkér és időhöz köti magát- Egész nap nem va­gyok itthon, dolgozom- A Köz­­tisztasági Vállalat alkalmazottai este is elvégzik a takarítást, amikor munkából hazajövök. Bírónénak igaza van- Sokkal jobban jár. ha a vállalatai taka* ríttat. Még ha minden napra köt szerződést, akkor is olcsó, mert egy hónapra 136 forint 50 fil­lérért takarítják a lakást. — Ha mindent megvesz a háziasszony a takarításhoz, már is kiadta azt az összeget, amiért a vállalat egy hónapban takarít- Ezenkívül mennyit kell még fáradozni, mire tiszta lesz a lakása-A termelőszövetkezetek vezetősége biztosítson valamennyi tagnak télen is munkát A Szabad Nép január 7-i számá­ban mezőgazdasági dolgozóink figyel­mét felhívta arra, hogy a téli fog­lalkoztatások megszervezése szüksé­ges és fontos valamennyi szocialista nagyüzemnél. . Helyes trágyakezeléssel, a trágya­­telepek rendbehozásával, a rizsgátak idejében való elkészítésével elkerü­lik a későbbi zavarokat. Ezeket a munkákat most lehet mindenütt vé­gezni. Az elmúlt éveknek az a tanulsá­ga, hogy a rizsvetés sokszor a rizs­gátak építése miatt tolódott el. Ez a körülmény meghosszabbította a rizs-érését és a termelőesoportnak nagy veszteséget jelentett. Pontos a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésnél A GAZDASÁGI SZERSZÁMOK KIJAVÍTÁSA. Az elmúlt évben sok helyen lehetett tapasztalni: amikor a tavaszi árpa aratása, a szénakaszálás ideje elérke­zett, vagy kora tavasszal a vetés már nagyon sürgetett, még nem voltak rendbetéve a vetőgépek, a boronák, a kaszák és egyéb kézi felszerelések. A Szabad Nép felhívására termelő­­szövetkezeteink nagyrésze megszer­vezte a téli foglalkoztatást. A ci­bakház! Vörös Csillagnál a tagságnak közel 100 százalékát mozgósították. A női tagok gyapotgubó fejtésen dol­goznak, s a tagság egyrésze hozzáfo­gott a rizstelepek helyreállításához, a kertészet bővítéséhez. Már dol­goznak a 300 holdas öntözéses terü­let talajmunkáibao, Szövetkezeti városainkban is több tsz-nél megtárgyalták a Szabad Nép január 7-i cikkét és munkához lát­tak. A karcagi Szabadság termelő­­szövetkezetnél már több, mint 200 dolgozó javítja a rizsgátakat és léte­sít új telepeket.riA Táncsics terme­lőszövetkezetnél 142 kommunista vi­tatta meg a jövőévi teremésered­­mények fokozásának lehetőségét. Cseppentő párttitkár elvtárs javas­latára olyan víztároló építését vettek TERVBE, amelyből 600 kát. holdas Tizstelepet lehet öntözni. A víztároló azért is fontos lesz, mert a haltenyésztést le­het vele bővíteni. Jelenleg 6500 db. ponty haluk van telepítve, s gazdag haltenyészetük lesz az idén. Három éven belül csak ebből a hal­állományból közel félmillió lormt tiszta haszna lesz a szövetkezetnek. A mezőtúri Béke termelőszövetke­zetnél a gazdasági épületeket javít­ják. Hozzáfogtak a romok eltakarí­tásához, betemetik a kisebb-nagyobb gödröket. A jákóhalmai Béke ter­melőszövetkezetnél egyszerre 18 ko­csival kezdték meg a trágyahordást. Az alattyáni Vörös Csillag tsz-nél kosarakat kötnek. Ajtiszaigari Petőfi termelőszövetkezetnél hozzáfogtak egy 40 kát. holdas rizstelep építésé­hez. A munkát február 10-re 100 szá­zalékig be akarják fejezni, A téli foglalkoztatások mellett nem szabad elhanyagolni az állattenyész­tést sem. Az eső által BEAZOTT TAKARMÁNYOKAT AT KELL VÁLOGATNI, megszáritani. Az állatállo&ány átte­­leltetése komoly gondöt jelent vala­mennyi termelőszövetkezetnek; s ezzel együtt a férőhelyek biztosítá­sa is. Új épületek építése szintén sok tsz tagnak ad munkát. A kisújszállási Uj Elet tsz folytat­ja az 50 férőhelyes istálló építését. A karcagi Béke tsz 100 férőhelyes tehénistállóját pár nap múlva befe­jezik. A téli foglalkoztatások eredmé­nyes végrehajtásához és a tavaszi mezőgazdasági munkák jó elvégzésé­hez tartozik az oktatási munka. Ahol jól folyik az oktatás, ott a tagság megérti, miért kell az új módszereket alkalmazni és miért foptos időben elvégezni minden munkát. Ezért kö­vessék termelőszövetkezeteink a ti­­szaburai Lenin tsz munkáját, ahol 30 hnllgatő vesz részt az oktatásban, a kislétszámú tagság mellett. De jó az oktatási munka a karcagi Rákóczi, Táncsics és a Béke tsz-eknél is. Hajdú István Megyei Tanács, Szolnok ISMERD MEG A VILÁG ÉLENJÁRÓ TECHNIKÁJÁT c Lépkedő exkavátorok a széniparban Hó larom TlQ,p]Cl ásatom a Basa­­halmot; a basát ugyan nem találtam, de rátaláltam magamra. Már olyanformán, hogy megtudtam, ki vagyok. Azaz disz­­tingváljunk, megtudtam, hogy én nem én vagyok. Börcsöknek hívják a legöregebb nap­számosomat, ö mondja, hogy beszélhe­tek én, amit akarok, ö jobban tudja, hogy ki vagyok én, mint én magam. Persze nem nekem mondja a szemembe, hanem a hátam mögött mondja az egyik szolgámnak, de úgy, hogy én is halljam. — Mondja mán, no, hány csillagja van a maga gazdiájának? — Mölyiknek? B'órcsök a válla fölött a gödör felé bök az ujjával, amelyikben vallatom a kutjj/afejű tatárt. — Üneki. A tisztölt kincskereskedő­­nek. — Láthatja, nincsen annak egy se. — Nono. Most. De otthon? Mikor a parádés ruháját fölvöszi? hiány azon a csillag? Kapitány-e vagy ezredös? — Mög van kend keverödve — mondja bosszúsan a szolgám. B'órcsök megpróbál egy sokatmondó kacsintást, már amennyire a ráncai en­gedik. — Nézze, neköm. mögmondhatja. Úgy­is tudom én azt, hogy ezt a röttentő nagy titkos munkát, akit ü végeztet, nem bí.-zák mezítlábas embörre. Börcsök az olyan ember fölényével nevet, akit nem tud falhoz állítani a városi úrféle. — Tudók én mindönt, kérőm. Maguk azt- a kád aranyat keresik, akit akkor ásott el a török császár, mikor a Kos­suth apánk kiadta neki a nyargalót. Más amber azt mondaná erre a történelmi fejtegetésre Börcsöknek, hogy vén szamár. A szolgám azonban tudja, mivel kell éreztetni a tanullságát ezek-Móra Ferenc: DISZTINGVÁLÁS kel a tudatlan emberekkel. Olyant mond Börcsöknek, amitől egyszerre meg, kell benne állni az ütőnek. Azt mondja neki: — Kend nem tud disztingválni, ta­tám. / Erre csakugyan nem tehetett mást Börcsök, mint hogy elhallgatott s tar­totta a haragot estig. Akkor a többi napszámosok hazaszéledtek s csak maga maradt ott halompásztornak, ami igen kellemes foglalkozás. Csak annyiból áll, hogy az ember leteríti a subáját a sírok felett és nézi a csillagokat, amíg el nem alszik. És mivel ezért is nappali nap­szám jár, görcsök megengedheti magá­nak azt a tékozlást, hogy kemény tarho­nyát pörköl magának vacsorára, még pedig olyant, amiben szalonnadarabok is vannak. És mikor leveszi a bográcsot a szolga­fáról, odaszól a szolgámnak: — No, tartson velem maga is. Hadd lássa ez a városi úrféle, hogy a pusztai ember is tudja ám, mi a be­csület. A városi úrféle köszöni szépen az in­vitálást, nem is kéreti magát. Egyelőre azonban csak a halhatatlan szaga éhez­hető a töpörtyűs tarhonyának, nyelvvel nem tanácsos hozzá közeledni, mert mind leszedné róla a bőrt. A bogrács­nak egy darabig a homokon kell tartóz­kodni hűlés tekintetéből, a puli fel­ügyelete alatt. J\. puli nem városi kutya, szó se férhet a becsületéhez. Börcsök nyugod­tan kerülhet egyet a városi úrfélével a szőlők közt a nap'szállat pirosságában. Nem a tájképi szépségeket magyarázza neki, hanem egy gazdátlan körtefát ke­res, mert ha már vendéget adott az isten, adjon egy kis vendégnek valót is. A Szovjetunióban évről évre emelke­dik a gépesítés színvonala. így például a külszíni szénfejtéseknél igen nagy. si­kerrel alkalmazzák a szovjet technika egyik legnagyszerűbb vívmányát, a lép­kedő exkavátort. A FS—4/40 exkavátor igen nagytel­jesítményű gép. Naponta 3000 köbméter kőzetet emel ki. Munkáját 12 ember irányítja. Igen nagy előnye az újtípusú exkavátornak, hogy laza, feltöltött tala­jon is aránylag könpyen tudja helyét változtatni. Az exkavátorok nagyszerűen beváltak a bányászatban, ezért az uráli gépgyár kollektívája most az eddigieknél sokkal nagyobb teljesítményű, 10 köbméteres markolóval ellátott exkavátor-típust szerkesztett. Rövidesen megkezdik az EGL—15-ös típusú hatalmas lépkedő­exkavátor gyártását is, melynek marko­lója egyszerre 40 tonna kőzetet tud ki­emelni. Új automatizált műhely A múlt év utolsó napjaiban fejezték be a moszkvai lyukcsiszológyár új automata műhelyének kipróbálását. Itt készülnek a nagyteljesítményű trakto­rokhoz szükséges dugattyúcsapok. A mű­hely két szerszámgépvonalból áll, me­lyek szerkezetileg hasonlítanak egy­másra, de mindegyik a csapok méretei­nek megfelelően van felépítve. Ebben a csodálatos műhelyben — a munkadarabok leszúrásától a csomago­lásig — minden gyártási folyamatot gé­pek végeznek. Az önműködő műhelyben hiába ke lesnének esztergályosokat és lakatoso­kat. A gyártási folyamat mentén csupán beállítólakatosok figyelik a kapcsoló­­tábla mellől a munkát. A legkisebb hibát vagy fennakadást azonnal fényjelzés közli. Ilyenkor a gép leáll. Az önműködő gépvonal hossza 100 méter. Az olajemulzió a padlózat alatt kering. A szerszámgépvonalhoz felhasz­nált villamosvezetők hossza közel 40 kilométer. Az önműködő műhely ellen­őrző- és mérőközpontja olyan, mint valami tökéletes technikai felszerelésű miniatűr laboratórium. Az iparitanuló lányok otthonában Tiszta, egyenletesen me­leg szoba várja az ipari tanulólányokat otthonuk­ban, Vidám .nótaszóval, csoportósan érkeznek haza gyakorlati munkából vagy tanulásból. Minden kényelem meg­van számukra, gondtalanul, nyugodtan tanulhatnak. Hetenként három napon is­kolában, három nap gya­korlatban veszik át a ta­nultakat. Öröm az élet az ipari tanulók otthonában. Álla­munk nagy gondot fordít a fiatalok továbbképzésére, nevelésére, müveit szak­munkásokká taníttatja őket. Hosszá, tiszta folyosók­ról nyílnak a hálószobák ajtajai. A 23. számú szo­bából vidám csevegés hal­latszik, éppen most érkez­tek haza lakói. A hófehér kályhában szelíden dorom­bol a tűz, három kis bar­nalány üli körül. Napi él­ményüket mesélik. Az egyik verset olvas, másik könyveit veszi elő és ké­szül a holnapi tanulásra. Lent a nagyteremben is nagy mozgás van ilyenkor. Jönnek a munkából, vagy kulturpróbákra készülnek, a sportolók edzésre mennek. A terem csendesebb végé­ben délutáni tanulását fe­jezi be a tanulók egyik csoportja. „Csütörtökön is­kola lesz és arra készülök" — mondja szégyenlősen a kis szőke Bencsik Piroska, aki első éves és géplaka­tosnak készül. — Nem lesz nehéz szak­ma számodra? — kérdezr zük tőle. * — Nem bizony — feleli most már bátran Piroska. — Van itt erő __ mutatta izmos karfát. — Mindig szerettem a gépeket, csak a számokkal birkózom ne­hezen. Most a törteket ta­nuljuk, az azzal való osz­tást mutatja füzetét, — Majd megtanulod, ne félj tőle — bátorítja Gönci Erzsébet, aki már másod­éves esztergályos. — Segí­tünk mi is neked és a nevelők is — biztatja a kis pergős nyelvű Erzsi. Egy másik asztalnál a barnaszemű Gönczi Emília elsőéves villanyszerelő ké­szül a szakrajzból. Tiszta, rendes füzetében szabályo­san rajzolta meg feladatát. — Szeretek rajzolni __ mondja Emi. — Szép a mi szakmánk — szól közbe Schillug Zsuzsánna, — csak előbb az oszlopra való mászástól féltem, de mar megszoktam a gyakor­lási munkában. Mesterem nagy szeretettel segít. A természettudomány volt számomra a legnehezebb tantárgy, negyedévben in­tőt kaptam. Azóta már ki­javítottam négyesre __ mondja örömmel a szőke Zsuzsa. Az ipari tanulólányok­nak szép otthonuk van. Népünk irántuk való sze­ret étét viszonozzák azzal, hogy szorgalmasan tanul­nak. Ad is, mert napszállat után már minden körtefa gazdátlan. Csak a nagy dong,ás­sál röpködő cserebogarak zavarják a kél összebékiilt embert a közgazdasági tevé­kenységben. — No, hagyjunk holnapra is — mondja Börcsök. mikor megtelik a ka­lap. Fele úton kaffogva gurul eléjük a puli. Farka csőválásával jelzi, hogy min­den rendben van, várja a bogrács a ma­gas uraságokat. •— Most mán ügön — kóstol bele Börcsök a tarhonyába és ülést szer­kesztve a subából, megkínálja vele a városi cimborát. — No, maga erre helyhözködjön, ne­köm jó a földön is. A várost ember nagyon meg van ille­födve. Különösen mikor* észreveszi, hogy Börcsök mind elhárítja maga elül a tö­­pörtyűket és ö eléje tologatja a kana­lával. Ha látná a vén ember mosolygá­sát a bajusz alatt, még jobban meg volna hatva. De a városi szem elölt minden elmosódik már a szürkületben, a városi gyomor azonban vaktában is érzi, hogy ezért a töpörtyűért érdemes volt kijönni, ilyent nem árulnak a hen­tesholtban. Már a bogrács feneke felé ütődnek a kanalak, de Börcsök még egyre kedveskedik a cimborának. — Ugyan mit csinál már kend? — szabódik illendőségből a városi ember. — Mit csinálok? — mondja kedve­teken Börcsök — nem csinálok én söm­­mit, csak disztingválok. — Hogy-hogy disztingvál? — Hát csak taszigálom éneliilcm maga elé a cserebogarat, akik belehullot­­tak a^ográcska. FOgadoh, hogy őszre már járja a ki ztr.'.s a határban: disztingvál, min'. Bőr.tök a bográcsban. A mezőtúri termelőszövetkezetek iíj üzemágak bevezetésével gyarapítják jövedelmüket JJárosunk termelőszövetkezetei mtgfogadlák Rákosi és Gerő elvtárs taná­csait. Uj jövedelmező üzemágak bevezetésével is gyarapítják szövetke­zetüket, növelik a közös vagyont, hogy minden egyes tagnak nagyobb és na­gyobb jövedelme legyen. A Petőfi termelőszövetkezetnél 10 holdas halastó létesítését és 5 holdas nemesfüzes telepítést vállaltak, takarmánytermesztésük hozamának növelésére vándorméhészet létesítésével a pótbeporzást is megold­ják. Ugyancsak megvalósítják a prémnyúltenyésztést. A Törő Pál termelőszövetkezet tagjai a területükön végighúzódó öntöző­­csatorna anyaárkát és oldalát telepítik be nemesfűzzel. Ezzel a kosárfonás szá­mára biztosítják a lehetőségeket. A következő télen már lesz mivel foglalkoz­­mok az idősebbeknek is. Ezenkívül bővítik konyhakertészetüket. A tehénállo­mány további jövedelmezősége érdekében sajtfel dolgozó üzem létesítése is elő­térbe kerül. Ugyancsak felállítanak egy seprűkölő üzemet. A Gorkij termelő­­szövetkezet tovább bővíti konyhakertészetét, sőt halastavat is létesít. A városi mezőgazdasági osztály valamennyi termelőszövetkezetnek külön segítséget nyújt az üzemágak bevezetésénél és szorgalmazza azok mielőbbi megvalósítását. Eztdetg különösen a csemeteültetésben haladtak előre termelő­szövetkezeteink. A rizstelepek javítása és a halastavak körülgátolása szintén ) oly am at ban van. HEGYI ISTVÁN • i - osztályvezető. Mezőtúr Munkásvédelem" a törökmiklósi gépállomáson 25-én kellene fizetni, de mindig eltolják egy-bét nappal. Jó lenne, ha a gépállo­más vezetője nagyobb gondot fordítana a dolgozók egészségvédelmére és a biz­tos fizetésre. A törökmiklósi gépállomás vezetősége nem gondoskodik a dolgozók egészség­­védelméről. A gépállomáson nincs ivó­víz, 500 méterre járnak a • dolgozók egy-egy liter vízért. Nincs mosdóhelyi­ség, a dolgozóknak piszkosan, kormosán kell hazáig menni. Bajok vannak a fizetéssel is, 10-én és OXXOCCCOOXOCCOQ'XX)0000000000000000<XOC0000CX)00^^ ----------------------­IFJ. CSIZMADIA ISTVÁN T örökmiklós A MACKÓ ÁLMA.,. a törökmiklósi Sállal tsz vezetősége. mert semmit nem tett a tagság téli fog­lalkoztatása érdekében. C^PELOAUÉPÜNg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents