Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-29 / 25. szám
6 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 ianuár 29. Mégis - porcellán Válaszolni szeretnék a Szolnokmegyei Néplap január 25-i számában megjelent s engem személyemben is érintő „Porcelán vagy porcellán?” című közleményre. A cikkíró __ bár nemes indokból, a magyar nyelv tisztasága érdekében teszi __ csak üres levegőben vagdalkozik, különösen amikor a címjeslö munkát ._ s így engem támad. Eltekintve attól, hogy a címfestő műhelyben nem akadémikusok. hanem egyszerű munkások dolgoznak, akik egy bonyolult nyelvészeti kérdésben nem hozhatnak döntéseket __ az általunk írt szövegért felelősséggel azért nem tartozunk, mert mi a leírandó szöveget készen és azzal az utasítással kapjuk, hogy azt a címtáblára, vagy plakátra fessük rá. Bár természetes, hogyha otromba helyesírási hibákat közölnének velünk, korrekcióval élnénk és megfelelő szöveget, megfelelő helyesírással festenénk a címtáblára. Levegőben vagdalkozik a cikkíró azért is, mert a magyar helyesírás szabályait egy nem magyar szón : a porcellánon akarja fejünkbe vésni. Olyan ez, mintha annak megállapítását, hogy mily összetételű a jó bor — egy üveg békítő vegyelemzésével akarná elvégezni. És éppen azért, mert a „porcellán'' idegen szó — még ha helytelenül irtuk volna is, ami pedig nem áll fent — ez a helyesírási hiba a magyar nyelv rontására nem vezethetett. S a cikkíróból kifakadó nagy felháborodásra okot nem szolgáltathatott. Én, aki a kérdéses munkát közvetlenül végeztem, nem is követtem el helyesírási hibát akkor, amikor a porcellánt két „l"-el írtam. A helyesírás szabályait nem a Tudományos Akadémia állapítja meg, hanem azokat szép magyar nyelvünk helyes kiejtése írja elő. Az Akadémia ezeket a szabályokat csak rög. zítheti, de nem alkotja meg. Nyelvünk már huzamosabb idő óta észrevehető változáson nem ment át, de a Tudományos Akadémia ez idő alatt is nem egyszer, többször ellentmondóan adta ki a helyesírásnak egyes szavakra vonatkozó szabályait, s e szabályok változtak, de a nyelv nem. Állandó és változatlan azonban az a hehelyesírási szabály, hogy idegen szavakat kétféleképpen is helyesen írhatunk le, akár úgy, ahogy azt a szót annak eredeti anyanyelve írja, vagy pedig úgy, ahogy azt a mi népünk kiejti. Nos, a „por. cellán" idegen és nem magyar szó s a cikkíró — nyilván ezt tévesztette el szeme elől. Származik pedig ez a szó .— mint azt a Pallos Nagy Lexikon Pillera— Simor kötete írja (és pedig magyarul is két „IP'-el írja) a portugál „porcellana" szóból, amely egy fehér csigafajt jelent. A megjelölést adó portugál nyelv tehát két „11”el írja — nem helytelen tehát, ha magyarban is így írjuk. Kél „ll"-el kell azonban ezt a szót — a Tudományos Akadémia kiadmánya dacára akkor is írnunk — ha helyesírásunk alapjául népünk kiejtését vesszük. Nincs olyan vidéke Magyarországnak, amely ezt a szót magyar ajakon ne az „V'-betü kettőzésével ejtené ki. Pelkérjük a cikkírót is, tegyen próbát magával s rájön erre az igazságra. A fenti érvekre a magam szerény nyelvtudása alapján is rájöttem, de megerősített ebben a meggyőződésemben dr. Szalay Jánosr.é igazgató-tanárnő és Kemény László igazgatótanár is, akik a porcellánnak, mint idegen eredetű szónak két „11”-el való írását helyesnek mondották. Nem érte meg tehát az egész ügy azt a nagy és lelkes felhevülést, amelyet ä magyar nyelvnek vélt sérelme a cikkíróban kiváltott. A magyar nyelv, vagy annak tisztasága egyáltalán nem szenvedett a két „11”es porcellántól, sőt ezen a szón nem is lehet „magyar" helyesírási hibát elkövetni, mint ahogy az automobilon sem lehet, csak a gépkocsi szón. Nehogy azonban a lapolvasók azt higyjék, hogy a magyar nyelvünk vélt sérelme belőlem nem vált ki érdeklődést — igazam tudatában is indokoltnak véltem fenti válaszomat a cikkíró erős támadására. Befejezésül meg kell még említenem, pillanatra sem tartom lehetetlennek, hogyha „porcelán”-t egy „V'-el írom a címtáblára, akadt volna egy más valaki, aki olyképpen kritizált volna meg, hogy miért egy „l"-cl írom, miért nem kettővel. TÓTH TIBOR festővállalati címfestő Január 29-én, csütörtökön a szokott időbon, szokott helyen prop, szemináriumokat tartunk. Kérjük a propagandisták pontos megjelenését. Városi Pártbizottság. Január 30-án pénteken délután 6 órai kezdettel Sági Pál elvtárs tart előadást a Megyei Pártoktatás Házában alapszervezeti aktívák, népnevelők, pedagógusok, tömegszervezeti aktívák részére. Az előadás címe: A sztálingrádi csata. A SZÖKEVÉNY DISZNÓ Irta: Egyed János Időjárésjelentés VARHATÓ IDŐJÁRÁS csütörtök estig: Jobbára borult Idő. Többfelé eső, a magasabb begyekben részben havascső. Sokfelé köd. Élénk, a hegyekben erős nyugati szél. A hőmérséklet még emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: csütörtök reff gél mínusz 1 — plusz 2, délben plusz 3 — plusz 6 fok között. A várható napi középhőmérséklet .Ianuár 20-én, csütörtökön négy fok alatt lesz. (MTI). jße o de in k nyomán A Néplapban megjelent kritikai cikk, mely a Szakszervezeti területi bizottságról szólt, hatásos volt. Házassági segélyemet azóta már megkaptam. Rőth Tibomé, Jászberény Jmitmi táéjiik. a dMgfádkntik A rácrők miatt... Apróhirdetések QUARTZ-LAMPA, mikroszkóp, rövidhullámú készülék eladó, érdeklődés Hősölc-tere 5. sz. Ugyanitt pianínó is eladó. EDADÓ újnak mondható Hohhner 32 bnsszusos harmonika. — Szolnok, Bihari 13. A 76. számú Népbolt vásárlói közé tartozom. Nap' mint nap láfom az üzlet forgalmát, liszt, burgonya és kenyérosztáskor. A vásárlók között sok az icegen arc. Azzal a kijelentéssel. hogy a Népbolt mindenkié, kihasználják az alkalmat és minden üzletben kiharcolják az egykét kiló lisztet, vagy amit éppen osztanak. Több külterületi üzletben kijelentik, hogy először a rendszeresen ott vásárlókat szolgálják ki és azután jönnek azok, akik csak időnként vásárolnak a boltban. Miért nem így cselekszik a 76-os áruda vezetője is. Mi, akik havjfizetésünket itt vásároljuk el, gyakran nem jutunk áruhoz, mert elkapkodják előttünk azok. akik szabad idejüket különböző áruk vásárlásával töltik. Császár Istvánná Szolnok Egyszer as utazóközönségről is 'A szolnoki MA VAUT dolgozói kérik az utazó dolgozókat, hogy fegyelmezett felszállásaikkai segítsék munkájukat- Általános szokása az utazóknak, hogy az autóbusz elején állnak metr, holott a kocsi belseje üres- A kalauz kartársnő hiába kéri a felszállókat, hogy a hátsó üléseket foglalják el- Az autóbusz menetideje hosszabbodik azzal, hogy mindenki elől áll meg, mert a későbbi felszállók hosszú könyörgés után jutnak he. Ha a dolgozók kérésünket meghallgatják és az ülőhelyeket sorrendben foglalják el, nem lesz késés és minden dolgozó pontos időben érkezik munkahelyéhez. Kalcsu József gk- vez-Ke Jegyen a kiszolgáló goromba Január 21-én Kisújszálláson lementem a húscsarnokba, hogy 30 deka, húst vegyek. Combot kértem■ A kiszolgáló gyorsan felelt. Nincs comb. Hiszen ott tóga szögön, jutattam a szögre- Azt nem kezdem meg, vigyen májat, vagy karajt. Az ügyvezetőhöz fordultam panaszommal, de eredménytelenül■ Végül is hús nélkül távoztam. Miért van akkor húscsarnok és benne hús, ha a vásarlókn'ak nem abból adna1', amit kérnek■ A dolgozóknak sok panaszuk van a kiszolgálóra, mórt goromba a vevőkkel. KÖVES ANDORNÉ Kisújszállás. Kúlvin-út 3. Goromba kalauznő A 4. FOGADÁSI HÉT TOTŐ EREDMÉNYEI: 12 találat = 4000 Ft , 11 találat = 135 Ft 10 találat = 18 Ft Ezen a héten már labdarúgó, mérkőzések Is szerepelnek a szelvényen és indul a február havi vizsga verseny Szolnokra kellett utaznom tervtárgyalásra. — A fürdőteleptől, ahol dolgozom 4 kilométerre van a község, Tiszaőrs- Már este bementem. hogy reggel le ne késsem az autóbuszt, ismerőseimnél aludtam. Reggel az autóbusznál sok utas nem volt. Nyugodtan vártam, hegy felszáljanak a munkások. Már csak egy ember volt előttem, mikor a kalauznő kijelentette: „Több utast nem veszek fel-“ Kérleletem vegyen fel, hiszen hely még van- Ndkem fontos dolgom van« Szolnokra kell mennem-Erre dühösen így folytatta: ,,Ha nem lépnek le a lépcsőről, letaszítom magukat.. Engem nem érdekel, hogyan jutnak be Szolnokra-“ Az autóbusz elindult. Nekem pedig gyalog kellett 10 kilométert megtenni Kunmadarasig, hogy a legközelebbi vonatot elérjem- A kalauznő magatartására sok dolgozó panaszkodik- Jó lenne ezen a magatartásán sürgősen változtatni. Fülöp Jánosné Tisaőrs. A 22/8 Építőipari Vállalat válaszolni is elfelejt Gépkezelő vagyok a szolnoki Cellulóziegyár építkezésén- Decemberben azzal a kéréssel for, dúltam a 22/8. Építőipari Vállalathoz. hogy szükségem lenne OMB előlegre. Mostanáig türelmesen vártam, de tovább nem hallgathatok- Az a véleményem, hogy fenti vállalatnál túlteng a bürokrácia, nem törődnek a dolgozók kérelmeivel- Bármi lett volna is a válasz kérelmemre, nem vitás, hogy decembertől január végéig lett volna idő legalább 2—3 sorban válaszolni- Remélem, hogy a Néplap hozzásegít ahhoz, hagy végre választ kapjak. Zovasi János gépkezelő. SINCS PÉNZÉ OLYAN BIZTONSÁGBAN MINT ATAKARÉKBETÉTBEN. ÉS MÉQ KAMATOT IS KAP! HIRDESSEN a Szolnokmegyei NÉPLAP-b«. Szolnohnitcjjjei NÉPLAP politikai napilap A megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács lapja Megjelenik hét-fő kivételével mindennap Felelős szerkesztő ús kiadó: DAVID FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szolnok. Belolannisz-ntea 7. I. emelet Telefon: Szerkesztőség: 20—93 Kiadóhivatal: 20-94 Egyszámiaszám: 00S78.061—40 Szolnokmegyei Nyomdaipari Vállalat Szolnok. Malinovszki-u. 19 Felelős vezető: Mészáros Sándor Kőtelokl faluszélen A Petőfi tszcs-ben Mozdulatlan éji csendben Borjú s disznó nagyot nyekkent Mikor nagy kín után végre Feldobják egy társzekérre. Angolkóros satnya borjú. Ványadt bízó, vékony orrú, — Selejtje az állománynak: Mind a ketten késre várnak, Javulásuk nem remélve, Rég el vannak már ítélve Faládába beszorítva, Szállítják a vágóhídra. Közellátás clrondelte: Vesszeft a két senyvedt beste! — Várja őket nyitott ajtó S az ítéletvégrehajtó. Országúton a vakéjben Döcögnek egy társzekéren, Berényt a Tóth kocsissal, Idpcsik meg utánok nyargal. Kerékpárját megnyergelvo, Úgy hajt, szinte lóg a nyelve. A szekeret el Is érte, Történe-e baj? — Rögtön kérdte. Nem szóltak egy árva kukkot, Ö előzött s tovább hajtott . . . Hírt. levelet vitte pípon S megpihent a vágóhídon. El is járt az ügyben LIpcsik Amint kell és amint illik, Mikorra a szekér ott lett, I)e az arca roppant bús lett. — Vastag vége lett a szónak: Hűlt helye lett a disznónak! Leadnák a borjút s disznót, Sóhajtgatnak: „Itt vót! — Itt vót! — Hosszú volt a hízó lába S üres lett a nagy faláda .. . (Még otthon a faluszélen LcugroH a sötétségben.) Tóth kocsisnak nagy a búja. Mert eltört a kocsirúdja. Nem volt kedve most befogni Szép Szolnokra bekocogni. Ám. a mérgét kitöltött«. Mert a disznót elszöktette. Friss, új állatfelelősünk; Ö is szökni készül tőlünk! — Ez volt neki első útja. De a jelszót még nem tudta; „Kárelőzés haszna végett, Fokozzuk az éberséget!'4 Ne késlelkedienek a rait-, illetve játékengedélyek kérésével a sportkörök Ismeretes sportköreink vezető: előtt, hogy az egységes eportminősítésl rendszer új szabályzata kimondja, hogy február 15-től kezdve azok a sportolók, akik minősítési könyvvel nem rendelkeznek és az egyes sportágak bajnokságain, versenyein részt akarnak venni, a sportjátékokban (gyeplabda, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vízilabda) játékengedélyt, a többi sportágakban pedig rajtengedélyt kötelesek kérni. Február 15-e után a régi játékengedélyek mind érvényüket vesztik. Rajt- és játékengedély nélkül csak sportköri versenyeken indulhatnak ettől az időtől kezdve- a sportolók. Minden «portóiénak, sportköri vezetőnek érdeke, hogy a verseny-idény kezdetére a szükséges játék-, illetve rajtengedélyek készen legyenek. Ne az utolsó pillanatokban kelljen kapkodni, kilincselni a játékengedély kiadásáért, mert a. jövőben erre nem is lesz mód. mint a múltban volt, hogy a mékőzée napja előtt rohanták meg a vezetők a TSB elnököket játékengedély kiadásáért. A rajt-, illetve játékengedélyt mindig a sportoló munka-, tanulási, illetve katonai szolgálati helyének megfelelő sportkörnek, középiskolai tanulóknál a patronáló sportkörnek kell kérni az illetékes TSB-től. A területileg illetékes TSB-k a szabályszerűen felszerelt kérelmeket az OTSB-hez továbbítják és csak az OTSB által jóváhagyott nvilvántartási lapok visszaérkezése után adja ki a fényképes rajt-, illetve játékengedélyt a TSB. A kérelem benyújtásától számítva legalább 10—12 napra van szükség, amíg a benyújtott játékengedély iránti kérelmek elintézést nyernek és az OTSB-től a területi TSB-hez visszaérkeznek. A sportköri vezetők ne késlekedjenek tovább és minél előbb nyújtsák be az összegyűjtött, az egységes sportminősítési rendszer új szabályzatának rendelkezései szerint felszerelt kéréseiket. A kénye-lmeskedteből és halogatásból csak a spotkörök szenvednek hátrányt, ha nem kapják meg a versenyidény kezdetére a szükséges játékengedélyeket. Engedély csak sportköri tagsági igazolvánnyal rendelkező és 15. életévét már betöltött sportoló részére kérhető. Könnyítések az MHK próbák szintjeiben a 32 éven felüli nők és a 40 éven felüli férfiak részére A magyar testnevelési is sportmoz.lődés újabb módosításokat kívánt, ffalom alapjait képező Munkára Harcra A gyakorlat azt igazolta, hogy a 32 Kész testnevelési rendszer fojlődéséhenéven felüli nőknek és 4(1 éven felüli jelentős állomásához érkezett az 1952.férfiaknak az MHK I. és MHK II. évben. Az elmúlt év eredményei azt bi-egyes szintjeinek teljesítése nehézsézonyít.ják, hogy mép egyetlen évbengcket jelentettek. Ezért az 1953. évre sem volt olyan sikere az MITK-nak,ezeknek a korcsoportoknak könnyítémint az elmúlt évben. Az elért nagy_seket vezetnek be egyes követelmészerü eredmény mellett, a további fej-nyekben. A módosított új szintek az MIIK I. fokozatban 40 évesnél idősebb férfiak 32 évesnél idősebb nők Mezei futás: (nők 500 m. féfiak 1000 m) régi szint 3.45 mp új szint 4 p régi szint 2.10 mp új szint 2.30 mp Gyorsított menet: (nők 5 km, férfiak 8 km) 1 6 5 p lólOp 40 p 50 p 101 m futás, vagy 6(1 m futás: 15 mp 10 mp 17 mp 12.5 mp Távolugrás nekifutással: 3.80 m 3.40 m 3 m 2.60 m Súlylökés: (nők 4 kg, férfiak 7 kg) 7 m 6.50 m 6 m 5.50 m Gránáidobás: (300—500 gr) $5 m 30 m • 20 m 15 m Mezei futás: (nők 1 km, férfiak 3 km) 12.45 p 13.10 p 4.50 p 5.10 p Természetjárás: 20 km 500 méteres emelkedővel 6 éra tényleges menetidő helyett 20 km.es portya megtétele 6 óra tényleges menetidő alatt. Portyacsónakázás: 12 km-es táv megtétele nőknek, férfiaknak egyaránt. (A portyacisónakázási próbát csak hatóságii*!# nyilvántartott csónakban lehet teljesíteni és csak annak számíttató be, aki evez. A csónakban levő, de nem evező személyek részére a próba teljesítését igazolni nem szabad, lía n próbázás folyóvízben történik, a táv felét vízfolyással sziembed kell megtenni. Az előírt távot folyamatosan kell teljesíteni, a távot megszakítani nem szabad. A portya csónakázást lehetőleg csoportosan kell megrendezni. Az illetékes TSB-nek idejében be kell jelenteni, hogy a próba ellenőrzéséről gondoskodni tudjon). Úgyse tudja meg senki ? Január 13-án a hajnali vonattal Jászberénybe utaztam. Pusztamonostor és Jászberény között a jegyvizsgáló meglátogatta a mi kocsinkat is, mely a pámás kocsi után első fapados kocsi volt. A kocsi egyik ablaka leráződott. s így 10-20 cm-es nyíláson süvöltött be a hideg levegő. A jegyvizsgálő megkísérelte felhúzni az ablakot, de nem sikerült neki. "ómagam és többi társaim is kértük, hogy ne bántsa az ablakot., mert úgysem tudja felhúzni, hiszen befagyott a keret. A jegyvizsgáió azonban kivett Kónya János jászfényszarui lakos kezéből egy botot, s nekivágott vele az üvegnek, mondva: „ha szelei, hadd szeleljen!“ A befelé zuhanó üvegcserepet összeszedte és kidobta az ablakon. Az utazó dolgozók megkä.dez'&k tőle: „nem lesz drága az az üveg, kalauz elvtárs?“ Mire így felelt a jegyvizsgáló: „Úgysem tudja azt senki, hogy kiütütte be!“ S azzal eltávozott. A dolgozók felháborodtak ezen. Hiszen sokat szenvedtünk és fáztunk a háború által szétrombolt kocsikban, míg hősi munkával újjáépítették azokat az ipari dolgozók. Úgy kellene vigyáznunk minden porcikájára, mint a szemünk fényére hiszen a miénk. A nemtörődöm jegyvizsgáló azt mondta, „úgysem tudja meg senki'*, A lapon keresztül azonban tudomást szereznek róla a dolgozók, akik jog. gal követelik a jegyvizsgáló megbüntetését. DANYI JANOS dolgozó paraszt. Jászfényszaru.
