Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-29 / 25. szám

1953 íanu'ár 29. SZOLNOKMEGYEI NÉPtAP A CSEH-CSALAD EGY NAPJA V”'± Cseh Lacika felugrik az laskájukba, s elindulnak munkahelyeikre, kát az üzem napközi otthonába. Utána anyu. ébredő/'cfehék Ulkehfk, míg- M'kof 4 J^műjavitő kapujához érnek, ö is siet az íróasztalához. Megkezdődik reggeliznek, valami ennivalót pakolnak Csehné elköszön férjétől i beviszi Laci- békés, alkotó életük egyik napja. Cseh Lászlóné három éve dolgozik a járműjavítóban __ művezető. Áp­rilis 4-re vállalta, hogy új munkatársá­nak, Varga Gabriellának átadja munka­­módszerét, s lelkesen csatlakozott mint „belső" dolgozó a fizikai dolgozók fel­ajánlásához. Megígérte: minden erejét latbaveti azért, hogy az üzemrész túl tudja teljesíteni első negyedévi tervét. Cseh elvtársnő nyugodtan dolgozik, mert tudja, hogy gyermeke biztonság­ban, gondos, szerető nevelők között tölti napját, A többi gyerekkel együtt jó el­látást kap, tanul, szórakozik. Minden le­hetőséget megadnak neki, hogy értékes dolgozója legyen hazánknak. JTste van. Odahaza a jó meleg szó­­é-> bábán vacsorázik a család. A napi munka után jól esik pihenni, együtt lenni. Vacsora közben elmondják a napi élményeket, Lacika is jól érzi magát édesapja ölében. Nagyokat nevet és el­mondja szüleinek azt a verset, amit máma tanult az ovónénitöl. Cseh elvtársnő büszkén néz a fiára. Hogyne nézné, hiszen a napköziben so­kat tanult, s mire iskolába megy, egész tudós kis emberke lesz. Estéről estére erősebbnek, egészségesebbnek és oko­sabbnak látja a fiát. Ö sem nevelhetné jobban Lacikát, mint az óvónők. o 'lseh László a Járműjavítóban dol­gozik. Brigádvezető. Héttagú mozdonyfűtőszerelö brigádja jól veszi ki részét a tervteljesítésből. Április 4-re, hazánk felszabadulásának ünnepére a brigád vállalta, hogy egy mozdonnyal többet javít meg terven jelül. Cseh elvtárs példát mutat többi dol­gozótársának. Átlagteljesítménye mindig a 110 százalék körül mozog. De nem elégszik meg ennyivel. Még többet akar teljesíteni, jobban akár dolgozni, mert tudja, hogy ezzel családjának békéjét, - jólétét és boldogságát védi. Az élenjárók példája nyomán Tozonyi Kálmán az újítómozgalomról A SZTAHANOVISTÁK JANUÁR 15-1 BÉKETANÁCSKOZÁS AN A K FELSZÓLALÁSAIBÓL A MI RÉSZLEGÜNK határidő előtt teljesítette tervét az elmúlt évben. Most, ötéves tervünk utolsóelőtti esztendejében a tavalyinál jóval nagyobb fel­adatot kell teljesítenünk. Ezzel kapcsolatban nekünk, sztahanovistáknak az a feladatunk, hogy munkamódszerünket átadjuk, a rendelkezésünkre álló anyaggal és munkaerővel takarékoskodjunk. A mi üzemünkben, a Járműjavítóban állandó cél: „termelj ma többet, mint tegnap" s ezt kiegészítettük azzal: „termelj ma olcsóbban, mint tegnap". Fon­tos jeladat számunkra, hogy csökkentsük üzemünk termelési költségeit. Ha gon­dot fordítunk a minőség megjavítására, ha tervszerűen dolgozunk, nagy ered­ményeket tudunk elérni tervünk teljesítésének ezen a vonalán is. Én a sztahanovista-kitüntetést részben újításomért kaptam __ s fontos, hogy a tervek teljesítése, a takarékosság érdekében kiterjesszük, elevenebbé tegyük ezt a mozgalmat. Ennek érdekében nekünk, sztahanovistáknak állandóan képez­nünk kell magunkat politikailag és szakmailag. Nemcsak tanulnunk, hanem tanítanunk is kell, el kell mélyítenünkmunkatársainkban az új eljárások szere­­tetét. Árpilis 4-e, hazánk felszabadulásának 8. évfordulója tiszteletére vállalom, hogy olyan újítási javaslatot adok be, mely legalább évi 100.000 forintos meg­takarítást eredményez üzemünknek, népgazdaságunknak. Arra* kérem megyénk sztahanovistáit, kezdeményezzenek, sosem legyenek megelégedve eddigi eredményükkel. Harcoljanak a tökéletesebb technikai eljárá­sok bevezetéséért, tervünk túlteljesítéséért. Elmondotta: TOZONYI KA LM AN a Járműjavító sztahanovistája Törődjön többet a dolgozókkal a szolnoki mentőállomás A/f íg szülei dolgoznak, ezalatt La- I cika vidám órákat tölt az üzem napközi otthonában a többi kis pajtás­sal együtt. A napközi otthonban, mint szüleinek mondta — „nagyon szeret lenni". Jó ebédet és vacsorát kap. Nap­közben pedig finom gyümölcsöt, süte­ményt, amit nagyon szeret. Sok játék is van a napköziben, Lacika második otthonában, amelynek szintén nagy szerepe van abban, hogy a kisfiú jól érezze ott magát. Az ápolónénik is nagyon szeretik. Fürdetik, tornáztatják. Szép verseket tanul tőlük. Mindig sok mesélni valója van az ott eltöltött nap­ról, mikor szülei érte mennek. Az utóbbi időben igen sok a pa­nasz dolgozók körében a szolnoki mentőállomásra. Közelebbről vizsgál­tuk a mentőállomás munkáját és megkellett állapítanunk hogy a bí­rálat jogos. Január 10-én délután 4 óra körül Kocsis Sándornét súlyos betegen vit­te férje autóbuszon a közkórházba. Útközben az asszony mind rosszab­bul lett, ezért a volt Gólya vendég­lőnél leszálltak; hogy mentőket hív­janak. Egy autóbuszra váró utas szaladt a közeli mentőállomásra és kérte az ott tartózkodókat, hogy azonnal jöjjenek ki, r.Ja kérem, ha minden Összeseit beteghez kimennénk, akkor mindig szaladgálnánk. Ha összeesett majd felkel“. Hangzott a kíméletlen vá­lasz az irodában. Mivel azonban a beteg mindig rosszabbul lett, az ösz­­szegyült tömeg segített az áléit nőt elvinni a mentőállomásra. Ott azon­ban még vitatkoztak a sofőrök, hogy ki induljon el a beteggel. Addig egyezkedtek míg a fia­talasszony meghalt a kocsiban, mielőtt elindultak volna vele a kőrházba. Lehet, hogy a beteg a kórházban is rövidesen meghalt volna. A men­tőknek azonban mindenkép köteles­ségük azonnal segíteni. Ez az eset nem döbbentette meg a mentőállomás dolgozóit; mert január 24-én éjjel 3 órakor újbél megtagadták egy beteg szállítását. Jakus János hirtelen Tosszul lett, hozzátartozóját akarta a kórházba szállítani, do az ügyeletes azzal uta­sította el, ,;nincs hely a hórházban, ki sem megyünk a beteghez." Ebből az esetből az látszik, hogy a mentőállomás dolgozói nem végzik lelkiismeretesen feladatukat. . Úgy látszik; nekik nem fontos az emberi élet. Inkább azon igyekeznek; hogy magukat kivonják a betegszállítás alól. Pedig megtisztelő feladatuk, hogy hí­váskor azonnal induljanak, ne késlekedjenek egy percet sem, mert talán azon a percen múlik egy-egy ember élete. A mentőállomásnak 2 év éta nem tudtak megfelelő helyiséget biztosí­tani. A jelenlegi hely — a Beloian­nisz út 43. sz. alatt — sem megfele­lő.’ Nincs kifutó; sáros időben ko­moly probléma az autónak a mellék­utcából kijutni. Az épületen sehol egy betű nem mutatja; hogy mentő­állomás. A dolgozó, aki hozzátartozója életéért aggódik és a mentőket hívja, hosszú időn át keresheti az irodát, mire megtalálja. Kis fáradságba kerülne, hogy az ott r dolgozók nyilakkal jelöljék az irodához vezető űtat. De nézzük meg miért ilyen mosloJ ha a szolnoki mentőállomás helyzete, 1951-ben a megyei tanács egészség­­ügyi osztályán 100.000 forint volt, mely a mentőállomás rendbehozásá­ra. Az összeget nem tudták felhasz­nálni; mert nem biztosítottak épüle­tet. Szakszempontból legmegfelelőbb hely a Táncsics utcában lett volna, Garázs, fertőtelenítö, fürdő az épü­letben már megvolt. A tanács azon­ban fontosabbnak tartotta az épüle­tet a Színháznak átadni gazdasági hivatalnak. Fontos a kultúra fejlesz­tése; de Szolnok város és a környék lakóinak az sem kevésbbé fontos, hogy megfelelő helye legyen a men­tőállomásnak. Jlíú-í a (alma tó-ióntáic kéú-íül — A nyugati kapitalista államoknak is szállítunk szőnyegeket. Tudják meg kint, hogy a szabad, népi demokratikus államokban tudnak igazán, lelkesen dolgozni a munkások és nem igaz az a rágalom, amit ránk szórnak — mondja Schezinger József­­né szövőnő, miközben na­gyot ránt munkája közben az ütőfán, ami szorosra préseli az átfüzött szála­kat. < Mezőtúr híressé vált kézművészeti termékeivel. Világhírűek népműv4szeti virágvázái és agyagedényei. Értékes és keresett cikk külföldön a magyar toron­táli szőnyeg is. Magyarországon exportra három szövetkezet készít ilyen művészi szőnyegeket. Köztük a mezőtúri sző­nyegszövő szövetkezet is. A szövetkezet nem nagy múltra tekinthet vissza, mégis ismertek termékei a világpiacon. 53-an dolgoz­nak mindössze. Áldozatos munkájuk terméke keresett ciki: nyugaton. Svájcba, Hollandiába és még egész sor kapitalista országba szállítunk szőnyegeket. Ér­tük értékes golyóscsapágya­kat kapunk, ami nélkülöz­hetetlen iparunk fejlődésé­hez. A szövetkezet tagjai Is­merik munkájuk jelentősé­gét és nagy gondot fordí­tanak a minőségre. Az el­múlt hónapban is 100 szá­zalékos volt e téren terme­lésük. Eddig első havi ter­vüket 97 százalékra telje­sítették. A szövők lakásukon, sa­­játkészítményű szövőszéke­ken dolgoznak. Mindanv­­nyian nagyon szép munkát készítenek, de vannak ki­emelkedő eredményt el­érők is. Sípos Ferenc bácsi, aki még 2 éve dolgozik mint szövő, gyors mozdulatok­kal fűzi a különböző, szcp színű gyapjúszálakat. Szem­látomást formálódnak ki keze alatt a minták. Ter­vét átlagosan 150—160 százalékra tudja teljesíteni. Minőségi munkában a leg­jobbak közé tartozik. A szövetkezet maga ké­szíti a mintákat is. Ennek nagy mestere Békési Fe­renc elvtárs, a szövetkezet elnöke. Szebbnél szebb, magyaros motívumokat ter­vez; a külföldi vásárlók bőven válogathatnak. „Mi látjuk el mintával a békésszentandrási szö­vetkezetét is'1 —, mondja Békési elvtárs. A beérkező, változatos színű és mintájú szőnye­geket minőségi ellenőrzés után küldik tovább. „Eddig még szövetkeze­tünk nem kapott vissza árut. Újabb szövésí mód­szerrel —. amire most tértünk át __ még inkább növeli a szőnyegek szép­ségét és minőségét szövet­kezetünk, s ezzel a mód­­szefrel jelentős mennyiségű anyagot is megtakarítunk" __ mondja Békési elvtárs, A A ikor nem mennek moziba vagy IV1 színházba, vacsora után körülülik a rádiót. Cseh elvtárs előveszi az újsá­got, hogy tájékozódjon a napi esemé­nyekről. Lacika és édesanyja zenét hall­gat. Béke és megelégedés járja át őket. Örülnek gazdag, tartalmas életüknek, amelynek minden egyes napja, hősies munkát, boldogságot jelent a számukra. Látják fiúk növekedését, üzemük erősö­dését, kis . otthonuk szépítését. Hozzászólás ... Feszült figyelemmel kíséri Tisza­füred község és járásának sportked­velő dolgozó népe a megyei TSR állás­pontját a tiszafüredi Petőfi SE me­gyei bajnokságba való továbbszerepel“ tetésc, illetve bajnoksági küzdelmekből való kihagyása ügyében. Sportpártoló dolgozóink ugyanis teljes tudatában vannak annak, hogy az általunk orvo­solni kért sérelmünk jogos. A Tiszafüredi Petőfi SE eredményét a zöld gyepen érte el, nemedig a ?:ö!d asztalnál. Most úgy néz ki az ügy. hogy mégiscsak a zöld asztal jut előtérbe. GOMRÁCSI ZOLTÁN MORAVÁNSZKI ANDOR szakosztályvezetők, Tiszafüred. , cJ. Qliplap cikkei nyomán.: A Szolnokmegyei Néplap múlt év november 28-i számában „Vizet és villanyt a tiszaugi vasűtál)om*sra‘c cím alatt megjelenő közleményre ér­tesítjük, hogy Tiszaug állomás** a vlllamosáram bevezetése a Tls*Sn­­túli Áramszolgáltató Vállalat (Szol­nok) által f. év I. negyedére Tan elő­irányozva. Az áramszolgáltatás meg­indulása után kapcsolható b--» az állomás vízvezetéke is, mely akkorra elkészül. GYEETYANFFY s. k. ESDEI s. Ír. Közlekedési Minisztérium I. Vasúti Főosztály.

Next

/
Thumbnails
Contents