Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-28 / 24. szám

1953 január 28. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A karcagi építőválfaiat női vasbetonszerelői megállják helyüket |NAGY| beton munkálatokat végez­nek a karcagi építövállalat egyeki építkezésén. Lehetetlen szőnélkiil el­menni a hatalmas köralakú beton­szerkezet előtt, amelyen Balogh András kötözi, hajlítja az acélpál­­cákat vasbetonszerelő brigádjával. Fiatal lányok foglalatoskodnak körülötte. Az erdős kávás tájon za­bolátlanul vágtat át a metsző északi szél s akaratlanul is arra gondolunk, hogyan viselik el a fiatal lányok ezt a csípős időt. — Nem fázik szaktárs? — kér­dezem Debrei Máriától. A 17 eszten­dős ,,Marika“ hidegtől kipirult arca mosolygóssá válik mikor felel, __Aki dolgozik nem fázik. A mellette dolgozó Kovács Rózsi sem sokkal idősebb nála. Rózsás arcán könnyű mosoly suhan át, s csak eninyit mond: „Nincs hideg“ — azután nagy szakértelemmel dol­gozik tovább, otthonosan mozog t hideg; Tozsdás acélrudak birodalma' ban. L’OBBET sem, köz­_________ nem szól egyik nem szeretnek beszélni munka ben. A vasbetonszerelés legalább, any­­nyira szellemi, mint fizikai munka, s megköveteli a teljes figyelmet. A lányok a férfiakkal egyenrangú munkát végeznek ebben a szakmá­ban is, s mindketten úgy olvasnak a műszaki rajzok labirintus vonalaiból, mint a nyitott könyvből. Balogh András bácsi a brigád vezetője bijszke is tanítványaira. Az ő keze alatt tanulták meg a szak­mát a lányok, ő magyarázgatta ne­kik hosszú hónapokon keresztül a mesterség fortélyait. Lassan már egy éve lesz, hogy vele együtt dol­goznak teljesítménybe. Nem is akár hogyan. — Most 132 százalék a toljesítmé­nyünk — meséli a brigádvezető, de sietve hozzáteszi — volt már 150 is-, csak most az idő miatt egy kicsit elmaradtunk. | NAGY SÓBA | van hogy r.égy fiatal lánnyal is komoly telje sítményeket tudunk elérni. A műszakiak segítenek minket. Az anyagot és a munkaterületet bizto­sítják a brigádoknak. Előre egy hónapra felbontott munkatervit ka­punk kézhez, így mindig tudjuk mit kell elvégeznünk. A szociális normák teljesítése is biztosítja a jó munka­kedvet, s így halad a munka. •— Felszabadulásunk emlékünne­pére, április 4-re még az eddiginél is nagyobb teljesítményekkel készü­lünk — ezt mondja búcsúzóul az 58 éves Balogh András, a női vasbeton­­szerelő brigád vezetője. (Mándoki László) Illésné módszereivel t SZTAHANOVISTÁK 1 a Tisza Cipőgyárban C'pőgyár tágas, világos műhelycsar­nokában egyenletesen zúgnak a gépek. A 37-es számú műhelyben csupa fiatalok dolgoznak. Gyors ■ mozdulattal leveszik, majd a megmunkálás után visszateszik a végtelen szalagra, a félig kész cipőket. A gyár dolgozói keményen harcolnak azért, hogy újra elérjék az „Élüzem'' címet. A második dekádban már 107.4 százalékra teljesítették tervüket. Szorgalmas emberek dolgoznak itt, akik tudják, mit jelent munkájuk a szocializmus építésében. Az elmúlt hó­napokban több jelvényét és, oklevéllel kitüntetett sztahanovista nevelődött ki. A fokozódó teljesítmények mellett igen nagy gondot kell fordítani a minő­ségi munkára is. Sokan kell, hogy kö­vessék a tűzönök csoportjában dolgozó Illés Istvánnét, aki e részleg legjobb minőségi munkása. A fiatal Illésné ar­cáról sugárzik a munkakedv. Kétszeres sztahanovista címet ért el jómunkájá­val. Már hat éve, hogy ebben a szak­mában dolgozom. Minden moz­dulatom beidegződön a gyors munká­hoz. Ismerem gépemet, kisebb hibát ma­gam is megjavítom, hogy munkaidőm­ből minél kevesebb essen ki — mondja Illésné elvtársnő. A munkájában szerzett jó tapasztala­tokat, módszereit átadja többi munkatár­sainak. Ezzel el tudták érni azt, hogs négy fejvarrónő munkáját hárman végzik el már. — Illés elvtársnő „neveltje" vagyok én is — szól közbe az előző gépnél dolgozó Tasi Gizella, akit Sztálin elvtárs születésnapjára tüntettek ki sztahano­vista oklevéllel. — Arany Mária, mert mi csak így ismerjük az üzemben Illésnél (egy pár hónapja ment férjhez), sokat segít ne­kem. Nagyon fontos az egyenletes kéz­mozdulatok begyakorlása, hogy ne váljon kapkodóvá a munka. Így minden idő jó! ki van használva — viszi tovább a szót Tasi elvtársnő. — Tőle tanultam meg. azt is, hogy az ollót nem teszem le. míg egy másik felsőrészt cserélek, mert ez is egy mozdulat es kiesést jelent. Igaz. ezt nagyon nehéz megtanulnom, pedig érzem, hogy jó módszer. Ezeket a tapasztalatokat Kalóz Ilona is kezdi átvenni, a harmadik fejvarrónő, aki tervét 130 százalékra tudja már a telje­síteni. Hárman naponta 900_1000 fej­tűzést tudnak elvégezni. A fejtűzőnök között sokat javult a -óf minőségi munka is. Ebben állan­dóan segíti és oktatja munkatársnőit Arany Mária. Tassi Gizella az utóbbi napokban 90 százalékos minőségi mun­kát adott ki kezéből. Ez nagy javulás az egy évvel ezelőttihez képest, amikor le­maradt a minőséggel és tervét is csak 90—100 százalékra tudta teljesíteni — mondja Goda János művezető. A beszélgetést Arany Mária fejezi be. — Kötelességem átadni tapasztalatai­mat — mondja. __ Hiszen azt akarom én is, hogy a mi hazánk szebb és bol­dogabb ország legyen, mint nyolc évvel ezelőtt. Azt akarom, hogy a mi gyer­mekeinknek örömteli életet biztosítsunk. Ezzel az érzéssel készülök a mai tag­­könyvkiosztó taggyülsére is. Az új tag­sági könyvem még jobban kötelez arra. hogy jól dolgozzak és példamutatóbb le­gyek, mint eddig. (Kocsis Erzsébet) Szolnokon, a parkkal szegélyezett Tisza-parton van az általános „Beloi­annisz" fiúgimnázium egyemeletes épü­lete. A jól berendezett iskolába hétszáz­­hetvenkilenc tanuló jár: százharminc munkás, ötvenegy paraszt, harminchat értelmiségi és hatvankettß egyéb szár­mazású fiatal tanul szorgalmasan, hogy értékes dolgozói, kiváló pedagógusai mérnökei, orvosai legyenek hazánknak. Államunk és az iskola szülői munka­­közössége mindent megtesz, hogy a fia­talok ivartalanul tanulhassanak. A gimnáziumban tanulószoba működik, ahol a tanulók ebédet és vacsorát is kapnak. Délután kettőtől ötig tanári felügyelet és irányítás mellett tanulnak. Nagy gondot fordítanak arra, hogy az jskolát minél jobban felszereljék. Az 1932—53-as tanév elején 15-000 forin­tot fordítottak a fizikai terem felszere­lésére. A szertárat és a könyvtárai 5000 forint költséggel bővítették. 25.000 fo­rint értékű padot vásároltak, melyből öt osztályt tudtak felszerelni. Ugyanakkor 8200 forintért kifesttették a folyosókat 8200 forintért kifestették a folyosókat, kályhákat vásároltak, hogy az iskola be­rendezése minél hiánytalanabb legyen. A szülői munkaközösség 1500 forintot for­dított az iskolai könyvtár bővítésére hogy a fiatalok munkáját könyvekkel is segíteni tudják. A vidéki tanulókat bejárási segélyben részesíti az iskola, a jótanulók pedig tanulmányi segélyt kapnak. Az első negyedévben erre a célra 7290 forintot fordítottak, 3100 forinttal pedig a tanulószobát segítették. Sztálin elvtárs születésnapján 23 tanuló kapott könyvjutalmat. A gimnázium pedagógusai mindent megtesznek, hogy a tanulókat jobb munkára serkentsék. A téli szünetben pályázatot indítottak a „Népek bécsi békekongresszusa“ címmel Az első he­lyezett 50, a második 30 és a harmadik­­negyedik 20—20 forintot kapott a jó munkájáért. A szülői munkaközösség rendezvé­nyekkel teremi alapot a tanulók jutái mazására. Tea-délutánokat és kultúrmű­sorokat rendez, hogy a szükséges anyagi támogatást meg tudja adni a fiatalok k "liúrigényeinek kielégítésére, munká­jukhoz minél több kisegítő eszközt ad janak. A szülői munkaközösség résitvesz az intézet munkájában. A szülök tanul­mányi téren is támogatják a pedagógu­sokat. Beszélnek A szolnoki Beloiannisz gimnázium a tanulmányi eredmények fokozásáért a hanyag tanulók szüleivel, tanácsokat adnak nekik és se­gítik őket, hogy gyermekeik jó tanulók legyenek. A szülők minden negyedévben értekezletet tartanak, ahol értékelik az eredményeket, hiányosságokat és a múlt­ban nyert tapasztalatokra támaszkodva megbeszélik a további teendőket. Ezen­kívül minden hónapban résztvesznek a szülők iskoláján, ahol a tanárok elmond­ják az észrevételeiket és megbeszélik a teendőket. A szülök egyrésze azonban még min­dig húzódozik az iskolai munkától. Nem látogatják meg a hiányzókat, keveset törődnek gyermekeik előmenetelével. Pe­dig ha nem dolgoznak lelkiismeretesen akkor gyermekeik boldogulását, szocia­lista építésünket gátolják. Erezzék egyik legfontosabb feladatuknak a szülői mun­kaközösség munkáját, amely egyik elö­­segítöje az iskola fejlődésének. Vegye­nek példát Tenyeri Jánosnéról, Cinege Józsefnéról, Bozsó Antálnéról és Kemen­cei Józsefnéről, akik fáradtságot nem ismerve dolgoznak, szívügyüknek tekin­tik a munkájukat. Jó segítséget nyújt az iskola DISZ-szervezete is. Bátran bírálja a hanyag tanulókat, segítséget ad nekik, hogy hibáikat ki tudják javítani: egy jó tanuló mellé egy gyengébb tanuló van beosztva és így tanulópárba tanulnak. A hiányzások és a késések ellen is következetesen har­colnak a DlSZ-fiatalok. Feltárják az osztályfőnök előtt a hiányzásokat és a késések okait. A rendbontókat nyilváno­san bírálják meg. Öt politikai körön mélyítik el a fia­talok eszmei és politikai ismeretét. Tár­sadalmi munkára mozgósítják at ifjúsá­got. Ennek eredményeképpen az 1919 es események összeírásánál sok fiatal aktí­van kivette a részét. A jó, lelkiismeretes munka a tanul­mányi eredmény javulásában mutatkozik meg. Az elmúlt évben 2.8 volt az iskola tanulmányi átlaga. Ezen belül a munkás származású tanulók 2.66, a paraszt származású tanulóké pe­dig 2.82. Az 1952—53-as iskolai ét első negyedévében 3.03-ra, illetve 2.88-ra és 3.03-ra emelkedett. A kitűnő és jeles tanulók száma 7.41 százalékról 9.35 százalékra emelkedett, a bukottaké pedig 11 .Qß százalékról 9-35 százalékra csökkent. Sikeresen harcolnak a lemorzsolódás és mulasztás ellen is. A tavalyihoz vi­szonyítva itt is javulás mutatkozik. Ki­mutatást vezetnek a mulasztásokról. Egy táblára naponként, osztályok szerint fel­írják a mulasztók számát. így rögtön meg tudják állapítani hogy mely'k osz­tályban van kisiklás és a tanárok azon­nal kimennek a hiányzó tanulókhoz. így el tudták érni. hogy az első negyedév­ben az egy főre eső mulasztás 9.2 óra volt. Ä hiányzás azóta is fokozatosan csökken. A félévi konferenciákat most tartják, amelyek eredményeként szombaton dél­után 4 órakor osztják ki a bizonyítvá­nyokat, melyeket a tanulók jelenlété­ben a szülőknek adnak. át. A félévi bizonyítvány újabb eredmé­nyekről fog tanúskodni. A pedagógu­soknak, a szülői munkaközösségnek és a DISZ-szervezetnek azonban nem szabad megállni ezeknél az eredményeknél, ha­nem még fokozottabb munkával kell harcolnia a mulasztások és a lemorzso­lódások megszüntetéséért, a magasabb tanulmányi, színvonalért. Pályázati felhívás A Magyar Természettudományi Társulat felhívást intéz az úttörő előadásokat tartó pedagógusokhoz, hogy az 1953/54 oktatási évben tar­tandó úttörő előadások tematikájá­hoz témákat javasoljanak. A javasolt témát 5^6 sorban, váz- i latosan a Természettudományi Tár­sulat, Budapest, VIII. Puskin u. 14-16 alá kell beküldeni. Beküldési határidő: 1953. február 15. Az elfogadott témák beküldői könyvjutalomban részesülnek. A pá­lyázó a téma megírásához szerzőt is javasolhat. T. T. Szolnokmegyei titkársága. A föld mű vess*« vetkezetek segítsék jobban az egyéni termelők szakcsoportjainak működését A falu szocialista átszervezésénél jelentős szerepük van az egyéni termelők szakcsoportjainak. Megyénkben 80 ilyen szakcsoport műkö­dik. Ebből 26 szőlő, 8 zöldség, 14 dohány, 6 öntözéses, 26 gyapot terme­léssel foglalkozik. A szakcsoportok tagjainak száma megközelíti a 7.000-ret és 4614 kát. hold területen dolgoznak. Ezenkívül alakult 14 méhészszakcsoport, 283 taggal, akik 2329 méh­családot hoztak magukkal. A földművesszövetkezetekre vár az a köte­lesség, hogy a csoportok egészséges működését biztosítsák. A termelés­hez szükséges anyagokat, védekező szereket részükre beszerezzék. Ezt a feladatod a feldművesszövetkezeti vezetők nagyrésze lebecsülte. Tisza­­ugon, Jászfelsőgyörgvön, Jászkiseren, Tiszaiul (Ivaron, Törökmiklóson az ügyvezetők a meglévő, szakcsoportok számára nem adnak semmi segítsé­get. Ezzel gátolják a dolgozó parasztoknak nagyüzemi gazdálkodásra irányuló törekvéseit ahelyett, hogy a megszervezett, de még nem mű­ködő csoportoknak segítséget nyújtottak volna, inkább semmisnek nyilvánították őket. Az ilyen vezetők tevékenvségére a felelőtlenség és bűnös hanyagság jellemző. Azokon a helyeken, ahol a földművessszövetkezetek vezetői segítik a szakcsoportokat, a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesedik. A meg­lévő szakcsoportokból a rákóczifalvai dohány, a tiszaszőlősi rizs, a kun­­madarasi dohány és rizs, a mesterszállási gyapot szakcsoportok tagjai­nak túlnyomó része átlépett a magasabb típúsu termelőcsoportba. A szelevényi szőlőtermelő szakcsoportnál politikai és szakmai okta­tásokat tartanak. Tiszasason csoportértekezleteken beszélik meg az idő­szerű feladatokat. A nagykörűi szakcsoport hat permetezőgépet vásá­rolt, azt a tagság közösen használta, így .jól el tudták végezni a növény­védelmi munkát. Jászladányon, Jászdózsán, Tószegen és Öcsödön a dol­gozó parasztok gyapotcsoportot alakítottak, azonban a szövetkezet nem adja meg a kellő támogatást működésükhöz és emiatt nem hogy To­vább fejlődnének, szétesőben vannak. Kormányunk a szakcsoportok tagjainak kedvezményeket biztosít. A gépállomás által eszközölt talajművelési munkánál 10 százalékos kedvez­ményt kapnak. Az öntözéses csoportoknál a tagok részére biztosítva van a termelőszövetkezetek részére nyújtott kedvezmény 50 százaléka. Ez a kedvezmény az idén a meglévő 6 öntözéses csoportnál 18.000 fo­rintot jelont. A gépállomás szántási kedvezménye pedig 3.600 forintot. A Mészöv iránvításával az idén is 40 szakcsoportnál indult téli politi­kai és szakmai oktatás. A tagok képzését így segítik elő. A méhész szakcsoportok szintén kedvezményekben részesülnek. A méztermelésnél nagy segítséget kaptak már * eddig is államunktól. A szakcsoportok működése nem tizedrangú feladat. Támogatásuk vala­mennyi földművesszövetkezet vezetőségének elsődle'ges munkája legyen, mert ez a lépcsőfok, a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Nagyobb gondot fordítsanak tanácsaink a tsz tagok szakmai oktatására A termelőszövetkezetek tag­jainak szakmai képzettségén is múlik a tsz-ek jó munkája- An­nál súlyosabb, hogy egyes taná­csok és termelőszövetkezeti ve­zetők mit sem tesznek a'sznkmai anfolyamok érdekében-A cibakház! községi tanáes nyn" Roütan tűrte, hogy a Vörös Csillag tsz-ben megindult öntözéses tan­folyam Öllé Sándor gépállomás! agronómus hanyagsága miatt el­maradjon. Már két ízben felé sem nézett a hallgatóknak. Mezőtúron a mezőgazdasági osztály megelégedett azzal, hogy körlevélben hívta fel a termelő­szövetkezeteket az oktatás meg­indítására- Egyebet alig tettek- A tiszafüredi járásban is nagy szükség lenne jól képzett, öntudatos tsz tagokra- A mező­­gazdasági osztály felületessége miatt pedig "mindössze ketten jelentek meg a járásból a tan­­f olya m vezetők kon f erenc i á j án legutóbb. Hogyan akarják a szakemberek helyesen oktatni a tsz tagokat, ha ők maguk nem tanulnak rendszeresen- A járási főállattenyésztő az állatgondozói tanfolyamot olyan időpoptra szervezte, amikor igen el van­nak foglalva a jószággondozók- A községi tanácsokkal sem kö­zölték, mik a teendőik a tanfo­lyamok jó menetele érdekében- A tiszaimrei községi tanácsnak tn­­domása sem voit arról, hogy két tanfolyamot is kellene szervezni a községben a mezőgazdasági osztály tervei alapján. A törökmiklósi járási mező­gazdasági osztálynál sem kü­lönb a helyzet. A főállatte­­nyésztő máig sem indította meg a gondjaira bízott tanfolyamot. Nem csoda ezek után, hogy egyetlen "állattenyésztési tanfo­lyam sem működik megfelelően a járásban-A tanfolyamok benépesítése érdekében, — mert erre minde­nütt szükség van —, -a termelő­szövetkezeti tagok mellett, a leg­jobb egyéni dolgozó parasztokat is be kell vonni az oktatásba Hiszen ott ismerkednek meg a fejlett agro- és zootechnikai el* járásokkal, azok alkalmazásá­val- Jobbár, megismerik a nagy­üzemi gazdálkodás módszereit és közelebb kerülnek ahhoz. A jászapáti járásban Jászandráson Pásztor János elvtárs a Haladás tszcs-ben személyesen felkereste a tanfolyam leendő hallgatóit. Elbeszélgetett velük a tanulás fontosságáról. Ha " valamelyik tszcs tag elmarad valami ok miatt, ismét elmegy hozzájuk- Az előadásokra mindig gondo­san készül és a tanfolyam hall­gatóinak létszáma is állandóan növekszik Kárpáti János agronómus ugyancsak így járt el ‘a jász­apáti Alkotmány és Velemi Endre tsz-ek tanfolyamainak előkészítésénél. Mindkét tsz-nél 40—50 fő között van a hallgatók létszáma. Nem kétséges, hogy az Alkotmány és Velemi tsz-elk eddigi eredményei az alapos oktatási munkának is köszön­hetők. EADITS ISTVÁN Szolnok, Megyei Tanács. A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ORSZÁGÁBÓL „Moszkvai karvezetők4í A Pjatnyickíj kórus arra törekszik, hogy művészetével felszínre hozza és feltárja ez egyszerű emberek fermkölt lelki tulajdonságait a ta c, a dal scgiU ,..-v3l. — Képünkön: A Pjatnyickíj kórus új xnűsoxfe nak egyik száma, a „Moszkvai Karvezeiők“ című táncjelenet ■ <

Next

/
Thumbnails
Contents