Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-25 / 22. szám
1953 ianu’ár 25. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 II szolnokmegyei —-..........*—*“**—.................... NÉPLAP I HAGY PÁLYÁZATAI „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ?“ A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A pályázatok beküldésének határideje 1953 február 10, egyre jobban közeledik. Máreddig is igen sok dolgozó küldte be pályázatát. Ezek közül mai számunkban és a pályázat határidejéig is, azokat, amelyek már most megvalósítható útmutatást nyújtanak termelőszövetkezeteinknek, közöljük a Szolnokmegyei Néplapban. A pályázatok határidő letelte előtti közlése semmi befolyással nincsen a jutalomdíjak odaítélésére. A jó pályázatok beküldői mind számíthatnak arra. hogy a jutalmak egyikét-másikát elnyerik, így az 500 forintos első, a 300 forintos második, a 200 forintos harmadik díjat, vagy az értékes könyvjutalmakat. Az eddig beérkezett pályázatok közül mai számunkban ifj. Pataki Istvánnak, a kenderesi Vörös Csepel tsz-csoport tagjának írását közöljük. A fiatalok legyenek a magas terméshozamért folytatott harc rohamcsapata Gerő Ernő elvtársi a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1952. november- 29-én tartott ülésén mezőgazdaságunk, egyben a termelőszövetkezetek számára is legfontosabb feladatként a terméshozam növelését szabta meg. ;,A növénytermelésben a hozam emelésének a kulcsa: az alapvető agrotechnikai szabályok következetes megvalósítása, valamint a talajerő fokozása.“ Az alapvető agrótecnikai rendszabályok következetes végrehajtása csak akkor lehetséges, ha a termelőszövetkezetben szervezett munka folyik, ha fegyelmezetten, felelősségteljesen dolgoznak a tagok. A termelőszövetkezetek munkájának jő megszervezéséhez, a fegyelem és a felelőségérzet kialakításához nagy segítséget tud nyújtani a DISz, a termelőszövetkezet DISz szervezete. Szereném ezt saját példánkkal alátámasztani. 1951 Őszén a DISz Központi Vezetőségének lapjában, a Szabad Ifjúság egyik vasárnapi számában megjelent egy cikk, amely keményen megbírálta termelőszövetkezeti csoportunk DISz szervezetét. Ha jól emlékszem a cikk címe ez volt: ,,Alszik a DISz szervezet, hanyagolják az őszi munkát a kenderesi Vörös Csepel tszcs-ben.“ A helyzet valóban az volt, hogy a termelőszövetkezeti csoport fiataljai nem igen vettek részt az őszi munkában. Nemcsak ők voltak azonban hanyagok, hanem a csoport felnőtt tagjai közül is igen sokan. Mindennek az lett az eredménye, hogy a tavaszi és nyári növényápolási, a nyári aratási munkák után a betakarítással is komoly mértékben lemaradtunk, noha az időjárás kedvező volt. A termelőszövetkezeti csoport egész évi munkáján meglátszott a rossz munkaszervezés, a laza munkafegyelem, az egyéni felelősség hiánya. Az 1952-es új gazdasági évet tehát úgy kellett megszervezni, hogy az elmúlt év hiányosságait kiküszöbölve, időben el tudjuk végezni a növényápolás,; aratás és betakarítás munkáit. Termelőszövetkezetünk új vezetősége azzal kezdett munkához, hogy elsősorban kiépítette a munkaszervezetet. Két növénytermesztő brigád alakult, s élükre olyan elvtársak kerültek, mint G. Szabó Sándor ős Jenei Miklós, akik öthőnapos brigádvezetői iskolán vettek előzőleg részt. A két brigád között' kialakult a verseny, s ebben általában a ,,Sztálin“ — brigád járt az élen. Ebben a brigádban egy ifjúmunkacsapat is dolgozott. Az ifjú munkacsapat a következő, képen jött létre. A termelőszövetkezet fiataljai arra törekedtek; hogy kiköszörüljék az 1951-ben szerzett csorbát a fiatalok hírnevén. A DISz szervezet titkára tehát kérte a vezetőséget: engednék meg egy ifjúmunkacsapat szervezését. Ezt egyes elvtársak élénken ellenezték, s indo. kul azt hozták fel, hogy a csoport fiataljai rossz, hanyag munkát végeztek, s mi lesz akkor, ha saját magukra bízzuk a fiatalokat?! Ezek az olvtársak nem vették figyelembe, hogy a tél folyamán a szövetkezet fiataljai oktatásban vettek részt, tanultak és természetesen sokat fejlődtek. Végül is ifj. Kovács Sándornak, a szövetkezet elnökének segítségével csak létrejött az ifjú-munkacsapat. Ifj. Kovács Sándor így vélekedett: ,,Ha a fiatalok együtt akarnak dolgozni, akkor dolgozzanak együtt. Ha azonban észrevessszük, bogy hanyag munkát végeznek, akkor felosztjuk az ifjú munkacsapatot!“ Erre nem került sor. A fiatalok egész éven át jól dolgoztak, s nagymértékben segítették a termelőszövetkezetet abban, hogy a növényápolás munkáiban élen járhatott] A fiatalok vállalták, hogy 300 munkaegységet teljesítenek egyénenként, s vállalásuknak eleget is tettek. Különösen kitűnt az ifjúság ereje’‘és lendülete az aratás idején. Végeredményben nemcsak a fiatalok között, hanem az egész termelőszövetkezetben megszilárdult a mun. kafegyelem. Ennek köszönhetjük, hogy — az elmúlt év őszéi!k kedvezőtlen időjárása ellenére — a cukorrépa kivételével idejében be tudtunk takarítani minden növényféleségüket. A cukorrépa elmaradása abból a hibából következett, hogy az őszi munkák idején a két növénytermelő brigád összeolvadt, mivel a két brigádvezető néphadseregünk tagja lett. így megszűnt a munkát élesztő verseny a betakarítás legszorgosabb időszakában. A mi esetünk azt mutatja, hogy ahol a fiatalokat felelősségteljes feladattal bízzák meg, ott a fiatalok igenis rohamcsapata tudnak lenni a munkának. Ebben a gazdasági évben is ilyen rohamcsapat akar lenni termelőszövetkezetünk ifjúsága, s most már nemcsak a szervezett munka, hanem az agrótecnikai rendszabályok következetes alkalmazása területén is a magasabb terméshozam érdekében. Mindehhez szükségesnek tartom, hogy a brigádon belül a munkacsapa, toknak, így az ifjú munkacsapatnak . is biztosítsák azt, bogy egész éven keresztül, de több éven át is, ugyanazon a területen dobozzon a növényápolástól a betakarításig, így — az egyéni felelősség kiterjesztésével, a munkaverseny szilárd alapjának megteremtésével — lehet csak ereuményos a magasabb terméshozamért, a szövetkezet gadagításáért folytatót harc. IFJ. PATAKI ISTVÁN levelező, Kenderes, Vörös Csepel tsz. TÖRŐDJÖN TÖBBET A MUNKÁSOK VÉDELMÉVEL Üzemi szakszervezeteink legfontosabb, legszebb feladatai közé tartozik a dolgozók védelme, jó életkörülményeinek és emberséges munkafeltételeinek biztosítása. Kormányzatunk többmillió forintot juttat megyénk dolgozóinak ellátására is, s üzemi társadalombiztosítási tanácsaink feladata, hogy gondoskodjanak a dolgozókról, hozzáférhetővé tegyék számukra azokat a juttatásokat, melyek nincsenek a borítékban. Szakszervezeteink egy része jól látja el ezeket a feladatokat, őrködik a dolgozók egészsége felett, harcosan követeli a balesetvédelmi berendezések beállítását. Érdemes azonban közelebbről megnézni, hogy hogyan dolgoznak társadalombiztosítási tanácsaink megyénk két legnagyobb iparában az építőiparban és a vasiparban. Ahol 94 üdülési beutaló a fiókban maradt A Megyei Társadalombiztosítási Bizottság legutóbbi ülésén az Építők Területi Bizottsága számolt be eddig végzett munkájáról. Antal István elvtárs, akinek feladata volna irányítani a társadalombiztosítási munkát a megye területén, mindössze 12 soros jelentésben számolt be az építőmunkások szociális ellátásáról. Szűkszavúan arra a megállapításra jutott, hogy az építőipari vállalatoknál minden tekintetben biztosítva vannak a munkavédelmi felszerelések. A valóság azonban az, hogy az elmúlt évbon igen sok baleset történt az építőiparban. Az építők megyebizottságának alapvető hibája a megnyugvás. Azt hiszik az ö területükön minden rendben van. Ennek ellenkezőjét bizonyítja az is, hogy az Építők Központjától leküldött 330 üdülési beutalóból mindössze 206 darabot használtak fel, a többi a fiókban maradt, míg az óv végén vissza nem küldték. Nem azért nem használták fel a 94 beutalót, mert a dolgozok nem akartak üdülni. Az építőmunkások nem is tudták, hogy mennyi lehetőség van még az üdülésre. A kiadott beutalókat is nagy csendben osztották ki. A törökmiklósi Mezőgépgy árban felére csökkent a sérülések száma Vasas üzemeink közül jó munkát végez a Mezőgépgyár szakszervezetének társadalombiztosítási tanácsa. Itt minden hónapban megtartják a biztonsági szemlét. A hibák pótlására felelősöket állítanak és kijavításukat határidőhöz kötik. Minden esetben szigorú ellenőrzéssel biztosítják azok végrehajtását. Nagy. gonddal őrködnek ebben az üzemben a dolgozók testi épsége felett. Az utóbbi időben 50 százalékkal csökkent a balesetek száma. A vállalat vezetősége megteremti a biztonságos munkafeltételeket — s minden körülmények között Gerő elvtárs útmutatásai szerint jár el. Az Aprítógépgyárban nem javult a helyzet . Az Aprítógópgyár tanulhatna a Mezőgépgyártól. Itt a biztonsági felelős és a munkavédelmi megbízott szorgalmából már két esetben taraz építők megyebizottsága és az Aprítógépgyár tottak ugyan biztonsági szemlét és sok olyan veszélyforrá, " találtak, ami eddig elkerülte figyelmüket. A hibákat és észrevételeket jegyzőkönyvbe vették Ó3 megjelölték a ki. javításukért felelős műszakiakat, művezetőket is. Gróf elvtárs az üzem igazgatója nem vett részt a biztonsági szemlén. Az átadott jegyzőkönyvet fiókjába süllyesztette s az intézkedések nem történtek meg. Az üzem dolgozói a vállalatvezető tudta nélkül vasárnap csináltak rendet műhelyeikben, mert hétköznap az igazgató megakadályozta, azt, hogy a dolgozók elpakolják az útból a balesetet okozható éles lemezeket, nehéz alkatrészeket. Gróf elvtárs és megyénk többi üzemének vezetői szívleljék meg a Központi Vezetőség november 29-i határozatát. Dolgozóink nem szívesen .látják a munkások egészségét semmibevevö vezetőket. Intő példa legyen Tolnai Bélának a Vegyiművek volt igazgatójának ügye; akit főleg a dolgozókkal való nemtörődömség, az egészségvédelmi intézkedési előírások be nem tartása miatt zártak ki a párttagok soraiból és mentettek fel funkciójától. VÉKONY IMRE Megyei Társadalombiztosítási bizottság elnöke II 73 éves Mécs Mihály 388 munkaegysége! szerzett Szövetkezetünk három- foglalatoskodnak. Filkus delemhez futottak. Egyenesztendős munkája és eredményei azt igazolják, hogy a tagság jól él. Minden tagunk, akár nő az illető, vagy idős férfi, megtalálja a maga munkáját. Asszonyaink is tudnak dolgozni rendszeresen, mert van napközi otthon. Az idősebb emberek szintén munkában vannak. Leginkább a jószág körül József bácsi a 70. esztendő felé jár. Juhász. Mindig azt mondja, hogy — mióta a csoportban van — megfiatalodott. Tóth Istvánnal dolgoznak együtt, az is 70 éves. A gondjaikra bízott jószágot tisztán, rendben tartják. Nincs egy rühös birkánk, mióta ők a juhászok. A zárszámadásnál kitűnt, szép javéként 380 munkaegységük volt. Éjjeliőrünk, id. Takács Mihály elvtárs szintén 380 munkaegységet teljesített, Megvan a megélhetésük, közel 4000 forintot pénzben kaptak. Valameny nyílik élete boldog és meg elégedett. BAT A ISTVÁN elnök Jánoshida, Dimitrov tsz . ......................................................................'......................................................................... ! A KOMMUNIZMUS EPITESENEK ORSZÁGÁBÓL j i.....................................................................................................................................■„ ^öakarékősuíy a m&izkaai „Sztálin' autógyárban „Minél teljesebben és ésszerűbben használjuk fel a termelés erőforrásait minél takarékosabban, s körültekintőbben vezetjük gazdaságunkat, annál nagyobb sikereket érünk majd el a népgazdaság valamennyi áginak fejlesztésében, annál nagyobbak lesznek eredményeink a nép anyagi és kulturális szívonalának emelése terén“ — mondotta G. M. Malenkov elvtárs az SzKP XIX. kongresszusán. — A moszkvai „Sztálin“ autógyár fiatal munkásai és mérnökei vállalták, hogy a termelés technológiájának megjavítása révén fémmegtakarítást fognak elérni minden egyes termelési műveletnél. A kovácsmühely brigádja elhatározta, hogy 476 tonna fémet fog megtakarítani egy év alatt. Az üzemi Komszomol-bizottság megvitatta és jóváhagyta a fiatal újítók kezdeményezését. — A képen: a Komszomol-bizottság ülése. Mihail Boszkin komszomolista műhelyfőnök felszólalása. AZ ÉLENJÁRÓK PÉLDÁJA NYOMÁN <xxxx>0c00c0000000000000cxxxx)0<xxxxxxx)00000000000c<xxxxxxxxxx3000000000<x)0000cxxxx00cc)0000000000 cÁ íztakano mii áh január 15-i Odékeianácihozónának (elizé talán aibói VALL SÁNDOR A RÖDER-MOZGALOMRÓL Bánk, Járműjavító dolgozóira komoly feladatok várnak az új tervévben. Nekünk sztahanovistáknak úgy kell kivennünk részünket a munkából, hogy minden körülmények között biztosítsuk új tervevünk sikerét is. Tapasztalatból tudom, hogy dolgozóink szívesen versenyeznek, lelkesen teszik meg vállalásukat dolgozó nópnük minden nagyobb ünnepére. Hiba ezen a területen csak onnan adódik, hogy versenyeink nincsenek rendszeresen értékelve, s ez akadályozza a dolgozók versenykedvét, ami elsősorban az üzemi bizottság gyenge munkáját tükrözi. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa figyeljen fel ezekre a hibákra. Ä SzOT dolgozói látogassák meg a dolgozókat s kérdezzék meg a munkásoktól, hogyan haladnak a versennyel, van-e valami hiba. ami gátoja a munkájukat. A jó ellenőrzéssel elősegíthetik az üzemi szakszervezet munkáját. Nekünk sztahanovistáknak fontos feladatunk az oktatás is. Sztálin elvtárs születésnapjára, december 21-e tiszteletére felaján. lottam, hogy patronálok egy száz százalékon alul teljesítő brigádot. Módszereimet átadtam a brigádnak, munkám eredménnyel járt. Decemberben 101 százalékos átlagteljcstíményt értek el a patronáltak. Most hazánk felszabadulásának 8. évfordulója tiszteletére megfogadom, hogy továbbra is foglalkozom ezzel a brigáddal és az első negyedévben 125 százalékos vagy ennél magasabb teljesítményt érnek el. A selejtmentes munka érdekében vállalom, hogy minden öntési munkát tüzetesen átvizsgálok és visszaadom a hibás darabot annak a munkásnak, nki azt készítette. Nem adom tovább a selejtes darabot. Versenyre hívom üzemünk min. den alvázesoportvezetőjét a 10 perces mozgalom bevezetésére. Vállalásaimat azért tettem, hogy méltóképpen ünnepelhessük meg Április 4-ét, hazánk felszabadulásának 8. évfordulóját. A 260 százalék eléréséért küzd a Márkus kubikosbrlgád A kőtelki főcsatorna építkezésen a zord időjárás ellenére is lelkesen folyik a munka. A csípős szél fütyülve szántja végig az őszi ugart. Megmeg ütközik néha egy földet lapátoló ember kabátjába s dühösen elhalja, mintha csak le akarná tépni róla. , Nincs olyan idő, ami megállítaná a szorgalmas kubikos brigád munkáját. Államunk ebben az évben még na-, gvobb összeget fordít az öntözött területek kibővítésére. Végeláthatatlan hosszú csatornákat, rizstelepeket építenek a Mezőgazdasági Vízépítő Vállalat dolgozói. A Kőtelken épülő főcsatorna 3000 hold földet fog vízzel elárasztani. __ jő érzés lesz látni munkánk nyomán az életteli zöld növényeket, ami itt fog majd teremni, — mondja az építésvezető. A három legjobb brigád dolgozik ma. A terv teljesítésében komoly versenytársai egymásnak. Márkus János, az egyik brigád vezetője az erős, izmos ember. Könnyedén, rugalmasan dobja a nehéz, zsírosfényü fekete földet. — Bégen „túrom" már én a földet. Életében azonban a jelen nagy változást hozott. Nem olyan csavargó az életünk, mint a múltban. Ma egy nap alatt keresek majdnem annyit, mint azelőtt egy hét alatt — mondja Márkus elvtárs. — Sztahanovista színt fölött teljesítünk már régen. 241 százalék teljesítményt értem el eddig. Április 4-re, a felszabadulás ünnepére 260 százalékos teljesítményt ajánlottunk fel — meséli Márkus elvtárs. — El fogják érni ezt a százalékot, sőt túl is teljesítik. Nagyszerű emberek ök. Könnyen lehet, hogy megelőzik a Bartalos-brigádot, aki már 269 százaléknál tart — mondja Vasndi elvtárs, a vállalat főépítésveze. tője. Az ország második kubikos brigádja a Márkus-brigád. Naponta hét-nyolc köbméter földet tudnak kitermelni és ezt a mennyiséget mindinkább fokozzák. A nagyszerű versenylendület, amit a Bartalos-brigád indított el, magával ragadta a hátul knllogőkat. is .és felébresztette álmaikból. Zsigri Gyula brigádja volt a munkahely leggyengébbje. A verseny láza magával ragadta őket. A brigád átszervezésével elérték; hogy szorosan a két legjobbak nyomába értek. 222 százalékos a tervteljesítésük. Az egészséges versenyszellem kezdi az égisz munkahelyet áthatni. Egymásután érkeznek a felajánlások. A munka jobb, pontosabb megszervezésére, a tervteljesítés magasabb elérésére.fi
