Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-25 / 22. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 ianuár 25-liiU fnagycttóazák Wz ú(­­Wtodddet KUNMÁRTONBAN 7 I ÍGY ToRTi'NT | ez a kunmártoni „Uj Világ" 1. számú termelőszövetkezeti csoportban is. A csoportnak 86 tagja van. ebből 22 párttag. A tagság sorai­ban négy elvtárs néphadseregünk tisztje és nyolc traktorost is adott a tszcs a gépállomásnak. Bár a népnevelők száma nagyon kevés, mégis igen jó a felvilágo­sító és nevelő munka. Ezt igazolja’ az őszi vetés idejében való elvégzése és a P6 százalékos őszi mélyszántás is. | SOKAN | a tszcs tagjai közül átlép­tek ä ZaTÍTa Máté 111. típusú tsz-be. Szántó András és Lantos József az elsők között ismerték fel ezt a helyes utat. A jó nevelő munka és példamutatás hatá­sára az „Uj Világ" többi tagjai sem akarnak elmaradni a fejlődéstől. Kecskés Mihály üzemi párttitkár szavai kifejezik a tszcs tagjainak fejlett gondoskodását: „Nem topoghatunk egy helyben három­négy évig, beláttuk már, hogy a fejlet­tebb embernek hol a helye. Az a ter­vünk, hogy mindannyian együtt megala­kítjuk a III. tszcs-t. Sokkal eredménye­sebb lesz a munkánk, szebb és boldogabb az életünk, ha közös földterületen, közös állatállománnyal dolgozunk". Ezt az elhatározást nagymértékben elő­segítette az új begyűjtési rendelet, me­lyet a tagság már jól ismer. László Ist­ván 17 holdas középparaszt például ki­számította, hogy ha a III. típusú tszcs nek lesz a tagja és ott 250 munkaegy­séget teljesít, sokkal több lesz a jöve­delme, mint az I. csoportban. Bállá Fri­gyes, Gál József, Gál Józsefné szintén tudják, hegy ott jobb lesz a helyük. i SZECSKA I János kilenc holdas dol­gozó paraszt, csoporttagnak nincsen te­hene. Nem érti, miért kell neki mégi" tejet beadnia. A magyarázat nem késik Kecskés elvtárs igen helyesen mutat rí kormányzatunk céljára s arra, hogy í tagság fejlessze állatállományát, akkoi nem okoz nehézséget a tejbeadás. A konkrét és alapos felvilágosító műnk: nyomán Szecska János megérti a rende­letet. így és hasonlóan folyik a népneveit munka az „Uj Világ" termelőszövetke­zeti csoportban. A munkának nem ma rád el az eredménye. Eredményei azon­ban még szebbek és nagyobbak lenijé­nek, ha jobban kiépítenék a népnevelő­­hálózatot. Reméljük, hogy rövidesen üd vözölhetjük a III. típusú „Uj Világ'1 ter­melőszövetkezeti csoportot, s a megerő­sített népnevelőgárdát. I AHOI,I a pártszervezet nem fordí gondot a dolgozók nevelésére, ahol a: javítás ezen a téren még mindig nem történt." Szükséges lenne pedig nagyon a nép­nevelő munka. Még vannak egyéni dol­gozók is Kunmártonban, akiket könnyű lenne meggyőzni a szocialista termelés magasabbrendűségéről, mert a Zalka Máté tsz igen szép eredményt mutatott fel ebben az évben. „Az én fiam a Zalki Máté tsz-ben dolgozik. Zárszámadás után 4600 forintot kapott, pedig előtte már 800 forint előleget is felvett. 250 forint jutalomban is részesült. Egy munkaegy­ségre 15 forint jutott. Búzát is szépen kaptak. A jó munkának nem maradt el az eredménye'* — újságolja örömmel Dajka elvtársnő . Ózv. Bartha Istvánná is a vezetőség munkájában látja a hibát. Ö is a jó nép nevelők közé tartozott. Benkő Mártonná pártonkívüli népnevelő most MNDSZ- vonalon dolgozik, de szívesen végezne az alapszervezetnél is népnevelő munkát, mint régen, ha hívná a párt. I A KUNMABTONI I alapszervezet azonban nem hívja a népnevelőket, el­hanyagolja a tömegek nevelését. Ezt a munkát sürgősen meg kell javítania, hi­szen tudnia kell, hogyha problémák vannak, még nagyobb szükség van a fel­­világosító, nevelő munkára. Létre kel! hoznia az új népnevelőhálózatot, fel kell ezt frissítenie. Kerüljön közelebb a párt a dolgozó parasztokhoz és ne engedje, hogy az ellenség magyarázza meg az új begyűjtési rendeletet. Tartsa szem előtt Rákosi elvtárs szavait és akkor munkája sikeres és eredményes lesz: „Pártunk erős lesz fejlődő és legyőzhetetlen, ha gyökereink egyre mélyebben, egyre széle­sebben ereszkednek a magyar dolgozó nép talajába”. B. G. Jelenleg ők haladnak as élen Xépiieyelőmwiilta a Iörök m äki ősi Mezőgcpgyápban A .törókmiklósi Mezőgépgyár dolgo­zói egyre nagyobb számban teszik meg felajánlásaikat március 9. és április 4-e tiszteletére. A pártbizottság és az alap­szervezetek vezetősége a népnevelőkkel együtt széleskörű agitációs munkába kezdett. Horváth Sándor elvtárs, az öntöde párttitkára népnevelőmunkájuk sikereiről beszél. Legjobb népnevelőjük Forgács József elvtárs, aki megmutatta, hogy mit jelent, ha rendszeresen foglalkoznak a dolgozókkal, tanítják, nevelik őket. Korom Ferenc, Bontovics Béla, Vona István gyakorlatlanságuk és nemtörő­dömségük miatt gyenge munkaerők vol­tak, A velük való foglalkozás eredményt hozott. Ma már mindketten jó szakmun­kások. m A gyár fejlődése egyre több szakmun­kás beállítását követeli meg. _ Forgács elvtárs segédmunkásokból, kiváló szak­munkásokat nevel, sőt Zakar János és Stránszh István sztahanovisták lettek, 180—190 százalékos átlagteljesítményt érnek el. Poczai Mátyás nem régen még segédmunkás volt, most már ö is szak­munkás. Mint formázó megállja helyét. 110 százalékot teljesít. __ Már a kezdetnél vigyáztam arra — mondja Forgács elvtárs —, hogy a szak­mai tudás mellett politikailag is fejlőd­jenek az elvtársak. Ebédidő alatt együtt olvassuk a sajtót. Megbeszéljük a nem­zetközi, az országos kérdéseket és üze­münk problémáit. Hatalmas fejlődés előtt állunk, új gyárat építünk, több dolgpzóra lesz szükség. A 45—50 főt foglalkoztató kapitalista üzemből kor­szerű, modern, ezreket foglalkoztató gyárrá fogunk fejlődni. Megmagyará­zom azt is, bogy a demokrácia adta meg azt a lehetőséget, hogy hat hónap alatt szakmunkások lehetnek. Átképez­hetik magukat, csak komolyan kell dol­­dozni és tanulni. Az Öntödében átlagban 115 százalékos a teljesítés, veszi vissza a szót Horváth titkár elvtárs. — A nevelő munka nyo­mán eredményeink tovább fognak ja­vulni. ezt igazolják a mostani felajárt­­l'sok: Vigb János, Auróri Albert, Za­fír Jánosé. Mások is ígéretet tettek. b-‘gs minőségi mnnká'uiat megjavítják és első évnegyedi tennie/ március 23-ra befejezik. A hármas nagyszerelő műhely az újonnan épített csarnokban van el­helyezve. Szuromi István elvtárs az alap­szervezet párltitkára. Elmondja, hogy anyaghiány és egyéb nehézségek miatt nagy elmaradásuk van. A munkafolya­matokat átszervezték és most szalagrend­szer szerű gyártás folyik. Ez sokat fog jelenteni munkájuk megjavításában. Nem lehet azonban mindent az anyag­hiánnyal, vagy objektiv nehézségekkel magyarázni. Bennünk is van hiba. A munkafegyelem nem eléggé szilárd. Ma­gas a selejtszázalék. Nagy a szerszám­rongálódás. Mindez azért van, mert el­hanyagoltuk a dolgozók nevelését. Nép­nevelőhálózatunkat újjászerveztük, az eredmények már meg is mutatkoznak. Sokan a maradiak közül ellenezték a szalagrendszerü gyártást, népnevelőink azonban megmagyarázták ennek jelentő­ségét és a dolgozók már látják, milyen sokat jelent ez számukra. Miklósi Ist­ván, Kiss Ferenc példamutatók a mun­kában. Egyre több dolgozó tesz fel­ajánlást. 0 — Nem könnyű a feladatunk — kap­csolódik be a beszélgetésbe Oláh Sándor népnevelő. A pártonkivüliek felé még meggyőzőbb munkára van szükség. Én magam is elhanyagoltam a népnevelő­­munkát. A XIX. kongresszus anyagá­nak tanulmányozása mutatta meg a he­lyes utat számomra. Most már tudom, | hogy a dolgozókat politikailag kell ne-1 vélni és csak ezen keresztül javul meg a termelés. Rékasi János elvtárs a forgácsolóban dolgozik, tervét 150 százalékban telje­síti. — A pártszervezet számomra min­den segítséget. megad — mondja. __ Hiba volt azonban, hogy Gerő elvtárs beszédét röpgyülésen ismertették, helyes lett volna saját munkaterületünkre al­kalmazni. Gépemen rossz az amerikáner. Ez sok felesleges időveszteséget okoz, de még most sem cserélték ki. hiába kértem. Több összevont részleg párltitkára Buttermann József elvtárs. — A felaján­lások március 9. és április 4-re most vannak folyamatban __ magyarázza. — A népnevelők tudatosítják ennek jelen­tőségét. Sándor Ferenc, Krám István 120 százalékról 130-ra való teljesítést vál­laltak. Az 1953-as év tervfeladatainak végre­hajtása nagy próba elé állítja a gazda­sági vezetőket és a pártfunkcionáriuso­kat. Ebben a munkában a pártszerveze­teinknek több politikai segítséget kell adni, mint eddig. A törókmiklósi Mező­­gcpgyár pártbizottsága eredményes mun­kát végzett, de a politikai munka nem mindenütt kielégítő. Boza Ferenc elv­társnak, a pártbizottság titkárának még többet kell foglalkozni az alapszervek­kel. Következetesebben küzdjenek a párt- és kormányhatározatok végrehajtá­sáért; és fokozzák a felvilágosító mun­kát. Január 30-tól február 9-ig „Természettudományos ismeretterjesztő könyvhét'' tömi könyvterjesztő vállalat kul­túr központ jábqn — nagyszabású természettudományos ismeretter­jesztő könyvkiállítás nyílik. A könyvhét alatt az iskolák­ban a tanárok ismertetik a ter­mészettudományos könyvek ol­vasásának, tanulmányozásának jeletőségét, az üzemekben és a falvakban a természettudományi társulat munkatársai tartanak előadásokat. Számos üzemben filmvetítéssel kapcto’ják össze az előadásokat. 1033 január 30-tól február 9-ig rendezi meg a Természclludomá­­nyi Társulat és az Állami Könyvterjesztő Vállalat első íz­ben a természettudományos is­meretterjesztő könyvhetet“ — A könyvhét folyamán Budapesten és vidéken, üzemben, hivatalban, iskolákban, termelőszövetkeze­tekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban, falvakban ter­mészettudományos — ismeretter­jesztő könyvkiállítás nyílik. Budapesten január. 29-én az áV Az ám két sajátossága; az érték Sztálin elvtárs legújabb, nagy távla­tokat megvilágító munkája széles töme­gek figyelmét irányítja a szocializmus közgazdasági problémáira. Ez az érdek­lődés szükségessé teszi néhány alapfoga­lomnak, elsősorban az áru fogaltjának, sajátosságainak tisztánlátását. A primitív emberi közösség nem is­merte az áru fogalmát. A közösség tag­jai a közösség tulajdonában lévő terme­lési eszközökkel termeltek s bár a mun­kamegosztás folytán más és más munkát végeztek, munkatermékttk nem öltött áru­formát, mert a terméket egy­más között szétosztották és nem cserélték. Mindenki elvégezte a közös munkából rája eső részt s ezen az alapon része­dért a közös termékből. A közösség tag­jainak magánmunkája itt közvetlen tár­sadalmi munka is. Az árutermelés csúcspontját a kapi­talizmusban éri el, ahol minden áruvá válik. Ezért is nevezte Marx az árut a kapitalizmus gazdasági sejtformájának. — A szocializmusban is van még áru. de mindinkább szűkül az áruk köre, amíg a kommunizmusban a termékek nem lesznek árukká többé. Az áru tehát történelmi kategória. Mit jelent az, hogy a munkatermék áruvá válik? __ Azt, hogy cserére ter­melik, csere útján jut el a fogyasztó­hoz. Ez * azt jelenti, hogy az árunak kettős sajátossággal kell rendelkeznie: egyik sajátossága, hogy hasz­nálható, különben senki sem ven­né meg, a másik sajátossága, hogy más árukkal cserélhető. Az árunak azt a tulajdonságát, hogy szükségletek kielégítésére alkalmas, az áru használati értékének nevezzük. Az étel éhségünket csillapítja, az ital szom­júságunkat oltja, a festmény esztétikai szükségletünket elégíti ki stb. „Ez a hasznosság azonban nem lóg a levegő­ben. A hasznosság az árutest tulajdon­ságaitól függ, e test nélkül nem létezik. Maga az árutest tehát ■—- vas, búza, stb. __ használ,Ui értéké' (Marx.) Az áru tehát csak használati érték le­het. De nem ez a tulajdonsága teszi áruvá. A tennék csak akkor ölt árufor­mát, ha nem saját használatra, hanem cserére szolgál. Az árut eladója éppen azért adja el. mert számára nincsen használati értéke (pl. a cipész nem tudná viselni a gyer­mekszandált), az árunak a vevő számára kell használati értékkel bírnia. Azt a mennyiségi viszonyt, amelyben két árut egymással kicserélnek, az áru csereértékének nevezzük. A kérdés az, hogy ezt a mennyiségi viszonyt, csere­értékét. mi határozza meg ? — Egy árut a többi árukkal a legkülönbözőbb ará­nyokban cserélhetem ki. Pl. x kg bú­zát elcserélhetem y liter borra vagy z méter szövetre. A csere egyenlőség! viszonyt hoz létre (látszólag két dolog között), tehát a fenti mennyiségű búza, bor, szövet egy­forma nagyságú csereértéket jelentenek Mi alapján jött létre ez az egyenln­­ségi viszony? — A használati érték alapján nem, mert az egyes áruk hasz­nálati értéke minőségileg különbözik egymástól, s a cserére éppen az jel­lemző, hogy mindig minőségileg külön­böző használati értékeket cserélnek. Közös minden cserélendő áruban az, hogy emberi munka termé­ke, hogy érték. Az érték nagyságát az újbóli előállí­táshoz társadalmilag szükséges munka­idő szabja meg. . Láttuk, áruvá egyszersmind értékké csak az lehet, ami használati érték, mondjuk, hogy a használati érték az érték előfeltétele, hordozója. Ez viszont nem jelenti azt, hogy minden használati érték egyúttal érték is: ér­tékké csak akkor lesz, ha cserélik. A cserénél pedig nemcsak azt nézzük hogy mire használható az elcserélendő ter­mék, hanem azt, hogy mennyi munká­val állítható elő, vagyis az értéknagysá­got. Ez jut kifejezésre a csereértékben, amely tehát nem más, mint az érték megjelenési formája. Az árutermelő munkában kettős jel­lege van: konkrét munka is és ugyan­akkor absztrakt munka is. A konkrét munka a munka minő­ségi oldalát jelenti egyszerűbben kifejtve azt, hogy mit csinál az árutermelő. Más tehát a konkrét munkája az’ aszta­losnak, esztergályosnak, cipésznek, s az ő különböző konkrét munkájuk eredmé­­képpen jönnek használati értékek. Az absztrakt munka, a munka mennyiségi oldalát jelenti, azt, hogy miyen erőkifejtést igényel, s ez közös minden munkában, csupán mennyiségi különbség van, aszerint, hogv az egyik áru előállításához több, a m i­­sikhoz kevesebb erőkifejtésre van szük­ség. Az absztrakt munka az érték for­rása. Az áru kettős jellege tehát az áru­termelő munka kettős jellegében gyöke­rezik. DR. SZÁZ JÁNOS .Porcelán" vagy „porcellán"? Most rendezi be a Szol­noki Kiskereskedelmi Vál­lalat a Beloiannisz-utca 17. szám alatt a 23. számú üveg- és porcelán-boltját. Nem szükséges bemen­nünk az üzlethelyiségbe, már a gazdag és ízléses ki­rakatból is megállapíthat­juk, hogy a szocialista kis­kereskedelem méltó képvi­selője. Kirakatában finom ízlés, re valló felirat hirdeti, hogy a „Herendi por cel­lán" világmárka, s ezt, ké­szítményeit látva, el is hisz­­szük. Milyen kár azonban, hogy ennek a szép üzlet­nek címtábláját és kirakati feliratát olvasva az a gya­núnk támad, mintha valami változás történt volna a Herendi porcelánnal s az eddigi „porcelánból" most „parcellán“ lett. így, két „l"-el! Itt városunk főut­cáján! A nemzetközi for­galom útvonala mellett. Hirdetve, hogy akik ezt a világmárkát árulják, annyi fáradtságot sem vesznek maguknak, hogy a nevét megtanulják. Pedig nem kellene egyebet tenniük, mint megnézni a Herendi gyár egyetlen szállítmá­nyának címlapját. Ott lát­hatnák, hogy az tovább is csak „porcelán". Ez azonban nem a na­gyobbik hibái Mi. nevelők sokszor ta­pasztaltuk már, hogy az utca rossz helyesírása meny­nyire rontja .az iskolai taní­tás eredményét. Az ilyen feliratokat és cimtáblákat ezren és ezren olvassák. A jóhiszemű olvasó feltéte­lezi, hogy akik azt írták, alapoasn megondolták, az csak jó lehet, s így a hiba rögződik. Éppen ezért ne­velői szaklapokban és ne­velői értekezleten sokszor szóba került már, hogy küzd énünk kell az ilyen nyilvánvaló nyelvrontás és rossz példa ellen. Ugyebár, ez sem nagy hiba még?! Január 23-án én is azzal a szándékkal álltam meg a fenti üzlet előtt, hogy most megakadályozom egy sú­lyos helyesírási hibának a cimtáblára való rögzítését. Az üzlet akkor készülő cimtáblájának tervezetéből láttam ugyanis, hogy a porcelán szót két „l”-el tervezték. Felszóltam tehát a létrán dolgozó festőipari dolgozónak, hogy nagyon szép lesz ez az üzlet, s na­gyon szép lesz a cimtáblája is, de ne rontsák el ej& helyesírási hibával, és tUr fák hiba nélkül a porcelán szót. Azt a választ kaptam, hogy ö tudja, hogy kell azt Írni. Gondoltam, hogy meggyőzőbb érvhez folya­modom, mint a személyes ráhatás, s hazamentem a Magyar Tudományos Aka­démia 1950. kiadású he­lyesírási szabályaiért. Az­után visszamentem. Ekkor ért az első arculcsapás, mert a címfestö nem volt kiváncsi az Akadémia ál­láspontjára, továbbra is megmaradt amellett, hogy ő tudja, s le sem jött a létráról. Nem keserített el a ku­darc, s bementem a válla­latvezetőhöz. Neki is el­mondtam az érveimet. Meg. mutattam az akadémiai szó­tárban a szó helyes leírá­sát'. Kértem, mivel még nincs- befestve a betű, aka­dályozza meg a helyesírási hibának a táblára való rögzítését. A vállalatvezető nem adott határozott választ, este azonban szomorúan megállapítottam, hogy mégiscsak „porcellán“ lett a Herendi „porcelánból". És ez a nagyobbik hiba! Szolnok lassan megtelik ilyen hibás feliratokkal. Különösen nagy baj a ,,porcellán“ körül. Tessék megnézni ennek az üzlet­nek a Kossuth-tér nyugati szélén volt előbbi üzletén a feliratot! Tessék meg­nézni a Népbolt 1. számú fiókjában ugyanezt a fel­iratot! Tiltakozunk ez ellen a nyclvrontás ellen! Kérjük az arra illetékeseket, hogy javíttassák ki városunk fő­utcáján ezeket az ordító helyesírási hibákat! Nyel­vünk törvényeinek tiszte­letben tartása a festőipari dolgozókra és vállalatveze­tőkre is kötelező, s ha va­lahonnan indokolt kritika éri őket, nem az „azért sem“ álláspontjára kell helyezkedniök, hanem szo­cialista öntudattal javítani kell a hibákat. DR. SOMODl JÓZSEF általános isk. neveld Elutazott a Szovjelunióból az indiai küldöttség Moszkva (TASZSZ). Ja­nuár 22-én hazautazott Mosz­kvából a népek béltekongresszu­­sán résztvett indiai küldöttség, amelyet n Szovjetunió vendégül látott. A vendégek körülbelül d hetet töltöttek a Szovjetunióban. A küldöttség tagjai jártak Mosz­kvában, Lenirgrádban, Sztálin­grádban, Tbilisziben, jelen vol­tak a nagy színházban V V. I. Lenin halálának 29- évforduló­ján rendezett ünnepi gyűlésen. A küldöttség elutazása előtt sajtónyilatkozatot tett a szovjet sajtó képviselői előtt. A vendé­gek lelkesen szóltak mindenről, amit a Szovjetunióban láttak. A vnukovói repülőtéren a kül­döttséget a. Szovjetunió békebi­zottságának tagjai búcsúztatták, élükön N. Sz. Tyilionovval. — Az MTH „Ságvári DISZ politikai kör"-hen fiatal fiúk és copfos lányok hall­gatják Dózsa előadó elv­társ szavait. A terembe lépve, azt gondoljuk, hogy ezeket a gyerekeket a lec­kén és főleg a játékon kí­vül egyéb nem érdekli. Véleményünket egy csa­pásra megváltoztatja a kis Csizmadia felszólalása. Kó­cos hajával alig látszik ki a pádból és íme, . miről beszél: „A Szovjetunió ötödik ötéves tervéről, a mezőgazdasági szocialista szektoráról, a könnyű- és nehézipar kérdéséről. Ko­moly felkészültségről ad­nak számot a többi elv­társik is. Mike elvtárs, ifi boxoló, bebizonyítja, hogy nemcsak a ringben. hanem ezen a téren is megállja helyéi. K. Tóth elvtárs elmondja az impe­rialista Államokról szólva, hogy ott csak a pillanatnyi kereseti lehetőséget és nem a dolgozók szükségleteit nézik az iparágak fejlesz­tésénél. A rövid szünetben a fiatalok lelkes éneke tölti be a termet. Utána Halmágyi Tibor a íuláíság felszámolásá­ról, a mezőgazdaság gépe­sítéséről, Rácz Vera pedig a természet átalakításáról, az atom békés célokra való felhasználásáról beszél. Hogy az ifit jó felké­szültsége és érdeklődése nem kampányszerű, azt bi­zonyítja az a tény, hogy számuk 17-ről 40-re emel­kedett, pedig zártak is ki soraikból olyanokat, akik a lógást többre becsülték a tanulásnál. Munkájuk további meg­javítása érdekében verseny­re hívták a többi politikai köröket. Feltételek: 100 százalékos megjelenés az előadásokon, a propagan­dista és a hallgatók felké­­szültségOr- fegyelem és jegyzetelés. Jelenleg ők haladnak az élen. Az új begyűjtési rendelet, mely 1953 január első napjaiban jelent meg, i mint Népköztársaságunk minden rendelkezése a dolgozó nép érdekeit szolgálja. Előre mutat, megmutatja a dolgozó parasztság számára az egyetlen helyes utat, a szocialista mezőgazdaság útját. A dolgozók látják és érzik ezt mindenütt, ahol a párt foglalkozik a dolgozó nép nevelésével. uj begyűjtési rendelet nem magyarázza meg, megteszi helyette az ellenség. A kunmártoni községi alapszervezet az agi­­tációt átengedte nekik, ezért hallhatunk ilyen kijelentést az első kerületben: „Sok baj lesz az új begyűjtési rendelettel”. Ha a népnevelők nem fogják megmagya­­gyarázni szükségességét, ha nem mutat­nak rá arra, hogy az a dolgozó parasz­tok érdekét szolgálja, akkor valóban sok baj lesz. A népnevelő munkát nagyon elhanyagolja a községi alapszervezet. Szeptember vége óta nem is hívták össze a népnevelőket, s ha néhány népnevelő péntekenként megszokásból mégis el­megy, nem mindig akad, aki az. értekez­letet megtartsa. I AZ ELSŐ | kerületben Kómár And­rásné volt a népnevelő felelős. Jól is ment a munka a múlt év szeptemberéig. Miután az elvtársnő csoportbizalmi lett, lemondott. A vezetőség elfogadta, de új felelősről nem gondoskodott. „A vezetőség hibájának tartom, hogy a népnevelőhálőzat széthullt. Harangozó elvtárs, a községi alapszervezet titkára felvetette ugyan az elmúlt csoportbizalmi értekezleten, hogy fel kell sorakoztatni a népnevelőket, de ez csak puszta szó maradt, tett nem követte. Szerintem, ka valaki vállal egy munkát, azt teljesítenie is kell1' — mondotta Kómár elvtársnő. Hasonlóan nyilatkozik Dajka Mihályné népnevelő is: „Másfél hónapja egy tag­gyűlésen kritikát gyakorolt egy elvtársnő a népnevelőmunkával kapcsolatban Ha­rangozó elvtárs felé, ő ezt el is fogadta,

Next

/
Thumbnails
Contents