Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-25 / 22. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 ianuár 25-liiU fnagycttóazák Wz ú(Wtodddet KUNMÁRTONBAN 7 I ÍGY ToRTi'NT | ez a kunmártoni „Uj Világ" 1. számú termelőszövetkezeti csoportban is. A csoportnak 86 tagja van. ebből 22 párttag. A tagság soraiban négy elvtárs néphadseregünk tisztje és nyolc traktorost is adott a tszcs a gépállomásnak. Bár a népnevelők száma nagyon kevés, mégis igen jó a felvilágosító és nevelő munka. Ezt igazolja’ az őszi vetés idejében való elvégzése és a P6 százalékos őszi mélyszántás is. | SOKAN | a tszcs tagjai közül átléptek ä ZaTÍTa Máté 111. típusú tsz-be. Szántó András és Lantos József az elsők között ismerték fel ezt a helyes utat. A jó nevelő munka és példamutatás hatására az „Uj Világ" többi tagjai sem akarnak elmaradni a fejlődéstől. Kecskés Mihály üzemi párttitkár szavai kifejezik a tszcs tagjainak fejlett gondoskodását: „Nem topoghatunk egy helyben háromnégy évig, beláttuk már, hogy a fejlettebb embernek hol a helye. Az a tervünk, hogy mindannyian együtt megalakítjuk a III. tszcs-t. Sokkal eredményesebb lesz a munkánk, szebb és boldogabb az életünk, ha közös földterületen, közös állatállománnyal dolgozunk". Ezt az elhatározást nagymértékben elősegítette az új begyűjtési rendelet, melyet a tagság már jól ismer. László István 17 holdas középparaszt például kiszámította, hogy ha a III. típusú tszcs nek lesz a tagja és ott 250 munkaegységet teljesít, sokkal több lesz a jövedelme, mint az I. csoportban. Bállá Frigyes, Gál József, Gál Józsefné szintén tudják, hegy ott jobb lesz a helyük. i SZECSKA I János kilenc holdas dolgozó paraszt, csoporttagnak nincsen tehene. Nem érti, miért kell neki mégi" tejet beadnia. A magyarázat nem késik Kecskés elvtárs igen helyesen mutat rí kormányzatunk céljára s arra, hogy í tagság fejlessze állatállományát, akkoi nem okoz nehézséget a tejbeadás. A konkrét és alapos felvilágosító műnk: nyomán Szecska János megérti a rendeletet. így és hasonlóan folyik a népneveit munka az „Uj Világ" termelőszövetkezeti csoportban. A munkának nem ma rád el az eredménye. Eredményei azonban még szebbek és nagyobbak lenijének, ha jobban kiépítenék a népnevelőhálózatot. Reméljük, hogy rövidesen üd vözölhetjük a III. típusú „Uj Világ'1 termelőszövetkezeti csoportot, s a megerősített népnevelőgárdát. I AHOI,I a pártszervezet nem fordí gondot a dolgozók nevelésére, ahol a: javítás ezen a téren még mindig nem történt." Szükséges lenne pedig nagyon a népnevelő munka. Még vannak egyéni dolgozók is Kunmártonban, akiket könnyű lenne meggyőzni a szocialista termelés magasabbrendűségéről, mert a Zalka Máté tsz igen szép eredményt mutatott fel ebben az évben. „Az én fiam a Zalki Máté tsz-ben dolgozik. Zárszámadás után 4600 forintot kapott, pedig előtte már 800 forint előleget is felvett. 250 forint jutalomban is részesült. Egy munkaegységre 15 forint jutott. Búzát is szépen kaptak. A jó munkának nem maradt el az eredménye'* — újságolja örömmel Dajka elvtársnő . Ózv. Bartha Istvánná is a vezetőség munkájában látja a hibát. Ö is a jó nép nevelők közé tartozott. Benkő Mártonná pártonkívüli népnevelő most MNDSZ- vonalon dolgozik, de szívesen végezne az alapszervezetnél is népnevelő munkát, mint régen, ha hívná a párt. I A KUNMABTONI I alapszervezet azonban nem hívja a népnevelőket, elhanyagolja a tömegek nevelését. Ezt a munkát sürgősen meg kell javítania, hiszen tudnia kell, hogyha problémák vannak, még nagyobb szükség van a felvilágosító, nevelő munkára. Létre kel! hoznia az új népnevelőhálózatot, fel kell ezt frissítenie. Kerüljön közelebb a párt a dolgozó parasztokhoz és ne engedje, hogy az ellenség magyarázza meg az új begyűjtési rendeletet. Tartsa szem előtt Rákosi elvtárs szavait és akkor munkája sikeres és eredményes lesz: „Pártunk erős lesz fejlődő és legyőzhetetlen, ha gyökereink egyre mélyebben, egyre szélesebben ereszkednek a magyar dolgozó nép talajába”. B. G. Jelenleg ők haladnak as élen Xépiieyelőmwiilta a Iörök m äki ősi Mezőgcpgyápban A .törókmiklósi Mezőgépgyár dolgozói egyre nagyobb számban teszik meg felajánlásaikat március 9. és április 4-e tiszteletére. A pártbizottság és az alapszervezetek vezetősége a népnevelőkkel együtt széleskörű agitációs munkába kezdett. Horváth Sándor elvtárs, az öntöde párttitkára népnevelőmunkájuk sikereiről beszél. Legjobb népnevelőjük Forgács József elvtárs, aki megmutatta, hogy mit jelent, ha rendszeresen foglalkoznak a dolgozókkal, tanítják, nevelik őket. Korom Ferenc, Bontovics Béla, Vona István gyakorlatlanságuk és nemtörődömségük miatt gyenge munkaerők voltak, A velük való foglalkozás eredményt hozott. Ma már mindketten jó szakmunkások. m A gyár fejlődése egyre több szakmunkás beállítását követeli meg. _ Forgács elvtárs segédmunkásokból, kiváló szakmunkásokat nevel, sőt Zakar János és Stránszh István sztahanovisták lettek, 180—190 százalékos átlagteljesítményt érnek el. Poczai Mátyás nem régen még segédmunkás volt, most már ö is szakmunkás. Mint formázó megállja helyét. 110 százalékot teljesít. __ Már a kezdetnél vigyáztam arra — mondja Forgács elvtárs —, hogy a szakmai tudás mellett politikailag is fejlődjenek az elvtársak. Ebédidő alatt együtt olvassuk a sajtót. Megbeszéljük a nemzetközi, az országos kérdéseket és üzemünk problémáit. Hatalmas fejlődés előtt állunk, új gyárat építünk, több dolgpzóra lesz szükség. A 45—50 főt foglalkoztató kapitalista üzemből korszerű, modern, ezreket foglalkoztató gyárrá fogunk fejlődni. Megmagyarázom azt is, bogy a demokrácia adta meg azt a lehetőséget, hogy hat hónap alatt szakmunkások lehetnek. Átképezhetik magukat, csak komolyan kell doldozni és tanulni. Az Öntödében átlagban 115 százalékos a teljesítés, veszi vissza a szót Horváth titkár elvtárs. — A nevelő munka nyomán eredményeink tovább fognak javulni. ezt igazolják a mostani felajártl'sok: Vigb János, Auróri Albert, Zafír Jánosé. Mások is ígéretet tettek. b-‘gs minőségi mnnká'uiat megjavítják és első évnegyedi tennie/ március 23-ra befejezik. A hármas nagyszerelő műhely az újonnan épített csarnokban van elhelyezve. Szuromi István elvtárs az alapszervezet párltitkára. Elmondja, hogy anyaghiány és egyéb nehézségek miatt nagy elmaradásuk van. A munkafolyamatokat átszervezték és most szalagrendszer szerű gyártás folyik. Ez sokat fog jelenteni munkájuk megjavításában. Nem lehet azonban mindent az anyaghiánnyal, vagy objektiv nehézségekkel magyarázni. Bennünk is van hiba. A munkafegyelem nem eléggé szilárd. Magas a selejtszázalék. Nagy a szerszámrongálódás. Mindez azért van, mert elhanyagoltuk a dolgozók nevelését. Népnevelőhálózatunkat újjászerveztük, az eredmények már meg is mutatkoznak. Sokan a maradiak közül ellenezték a szalagrendszerü gyártást, népnevelőink azonban megmagyarázták ennek jelentőségét és a dolgozók már látják, milyen sokat jelent ez számukra. Miklósi István, Kiss Ferenc példamutatók a munkában. Egyre több dolgozó tesz felajánlást. 0 — Nem könnyű a feladatunk — kapcsolódik be a beszélgetésbe Oláh Sándor népnevelő. A pártonkivüliek felé még meggyőzőbb munkára van szükség. Én magam is elhanyagoltam a népnevelőmunkát. A XIX. kongresszus anyagának tanulmányozása mutatta meg a helyes utat számomra. Most már tudom, | hogy a dolgozókat politikailag kell ne-1 vélni és csak ezen keresztül javul meg a termelés. Rékasi János elvtárs a forgácsolóban dolgozik, tervét 150 százalékban teljesíti. — A pártszervezet számomra minden segítséget. megad — mondja. __ Hiba volt azonban, hogy Gerő elvtárs beszédét röpgyülésen ismertették, helyes lett volna saját munkaterületünkre alkalmazni. Gépemen rossz az amerikáner. Ez sok felesleges időveszteséget okoz, de még most sem cserélték ki. hiába kértem. Több összevont részleg párltitkára Buttermann József elvtárs. — A felajánlások március 9. és április 4-re most vannak folyamatban __ magyarázza. — A népnevelők tudatosítják ennek jelentőségét. Sándor Ferenc, Krám István 120 százalékról 130-ra való teljesítést vállaltak. Az 1953-as év tervfeladatainak végrehajtása nagy próba elé állítja a gazdasági vezetőket és a pártfunkcionáriusokat. Ebben a munkában a pártszervezeteinknek több politikai segítséget kell adni, mint eddig. A törókmiklósi Mezőgcpgyár pártbizottsága eredményes munkát végzett, de a politikai munka nem mindenütt kielégítő. Boza Ferenc elvtársnak, a pártbizottság titkárának még többet kell foglalkozni az alapszervekkel. Következetesebben küzdjenek a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért; és fokozzák a felvilágosító munkát. Január 30-tól február 9-ig „Természettudományos ismeretterjesztő könyvhét'' tömi könyvterjesztő vállalat kultúr központ jábqn — nagyszabású természettudományos ismeretterjesztő könyvkiállítás nyílik. A könyvhét alatt az iskolákban a tanárok ismertetik a természettudományos könyvek olvasásának, tanulmányozásának jeletőségét, az üzemekben és a falvakban a természettudományi társulat munkatársai tartanak előadásokat. Számos üzemben filmvetítéssel kapcto’ják össze az előadásokat. 1033 január 30-tól február 9-ig rendezi meg a Természclludományi Társulat és az Állami Könyvterjesztő Vállalat első ízben a természettudományos ismeretterjesztő könyvhetet“ — A könyvhét folyamán Budapesten és vidéken, üzemben, hivatalban, iskolákban, termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban, falvakban természettudományos — ismeretterjesztő könyvkiállítás nyílik. Budapesten január. 29-én az áV Az ám két sajátossága; az érték Sztálin elvtárs legújabb, nagy távlatokat megvilágító munkája széles tömegek figyelmét irányítja a szocializmus közgazdasági problémáira. Ez az érdeklődés szükségessé teszi néhány alapfogalomnak, elsősorban az áru fogaltjának, sajátosságainak tisztánlátását. A primitív emberi közösség nem ismerte az áru fogalmát. A közösség tagjai a közösség tulajdonában lévő termelési eszközökkel termeltek s bár a munkamegosztás folytán más és más munkát végeztek, munkatermékttk nem öltött áruformát, mert a terméket egymás között szétosztották és nem cserélték. Mindenki elvégezte a közös munkából rája eső részt s ezen az alapon részedért a közös termékből. A közösség tagjainak magánmunkája itt közvetlen társadalmi munka is. Az árutermelés csúcspontját a kapitalizmusban éri el, ahol minden áruvá válik. Ezért is nevezte Marx az árut a kapitalizmus gazdasági sejtformájának. — A szocializmusban is van még áru. de mindinkább szűkül az áruk köre, amíg a kommunizmusban a termékek nem lesznek árukká többé. Az áru tehát történelmi kategória. Mit jelent az, hogy a munkatermék áruvá válik? __ Azt, hogy cserére termelik, csere útján jut el a fogyasztóhoz. Ez * azt jelenti, hogy az árunak kettős sajátossággal kell rendelkeznie: egyik sajátossága, hogy használható, különben senki sem venné meg, a másik sajátossága, hogy más árukkal cserélhető. Az árunak azt a tulajdonságát, hogy szükségletek kielégítésére alkalmas, az áru használati értékének nevezzük. Az étel éhségünket csillapítja, az ital szomjúságunkat oltja, a festmény esztétikai szükségletünket elégíti ki stb. „Ez a hasznosság azonban nem lóg a levegőben. A hasznosság az árutest tulajdonságaitól függ, e test nélkül nem létezik. Maga az árutest tehát ■—- vas, búza, stb. __ használ,Ui értéké' (Marx.) Az áru tehát csak használati érték lehet. De nem ez a tulajdonsága teszi áruvá. A tennék csak akkor ölt áruformát, ha nem saját használatra, hanem cserére szolgál. Az árut eladója éppen azért adja el. mert számára nincsen használati értéke (pl. a cipész nem tudná viselni a gyermekszandált), az árunak a vevő számára kell használati értékkel bírnia. Azt a mennyiségi viszonyt, amelyben két árut egymással kicserélnek, az áru csereértékének nevezzük. A kérdés az, hogy ezt a mennyiségi viszonyt, csereértékét. mi határozza meg ? — Egy árut a többi árukkal a legkülönbözőbb arányokban cserélhetem ki. Pl. x kg búzát elcserélhetem y liter borra vagy z méter szövetre. A csere egyenlőség! viszonyt hoz létre (látszólag két dolog között), tehát a fenti mennyiségű búza, bor, szövet egyforma nagyságú csereértéket jelentenek Mi alapján jött létre ez az egyenlnségi viszony? — A használati érték alapján nem, mert az egyes áruk használati értéke minőségileg különbözik egymástól, s a cserére éppen az jellemző, hogy mindig minőségileg különböző használati értékeket cserélnek. Közös minden cserélendő áruban az, hogy emberi munka terméke, hogy érték. Az érték nagyságát az újbóli előállításhoz társadalmilag szükséges munkaidő szabja meg. . Láttuk, áruvá egyszersmind értékké csak az lehet, ami használati érték, mondjuk, hogy a használati érték az érték előfeltétele, hordozója. Ez viszont nem jelenti azt, hogy minden használati érték egyúttal érték is: értékké csak akkor lesz, ha cserélik. A cserénél pedig nemcsak azt nézzük hogy mire használható az elcserélendő termék, hanem azt, hogy mennyi munkával állítható elő, vagyis az értéknagyságot. Ez jut kifejezésre a csereértékben, amely tehát nem más, mint az érték megjelenési formája. Az árutermelő munkában kettős jellege van: konkrét munka is és ugyanakkor absztrakt munka is. A konkrét munka a munka minőségi oldalát jelenti egyszerűbben kifejtve azt, hogy mit csinál az árutermelő. Más tehát a konkrét munkája az’ asztalosnak, esztergályosnak, cipésznek, s az ő különböző konkrét munkájuk eredméképpen jönnek használati értékek. Az absztrakt munka, a munka mennyiségi oldalát jelenti, azt, hogy miyen erőkifejtést igényel, s ez közös minden munkában, csupán mennyiségi különbség van, aszerint, hogv az egyik áru előállításához több, a m isikhoz kevesebb erőkifejtésre van szükség. Az absztrakt munka az érték forrása. Az áru kettős jellege tehát az árutermelő munka kettős jellegében gyökerezik. DR. SZÁZ JÁNOS .Porcelán" vagy „porcellán"? Most rendezi be a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat a Beloiannisz-utca 17. szám alatt a 23. számú üveg- és porcelán-boltját. Nem szükséges bemennünk az üzlethelyiségbe, már a gazdag és ízléses kirakatból is megállapíthatjuk, hogy a szocialista kiskereskedelem méltó képviselője. Kirakatában finom ízlés, re valló felirat hirdeti, hogy a „Herendi por cellán" világmárka, s ezt, készítményeit látva, el is hiszszük. Milyen kár azonban, hogy ennek a szép üzletnek címtábláját és kirakati feliratát olvasva az a gyanúnk támad, mintha valami változás történt volna a Herendi porcelánnal s az eddigi „porcelánból" most „parcellán“ lett. így, két „l"-el! Itt városunk főutcáján! A nemzetközi forgalom útvonala mellett. Hirdetve, hogy akik ezt a világmárkát árulják, annyi fáradtságot sem vesznek maguknak, hogy a nevét megtanulják. Pedig nem kellene egyebet tenniük, mint megnézni a Herendi gyár egyetlen szállítmányának címlapját. Ott láthatnák, hogy az tovább is csak „porcelán". Ez azonban nem a nagyobbik hibái Mi. nevelők sokszor tapasztaltuk már, hogy az utca rossz helyesírása menynyire rontja .az iskolai tanítás eredményét. Az ilyen feliratokat és cimtáblákat ezren és ezren olvassák. A jóhiszemű olvasó feltételezi, hogy akik azt írták, alapoasn megondolták, az csak jó lehet, s így a hiba rögződik. Éppen ezért nevelői szaklapokban és nevelői értekezleten sokszor szóba került már, hogy küzd énünk kell az ilyen nyilvánvaló nyelvrontás és rossz példa ellen. Ugyebár, ez sem nagy hiba még?! Január 23-án én is azzal a szándékkal álltam meg a fenti üzlet előtt, hogy most megakadályozom egy súlyos helyesírási hibának a cimtáblára való rögzítését. Az üzlet akkor készülő cimtáblájának tervezetéből láttam ugyanis, hogy a porcelán szót két „l”-el tervezték. Felszóltam tehát a létrán dolgozó festőipari dolgozónak, hogy nagyon szép lesz ez az üzlet, s nagyon szép lesz a cimtáblája is, de ne rontsák el ej& helyesírási hibával, és tUr fák hiba nélkül a porcelán szót. Azt a választ kaptam, hogy ö tudja, hogy kell azt Írni. Gondoltam, hogy meggyőzőbb érvhez folyamodom, mint a személyes ráhatás, s hazamentem a Magyar Tudományos Akadémia 1950. kiadású helyesírási szabályaiért. Azután visszamentem. Ekkor ért az első arculcsapás, mert a címfestö nem volt kiváncsi az Akadémia álláspontjára, továbbra is megmaradt amellett, hogy ő tudja, s le sem jött a létráról. Nem keserített el a kudarc, s bementem a vállalatvezetőhöz. Neki is elmondtam az érveimet. Meg. mutattam az akadémiai szótárban a szó helyes leírását'. Kértem, mivel még nincs- befestve a betű, akadályozza meg a helyesírási hibának a táblára való rögzítését. A vállalatvezető nem adott határozott választ, este azonban szomorúan megállapítottam, hogy mégiscsak „porcellán“ lett a Herendi „porcelánból". És ez a nagyobbik hiba! Szolnok lassan megtelik ilyen hibás feliratokkal. Különösen nagy baj a ,,porcellán“ körül. Tessék megnézni ennek az üzletnek a Kossuth-tér nyugati szélén volt előbbi üzletén a feliratot! Tessék megnézni a Népbolt 1. számú fiókjában ugyanezt a feliratot! Tiltakozunk ez ellen a nyclvrontás ellen! Kérjük az arra illetékeseket, hogy javíttassák ki városunk főutcáján ezeket az ordító helyesírási hibákat! Nyelvünk törvényeinek tiszteletben tartása a festőipari dolgozókra és vállalatvezetőkre is kötelező, s ha valahonnan indokolt kritika éri őket, nem az „azért sem“ álláspontjára kell helyezkedniök, hanem szocialista öntudattal javítani kell a hibákat. DR. SOMODl JÓZSEF általános isk. neveld Elutazott a Szovjelunióból az indiai küldöttség Moszkva (TASZSZ). Január 22-én hazautazott Moszkvából a népek béltekongresszusán résztvett indiai küldöttség, amelyet n Szovjetunió vendégül látott. A vendégek körülbelül d hetet töltöttek a Szovjetunióban. A küldöttség tagjai jártak Moszkvában, Lenirgrádban, Sztálingrádban, Tbilisziben, jelen voltak a nagy színházban V V. I. Lenin halálának 29- évfordulóján rendezett ünnepi gyűlésen. A küldöttség elutazása előtt sajtónyilatkozatot tett a szovjet sajtó képviselői előtt. A vendégek lelkesen szóltak mindenről, amit a Szovjetunióban láttak. A vnukovói repülőtéren a küldöttséget a. Szovjetunió békebizottságának tagjai búcsúztatták, élükön N. Sz. Tyilionovval. — Az MTH „Ságvári DISZ politikai kör"-hen fiatal fiúk és copfos lányok hallgatják Dózsa előadó elvtárs szavait. A terembe lépve, azt gondoljuk, hogy ezeket a gyerekeket a leckén és főleg a játékon kívül egyéb nem érdekli. Véleményünket egy csapásra megváltoztatja a kis Csizmadia felszólalása. Kócos hajával alig látszik ki a pádból és íme, . miről beszél: „A Szovjetunió ötödik ötéves tervéről, a mezőgazdasági szocialista szektoráról, a könnyű- és nehézipar kérdéséről. Komoly felkészültségről adnak számot a többi elvtársik is. Mike elvtárs, ifi boxoló, bebizonyítja, hogy nemcsak a ringben. hanem ezen a téren is megállja helyéi. K. Tóth elvtárs elmondja az imperialista Államokról szólva, hogy ott csak a pillanatnyi kereseti lehetőséget és nem a dolgozók szükségleteit nézik az iparágak fejlesztésénél. A rövid szünetben a fiatalok lelkes éneke tölti be a termet. Utána Halmágyi Tibor a íuláíság felszámolásáról, a mezőgazdaság gépesítéséről, Rácz Vera pedig a természet átalakításáról, az atom békés célokra való felhasználásáról beszél. Hogy az ifit jó felkészültsége és érdeklődése nem kampányszerű, azt bizonyítja az a tény, hogy számuk 17-ről 40-re emelkedett, pedig zártak is ki soraikból olyanokat, akik a lógást többre becsülték a tanulásnál. Munkájuk további megjavítása érdekében versenyre hívták a többi politikai köröket. Feltételek: 100 százalékos megjelenés az előadásokon, a propagandista és a hallgatók felkészültségOr- fegyelem és jegyzetelés. Jelenleg ők haladnak az élen. Az új begyűjtési rendelet, mely 1953 január első napjaiban jelent meg, i mint Népköztársaságunk minden rendelkezése a dolgozó nép érdekeit szolgálja. Előre mutat, megmutatja a dolgozó parasztság számára az egyetlen helyes utat, a szocialista mezőgazdaság útját. A dolgozók látják és érzik ezt mindenütt, ahol a párt foglalkozik a dolgozó nép nevelésével. uj begyűjtési rendelet nem magyarázza meg, megteszi helyette az ellenség. A kunmártoni községi alapszervezet az agitációt átengedte nekik, ezért hallhatunk ilyen kijelentést az első kerületben: „Sok baj lesz az új begyűjtési rendelettel”. Ha a népnevelők nem fogják megmagyagyarázni szükségességét, ha nem mutatnak rá arra, hogy az a dolgozó parasztok érdekét szolgálja, akkor valóban sok baj lesz. A népnevelő munkát nagyon elhanyagolja a községi alapszervezet. Szeptember vége óta nem is hívták össze a népnevelőket, s ha néhány népnevelő péntekenként megszokásból mégis elmegy, nem mindig akad, aki az. értekezletet megtartsa. I AZ ELSŐ | kerületben Kómár Andrásné volt a népnevelő felelős. Jól is ment a munka a múlt év szeptemberéig. Miután az elvtársnő csoportbizalmi lett, lemondott. A vezetőség elfogadta, de új felelősről nem gondoskodott. „A vezetőség hibájának tartom, hogy a népnevelőhálőzat széthullt. Harangozó elvtárs, a községi alapszervezet titkára felvetette ugyan az elmúlt csoportbizalmi értekezleten, hogy fel kell sorakoztatni a népnevelőket, de ez csak puszta szó maradt, tett nem követte. Szerintem, ka valaki vállal egy munkát, azt teljesítenie is kell1' — mondotta Kómár elvtársnő. Hasonlóan nyilatkozik Dajka Mihályné népnevelő is: „Másfél hónapja egy taggyűlésen kritikát gyakorolt egy elvtársnő a népnevelőmunkával kapcsolatban Harangozó elvtárs felé, ő ezt el is fogadta,
