Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-23 / 20. szám

1953 január 23. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 H ’ Szoinokmeguel ,.................... . HÉPLAP |nagy pAlyAzata) „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ?“ A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A pályázatok beküldésének határideje 19.33 február 10, egyre jobban közeledik. Már eddig is igen sok dolgozó küldte be pá­lyázatát. Ezek közül mai számunkban és a pályázat batáridejéig is, azokat, amelyek már most megvalósítható útmutatást nyújtanak termelőszövetkezeteinknek, közöl­tük a Szolnokmegyei Néplapban. A pályázatok határidő letelte előtti közlése semmi befolyással nincsen a jutalomdijak odaítélésére. A jó pályázatok beküldői mind számíthatnak arra, hogy a jutalmak egyikét-másikát elnyerik, így az 300 forintos első, a 300 forin­tos második, a 200 forintos harmadik díjat, vagy az értékes könyvjutalmakat. Az eddig beérkezett pályázatok közül mai számunkban Irházi Máriának, a mezőtúri „Haladás" termelőszövetkezet tagjának írását közöljük. Helyes takarmányozással növeljük a tejhozamot A SZOLNOKMEGYEI Néplapban megjelent pályázati hirdetmény ol­vasása arra az elhatározásra indított engemet is, hogy megírjam egy regi tapasztalatomat. Ezzel akarom elő­segíteni azt, hogy termelőszövetke­zeteinkben a tehenek helyes taKar­­mányozása révén növekedjen a tej­hozam, s természetszerűleg gazda­godjon, erősödjön a szövetkezet és annak minden tagja. 1945-ben, mikor még nem voltam a „Haladás“ termelőszövetkezet tag­ja, mivel akkor még nem is volt hazánkban termelőszövetkezeti moz­galom, egy tehenet gondoztam, etet­tem, fejtem. Egyik nap észrevettem; hogy a tehén nem eszik és nem is kérőd­zik. Nem tudtam el sem képzelni, mi baja lehet. Láttam, hogy — ha nem is eszik — a vizet issza, s töb. bet, mint általában szokott. Mikor másnap ismét kérödzeni kezdett a tehén, ismét rendesen ta­­karmányoztam; a napi két liter ten­geri-darából és korpából álló abra­kot azonban úgy kevertem a répa­szelet közé, hogy bőven öntöttem rá vizet. A REPASZELET és abrak keve­rékéhez adagolt vízmennyiséget nap­­ról-napra növeltem, úgy, hogy két hét elteltével már 10-12 literre sza­porodott az abrakból és répaszeiet­­ből kevert moslék. El kell mondanom, hogy a tehén abban az időben volt öthónapos vem­hes. Már adott tejet. Kétszeri fejős­re fél-, háromnegyed litert. Ez a tej azonban olyan sűrű és avas ízű volt, hogy ki kellett öntenem. Mikor az abrakból és répaszelet­­böl kevert moslékkal kezdtem etet­ni a tehenet, a teje megszaporodott. Mikor ellés előtt már abba kellett hagyni a fejest, 8 liter tejet adott naponta. A tej avassága megszűnt, semmi mellékízt nem lehetett érezni rajta. Az esetben a legérdekesebb az volt, hogy ez a tehén akkor már 9 esztendeje volt annál a gazdálkodó­nál, s rossz tehénnek tartották, mert ellés előtti időben mindig csak más­fél-két liter tejet adott. Mindehhez még hozzáteszem, hogy még azzal tettem . ízletesebbé a tehén moslék­ját, hogy a konyháról kikerült krupli héját és egyéb zöldséghulla­dékot kevés vízben megfőztem, jól összetörtem és a moslék közé kever­tem és minden második napon egy evőkanál sót is tettem a moslékba. Úgy . tapasztaltam, hogy a „megsó­zott“ moslékot jobban szerette a tehén. MIÓTA termelőszövetkezeti tag vagyok, magam is hallottam arról, hogy a tejelő jószágoknak moslékol­­va kell adni az abraktakarmányt. Akkor még nem tudtam, ma már tu­dom, hogy a teheneket érdemük szerint“ kell takarmányozni. Ez az egyedi takarmányozás. Minden te­hén megkapja a maga alaptakar­mányadagját. Ezt főképen vizenyős, tehát silőtakarmányokből kell össze­állítani. Ezen felül a jobban tejelő tehenek, amelyek elérték az átlagos tejhozamot, abraktakarmányt kap­­,nak, s minél több tejet adnak, an­nál több abraktakarmányt kell jut­tatni ezeknek a teheneknek. Ugyan­ekkor pedig nem szabad elfeledkez­ni a tejelő tehén ásványianyag szük­ségletének biztosításáról sem. Ha akkor tisztában lettem volna az egyedi takarmányozással, bizo­nyára nem átlagosan 8 literes tej­hozamot értem volna el annál a te­hénnél, hanem jóval magasabbat. EZERT javaslom termelőszövetKe. zeteink tehenészeinek, hogy fogadják meg pártunk és kormányunk útmu­tatását, készítsenek minél több vize­nyős takarmányt, minél több silót. Ettől jobban tejel a tehén. Az abra. kot ne szárazon szórják a tehén elé, hanem moslékolják, s feltétlenül egyedileg takarmányozzanak. A nagy tejhozam eléréséhez azon­ban mindez nem elég. Mikor a szovjet mezőgazdasági küldöttek ha­zánkban jártak, s Mezőtúrra is ellá­togattak, gyönyörködtek a termelő­szövetkezetek szép tehénállományá­ban, a tejhozamot azonban kicsinek tartották. Elmondták, hogyan lehet növelni a tejhozamot, a helyes takar­mányozáson kívül. Tőgymasszazst kell alkalmazni, ezentúl pedig na­ponta nem kétszer, hanem háromszor kell fejni, a kiemelkedő tejhozamú teheneket pedig négyszer. Rákosi elvtárs mondotta; hogy a növénytermelés csak csepegteti, az ál­lattenyésztés azonban csurgatja a hasznot. Ez így van, de csak akkor, ha állandóan fejlesztjük az állatállo­mányt, ha helyesen takarmányozzuk, ha helyesen gondozzuk. IRHAZI MARIA Mezőtúr „Haladás“ tsz. a vegyjmüvek ÚJÍTÓI I A TISZAMENTI [ Vegyiművek életében január 15-e nevezetes nap. Ezen a napon tört meg a jég, ezen a napon tudta először teljesíteni ter­vét az üzem. übben az évben nagy feladat há­rul az alapanyaggyártó üzemekre. A teljesítés érdekében fontos, hogy a dolgozók megismerjék az üzem tervét és annak végrehajtásához javaslato­kat tegyenek. Számos értékes újítás, ötlet szüle­tett a Vegyiművekben, ebben az év­ben, ami a többtermelést segíti elő. A tervek teljesítésénél sokat jelent a harmadik kemence megindulása. Sokáig húzódott ez a munka míg végre elkészült, A műszakiaknak és az üzem veze­tőségének nagy gondot okozott a ke. mence felfűtése. A szén és a ta igen fontos ipari anyag, amivel ta-­­karékoskodni kell. | A KEMENCÉKKEL / dolgoz6 munkásokat is foglalkoztatta ez az egész üzeméletére kiható probléma. Divinyi József kályhás fiatal erő­teljes arcáról sugárzik a munkakedv. Szeme csillog az örömtől, miközben meséli: — 8 hónapja dolgozom itt az üzem­ben.- Nagyon megszerettem ezt a munkát, és foglalkoztatott a harma­dik kemence felffitése. Láttam a sok kínlódást. Mindent elkövettek vele és még sem akart sikerülni. Egy esetben, amikor a váltás megérkezett Kovács Kálmán és Bognár elvtárs­­sal beszélgettünk. Mi egyébként is jó barátok, vagyunk. Elmeséltem nekik elgondolásomat: Mi lenne, ha tüzes pörköt raknánk át az új kemencébe, és kénnel füte­­nérk. Felvetődött az is mi történjék a kén gázával, miután az már kész termék számunkra. Kovács elvtárs, azt javasolta, hogy az új kemencéből a teljes üzemben lévő kemencébe csövön kellene át­vezetni a gázt addig, míg teljes üzemmel nem megy a harmadik ke­mence is. így nem megy kárba az értékes anyag. A mind hármunk agyában megszülető gondolatot he­lyesnek láttuk. — Mit szólnak hozzá a műszakiak, vetődött fel bennünk. Kérdezzük meg őket — mondotta Bognár elv­társ örömmel. [A MŰSZAKIAK | sokra becsül, ték a hályhások javaslatát és elhatá­rozták kivitelezését. Ezzel a mód­szerrel 6 nap alatt fűtötték fel tel­jes üzemképessé a hármas számú pi­rít pörkölő kemencét. 50 tonna sze­net és harminc tonna fát takarítót, tak meg, ami 28.000 forint értéket jelent. Ezen felül a hat nap felfü­­tési idő alatt is már termelt a ke­mence, elősegítette a tervek teljesí­tését. Ilyen nagy jelentőségű újítás még nem volt fiatal üzemünk életében — mondja Takácsné elvtársnő, műszaki­­vezető mérnök is az újításról. A három fiatal dolgozó — akinek gondolatában megszületett ez a ja­vaslat, a gyakorlati kivitelezésnél is két napon át, éjjel nappal, fárad­ságot nem ismerve szorgoskodott. Lapáttal szedték ki az égő piritet és rakták át a másik kemencébe. Államunk jutalmazta az újítókat. Az elvtársak 3.000 forint díjazást kaptak ötletükért. Miért nem sztahanovista a Fiilöp bognárbrigád vezetője I Á KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ORSZÁGÁBÓL ■ m Egy moszkvai könyvüzletben „Az elmúlt években nagy arányokban fejlődött a kultúráiig-művelődési Intéz­mények hálózata a városokban és falvakban. Jelenleg: 368.000 különféle könyv­tár működik az országban. A könyvtárak száma 1939 óta több, mint 120.000-rcl növekedett. A kiadott könyvek évi példányszáma elérte a 800 milliót, azaz 1940_hez képest 1.8-szeresére emelkedett.— mondotta G. M. Malenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán. — A szovjet dolgozók sok könyvet vásárol­nak. Képünkön könyv vásárlás a moszkvai 1. számú könyvesboltban. Nem feketézík már Jacsó Miklósáé a karcagi dolgozók kenyerével Gerö elvtárs november 29-i beszédében elmondotta, hogy az aszá­lyos időjárás miatt bekövetkezett kisebb terméseredmények ellenére népünk ellátása biztosítva van. Pártunk és államunk előrelátó gondos­kodása révén minden dolgozó, becsületes munkája után tisztességes meg­élhetésben részesül. így van ez az élelmiszerellátás terén is. Persze, mint minden tekintetben, itt is szükséges a takarékosság. Meglévő kész­leteinket nem pocsékolhatjuk el, nem adhatjuk oda kenyerünket a ser­tések „takarmányául“. Dolgozó népünket a múlt átkos rendszere megtanította arra, hogy megbecsülje mindennapi kenyerét. Mérhetelenül tudja gyűlölni azokat, akik aljas üzelmeikkel akarják megkárosítani. Karcagon gyűlölettel be­szélnek Jacsó Miklősné, Kátai Gábor utcai lakosról, akit nemrégen lep­leztek le. Lakásán több zsák lisztet rejtegetett, Jacsó Miklősné egye­dülálló. Nem volna szüksége arra, hogy meglévő fejadagja mellett még a péktől is vásároljon kenyeret, megrövidítse az ellátatlan dolgozókat. Sorrajárta a péküzleteket, népbolto'cat, s egyszerre öt kenyeret is fel­pakolt; vitte haza az álltoknak, a liszttel meg feketézett. Ugyanak­kor az üzletben szervezte a sorbanáliást. Hangoskodott, uszította a töb­bieket. Rémhírterjesztéseivel az egyebbként kenyérből ellátott dolgozókat is indokolatlan vásárlásokra sarkalta. így akarta városunk közellátását megzavarni. De rajta is heteljesedett a közmondás: addig Jár a korsó a kűtra^ amíg el nem törik. Végül Is napvilágra került bűnös tevékenysége. Népünk bírósága Ítélkezik fölötte és a kenyérüzér elnyeri megérdemelt büntetését. TARKÓ ALBERT Karcag. jBti írni ts&jtík, a Költözik a mozi Jászárokszálláson 1950 májusában községünk szét» mozit kapott ajándékba a tervtől. A terem körülbelül 400 nézőt tud befogadni. Büszkék voltunk erre a mozira, hiszen szép és jól szolgálta községünk dolgozóinak kulturális fejlődését. Most — két év után — az illetékesek rájöttek, hogy ez a mozi .ibeltelem Jaszámkszállás számára, mer túl nagy. Most át aKanak költöztetni a mozit másik helyre! .— természetesen költséggel jár. mert a kijelölt helyről egy ml berendezett Ruházati Boltot kell eltávolítani. A jelenlegi mozi helyiseget kultiívotthonnak akarják berendezni-Nem mintha a jelenlegi kultúrotthon kiesi lenne, hiszen alig 100 személlyel , Kövesebb» mint ft mozi holyisé^ébo. Gero elvtárs felhívta figyelmünket a takarékosságra. Úgy feOnuoljuk az, ilyen költöztetésekkel is takarékoskodni kellene-CSIKÓS SÁNDOR Jászárokszállás. ■jyr'egyesével, ötösével várakoznak a sűrű vasúti síneken ■L ’ a tehervagonok. Egy-egy sínpáron várakozó kocsisor a bognárok munkaterülete. A Járműjavító bognárbrigádjainak ..birodalmában" vagyunk. Hosszú fenyődeszkák kerülnek itt a vagonok vasvázára, hogy eltakarják a szerelvények „csontjait" __ a kocsik vázát. Mindjárt az első sínpáron várakozó kocsiknál találjuk Fiilöp Béla bognár brigádját. Az egyik lapos, nyitott vagon vázára szerelik a sárgás fenyöpallókat. Az üzemben akkor lettek ismertté, mikor nagyobb ünne­pek közeledtével közölték az élenjárók eredményeit, őket mindig az elsők között említették. A brigádot az augusztus 20-ra, november 7-re és a Sztálin elvlárs születésnapjának tiszteletére indított verseny láza kovácsolta össze. Eredményük mindig meghaladta a 133 százalékot. Amellett a legjobb minőségű munkát is végzik. Nagyon régen fordult már elő. s még -a művezető sem emlékszik arra, hogy vissza kellett volna adutok valamit, amit egyszer kiadtak kezükből. Felajánlásokkal kezdték az új esztendőt a bognárok. A Fiilöp-brigád is versenyben áll. Azt határozták el, hogy két >övizsgás teherkocsit adnak terven felül a felszabadulás ünnepének tiszteletére. Jelenleg ennek a vállalásnak a telje­sítésén dolgoznak és már az élre is kerültek. Nemcsak a brigád eredményeit ismerik nagyon sokan hanem magát a brigádot it. J~\e ha érdeklődünk felőlük, kicsit elgondolkoznak az ^ ^ emberek, s aztán beszélnek. Minden bognár szereti Fülöp elvtársat, de a szemekből kiovasható az, hogy van valami különös a brigádban. Kiderül, hogy mindenki sztaha. novista a brigádban, csak éppen a brigádvezető. Fülöp elv­társ nem. Hát ezért beszélnek furcsán az emberek, s fogják rövidre mondanivalójukat. Többre volna képes a Fülöp­­brigád, csak az a hiba, hogy a vezetőjük a napi munkán túl mással nem törődik. Tanulni és tanítani kellene Fülöp elvtársnak. Ha tanulna, nagyobb önállóságra nevelhetné a brigád tagjait. Nélküle is tudnának így dönteni egy-egy kisebb kérdésben. Jobban tudná megszervezni a munkát. 1 Még nem is igen haladta túl a harminc évet Fülöp s azt mondja, hogy „Jialalabbaknak való a tanulás", Ma már nemcsak a fiataloknak nyomtatják az új könyveket, hanem minden dolgozónak, aki munkájával közelebb hozza a szocia­lizmus diadalát. Azt kell látni Fülöp elvtársnak, hogy aki ma nem ér rá tanulni a munkától, holnap nem tud dolgozni a tudatlanság­tól. Ha ezt a tanulságot leszűri magának, még több kész vagont tudnak adni a forgalomnak, s a jó munka a tudással párosul. Fülöp elvtárs akkor fogja teljesíteni azt, amit a pán kér tőle. ha tanul és igyekszik értékes tapasztalatait átadni a többi brigádnak is. így tudja elérni azt, hogy ö maga is a mellére tűzhesse a büszke sztahanovista jelvényt. Mikor lesz filmszínház Egyre jobban szeretjük kis közsé­günket. Dolgozó parasztjaink nagy lelkesedéssel teljesítették beadási kö. telezettségüket, amikor megtudják, hogy a beadás teljesítése után tele­font is kapunk. Kulturális igényeinket azonban nem tudjuk teljes mértékben kielégí­teni, mert a filmszínház sok huza­vonával épük A filmszínház építése a következőképpen haladt előre: 1952 december 15-én három dolgozó hozzáfogott a gépház építéséhez, amely január 10-re készült el. Ha jól megnézzük, inkább tyúkólhoz, mint gépházhoz hasonló. A falakat nem tapasztották be, s így a fal el fog ázni és összeomlik. Jászágó községben Nemrégiben a megyei tanács nép. művelési osztálya a helyi tanácsnak egy átiratot küldött, amelyben kérte, hogy a száz darab széket vegye lel­tárba. Mikor ezt megkaptuk, nagyon meglepődtünk, hiszen nincs egyetlen szék sem a filmszínházban.“ A MOKEP leküldte községünkbe a filmeket; de nincs alkalma^, hely, ahol le tudnánk őket vetíteni. Szeret­nénk, ha a megyei tanács az ígért 4000 forintot elküldené, hogy a mozi' helyiséget el tudjuk készíteni; s be tudjuk mutatni a filmeket. i Banka László, Jászágó, ] így „takarékoskodik“ a tiszaőrsi fölúművesszövetkezet a szénnel Hős bányászaink min- minden darabjával takaré- posva, belefagyva a sárba, dent megtesznek azért, koskodnunk kell. szanaszéjjel. hogy miméi több szén áll- A tiszaőrsi földmüveszö- Helyes lenne, ha a sző­jön rendelkezésünkre, hogy nem takarékos-. vetkezet ügyvezetője ezzel , , kodnak a szénnel. Esős is torodne. ,párunk^ fejlődjön, hogy a Mben töftént a sziUitisa_ Kovács Sándor dolgozók lakása meleg le. s a szén még most is ott járási DISZ pol. mtársi gyen. A szén nagy kincs, hever, az udvaron beleta- Tiszafüred.

Next

/
Thumbnails
Contents