Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-23 / 20. szám
1953 január 23. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 H ’ Szoinokmeguel ,.................... . HÉPLAP |nagy pAlyAzata) „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ?“ A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A pályázatok beküldésének határideje 19.33 február 10, egyre jobban közeledik. Már eddig is igen sok dolgozó küldte be pályázatát. Ezek közül mai számunkban és a pályázat batáridejéig is, azokat, amelyek már most megvalósítható útmutatást nyújtanak termelőszövetkezeteinknek, közöltük a Szolnokmegyei Néplapban. A pályázatok határidő letelte előtti közlése semmi befolyással nincsen a jutalomdijak odaítélésére. A jó pályázatok beküldői mind számíthatnak arra, hogy a jutalmak egyikét-másikát elnyerik, így az 300 forintos első, a 300 forintos második, a 200 forintos harmadik díjat, vagy az értékes könyvjutalmakat. Az eddig beérkezett pályázatok közül mai számunkban Irházi Máriának, a mezőtúri „Haladás" termelőszövetkezet tagjának írását közöljük. Helyes takarmányozással növeljük a tejhozamot A SZOLNOKMEGYEI Néplapban megjelent pályázati hirdetmény olvasása arra az elhatározásra indított engemet is, hogy megírjam egy regi tapasztalatomat. Ezzel akarom elősegíteni azt, hogy termelőszövetkezeteinkben a tehenek helyes taKarmányozása révén növekedjen a tejhozam, s természetszerűleg gazdagodjon, erősödjön a szövetkezet és annak minden tagja. 1945-ben, mikor még nem voltam a „Haladás“ termelőszövetkezet tagja, mivel akkor még nem is volt hazánkban termelőszövetkezeti mozgalom, egy tehenet gondoztam, etettem, fejtem. Egyik nap észrevettem; hogy a tehén nem eszik és nem is kérődzik. Nem tudtam el sem képzelni, mi baja lehet. Láttam, hogy — ha nem is eszik — a vizet issza, s töb. bet, mint általában szokott. Mikor másnap ismét kérödzeni kezdett a tehén, ismét rendesen takarmányoztam; a napi két liter tengeri-darából és korpából álló abrakot azonban úgy kevertem a répaszelet közé, hogy bőven öntöttem rá vizet. A REPASZELET és abrak keverékéhez adagolt vízmennyiséget napról-napra növeltem, úgy, hogy két hét elteltével már 10-12 literre szaporodott az abrakból és répaszeietből kevert moslék. El kell mondanom, hogy a tehén abban az időben volt öthónapos vemhes. Már adott tejet. Kétszeri fejősre fél-, háromnegyed litert. Ez a tej azonban olyan sűrű és avas ízű volt, hogy ki kellett öntenem. Mikor az abrakból és répaszeletböl kevert moslékkal kezdtem etetni a tehenet, a teje megszaporodott. Mikor ellés előtt már abba kellett hagyni a fejest, 8 liter tejet adott naponta. A tej avassága megszűnt, semmi mellékízt nem lehetett érezni rajta. Az esetben a legérdekesebb az volt, hogy ez a tehén akkor már 9 esztendeje volt annál a gazdálkodónál, s rossz tehénnek tartották, mert ellés előtti időben mindig csak másfél-két liter tejet adott. Mindehhez még hozzáteszem, hogy még azzal tettem . ízletesebbé a tehén moslékját, hogy a konyháról kikerült krupli héját és egyéb zöldséghulladékot kevés vízben megfőztem, jól összetörtem és a moslék közé kevertem és minden második napon egy evőkanál sót is tettem a moslékba. Úgy . tapasztaltam, hogy a „megsózott“ moslékot jobban szerette a tehén. MIÓTA termelőszövetkezeti tag vagyok, magam is hallottam arról, hogy a tejelő jószágoknak moslékolva kell adni az abraktakarmányt. Akkor még nem tudtam, ma már tudom, hogy a teheneket érdemük szerint“ kell takarmányozni. Ez az egyedi takarmányozás. Minden tehén megkapja a maga alaptakarmányadagját. Ezt főképen vizenyős, tehát silőtakarmányokből kell összeállítani. Ezen felül a jobban tejelő tehenek, amelyek elérték az átlagos tejhozamot, abraktakarmányt kap,nak, s minél több tejet adnak, annál több abraktakarmányt kell juttatni ezeknek a teheneknek. Ugyanekkor pedig nem szabad elfeledkezni a tejelő tehén ásványianyag szükségletének biztosításáról sem. Ha akkor tisztában lettem volna az egyedi takarmányozással, bizonyára nem átlagosan 8 literes tejhozamot értem volna el annál a tehénnél, hanem jóval magasabbat. EZERT javaslom termelőszövetKe. zeteink tehenészeinek, hogy fogadják meg pártunk és kormányunk útmutatását, készítsenek minél több vizenyős takarmányt, minél több silót. Ettől jobban tejel a tehén. Az abra. kot ne szárazon szórják a tehén elé, hanem moslékolják, s feltétlenül egyedileg takarmányozzanak. A nagy tejhozam eléréséhez azonban mindez nem elég. Mikor a szovjet mezőgazdasági küldöttek hazánkban jártak, s Mezőtúrra is ellátogattak, gyönyörködtek a termelőszövetkezetek szép tehénállományában, a tejhozamot azonban kicsinek tartották. Elmondták, hogyan lehet növelni a tejhozamot, a helyes takarmányozáson kívül. Tőgymasszazst kell alkalmazni, ezentúl pedig naponta nem kétszer, hanem háromszor kell fejni, a kiemelkedő tejhozamú teheneket pedig négyszer. Rákosi elvtárs mondotta; hogy a növénytermelés csak csepegteti, az állattenyésztés azonban csurgatja a hasznot. Ez így van, de csak akkor, ha állandóan fejlesztjük az állatállományt, ha helyesen takarmányozzuk, ha helyesen gondozzuk. IRHAZI MARIA Mezőtúr „Haladás“ tsz. a vegyjmüvek ÚJÍTÓI I A TISZAMENTI [ Vegyiművek életében január 15-e nevezetes nap. Ezen a napon tört meg a jég, ezen a napon tudta először teljesíteni tervét az üzem. übben az évben nagy feladat hárul az alapanyaggyártó üzemekre. A teljesítés érdekében fontos, hogy a dolgozók megismerjék az üzem tervét és annak végrehajtásához javaslatokat tegyenek. Számos értékes újítás, ötlet született a Vegyiművekben, ebben az évben, ami a többtermelést segíti elő. A tervek teljesítésénél sokat jelent a harmadik kemence megindulása. Sokáig húzódott ez a munka míg végre elkészült, A műszakiaknak és az üzem vezetőségének nagy gondot okozott a ke. mence felfűtése. A szén és a ta igen fontos ipari anyag, amivel ta-karékoskodni kell. | A KEMENCÉKKEL / dolgoz6 munkásokat is foglalkoztatta ez az egész üzeméletére kiható probléma. Divinyi József kályhás fiatal erőteljes arcáról sugárzik a munkakedv. Szeme csillog az örömtől, miközben meséli: — 8 hónapja dolgozom itt az üzemben.- Nagyon megszerettem ezt a munkát, és foglalkoztatott a harmadik kemence felffitése. Láttam a sok kínlódást. Mindent elkövettek vele és még sem akart sikerülni. Egy esetben, amikor a váltás megérkezett Kovács Kálmán és Bognár elvtárssal beszélgettünk. Mi egyébként is jó barátok, vagyunk. Elmeséltem nekik elgondolásomat: Mi lenne, ha tüzes pörköt raknánk át az új kemencébe, és kénnel fütenérk. Felvetődött az is mi történjék a kén gázával, miután az már kész termék számunkra. Kovács elvtárs, azt javasolta, hogy az új kemencéből a teljes üzemben lévő kemencébe csövön kellene átvezetni a gázt addig, míg teljes üzemmel nem megy a harmadik kemence is. így nem megy kárba az értékes anyag. A mind hármunk agyában megszülető gondolatot helyesnek láttuk. — Mit szólnak hozzá a műszakiak, vetődött fel bennünk. Kérdezzük meg őket — mondotta Bognár elvtárs örömmel. [A MŰSZAKIAK | sokra becsül, ték a hályhások javaslatát és elhatározták kivitelezését. Ezzel a módszerrel 6 nap alatt fűtötték fel teljes üzemképessé a hármas számú pirít pörkölő kemencét. 50 tonna szenet és harminc tonna fát takarítót, tak meg, ami 28.000 forint értéket jelent. Ezen felül a hat nap felfütési idő alatt is már termelt a kemence, elősegítette a tervek teljesítését. Ilyen nagy jelentőségű újítás még nem volt fiatal üzemünk életében — mondja Takácsné elvtársnő, műszakivezető mérnök is az újításról. A három fiatal dolgozó — akinek gondolatában megszületett ez a javaslat, a gyakorlati kivitelezésnél is két napon át, éjjel nappal, fáradságot nem ismerve szorgoskodott. Lapáttal szedték ki az égő piritet és rakták át a másik kemencébe. Államunk jutalmazta az újítókat. Az elvtársak 3.000 forint díjazást kaptak ötletükért. Miért nem sztahanovista a Fiilöp bognárbrigád vezetője I Á KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ORSZÁGÁBÓL ■ m Egy moszkvai könyvüzletben „Az elmúlt években nagy arányokban fejlődött a kultúráiig-művelődési Intézmények hálózata a városokban és falvakban. Jelenleg: 368.000 különféle könyvtár működik az országban. A könyvtárak száma 1939 óta több, mint 120.000-rcl növekedett. A kiadott könyvek évi példányszáma elérte a 800 milliót, azaz 1940_hez képest 1.8-szeresére emelkedett.— mondotta G. M. Malenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán. — A szovjet dolgozók sok könyvet vásárolnak. Képünkön könyv vásárlás a moszkvai 1. számú könyvesboltban. Nem feketézík már Jacsó Miklósáé a karcagi dolgozók kenyerével Gerö elvtárs november 29-i beszédében elmondotta, hogy az aszályos időjárás miatt bekövetkezett kisebb terméseredmények ellenére népünk ellátása biztosítva van. Pártunk és államunk előrelátó gondoskodása révén minden dolgozó, becsületes munkája után tisztességes megélhetésben részesül. így van ez az élelmiszerellátás terén is. Persze, mint minden tekintetben, itt is szükséges a takarékosság. Meglévő készleteinket nem pocsékolhatjuk el, nem adhatjuk oda kenyerünket a sertések „takarmányául“. Dolgozó népünket a múlt átkos rendszere megtanította arra, hogy megbecsülje mindennapi kenyerét. Mérhetelenül tudja gyűlölni azokat, akik aljas üzelmeikkel akarják megkárosítani. Karcagon gyűlölettel beszélnek Jacsó Miklősné, Kátai Gábor utcai lakosról, akit nemrégen lepleztek le. Lakásán több zsák lisztet rejtegetett, Jacsó Miklősné egyedülálló. Nem volna szüksége arra, hogy meglévő fejadagja mellett még a péktől is vásároljon kenyeret, megrövidítse az ellátatlan dolgozókat. Sorrajárta a péküzleteket, népbolto'cat, s egyszerre öt kenyeret is felpakolt; vitte haza az álltoknak, a liszttel meg feketézett. Ugyanakkor az üzletben szervezte a sorbanáliást. Hangoskodott, uszította a többieket. Rémhírterjesztéseivel az egyebbként kenyérből ellátott dolgozókat is indokolatlan vásárlásokra sarkalta. így akarta városunk közellátását megzavarni. De rajta is heteljesedett a közmondás: addig Jár a korsó a kűtra^ amíg el nem törik. Végül Is napvilágra került bűnös tevékenysége. Népünk bírósága Ítélkezik fölötte és a kenyérüzér elnyeri megérdemelt büntetését. TARKÓ ALBERT Karcag. jBti írni ts&jtík, a Költözik a mozi Jászárokszálláson 1950 májusában községünk szét» mozit kapott ajándékba a tervtől. A terem körülbelül 400 nézőt tud befogadni. Büszkék voltunk erre a mozira, hiszen szép és jól szolgálta községünk dolgozóinak kulturális fejlődését. Most — két év után — az illetékesek rájöttek, hogy ez a mozi .ibeltelem Jaszámkszállás számára, mer túl nagy. Most át aKanak költöztetni a mozit másik helyre! .— természetesen költséggel jár. mert a kijelölt helyről egy ml berendezett Ruházati Boltot kell eltávolítani. A jelenlegi mozi helyiseget kultiívotthonnak akarják berendezni-Nem mintha a jelenlegi kultúrotthon kiesi lenne, hiszen alig 100 személlyel , Kövesebb» mint ft mozi holyisé^ébo. Gero elvtárs felhívta figyelmünket a takarékosságra. Úgy feOnuoljuk az, ilyen költöztetésekkel is takarékoskodni kellene-CSIKÓS SÁNDOR Jászárokszállás. ■jyr'egyesével, ötösével várakoznak a sűrű vasúti síneken ■L ’ a tehervagonok. Egy-egy sínpáron várakozó kocsisor a bognárok munkaterülete. A Járműjavító bognárbrigádjainak ..birodalmában" vagyunk. Hosszú fenyődeszkák kerülnek itt a vagonok vasvázára, hogy eltakarják a szerelvények „csontjait" __ a kocsik vázát. Mindjárt az első sínpáron várakozó kocsiknál találjuk Fiilöp Béla bognár brigádját. Az egyik lapos, nyitott vagon vázára szerelik a sárgás fenyöpallókat. Az üzemben akkor lettek ismertté, mikor nagyobb ünnepek közeledtével közölték az élenjárók eredményeit, őket mindig az elsők között említették. A brigádot az augusztus 20-ra, november 7-re és a Sztálin elvlárs születésnapjának tiszteletére indított verseny láza kovácsolta össze. Eredményük mindig meghaladta a 133 százalékot. Amellett a legjobb minőségű munkát is végzik. Nagyon régen fordult már elő. s még -a művezető sem emlékszik arra, hogy vissza kellett volna adutok valamit, amit egyszer kiadtak kezükből. Felajánlásokkal kezdték az új esztendőt a bognárok. A Fiilöp-brigád is versenyben áll. Azt határozták el, hogy két >övizsgás teherkocsit adnak terven felül a felszabadulás ünnepének tiszteletére. Jelenleg ennek a vállalásnak a teljesítésén dolgoznak és már az élre is kerültek. Nemcsak a brigád eredményeit ismerik nagyon sokan hanem magát a brigádot it. J~\e ha érdeklődünk felőlük, kicsit elgondolkoznak az ^ ^ emberek, s aztán beszélnek. Minden bognár szereti Fülöp elvtársat, de a szemekből kiovasható az, hogy van valami különös a brigádban. Kiderül, hogy mindenki sztaha. novista a brigádban, csak éppen a brigádvezető. Fülöp elvtárs nem. Hát ezért beszélnek furcsán az emberek, s fogják rövidre mondanivalójukat. Többre volna képes a Fülöpbrigád, csak az a hiba, hogy a vezetőjük a napi munkán túl mással nem törődik. Tanulni és tanítani kellene Fülöp elvtársnak. Ha tanulna, nagyobb önállóságra nevelhetné a brigád tagjait. Nélküle is tudnának így dönteni egy-egy kisebb kérdésben. Jobban tudná megszervezni a munkát. 1 Még nem is igen haladta túl a harminc évet Fülöp s azt mondja, hogy „Jialalabbaknak való a tanulás", Ma már nemcsak a fiataloknak nyomtatják az új könyveket, hanem minden dolgozónak, aki munkájával közelebb hozza a szocializmus diadalát. Azt kell látni Fülöp elvtársnak, hogy aki ma nem ér rá tanulni a munkától, holnap nem tud dolgozni a tudatlanságtól. Ha ezt a tanulságot leszűri magának, még több kész vagont tudnak adni a forgalomnak, s a jó munka a tudással párosul. Fülöp elvtárs akkor fogja teljesíteni azt, amit a pán kér tőle. ha tanul és igyekszik értékes tapasztalatait átadni a többi brigádnak is. így tudja elérni azt, hogy ö maga is a mellére tűzhesse a büszke sztahanovista jelvényt. Mikor lesz filmszínház Egyre jobban szeretjük kis községünket. Dolgozó parasztjaink nagy lelkesedéssel teljesítették beadási kö. telezettségüket, amikor megtudják, hogy a beadás teljesítése után telefont is kapunk. Kulturális igényeinket azonban nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni, mert a filmszínház sok huzavonával épük A filmszínház építése a következőképpen haladt előre: 1952 december 15-én három dolgozó hozzáfogott a gépház építéséhez, amely január 10-re készült el. Ha jól megnézzük, inkább tyúkólhoz, mint gépházhoz hasonló. A falakat nem tapasztották be, s így a fal el fog ázni és összeomlik. Jászágó községben Nemrégiben a megyei tanács nép. művelési osztálya a helyi tanácsnak egy átiratot küldött, amelyben kérte, hogy a száz darab széket vegye leltárba. Mikor ezt megkaptuk, nagyon meglepődtünk, hiszen nincs egyetlen szék sem a filmszínházban.“ A MOKEP leküldte községünkbe a filmeket; de nincs alkalma^, hely, ahol le tudnánk őket vetíteni. Szeretnénk, ha a megyei tanács az ígért 4000 forintot elküldené, hogy a mozi' helyiséget el tudjuk készíteni; s be tudjuk mutatni a filmeket. i Banka László, Jászágó, ] így „takarékoskodik“ a tiszaőrsi fölúművesszövetkezet a szénnel Hős bányászaink min- minden darabjával takaré- posva, belefagyva a sárba, dent megtesznek azért, koskodnunk kell. szanaszéjjel. hogy miméi több szén áll- A tiszaőrsi földmüveszö- Helyes lenne, ha a szőjön rendelkezésünkre, hogy nem takarékos-. vetkezet ügyvezetője ezzel , , kodnak a szénnel. Esős is torodne. ,párunk^ fejlődjön, hogy a Mben töftént a sziUitisa_ Kovács Sándor dolgozók lakása meleg le. s a szén még most is ott járási DISZ pol. mtársi gyen. A szén nagy kincs, hever, az udvaron beleta- Tiszafüred.
