Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-22 / 19. szám

LEGYEN REND ÉS TISZTASÁG SZOLNOKON t Egy séta szomorú tapasztalatai Szép januári napsütés volt. A tél hi­dege kissé pirosra csípte arcunkat, mig sétát tettünk a városban. Egy pár szóval szeretnénk elmondani az úton szerzett tapasztalatokat. A Kossuth-tértől indultunk. Itt mind­járt szembetűnő jelenség a MÁVAUT várótermének elhanyagoltsága. Több utas várakozott a piszkos váróteremben. Pa­pírcsomók, ételmaradékok, eldobált ci­garettavégek tarkították a padlót. Miért nincs papírkosár, hamutálca a váróterem­ben? Fillérekbe kerülne csak és az uta­sok tudnák a szemetet hová rakni. A megyei tanács mellett közvetlenül hamu és almacsutka díszük a kengyel Légió útján. A főútvonal, a Kossuth Lajos-út sem sokkal mutat biztatóbb ké­pet. Papírdarabkákat fúj ide-oda a téli szél. Ahogy haladunk beljebb az állo­más felé, mindjobban tarkul a kép. A Mészáros Lőrinc-úton szalmacsomók, összetört üvegcserepek, papírok találhat tók. De, hogy ez a kép még változato­sabb legyen, az utca lakói a hamut is ideszórják. A Zrínyi Miklós- és Ostor-utca is ha­sonló a már eddig említett út­szakaszokhoz. Ugylátszik, az erre lakók nem veszik igénybe a reggelenként járó szemetest, hogy annak adnák át a na­ponta összegyűlt hulladékot. Vagy talán arra nem jár szemétgyűjtő? Nem lehet elmenni szó nélkül a Gép­ipari Technikum és az Ötvös-park kö­zötti mellékutcánál. Valóságos szemét­kupac van az úttest közepén. A földre fagyott papír mint valami zászló, úgy lobog az egyre erősödő szélben. Ezentúl kisebb-nagyobb plakátdarabok, üres fog' krémes tubus hever az úton. Hasonló a kép a rendőrség melletti úton is. Tovább haladva az állomás felé, a Fürst Sándor-utcában találunk elszomo­rító képet. A Közgazdasági Technikum­ból minden szemetet ide hordanak. A fal mellett már 50 cm magasságban áll a szemét. Meddig hordják még ide a szemetet. Azt akarják talán, hogy az ab­lakig érjen? ki ivei már nem voltunk messze az ‘ * állomástól, megnéztük azt is, ott hogyan gondoskodnak a tisztaságról. Bi­zony, nem sok biztatót láttunk. A váró­termek piszkosak, nem beszélve arról, hogy milyen hidegek. Délután 3 órakor csak kicsit volt langyos a kályha. A hosszú folyosón, ahol többen vannak, mint a várótermekben, mindössze csak négy pad van. Itt ugyanis valamivel tisz­tább a levegő, azért húzódnak a vára­kozók ki. az állomás tisztántartására. Az állo­másra az a szó, hogy „piszkos*', enyhe kifejezés. A nagycsarnok falai, de főleg a sarkok úgy néznek ki, mintha fekete drapériával vonták volna be. A pók­hálók vastagon feketéllenek. Gondoljunk arra, hogy gyermekes anyák is utaznak és kicsiny gyermekeiknek, de senkinek sem egészséges az ilyen környezet. A felsorolt utcák mind a Kossuth- és ^ Beloiannisz-útról nyílnak. Vájjon hogy nézhetnek ki azok az utcák, amelyek a város külterületén vannak, ha a város kö­zepén lévő utcák is elhanyagoltak. Na­gyobb gondot kell fordítani az utak tisz­tántartására. Ha a nemtörődömség to­vább így burjánzik, minden utcasarkon szemétkupacot találunk legközelebbi sé- Nagyobb gondot fordíthatna a MAVtánk alkalmával. A minap egy ember vonta nagáara a figyelme­met. Ült a Beloiannisz­­titcán a járda szélén és egy vésővel vágta az aszfaltot. El nem tudtam képzelni, miért teszi, miért vágja fel az amúgy is eléggé gyenge állapotban lévő járda sze. gélyét. A következő nap aztán kivilágsodott a rejtély előt­tem. Olyan kis pléh-ládá­­kat állítottak fel, mint Az első lépés Budapesten. A ládák ol­dalán felírás: „Szemét­­gyűjtő". Azóta örömmel szemlé­lem a szaporodó ládákat, amelyek a téli esti villany­fényben két vékony vaslá­bukon álldogálva olyanok, mint az ezüstös tollú, gubbaszkodó gémek. Az első lépés megtörtént annak érdekében, hogy a város főutcáján ne hever­jen szemét, papírcsomó, miegymás, hanem az utca valóban olyan legyen, ami­lyen méltó egy megye­­székhelyhez, egy fejlődő, iparosodó városhoz. Most már csak az kell, hogy a járókelők valódat, használják is ezeket a lá­dákat. A városi tanács után ugyanis őket illeti a második lépés a város tisz­taságáért folyó versenyben. p. i. Fordítsanak nagyobb gondot . városunk tisztaságára- Szolnok. A Tisza partján elterülő élénk; egyre növekvő város fejlődik, gazdagodik. A város szélén új gyárak születnek egészséges napfényes la­kásokkal a közelükben-. Ma már nemcsak a belvárosban vannak par­kok, hanem a külső városrészeken is találkozunk árnyas sétányokkal, játszóterekkel. A város dolgozói mind jobban és jobban szeretik a várost. Gonddal figyelik az építke­zéseket, számolják a napokat, hogy mikor lesz egy-egy házzal, egy-egy üzemmel több,! mikor lesz újra egy­­egy új kövezett utca. A forgalmas város arcát azonban még sok rozoga, romladozó ház; PISZKOS, SZEMETES UTCA csúfítja el. A város főutcáján; a Beloiannisz úton még a késő esti órákban is találunk szemetes kosara, kát, amelyekből a szél széthordta a hamut, a tolit, a kutyák a csirke­belet. A város különböző pontjain elhelyezett szemetesládák mellett szemétkupacok éktelenítik el az ut­cák képét. Sok utcában — különösen a külterületeken — a hamut kiszór­ják az útcára; a kocsik lerakodása után nem söprik el a szalmát; amit aztán a szél szana-szét hord. Egyik oka ennek, hogy Szolnokon csak 31 szemetesláda van, noha leg­alább mégegyszer ennyi kellene; hogy a város minden lakosa a szeme. tesládába tudja hordani a hulladé­kot. A város 23 úttisztogatőja nem tudja kellően elvégezni a nagy terü­let miatt a seprési munkákat. Pél­dául a Mártírok útján és a Sehefft­­sik telepen csak egy-egy útseprö van. Ugyanakkor olyan forgalmas utakon, mint a Thököly út, Csoko­nai út és az Ady Endre út egy ré­szén csak IDŐSZAKOS SEPREGETEST VÉGEZNEK, s így néha havonként; vagy kéthe­tenként látnak ezek az útcák söp­rűt. Kié ez a kocsi? Kié ez a kocsi a KIsfaludI Sándor utcában a sárba fagyva, körülötte szeméttel és piszokkal. Tálán a szem­­benlévő kovácsműhelyét — Akkor miért nem rakják olyan helyre, ahol nem áll útban? Az említett utcák piszkosságához még az is hozzájárul, hogy néhány utcaseprő nem tekinti legfontosabb feladatának az útcák tisztántartását. Elmennek a magánházakhoz szeme­tet, vizet hordani, fát vágni és egyéb házi munkát végezni. Az egyéni ha­szonlesés miatt megfeledkeznek ar­ról, hogy városunk tisztítása, szépí­tése minden dolgozó, különösen pe­dig az ő feladatuk. Ugyancsak az egyéni érdek előbb­­rehelyezésének tudható be, hogy a főutcán néha két-három napig is ott marad a házakból kivitt szemét. Ugyanis a házak lakói; házmesterei NEM FORDÍTANAK ELEG GONDOT Egy udvarban láttuk az alábbi képet a Beloian­nisz utcán. A Köztisztasági Vállalat miért nem szállítja ol a többhónapja összegyűlt szemetet? LEFIZETIK A KOCSIST; hogy ő öntse fel a kocsira a szeme­tet. Ok kora Teggel csak kiteszik az útcára és ott hagyják sorsára. Mikor az illető kocsis szabadnapos, vagy nem ő jár azon az útszaka­szon, akkor a szemét kinn marad, néha napokig is. Ugyanakkor, ha a kocsisnak minden ház előtt le kell szálnia azért, hogy felöntse a szeme­tet, sok idő veszik kárba; s az a tíz kocsi; amely a Köztisztasági Hivatalnak a rendelkezésére áll, nem tudja bejárni a maga körzetét. A Köztisztasági Hivatal dolgozói­nak a hibáin túl a város lakossága is. nagyban hozzájárul az utcák pisz­kosságához. A szemetet nem a sze­métládába, hanem a szemetes láda mellé öntik. Hagyják, hogy a tyú­kok szétkaparják és a szemétgyűjtő a kutyák, macskák kedvelt lakmáro. zó helye legyen. A szemetet nem a csengetésre viszik ki és öntik fel a kocsira, hanem kiteszik a küszöbre és otthagyják, hogy fertőzze a leve­gőt, bepiszkolja az útcát. a házak előtt elterülő útcarészekre, azt gondolják, hogy az rájuk nem tartozik. Pedig a város tisztántartása mind­nyájunk feladata, közös érdek. Váro­sunk útcáinak, házainak, parkjainak is tükröznie koll megváltozott boldog életünket, valóban „szülő“ városunk kell, hogy legyen, melyben gyönyör­ködni tudunk, ahol boldogan lép ki az ember az #tcára, Az Ady Endre utcán Egy sok évtizedes viskó maradványai. Az omladozó vályogfalak maradványai bepiszkítják a körnaezö utcarészt. Ideje volna az Ilyen házmaradványokat eltüntetni már! Trágyadomb a város közepén A Bajcsy-ZslIInszky ntca végén Járva bűz csapja meg a* arrajárók orrát. MI ennek az oka? Az a trágyadomb, amelyet már régen el kellett volna tűn. tetni onnét, de még a mai napig sem tették meg. Á Mártírok útján A szalmaknpao és alatta mindenféle szemét. A Mártírok útján dolgozó utca­seprő szemét talán elkerülte ez a nagyon Is szembeötlő szemét kupac, a fény. képezőgép lencséje azonban meglelte. (Csendélet a izetnélláda karül Ez a RákóczI_úton lévő szemétláda is bizonyítja, hogy egyrészt a lakosság nem a szemétládába, hanem melléje önti a szemetet, másrészt, hogy a Köz­tisztasági Hivatal nem ügyel a szemétládák környékének tisztaságára«

Next

/
Thumbnails
Contents